Budapesti Hírlap, 1904. június(24. évfolyam, 151-180. szám)
1904-06-07 / 157. szám
IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * (Operaház.) "Az Operában ma egy fiatal magyar koloraturénekesnő, Revere Elvira vendégszerepeit. Olimpia szerepét énekelte Hoffmann meséiben. A szerep oly kicsiny, hogy végleges ítéletet a művésznő tudásáról és hangjáról a mai alakítás után nem mondhatunk. Rendkívül hajlékony, jól fegyelmezett, különösen a pianókban sima és egyenletes orgánuma van, mely azonban kissé fénytelen. Mikor Revere kisasszony évekkel ezelőtt Merli mester iskolájában énekelt, közvetetlenebb, élénkebb volt a hangja. Azóóta német mestereknél tanult, német színpadokon szerepelt s itt tompították el a hangvételét. A közönség szimpátiával fogadta a vendégművésznőt, nyílt színen és felvonás után lelkesen megtapsolta. Mai bemutatkozása után érdeklődéssel várjuk második föllépését, remélhetőleg komoly, nagyszabású koloratúrás szerepben. * (A színházak hírei.) A NemzetiSzínházban holnap Jákon Mór színműve, az Aranyember kerül színre mérsékelt helyárakkal. A címszerepet ezúttal Petrics Imre, Noémit Ligeti Juliska, Terézát Jászai Mari, Brazovicsot Gabányi, Brazovicsnét Vizváryné, Ataliát Fái Szeréna, Tímeát Török Irma, Krisztyánt Náday Ferenc és Kadisát Horváth fogja játszani. A Népszínház a, pénteken színre kerülő Szalmaözvegy című énekes bohózattal rekeszti be idei újdonságainak sorozatát. Ez utolsó bemutató Heltai Jenőnek átdolgozásában kerül szinre s rendkívül mulatságos jelenetekben hozza színpadra a szalmaözvegy nyári kalandjait. A jelmezes főpróbát csütörtök délelőtt tíz órára tűzte ki az igazgatóság. A Király Színházban az Én, te, ö! című operett kedden új szereposztással kerül szinre. Gabriellát Bánó Irén, Micit Csatay Janka, Jolandeot Bónis Malvin fogja játszani. Yörgy gróf szerepében ezentúl is Németh József lép fel. Papp Miska, Ferenczy Károly és Gyöngyi Izsó szintén megtartják régi szerepüket. A Magyar Színház személyzetét most a Szulamit felújítása foglalkoztatja. Goldfaden zsidó daljátékát ezúttal Békéssy Ferenc karnagy tanította be és Merey Adolf rendezi. A címszerepet Garzó Adél, Absolont !Zs. Szabó József énekli. Abigail szerepét R. Maróthy Margit játsza, aki, mint drámai színésznő, először jut Szóköz nagyobb énekes darabban. * (Király Színház.) Jubileum és búcsúzkodás volt ma este a Király Színházban. Az Én, te, ó! ma érte meg, zsúfolt nézőtér előtt, a huszonötödik előadását és a pompás francia operett sikerének ezen az Ünnepi dátumán búcsúzott a két primadonna, Fedák Sári, meg Küry Klára a közönségtől és egymástól. Huszonötször játszottak együtt egy darabban és gyönyörűen megfértek a sikerben, az egymás dicsősége mellett, mert szerencsére a tetszésből, tapsból, virágból, ünneplésből jutott mindegyiknek annyi, hogy egyiknek se volt oka a másikét megkívánni. Fedák ' Sári még a köteles föllépései számát is megtoldotta, hogy a ritka együttes eltartson a mai jubileumig. A közönség megbecsülte a maga gyönyörűségét, minden este megtöltötte a színházat és a mai jubiláris estén nem volt egy üres szék az óriási nézőtéren. Abúcsúzó primadonnákat elárasztották virággal és tenger tapssal ünnepelték. Fedák Sárinak a belépő dalátháromszor kellett elénekelnie. A tetszésből gazdagon futott Vörgy gróf kitűnő személyesítőjének, Németh Józsefnek is, aki áradó, meleg humorral játsza ezt a szerepet, továbbá Papp Miskának, Ferenczynek ésGyöngyinek is. Ők résztvesznek a további előadásokban is. Gábrielle szerepét Küry Klárától holnaptólkezdve Bánó Irén, Miéi hercegnőét Fedák Sáritól [’Csatay Janka veszi át, Jolanda szerepét Bónisz Vihna [játsza. * (Vizsgálati hangverseny.) Horváth Elek, az ismert kitűnő zongoraművész növendékei vasárnapdélelőtt rendezték vizsgálati hangversenyüket a Vigadó kistermében. A közreműködő hét növendék nyilvános próbatétele újra meggyőzött bennünket arról, hogy Horváth Elek egyike a legképzettebb, legkomolyabb fiatal zongora-pedagógusainknak. Tanítványai szabatosan, minden modorosság nélkül, helyes értelmezéssel és zenei érzékkel játszanak. Előadásukon, dologbeli készségükön meglátszik, hogy erre szolid, fokozatos iskola alapján tettek szert, szigorú és hozzáértő mester vezetésével, aki egyforma gondot fordít a talentum és az egyén fejlesztésére s a hibák és félszegségek kiküszöbölésére. Kiváló tehetségnek bizonyult a közreműködők közül a kis Báron Gyula. Együttes dicséretet érdemel Fritz József, Nánássy Irén, Báron Sándor, Székely Jolán, Bertóthy Margit és Rajner Margit játéka. * (A pozsonyi magyar színészet.) Pozsony Város közgyűlése vita nélkül egyhangúlag elhatározta, hogy a magyar színészetet 1905 október 1-étől kezdve a pozsonyi színházban állandósítja, kijelentve, hogy a nyári évadra a színházzal való korlátlan rendelkezést a városnak feltétlenül fentartja és hogy a színházi viszony ez újabb rendezéséből kifolyólag a várost semmi újabb anyagi megterhelés nem érheti. A belügyminisztertől tegnapelőtt leérkezett rendelet szerint a kormány a pozsonyi színigazgatónak az évad tartamára 3000 korona államsegítséget biztosít és ha a magyar igazgató operákat kiván adni, szólistákat és karvezetőket bocsát rendelkezésére a budapesti Operaház személyzetéből. A pozsonyi magyar társulatnak a nyári félévben leendő elhelyezéséről a kormány gondoskodik. A mai határozat jóváhagyása után a pályázatot azonnal kiírják. * (A kelet-afrikai kiállítás berekesztése.) A Nemzeti Múzeum nagy oszlopcsarnokában rendezett kelet-afrikai kiállítás tegnap bezárult. A kiállított érdekes néprajzi tárgyak nagy része a tegnap megtartott önkéntes árverésen elkelt. Bornemisza Pál báró, a kiállítás rendezője, egy darabig még Budapesten marad, de ősz felé visszatér új hazájába, az afrikai Kilimandsio hegyvidékére. * (Magyar zeneszerző Párisban.) A párisi Operaház Budha címen új opera betanulására készül, melynek szerzője Vogrics Miksa, akiről azt írják a párisi lapok, hogy magyar ember. Vogrics darabjait eddig Németországban adták elő, a Budnál ez idő szerint a weimári operában játszik. * (A rajzoktatás reformja.) A lefolyt iskolaévben a főváros egyes népiskoláiban több tanító és tanítónő már a jövő évre életbeléptetendő új terv szerint tanította a rajzot. Külön e célra rendezett heti három órai kurzuson gyakorlatilag foglalkoztak a rajzolással és a rajztanításokat Györgyi Kálmán ellenőrizte, aki az új terv szerint természet után készült gyermekrajzokból a Fővárosi Iparrajziskolában (IX., Oroszlán utca 1. sz.) most kiállítást rendezett. Ez a kiállítás be akarja bizonyítani, hogy az új terv minden irányban megvalósítható, ha a tanítóknak kellő készültsége megvan és ha a szükséges útmutatást megkapják. Kapcsolatosan amerikai, hamburgi és berlini iskolai rajzok is ki lesznek állítva, amelyek az ottani iskolákban folyó rajztanítást illusztrálják. A kiállítás június 7-től 25-éig naponként délelőtt 9-től 12-ig és délután 2-től 5-ig van nyitva. Az érdeklődőket szívesen látja a rendezőség. Belépődíj nincsen. * (Francia színdarabok sikerei.) Párisi levelezőnk Írja: Kostám! Cyrano de Bergeracya, a Gaitészínházban már a hétszázötvenedik előadásnál van s a Gaité igazgatósága erősen hangoztatja, hogy a híres darab hóditó erőben fogja nemsokára megérni az ezredik előadást. Ilyen óriási siker persze a francia színpadokon is ritkaság. De van még azért néhány újabb feljegyezni való színpadi siker Párisban. A Le Retour de Jerusalem a Gymnase-színházban eddig egyfolytában kétszázhuszonöt előadást ért meg. Túljárnak a kétszázadik előadáson a Prince consort az Athénée-ben, mely Budapesten a Királyné férje címmel került színre, az Une Unit de Noces a Bolies-Dramatiques-ban s a Le Train de plaisir a Palais-Royalban, mely Budapesten Kéjvonat címet kapott s mely a Palais-Royalon kívül még két kisebb párisi színházban járt meg diadalmas pályát. A szezonnak volt még vagy öt darabja, mely többet ért meg százötven előadásnál. * (Magyar Tudományos Akadémia.) Ma délután Heinrich Gusztáv elnöklésével az Akadémia első osztálya tartotta a szünidő előtt utolsó ülését. A fölolvasások sorát Melich János levelezőtag nyitotta meg, két nyelvtörténeti tanulmányát mutatván be rövid kivonatban: Adatok a magyar nyelv és helyesírás történetéhez címen. Az egyik tanulmány egy a XVI. század végéről és a XVII. század elejéről származó, ismeretlen latin-magyar szógyűjteményről szól. A latin részt Johannes Balbus de Sanna nyomatta ki 1187 táján a most a brassói evangélikus főgimnázium tulajdona. A nyelvemléket Récsey Viktor fedezte föl, az ő figyelmeztetésére hozatta föl Szily Kálmán, hogy Melich János tanulmányozhassa. Ez a szógyűjtemény, amelybe a háromszéki Osdolén négy-ötszáz magyar szót jegyeztek be a XVII. század első éveiben, kivált a székely nyelvjárás története szempontjából becses forrás. Ilyen székely nyelvtörténeti adatok a gyűjteményben: kocsis — kocsis, joha juh, vonagó — vonagló, szemíjed, vagy szemmed — szenved. A gyűjtemény szerzője nagy valószínűséggelSzenczi György plébános volt. A másik tanulmányban Melicha eh s a h betű szerepéről értekezett helyesírásunk fejlődésében. Némethi Géza levelezőtag. A római elégia már kész monográfiáját ismertette, a mely Gallus, Tibullus és Propercius életéről és műveiről szól s a mely második kötete ama monográfia-sorozatnak, a melyben a római költés aranyszázadát ismerteti. Az első kötet már megjelent a Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalatáblui: Vergilius élete és művei címen. A harmadik kötet Horácius, a negyedik Ovidius költészetét fogja ismertetni. Végül Thury József levelezőtag ismertette a közép-ázsiai török irodalmat. A közép-ázsiai török irodalom története, bár ezer esztendős múltra tekinthet vissza, terra incognita az európai tudománynak, mert eddig sem nálunk, sem a külföldön még csak vázlatban sem ismertette senki. Thury azért vállalkozott erre a nem könnyű feladatra, amelyben nincs semmi előmunkálat, mert a közép-ázsiai török irodalom a magyar irodalom s a magyar népköltés szempontjából is hasznos és érdekes tanulmány. A közép-ázsiai török irodalom története a jellemző tulajdonságok alapján három nagy korszakra osztható; ez a három fő, korszak aztán számtalan apróbb korszakra oszlik. Az első korszak a nemzetiesség korának nevezhető is az ősidőktől a mongol hódításig, azaz 1220-ig terjed. A második időszak, a csatagáj-kor, a mongol hódítástól a Timurida-dinasztia bukásáig, körülbelül 1500-ig terjed. A harmadik korszak eljutott napjainkig s ez az Üzbeg-kor. A közép-ázsiai török irodalom i ■aranykora a XV. századba, a Timuridák korába esik. A nagy Timurlenk fiai és unokái között tizenkét író és költő-fejedelem találkozott. Ebbe a korszakba esik a török nagy író-triász szereplése is, amelynek tagjai: Mollah Lutfi, Mir Ali Sir Nevaji és Bober Mirza voltak. Ez az utolsó az indiai mongol, dinasztiának is ősapja. Jellemző, hogy a közép-ázsiai törökség ősrégi verselése mindenben egyezik a magyar nemzeti hangsúlyos verseléssel s náluk is azok voltak a legkedveltebb, legdivatosabb ütemek, amelyek nálunk. A legrégibb török históriás énekek rit- musa egészen az, ami Arany Jánosnál ezekben a sorokban: Száll a madár /ágrul ágra; Száll az ének/ szájról-szájra__A közép-ázsiai özbégek legtöbb népdalának ritmusa egészen egyező a következő magyar népdal-ritmusokkal: Mély a Rima, / Zavaros,, ha / megárad . . ., vagy: Jaj de sáros/ ez az út,/ Volt szeretőm, / de rám unt és a többi. Ezenkívül sok a rokonvonás, a találkozás a magyar és a közép-ázsiai török népköltésben. A zárt ülésben az osztály a Kóczándrámai pályázat biráit választotta meg. * (Fiainknak.) Frenkl Sándor dr. lefordította Fournier Alfréd dr. párisi egyetemi tanárnak Fiaink-nak, ha majd tizennyolc évesek lesznek cimü művét és Fáik Lajos lodzi szakorvos bevezetésével kiadta. A füzet hatvanhárom lapos és Faragó Zsigmondnál jelent meg. BUDAPESTI HÍRLAP. (157. sz.) 1904. junius 7. FŐVÁROSI ÜGYEK. — Az új burkolási kölcsön. Alig két hete határozta el a főváros, hogy a százmilliós kölcsönből még meglevő tizenhárom milliót eladja, ma pedig újabb hitelműveletre tett előterjesztést a tanács pénz- ügyi osztálya. Húsz millió korona burkolási kölcsön-' fölvételét kéri az ügyosztály, amelyet húsz év alatt amortizálna a főváros. Az ügyosztály jelentése nagyon, szépen elmondja, hogy a rendes kiadást a rendes bevételből kell födezni. De ki tehet róla, ha a városházán, soha nem követték ezt a tételt. Ennek a tételnek az igazságát azután azzal dokumentálja az ügyosztály, hogy burkolásra, vagyis rendes kiadásra kölcsönfölvé,telét kéri. Nyolc esztendeje kisért már a követési kölcsön és még ma sincsen minden kétséget kizáróan be- bizonyítva, hogy föltétlenül szükség van arra, hogy-; újabb hitelművelet kell a burkolások helyreállítására. Nincsen igazolva, hogy utaink annyira elhagyatottak, hogy mindenáron, még hitelvétel útján is forszírozott mértékben kell azokat megépíteni. A jelentés megoko-’lásában legőszintébb az az érv, hogy az iparpártolás, szempontja követeli a burkoló munkák végrehajtását.) Az ügyosztály programja azonban érthetetlen. A mérnöki hivatal, a középítési ügyosztály és a középítési bizottság, tehát a legilletékesebb faktorok megállapíttották a programot, amely szerint 20 millió korona kell az öt év alatt végzett munkákra. A pénzügyi osztály a programból minden megokolás nélkül kiragad negyven utcát, amelynek burkolási költsége 13 és fél millió korona. Azokra rámondja, hogy főbb közlekendési vonalak, azokat lehet a program keretén belül okvetetlenül meg kell építeni. A hetedfél milliót szabad rendelkezésre kívánja föntartani, hogy esetről-esetre lehessen a követeléseket kielégíteni. Az útépítés nem máról-holnapra föllépő szükség, annak a programját tehát egészen pontosan meg lehet állapítani. És sokkal megbízhatóbb az az elvi alapon készült program, mint ha majd konkrét esetekben kell határozni. Akkor már rendesen csak az a kérdés, hogy ki kéri és ki forszurozza. Ha fölveszi a város a kölcsönt, sokkal célszerűbb, ha az egész programot véglegesen megállapítja. De az ügyosztály fő érve az iparpártolás szempontjából is helyesebb, mert a vállalatok jobban be tudnak rendezkedni. Hogy miért akarja az ügyosztály a heted- fél milliót föntartani, azt a jelentés semmivel sem okolja meg. Az ügyosztály a burkolás kötelező végrehajtását a következő utakra kívánja kimondani: Fehérvári-út 491.000 korona költséggel, Zsigmond-utca 160.000, Szentendrei-út 74.000, Váci-út 3,211.300, Népszínházutca 534.000, Soroksári-utca 150.000, Üllői-út 466.000, Döbrentey-utca 55.000, Kerek-utca 410.000, Csömöriút 600.000, Dob-utca 235.000, Alsó vaspálya-utca 140.000, Maglódi-út 550.000, Fő-utca 285.000, Bécsi-út 725.000, István-út 340.000, Baross-utca 150.000, Batthyány-utca 68.000, Krisztina-körút és Margit- körút 700.000, Promontori-út 113.000, Pacsirtamezőutca 156.000, Ürömi-utca 94.000, Dráva-utca 266.000 Pozsonyi-út 341.000, Király-utca 190.000, Külső Ker