Budapesti Hírlap, 1896. augusztus (16. évfolyam, 210-239. szám)

1896-08-01 / 210. szám

1896. augusztus 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (210. sz.) oka is, mely szakadás a télen a szebeni komitéban és később a bukaresti ligában is elkövetkezett. Sturza ugyanis, a­ki akármilyen irredentista szellemben is vezette a magyarellenes mozgalmakat, óvakodott attól, hogy e mozgalmak direkt az orosz politika malmára hajtsák a vizet, nem helye­selte a múlt nyáron Budapesten tartott nemzetiségi kongresszust, mert mint szélesebb látókörű állam­­férfiú meg volt győződve, hogy a szerbekkel és tótokkal való szövetkezés előbb utóbb a pánszlávizmus karjaiba fogják vezetni a román nemzetiségi politi­kát. Azonkívül azt is tudta, hogy ez a nemzetiségi kongresszus soha sem jöhetett volna létre, ha a konzervatív Tak­e Ionescu a közoktatási kormány és Filipescu Bukarest városának rendelkezési alap­jaiból hozzá nem járulnak a költségek fedezéséhez. Sturza Brote és Slavicij segítségével nemcsak azért provokáltatta a szakadást a nemzeti komitá­ban, hogy elvonja a konzervatívok hatása alól, ha­nem azért is, hogy leterelje a román nemzetiségi mozgalmat arról a pánszláv irányról, melybe a nemzetiségi kongresszus következtében jutott. Szurza tervét éppen e kérdésben tanúsított múltja miatt nem tudta megvalósítani teljesen. Nem ér­hetett el egyebet, mint azt, hogy a mozgalom meg­bénult és nagyobb akcióra alkalmatlanná vált. A nagyobb rész azonban megmaradt a konzervatívok sugalmazására elfoglalt irányban. A komité többsége Sturza ellen foglalt állást és Rácz meg Koroján vezetése alatt nyomon követi a konzervatív politikusok utasításait. Nagyobb akciót azonban pénz hiánya miatt nem fejthetnek ki. A konzervatívok nem hajlandók saját zsebükből egy fityinget sem adni s azért a szebenieket ugy­­szólva „átutalták“ a bécsi antisemiták számlájára. Luegernek és társainak azonban nincs annyi pén­­zök, hogy a bukaresti liga pénztárát helyettesíthet­nék. Nem találván Bécsben pénzt, Párisba mentek abban a reményben, hogy a francia szoviniszták és az orosz titkos alapok, meg a szláv jótékonysági egyesület pénztára majd csak elég gazdagok lesz­nek arra, hogy pótolják a kulturliga ama pénzfor­rásait, melyeket Sturza magasabb politikai tekinte­tekből eléttök, a­mint látszik, véglegesen be­dugott. A magyar király Romániában. Budapest, júl. 31. Bukaresti táviratunk jelenti, hogy Sturza miniszterelnök ma délben kihallgatáson volt a királynál és jelentést tett neki berlini és bécsi útja eredményéről. Holnap minisztertanács lesz, melyben a többi közt a magyar király látogatása alkalmából rende­zendő ünnepeket is megállapítják. Hir szerint a nagy katonai szemlében 30.000 ember vesz részt. A csapatok elvonulása előreláthatólag nem a kotro­­cseni, hanem a florenskai magaslaton fog végbe­menni, mert ez fekvésénél fogva lehetővé teszi, hogy a nagyközönség is jelen lehessen a csapat­szemlén. Ő­felségének látogatása alatt a trónörö­kösné anyja, a szász-kóburg-gótai hercegnő is jelen lesz Sinaiában. Bukarest főváros nagy előkészülete­ket tesz a király fogadására. A bevonulás útján hét díszkaput terveznek, ezek közül az egyik a Kotrocseni-palota előtt lesz, melyben ő felsége meg­száll. A pályaudvart, melyen ő felsége megérkezik, ez alkalomra kibővítik. A N. Fr. Presse értesülése szerint Károly ro­mán király Sinaiából a ragatzi fürdőre utaztában megáll Bécsben és Goluhovszki külügyminisztert ki­hallgatáson fogadja. A romániai utazás eszméje magától Ferenc József ő­felségétől ered, a­ki már a budapesti kiállítás megnyitásakor megmondta Ghika román követnek, hogy a Vaskapu megnyi­tása után szeretné a román királyt otthon meglá­togatni.* A bukaresti lapok egy idő óta sokat foglalkoz­nak Ferenc József király romániai látogatásával. Kü­lönösen az ellenzéki sajtó mindenféle tendenciózus hírrel törekszik fölizgatni a közvéleményt, meg­­nehezítve ezzel a kormány helyzetét a magyar király látogatásával szemben. Filipeszku volt buka­resti polgármester és képviselő lapja, az Epoca, mely az ifjabb konzervatívok orgánuma, utolsó szá­mában azt írja, hogy Szurza kormánya kényes helyzetben van, mert nem tudja, miként viselked­jék Ferenc Józseffel szemben a ki Magyarország királya is. „Ferenc József, írja az Epoca, szokva van fényes és nagyszerű fogadáshoz és már csak azért is szükséges ünnepies, fényes fogadása, mert ez az első eset, hogy egy nagyhatalom ural­kodója megtiszteli látogatásával az országot. De a kormány és a város rendelkezésére álló különböző alapok ki vannak merítve s most a kormány nem tudja, honnan vegye a szükséges pénzt. A másik baj, mely nem kis gondot okoz a kormánynak, a kö­vetkező : Az uralkodó nemcsak Ausztria császárja, hanem Magyarország királya is, tehát a fogadása al­kalmával kitűzendő román és osztrák színek mellé a magyar zászlót is ki kellene tűzni. De a kormány fél, hogy a magyar zászló tüntetéseket provokálhat a román fővárosban, melyek diplomáciai konfliktuso­kat idéznének elő. Az Epoca szerint Bursan pol­gármesterhelyettes múlt vasárnap így kiáltott föl Szinaiában Sztoloján miniszter előtt: — Mi nem veszünk egyetlen magyar zászló­nyelet sem. Tegyen a kormány, a­mit akar. Az Epoca azután a magyar lapok ama cik­kelyeit közli, melyeket a király romániai látoga­tása ellen írtak, megjegyezvén, hogy ezek tömér­dek hazugsággal és tendenciás híresztelésekkel va­lóságos rohamot intéznek az ősz uralkodó romániai útja ellen. Többek között közli a Bud. Hirt. július 26-ik számában e tárgyban írt Román panaszok című cikkelyt Bándy és Sturza bécsi találkozásá­ról.“ (Erre csak az a megjegyzésünk, hogy azt a hírt, nem mint eredeti, hanem mint a bukaresti lapokból átvett értesülést közöltük s éppen az Epoca és Adeverul voltak azok, a­melyek először világgá bocsátották.) Az ezredéves kiállítás. Budapest, júl. 31. Tájékoztató. A közönség tájékoztatására közöljük a követ­kezőket : Agusztus 3. Jegyzők kongresszusa. — Aug. 9. Magántisztviselők kongresszusa. — Augusztus 15. Cipészek országos kongresszusa. — Augusztus 15—20. Tűzoltók országos kongresszusa. — Augusz­tus 17—19. Kéményseprők országos kongresszusa. — Augusztus 20. A budavári Szent­ István emlék alapkövének letétele. — Országos bucsujárás a szent Jobbhoz. — Augusztus 20—22. Borkereske­dők és boriparosok országos kongresszusa. — Augusztus 23. A királyi kúria épületének fölava­­tása. — Augusztus 26. A pannonhalmi ezredéves emlék ünnepe. — Augusztus 30. A zoborhegyi (nyitrai) ezredéves emlék ünnepe. — Országos er­dészeti gyűlés. — Augusztus 31. Országos erdé­szeti gyűlés.* Iy kiállítás látogatása. A kiállításnak tegnap, csütörtökön 5580 látogatója volt. Az ezredéves ki­állítást 4476 ember nézte meg július 30-án. * A mentők estéje a kiállításon. Ma ismét az ezer­­egy éj káprázatos fénye árasztotta el a kiállítás területét. Színes lampionokból font girland futotta be keresztül-kasul a korzó széles terét, lampion lebegett minden póznán s minden fán, mely az utakat szegélyezi. S a fehér, kék zöld mécsesek ezrei mesés körbe vonták az egész képet, a tündéri keretet és a benne zsibongó, mozgó tömeget. Ma is a zöld színű mécsesek a fákon, a kerítéseken — megannyi villogó szentjánosbogár — tették a leg­nagyobb effektust. Csak publikum volt kevesebb­ mint a múltkor, a­mikor a katonai zenekarok nyug­díjalapja javára rendeződött a kivilágítás és tömeges hangverseny. Egy életrevaló derék és érdemes intéz­mény, a mentőegy­esület javára rendezte a kiállítás igaz­gatósága a mai estét. A mentőegyesület aránylag igen rövid idő alatt annyi jelét adta kitűnő szervezeté­nek, oly hasznosnak és szükségesnek mutatta ma­gát, hogy immár el sem lehetnénk nélküle. Szimpa­­tikussá, népszerűvé is lettek a mentők a fővá­rosban, s hogy ma, estéjükön nem telt meg zsúfo­lásig a kiállítás területe, annak nincs más oka, mint hogy kevés a közönség a fővárosban és hogy­­ szegények vagyunk. Az a közönség, mely itt maradt, kimerült, várjuk be az aratás végét, akkor ismét jobb napok következnek. A ma esti monstre-dal­­versenyben, mely ismét az iparcsarnok előtti terraszon volt, részt vettek Ziegler Béla karnagy igazgatása mel­lett számos dalegyesület, Bleuer Antónia, Hermann Erzsiké urhölgyek, Ney Bernátt operaházi tag és a katonai zenekarok. Az énekek, melyeket az egye­sült dalosok előadtak, nagy és zajos tetszésben részesültek. A pompásan kivilágított tavon 11 óra­ 8 kor gondola-szerenád volt a melyet sokan nagy gyönyörködéssel hallgattak. * A kedive Budapesten, Budapestnek és a kiállí­tásnak, ha igaz a Kiállítási Újság kire, nemsokára érdekes vendége lesz. Alexandriából ugyanis azt táviratozzák, hogy a kedive az eddigi rendelkezések szerint augusztus 10-én utazik Konstantinápolyba, a­hol azonban csak rövid ideig fog maradni, mivel onnan Svájcba szándékozik menni. Útközben Buda­pesten is tölt néhány napot, a kiállítás megtekintése végett.* A zsűri megalakulása. A jelenkori zsűri alakuló ülése augusztus 6-án lesz a kiállítási ünnepek csar­nokában. Az alakuló ülésre a következő meghívót küldték szét: Meghívó. Az 1896-iki ezredéves országos ki­állítás jelenkori zsűrijének ez évi augusztus 6-án, délelőtt 10 órakor a kiállítási ünnepségek csarno­kában tartandó alakuló ülésére tisztelettel meghívom. Budapesten, 1896. évi julius 30-án. Wekerle Sándor, az ezredéves kiállítás jelenkori zsűrijének elnöke. Napirend: a) két alelnök választása, b) a bírálatnál követendő főbb irányelvek megállapítása, c) a cso­portügyek ügyrendjének megállapítása. * Tanítók kirándulása. Szatmár megyéből 200 ta­nító érkezik augusztus 16-án a kiállítás megtekin­tésére. Az aranyos­ medgyesi kerület harminc ta­nulójáért Ch­orin Ferenc dr. országgyűlési képviselő vállalta el a kirándulás összes költségeit. * Vasmegyeiek tömeges érkezése. Gotthard­ Sándor, a vasmegyei tömeges kirándulásokat rendező bizott­ság elnöke bejelentette a kiállítás igazgatóságának, hogy a megyéből augusztus 29—30-ra 1000 ember­ből álló csoport érkezik a kiállítás megtekintésére. Az érkezőket Reiszig Ede főispán és Károlyi Antal alispán fogja vezetni. A krétai veszedelem. — Saját tudósítóink táviratai. — Athén, júl. 31. A porta szemrehányást tett a görög kormánynak, hogy nem akadályozta meg a hadi eszközöknek Krétába való szállítását. A porta a görög kormányt teszi érte fele­lőssé, ha a békét a szigeten és Macedóni­ában nem lesz, képes helyreállítani. Arról is értesítette a kormányt, hogy a nagyhatalmak energikus lépésre szánták el magukat. Ez az üzenet, úgy hatott, mint a bomba A lapok izgatottan tárgyalják a porta üzenetét és két­ségbe vonják, hogy a nagyhatalmak Görögor­szággal szemben egységes eljárásra képesek len­nének. Azt mondják, hogy a porta föllépése rosszkor jön, mert Krétában a török csőcselék és a török katonák még mindig erőszakos­­kodnak a keresztény lakosokon. Kimondják, hogy Szelino környékén hét falut égettek föl a törökök. Kiszamoszban keresztény asszo­nyokat és gyer­mekeket kínoztak meg. Kaneaból ha­jót kértek a menekülő nők és gyermekek elszállítására. A görög kormány a portának adandó válaszában korábbi nyilatkozataival egybehang­zóan a felelősséget el fogja hárítani magáról és Törökország rosszakaratát fogja okolni mindenért. Egyben hivatkozni fog arra, hogy mennyit fáradozott az izgatottság lecsilla­pításán. A krétaiak óhajtásainak elfogadására ki­tűzött határidő tegnap letelt. Berlin, júl. 31. A National Zeitung polemizál a Tempssel és azt írja, hogy a nagyhatalmak egyöntetű eljárásának az a célja, hogy Krétában a békét helyreállítsák. Ha a krétaiak szabad­ságot akarnak, küzdjék ki a maguk ere­jéből. A nagyhatalmak és a közvélemény még nem felejtették el azt a szerepet, a­melyet Anglia az örmény kérdésben játszott. A nagyhatalmak okultak abból és most nem akarnak Anglia önző céljainak eszközéül szol­gálni. Ha a krétaiak a nagyhatalmak akaratát nem respektálják, csak Görögországra és Angliára számíthatnak majd. Jó lesz meggyő­ződni a krétaiaknak, végzi a cikk, vájjon ez érdekükben álló lesz-e? Frankfurt, júl. 31. A Frankfurter Ztt.-nak pétervári jelentése szerint a Navarrn és II. Sándor nevű páncélos hajók parancsot kaptak, hogy Krétába indul­janak.

Next