Budapesti Hírlap, 1903. december (23. évfolyam, 330-359. szám)
1903-12-27 / 355. szám
6 BUDAPESTI HÍRLAP (355. sz.) 1903. december 27. mi kergette a halálba a szép reményekre jogosító fiatalembert. Jegyzőkönyvének egy elrejtett helyén ceruzával ez volt fölirva: főhet év és dec. 10. Nyilvánvaló, hogy a szerencsétlen ifjú amerikai párbajba bocsátkozott és a rövid följegyzés szava beváltására figyelmeztette. Édesanyja fedezte föl ezt a kis ceruza írást, a mely megdönti a gróf adósságairól elterjedt, amúgy is kevéssé helytálló híreket. (Házasság.) Arányi Zsigmond dr. budapesti és herkulesfürdői orvos eljegyezte Kohn Janka kisasszonyt, Kohn Gábor dr. tolnamegyei t. főorvos leányát Pakson. Abonyi Miksa, a Budapesti Hírlap műszaki tisztviselője eljegyezte Klein Mariskát, Klein Samu leányát Budapesten. Magyar-péterlaki Körösi István cs. és kir. kamarás, magy. kir. honvédszázados december 28-án tartja esküvőjét Nagy-Ajtán imecsfalvi Imecs Irénnel, imecsfalvi Imecs Jenő és sepsi-szent-iványi Nenter Hona leányával. Petrányi Miklós tanár, tartalékos cs. és kir. vadászhadnagy, december 24-én eljegyezte Púder Anikót Budapesten. Mudry János eljegyezte Milchvich Irmát Székesfejérváron. Matolay József földbirtokos eljegyezte Imrite Lenkét, Imrik János és neje, Böszörményi Laura leányát Keszthelyen. Schamburg Henrik, a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaság intézője, eljegyezte Appel Irma kisasszonyt, Appel Mór leányát Budapesten. (Mohamedán lord.) Londonból írják: Néhány nappal ezelőtt halt meg Alderley Stanley lord, az angol urak házának tagja s halála után nagy meglepetéssel arról értesültek barátai, hogy a lord áttért a mohamedán vallásra s mohamedán szertartás szerint temettél is el. Angliában sok bennszülött angol él, aki az izlámra tért át. Az angliai mohamedánok feje maga azelőtt ügyvéd volt Liverpoolban. A brilt szigetelő sejk-ul-izlamja, amint a mohamedánok feje magát nevezi, így mondotta el Stanley lord áttérésének történetét: — Tizenegy esztendővel ezelőtt Stanley lord közölte velem, hogy mohamedánná lett s ha elérkezik az idő, az urak házában is ki fogja jelenteni, hogy ő áttért. Ezt azonban sohasem tette meg. Kétszer-háromszor pénteken megjelent a liverpooli mecsetben, de kívánságára csak inkognito. A mohamedán hitközségnek juttatott pénzbeli segítséget Abdur Raman név alatt jegyeztük be. A sejk-ul-izlam, azelőtt Quiliam ügyvéd 1881- ben tért át a mohamedán vallásra, ő volt az első, aki ezt megtette, azóta sokan követték példáját s ma már körülbelül kétszáz előkelő angol követi a mohamedán vallást s mecsetjük is van Liverpoolban. A mecset tornyáról naponkint ötször hangosan hívják imára a hívőket. Ami a soknejűséget illeti, ezt a próféta nem kívánja, csak megengedi abban az esetben, ha a mohamedán hivő mindegyik feleségét egyenlően szereti. Azok közül az angolok közül, akik a mohamedán vallásra tértek át, csak négynek van több felesége. Természetes, hogy a második feleség az angol törvény szerint már nem törvényes feleség. Néhány évvel ezelőtt Quilliam ügyvédet a szultán meghívta a Jildiz-kioszkba, ahol hat hétig maradt. A perzsa sah és az afganisztáni emir is elismerték a britt szigetek sejk-ul-izlamjának. A szultán nemrég gyönyörű keleti ruhát küldött neki. (Gyászrovat.) P. Tóth Sándor, régebben a fővárosban is ismert építész, zemplén megyei birtokos és megyei törvényhatósági bizottsági tag ma reggel Budapesten meghalt. Temetése december 28-án, hétfőn délután három órakor lesz a Stefánia-út 1. sz. villájából. Özvegy olasza Liszka Jánosné, született galántai Jakab Ottilia december 25-én hatvannyolc éves korában Kecskeméten elhunyt. Vecseklői Staffer József nyugalmazott császári és királyi vezérőrnagy december 25-én hetvenegy éves korában Budapesten meghalt Temetése december 27-én délután három órakor lesz a Bécsi kapu tér 4. számú házából. Zámori Aladár székesfővárosi tisztviselő december 23-án harminckilenc éves korában Budapesten elhunyt. Schaffte Albert német nemzetgazdász és államférfiú, mint egy távirat jelenti, tegnap Stuttgartban meghalt. Schiiele 1831-ben született. 1860-ban a tübingai egyetemen a közgazdaság rendes tanára lett; 1862—65-ig a württembergi országgyűlés és 1868-ban a német vámparlament tagja volt. Ugyanebben az évben meghívták a bécsi egyetemre. 1871-ben a Hohenwarth-minisztériumban kereskedelmi miniszter lett s ideiglenesen vezette a földmivelési minisztériumot. A minisztérium bukása után Stuttgartba vonult vissza és irodalmi munkásságnak élt. Igen sok munkát irt. 1893 október 19-én egy budapesti lapban a valuta szabályozásáról értekezett. (Rendőrök jutalmazása.) Az Országos Nemzeti Szövetség igazgató választmánya Balás Árpád dr. királyi tanácsos elnök indítványára elhatározta, hogy ezentúl jutalomban részesíti azokat a rendőröket és detektíveket, akik a nyomozás terén valamely kiválóbb érdemet szereztek. A határozatról értesítették Rudnay Béla főkapitányt, aki szívesen kijelentette, hogy a jutalomra érdemesek névsorát mindig közölni fogja a Szövetséggel. — (Nagy idők tanúja.) Postupiczi Kosika József negyvennyolcas honvédalezredes, a dunai gőzhajós-társaság nyugalmazott főtisztviselője december 24-én nyolcvanhat éves korában meghalt Budapesten. Temetése ma volt. — (A levélhordó támadója.) A Fiuméban elfogott Gottfried Béla betörőt, aki önként megvallotta, hogy ő rabolta ki Boda István levélhordót, ma újra kihallgatta a fiumei rendőrség. Gottfried ismét azt állította, hogy ő volt az orvtámadó. A budapesti rendőrség egyelőre, amíg az elfogott embert a fővárosba nem szállítják, nem tud semmi bizonyosat megállapítani a dologban s nem is reméli föltétlenül, hogy Gottfried igazat vall, amikor az orvtámadónak mondja magát. Annyit megállapított a rendőrség, hogy Gottfried, aki az utóbbi években folyvást börtönből börtönbe került, a Boda megtámadása idején éppen szabadlábon volt. Kinyomozta továbbá a budapesti rendőrség azt is, Gottfriednak közvetetlenül a rablást követő napon sok pénze volt s egy Nemcsók nevű rabtársának buszkoronát, Balassa-Gyarmaton lakó testvérének pedig huszonöt koronát küldött. A napokban a fővárosba szállítják Gottfried Bélát. (Bányamunkások szerencsétlensége.) Körmöcbányáról Írják nekünk: A körmöcbányai Kunigunda-aknában, amely a kincstár tulajdona, tegnapelőtt szerencsétlenség történt. Neubauer Ferenc és Fröhlich János bányamunkások zúzóérc szállítása közben lezuhantak a kétszáz méter mélységű aknába. Mind a két ember rögtön meghalt. Neubauert özvegye és hat árvája gyászolja. (Az ellopott pénzeszsák.) Komáromi tudósítónk jelenti: A 72.800 koronás postalopás elkövetője még eddig nem került a rendőrség kezébe, bár a főkapitányság két ügyes detektívje nyomoz Ácson. A tolvaj kézrekerítésére 4000 korona jutalmat tűzött ki a soproni postaigazgatóság. A lopásról a lapokban megjelent első hírek tévesek. Az a postaszolga, aki a postai küldemények átvételével meg volt bízva, a pénzeszsákot nem vitte be a község közepén levő postahivatalba, a mely az állomáshoz mintegy félórányira van, hanem a feje alá tette a váróterembe és ráfeküdt. A bécsi postát akarta megvárni, a mely éjjel fél négykor érkezik, azonban elaludt és ezt nem vette át A mikor fölébredt, észrevette, hogy a zsák hiányzik. Ekkor lármát csapott. A lopás kétségtelenül a váróteremben történt. (Rablótámadás Belgrádban.) Belgrádból jelentik: Tegnap délben tizenkét órakor vakmerő rablógyilkosság történt a város közepén, szemben a London-szállóval. Három gonosztevő betört a kilencven esztendős Davidovics Zsivkó volt miniszterhez, aki igen gazdag ember. A gonosztevők késsel és baltával fölfegyverkezve, megrohanták a háziszolgát, a cselédet és egy öregasszonyt, a háziúr rokonát, aki súlyosan megsebesült. A háziszolga kétségbeesett küzdelmet folytatott a betörőkkel, Davidovics ezalatt a mellékszobába menekült, a cseléd pedig kiugrott az ablakon és segítségért kiabált. Az egyik betörő súlyos sebet kapott, mire a másik kettő elfutott, egyiket azonban az utcán elfogták, a másik megszökött. A háziszolgát úgy összeszurkálták a betörők, hogy most halálán van.• KINCSES KALENDÁRIUM. Tisztelt előfizetőink szives ügyelmébe ajánljuk, hogy az előfizetés megújításakor ugyanazon az utalványon, amelyen a Budapesti Hírlapért járó összeget beküldik, az 1904. esztendőre szóló Kincses Kalendáriumot is meg lehet rendelni. Ára keménykötésben 2 korona. — Rohonczy Colombus korcsolyák és Achilles bokaszijak, Weszely Istvánnál IV., Váci utca 9. — Kitűnő találmányi, cs. és kir. szabadalmazott férfi alsónadrágaim itthon és külföldön nagy elterjedésnek és kedveltségnek örvendenek. Kaphatók nálam a föltalálónál és Magyarország összes nagyobb városaiban egy-egy elsőrendű fehérnemű cégnél eredeti gyári árban. Frisch Ignác, Budapest, Kerepesi ut 50. száma alatt. — Gebauer Károly debreceni érckoporsó-gyáros intézeteiben temetések osztály szerint 50 koronától. Budapest, VH., Erzsébet-körút 26., IV., Kigyó-tér 1. — Újévi szerencsemalacok, szilveszteri társasjátékok és tréfák, jós ólomöntés, tombola-nyeremények Kertész Tódornál. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * (A Rabszolgák.) A Nemzeti Színház legközelebbi újdonsága Palágyi Lajos Rabszolgák című, drámai költeménye, amely — mint említettük — az Operaházban kerül bemutatóra hétfőn, január 4-ikén. A műben, mint a görög tragédiákban kar szerepel, amelynek élén karvezető áll. A szerző eredetileg nem osztotta művét fölvonásokra, hanem az egész cselekményt hely- és időegységben, színváltozás nélkül jelenítette meg. A rendezés azonban, a mai színházi irányokra és a közönségre való tekintettel, két részre osztotta a művet. A két rész összekötő kapcsa gyanánt és magába a cselekménybe is beleszőve, zene szerepel, amelyet ifjabb Ábrányi Emil szerzett. Az estén a Nemzeti Színháznak csaknem teljes férfiszemélyzete szerepel s több elsőrangú művésznő is. Mivel a drámai jutalomról, amelyet a mű nyert, ismételten téves hírek jelentek meg, megjegyezzük, hogy a Rabszolgák a Karácsonyi-jutalomban részesült. Ez az Akadémia legnagyobb drámai dija, amelyet az alapszabályok értelmében csak abszolút becsűnek mondott mű kaphat. Ha ilyen mű neon akad, a dijat ismét kitűzik s ismételt eredménytelenség esetén a négyszáz aranyat tevő egész összeget az Akadémia alaptőkéjéhez csatolják. A díjat Csiky Gergely nyerte utoljára s azóta csak egy esetben adták ki, még pedig a Rabszolgáknak. * (A színházak hírei.) A Nemzeti Színházban Dumas ötfelvonásos színműve: Az idegen nő kedden, december 28-án új betanulással és részben új szereposztással kerül színre. Ez alkalommal Clarksonnét Jászai Mari, Septmonts herceget Császár fogja játszani. Új szerephez jutottak még Gál (Mauriceau), Pethes (Resnonin), Török Irma (Katalin) és Beregi (Gerard). Hétfőn Gárdonyi falusi története, A bor kerül színre, Eszter szerepében Blaha Lujzával. Csütörtökön Gárdonyi Karácsonyi álom című pásztorjátékát adják, ez alkalommal minden felnőtt, úgy mint tavaly, egy gyermeket is hozhat magával. Ez az előadás délután öt órakor kezdődik. Újév napján, este Bérezik Árpád vígjátéka, Himfy dalai ötvenedszer kerül szinre. Palágyi Lajos Rabszolgák című drámai költeményét ifjabb Ábrányi Emil zenéjével január 4-én mutatják be az Operaházban. A drámai költeményt Hevesi Sándor dr., a Nemzeti Színház rendezője alkalmazta szinte. Az első előadásra az Operaházban váltható a jegy. A többi előadást fölváltva az Operában és a Nemzeti Színházban fogják megtartani. A Népszínház nagy színpadi apparátussal hozza szinre a szombaton, január 2-án bemutatásra kerülő nagy angol operettet, az Ezüst papucsot. A díszletek sorában egy mozgódísz is lesz, mely a csillaglakóknak a földre való leszállását kíséri. A párisi vásár képében a színház kiegészített hallétje nagy táncegyveleget mutat be. Az operett falragaszait Faragó Géza, az ismert fiatal művész tervezte. A Vígszínház a jövő hét műsorát a szezon két nagysikerű darabjával, a Csodagyermek-kel és az Aranyhíd-dal tölti be. A Csodagyermek fényképes albumát a darab mindegyik előadásán ingyen osztogatják és ebből a füzetből, amely a tizedik előadás alkalmából jelent meg, azóta negyvenezer példányt osztottak szét. A két darab állandó sikere folytán különös gonddal készülhetnek Molnár Ferenc Józsi című bohózatára, melynek kedden, január 5-én lesz a bemutatója. A Király Színház fennállásának második naptári évébe az első év örökségével megy át. A színház két első darabjának, az Aranyvirágnak és a Makrancos hölgyeknek rendkívüli sikere lehetővé teszi az igazgatóságnak azt, hogy a színház előkészületben levő újdonságait hétről-hétre, egyelőre meg nem határozható terminusig elhalaszsza. Lincke gyönyörű zenéjű operettje, a Makrancos hölgyek (Lizisztráta) estéről estére az utolsó helyig zsúfolt nézőtér előtt kerül színre: az érdeklődés a darab, az előadás s a tündér fényű kiállítás iránt, amelynek jóhíre hamar elterjedt, olyan nagy, hogy az ünnepiek délutánján száz és száz ember volt kénytelen jegy nélkül távozni a Király Színház pénztáraitól. A következő hét minden estéjén a Makrancos hölgyek közül színre Fedők Sárival, Bánó Irénnel, Szamosi Elzával, Szentgyörgyi Györgyivel, Glatai Jankával, Ferenczyvel, Thuryval, Papp Miskával, Thormával és Oláhval a főbb szerepekben. Az előadás minden este nyolcadfól órakor kezdődik, Szilveszter estét kivéve, amikor egy órával hamarabb, hetedfél órakor van az előadás kezdete. A Magyar Színházban mindkét ünnep estéjén Verő operettje, a Doktorkisasszonyok került szinte zsúfolt ház előtt és viharos tapsok között. Ugyanígy telt ház előtt nézte végig a két délutáni előadáson a Drótostótot és a Tavasz-t. A jövő hét műsorát teljesen betölti a Doktorkisasszonyok, amely minden este színre kerül. Pénteken, Újév napján délután A kis kofa, vasárnap délután a Tavasz kerül színre. A színház igazgatósága, a két ünnepen előfordult visszaélések folytán, ez után figyelmezteti a közönséget, hogy jegyeit csupán a pénztárnál, nem pedig a színház környékén üzérkedő egyéneknél vásárolja.