Budapesti Hírlap, 1903. december (23. évfolyam, 330-359. szám)

1903-12-27 / 355. szám

6 BUDAPESTI HÍRLAP (355. sz.) 1903. december 27. mi kergette a halálba a szép reményekre jogosító fiatal­embert. Jegyzőkönyvének egy elrejtett helyén ceruzá­val ez volt fölirva: főhet év és dec. 10. Nyilvánvaló, hogy a szerencsétlen ifjú amerikai párbajba bocsátko­zott és a rövid följegyzés szava beváltására figyelmez­tette. Édesanyja fedezte föl ezt a kis ceruza írást, a mely megdönti a gróf adósságairól elterjedt, amúgy is kevéssé helytálló híreket.­­ (Házasság.) Arányi Zsigmond dr. budapesti és herkulesfürdői orvos eljegyezte Kohn Janka kis­asszonyt, Kohn Gábor dr. tolnamegyei t. főorvos leá­nyát Pakson. Abonyi Miksa, a Budapesti Hírlap műszaki tisztviselője eljegyezte Klein Mariskát, Klein Samu leányát Budapesten. Magyar-péterlaki Körösi István cs. és kir. ka­marás, magy. kir. honvédszázados december 28-án tartja esküvőjét Nagy-Ajtán imecsfalvi Imecs Irén­nel, imecsfalvi Imecs Jenő és sepsi-szent-iványi N­en­ter Hona leányával. Petrányi Miklós tanár, tartalékos cs. és kir. vadászhadnagy, december 24-én eljegyezte Púder Ani­kót Budapesten. Mudry János eljegyezte Milchvich Irmát Szé­kesfej­érváron. Matolay József földbirtokos eljegyezte Imrite Lenkét, Imrik János és neje, Böszörményi Laura leá­nyát Keszthelyen. Schamburg Henrik, a Magyar Általános Kő­­szénbánya Részvénytársaság intézője, eljegyezte Appel Irma kisasszonyt, Appel Mór leányát Budapesten.­­ (Mohamedán lord.) Londonból írják: Né­hány nappal ezelőtt halt meg Alderley Stanley lord, az angol urak házának tagja s halála után nagy meg­lepetéssel arról értesültek barátai, hogy a lord áttért a mohamedán vallásra s mohamedán szertartás sze­rint temettél is el. Angliában sok bennszülött angol él, a­ki az izlámra tért át. Az angliai mohamedánok feje maga azelőtt ügyvéd volt Liverpoolban. A brilt szigetelő sejk-ul-izlamja, a­mint a mohamedánok feje magát nevezi, így mondotta el Stanley lord áttérésé­nek történetét: — Tizenegy esztendővel ezelőtt Stanley lord közölte velem, hogy mohamedánná lett s ha elérkezik az idő, az urak házában is ki fogja jelenteni, hogy ő áttért. Ezt azonban sohasem tette meg. Kétszer-há­­romszor pénteken megjelent a liverpooli mecsetben, de kívánságára csak inkognito. A mohamedán hitközség­nek juttatott pénzbeli segítséget Abdur Raman név alatt jegyeztük be. A sejk-ul-izlam, azelőtt Quiliam ügyvéd 1881- ben tért át a mohamedán vallásra, ő volt az első, a­ki ezt megtette, azóta sokan követték példáját s ma már körülbelül kétszáz előkelő angol követi a moha­medán vallást s mecsetjük is van Liverpoolban. A mecset tornyáról naponkint ötször hangosan hívják imára a hívőket. A­mi a soknejűséget illeti, ezt a pró­féta nem kívánja, csak megengedi abban az esetben, ha a mohamedán hivő mindegyik feleségét egyenlően szereti. Azok közül az angolok közül, a­kik a moha­medán vallásra tértek át, csak négynek van több fe­lesége. Természetes, hogy a második feleség az angol törvény szerint már nem törvényes feleség. Néhány év­vel ezelőtt Quilliam ügyvédet a szultán meghívta a Jildiz-kioszkba, a­hol hat hétig maradt. A perzsa sah és az afganisztáni emir is elismerték a britt szigetek sejk-ul-izlamjának. A szultán nemrég gyönyörű ke­leti ruhát küldött neki.­­ (Gyászrovat.) P. Tóth Sándor, régebben a fővárosban is ismert építész, zemplén megyei birtokos és megyei törvényhatósági bizottsági tag ma reggel Budapesten meghalt. Temetése december 28-án, hét­főn délután három órakor lesz a Stefánia-út 1. sz. villájából. Özvegy olasza Liszk­a Jánosné, született galántai Jakab Ottilia december 25-én hatvannyolc éves korá­ban Kecskeméten elhunyt. Vecseklői Staffer József nyugalmazott császári és királyi vezérőrnagy december 25-én hetvenegy éves korában Budapesten meghalt Temetése december 27-én délután három órakor lesz a Bécsi kapu­ tér 4. számú házából. Zámori Aladár székesfővárosi tisztviselő decem­ber 23-án harminckilenc éves korában Budapesten elhunyt. Schaffte Albert német nemzetgazdász és állam­­férfiú, mint egy távirat jelenti, tegnap Stuttgartban meghalt. Schiiele 1831-ben született. 1860-ban a tü­­bingai egyetemen a közgazdaság rendes tanára lett; 1862—65-ig a württembergi országgyűlés és 1868-ban a német vámparlament tagja volt. Ugyanebben az év­ben meghívták a bécsi egyetemre. 1871-ben a Hohen­­warth-minisztériumban kereskedelmi miniszter lett s ideiglenesen vezette a földmivelési minisztériumot. A minisztérium bukása után Stuttgartba vonult vissza és irodalmi munkásságnak élt. Igen sok munkát irt. 1893 október 19-én egy budapesti lapban a valuta sza­bályozásáról értekezett.­­ (Rendőrök jutalmazása.) Az Országos Nemzeti Szövetség igazgató választmánya Balás Ár­pád dr. királyi tanácsos elnök indítványára elhatá­rozta, hogy ezentúl jutalomban részesíti azokat a rendőröket és detektíveket, a­kik a nyomozás terén valamely kiválóbb érdemet szereztek. A határozatról értesítették Rudnay Béla főkapitányt, a­ki szívesen kijelentette, hogy a jutalomra érdemesek névsorát mindig közölni fogja a Szövetséggel. — (Nagy idők tanúja.) Postupiczi Kosika József negyvennyolcas honvédalezredes, a dunai gőz­­hajós-társaság nyugalmazott főtisztviselője december 24-én nyolcvanhat éves korában meghalt Budapesten. Temetése ma volt. — (A levélhordó támadója.) A Fiuméban el­fogott Gottfried Béla betörőt, a­ki önként megval­lotta, hogy ő rabolta ki Boda István levélhordót, ma újra kihallgatta a fiumei rendőrség. Gottfried ismét azt állította, hogy ő volt az orvtámadó. A budapesti rendőrség egyelőre, a­míg az elfogott embert a fővá­rosba nem szállítják, nem tud semmi bizonyosat megállapítani a dologban s nem is reméli föltétlenül, hogy Gottfried igazat vall, a­mikor az orvtámadónak mondja magát. Annyit megállapí­­tott a rendőrség, hogy Gottfried, a­ki az utóbbi évek­ben folyvást börtönből­ börtönbe került, a Boda meg­támadása idején éppen szabadlábon volt. Kinyomozta továbbá a budapesti rendőrség azt is, Gottfriednak közvetetlenül a rablást követő napon sok pénze volt s egy Nemcsók nevű rabtársának busz­koronát, Ba­­lassa-Gyarmaton lakó testvérének pedig huszonöt ko­ronát küldött. A napokban a fővárosba szállítják Gottfried Bélát.­­ (Bányamunkások szerencsétlensége.) Körmöcbányáról Írják nekünk: A körmöcbányai Ku­­nigunda-aknában, a­mely a kincstár tulajdona, teg­napelőtt szerencsétlenség történt. Neubauer Ferenc és Fröhlich János bányamunkások zúzóérc szállítása közben lezuhantak a kétszáz méter mélységű aknába. Mind a két ember rögtön meghalt. Neubauert özvegye és hat árvája gyászolja.­­ (Az ellopott pénzeszsák.) Komáromi tu­dósítónk jelenti: A 72.800 koronás postalopás elkö­vetője még eddig nem került a rendőrség kezébe, bár a főkapitányság két ügyes detektívje nyomoz Ácson. A tolvaj kézrekerítésére 4000 korona jutalmat tűzött ki a soproni postaigazgatóság. A lopásról a lapokban megjelent első hírek tévesek. Az a postaszolga, a­ki a p­ostai küldemények átvételével meg volt bízva, a pénzeszsákot nem vitte be a község közepén levő postahivatalba, a mely az állomáshoz mintegy fél­órányira van, hanem a feje alá tette a váróterembe és ráfeküdt. A bécsi postát akarta megvárni, a mely éjjel fél négykor érkezik, azonban elaludt és ezt nem vette át A mikor fölébredt, észrevette, hogy a zsák hiányzik. Ekkor lármát csapott. A lopás kétségtelenül a váróteremben történt.­­ (Rablótámadás Belgrádban.) Belgrádból jelentik: Tegnap délben tizenkét órakor vakmerő rablógyilkosság történt a város közepén, szemben a London-szállóval. Három gonosztevő betört a ki­lencven esztendős Davidovics Zsivkó volt miniszter­hez, a­ki igen gazdag ember. A gonosztevők késsel és baltával fölfegyverkezve, megrohanták a házi­­szolgát, a cselédet és egy öreg­asszonyt, a háziúr rokonát, a­ki súlyosan megsebesült. A háziszolga kétségbeesett küzdelmet folytatott a betörőkkel, Da­­vidovics ezalatt a mellékszobába menekült, a cse­léd pedig kiugrott az ablakon és segítségért kiabált. Az egyik betörő súlyos sebet kapott, mire a másik kettő elfutott, egyiket azonban az utcán elfogták, a másik megszökött. A háziszolgát úgy összeszurkál­ták a betörők, hogy most halálán van.­­• KINCSES KALE­NDÁ­RIUM. Tisztelt elő­fizetőink szives ügyelmébe ajánljuk, hogy az előfizetés megújításakor ugyanazon az utalványon, a­melyen a Budapesti Hírlapért járó összeget beküldik, az 1904. esztendőre szóló Kincses Kalendáriumot is meg lehet rendelni. Ára keménykötésben 2 korona. — Rohonczy Colombus korcsolyák és Achilles boka­­szijak, Weszely Istvánnál IV., Váci­ utca 9. — Kitűnő találmányi­, cs. és kir. szabadalmazott férfi alsónadrágaim itthon és külföldön nagy elterje­désnek és kedveltségnek örvendenek. Kaphatók ná­lam a föltalálónál és Magyarország összes nagyobb városaiban egy-egy elsőrendű fehérnemű cégnél ere­deti gyári árban. Frisch Ignác, Budapest, Kere­­pesi­ ut 50. száma alatt. — Gebauer Károly debreceni érckoporsó-gyáros intézeteiben temetések osztály szerint 50 koronától. Budapest, VH., Erzsébet-körút 26., IV., Kigyó-tér 1. — Újévi szerencsemalacok, szilveszteri társasjáté­kok és tréfák, jós ólomöntés, tombola-nyeremények Kertész Tódornál. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * (A Rabszolgák.) A Nemzeti Színház legkö­zelebbi újdonsága Palágyi Lajos Rabszolgák című, drámai költeménye, a­mely — mint említettük — az Operaházban kerül bemutatóra hétfőn, január 4-ikén. A műben, mint a görög tragédiákban kar szerepel, a­melynek élén kar­vezető áll. A szerző eredetileg nem osztotta művét fölvonásokra, hanem az egész cselek­ményt hely- és idő­egységben, színváltozás nélkül jelenítette meg. A rendezés azonban, a mai színházi irányokra és a közönségre való tekintettel, két részre osztotta a művet. A két rész összekötő kapcsa gya­nánt és magába a cselekménybe is beleszőve, zene sze­repel, a­melyet ifjabb Ábrányi Emil szerzett. Az estén a Nemzeti Színháznak csaknem teljes férfiszemély­zete szerepel s több elsőrangú művésznő is. Mivel a drámai jutalomról, a­melyet a mű nyert, ismételten téves hírek jelentek meg, megjegyezzük, hogy a Rabszol­gák a Karácsonyi-jutalomban részesült. Ez az Akadé­mia legnagyobb drámai dija, a­melyet az alapszabá­lyok értelmében csak abszolút becsűnek mondott mű kaphat. Ha ilyen mű neon akad, a dijat ismét kitűzik s ismételt eredménytelenség esetén a négyszáz aranyat tevő egész összeget az Akadémia alaptőkéjéhez csa­tolják. A díjat Csiky Gergely nyerte utoljára s azóta csak egy esetben adták ki, még pedig a Rabszol­­gák­nak. * (A színházak hírei.) A Nemzeti Színház­­ban Dumas ötfelvonásos színműve: Az idegen nő­ ked­den, december 28-án új betanulással és részben új sze­reposztással kerül színre. Ez alkalommal Clarksonnét Jászai Mari, Septmonts herceget Császár fogja ját­szani. Új szerephez jutottak még Gál (Mauriceau), Peth­es (Resnonin), Török Irma (Katalin) és Beregi (Gerard). Hétfőn Gárdonyi falusi története, A bor kerül színre, Eszter szerepében B­laha Lujzával. Csü­törtökön Gárdonyi Karácsonyi álom című pásztor­játékát adják, ez alkalommal minden felnőtt, úgy mint tavaly, egy gyermeket is hozhat magával. Ez az előadás délután öt órakor kezdődik. Újév napján, este Bérezik Árpád vígjátéka, Himfy dalai ötvened­szer kerül szinre. Palágyi Lajos Rabszolgák című drá­mai költeményét ifjabb Ábrányi Emil zenéjével ja­nuár 4-én mutatják be az Operaházban. A drámai költeményt Hevesi Sándor dr., a Nemzeti Színház rendezője alkalmazta szinte. Az első előadásra az Ope­raházban váltható a jegy. A többi előadást fölváltva az Operában és a Nemzeti Színházban fogják meg­tartani. A Népszínház nagy színpadi apparátussal hozza szinre a szombaton, január 2-án bemutatásra kerülő nagy angol operettet, az Ezüst papucs­ot. A díszletek sorában egy mozgódísz is lesz, mely a csillaglakóknak a földre való leszállását kíséri. A párisi vásár képé­ben a színház kiegészített hallétje nagy táncegyvele­get mutat be. Az operett falragaszait Faragó Géza, az ismert fiatal művész tervezte. A Vígszínház a jövő hét műsorát a szezon két nagysikerű darabjával, a Csodagyermek-kel és az A­ranyhíd-dal tölti be. A Csodagyermek fényképes albumát a darab mindegyik előadásán ingyen oszto­gatják és ebből a füzetből, a­mely a tizedik előadás alkalmából jelent meg, azóta negyvenezer példányt osztottak szét. A két darab állandó sikere folytán kü­lönös gonddal készülhetnek Molnár Ferenc Józsi című bohózatára, melynek kedden, január 5-én lesz a be­mutatója. A Király­ Színház fennállásának második nap­tári évébe az első év örökségével megy át. A színház két első darabjának, az Aranyvirág­nak és a Makran­cos hölgyek­nek rendkívüli sikere lehetővé teszi az igazgatóságnak azt, hogy a színház előkészületben levő újdonságait hétről-hétre, egyelőre meg nem határoz­ható terminusig elhalaszsza. Lincke gyönyörű ze­­néjű operettje, a Makrancos hölgyek (Lizisztráta) es­téről estére az utolsó helyig zsúfolt nézőtér előtt ke­rül színre: az érdeklődés a darab, az előadás s a tün­dér fényű kiállítás iránt, a­melynek jóhíre hamar elterjedt, olyan nagy, hogy az ünnepiek délutánján száz és száz ember volt kénytelen jegy nélkül távozni a Király­ Színház pénztáraitól. A következő hét min­den estéjén a Makrancos hölgyek közül színre Fedők Sárival, Bánó­ Irénnel, Szamosi Elzával, Szentgyörgyi Györgyivel, Glatai Jankával, Ferenczyvel, Thuryval, Papp Miskával, Thormával és Oláhval a főbb szere­pekben. Az előadás minden este nyolcadfól órakor kez­dődik, Szilveszter­ estét kivéve, a­mikor egy órával ha­marabb, hetedfél órakor van az előadás kezdete. A Magyar Színház­ban mindkét ünnep estéjén Verő operettje, a Doktork­isasszonyok került szinte zsúfolt ház előtt és viharos tapsok között. Ugyanígy telt ház előtt nézte végig a két délutáni előadáson a Drótostót­ot és a Tavasz-t. A jövő hét műsorát teljesen betölti a Doktorkisasszony­ok, a­mely min­den este színre kerül. Pénteken, Újév napján délután A kis kofa, vasárnap délután a Tavasz kerül színre. A színház igazgatósága, a két ünnepen előfordult visszaélések folytán, ez után figyelmezteti a közön­séget, hogy jegyeit csupán a pénztárnál, nem pedig a színház környékén üzérkedő egyéneknél vásárolja.

Next