Budapesti Hírlap, 1900. január (20. évfolyam, 1-30. szám)
1900-01-03 / 2. szám
1900. január 3. BUDAPESTI HÍRLAP. (2. sz.) — (Személyi hírek.) Vaszary Kolos biboros hercegprímás a telet Budapesten tölti és csak husvét táján utazik Esztergomba. — Majláth Gusztáv gróf erdélyi püspök, a ki újévre Kolozsvárra érkezett, mint tudósitónk jelenti, ma meglátogatta a sebészeti klinika betegeit és velük lelki gyakorlatot tartott. — Sziveik Imre egészségi állapota az állandó javulás utján van, Szivák több nap előtt már a kórházat is elhagyta s most otthon tartózkodik. — (A király vadászaton.) A király, mint Bécsből táviratoztak, ma délután 6 órakor Ferenc Szalvátor kir. herceggel és vadászkiséretével Radmerbe utazott vadászni és ott marad egészen péntek délutánig, a mikor visszatér Bécsbe. (József Ágost kir. herceg az Erdélyi Kárpát Egyesületnek.) Kolozsvárról jelentik, hogy az Erdélyi Kárpát Egyesület az újév alkalmából táviratilag üdvözölte József Ágost kir. herceget, aki mióta az a. K. E. élére állott, nagy jóindulattal vezeti az egyesületet hazafias céljai felé. A királyi herceg táviratban válaszolt az egyesület üdvözlésére. A távirat, melyet Feilitzsch Artúr báró országos képviselőnek, az egyesület elnökének küldött, igy szól : Fogadják legbensőbb őszinte küszönetesnet szives üdvözletükért. Kérem a Mindenhatót, hogy terjeszsze áldólag kezet egyesületünk felé, hogy az új században, virulásnak indult működését teljes erejéből folytathassa édes hazánk javára. Üdvözlöm egyszersmind minanyájokat s boldogi uj esztendőt kívánok az egyesületnek. József Ágost kir. herceg. — (Milán király Budapesté....) Milán, a volt szerb király ma délután egy órakor Budapestre érkezett Belgrádból. Fogadására megjelentek a budapesti szerb konzulátus tagjai. Milán király Konstantinovics testőrezredes társaságában jött s a vonatról leszállva barátságosan elbeszélgetett Barlovác főkonzulna. Majd kocsira ült s a Royal-szállóba hajtatott. Este Milán a Magyar Színházban volt, ahová az első felvonás közepe táján érkezett, s az első emeleten a jobboldali 7-es számú páholyból végig hallgatta a Szulamit előadását. A közönség hamarosan észrevette a páholyban Milán, délceg alakját, s nagy kíváncsisággal figyelte minden mozdulatát. Kíséretében voltak Barlovác György szerb főkonzul és Konstantinovics szárnysegéd. Milán feszülten figyelt az előadásra, csak itt-ott fordult a főkonzulhoz, ha nem értett meg valamit. A harmadik felvonásban Beöthy László igazgatót fogadta páholyában, s gratulált neki a szép előadáshoz. Az igazgató kérdésére, hogy megértette-e a darab meséjét, így felelt: — Oh, hogyne ! Lám, most meg fog jelenni az elhagyott leány fantomja, szólt a víziójelenés előtt, hisz ez egy egész kis dráma! S ezt nem adták ezelőtt sem Bécsben, sem Berlinben, csak itt ? — Egy kisebb színpadról hozták ide, felelt Beöthy. — Én azt hittem, önök többnyire külföldről kapják a darabjaikat ? — Nem, felség, nekünk van bőven eredeti szerzőnk s ha ez nem is hazai termék, mégis itthon került először színpadra. Még L. Komáromi Mariska énekéről szólt ezután nagy elragadtatással: — Önnek olyan énekesnője van, amilyent eddig csak operákban hallottam. Az igazgató figyelmeztette ezután Szulamit negyedik felvonásbeli nagy jelenésére s Milán ott is maradt az előadás végéig a színházban. Holnap reggel Milán a fehérmegyei Szent- Ivánra utazik, ahol Zichy Jenő gróf vendége lesz egy hétig. (A hercegprímás alapítványai.) Vaszary Kolos hercegprímás tavaly tudvalevőleg 20.000 korona alapítványt tett a királyné emlékére. Az alapítvány kamatjait, melyeket szegény iskolásfiuk fölsegítésére fordítanak, az idén osztották ki először. A hercegprímás az idén is tett alapítványt a királyné emlékére. A honti megyei kórháznak 4000 koronás ágyalapítványt adományozott. (A szabadelvű párt tagjai Bánffynál.) A szabadelvű pártnak mintegy harminc tagja, Széll Kálmán miniszterelnök üdvözlése után fölkereste Bánffy Dezső báró volt miniszterelnököt s neki is gratuláltak az uj esztendő alkalmából, az egybegyűltek többnyire a régi gárda emberei, volt közöttük több olyan is, ki most nem képviselő. (A király Esztergomban.) A katolikus egyház jubiláris ünnepén, melyet Esztergomban, az első magyar király városában nagy fénynyel fognak megtartani, mint az O. É. jelenti, a király személyesen megjelenik. Az ünnepre Vaszary Kolos hercegprímás nagy előkészületet tesz. (Mátyás király szobra.) A Fadrusz által mintázott gyönyörű Mátyás-szobor képével díszített gyűjtőivet kaptunk a kolozsvári Mátyás-szobor bizottságtól, amely jövő őszre akarja fölállítani a nagy király szobrát Kolozsvár falai között. A szobor mintája már elkészült s a bizottság, amelynek élén Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter áll már össze is gyűjtött százezer forintot a szobor céljaira. Maga, királyunk adta a legnagyobb összeget a szoborra. Csak harmincezer forintra van már szükség s ezért a bizottság most új gyűjtőiveket bocsátott ki, hogy ily módon kerüljön meg a hiányzó összeg. Az adományokat Szvacsina Géza Kolozsvár város polgármesteréhez kell küldeni. — (Házasság.) Lukács D. Dániel kiadóhivatali tisztviselő eljegyezte özvegy Mandl Mórné, szül. Büchler Bertát Budapesten. Bakody Kálmán eljegyezte Szabó Mariskát Győrött. — (Mit mondott a pápa?) Temesvári levelezőnk a leghitelesebb forrásból nyert értesülés alapján közli a pápa szavait, melyeket Desselfffy Sándor püspökhöz intézett, mikor karácsony másodnapján bucsukihallgatáson megjelent. Őszentsége kitüntető kegyességgel fogadta a Csanádi püspököt, mint a magyar főpapságnak az egyház jubiláris ünnepeihez megjelent egyetlen tagját s végül ezt mondotta: — Nézz meg jól, fiam, nem vagyok én oly törődött aggastyán. Erősnek érzem magamat a kormányzásra és még sokat akarok dolgozni egyházunk javáért. Vidd el áldásomat a magyar nemzetnek. — (Gyászrovat.) Szatmári Pókay József műszaki tanácsos, vízépítési kerületi felügyelő Budapesten 40 éves korában meghalt. Az elhunyt jeles szakember volt, akit még néhai Baross Gábor nevezett ki főmérnökké a kereskedelmi minisztériumba. Pókay innen a földmivelési minisztériumba került, ahol tehetségével, erős jellemével kartársai nagyrabecsülését szerezte meg. Temetése január 3-án lesz I. ker. Vár, Uri utca 16. számú házból. Kozáky Gyuláné szül. Glodiák Teréz december 27- én harminchárom éves korában elhunyt Budapesten. Krécsy Miklósné szül. Tóth Ilma huszonnégy éves korában január 1-én Székesfehérvárott meghalt. Kovács Lajos volt gyógyszerész december 28- án hatvan éves korában elhunyt Hajdu-Nánáson. Özvegy Ölves Jánosné született Tamásy Tekla kilencvenegy éves korában december 31-én Sepszi- Szent-Györgyön meghalt. Ma temették. Millöcker Károly zeneszerzőt, mint Bécsből jelentik, ma délután négy órakor temették el badeni lakásából. A temetésen nagy gyászoló közönség jelent meg. (A szászok és az ezredéves emlék.) Amikor Brassó városában, a Cenk-hegyen leleplezték az ezredéves emléket, a város polgármestere ígéretet tett a lakosság nevében, hogy mindenkor kegyelettel gondozzák a honfoglalás emlékoszlopát. Az ígéret azonban puszta szó maradt. Az emlék környéke olyan elhanyagolt állapotban volt, hogy a főispánnak a várost ígéretére kellett emlékeztetni. Arra szólította föl a várost, hogy az emlékoszlop körül vasrácsot építtessen a melynek költsége mindössze százötven forint lett volna. A város közgyűlése azonban a költséget nem szavazta meg. A főispán erre hivatkozott a város erkölcsi kötelességére s utasította a tanácsot, hogy újra tárgyaltassa az ügyet. A zöldszászok most sem tágítottak s még csak nem is tárgyalták az ezredéves emlék megvédésének kérdését, hanem egyszerűen napirendre tértek fölötte. Ez a határozat a brassói magyarok fölebbezése következtében most a vármegye elé került, amely kimondta, hogy az emlék gondozása a város kötelessége s ezért utasította Brassó közgyűlését, hogy a vasrács költségét szavazza meg. Három évi huzavona után tehát végre mégis megóvják a rongálástól a Cenk-hegyen emelt ezredéves oszlopot. * — (Grötschel Imre emlékezete.) Néhai Grötschél Imrének, a Magyar Országos Központi Takarékpénztár tavaly elhunyt vezérigazgatójának emlékére örökösei: özvegy Grötschél Imréné és leánya, özvegy Szontagh Árpádné a Központi Takarékpénztár tisztviselőinek nyugdíjalapjára 20.000 koronát, a révkomáromi városi kórháznak 2000 koronát, a budapesti protestáns árvaháznak 400 koronát, a budapesti magyar evangélikus egyháznak 1000 koronát, a Stefánia-gyermekkórháznak 100 koronát, a Gyermekbarát-egyesületnek 400 koronát, a Szünidei gyermektelepnek 400 koronát, az Országos Gyermekvédő Egyesületnek 1000 koronát, a Bethesda-kórháznak 400 koronát, a Szegény tüdővészesek szanatóriumának 600 koronát, a Fehér Kereszt-egyesületnek pedig 1000 koronát adományoztak. (Batthyány Géza gróf halála.) Rövid szenvedés után ma reggel hat órakor meghalt a magyar mágnásvilág egyik érdemes tagja: németújvári és szabadbattyáni Batthyány Géza gróf. A hatvankét éves öreg úr halála váratlanul következett be. Családja körében időzött, amikor egyszerre rosszul lett és összerogyott. Az orvosok megállapították, hogy szívszélütés érte az öreg grófot, ki néhány órai szenvedés után meghalt. Batthyány Géza gróffal a főúri világ egy jól ismert és népszerű alakja szállt sírba. A gróf mint jogvégzett ember már huszonnégy éves korában elfoglalta helyét a főrendiházban. Egy ideig Sopron megye alispánja volt, utóbb azonban különösen társadalmi téren fejtett ki nagy tevékenységet. Óriás terjedelmű birtokai vannak Fejérmegyében és Vasmegyében, hol mint virilista tevékeny részt vett a megyei életben és sokat tett a megye gazdasági érdekeinek fellendítésére is. Gazdag és e mellett szerző főúr volt, aki nem csupán az Első magyar általános biztosító társaságnak, a Pesti hazai takarékpénztárnak, hanem a Károlyi-féle hitelszövetkezetek központjának is igazgatósági tagja volt. Nemcsak magának gazdálkodott, hanem gondolt a néppel is, így alakította a Lajos nevű szőlőtelepet s megteremtette azt a borászati szövetkezetét, a melyről nem rég irtunk s a melynek eredményeire annyira büszke volt. Ez a szövetkezet neki anyagilag is sokat köszönhet, mert mint kijelenté, példát akart adni vele, hogy a nagybirtok érdekei mennyire nem állanak ellentétben a parasztság boldogulásával. Batthyány Géza grófnak, mint műpártolónak is vannak érdemei. Teréz körúti palotájában, mesés értékű műkincset gyűjtött össze, az irodalmi körökkel is gyakrabban érintkezett a gróf. Neje, Batthyány Emanuela grófnő, legidősebb ha a volt fiumei kormányzó, Batthyány Lajos gróf. Es egyik fia tudvalevőleg néhány évvel ezelőtt a polgáréi kastélyban főbelőtte magát. Batthyány Géza gróf holttestét holnap szentelik be a Teréz-körúti palotában. Azután Polgáréba szállítják, ahol január 5-én helyezik örök nyugalomra a családi sírboltban. A gróf elhunytat a család a következő jelentéssel tudatja : Özvegy németujváry és szabad-batthyányi Batthyány Géza grófné, szül. Batthyány Emanuella grófnő úgy saját mint gyermekei: Batthyány Lajos gróf, neje szül. csik-szent-királyi és krasznahorkai Andrássy Ilona*grófnő s gyermekeik: Batthyány Ella, Batthyány Gyula és Batthyány Béla gróf, úgyszintén az összes rokonság nevében mélyen szomorodott szívvel jelenti felejthetetlen férje, atyjuk, illetve nagyatyjuk németújvári és szabadbatthyányi Battyányi Géza gróf 1000. évi január 2-án reggel 6 órakor, munkás életének 62-ik évében, rövid szenvedés után történt gyászos elhunytat. A boldogult hamvai Budapesten a gyászháznál (VI. Teréz-körut 9. sz.) e hónap 3-án délután 4 órakor beszenteltetvén, Polgáréira fognak szállíttatni és ott a családi sírboltban e hónap 5-én délelőtt 11 órakor örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozatok az elhunyt lelkiüdvéért e hónap 12-én délelőtt 10 órakor fognak az összes kegyúri templomokban a Mindenhatónak bemutattatni. (A magyarság terjedése.) Gömör-Kishóst vármegye a tótajku községek ama tanítóit, a kik a magyar nyelvet sikerrel terjesztették, újév alkalmából jutalomban részesítette. A megjutalmazott tanítók közül száznyolc forintot kapott Pál Béla rimabrézió evangélikus elemi iskolai tanító, ötven forintot Bokor János markuskai evangélikus és Bahéry János surányi katolikus iskolai tanító, négyen forintot Román János helpai és Német János szelei evangélikus tanítók, harminc forintot Danis János ratkói, Kved Dániel derencsényi, Engler Pál klenóci evangélikus és Tihanyi Lajos ajantavölgyi állami iskolai tanító. (Sík Sándor meghalt.) Sík Sándor dr. budapesti ügyvéd negyvenhét esztendős korában meghalt Budapesten. Az elhunyt egyike volt a legképzettebb jogászoknak, aki tudásával számottevő helyet vívott ki magának kartársai közt. A budapesti ügyvédi kamara, melynek egy ideig titkára volt, őt bízta meg a magyar ügyvédség történetének a megírásával. Sik Sándor nagy buzgalommal fogott a munkához s sok adatot gyűjtött össze, de a munkát közbe jött halála miatt nem fejezhette be. A politikai küzdelmekben is élénk részt vett. Lelkes hive volt a nemzeti pártnak s a legutóbbi általános képviselőválasztásnál föl is lépett, de kisebb-