Budapesti Hírlap, 1899. augusztus (19. évfolyam, 211-241. szám)

1899-08-01 / 211. szám

1899. augusztus 1. BUDAPESTI HIRLAP. (211. sz.) Int a bőség szaruja ! Kitárul még előtted is Az igazság kapuja !* Ne félj, ne félj, drága vérem, Kevesebb lesz a tövis ! Szenvedésed tüskebokrán Kihajt még a rózsa is! Minden rózsa pattanásán Láncszem hull a porba, A förgeteg sötét éjjel Mind, mind elsodorja ! Megvirrad még, árva népem ! A várva várt óra üt ! Muskátlis kis ablakodra A boldogság napja süt ! Tulipántos ládád kulcsa Fordul a zavárban: S a szabadság szent levelét Olvashatod bátran! Büszke fővel emeled föl Az egek boltjára . . . És kitűzöd, mint egy zászlót, Az eke szarvára. Hegyen-völgyön, rónasíkon Lengeti a szellő . . . Örömkönyet sír a Tisza, Bólingat az erdő. Fölsóhajt a barázdákból Őseidnek hamva, Himnusz hallik a sírokból Fölfelé suhanva. . . . Óh, én népem! Látod-e már Szolgaságod végét ? Látod-e már a dicsőség Rád mosolygó képét? Gyere velem! Nem vagyok már Mezők pacsirtája ! Hallod, hallod, hogy suhog a Turulmadár szárnya! Kivont karddal, lobogóval Kövesd szárnyam röptét: Tornyosodó felhőkön túl Ott vár az örök lét! Vár az Isten . . . ölébe vesz Balzsamosztó karja . . . Bilincsvágta sok sebedet Mind begyógyitgatja. Rajta, rajta, ha a szégyen, Mint tüzes vas, éget, Mert az Isten nem szereti, Csak a szabad népet! — Hihihi! ... Jaj de jó. Holnap is hoz apóka? Mindig hoz? — Mindig! Mindig ! — Apókának sok a pénze, ugy­e ? — Két krajcárom mindig van, Bandi. — A királynak több van, ugy­ e sokkal több van. Legalább száz krajcárja van. — Hogyne volna ! — A király nem hord téglát, mint apóka ? Erre aztán az én blúzosom rémitően el­kezdett hahotázni. Még a kalauz is megsokalta s rászólott: — Ne csináljon, kérem akkora lármát! Bandi szörnyen csodálkozva nézett a gal­léros úrra, a­ki az ő édesapjával úgy mer beszélni, mint vele a házmester. Aztán halkan az apja fölébe súgta: — Az nagy úr! . . . Ni ezüstös a sapkája! — Ő a kocsin a legnagyobb úr! . . . Gyi lovam Barassóba! Ne bánd azt, fiam, te csak kocogj tovább. A kis gömböc megsimogatta apjának a borostás ripacsos arcát, oda tette fejét a szive tájára — s én azt hiszem, még a király­hoz sem ment volna e pillanatban. Boldog fiúcska! A­kit úgy szeretnek, a­kinek minden este kiflit hoz az apja, az apja, a téglahordó napszámos . . . Reggel hat órá­tól kezdve hordja a téglát, a maltert, nyeli a téglaport, ebédre megeszi a darab kenyeret és öt-hat krajcárra töpörtet, alszik­ egyet az utca kövén s aztán hordja tovább estig a téglát emeletről föl, emeletről le , el is fárad, meg is éhezik, nap is süti, eső is megveri, a két tenyere olyan, mint az országút, melyet meg­­repeszt hór nyárban a nap melege — de este, ha az ölébe veszi Bandit, akkor vége az ő fáradságának, vége a panaszának. A blúza belső zsebéből előkerül a kifli, a szivéből elő­kerül a sok nóta, a szeméből kiárad az apai szeretet melege . . . Gaál Mózes. . . . Zúgva zúg a turulmadár Viharokon által. Szakgatja a fellegeket Nagy, suhogó szárnynyal. Kivont karddal, lobogóval Ront a nép utána, Meg-megharsan győzedelmi, Zengő harsonája Arany szárnya ki-kicsillan Fekete borúból, Csattogással ráfonódó Villámkoszoruból. Egyre jobban lelkesedve Ront a nép utána . . . Piros tollat, véres tollat Hullat az útjára. Hallja még a magasságból Szárnya suhogását, De nem látja a felhők közt Tolla ragyogását. Lehanyatlik a lobogó, Kettétörik kardunk . . . Egy gyászos nagy ravatalnál Zokogva virrasztunk. Hol vagy, hol vagy, turulmadár! Eltűntél az égbe ? Talán épp az égő napnak Szíve közepébe. Ugy­e, leszállsz a sugárral, Mikor szórja csókját! Te is végig csókolod a Hegyet, völgyet, rónát! Hallod-e, hogy tör feléd a Hívogató százat ? Szállj le,, szállj le tűzlakodból, Kapd föl lobogónkat! Füröszd meg a magasságnak Csillagtengerében! Lobogtasd a szabadságnak Diadalmaképen! A vidék ünnepe. Cegléd: A rendező-bizottság nemzetiszinü falragaszokon hívta föl a polgárságot az ünneplésre, a nagy­közönség a templomi istentiszteletek után fölvonult a Kossuth-térre, hol az ipartestületi dal­kar Huber Károly Nemzeti zászló cimü férfinégyese után Balás Sándor egyetemi hallgató szavalta el Pósa Petőfi sírjánál címü költeményét, majd Takács József ref. lelkész emelkedett s költői képekben gazdag beszéddel emlékezett meg a fér­fiasság, hősiség és szerelem utolérhetetlen nagy köl­tőjéről, szabadságharcunk legdicsőbb dalnokáról; beszéde után Gombos Lajos egyetemi hallgató Egy gondolat bánt engemet című verset szavalta, végül az ipartestületi dalkar a Himnusz eléneklé­­sével zárta be az ünneplés sorrendjét. Szegedt: A várost kora reggel föllobogózták. Délelőtt az egyetemi ifjúság rendezett ünnepet az Otthon-k­ör nagytermében, a­hol a város színe-java megjelent. Vidacs Aladár és Bánát Mór egyetemi polgárok beszédet mondtak. Pap Hilda szavalt, Kis Lajos tanár emlékezést olvasott Petőfiről, előadták Petőfi a Hortobágyon című melodrámát. A szegedi daloskor énekelt. Délután az alsóvárosi népkörben is volt ünnep, a­hol az elnöki megnyitót Vönek­i Pál mondta, Molnár Jenő hírlapíró saját ódáját szavalta, Thomay Ernő, Siobicsek Henrik és Rózsa Lajos joghallgatók szintén szavaltak és beszédet mondtak. Mozgalom indult meg, hogy a város egyik utcáját Petőfi­ utcának nevezzék el. Kassa : A vasárnapi ünnep kissebbé zsugo­rodott, mint a minőnek tervezték. Délelőtt szava­latok voltak és beszédek hangzottak el, este pedig a nyári színkörben előadták Rudnyánszky alkalmi darabját. Eidőfalva: A község értelmisége a tűzoltó­­egyesü­lettel együtt tartott emlékünnepet. Magyari Károly ev. ref. lelkész megnyitó-beszédében mondta el az ünnep jelentőségét. Orbán László Petőfi életéről olvasott föl. Wass Albert és Ederstein Vilmos szavalt. A daloskör a Himnuszt, Szózatot és a Nemzeti dalt énekelte. Szombathely : Vasvármegye minden nagyobb községében volt Petőfi-ünnep. Szombathelyen a Nemzet Szövetség rendezte. Ünnepi beszédet Ernuszt József és Jánosi­ Gábor mondtak. Huszár Pál dr. és Gerlits Sándor szavaltak, a dalosegyesület éne­kelt. Végül kiosztották a Jókai Apoteózisát. Balaton-Almádi: A fürdő közönsége augusz­tus 5-ére tervezi a Petőfi-ünnepet. A rendezőség élén Edvi Illés Károly, Óváry Ferenc országgyűlési képviselő és Ber­jén Márton ref. lelkész állanak. Körmöcbánya: A Magyar­ Egyesület, a Con­cordia és a Széchenyi-kör rendeztek Petőfi-ünnepet a Szarvas-szállóban. A dalkör a Talpra magyar-t és a Him­nusz­ t énekelte Antos karmester vezetése mellett, Maurer Mihály ünnepi beszédet mondott, Wargha kisasszony pedig Endrődi versét szavalta. Pancsova : A pancsovai hazafias egyesületek vasárnap szépen sikerült ünnepet rendeztek Petőfi Sándor emlékére. Ünnepi beszédet Tomka Károly, hertelendyfalvai lelkész mondott, a­ki Petőfinek baj­társa volt. A beszéd nagy hatást tett. Különös el­ismerés és dicséret illeti meg a német dalos­egyesületek tagjait, kik bár nagyrészt nem is be­szélnek magyarul, mégis magyar szívvel és ma­gyaros lelkesedéssel vettek részt az ünnepen. A város föl van lobogózva. közölte : Délután három órakor leplezték le a Petőfi-emléktáblát a Petőfi­ téren levő Dömsödi házon, a­melyben egykor Petőfi lakott. Ünnepi beszédet Polner Zoltán mondott, a­ki átadta a táblát az elöljáróságnak. Azután Rózsa István sza­valta el Petőfinek Egy gondolat bánt engemet című költeményét. A dalosegyesület énekével ért véget az ünnep. A várost föllobogózták. Pápa : A Petőfi-ünnep fényesen sikerült. Az ünneplők a városházáról vonultak, Mészáros Károly polgármester vezetésével, a Petőfi-házhoz, a­hol ezrekre menő néptömeg gyűlt egybe. Az ünnepi beszédet Harmos Zoltán, a Jókai-kör elnöke mon­dotta és Pápa városa ebben az évben fel akarja állítani Petőfinek és Jókainak a szobrát is. Nagyszalonta: A katolikus templomban nagy közönség részvételével ünnepi istentisztelet volt. A templom hajójában katafalk volt Petőfi arc­képével. Kovács Márk plébános gyászmisét mondott. Ugra : A református papilak falára, a­hol Petőfi a szabadságharc alatt meghalt, Bölönyi József intendáns emléktáblát állított, a melyet szép ünneppel lepleztek le. Az ev. ref. templomban Nagy Imre lelkész ünnepi beszédet mondott. Máramaros Sziget: A Petőfi-liget­ben óriás közönség részvételével tartották meg tegnap a Petőfi-emlékünnepet. A rendező­bizottság élén Lator Sándor alispán állott. Az ünnepre, a­melyen a szlatinai bányász­zenekar és a daloskörök is közre­működtek, a régi honvédek lobogó alatt sorakoztak. Petőfiről Vékony Antal főgimnáziumi tanár mondott nagyhatású emlékbeszédet, Szabó Sándor alkalmi költeményét Mokcsay Zoltán megyei aljegyző sza­valta nagy hatással, ifj. Gavallér és Majoros pedig a nagy költő költeményeiből szavalt. A szabad­ban lefolyt ünnepnek, a­melyen a tűzoltók is tes­tületileg voltak jelen, az idő nagyon kedve­zett. Este Komjáthy debreceni színtársulata Jókai Apoteózis­át és Vahot Imre Budavár bevételét adta elő. Pécs : Pécs városa ma ünnepelte Petőfi em­lékét a Nemzeti kaszinóban óriás közönség jelen­létében. Joist László dr. ügyvéd szép megnyitó­beszéde után a pécsi daloskor rendkívüli sikerrel énekelte Petőfi Talpra magyar­ fa. Fáradt Antal Petőfi visszatér című költeményét viharos tapsok közt szavalta el. A műsor többi pontja is tetszést aratott. Délben Joist ügyvéd ebédet adott Váradi Antal tiszteletére. Az ebéden jelen voltak a többi közt Fejérváry Imre báró főispán, Tormái alispán, Majo­­rossy polgármester. Hódmezővásárhely : Petőfi Sándor halálá­nak 50 éves évfordulóját kegyelettel ünnepelte meg városunk közönsége. Az egyetemi ifjúság vezetésé­vel a városháza dísztermében rendezte az ünnepet. Az ünnepet a daloskor nyitotta meg a Szózat­ tál. Majd Imre József dr., az Erzsébet-szemkórház igaz­gatója mondott magvas megnyitó-beszédet. Utána Thury Elemér, a Krecsányi-színtársulat tagja sza­valta el Palágyi Lajosnak erre az alkalomra írt szép költeményét. Az ünnepi beszédet Ernyei István dr. főgimnáziumi tanár mondotta. Áldor Juliska, a Kressányi-társulat primadonnája Petőfi­­dalokat énekelt, Espersit János joghallgató Jókai Apoteózisát szavalta. Köpösdy Dezső joghallgató Petőfi és a magyar ifjúság címen tartott fölolvasást, Weise Artur joghallgató Petőfi Egy gondolat bánt engemet című költeményét szavalta el. A szép ünnepet, melyen a város színe-java megjelent, a daloskor éneke zárta be. Délután az összes olvasó­körökben, mind a belső, mind a külső területen tartottak Petőfi-ünnepet. Este Krecsányi színtársu­lata alkalmi előadást tartott.­ ­ A külföldön. A külföldről is érkezik híre a Petőfi-ünnep­ lésnek: Marienlad csehországi fürdőről, a­hol a városház dísztermében mintegy hatszáz magyar gyűlt össze ünnepelni. A terem nemzeti színnel volt díszítve. Az emelvény fölött volt a magyar címer, közepén a király szobra virágdíszben. Az ünnep 11 órakor kezdődött. Az ünnepi beszédet Visontai Soma mondotta, Székely Kornélia szavalt, Ney Leona énekelt, a Grünfeld-testvérek zongoráztak és csellóz­tak, Ágai Adolf pedig fölolvasott a márciusi napok­ról. Mindannyian nagy sikert arattak. Délben lakoma volt, a­melyen az első felköszöntőt a királyra Harkányi Frigyes báró mondotta. A fürdő zenekara a Rákóczi-indulót játszotta. Münchenben is rendeztek Petőfi-ünnepet az ott élő magyarok. Hazafias szónoklat és szavalatok voltak, este pedig tombola és tánc, mely reggeli 5 óráig tartott. Az ünnepen nagyon sok bajor­ család is részt vett. 3

Next