Budapesti Hírlap, 1896. augusztus (16. évfolyam, 210-239. szám)
1896-08-01 / 210. szám
1896. augusztus 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (210. sz.) oka is, mely szakadás a télen a szebeni komitéban és később a bukaresti ligában is elkövetkezett. Sturza ugyanis, aki akármilyen irredentista szellemben is vezette a magyarellenes mozgalmakat, óvakodott attól, hogy e mozgalmak direkt az orosz politika malmára hajtsák a vizet, nem helyeselte a múlt nyáron Budapesten tartott nemzetiségi kongresszust, mert mint szélesebb látókörű államférfiú meg volt győződve, hogy a szerbekkel és tótokkal való szövetkezés előbb utóbb a pánszlávizmus karjaiba fogják vezetni a román nemzetiségi politikát. Azonkívül azt is tudta, hogy ez a nemzetiségi kongresszus soha sem jöhetett volna létre, ha a konzervatív Take Ionescu a közoktatási kormány és Filipescu Bukarest városának rendelkezési alapjaiból hozzá nem járulnak a költségek fedezéséhez. Sturza Brote és Slavicij segítségével nemcsak azért provokáltatta a szakadást a nemzeti komitában, hogy elvonja a konzervatívok hatása alól, hanem azért is, hogy leterelje a román nemzetiségi mozgalmat arról a pánszláv irányról, melybe a nemzetiségi kongresszus következtében jutott. Szurza tervét éppen e kérdésben tanúsított múltja miatt nem tudta megvalósítani teljesen. Nem érhetett el egyebet, mint azt, hogy a mozgalom megbénult és nagyobb akcióra alkalmatlanná vált. A nagyobb rész azonban megmaradt a konzervatívok sugalmazására elfoglalt irányban. A komité többsége Sturza ellen foglalt állást és Rácz meg Koroján vezetése alatt nyomon követi a konzervatív politikusok utasításait. Nagyobb akciót azonban pénz hiánya miatt nem fejthetnek ki. A konzervatívok nem hajlandók saját zsebükből egy fityinget sem adni s azért a szebenieket ugyszólva „átutalták“ a bécsi antisemiták számlájára. Luegernek és társainak azonban nincs annyi pénzök, hogy a bukaresti liga pénztárát helyettesíthetnék. Nem találván Bécsben pénzt, Párisba mentek abban a reményben, hogy a francia szoviniszták és az orosz titkos alapok, meg a szláv jótékonysági egyesület pénztára majd csak elég gazdagok lesznek arra, hogy pótolják a kulturliga ama pénzforrásait, melyeket Sturza magasabb politikai tekintetekből eléttök, amint látszik, véglegesen bedugott. A magyar király Romániában. Budapest, júl. 31. Bukaresti táviratunk jelenti, hogy Sturza miniszterelnök ma délben kihallgatáson volt a királynál és jelentést tett neki berlini és bécsi útja eredményéről. Holnap minisztertanács lesz, melyben a többi közt a magyar király látogatása alkalmából rendezendő ünnepeket is megállapítják. Hir szerint a nagy katonai szemlében 30.000 ember vesz részt. A csapatok elvonulása előreláthatólag nem a kotrocseni, hanem a florenskai magaslaton fog végbemenni, mert ez fekvésénél fogva lehetővé teszi, hogy a nagyközönség is jelen lehessen a csapatszemlén. Őfelségének látogatása alatt a trónörökösné anyja, a szász-kóburg-gótai hercegnő is jelen lesz Sinaiában. Bukarest főváros nagy előkészületeket tesz a király fogadására. A bevonulás útján hét díszkaput terveznek, ezek közül az egyik a Kotrocseni-palota előtt lesz, melyben ő felsége megszáll. A pályaudvart, melyen ő felsége megérkezik, ez alkalomra kibővítik. A N. Fr. Presse értesülése szerint Károly román király Sinaiából a ragatzi fürdőre utaztában megáll Bécsben és Goluhovszki külügyminisztert kihallgatáson fogadja. A romániai utazás eszméje magától Ferenc József őfelségétől ered, aki már a budapesti kiállítás megnyitásakor megmondta Ghika román követnek, hogy a Vaskapu megnyitása után szeretné a román királyt otthon meglátogatni.* A bukaresti lapok egy idő óta sokat foglalkoznak Ferenc József király romániai látogatásával. Különösen az ellenzéki sajtó mindenféle tendenciózus hírrel törekszik fölizgatni a közvéleményt, megnehezítve ezzel a kormány helyzetét a magyar király látogatásával szemben. Filipeszku volt bukaresti polgármester és képviselő lapja, az Epoca, mely az ifjabb konzervatívok orgánuma, utolsó számában azt írja, hogy Szurza kormánya kényes helyzetben van, mert nem tudja, miként viselkedjék Ferenc Józseffel szemben a ki Magyarország királya is. „Ferenc József, írja az Epoca, szokva van fényes és nagyszerű fogadáshoz és már csak azért is szükséges ünnepies, fényes fogadása, mert ez az első eset, hogy egy nagyhatalom uralkodója megtiszteli látogatásával az országot. De a kormány és a város rendelkezésére álló különböző alapok ki vannak merítve s most a kormány nem tudja, honnan vegye a szükséges pénzt. A másik baj, mely nem kis gondot okoz a kormánynak, a következő : Az uralkodó nemcsak Ausztria császárja, hanem Magyarország királya is, tehát a fogadása alkalmával kitűzendő román és osztrák színek mellé a magyar zászlót is ki kellene tűzni. De a kormány fél, hogy a magyar zászló tüntetéseket provokálhat a román fővárosban, melyek diplomáciai konfliktusokat idéznének elő. Az Epoca szerint Bursan polgármesterhelyettes múlt vasárnap így kiáltott föl Szinaiában Sztoloján miniszter előtt: — Mi nem veszünk egyetlen magyar zászlónyelet sem. Tegyen a kormány, amit akar. Az Epoca azután a magyar lapok ama cikkelyeit közli, melyeket a király romániai látogatása ellen írtak, megjegyezvén, hogy ezek tömérdek hazugsággal és tendenciás híresztelésekkel valóságos rohamot intéznek az ősz uralkodó romániai útja ellen. Többek között közli a Bud. Hirt. július 26-ik számában e tárgyban írt Román panaszok című cikkelyt Bándy és Sturza bécsi találkozásáról.“ (Erre csak az a megjegyzésünk, hogy azt a hírt, nem mint eredeti, hanem mint a bukaresti lapokból átvett értesülést közöltük s éppen az Epoca és Adeverul voltak azok, amelyek először világgá bocsátották.) Az ezredéves kiállítás. Budapest, júl. 31. Tájékoztató. A közönség tájékoztatására közöljük a következőket : Agusztus 3. Jegyzők kongresszusa. — Aug. 9. Magántisztviselők kongresszusa. — Augusztus 15. Cipészek országos kongresszusa. — Augusztus 15—20. Tűzoltók országos kongresszusa. — Augusztus 17—19. Kéményseprők országos kongresszusa. — Augusztus 20. A budavári Szent István emlék alapkövének letétele. — Országos bucsujárás a szent Jobbhoz. — Augusztus 20—22. Borkereskedők és boriparosok országos kongresszusa. — Augusztus 23. A királyi kúria épületének fölavatása. — Augusztus 26. A pannonhalmi ezredéves emlék ünnepe. — Augusztus 30. A zoborhegyi (nyitrai) ezredéves emlék ünnepe. — Országos erdészeti gyűlés. — Augusztus 31. Országos erdészeti gyűlés.* Iy kiállítás látogatása. A kiállításnak tegnap, csütörtökön 5580 látogatója volt. Az ezredéves kiállítást 4476 ember nézte meg július 30-án. * A mentők estéje a kiállításon. Ma ismét az ezeregy éj káprázatos fénye árasztotta el a kiállítás területét. Színes lampionokból font girland futotta be keresztül-kasul a korzó széles terét, lampion lebegett minden póznán s minden fán, mely az utakat szegélyezi. S a fehér, kék zöld mécsesek ezrei mesés körbe vonták az egész képet, a tündéri keretet és a benne zsibongó, mozgó tömeget. Ma is a zöld színű mécsesek a fákon, a kerítéseken — megannyi villogó szentjánosbogár — tették a legnagyobb effektust. Csak publikum volt kevesebb mint a múltkor, amikor a katonai zenekarok nyugdíjalapja javára rendeződött a kivilágítás és tömeges hangverseny. Egy életrevaló derék és érdemes intézmény, a mentőegyesület javára rendezte a kiállítás igazgatósága a mai estét. A mentőegyesület aránylag igen rövid idő alatt annyi jelét adta kitűnő szervezetének, oly hasznosnak és szükségesnek mutatta magát, hogy immár el sem lehetnénk nélküle. Szimpatikussá, népszerűvé is lettek a mentők a fővárosban, s hogy ma, estéjükön nem telt meg zsúfolásig a kiállítás területe, annak nincs más oka, mint hogy kevés a közönség a fővárosban és hogy szegények vagyunk. Az a közönség, mely itt maradt, kimerült, várjuk be az aratás végét, akkor ismét jobb napok következnek. A ma esti monstre-dalversenyben, mely ismét az iparcsarnok előtti terraszon volt, részt vettek Ziegler Béla karnagy igazgatása mellett számos dalegyesület, Bleuer Antónia, Hermann Erzsiké urhölgyek, Ney Bernátt operaházi tag és a katonai zenekarok. Az énekek, melyeket az egyesült dalosok előadtak, nagy és zajos tetszésben részesültek. A pompásan kivilágított tavon 11 óra 8 kor gondola-szerenád volt a melyet sokan nagy gyönyörködéssel hallgattak. * A kedive Budapesten, Budapestnek és a kiállításnak, ha igaz a Kiállítási Újság kire, nemsokára érdekes vendége lesz. Alexandriából ugyanis azt táviratozzák, hogy a kedive az eddigi rendelkezések szerint augusztus 10-én utazik Konstantinápolyba, ahol azonban csak rövid ideig fog maradni, mivel onnan Svájcba szándékozik menni. Útközben Budapesten is tölt néhány napot, a kiállítás megtekintése végett.* A zsűri megalakulása. A jelenkori zsűri alakuló ülése augusztus 6-án lesz a kiállítási ünnepek csarnokában. Az alakuló ülésre a következő meghívót küldték szét: Meghívó. Az 1896-iki ezredéves országos kiállítás jelenkori zsűrijének ez évi augusztus 6-án, délelőtt 10 órakor a kiállítási ünnepségek csarnokában tartandó alakuló ülésére tisztelettel meghívom. Budapesten, 1896. évi julius 30-án. Wekerle Sándor, az ezredéves kiállítás jelenkori zsűrijének elnöke. Napirend: a) két alelnök választása, b) a bírálatnál követendő főbb irányelvek megállapítása, c) a csoportügyek ügyrendjének megállapítása. * Tanítók kirándulása. Szatmár megyéből 200 tanító érkezik augusztus 16-án a kiállítás megtekintésére. Az aranyos medgyesi kerület harminc tanulójáért Chorin Ferenc dr. országgyűlési képviselő vállalta el a kirándulás összes költségeit. * Vasmegyeiek tömeges érkezése. Gotthard Sándor, a vasmegyei tömeges kirándulásokat rendező bizottság elnöke bejelentette a kiállítás igazgatóságának, hogy a megyéből augusztus 29—30-ra 1000 emberből álló csoport érkezik a kiállítás megtekintésére. Az érkezőket Reiszig Ede főispán és Károlyi Antal alispán fogja vezetni. A krétai veszedelem. — Saját tudósítóink táviratai. — Athén, júl. 31. A porta szemrehányást tett a görög kormánynak, hogy nem akadályozta meg a hadi eszközöknek Krétába való szállítását. A porta a görög kormányt teszi érte felelőssé, ha a békét a szigeten és Macedóniában nem lesz, képes helyreállítani. Arról is értesítette a kormányt, hogy a nagyhatalmak energikus lépésre szánták el magukat. Ez az üzenet, úgy hatott, mint a bomba A lapok izgatottan tárgyalják a porta üzenetét és kétségbe vonják, hogy a nagyhatalmak Görögországgal szemben egységes eljárásra képesek lennének. Azt mondják, hogy a porta föllépése rosszkor jön, mert Krétában a török csőcselék és a török katonák még mindig erőszakoskodnak a keresztény lakosokon. Kimondják, hogy Szelino környékén hét falut égettek föl a törökök. Kiszamoszban keresztény asszonyokat és gyermekeket kínoztak meg. Kaneaból hajót kértek a menekülő nők és gyermekek elszállítására. A görög kormány a portának adandó válaszában korábbi nyilatkozataival egybehangzóan a felelősséget el fogja hárítani magáról és Törökország rosszakaratát fogja okolni mindenért. Egyben hivatkozni fog arra, hogy mennyit fáradozott az izgatottság lecsillapításán. A krétaiak óhajtásainak elfogadására kitűzött határidő tegnap letelt. Berlin, júl. 31. A National Zeitung polemizál a Tempssel és azt írja, hogy a nagyhatalmak egyöntetű eljárásának az a célja, hogy Krétában a békét helyreállítsák. Ha a krétaiak szabadságot akarnak, küzdjék ki a maguk erejéből. A nagyhatalmak és a közvélemény még nem felejtették el azt a szerepet, amelyet Anglia az örmény kérdésben játszott. A nagyhatalmak okultak abból és most nem akarnak Anglia önző céljainak eszközéül szolgálni. Ha a krétaiak a nagyhatalmak akaratát nem respektálják, csak Görögországra és Angliára számíthatnak majd. Jó lesz meggyőződni a krétaiaknak, végzi a cikk, vájjon ez érdekükben álló lesz-e? Frankfurt, júl. 31. A Frankfurter Ztt.-nak pétervári jelentése szerint a Navarrn és II. Sándor nevű páncélos hajók parancsot kaptak, hogy Krétába induljanak.