Budapesti Hírlap, 1900. augusztus (20. évfolyam, 209-238. szám)

1900-08-01 / 209. szám

e­ lőség és szabadság, a munkát végez­zék csoportonként, mindenki a mihez ért vagy kedve van s a termelt áruk értékét szabja meg egy szakértő bizott­ság. Sem parlament, sem általános választói jog az anartastáknak nem kell, mert szerintük annak nincs célja s megvetik a szocialistákat, mint fél­rendszabályok követőit és gyávákat. Mindenekelőtt rombolni kell és rom­bolni a cél, mert a régi rend hívei, birtokosai és uralkodói nem fognak önként lemondani a tulajdonról és hatalomról, azokat tehát kényszeríteni kell rablással, gyilkolással. A­hol lehet, a népet föl kell bujtani lázadásra és forradalomra, de a­hol az nem lehet, mert a hatóságok és a katona­ságok erősebbek s fegyverrel ren­delkeznek, ott a merényletekhez kell folyamodni, bombákat kell dobni a parlamentbe, templomba, színházba, a­hol az urak pompáznak, vagy egyes támadásokkal megölni a legfőbbeket. Ez az anarkizmus tanítása és a tett propagandájának eljárása. Ne higgje senki, hogy ez csak egyes emberek őrültsége. A párisi rendőrség kétezer anarkistát tart nyilván Franciaországban s ezeknek fele olasz; a római rendőrség ötezer anarkistát tart jegyzékben s kíséri figyelemmel. Ugyanígy tesz a többi állam is. Még­sem bírják elfojtani, elnyomni. Hiszen a legszomorubb példák bizo­nyítják most és a közel­múltban, hogy sem a törvényhozások rendkívüli intéz­kedései, sem a hatóságok éberebb őr­ködése nem bírták megakadályozni a rémes politikai gyilkosságokat. Nem feladatunk tanácsolni, hogy­­an lehessen az anarkizmussal végezni. Sokszor proponálták nemzetközi üldö­zését az európai államok egyenlő szer­ződésével, hogy egyik rendőrség a másiknak területére követhesse az anar­kistát s a bűnöst egymásnak kiszolgáltas­sák. De nem tudtak soha sem megegyezni. Arra legyünk elkészülve, hogy az olasz király meggyilkolása és még három fejedelem ellen kimondott anar­­kista halálos ítélet nagyon nyugtala­nítja a kormányokat s ezek a leg­komolyabb intézkedéseket fogják tenni, nemcsak, hogy elejét vegyék a merény­leteknek, de hogy a gyilkos bandát ki­irtsák. Budapest, jul. 31 Kilépés a szabadelvű pártból. Id. Rudnay István Divékujfaluról nyílt levelet irt a nyitramegyei szabadelvű kör elnökségének, azzal a kijelentéssel, hogy a miniszterelnöknek Thuróczy főispánhoz inté­zett üdvözlő távirata folytán kilép a szabadelvű pártból. A földművelési miniszter üdvözlése. A nógrádmegyei gazdasági egyesület üdvözlő fölira­tot intézett Darányi Ignác földmivelési miniszter­hez, legmélyebb háláját fejezvén ki a párisi gazda­kongresszus alkalmából elmondott pohárköszöntő­­jéért s a legőszintébb lelkesedéssel csatlakozva a a miniszter által követett irányhoz, egyben pedig a legnagyobb fölháborodással utasítja vissza azt a méltatlan támadást, melylyel a miniszter találko­zott. A föliratot a nógrádvármegyei gazdasági egyesület nevében Buttner Ervin alelnök és Fáy Árpád titkár írták alá. Hasonló üdvözlő föliratot intézett a földmive­lési miniszterhez a pozsonymegyei gazdasági egye­sület is. Az államszámviteltan. A következő sorokat kaptuk : A Budapesti Hírlap­nak a közigazgatás reform­járól minap, Bolygó eszme címen, megjelent vezér­cikke, egyebek közt azt mondotta, hogy a közigaz­gatási tanfolyam hallgatói, az állami háztartás technikai részét hiába tanulják . . . hogy a vár­megye, a város és község autonóm vagyonkezelése, úgy lényegben mint formában, elüt az államétól stb. Mivel tudnivaló dolog, hogy a költségvetés, szám­fejtés, naplózás, könyvvitel, k­énztár, ellenőrzés és így tovább a számtartás szempontjából többé­­kevésbbé ugyanaz: kötelességemnek tartottam a vezércikkelyben az államszámviteltanról kifejtett álláspontot néhány sornyi szakszerű és jóindulatú észrevétellel helyreigazítani. Megvallom, hogy ezzel a dolgot elintézettnek véltem. Azonban a Budapesti Hírlap minapi számában V. jegy alatt, Az állam­­számviteltan címmel, hosszabb választ találtam, a­mely észrevételeim ellen irányul, mindazáltal nézetemben meg nem ingathat. Mert éppen úgy nem lehet fölöslegesnek nyilvánítani az államszámviteltan tanulmányozását, a­mint az ezer meg ezer jogsérelem és gonosztett ellenére, senkinek eszébe nem jut a jogi oktatás mellőzését Horánszky Rátóton. A Pol. Ért. értesülése szerint Horánszky Nándor országgyűlési képviselő a holnapi nap folyamán Balatonfüredről — hol család­jával nyaral — Rátótra utazik Széll Kálmán minisz­terelnök látogatására. Rövid ott időzés után Horánszky ismét visszatér Balatonfüredre, a­hol szeptemberig marad. XIII. Leó pápa volt az első pap e világon, ki halotti misét mondott érte. Nem hallottuk, hogy IX. Pius megtette ezt Viktor Emánuelért, ha megtette, bizonyosan csak ellenségére gondolt benne, a­kinek megbocsátott. Egy másik jellemző tulajdonsága Umberto uralkodásának az, hogy alig múlt el alatta év, melyben a pápa és az Olaszország között való békülésre vonatkozólag nem merültek volna föl számbavehető tervek is. Hol vatikáni kö­rök, hol az olasz kormány eregette őket vi­lággá. Még nem tiszták teljesen az okok, hogy min fordult meg a tervek kudarca. Annyi azonban bizonyos, hogy Umberto legmeghit­­tebb körében mindig szeretettel beszélt a békülésről, a­melyről tudta, hogy a közhangu­lat is óhajtja. Minderről szintén alaposan vol­tak informálva a Vatikánban. A békülés­­nek azonban volt egy jelentékeny akadálya. Köztudomású dolog ugyanis, hogy az olaszoknak egy nem is csekély része a pápa tilalmára nem vesz részt a politikai választá­sokban. Bevallottan békülő­ párt tehát nincsen képviselve az olasz parlamentben. E pártokból kellett azonban kormányait vennie a szigorúan alkotmányos Umberto királynak. S ez a körül­mény a Vatikán előtt is érthetővé tette azt, hogy a meggyilkolt király legjobb akarata mellett sem tudta a békülés dolgát előbbre vinni. Bizonyos diplomáciai érintkezés is mindig fönnállott a Kvirinál és Vatikán között, sőt Umberto idejében ez az érintkezés gyakran bizalmasabb is lett. Umberto vagy Margherita nem egyszer ajánlottak derék papokat püspöki kinevezésre. Egyes püspököket XIII. Leó pápa ajánlott elfogadásra az olasz kormány­­nak. Mocenni kardinális például közeli rokona Mocenninak, a volt hadügyminiszternek, Tripepi képviselő Tripepinek, a mostani helyettes államtitkárnak, K­ampolla jobb kezének s a két tábor között egész csomó ilyen rokonságot tudnék fölhozni, a­mit mind a két fél olaszos ügyességgel bizonyosan kihasznál. Ez arra mutat, hogy a két tábor lassan­­kint összeolvad, magában Rómában is, hol a pápai és királyi, a fekete és fehér arisztok­rácia között még 10­ 15 előtt áthidalhatatlan volt az űr. A pápai arisztokrácia folyton sze­gényedik (a királyi sohasem volt gazdag), tönkreteszi a hitbizományok eltörlése, a római építkezési árak, kénytelen tehát hivatalt vál­lalni s beáll az olasz hadseregbe vagy képvi­selőházba vagy minisztériumokba. A szerelem is üdvös hatású e tekintetben. Zola Rómájá­ban (a dolog különben megtörtént) mesteri az a jelenet,­­ a­mikor Umberto király nejével együtt megjelenik olyan lakodalmon, a­hol két szerető szív egyesül: fekete és fehér arisz­tokrácia sarja mindkét főrangú világ jelen­létében. A szigorúan alkotmányos Umberto tehát mindig mérsékelte a küzdelmet. Az 1900. szent esztendő május hónapjában, mikor az örök városban zarándokok százezrei jelentek meg, alig mutatkozott Rómában, s tekintettel az évnek szigorúan vallásos jellegére, a Kvirinál az egész esztendőben nem adott udvari mulatsá­got. A Vatikán ezt azzal viszonozta, hogy az idén a pápa megjelenésekor a Péter-tem­­plomban nagyon szórványosan hangzott az éljen a pápa-király kiáltás. Az elhunyt király buzgó katolikus vol­tára nem kevésbbé jellemző, hogy országának legkiválóbb főpapjait barátságával tüntette ki. San Felice nápolyi, Gapecelatro capuai­s egy­másután Alimonda és Rid­olmy, turini bíboros érsekek, valamint di Canossa, veronai bíboros püspök stb. nagyon közel állottak hozzá. S lassankint ki is fejlődött az, a Vatikán­tól helybenhagyott praxis, hogy éppen Umberto királyra való tekintettel az olasz püspököknek az egyházi állam határain kívül üdvözölniök kellett a többi hatósággal együtt uralkodójukat. Ferrari, milánói bíboros érsek vétett ez ellen három év előtt, kapott is érte orrot a Vatikán­tól. Giustiniani azonban, a sorrentói püspök e tavaszszal nem akart megszentelni olyan olasz nemzetiszinű zászlót, a­melyen tüntetőleg hiány­zott a szavójai hercegi ház keresztes címere. Mikor a címer rákerült, alattvalói hódolattal végezte a szertartást, a republikánus és szocia­­lista stikli tehát nem sikerült. Hogy a klerikális sajtó (a­melyhez kü­lönben a pápának gyakran semmi köze) s az olasz sajtó sűrűen marakodnak, fölösleges is elmondanom, de bizonyos az, hogy a helyze­tet gyakran kiélesítik és elmérgesítik. Például mikor az udvarnak s a pápának is kellemetlen pletykákat hoznak forgalomba, Hűen volt ez néhány év előtt. Ama lapok szerint ugyanis Margit királyné kérdést tesz a Vatikánban, hogy megjelenhetik-e a Péter-templomban egy nagy, a pápa által vezetett funkción? Ugyan­azon források szerint Rampolla, bíboros állam­titkár azt felelte volna: Meg, szívesen látjuk, de csak az idegen uralkodónék tribünjén. 1895-ben még élesebb lett a viszony, a­mikor Róma negyed­százados elfoglalásának év­fordulóján Garibaldinak nagyszabású szobrot állítottak a Janiculuson. Ez a szobor a Vatikán felé néz, s azt látszik fenyegetni, hozzá olyan BUDAPESTI HÍRLAP. (209. sz.) 1800. augusztus­át vagy megnyirbálását hirdetni. Már­pedig, hogy az államszámviteltan tanítása közjogi gazdálkodásunk s ebben önkormányzatunk gazdaságának rendtartá­sát is tárgyalja, ez úgy a számviteli nyilvános állami vizsgálatoktól, mint W. által idézett köny­vemnek nemcsak címlapjáról, hanem annak 6. §-ától elkezdve, egész tartalmából kiderül, mert a rend­szer természetének megfelelően, önkormányzatunk gazdasági életét abban mindvégig szervesen s tehát, nemcsak a könyvemből W. által idézett helyen tárgyalom, a­mint arról mindenki meggyőződhetik, a­ki a könyvemet figyelemmel forgatja. Bochkor Károly dr. A közigazgatási tanfolyamok szervezése. Buffy Pál országgyűlési képviselő, a közigazgatási tanfolyamok kormánybiztosa, most járja be a tan­folyamok kiszemelt székhelyeit. Eddig Nagybecs­­kereken, Maros-Vásárhelytt, Kolozsvárott, Máramaros- Szigeten és Kassán járt, mindenütt intézkedvén, hogy szeptember elsejére a törvény intencióinak megfelelőleg a tanfolyamok felállíttassanak. A kor­mánybiztos Kassáról Bécsre, onnan pedig Szombat­helyre és Pozsonyba utazik a végleges szervezés végett. A monzai királygyilkosság, Budapest, júl. 31. A monzai királygyilkosságról ma érkezett részletek azt a fölfogást erősítik, hogy anar­­kista összeesküvés áldozata lett Umberto király. Hir szerint azt is megállapította volna, hogy a merényletben két revolver szerepelne s hogy ennélfogva ketten követték volna el a merény­letet. Hogy Umberto király mily népszerű fejedelem volt, mutatja az a körülmény, hogy Olaszország minden pártja, a szélső szocialis­ták is a leghevesebben elitélik a gyilkosságot s mélyen gyászolják a király tragikus halálát. S a részvét általános az egész civilizált világ­ban. Valamennyi uralkodó és államfő távirati­lag jelentette­­ részvétét Margit királynénak. Az új király ma már vissza­érkezett gyászba borult hazájába. Ma érkezett táviratainkat a követke­zőkben foglaljuk össze:

Next