Budapesti Hírlap, 1894. október(14. évfolyam, 271-301. szám)

1894-10-01 / 271. szám

1894. október 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (271 m.) cei kerületekben néha-néha felbukkanó rablók ügyét szeretik pártcéljaikra kiaknázni. Nemcsak hogy embereik által a külföldi lapokat e rablók száma és vérengzései felöl folytonosan rémhistóri­ákkal árasztják el, de nyilván egész külön titkos­ irodájuk is van, a­melyben a „rablók“ nevében fenyegető leveleket gyártanak. Pedig mindenki tudja, hogy azt a néhány rablót, a­ki abban a két kerületben (a magyar és török határ közelében) garázdálkodik, éppen a libe­rálisok eresztették szabadon brevi mani, mikor ők kormányozták Szerbiát. Eme üzelmek által immár a liberálisok is elvesztettek minden jogcímet arra, hogy valaha ismét meghivassanak az államügyek intézésére. — Elképzelhető tehát az is — kérdé a láto­gató — hogy ilyenformán a progresszisták ismét a helyzet uraivá lehessenek ? — Nemcsak elképzelhető, de valószínű is és nem habozok nyíltan kijelenteni, hogy az adott vi­szonyok közt ez nagyon is óhajtandó volna. Az én kormányom a legközelebbi szkupstina-választásokmál egész befolyását latba fogja vetni, hogy a liberáli­sokat visszaszorítsa és a haladópárt jelöltjeit győzelemre juttassa; ez a párt, mely még egy eszten­deje is nagyon össze volt zsugorodva, most nap nap után tért hódit. A szétzüllő félben lévő radikális­­párt disszidensei egytől-egyig a progresszisták tábo­rába mennek át; egy szóval, a jövő a progresszistáké. A legközelebbi szkupstinában ők nagy túlsúlyban lesz­nek a liberálisok fölött, de azért az 54 kinevezett szkupstinár még mindig garantírozza eg­ 7 neutrális kormány fönállását és egy bölcs, erős és üdvös köz­­igazgatás állandósítását. — És a radikálisok ? — A radikálisok a választásnál tekintetbe sem fognak jönni. Legvégső esetben tíz mandátumra ha szert tehetnek, az ország betelt velük. — Mikorra szándékozik excellenciád kormánya a választásokat elrendelni ? — Februárra, vagy legkésőbb márciusra. Addig a jelenlegi kormány közigazgatási és gazdasági po­litikája beéli magát s az ország, meg fog győződni a mi államfentartó és hazafias tendenciáinkról, me­lyeknek megvalósítását nekünk a király támogatása rendkívül megkönyíti. A királyr­ól szólva, a miniszterelnök ezeket mondotta: Királyunk valóban csodálatraméltó ítéle­tének biztosságában s az embereknek és vi­szonyoknak naponkint öregbedő ismeretében. Mindennapi előadásaim alkalmával folyton ta­pasztaltam komolyságát és elhatározásainak való­ban államférfim komolyságát. Határozottsága és döntéseinek komolysága által a király elő­nyösen elüti atyjától, Milán ex-királytól, a­kit a király igazán benső ragaszkodással szeret, de a kinek befolyása elhatározásaiban nem mindig jut érvényre. Milán magatartása egyébiránt, noha ő úgy látszik, egy kicsit a liberálisokhoz szól, egészen korrekt s mondhatom, hogy a dinasztia minden ba­rátja örül azon, hogy ő királyi fia közelében van. — Nemrég a lapok az írták, hogy Milánt a konoknak a király rendeletére történt kitatarozása nagyon irretálja, mert ez összefüggésben van az anyakirálynő hazajövetelével. Azt is írták, hogy Milán üldözési mániában szenved. — Ez szenzációs kacsa. A konok kitatarozása Milán saját rendelkezésére történik, a­ki a konok be­rendezésével nem volt megelégedve, miért is vala­mennyi lakosztály — részben Párisból lehozatott saját bútorai felhasználásával — egészen újból bebutoroz­­tatta s a palotába a villamos világítást bevezet­tette. Milán nem is gondol arra, hogy Szerbiát el­hagyja és senkinek nincs oka ezt kívánni. Már pedig, a­mig Milán az országban időzik, Natália nem tér vissza Szerbiába. Ez megváltozhatatlan. — És mégis, melyik párt bolygatja folyton Natália hazajövetelét ? — Azt hiszem, első­sorban a radikálisok. Ezek érzik, hogy szerepüket eljátszották s minden áron a jelen állapot megingatását óhajtják. Bár ha ők űzték ki Natáliát az országból, most szeretnek kokettirozni visszajövetelének lehetőségével, mert Milánt még jobban gyűlölik. De a radikálisoknak, mint már mondtam, semmi befolyása nincsen. A lé­tező tizenöt prefektus mind liberális vagy haladó­párti, csupán egynéhány alprefektus van a radikális pártból, de ezeknek sem szabad politizálni; ezt a kor­mány nem tűri. Szerbiának az eréig politikájára van szüksége. Úgy reméljük, hogy mindkettőt hosszú időre biztosítanunk sikerült. E vívmányok legfőbb biztosítéka számunkra a mi zseniális, okos és tett­erős királyunk személye. Ezek voltak Szerbia jelenlegi kormány­elnö­kének szavai, a­ki tudósitónktól e szavakkal búcsú­zott el : — Viszontlátásra, ha Isten is úgy akarja, a jövő őszszel Temesvárott / TÁVIRATOK. Orosz békéltető h­aucs Bulgáriáról. Pétervár, szept. 30. A Vestnik Jevropi, a legtekintélyesebb orosz folyóirat, legutóbbi számában fejtegeti Orosz­ország viszonyát Bulgáriához és egészen más álláspontot foglal el, mint a többi orosz lap. Cikkelyében a következőket írja : Irótársaink elfelejtik, hogy a berlini szer­­■ ződés számos pontja ellenkezik Oroszország ér­dekeivel és hogy e szerint nincs rá szükségünk és nincs is okunk reá, hogy annak Bulgáriát illető pontos betartásáról gondoskodjunk. A berlini szerződés Kelet-Ruméniának Bulgáriával való önkényes egyesítése által kétségtelenül megsértetett ; nem nevetséges-e azonban a bol­gároktól azt követelni, hogy a sikerült egye­sítésről lemondjanak és a nekünk ellenséges berlini szerződéshez való ragaszkodásból lete­gyenek arról, a­mit mi magunk, mint kívá­natost a szan­szeranói szerződésbe becikkelyez­­tettünk ? Épp oly különös az a követelés, hogy a bolgárok új fejedelem keresése által állandó és veszedelmes válságnak tegyék ki magukat, miután már van nekik teljesen méltó fejedelmük, a kit a bolgár nép már elismert és a kit hall­gatagon az európai hatalmak legtöbbje is el­ismert. A kóburgi dinasztia, mely a legkivá­lóbb uralkodó családokkal van rokonságban, teljesen kielégíti a bolgárok hazafias önérze­tét. Új dinasztikus kérdések felszínre hozásá­nak nincs semmi célja. Az első fejedelem vá­lasztása Oroszország közvetítésével történt és meg sem állíthatja senki, hogy e választás az orosz érdekek szempontjából különösen sike­rült volna. A körülmények a hozzánk idegen fe­jedelmet is barátunkká és szövetségesünkké te­hetik és jöhetnek viszonyok, melyek sa­ját emberünket a legnagyobb ellenséges­kedésre indíthatják. Valóban nehéz megér­teni, miért Bulgáriával szemben oly különös kö­vetelésekkel föllépni, a­midőn a hivatalos diplomá­ciai összeköttetés helyreállításáról van szó. E viszonyok helyreállítása épp oly fontos és kívá­natos nekünk, mint Bulgáriának és nincs rá semmi ok, hogy ezt miért kelljen különleges feltételekhez fűzni. A­­helyett, hogy a jelenlegi hangulatot felhasználnák és a céltalan formai sza­kadásnak véget vetnének, hazafiaink esztelen, Bulgáriára nézve sértő frázisokkal tárgyalják a kérdést. Könnyű dolog valamely országgal a viszonyokat megrontani; minek kényszentsük azonban barátainkat, hogy ismét másutt keressenek támogatást? Igen káros lenne, ha Oroszország részéről ezúttal is a Bulgáriában észlelhető en­­gesztelékeny f)­áramlatra és békés törekvésekre non possumus-szal felelnének. - tó. Km STÁTUSZT?! tIVATAIS Bulgáriából. Szófia, szept. 30. A Szvobodno Szlovo közli Ferdinand fejedelem rendeletét, melyben Velicskovot közmunkaminiszterré, Fecsevet igazságügyminiszterré és Radoszlavovot közoktatásügyi miniszterré nevezi ki. A többi miniszterek megtartják tárcáikat. Szófia, szept. 30. Toncsev minisztert Slatina Bélában képviselővé választották. Euxinograd, szept. 30. A bolgár hajózási részvénytársaság Bulgaria nevű postagőzösét ma szentelték be ü­nnepiesen a fejedelem és felesége jelenlétében. Az ünnepségen jelen volt még Sztoilov miniszterelnök, Petrov hadügyminiszter, a polgári és katonai udvari méltóságok. A felszentelést a várnai érsek-metropolita végezte. Az egyházi szertartás után a hajón banker volt. Ferdinánd fejedelem hosszabb beszédben a társaságra és az új hajó jövőjére emelte poharát, szerencsét kívánván a bolgár kereskedelmi lobogónak a fekete tenger hullámain. A beszédre Ivanov igazgató válaszolt, hangsúlyozván az elévülhetetlen nagy érdemeket, melyeket a fe­jedelem Bulgária kereskedelme és általános ha­ladása körül szerzett. Stoilov miniszterelnök és Petrov miniszter holnap visszatér Szófiába. Decrais lemondása. Párig, szept. 30. A Temps jelentése sze­rint Decrais nagykövet véglegesen elhatározta, hogy londoni állásáról visszavonul. A kormány hír szerint Courcel bárónak ajánlotta föl a nagy­követi állást, a­ki azt el is fogadta. Megrendszabályozott német önkéntesek. Berlin, szept. 30. A Post fentartással közli, hogy az itteni tüzériskolából az éjjel 183 önkéntest Magdeburgba szállítottak. A lapokhoz küldött érte­­sítés szerint e megrendszabályozás azért történt, mert nem jöttek rá azokra, kik az iskolában szocia­lista írásokat terjesztettek. Hollandia hódítása, Amsterdam, szept. 30. A Handelsbladet mai kelettel a következőket jelenti Batáviából: Mataram-ot heves ütközet után meghódították. Az összes középületek a hollandok birtokában vannak. Egy ágyat elfoglaltak. Az ellenség je­lentékeny veszteségeket szenvedett. A hollan­dok részéről egy hadnagy és 12 katona elesett, egy hadnagy és 30 katona súlyosan és 2 had­nagy és 80 katona könnyen megsebesült. Hága, szept. 30. Hivatalosan jelentik: Mataram előtt négy erődöt hódítottak meg. Egyi­ket közülök a hollandok megszállották és új­ból körülsáncolják. Egy tiszt és 11 katona el­esett, négy tiszt és 45 katona megsebesült. A balinesek vesztesége jelentékeny. Munkástüntetés Bécsben. Bécs, szept. 30. A munkások ma délután tar­tották meg napok előtt jelzett tüntetésüket az általános választási jog mellett. Mintegy 10.000 mun­kás nejeikkel és gyermekeikkel végig vonult a Kingstrassen. A tüntetés általában nyugodtan folyt le. A rendet nem zavarták meg. A felvonulás vé­gén azonban több embert letartóztattak, mert nem engedelmeskedtek a felszólításnak, hogy oszolja­nak szét. Pária, szept. 30. Mecsnikov drnak, Pasteur egyik tanítványának sikerült a hígított kolera-méreganyag segélyével gyógymódot találni az úgynevezett féme magneuse gyógyítására. „Budapesti Hírlap“ Kérjük azokat a t. o. vidéki előfizetőket, kiknek előfizetésük szeptember hó végével le­jár, hogy azt minél előbb megújítani szíves­kedjenek, nehogy a lap szétküldésében fönn­­akadás történjék. Különösen figyelmeztetjük t. vidéki elő­fizetőinket, hogy úgy az előfizetés megújításá­nál, valamint minden reklamációhoz, lakóhely­változás bejelentéséhez és a lap szétküldésére vonatkozó egyéb felszólalásokhoz egy-egy cím­­szalagot mellékelni szíveskedjenek. 1894. október hó 1-jével új előfizetést nyitunk lapunkra. Előfizetési ára: Egy hóra............................................1 frt 20 kr. Negyedévre...........................................3 „ 50 „ Félévre . 7 „ — „ Egész évre...........................................14 „ — „ N A P I H I R E K. Budapest, szept. 30. — (A királyné Gödöllőn.) Trieszti távirat szerint a királyné Ferenc Szalvátor kir. herceg és neje, Mária Valéria kir. hercegnő kíséretében ma reggel a Miramare yachton Miramaróba érkezett és 10 órakor partra szállott. A királyné délután 4 óra 45 perckor külön vonattal Gödöllőre utazott. Külön vonata ma reggel 6 óra 35 perckor a déli vasút vonaláról a máv vonalára áttérve, Kelenföldre érke­zett, a­meddig a különvonatot Brahm lovag, a déli vasút igazgatója vezette. A királyné fogadására a kelenföldi állomáson megjelentek Ludwig Gyula államvasúti elnökigazgató díszmagyarban, Ko­vács üzletvezető, Balogh főfelügyelő, Manojlovics .

Next