Budapesti Hírlap, 1905. május (25. évfolyam, 120-149. szám)
1905-05-02 / 120. szám
Budapest, 1905 XXV. évfolyam 120. szám Kedd, május 2 Megjelenik mindennap, hétfőn és ünnep után való napon is. Előfizetési árak: Egész évre 38 kor., félévre 14 kor., negyedévre 7 kor, egy hónapra 2 kor. 40 fil. Egyed szám ára helyben 8 fil., vidéken 10 fil. Telefon: szerk. 64—63, kiadók: 65—95, igazg. 65—63. Főszerkesztő és laptulajdonos: Rákosi Jenő. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Till. ker., Rökk Szilárd utca 4. sz. Elfüzetés- ér hirdetés-fölvétel: Ugyane bár József-körút 5. n. a. oldalán. Apró hirdetések ára: Egy szó 5 ill., vastagabb betűvel 10 UL Hirdetések milliméter számítással, díjszabás szerint. Május elseje. — A válság. — Budapest, máj. 1. Ragyogó napsugárral köszöntött ránk a tavasznak gyönyörű ünnepe: május elseje. A zord, hűvös szeleket elűzte a rügyfakasztó, virágnyitó május legelső meleg lehelletes nyájas, enyhe fugalom kelt szárnyra a légben, jóleső, kellemes levegőáramlat, amely fölüdíti az életet. Mindenki a szabadba sietett e szép napon, amelyet éppen ez a szabadba vonzó ereje szimbolikus jelentőségűvé tett. A természet ébredése, az alkotó és életet adó erőknek megújhodása, mindenek reménységét juttatja kifejezésre és mindenek jogát is az élethez, amelyet az Isten teremtett S hogy enyhül a jég és a nagy természet keblén kiserked minden élet, a mely rejtve a földön fogant, kitágul a tüdő, frissebben pezsdül a vér az erekben, a rabszolga ember körülnéz, fölveti szemét az égre s a szabad természet egy részének érzi magát. Megérzi a szabadságnak hatalmas ösztönét és szabadságért kiált. Ittlett a tavasz, a természet isteni erőinek megnyilvánulása nyomán a reménységnek, a vágynak, az erőgyűjtésnek és a szabadságnak jelképe. Hogy pedig mindez a külső és belső tartalma a tavasznak május elsején valósággal ünnepi formában jelenik meg és demonstrálódik a világnak: ez a szocializmusnak érdeme, a szocialista szervezetek sikere, a szociális tanítások hódító erejének következménye. A szocializmus, amely az elnyomottak felszabadítását, a bántó és rikító egyenetlenségek elsimítását, a munkás társadalom sorsának javítását és az ember ilyen, vagy olyan formában jelentkező rabszolga mivoltának megszüntetését írta ki vörös zászlajára, nagy hatalomra tett szert az egész világon. Vak az, aki nem látja a szocializmus nagy jelentőségét az élet és az emberi társadalom jövő alakulásában. Hovatovább nem lesz a mai társadalmi rendben olyan rés, ahová a szocalizmus forradalmi szele be nem hatol, és hovatovább félelmetessé lesz a hatalma, mert ő az, aki szervezni tudja a tömegeket, szervezni és vezetni kitűzött céljai felé. Íme, május elseje a vörös szocializmus elismert ünnepe lett az egész világon, olyan ünnep, amelyet megtart az egész világ. Kénytelen megtartani, mert nem tehet máskép. A szocializmus rádisktálja parancsát az egész világra. A szociáldemokrácia egyetemes akarata ellenében teheteten a világ. Itt tűnik ki, milyen tudatos és milyen célt szolgál a szocializmusnak vallástalansága és felekezetlensége és nemzetietlen, vagyis nemzetközi mivolta. Semminek sem szabad akadályul gördülnie a szocializmus egyetemes hatásának útjába, ezért vetett le magáról minden felekezeti, nemzeti és faji különbséget, amely elválaszthatná az egyik tömeget a másiktól. A szociáldemokrácia büszkén hirdeti, hogy testvérül fogad minden elnyomott embert, bárhol légyen is a glóbuson s bármi fajtához, avagy nemzethez tartozzék is: a szabadságot hirdeti számára, uj vallást alapítva, a vallástalanok vallását, a szabadság imádatát, a melynek ünnepéül kitűzte május elsejét — a földnek mind az öt világrészében. A ki végignézte a mai napon a szocialisták tüntető körmenetét a fővárosban, nyilván meggyőződhetett arról, hogy a szocializmus hatalma igen nagyon megnövekedett országunkban, óriás tömeg volt, amely vörös zászlóval, piros jelvényekkel végig a város útvonalain — egy iszonyú tömegben szembeszökő realitással bizonyította azt az elégedetlenséget, amely a mi szép országunk népében lakozik. Népünk fele kivándorol, fele meg a nemzetközi szocializmus karjaibaveti magát, itt keresve mentséget, vagy legalább a jobb jövő reményét. A szegénység és elégedetlenség gyötrelmei között hányódik hazánk s a midőn sorsunk javítására törekszünk erkölcsi (nemzeti és szociális) irányban egyrészt, anyagi és gazdasági tekintetben másrészt, akkor elállja utunkat a gonoszság és a korlátoltság, az önzés és a copf. * A válság, úgy látszik, nem fog egyhamar véget érni, mert a katonai körök nem akarnak engedni és a nemzet nem engedhet, így tovább is várakozással kell türtőztetnünk magunkat és a passzív rezisztenciával kell kivívnunk a nemzeti akaratnak tiszteletét. Kossuth Ferenc az eshetőségeket, amelyekre el lehetünk készülve, a következőkben rajzolja meg: „Valószínű, hogy Tisza gróf vissza fog vonulni, de az már sokkal kevésbbé valószínű, hogy Khuen gróf is követni fogja őt a visszavonulásban ; lesz valami Lukács-, vagy Hieronymi-féle, vagy talán másféle ideiglenes minisztérium; vagy még az alkotmányellenes kísérletet is megkockáztatják, hogy osztrák mintára valami hivatalnoki minisztérium vegye át a kormány rúdját, úgy,ahogy, igyekezni fognak tengődni az egyenes adók egy bizonyos részének elmaradása mellett is, ami talán évi 50—60 millióra lesz tehető, és a katonai ügyek terén a tartalékosok és póttartalékosok egymásutáni behívásával fognak élni, ami jó kétévi időt ad nekik. Ez alatt az idő alatt talán megkockáztatnak egy-két választást.“ Szép kilátások ezek a tavasz első szép napján.“‘az életrevaló erőknek általános feltörekvése idején, amelyen a felszabadulás édes reményét, ünnepük az egész világon. Veszedelmes játékot űznek ebben az országban, népek nyugalmával és koronák fényével. A vezérlő bizottság ülése. A szövetkezett ellenzék vezérlő bizottsága május 3-án, szerdán délután négy órakor a függetlenségi pártkör helyiségében Kossuth Ferenc elnöklésével ülést tart. A pártkörökből. Vasárnap és ma, május elsején alig néhány képviselő időzött a fővárosban. A szép, napos tavaszi idő, a budapestieket is elcsalta a poros fővárosból a vidékre. A függetlenségi pántkör ma este mégis kissé élénkebb volt Több ellenzéki képviselő ugyanis Dalmáciában, volt néhány napig tanulmányúton és ma este érkezett onnan vissza. A pártkörben azután elmondották élményeiket. Itt-ott szimpátiával találkoztak és ezt örömmel hirdették hallgatónknak. Politikáról nem igen volt szó. A vidékiek holnap szállingóznak föl majd a fővárosba, hogy a Ház ülésén, de különösen a szerdai pártértekezleteken részt vegyenek. Mai számunk 22 oldal. A hevesi fölirat: Fejér vármegye törvényhatósági bizottsága Fiáth Pál báró főispán elnökletével ma tartotta rendes közgyűlését nagy érdeklődés mellett. Heves megye ismeretes átirata heves vitát idézett elő. Ott voltak: Zichy Jenő gróf, Zichy Aladár gróf, Koller Tivadar, Gyapay Pál, Horváth Gyula dr. országgyűlési képviselők, továbbá Széchenyi Viktor gróf, Cziráky Antal gróf, Zichy Rafael gróf, Tallián Vilmos, Maunderff Géza báró, Meszlény Benedek stb. megyei bizottsági tagok. Szüts Artur megyei főjegyző bejelentette az állandó választmánynak azta javaslatát, hogy a hevesmegyei átirathoz hasonló szellemű föliratot intézzenek az országgyűléshez. (Zajos éljenzés.) A fölirat fölolvasása után Zichy Aladár gróf kijelentette, hogy a fölirat formájához minden tekintetben, hozzájárul, azonban szeretné, hogy ne csak hasonló szellemű föliratot küldjenek, hanem külön föliratban adjanak kifejezést a törvényhatóság álláspontjának. (Éljenzés.) * Fiáth Pál báró főispán bízik a többség lojalitásában, hogy bár politikai tekintetben más nézeten van, nyugodtan meghallgatják. Heves megye törvénytelennek tartja az országház föloszlatását. Ila Fehér megye törvényhatósági bizottságának tagjai ugyanazon a nézeten lettek volna annak idején, azt hiszi, itt is akadt volna olyan bátor ember, aki e miatt fölemelte volna szavát. Azután azt vitatja, hogy az eddigi kormányrendszer nem volt káros. Szerinte az országra a gazdasági önállóság káros hatással lenne. Ami pedig — úgymond — a föliratnak azt a részét illeti, amely a hadsereg magyar vezényleti nyelvének megvalósítását törvényen alapuló követelésnek mondja, nem állhat meg, mert ilyen törvény nincsen. A kiegyezés a királynak adta meg a jogot, hogy a hadsereg fölött rendelkezzék. Törvényes kötéseket egyszerűen szétszakítani nem lehet. Tiltakozik az ellen, hogy a fölirat a magyar alkotmány melletti kitartásért üdvözli a többséget, mert azt nem vindikálhatja egy csoport magának. Azt minden párt megtette a maga utján s minden magyar embernek kötelessége alkotmányát megvédeni. Indítványozza, hogy Hevesmegye föliratát csak egyszerűen tudomásul vegyék. Zichy Jenő gróf: Az elnöki székből főispán barátom szokatlan módon elnezett egy, az országgyűlési többséghez intézett föliratot. Ezt az elnöki székből tenni nem lehet, és nem szabad. Észrevételeket kell tennem politikai véleményeire. A hadsereg eddigi állapotáról szólva, 1867-ben éppen Sennyey Pál bárónak, a főispán sógorának mondotta Tisza Kálmán, az akkori ellenzék vezére, hogy a kiegyezésben nincs eléggé kidomborítva az önálló magyar hadsereg eszméjei'Sennyey báró akkor igazat is adott Tiszának ■ ,s ekkor formulázták, hogy a magyar hadsereg ' .