Budapesti Hírlap, 1904. június(24. évfolyam, 151-180. szám)

1904-06-01 / 151. szám

1904. jtunius L. BUDAPESTI HÍRLAP. (151. sz.) 11 . (A margitszigeti rózsaünnep.) Junius 5-én, vasárnap, tündérvárost varázsol a Margitszi­getre a jótékonyság. Gyönyörűen díszített sátrak és a szórakozások egész tömege csábítja a fővárost a pompás szigetre, melyet József királyi herceg oly nagy készséggel bocsátott a védősége alatt álló szanatórium-egyesület rendelkezésére. Nagy áldozat, készséget tanúsított Lobkovitz Rudolf herceg had­testparancsnok is, a­ki három teljes katonazenekart bocsátott az ünnep rendelkezésére. A 23., 32. és 44-ik gyalogezred zenekarai nagy együttes monstre hangversenyt rendeznek. Az egyesített hatalmas­­zenekar a világ zeneirodalmának gyöngyeit adja elő. Este kilenc órakor nagy katonai lampionos ta­karodó lesz a sziget körül. A nap folyamán ezer­féle szórakozás kínálkozik a közönségnek. A Nép­színház külön előadása, a Tarka Színpad, Hajós Mariska a kis primadona külön színpada, a regatta­­fölvonulás, a bikaviadal, a gyermek-szépségverseny és még sok minden mulattató látványosság.­­ (A milliomos asszony szeszélye.) A mérhetetlen gazdagság, a milliók, gyakran nem te­szik boldoggá az embert s a kényelmet, jólétet és ezernyi gyönyörűséget, a­mit csak a nagy vagyon nyújthat, nem ritkán megunja az, a­kinek leginkább ,van benne része. Ne­w­ York-ból jelenti egy távirat, hogy Jonesné newyorki milliomos asszony a minap eltűnt s levelet hagyott hátra, hogy megunta fé­nyes életét s elhatározta, hogy a munkájával fogja megkeresni kenyerét. Kétségbeesett férje egész detektivhadat mozgósított fölkutatására s tegnap végre sikerült megtalálni az eltűnt asszonyt. Egy majorságban vállalt állást, mint szolgáló, de csak­hamar megunta ezt a foglalkozását is és nevelőnő­nek akart szegődni. Ekkor találták meg és vissza­vitték fényes palotájába, a melynek pompájától és kényelmétől megcsömörlött.­­ (Gyászrovat.) Özvegy Zsilinszky Mihály­­nét, Zsilinszky Mihály államtitkár édesanyját ma temették el Békés-Csabán. Az elhunyt matróna te­metésére a Körös-menti ház tágas udvara megtelt gyászoló közönséggel. A gyászszertartást Szeberét­yi József és Csepregi György csabai ágostai evangélikus lelkészek végezték fényes papi segédlettel. A nagy kort ért matrónát igen szerették Békés-Csabán. Hu­szonkilenc esztendeig volt özvegy s életének utolsó éveit Endre fiánál töltötte. Férje a hatvanas évek­ben hosszabb ideig volt Békés-Csaba község bírája. A közszeretetben állott uriasszonyt mély és általá­nos részvét kisérte a sírjába. Özvegy Petz Ernőné, született Geduly Gizella május 30-án hatvanhárom éves korában meghalt Bu­dapesten. Özvegy Hirsch Sebestyénné, született Brauer Antónia, Hirsch Sebestyén építési vállalkozó öz­vegye életének ötvennyolcadik évében szolgaegyházi birtokán elhunyt. Holttestét Budapestre hozták és június elsején,, délután öt órakor temetik el a kere­­pesti-úti temető halottas házából. Kollár Izor dr. fővárosi ügyvéd a múlt éjjel negyvenkét éves korában meghalt. Halálát szívszél­­ütés okozta. Belencéresi Dezső hírlapíró tegnap huszonhat éves korában meghalt Mezőberényben. Az elhunyt legutóbb a békés­csabai Békésmegyei Közlöny segéd­­szerkesztője, azelőtt a Békésen megjelent Alföldi Hír­adó felelős szerkesztője volt. Nagy buzgalommal élt hivatásának, a mellett írogatott is, Dalok a zugból és Szívverés címén két verseskönyve jelent meg; egy népszínművét, A herényi bíró lánya címmel vidéki színtársulatok sikerrel adták. Blanc olasz szenátor, volt külügyminiszter ma este meghalt Turinban.­­ (Fölvétel a tüzérségi hadapród-isko­­lába.) A traiskircheni tüzérségi hadapród-iskolába való fölvételről most hirdették ki a pályázatot. A pályázatból kitűnik, hogy a nevezett iskola első évfolyamába az idén nyolcvan növendéket fognak fölvenni. A traiskircheni tüzérségi hadapród-iskola különösen azért érdekel minket, mert a honvédelmi minisztériumnak mintegy két hét előtt kiadott pá­lyázata értelmében ebben a tüzérségi iskolában fogják fölállítani a párhuzamos magyar osztályt. Ha azonban a tüzérségi hadapród-iskola egész első évfolyamába összesen nyolcvan növendéket vesznek föl, úgy a magyar párhuzamos osztályra emberi számítás szerint kürülbelül negyven növendék jut. Negyven növendék pedig, ha a magyar tüzérezre­­deket idővel magyar tisztekkel akarjuk ellátni, nem elegendő. A magyar korona országainak terü­letéről jelenleg hat tüzérdandárt egészítenek ki. Ebből egy Horvát-Szlavonországra,­ öt pedig Ma­gyarországra esik. Az­­öt dandárban van összesen öt hadtest, tizenöt hadosztály-tüzérezred, négy lovagló ütegosztály. A közel­jövőben fölállítanak még öt tarack-ütegosztályt. A dandár keretén kívül van még egy vártüzérezred és két vártüzér-zászló­­alj és öt tüzérségi szertár, úgy, hogy a szűkebb Magyarország területéről kiegészített tüzérségi csapattestek és intézetek keretébe több mint ezer tiszt és hadapród tartozik. Már ezeknek kiegészíté­sére sem elég évenként negyven tiszt. Néhány év múlva pedig okvetetlenül bekövetkezik a tüzérség­nek már annyiszor emlegetett újjászervezése, a­mely ismét nagy létszámemeléssel jár. Akkor pedig az évi negyven növendék még kevésbbé lesz elegendő. ■— (Javító intézet a tengeren.) Fiume váro­sát a magyar iskola­hajó-egyesület alakulása érde­kében indított nemzeti mozgalom arra a jó gondo­latra vezette, hogy majd csinál ő iskolahajót, de a magyarságnak nem lesz része benne. A város csa­­v­argó suhancait, az úgynevezett múlókat internál­ják erre a hajóra, mely ilyenformán javítóintézet lesz. A város e célra egy rozzant vitorlást kért a hadi­tengerészettől s meg is kapta a „Hővé“ nevű hajót, az újságok pedig nem minden célzatosság nélkül hirdetik, hogy íme van már Fiuméban iskolahajó. Teljék örömük benne, de kérdezzék meg először, hogy azon a hajón fog-e egyáltalán magyar szó hang­zani ? Egyébként pedig higgyék el, hogy a kaland­vágyó magyar fiukat, a­kiket néha szökésre csábít a tenger vonzó ereje, nem jó lesz ebbe a hajóba beledugni a fiumei mások közé, ezeknek az apró gonosztevőknek a mételyes társaságába. A tervezett magyar iskolahajó dolgát nem szabad ezzel össze­téveszteni.­­ (Gyógyíthatatlan betegek szanatóriuma 2£as3Ón.) Ma alakult meg Kassán az Erzsébet-Egye­­sület ■ Barkóczy Endréné báróné, Péchy Zsigmondné, Pongrácz Ferencné grófné, Zichy Károlyné grófné, Pongrácz Ferenc gróf és Zichy Károly gróf védősé­­gével. Az Erzsébet-Egyesület Kassa vidékén gyó­gyíthatatlan és szegény betegeknek nagyszerű sza­natóriumot fog létesíteni. Az alakuló napján 40000 forintot biztosítottak a humánus vállalkozásnak, a­melynek gyors anyagi gyarapodása folytán a szana­tórium még az idén fel fog épülni.­­ (Az öngyilkos műépítő.) Kis H. János műépítő öngyilkosságáról írva, a rendőrség meg­állapítása nyomán megemlítettük, hogy a­­fiatalem­ber a társnak lett az áldozata. Ma azt a felvilágo­­sítást kaptuk, hogy a szerencsétlen fiatalember nem lóversenytéri vesztességek miatt lett öngyilkossá. Ezt a fölvilágosítást Kis H. János édesatyja, Klein H. János nyújtja ebben a levélben. Becses lapjának mai számában boldogult fiam, Kis Henrik János szomorú halála társfogadá­­sokkal hozatott kapcsolatba. Bár még alig eszmél­tem föl a gondviselés által reám mért súlyos meg­próbáltatásból, az igazság és szegény fiam jó em­léke iránt való kötelességből ki kell jelentenem, hogy fiam társfogadásokat soha nem kötött, a ló­versenysport iránt egyáltalában nem érdeklődött és vagyonát már csak azért sem veszthette el, mert ilyennel ő nem rendelkezett. A nála talált név­jegyén foglalt az a megjegyzése : „El nem számolt összegek: Budapesti versenypálya 1000 kor., 7. 0s. 30 kor., összesen 1030 kor.“ — a milléniumi (csömöri-uti) versenypályán végzett építési munkák költségeire vonatkozik s tisztán irodai, adminiszt­ratív jelentőséggel bír. Hogy mi vitte szegény fiamat végzetes tettére, e kérdésre a szülői szere­tet is hasztalan igyekezéssel keresi a feleletet. — (Az utazás évadjának) alkalmából föl­hívja a közönség figyelmét a Pesti magyar keres­kedelmi banknak a központi (V­. Dorottya­ utca 1.) házában, valamint összes fiók­osztályaiban beren­dezett tűz- és betörésmentes magánpénztáraira (Safe- Deposit), a­melyekben értékpapírok, ékszerek és mindennemű értéktárgyak a bérlő saját (egyedüli) zára alatt igen mérsékelt díj mellett feltétlen biz­tossággal megőriztetnek. A nevezett intézet ezüst­terme nagyobb terjedelmű értéktárgyak megőrzé­sére (bőröndökbe, kosarakba, ládákba csomagolva) a közönségnek szintén rendelkezésére áll.­­ (Hamis bukás.) N­agy-Kikindáról jelentik : Blau Lipót nagy-kikindai kézműáru-kereskedőt, a­ki 120.000 korona passzívával fizetésképtelen lett s beigazolást nyert, hogy am­it elzálogosította, hi­telezői följelentésére ma reggel letartóztatták.­­ (Forrongás Varasdmegyében.) Zágrábból táviratozzék nekünk: Varasdmegye néhány járásában nagy forrongás van a parasztok között, a­kik azt köve­telik, hogy a hatvan filléres napibért két-három koro­nára emeljék; a napszámosok fenyegetik a földbirto­kosokat és a dolgozni akarókat és már több helyen el­pusztították a gyümölcstermést és a gabonát. Tegnap Stubicában ötven fegyveres paraszt megtámadta a jegyző házát s belőtt a lakásba. — ( Épitő­munkások sztrájkja.) A rákospa­lotai állami javitó-intézet épitőmunkásai ma délelőtt abbanhagyták a munkát. A sztrájk okául azt mond­ják, hogy a vállalkozó cég megszegte az 1903. évi augusztus 31-én életbe léptetett munkarendet. — (Rendőrök és tisztek harca.) Hanno Verá­ból táviratozik nekünk. Ma reggel véres összeütközés volt rendőrök és négy tartalékos tiszt között. Az utób­biak reggeli három óra tájban nagyon jókedvűen jöt­tek ki egy vendéglőből és hangosan énekeltek. Az ott álló rendőr figyelmeztette őket, hogy hallgassanak, de a tisztek ezt sértésnek vették és gorombáskodni kezdtek a rendőrrel, sőt meg is verték. A rendőr erre kardot rántott és az egyik tisztnek betörte a fejét és eltörte a karját. A tisztet kórházba szállították, a többi három tiszt Berlinbe utazott.­­ (Őrült asszony Sch­önbrunnban.) Teg­napelőtt délután, mint Bécsből írják, a schönbrunni parkban egy őrült asszonyt tartóztattak le. Az asszony Bartos Anna, a férje szolga egy nagy te­metési intézetben. Bartosné mindenáron be akart menni a kastélyba, hogy a királynak egy kérvényt adjon át. Ezt persze nem engedték meg neki, a­mire oly izgatott lett, hogy kénytelenek voltak őt letartóztatni. A szerencsétlen asszony vallási őrült­ségben szenved s már több ízben akart beszélni a királylyal, hogy védelmet kérjen tőle képzelt ül­dözői ellen. Persze, mindannyiszor megakadályoz­ták szándékának megvalósításában.­­ (Tragédia a nászúton.) Berlinből jelente tik: Fürstenberg József báró gárda-vértesezredbeli főhadnagy nemrég feleségül vette a Mesel melletti Zieferben Schierlemes báró leányát. Az esküvő után, melyen ott volt Eitel Frigyes herceg, a német csá­szár fia is, a fiatal pár nászútra indult. Tegnapelőtt este a Düsseldorf melletti Huguepoel kastélyba ér­keztek egy ismerősükhöz látogatóba. Éjszaka Fürstenberg báró heves vértolulást kapott, fölkelt az ágyból és ki akart menni a szabadba, hogy friss levegőt szívjon. Támolyogva ért ki a kastély lépcsőjére, de ott megcsúszott, azután a korláton keresztül bukva beleesett a kastély körül futó árokba s belefulladt a vízbe. Holttestét csak más­nap délben találták meg.­­ (Öngyilkosság­ az apa sirján.) Temes­váron, mint levelezőnk távirata jelenti, a zsidó temetőben ma reggel Politzer Samu harmincnyolc éves kereskedő az apja sírján agyonlőtte magát. Az öngyilkos, a­ki az utóbbi időben nagy anyagi zavarban volt, feleséget és fiúgyermeket hagyott hátra. — Therapia Palace Cirkvenion (Fiume mellett). Egyetlen magyar tengeri fürdő. Vizgyógyintézet. Prospektust kívánatra ingyen küld az igazgatóság. — A Yost-gép írása kifogástalan, mert a Yost nem szalagos írógép. Yost írógép r.-t.Bpest,Newyork-palota. — Slasengsr Doherty, E. G­. M. tennisz-ütők és versenylabdák Kertész Tódornál. — Ortho­pädia­ és bandag­e-specialista Weszely István és Társa, Budapest, Muzeum-körut 37. sz. — 1904. évi fényképészeti árjegyzékünk most je­lent meg. Calderoni és Társa Budapest, Kishid-utca S. A divat — A Divat Ujság-ból. — Alig irhatok egyébről, a csipke végleges diadalá­nál nyári ruháinkon. Az egyszerű városi ruhákat ki­véve, a­melyeket rendesen egy kis hímzéssel, vagy sza­tén­ pántokkal ékítenek, el lehet mondani, hogy alig van ruha, nyári ruha, a csipke poétikus dísze nélkül.­ Alkalmazzák pedig a csipkét egyformán fodor, betét, kerek és négyszög, egyes medaillon-formában egy­aránt. Sorokban és elszórva, fodrok szélére, fodrok tol­dására, fodrokon keresztül és kasul. A szoknya lapjai­nak összefoglalására. A linón- és batisztruhák kivált annyira csipkések, hogy a kelmének hely is alig jut már rajtuk. Egészen természetes, hogy az ilyen ruhák alá selyem alsóruha kell és ezeket az idén nagyon finom­ halavány színekben választják. Ellenben, a­mikor csak­ a ruha derekát, vagy gallérját, kézelőjét ékítik gipssz­­csillagokkal, vagy kockákkal, a ruha alsószoknyája pe­dig egy szín drapp, szürke, vagy fehér a felsőszövet, ak­kor a csipkedisz alá ragyogó éles­ színű selymet fér­celünk, a ruha élénkítése céljából. Ilyenkor a csipke­­diszre kívül, vagyis melléje, hogy az alá­ja fércelt se­lyem öltései ne látszanak, a selyem színével egyező keskeny kis selyemzsinórt, vagy paszomántdiszt varrunk. A csipke mellett a színes hímzés is igen nagy szerepet játszik az idén a nyári ruhákon, a­mi nem csoda, tekintve, hogy a divatszín fehér, nyersszín és szürkén alig megyen túl. A csipke­pártolásban annyira nagy a divat, hogy immár két-, vagy háromféle fajta csipkét is varr egy ruhára. A csipke megválogatásában teljesen ötletsze­rűen jár el. Bizonyos, hogy a jó ízlés, meg egy kis fan­tázia nélkülözhetetlenek az ilyen feladathoz. De nem­csak a ruha díszének megválasztása és összeállítása teszi próbára az ember türelmét, hanem a varrásé, mert, hogy annak is mennyi ügyességre, mily kitartásra és ernyedetlen figyelemre van szüksége ahhoz, hogy egy

Next