Budapesti Hírlap, 1900. október (20. évfolyam, 269-298. szám)
1900-10-24 / 292. szám
lmI IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, okt. 23. Blaháné ünneplése. Magyar szivek szerető dobbanása sok ezer üdvözlésben száll a mi glóriás művésznőnk, Blaha Lujza felé. A lelkesült főváros ünneplése visszhangot keltett az országban, mert mindenütt él a magyar szivekben Blaháné nemes művészetének tradíciós tisztelete és rajongó kultusza. A fővárosból és a vidékről százával szólalnak meg a nagy művésznő bámulói, s garmadával jön a levél és távirat, amelyek egy forró óhajtásban egyesülnek, hogy Blaháné sokáig legyen még dicsősége művészetünknek és találja meg könnyen, játszi, fiatalos kedvvel, távol a gondoktól a boldogság útját. * Az üdvözlések sorát megnyitja a népszínházi bizottságé: Méltóságos Asszony! E hónap 15-ikén huszonötödik évfordulója volt annak, hogy a Népszínház kapui megnyíltak. E negyedszázad alatt a Népszínház a főváros kulturális tényezőinek a sorában a legelső helyek egyikét foglalta el és nemcsak közművelődési szempontból, hanem a magyarosítás terén is nagyfontosságú szerepet játszott. E sikerekben részes volt az intézetnek lelkes, művészi törekvésektől áthatott mindenkori személyzete, de a dicsőség oroszlánrésze Méltóságodé, a kinek ajkáról bűvös erővel zengett a magyar dal, a kinek páratlan művészete, a szívekbe ültette és folyton ébren tartotta a fajszeretet forró érzéseit és ellenállhatatlanul hódította meg a magyar szellem számára az idegen ajkunkat is. Épp azért intézetünk fönnállásának huszonötödik évfordulója alkalmából hálás szívvel emlékezünk meg azokról a soha el nem évülő érdemekről, melyeket Méltóságod, akinek neve örökre kapcsolatban marad a Népszínház történetével, nemcsak az intézet fölvirágzása körül, hanem egyszersmind a népies irányú szinműirodalom fejlesztése körül szerzett s a midőn ez érzéseink jeléül ez emléktárgyat (arany babérkoszorút) átnyújtani szerencsénk van, kerjük az isteni gondviselést, hogy Méltóságodat, szinmüvészetünk dicsőségére még soká óvja és tartsa meg. Budapest, 1900 október 22. Bényi s.c. főjegyző, Halmos s. k. a Népszínházi bizottmány polgármester, jegyzője, a Népszínházi bizottmány elnöke. Rákosi Jenő a következő levelet intézte a művésznőhöz : Édes Lujzám! Huszonöt esztendő! Iszonyú soknak látszik, ha előttünk van. Rettentő kevés, ha elmúlt. Visszanézve látja az ember, mily sok szamárságot lehet ez alatt elkövetni és mily kevés jót és okosat művelni. Könyező szemmel nézed, édes, a Népszínházat. Nem ezt gondoltad! — Mindegy. A mi illúzióink megvoltak. Az ember gyönyörrel és reménynyel teli pályázgatja kis gyermekeit is. Mi teljesül be abból, amire nagy gyerek lesz a kicsiből? Az emberi végső sorsot a csalódások teszik elviselhetővé. Ezekben kifárad az ember és könnyebben hagyja itt az isteni napnak gyönyörű ragyogását. Igenis, mind annak idején művészi és nemzeti feladatokat szolgáltunk. Mily odaadással, mily naiv hittel, micsoda rajongással ! Emlékezzél vissza némely próbáinkra! Az én megérkezett öregségemnek azokból a munkákból egyik erkölcsi tőkéje kerül ki. Hogy a mi álmunkból ma művészi labdarúgás lett, annak bizony oka mi nem vagyunk. De valamint ezt, fájdalom, előre láttam, azonképen megjósolhatom neked, hogy a te időd, a te művészeted ideje örök emlékezetű lesz a Népszínházban. Az lesz a hagyománya, a mithosza, a hitvallása. Azt fogják emlegetni, mint ideált. Arra fognak mindig visszatérni és az marad uralkodó csillaga. Akárhova fog lesülyedni, mindig lesznek emberek, akik kiáltozni fogják, hogy oda kell visszaemelni, ahol akkorvolt, amikor Blaha Lujza neve ragyogott fölötte. Édes Lujzám, ha visszanézek a huszonöt esztendőre, sőt az első kapavágás idejétől számítva, amelyen jelen voltam egy reggel, mikor e ház, a Népszínház építéséhez fogtunk (ez is mesébe illő történet), egy tanulságom aranybetűkkel emelkedik ki mindenből: a legjobb barát és a legnagyobb jótevő az igazság; a legbiztosabb beszúálló és a legcsalfább barát a hazugság. Én nyugodtan és irigység nélkül nézem a világot, s mindenkit rábízok a barátjára, amelyet választott magának. Téged pedig szeretlek és becsüllek a régi barát, a hű osztályos és munkatárs szeretetével és csodállak nemes, édes, szép művészetedért. A te régi, hű, igaz szivü barátod Rákosi Jenő. Üdvözletet küldött Walter Grane és a családja is. Hódolattal üdvözlik a magyar színpad legnagyobb ékességét: Walter Crane, Mary, Frances Crane, Lionel Crane, Lancelot Crane. A szerb színészet nevében Hadzsics Antal intézett levelet Blahánéhoz. Ma, midőn ihletett homlokodon kizöldül a megérdemlett babér, fogadd dicsőséged csillagkoronájának e fényes ragyogása napján őszinte hódolatunkat, s igaz szívből fakadó üdvözletünket. Tartson meg a Mindenható közöttünk sokáig, nagyon sokáig, hogy csalogány-hangod még sokszor bűbájosan zenghessen. Nagykikinda, 1900. okt. 22. A szerb színészet nevében: Hadzsics Antal. Bérezik Árpád a következő levéllel üdvözölte a művésznőt: Tisztelői és hódolói közt, akik jubileumát ünnepük, kérek egy kis helyet Bérezik Árpádnak. Killy Klára babérkoszorút küldött Blahánénak, meleg hangú, szép levél kíséretében. Üdvözlő táviratokat és leveleket küldtek még: Özv. Gsepreghy Ferencné, Dessewffy Arisztid, E. Kovács Gyuláné, Gazsi Mariska, a győri színtársulat, Bürger Auguszta, Gsongory Mariska és Tharaszovits Margit (Miskolc), Somogyi Károly és neje (Nagyvárad), Anday Blanka (Szeged), a kassai nemzeti színház, a szegedi színügyi bizottság, Blaha Sándor és neje (Zernest), a szegedi színtársulat, Busbach Péter (Aussee), Rátkay László, Dobó Sándor és neje (Győr), Krecsányi Ignác (Szeged), a győri szinügyi bizottság, Szávay Gyuláné (Győr), Kápolnai János (Győr), a nagyváradi szinügyi bizottság, Moys Bogomér (Balatonfüred), özv. Parthényi Jánosné, Lukácsy Sándor, Klérné Angyal Ilka, Komjáthy János és neje (Debrecen), Sváb Tivadar, Worzikovszkyné Emma (Szeged), Kürthy Emil, Félelemé Munkácsy Flóra, az Országos Magyar Iskolaegyesület, Mocsáry Imre, Bercsényi Béla, Belli Emma, Karczag Vilmos és Kopácsy Juliska (Berlin), Xántus Doleschall Gabriella (Miskolc), Janovics Jenő (Kolozsvár), Csillag Teréz, Salamon Hermin, Kárpátify Katinka, Tarnay Alajos és még nagyon sokan. Mig igy százak és ezrek ünnepük szeretettel, Blaháné a tegnapi mámoritó szépségű est után ma a legtisztább kegyeletnek áldozott. Délelőtt kiment a kerepesi temetőbe s virágaiból földiszítette Tóth Ede és Szigligeti sírját, délután pedig Újpesten járt a temetőben. Ott nyugszik a legméltóbb, aki valaha együtt járta vele a dicsőség útját, Tamássy József, akiről sokszor sírta el már bánatos szóval: — Nem lesz nékem többet soha olyan párom! * (Operaház.) Bonomi Lujza kisasszony ma a Rigolettóban folytatta vendégjátékát. Alakítása megütötte a jó középszerűség mértékét, de vannak nálánál sokkal jobb koloratur-énekesnőink, akik a színház kötelékébe tartoznak s a folytonos vendégszereplés miatt ebben a szezonban még egyáltalán szóhoz nem jutottak. Olyan vendégjátéknak, melyet sem művészeti, sem repertoárbeli okok nem támogatnak, kevés az értelme. Rigolettót Takáts énekelte. Színjátszás, ének és szavalat csodálatos erővel egyesül ebben az alakításában. Bárhol szenzációt keltene vele. Magdaléna szerepét ma Semsey Mariska énekelte, Ízléssel s a nála megszokott zenei biztossággal. * (A farkas.) A Vígszínház csütörtökön mutatja be Giovanni Verga A farkas című népies drámáját. Ma házi főpróba volt a darabból, holnap a sajtó számára nyilvános főpróba lesz. A színház személyzete ezúttal új, a magyar népszínművel rokon műfajban mutatkozik be. Verga, aki a darab tárgyát az olasz parasztéletből vette, az első felvonásba énekes és táncos aratójelenetet is szőtt. Az előadókat Mazzantini Lajos tanította a szicíliai táncra. A bemutató csütörtökön lesz. * (Angol asszony lánya.) A Magyar Színház mai felújítása szerény és megnyerő bemutatkozása volt Szoyer Ilonának, egy kitűnő készültségű fiatal énekesnőnek, akit a színház idegenből hódított haza, hogy előkelő szerepkört bízzon rá operett-előadásaiban. A kisasszony, úgy látszik, jó időben jött, amikor az új csillagok járásának reményteljes örömmel néz elébe a közönség s alig várja, hogy valakit újra kegyeibe fogadjon. Szoyer kisasszony is megérezhette ma ezt a jóakaratú melegséget, mert debütje önkéntelen tapa és virágzápor közt zajlott le, s ha nem is érezzük ez estén a nagy primadonna eljövetelét, egy bizonyos, hogy egy szép hangú és ambiciózus operetténekesnővel több van Budapesten. A magasságában tiszta és mesterileg csiszolt énekhang legértékesebb erénye az új énekesnőnek. Iskolájában első eminens lehetett. Játék dolgában még a tanulékony kezdő stádiumában van, de azért fürge és kedves, s ha még beszi egy kis megvesztegető magyar levegőt, szép karriernek néz elébe. Mi már csak azért is örülünk neki, mert kedvéért előkerült a múlt homályából a direktórium csodálatos zenéjű operettje, Angot asszony lánya. Mint az angol parfüm után a finom jázmin-illat, úgy hat ránk ez a megvesztegető muzsika. Mikor utoljára hallottuk az Operában, a zenei készültségnek áldozata lett a könnyed vidámság, amely a csarnok lánya körül az operettben szállong s ezért szerencsés gondolat volt Angot néni leányát visszahódítani az operettszínpadra s ott rendezni nálunk immár harmadik megújhodását. A színház becsülettel felelt meg annak, amire vállalkozott. Szoyer kisasszony, mint emlitem, Clairette szerepében nagy sikerrel énekelt. A második fölvonásban egy szakkató polka előadásával még a mi ünneplésre hangolt világunkban is szokatlan viharos tapsot provokált s a tetszésnek ezt a tőkéjét mindvégig jól kamatoztatta. Nagyon tetszett Margó Zelma is. Ő Lange kisasszony volt, a Barrasz vikomt históriai nevezetességű kedvese, sok csábbal és gráciával játszotta a kormányzóság hódító szépségű asszonyát. Sziklai Kornél, az angol operettek burleszk hőse, ötlettel illeszkedik a régi operett-stilbe, s igen jók Ghrétli, Füredi és Palásthy is, aki szerencsés igyekezettel játszotta és énekelte Ange Pitout, a szatirikus versfaragót. A kiállítás és rendezés a harmadik felvonás francia négyesében éri el tetőpontját s a kis zenekar heroikusan dolgozik a sikerért a kórussal egyetemben. Néhány énekszám pompásan sikerült, némelyik egy kicsit elmosódott, így az összeesküvők híres kara és a nevezetes kofa-duett. Mindezt azonban eltüntetheti az előadások sorozata, amelylyel Angel előreláthatólag a műsoron szerepelni fog. (z. j.) * (Elhalasztott bemutató.) A Nemzeti Színház igazgatósága Török Irma gyöngélkedése miatt az Éjfél után péntekre tervezett bemutatóját egy héttel elhalasztotta. Ennek következtében a Nemzeti Színház heti műsora így változott meg: szerdán Velencei kalmár (Shylek Tijházi), csütörtökön Váljunk el (Cyprienne Lánczinka), pénteken A cigány, szombaton Folt, amely tisztít, vasárnap délután Aranyasszony, este Kaméliás hölgy, hétfőn III. Rikárd. A Várszínházban szombaton Váljunk el. Az Éjfél titán bemutatójára váltott jegyeket úgy a Nemzeti Színház pénztára, mint a Bárd-féle jegyiroda készséggel becseréli a jövő hét péntekjére érvényes premier-jegyekkel. * (Az Operaházban) holnap szerdán Faust kerül szilire. Ez alkalommal Faust szerepét Kertész Ödön énekli először. Margit szerepét Kaczér M., Siebert Payer M., Márthát Valent V., Mefisztót Komál, Valentint Beck, Wagnert Ney B. énekli. * (Velence.) Ma este Dessewffy Arisztid Velence-jét elevenítették föl az Urániában. A mű első része ezúttal is a várossal, néprajzi viszonyaival és nagyérdekű ősi kialtójával ismertet meg bennünket. A második rész a dózsék büszke palotáját s a canale grande műépítészetét varázsolja elénk, a harmadik felvonás pedig Velence kiválóbb templomait és műkincseit mutatja be. Leghatásosabb volt ma is a gondolázás és a lagúnán való hajózás sok mozgóképe. Velencét holnap és holnapután, szerdán és csütörtökön megismétlik. * (Kiss György szobrai.) A pécsi püspök megbízásából Kiss György szobrász három új Megváltó-szobrot mintázott. A szobrok közül egyet Gyűdön, egyet Pécsen és egyet Apatinban állítanak föl a magyar kereszténység kilencszázéves fordulója emlékére. A művész e munkáin kívül most mintázza Vörösmarty Mihály szobrát. * (Kubelik) pénteken, okt. 26-án rendezi hangversenyét a Vigadó nagytermében a következő műsorral: I. Vieuxtemps I. hangverseny, a) Allegro molto, b) Adagio, c) Rondo. H. Amek. EH. a) Beethoven G-dur románc, b) Paganini I. palpiti. IV. Ének. V. Wieniaivszky, Orosz karnevál. * (Csiszárik János dr.), udvari káplán, kassai teológiai tanár Az üdv és szövetségi történelme cím alatt középiskolai és tanítóképző-intézeti használatra tankönyvet irt, a melynek használhatóságát s vele több jeles tulajdonságát bizonyítja az a körülmény, hogy második kiadást ért s számos iskola . — Kossak József cs. és királyi udvari fényképész, Budapest, IV. Kossuth Lajos utca 12. Állandó képkiállitás a kapubejárónál. — Kész férfiruhák, össze nem hasonlítható a közönséges raktári munkával, elegáns kivitelben jutányosan kaphatók Leitersdorfért, és fia férfi-szabóknál, Bpest, Koronaherceg utca 6. sz. Méret utáni rendeléseknek külön osztály, sikkes szabás, valódi angol és belföldi szövetek. Ismét alkalmat nyújt az ismert Herz Mór cég (Andrássy út 57.), hogy nála a közönség bevásárolhasson. Mai hirdetésében már jelenti, hogy mindennemű árut, sőt egész üzleti raktárakat vásárol folytonosan készpénzért. BUDAPESTI HÍRLAP, (292. sz.) 1900. október 20.