Budapesti Hírlap, 1906. február (26. évfolyam, 31-58. szám)

1906-02-18 / 48. szám

16 BUDAPESTI HÍRLAP. (48. sz.) 1906. február 18. mez alkotja, hogy hosszú, küzdelmes és talán mond­hatom: nem eredménytelen közpályámon kötelessége­met híven teljesítettem, minden erőmet és tehetsége­met kizárólag a főváros javának szenteltem és érde­keit soha szem elöl nem tévesztettem. Budapesten, 1906 február 16. Matuska Alajos alpolgármester. A tanács azt a javaslatot tette, hogy az alpol­gármester érdemeit a jegyzőkönyvben örökítsék meg s az alpolgármesternek számítsák be a két év múlva esedékes kárpótlékot is. Hecht Ernő az indítványt el­fogadja, de megtoldja azzal, hogy a megüresedett ál­lásokra azonnal hirdessenek pályázatot. Baracs Maróts sajnálattal látja a főtisztviselők távozását, mert ve­lük távozik az autonómia is. Azt az indítványt teszi, hogy a közgyűlés azonnal jelentse ki Rózsavölgyi Gyula alpolgármestert helyettes polgármesternek s hívja föl, hogy a többi állás helyetteséről ő gondoskod­­jék. Heltai Ferencnek törvénytelennek tartja Baracs indítványát, mert a főpolgármester még nem kapta kézhez a fölmentést s addig az ő joga a helyettesítés. Platthy György sajnálja, hogy Heltai nem az auto­nómia mellett, hanem ellene Cserel érveket. Baracs indítványa a törvényes, azt elfogadja. Pollacsek­ Sán­dor és Fülepp Kálmán tisztifőügyész fölszólalása után Rózsavölgyi Gyula alpolgármester kijelentette, hogy a helyettesítés törvényes kötelessége , azt teljesíteni fogja. Kusics Péter azt akarja, hogy holnap is tartsa­nak közgyűlést. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a tanács ja­vaslatát és Hecht indítványát és 27 szóval 22 ellen Baracs indítványát. Ezzel a közgyűlés véget ért. • Fai Gábor és neje, született Ehrenwald Antóniára. Ti­­germann Sándor VII. Kolombus­ utca 31. számú háza 48.000 koronáért Bálint Béla dr. és neje Holzspach­ Kí­nára. Méhner Vilmos VIII. József­ körút 77. számú háza Méhner Benedekre (ajándék). Moravetz Ferenc és neje VII. Rákospatak­ utca 13. számú telkük 1550 koronáért a budapesti VII. kerületi polgári kölcsönös segítőegyesü­­let m. szövetkezetre. Braun József és társai IX. Ferenc­­körut 30. számú házuk 208.000 koronáért Tolnai László dr. és neje, Kuli Leontinára. Engelmayer József IV. Kecskeméti­ utca 4. számú házának egynegyed része Lup­­kovics Pálné, született Engelmayer Alojziára (ajándék). Özv. Frankl Dániel­né VIII. Gólya­ utca 30. számú háza 48.000 koronáért Rehberger Mór és neje, Keszler Jankára. A budai oldalon: Özvegy Müller Istvánná és gyer­mekei II. Törökvész-dülő 6651. számú házuk 15.000 koro­náért Lehreil Győző és nejére. Koffer Pál II. Törökvész­­dülő 8952—67, 6610—6611. számú teleknek fele része 600 koronáért Nisztor János és nejére. Pfendtner testvérek I. Virányos-dülő 8425—8426. számú telkük 1340 koronáért Czeiler Ferencné, született Reiehardt Máriára. Link Ist­ván I. Mártonhegy 10284—85. számú telke 2500 koronáért Hermann Józsefre. Hoffer Ferenc I. Kutvölgy 8952—8967. számú telkének fele része Hoffer Pálra. Farkas Géza dr. I. Mártonhegy 10373., 75., 10380—81., 10372., 10307., 10306. számú telkének fele része 150.300 koronáért Farkas Elekre. Prokesch­ Antal és társai I. Gellérthegy-utca 56. számú házuk 30.500 koronáért Budapest főváros közön­ségére. Sípos testvérek I. Holdvilág-utca 4. számú házuk 8000 koronáért Budapest főváros közönségére. Balázs Márton I. Petneházy-rét 7403—6. számú telke özv. Balázs Mártonna, szül. Gutmayer Rozáliára. Klogler Ferenc I. Sashegy 12307/1—2. számú telke 9200 koronáért Musch­­nik János és nejér­e. Makó Mihály I. Kelenföld 13782/4. számú telke 5600 koronáért Markgraf Károlyra. Rohr József és neje III. Föld­ utca 54. számú házuk 8801 koro­náért a magyar törlesztési bank m. szövetkezetre. Schle­­singer Sándorné III. Lajos­ utca 193. számú háznak fele része 10.330 koronáért Schlesinger Sándorra. Ifj. Krenn István és társai III. Testvérhegy 2734. sz. telkük 1800 koronáért Behringer Mátyás és nejére. Fölki Jánosné III. Testvérhegy 2771. számú telke 600 koronáért A. Landau Imrére. Fröschl Ferenc és neje III. San-Marko­ utca 85. számú telkük 7200 koronáért Mohaupt Rezsőné, született Schillerwein Magdolnára. A félhivatalos M. Távirati Iroda jelenti: A ki­rály Márkus Józsefet, Budapest székesfőváros főpol­gármesterét ez állásától saját kérelmére fölmentette s neki ez alkalomból kitűnő szolgálatai elismeréséül a Ferenc József-rend középkeresztjét a csillaggal ado­mányozta. — A Józsefvárosi jótékony-egyesület tiz évi működése. A főváros jótékony egyesületei kö­zött első helyen áll a Józsefvárosi Általános Közjóté­konysági Egyesület, a­mely megmutatta, hogy a ha­tóság és a társadalom együttes működése, aránylag szerény eszközökkel is, milyen óriási feladatokat tud teljesíteni. Az egyesületnek ma megjelent évkönyvé­ben Hanvai Sándor kerületi elülj­áró, az intézmény tulajdonképpeni vezetője, beszámol az egyesület tíz évi működéséről. Beszámolójában rámutat arra a nagy bajra, hogy a szegényügyet még ma sem rendezték országosan, hogy a szegényügy kezelése ma is az ala­­mizsnaosztogatás rendszerén alapszik s hogy Budapest lakosságának számát a legszegényebb elemek beözön­­lése szaporítja. Az egyesületnek tíz évi humánus mű­ködését legjobban bizonyítják a következő számok. A népkonyhában kiadtak 1.412.052 ebédet, ebből 810.247 ebédet ingyen. Megcsinálták a Diák-asztalt, a­hol 49.723 adag ebédet adtak szegény diákoknak. A fog­­lalkoztatóban két év alatt 64.166 munkás dolgozott, 3909 gyermeket és 734 felnőttet, ruházott föl. Az egyesület munkás­otthonát 1896-ban 7954 ember lá­togatta, tavaly pedig 82.779. A népkönyvtárból 1896- ban 139 kötetet vettek ki olvasásra, tavaly pedig 59.904 kötetet. Hogy az egyesület kizárólag a jóté­konyságot szolgálja, bizonyítja, hogy a kezelési költ­ség az összes kiadásoknak csak 1,7 százalékát emész­tette föl. Az egyesület összes kiadása 450.471 korona, bevétele 452.057 korona volt s ebből 357.841 koronával a társadalom járult a jótékony célra. Rámutat még a beszámoló arra, hogy az egyesület mostani helyiségei már nem felelnek meg a rendeltetésüknek s megsür­geti a köztemető-úti munkás-otthon építését. Elisme­rést és köszönetet mond még azoknak, a kik önzetlenül buzgólkodtak az­ egyesület javára. Különösen Károlyi Sándorné a grófnénak, az egyesület védőjének, Glück frigyesnek, az egyesület legnagyobb jótevőjének, Ha­vass Rezső dívnak, az egyesület tíz éven át volt lelkes elnökének. — A Szabadság-téri villamos. A közúti vas­úttársaság tudvalevőleg villámra vasutat akar építeni a Károly-körúti vonalából kiágazva az Erzsébet-téren, Bálvány-utcán, Szabadság-téren, Hold­utcán és Szemere-utcán át a Lipót-körútig. Az új vonalnak Halászy László miniszteri osztályta­nácsos elnöklésével ma volt a közgazgatási bejárása. A bizottság tárgyalásán a vállalatot Jellinek Henrik elnökigazgató képviselte. A tárgyalás során a vonal építése ellen kifogást nem tettek s a bizottság bejárta a vonalat. — Ingatlan­forgalom a fővárosban. A fővá­ros területén az elmúlt héten a következő ingatlan került átírás alá: A pesti oldalon: Petz Péterné, született Mosanszky Etel és Kunitzer Antalné, született Mosanszky Anna VI. Petneházy­ utca 80. számú házuk 32.000 koronáért Martin Márk és Bodner Ferencre. Kilián Frigyessé VI. Sziv-utca út.33. számú háza E­lsele Vilmosaié, született Kilián Ir­mára, ugyanannak VI. Amb­ássy-út 28. számú háza Kilián Margitra. Farkas Pál VII. Cserhát-utca. 22. számú háza 27.200 koronáért Cyrabatek Istvánná, született Végh Ma­riskára. Dobsa Elemér VI. Aréna-út 104. szám­i házának egynegyed része 33.700 koronáért Hamvay Józsefre. Fier­­lich Arnold és neje VII. Szövetség-utca 4. számu­­ házuk 85.000 koronáért Müller Lipót és nejére és Beck Ignác és nejére. Wiskovszky József és neje VIII. Bérkocsis-utca 5967/6/a., számú háza 52.000 koronáért Körber Olgára. Engel Gyuláné dr.-né, született Mohácsi Sarolta VII. Ne­­felejts­ utca 42. számú háza 72.579 korona és 50 fillérért IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * 1A színházak hírei.) A Nemzeti Színház legközelebbi újdonsága Bakonyi Károly Kun László című négyfelvonásos történeti színm­űve lesz, a­mely­nek bemutató-előadását péntekre, e hónap 23-ára tűzte ki az igazgatóság. Az új eredeti darab címszerepét Beregi, Eduár­d, Márkus Emília, a többi­ főszerepet pedig Fáy Szeréna, Paulay Erzsi, Szacsvay, Gabányi, Gál, Rózsahegyi, Ivánfi, Pethes, Mihályfi, Gyenes és Bakó fogják játszani. Korhű jelmezek és díszletek készülnek az új darabhoz, a­melynek második fel­vonásában előforduló kun dalt Martos Ferenc szöve­gére Kacsóh Pongrác írta. Az Operaház­ba­n szombaton, e hónap 24-én lesz a Nagyidai cigányok bemutató-előadása. A bemutató­előadásra jegyek mai naptól kezdve válthatók a jegy­pénztárnál és a jegyirodákban. A Vígszínház szerdára, február 21-ére tűzte ki a Sherlock Holmes kalandjai című háromfelvonásos vígjáték első előadását. A darabot Schönthan Ferenc, a Dorrit kisasszony szerzője vitte színpadra, Conan Doyle, ismert regényéből. Az újdonság közel ötven magánszereplőt foglalkoztat és ezek között Gazsi Mariska, Kertész Ella, Halmi Margit, Kiss Irén, Varsányi Irén, Fenyvesi Emil, Góth Sándor, Hege­dűs Gyula, Tapolczay Dezső, Szerémy Zoltán, Ba­lassa Jenő és Papp Mihály játszák a főbb szerepeket. Az újdonság mellett a szezon szenzációs sikerének, a Bakkarat-nak a jövő hét műsorán három est jut, még­pedig holnap, vasárnap, hétfőn és szombaton. Kedden először adják félhelyáru népies előadásul a Dorrit kisasszony-t. Holnap, vasárnap délután a Takarodó-t játszák. A Népszínház műsoránál, sorozatos előadások­ban, halad többi jubiláris állomása felé a Leányka és a jövő hét minden estéjén színre kerül. A darabot mindig az eredeti szereposztásban játszák. Bárdi Gabriella asszony holnap, va­sárnap délután játsza el A rátartás királykisassz­­szony­ban a herceg szerepét. A címszerep személye­­sítője Abelofszki Margit lesz. A csütörtök délutáni, re­ndkívül mérsékelt hely áras. ifjúsági előadáson Az ingyenesül­ kerül színre. Jövő vasárnap délután pe­dig .4 piros bugyelláris­t adják. Mind a két délutáni előadáson Komlósi Emma lesz a főszereplő. A Király Színház jövő hetének tíz előadását négy eredeti darab, s két vendégművésznő föllépése teszi érdekessé. Blaha Lujza asszony a Helyesasszony címszerepében lép föl. Vasárnap este, kedden, csü­törtökön és szombaton Károlyit Leona, a pécsi szín­társulat primadonnája, a­kit a budapesti közönség mint a János vitéz-verseny győztesét ismer, három különböző szerepet játszik. Hétfőn a János vitéz­t, szerdán és vasárnap este Gábor diákot a Gül babá­ban és pénteken­ A bolygó görög hármas alakját, A Cserelányok című operett lesz a legközelebbi újdon­ság. A darab, melyből már teljes zenekarral folynak a próbák, Ordonneau-nak egyik legvidámabb alko­tása. A kacagtató helyzetek, alakok és bonyodalmak tarka sorának jókedvét pedig a Clerice muzsikája tolmácsolja. A színház legrégibb erőit teljes szám­mal foglalkoztatja az operetté, a­melynek bemutatója a jövő héten lesz. A Magyar Színház­ban hétfőn huszonötödször és azontúl is a hét minden estéjén A koldusgróf­ot játszák. A szereposztás a hét­ minden estéjén ugyanaz marad. Vasárnap, február 25-én, délután A drótos­tól kerül színre, elsőrendű szereposztásban. Az Uránia Színház­ban Tormay Cécile nap­­sikerű darabja, A szirének hazája nap-nap után telt ház előtt kerül színre. A jövő hét teljes műsorát is e gyönyörűen megírt és szépen illusztrált darab tölti be. * (Gárdonyi Géza új darabja.) Nagyérdekű színházi vállalkozás az, a­mi a nyáron fog lefolyni a vidék nevezetesebb színpadain. Gárdonyi Géza, a kitűnő író ugyanis új darabot írt a Fekete nap című novellájából, melynek tárgya a közelmúltbeli nemzeti elnyomatás korából van merítve, s ennek címszerepét­ a Nemzeti Színház egy művésznőjének szánta, a­ki a darabbal a nyáron vidéki körútra indul. A dolognak előzménye az, hogy Gárdonyi és a Nemzeti Színház közt összeütközés támadt a kiváló író legutóbbi da­rabja, a Zéta dolgában. A szerzőnek eleve aggodalma volt, hogy ha a bűn drámát karácsony és újév ünne­peire tűzik ki, annak nem lesz elég közönsége, mert a családi ünnepek elvonják a publikumot a színház­tól. Az igazgatóság ezért megígérte, hogy a drámát kárpótlásul januárban is kitűzik, mégis levet­ték a műsorról, mert az ünnepek alatt csak­ugyan nem volt elég közönsége. Gárdonyi Gézának ez a méltatlanság igen zokon esett s ezért készen lévő darabját egyenesen Jászai Marinak küldte, azzal, hogy azt mindenütt eljátszhat­ja, csak a Nemzeti Szinházban nem. Jászai Mari nagy tetszéssel olvasta a művet, de a szerző előtt kifejezte azt a reményét, hogy mégis szeretné azt az ország első szín­házában előadni. A­mire Gárdonyi azt felelte neki: „Nagyságos asszony! Mindig az az ország első szín­háza, a­hol kegyed föllép.“ — Jászai Mari tehát körútra indul a Fekete nap­pal s valószínűleg Debre­cenben fogja először bemutatni. * (Vígszínház.) Visszatérőben diadalútjáról Després asszony, egy estére ismét beköszöntött a bu­dapesti közönséghez, mely oly melegen elismerte és ünnepelte finom művészetét, s ma este eljátszotta a Vígszínházban a Vörös talár-i, Brieux szenzációs és hatásra vadászó drámáját társulatával. Janetta, a gyilkosság vádjával terhelt Etcheparo felesége, izmos parasztasszony, a­ki együgyű észszel küzd a bírói furfang ellen és addig vergődik hálójában, míg végre is a­ lázító igazságtalanság gyilkolásra ösztökéli. Egé­szen egyszerű és érthető jellem ez, ábrázolásához nincs szükség a szintézis verejtékes munkájára. De az előkelő vendégnek éppen ebben az egyszerűségben és imponáló természetességben van az igazi nagysága. A vallatás hosszú és kincs jelenete, a férjével való találkozás és végre az az elszánt pillanat, mikor föl­ragadja az ügyész kését s beledöfi az embertelen Monzonba: három ragyogó momentum, a­mely mé­lyen megrendítette és mégis magával ragadta a né­­­zőt. A szomorú társaságból, mely körülötte van, túl­ságosan kirítt Despréz tekintélye és jelentősége. Csak Zeller úr említhető mellette, a­ki Mouzon jellemze­­tes, szándékosan kirajzolt alakját elfogadhatón tudta ábrázolni. A színházat egészen megtöltötte a közön­ség, a­mely a hosszú előadás alatt nem fáradt ki sem a figyelésbe, sem a tapsolásba és tizenegy óra tájban még néhányszor a függöny elé hívta a kitűnő ven­déget. * (Küry Klára Bécsben.) Bécsből jelentik: A Karltheaterban ma este volt Küry Klára huszon­ötödik föllép­ése Reinhardt operettjének a Krig im Frieden-nek jubiláris előadásán. A színház ez alka­lommal is az utolsó zugig megtelt és a közönség ak­kora elragadtatással ünnepelte Küry Klárát, hogy az est lefolyása a bemutatónál is zajosabb volt. A publi­kum a művésznő minden dalát megismételtette, a magyar refreny és csárdásban végződő paprika-dalt nyolcszor is. A második felvonás végén tömérdek vi­rágot hordtak a színpadra, a­melylyel a közönség, a két szerző és Aman igazgató kedveskedett a művész­nőnek. Küry Klára Reinhardt kíséretében az est so­rán vagy harmincszor jelent meg a lámpák előtt. * (A magyar zene ereklyéiből.) Rozsnyai Károly, kinek kiadásában már több igen értékes zenemű jelent meg s a ki a zeneiskolák tananyagá­nak megmagyarositásával már eddig is figyelemre­méltó eredményt ért el, legújabban egy füzetes sló­­zatot indított meg, mely a régi magyar zene"leg­szebb és legnépszerűbb darabjait közli vonósnégyesre alkalmazva. A vállalat munkatársai a legkiválóbb zenei szakemberek, s az ő nevük kezeskedik a letét művészi és gyakorlati értékéről. Eddig tizenhat fü­zet jelent meg. Bloch József, a Zeneakadémia ta­nára Bihari, Boka, Czinka Panna darabjait dolgozta föl, Állaga Géza a Rákóczi-, Kossuth-, Batthyány-, Klapka-, Damjanich-indulót. Megvan azonkívül a gyűjteményben Lavotta első szerelme, Kun László átiratában s a Szózat, Bloch József átiratában. A

Next