Budapesti Hírlap, 1899. augusztus (19. évfolyam, 211-241. szám)
1899-08-01 / 211. szám
1899. augusztus 1. BUDAPESTI HIRLAP. (211. sz.) Int a bőség szaruja ! Kitárul még előtted is Az igazság kapuja !* Ne félj, ne félj, drága vérem, Kevesebb lesz a tövis ! Szenvedésed tüskebokrán Kihajt még a rózsa is! Minden rózsa pattanásán Láncszem hull a porba, A förgeteg sötét éjjel Mind, mind elsodorja ! Megvirrad még, árva népem ! A várva várt óra üt ! Muskátlis kis ablakodra A boldogság napja süt ! Tulipántos ládád kulcsa Fordul a zavárban: S a szabadság szent levelét Olvashatod bátran! Büszke fővel emeled föl Az egek boltjára . . . És kitűzöd, mint egy zászlót, Az eke szarvára. Hegyen-völgyön, rónasíkon Lengeti a szellő . . . Örömkönyet sír a Tisza, Bólingat az erdő. Fölsóhajt a barázdákból Őseidnek hamva, Himnusz hallik a sírokból Fölfelé suhanva. . . . Óh, én népem! Látod-e már Szolgaságod végét ? Látod-e már a dicsőség Rád mosolygó képét? Gyere velem! Nem vagyok már Mezők pacsirtája ! Hallod, hallod, hogy suhog a Turulmadár szárnya! Kivont karddal, lobogóval Kövesd szárnyam röptét: Tornyosodó felhőkön túl Ott vár az örök lét! Vár az Isten . . . ölébe vesz Balzsamosztó karja . . . Bilincsvágta sok sebedet Mind begyógyitgatja. Rajta, rajta, ha a szégyen, Mint tüzes vas, éget, Mert az Isten nem szereti, Csak a szabad népet! — Hihihi! ... Jaj de jó. Holnap is hoz apóka? Mindig hoz? — Mindig! Mindig ! — Apókának sok a pénze, ugye ? — Két krajcárom mindig van, Bandi. — A királynak több van, ugy e sokkal több van. Legalább száz krajcárja van. — Hogyne volna ! — A király nem hord téglát, mint apóka ? Erre aztán az én blúzosom rémitően elkezdett hahotázni. Még a kalauz is megsokalta s rászólott: — Ne csináljon, kérem akkora lármát! Bandi szörnyen csodálkozva nézett a galléros úrra, aki az ő édesapjával úgy mer beszélni, mint vele a házmester. Aztán halkan az apja fölébe súgta: — Az nagy úr! . . . Ni ezüstös a sapkája! — Ő a kocsin a legnagyobb úr! . . . Gyi lovam Barassóba! Ne bánd azt, fiam, te csak kocogj tovább. A kis gömböc megsimogatta apjának a borostás ripacsos arcát, oda tette fejét a szive tájára — s én azt hiszem, még a királyhoz sem ment volna e pillanatban. Boldog fiúcska! Akit úgy szeretnek, akinek minden este kiflit hoz az apja, az apja, a téglahordó napszámos . . . Reggel hat órától kezdve hordja a téglát, a maltert, nyeli a téglaport, ebédre megeszi a darab kenyeret és öt-hat krajcárra töpörtet, alszik egyet az utca kövén s aztán hordja tovább estig a téglát emeletről föl, emeletről le , el is fárad, meg is éhezik, nap is süti, eső is megveri, a két tenyere olyan, mint az országút, melyet megrepeszt hór nyárban a nap melege — de este, ha az ölébe veszi Bandit, akkor vége az ő fáradságának, vége a panaszának. A blúza belső zsebéből előkerül a kifli, a szivéből előkerül a sok nóta, a szeméből kiárad az apai szeretet melege . . . Gaál Mózes. . . . Zúgva zúg a turulmadár Viharokon által. Szakgatja a fellegeket Nagy, suhogó szárnynyal. Kivont karddal, lobogóval Ront a nép utána, Meg-megharsan győzedelmi, Zengő harsonája Arany szárnya ki-kicsillan Fekete borúból, Csattogással ráfonódó Villámkoszoruból. Egyre jobban lelkesedve Ront a nép utána . . . Piros tollat, véres tollat Hullat az útjára. Hallja még a magasságból Szárnya suhogását, De nem látja a felhők közt Tolla ragyogását. Lehanyatlik a lobogó, Kettétörik kardunk . . . Egy gyászos nagy ravatalnál Zokogva virrasztunk. Hol vagy, hol vagy, turulmadár! Eltűntél az égbe ? Talán épp az égő napnak Szíve közepébe. Ugye, leszállsz a sugárral, Mikor szórja csókját! Te is végig csókolod a Hegyet, völgyet, rónát! Hallod-e, hogy tör feléd a Hívogató százat ? Szállj le,, szállj le tűzlakodból, Kapd föl lobogónkat! Füröszd meg a magasságnak Csillagtengerében! Lobogtasd a szabadságnak Diadalmaképen! A vidék ünnepe. Cegléd: A rendező-bizottság nemzetiszinü falragaszokon hívta föl a polgárságot az ünneplésre, a nagyközönség a templomi istentiszteletek után fölvonult a Kossuth-térre, hol az ipartestületi dalkar Huber Károly Nemzeti zászló cimü férfinégyese után Balás Sándor egyetemi hallgató szavalta el Pósa Petőfi sírjánál címü költeményét, majd Takács József ref. lelkész emelkedett s költői képekben gazdag beszéddel emlékezett meg a férfiasság, hősiség és szerelem utolérhetetlen nagy költőjéről, szabadságharcunk legdicsőbb dalnokáról; beszéde után Gombos Lajos egyetemi hallgató Egy gondolat bánt engemet című verset szavalta, végül az ipartestületi dalkar a Himnusz eléneklésével zárta be az ünneplés sorrendjét. Szegedt: A várost kora reggel föllobogózták. Délelőtt az egyetemi ifjúság rendezett ünnepet az Otthon-kör nagytermében, ahol a város színe-java megjelent. Vidacs Aladár és Bánát Mór egyetemi polgárok beszédet mondtak. Pap Hilda szavalt, Kis Lajos tanár emlékezést olvasott Petőfiről, előadták Petőfi a Hortobágyon című melodrámát. A szegedi daloskor énekelt. Délután az alsóvárosi népkörben is volt ünnep, ahol az elnöki megnyitót Vöneki Pál mondta, Molnár Jenő hírlapíró saját ódáját szavalta, Thomay Ernő, Siobicsek Henrik és Rózsa Lajos joghallgatók szintén szavaltak és beszédet mondtak. Mozgalom indult meg, hogy a város egyik utcáját Petőfi utcának nevezzék el. Kassa : A vasárnapi ünnep kissebbé zsugorodott, mint a minőnek tervezték. Délelőtt szavalatok voltak és beszédek hangzottak el, este pedig a nyári színkörben előadták Rudnyánszky alkalmi darabját. Eidőfalva: A község értelmisége a tűzoltóegyesülettel együtt tartott emlékünnepet. Magyari Károly ev. ref. lelkész megnyitó-beszédében mondta el az ünnep jelentőségét. Orbán László Petőfi életéről olvasott föl. Wass Albert és Ederstein Vilmos szavalt. A daloskör a Himnuszt, Szózatot és a Nemzeti dalt énekelte. Szombathely : Vasvármegye minden nagyobb községében volt Petőfi-ünnep. Szombathelyen a Nemzet Szövetség rendezte. Ünnepi beszédet Ernuszt József és Jánosi Gábor mondtak. Huszár Pál dr. és Gerlits Sándor szavaltak, a dalosegyesület énekelt. Végül kiosztották a Jókai Apoteózisát. Balaton-Almádi: A fürdő közönsége augusztus 5-ére tervezi a Petőfi-ünnepet. A rendezőség élén Edvi Illés Károly, Óváry Ferenc országgyűlési képviselő és Berjén Márton ref. lelkész állanak. Körmöcbánya: A Magyar Egyesület, a Concordia és a Széchenyi-kör rendeztek Petőfi-ünnepet a Szarvas-szállóban. A dalkör a Talpra magyar-t és a Himnusz t énekelte Antos karmester vezetése mellett, Maurer Mihály ünnepi beszédet mondott, Wargha kisasszony pedig Endrődi versét szavalta. Pancsova : A pancsovai hazafias egyesületek vasárnap szépen sikerült ünnepet rendeztek Petőfi Sándor emlékére. Ünnepi beszédet Tomka Károly, hertelendyfalvai lelkész mondott, aki Petőfinek bajtársa volt. A beszéd nagy hatást tett. Különös elismerés és dicséret illeti meg a német dalosegyesületek tagjait, kik bár nagyrészt nem is beszélnek magyarul, mégis magyar szívvel és magyaros lelkesedéssel vettek részt az ünnepen. A város föl van lobogózva. közölte : Délután három órakor leplezték le a Petőfi-emléktáblát a Petőfi téren levő Dömsödi házon, amelyben egykor Petőfi lakott. Ünnepi beszédet Polner Zoltán mondott, aki átadta a táblát az elöljáróságnak. Azután Rózsa István szavalta el Petőfinek Egy gondolat bánt engemet című költeményét. A dalosegyesület énekével ért véget az ünnep. A várost föllobogózták. Pápa : A Petőfi-ünnep fényesen sikerült. Az ünneplők a városházáról vonultak, Mészáros Károly polgármester vezetésével, a Petőfi-házhoz, ahol ezrekre menő néptömeg gyűlt egybe. Az ünnepi beszédet Harmos Zoltán, a Jókai-kör elnöke mondotta és Pápa városa ebben az évben fel akarja állítani Petőfinek és Jókainak a szobrát is. Nagyszalonta: A katolikus templomban nagy közönség részvételével ünnepi istentisztelet volt. A templom hajójában katafalk volt Petőfi arcképével. Kovács Márk plébános gyászmisét mondott. Ugra : A református papilak falára, ahol Petőfi a szabadságharc alatt meghalt, Bölönyi József intendáns emléktáblát állított, a melyet szép ünneppel lepleztek le. Az ev. ref. templomban Nagy Imre lelkész ünnepi beszédet mondott. Máramaros Sziget: A Petőfi-ligetben óriás közönség részvételével tartották meg tegnap a Petőfi-emlékünnepet. A rendezőbizottság élén Lator Sándor alispán állott. Az ünnepre, amelyen a szlatinai bányászzenekar és a daloskörök is közreműködtek, a régi honvédek lobogó alatt sorakoztak. Petőfiről Vékony Antal főgimnáziumi tanár mondott nagyhatású emlékbeszédet, Szabó Sándor alkalmi költeményét Mokcsay Zoltán megyei aljegyző szavalta nagy hatással, ifj. Gavallér és Majoros pedig a nagy költő költeményeiből szavalt. A szabadban lefolyt ünnepnek, amelyen a tűzoltók is testületileg voltak jelen, az idő nagyon kedvezett. Este Komjáthy debreceni színtársulata Jókai Apoteózisát és Vahot Imre Budavár bevételét adta elő. Pécs : Pécs városa ma ünnepelte Petőfi emlékét a Nemzeti kaszinóban óriás közönség jelenlétében. Joist László dr. ügyvéd szép megnyitóbeszéde után a pécsi daloskor rendkívüli sikerrel énekelte Petőfi Talpra magyar fa. Fáradt Antal Petőfi visszatér című költeményét viharos tapsok közt szavalta el. A műsor többi pontja is tetszést aratott. Délben Joist ügyvéd ebédet adott Váradi Antal tiszteletére. Az ebéden jelen voltak a többi közt Fejérváry Imre báró főispán, Tormái alispán, Majorossy polgármester. Hódmezővásárhely : Petőfi Sándor halálának 50 éves évfordulóját kegyelettel ünnepelte meg városunk közönsége. Az egyetemi ifjúság vezetésével a városháza dísztermében rendezte az ünnepet. Az ünnepet a daloskor nyitotta meg a Szózat tál. Majd Imre József dr., az Erzsébet-szemkórház igazgatója mondott magvas megnyitó-beszédet. Utána Thury Elemér, a Krecsányi-színtársulat tagja szavalta el Palágyi Lajosnak erre az alkalomra írt szép költeményét. Az ünnepi beszédet Ernyei István dr. főgimnáziumi tanár mondotta. Áldor Juliska, a Kressányi-társulat primadonnája Petőfidalokat énekelt, Espersit János joghallgató Jókai Apoteózisát szavalta. Köpösdy Dezső joghallgató Petőfi és a magyar ifjúság címen tartott fölolvasást, Weise Artur joghallgató Petőfi Egy gondolat bánt engemet című költeményét szavalta el. A szép ünnepet, melyen a város színe-java megjelent, a daloskor éneke zárta be. Délután az összes olvasókörökben, mind a belső, mind a külső területen tartottak Petőfi-ünnepet. Este Krecsányi színtársulata alkalmi előadást tartott. A külföldön. A külföldről is érkezik híre a Petőfi-ünnep lésnek: Marienlad csehországi fürdőről, ahol a városház dísztermében mintegy hatszáz magyar gyűlt össze ünnepelni. A terem nemzeti színnel volt díszítve. Az emelvény fölött volt a magyar címer, közepén a király szobra virágdíszben. Az ünnep 11 órakor kezdődött. Az ünnepi beszédet Visontai Soma mondotta, Székely Kornélia szavalt, Ney Leona énekelt, a Grünfeld-testvérek zongoráztak és csellóztak, Ágai Adolf pedig fölolvasott a márciusi napokról. Mindannyian nagy sikert arattak. Délben lakoma volt, amelyen az első felköszöntőt a királyra Harkányi Frigyes báró mondotta. A fürdő zenekara a Rákóczi-indulót játszotta. Münchenben is rendeztek Petőfi-ünnepet az ott élő magyarok. Hazafias szónoklat és szavalatok voltak, este pedig tombola és tánc, mely reggeli 5 óráig tartott. Az ünnepen nagyon sok bajor család is részt vett. 3