Budapesti Hírlap, 1906. április (26. évfolyam, 90-118. szám)
1906-04-29 / 117. szám
18 BUDAPESTI HÍRLAP. (117. sz.) 1906. április 29. Sogot tett róla, hogy a vidám és szerelmes princ — aki azóta idegenben is szerzett babért — ma is otthon van az emberek szivében. Martos Ferenc, Bakonyi Károly és Huszka Jenő meleg levegőjű operettje ma is nagyon tetszett. Fedák Sárinak Bob herceg kiválóan kedves szerepe, hiszen ennek az alakjában hódította meg magának a dicsőséget: érthető tehát, ha pazar bőkezűséggel díszíti föl gazdag egyénisége ékességeivel. Kitűnő az egész előadás. Annie szerepe igen kedves, ügyes és szimpatikus személyesítőre talált Sugár Editben, László Rózsi gyönyörű hercegkisasszony volt, Németh, Környey,Vágó, Körmendy, Csiszár, Bársony mind rászolgáltak a bőségesen kijáró elismerésre. * ("Budai Színkör.) Ma volt a Budai Színkörben a megnyitó előadás. Az esős idő nem rontotta el az első estét, sokan voltak a nézőtéren és lelkes kedvvel tapsoltak Szigligeti II. Rákóczi Ferenc fogsága című színjátékénak. Krecsányi társulatának jeles drámai személyzete mutatkozott be a darabban, szép sikerrel. A tagok közül it volt Bolgár Olga, a színészakadémia most végzett növendéke, aki Zrínyi Ilona szerepében lépett föl és biztató jeleit adta erős drámai tehetségének. A sikerből és az elismerésből lévén kivette részét a többi szereplő is. Csige Böske, Barthos, Thury, Szomory, Réthey és Tábori. * (Színészet! Akadémia.) Nagyon érdekes és merész kísérlettel próbálkozott meg Molnár László, a színészakadémia új professzora ma este; a próba hírére írók, művészek, műkedvelők csapatostul szállták meg az Urániát, ritkán látni ilyen közönséget együtt budapesti színházban. Molnár László nem játszatott növendékeivel műsoron levő darabot s ezzel megóvta őket a nagyok utánzásától; de nem szedett elő porlepte, rég megbukott vagy divatjukat múlt ócskaságokat sem, hanem betanított két olyan drámát, amelyet még egyáltalában nem látott a mi publikumunk. A legmodernebb irodalom szellemébe avatta be a rábízott tanítványokat s a színjátszás legnehezebb feladatait rakta ma még gyenge, roskadó vállukra. Maeterlinck egy szimbolikus drámája, mely kedvelt tárgyával, a vakok transzcendentális érzelemvilágával foglalkozik, volt az első: a vak aggastyán látja a halál közeledését a házba. Mélyen megrendülve, de egyúttal nagyon megkínozva hallgatták e súlyos tartalmú, rövid tragédiát, melyben a főszerepet Balassa értelmesen mondta el Az est szenzációja Wilde Saloméja volt, ez a buja, ezer szinű, lángoló nyelvű költemény; három olyan szerep van ebben a darabban, amelynek eljátszására színész elég nagy, tekintélyes, erős, szép nem lehet; a három gyermek meglepő bátorsággal küzdött meg velük. Baróthy Heródest játszotta, kissé egyhangúan, de helyenként jellemzőn, Zátony Johannán prófétai szózatát haloványan, elhanyatló erővel rebegte, szép, csábító és stilszerű volt Fodor Ella Salomé szerepében, kétségtelenül a legnagyobb tehetség valamennyi közt.— Az e fajta vállalkozásnál, ahol a vezető tanár rendelkezésére nincsenek elsőrendű, kiforrott művészek, nem a siker dönt. Maga az eszme pedig méltó minden elismerésre és követésre. Molnár László pedagógiai elve meg fogja óvni a növendékeket a lelketlen utánzástól és a sablon nyomasztó levegőjéből kiemelvén merész akarásra, friss önbizalomra és új feladatok megkivánására neveli őket. (Sn.) * (Herczeg Ferenc Nagyváradon.) Herczeg Ferenc ma este Nagyváradra érkezett. Fogadására a pályaudvaron megjelentek a sajtó képviselői, valamint a Szigligeti-társaság testületileg. A szigligetitársaság nevében Badl Ödön üdvözölte Herczeget. Este a színházban díszelőadás volt, a Bizánc bemutatója, a József főherceg-szanatórium javára. Az előadás előtt Herczeg Ferenc tartott előadást darabjáról. A közönség az előadás után nagyban ünnepelte a kiváló írót. A díszelőadás után vacsora volt. * (Zeneakadémia.) A Zeneakadémia ma este kamarahangversenyt rendezett az intézet termében, meghívott nagyszámú közönség előtt. A növendékek művésziesen, komolyan, igazi elmélyedéssel játszották Hummel és Dohnányi egy-egy kvintettjét. Az utóbbi munka előadói közt föltűnt ritmikus zongorajátékával Picker Margit és önálló, biztos hegedűjátékával Regéczy Ilona. A két kamaraszám között az intézet egyik kitűnő zongorás-növendéke, Braun Paula, egy nagyon másodrendű, száraz német kontrapunktistának, Dracseke Félixnek egyik szonátáját mutatta be. • (Vidék! színészet..) Bárdi Gabi Polgár színigazgató meghívására Nagybecskerekre érkezett, hol a Lilliben, a, Próbaházasságban és a János tetrér-ben rendkívüli sikert aratott. Minden este zsúfolásig megtelt a színház s a közönség elhalinozta virággal és babérral a művésznőt. Bárdi Gabi Nagybecskerekről Szegedre utazik, hol szintén több estén át fog vendégszerepelni. * (Nemzeti Szalon.) Az 1006. évi negyedik grafikai kiállítást szombaton mutatták be a sajtó képviselőinek. Ez a tárlat gazdagabb, értékesebb s több reményt kelt az eddigi háromnál. . A régi, megállapodott nevű mesterek közül megjelentek részint egy-két munkával, részint egész gyűjteménynyel legjelesebb koloristáink és a rajz legszuverénebb művészei; a fiatalok pedig izmos tehetséggel s jórészt tisztult és nemes ízléssel igyekeznek mintaképeik nyomába lépni. A legbecsesebb Glatz Oszkár, Edvi-Illés Aladár, Túri Ödön és Kézdi-Kovács László kollekciója; kár, hogy Edvi-Illés, Olgyai gyönyörű darabjait egyenként nem adja el, mert a sok képre együtt bajosabban fog vevőt találni. Kacziány Géza, Bubovics Márk, Déry Béla, Bruck Miksa és Hermina, Faragó Géza nagyon szép dolgokat állítottak ki. Feltűnő a hölgyek élénk és tartalmas részvétele a művészversenyben. Demeczkyné, Stróbl Zsófi, Baracsay Gerőné, Rácz-Kovách Margit, Oppel Magda és Balázs Vera vetélkednek egymással a pálmáért. A fiatalok élénk és mozgalmas csapatában föltűnik Barta Ernő elmés könyvjegyeivel, Rozsnyai Kálmán ötletes, eredeti és jóizlésű, teljesen modern fölfogásával, Morlin Amadé kissé ideges és tőlünk idegen technikájával, Földes Imre, Tikács Adolf, Kiss Rezső stb. A kiállítás külön vonzóereje lesz Katona Nándor, akinek két pasztelje a Kárpátokból Igazán csodás, tökéletes műremek, méltó a legkorlátlanabb magasztalásra és a legjobb vevőre. * (Magyar kiállítás.) Az Uránia műkereskedés érdekes és szép feladatra vállalkozott. Májusban magyar kiállítást rendez, amelynek keretében, be fogja mutatni mindazoknak a művészeinknek tanulmányait, vázlatait és festményeit, akik szeretettel festik a magyar motívumokat, az igazi magyar levegőjű tájakat és a változatos magyar népéletet. Ezzel a kiállítással iparkodik bemutatni az Uránia azt is, hogy van a magyar művészetnek nemzeti karaktere, amely jellemzővé teszi. A festményeken más szobrok és iparművészeti tárgyak is kerülnek kiállításra. * (Orgona-hangverseny.) A budai református templomban a mai második orgona-hangversenyen is szépszámú, előkelőközönség volt jelen* Az orgonaszámokat Dégel Frigyes játszotta ízléssel és virtuóz biztossággal, közben hallottuk Lumpe Gizella bensőséges, művészies énekét és Regéczy Hona fényesen képzett, kitűnő hegedüjátékát. * (Világtörténelem.) Leimányi Nándor dr. és Szende Gyula dr. budapesti tanárok szövetkeztek egy iskolai kézikönyv írására; világtörténetük a középkor kezdetétől a vesztfáli békéig terjedő időszakot öleli föl. Világos berendezése, könnyen érthető és mégis választékos nyelve, díszes és a szemléletet különösen szolgáló kiállítása ajánlja a két pedagógus művét s tünteti ki a sok rokontárgyú munka közül. Kitűnően fogják tájékoztatni a világtörténeti események áttekintésében a növendékeket a kortörténeti táblák; sok díszes és tiszta nyomású kép és néhány térkép illusztrálja a tizenhat éves kötetet, melynek 3 korona 20 fillér az ára és kiadója a Révai Testvérek irodalmi intézet. * (Magyar festő sikere külföldön.) Hajós J. műkereskedő a külföld nagyobb városaiban műkiállítást rendezett magyar festők munkáiból. Mint a Saaler Zeitung-ban olvassuk, a Saale melletti Hallenek, e műveit egyetemi városnak szakértő közönsége nagyon el volt ragadtatva a gazdag tárlattól és különösen Neogrády Antal festőművészünk vásznai nyerték meg tetszését. A hallei lap részletes cikke meleg elismeréssel szól a jeles magyar festő alkotásairól. * (A Világegyetem) összeségében és így a földünkön is megnyilvánuló nagy átalakulások és belső forrongások nap-nap után foglalkoztatják a gondolkodó embert. A Vezúv borzasztó kitörése és a tengerentúli Szan-Franciszkóban történt rettenetes földrengés emléke sokáig fog élni mindenkiben. Ki ne érdeklődnék tehát e jelenségek okai iránt, ki ne kutatná azokat a titokzatos erőket, melyek felettünk állva, csak pusztító hatásaikban jelentkeznek. A megismerés munkájában a magyar közönség A világegyetem című most megjelenő munkában hű segítőtársat nyer. Cholnoky Jenő és Kövesligethy Radó egyetemi tanárok vállalkoztak arra, hogy az Athenaeum kiadásában megjelenő Műveltség Könyvtára harmadik kötetében, A világegyetemben a Föld és a csillagvilág minden tüneményét ismertessék. A vulkanizmus, című fejezetre már most is ,fölhívjáló olvasóink figyelmét, amely fenti kérdésekre szépen, megirt formában és számos művészeti kivitelű természeti képben és részben szipes műmellékletben válaszol. * (Zenekari hangverseny.) Kun László vasárnap, május 6-ikán rendezi a harmadik szimfonikus matinét, ez alkalommal nem a Vígszínházban, hanem a Vigadó nagytermében. A hangverseny egyik érdekes újdonsága Lavotta Rezső szimfóniája, melyet a párisi Lamoureux-zenekar is felvett jövő évi műsorába. * (Tudományos élet.) A Tudományos Akadémia április 30-án, hétfőn délután öt órakor öszszes ülést tart, melynek tárgyai: Concha Győző rendes tag emlékbeszéde Pulszky Ágostról. Ferenczi Zoltán levelező-tag jelentése az 1904—5. évi Karátsonyi-pályázatról. Óváry Lipót levelező-tag jelentése az 1902. római nemzetközi történelmi kongreszszus munkálatairól. A Wodianer-dij átadása. Folyóügyek. A Természettudományi Társulat élettani szakosztálya május 1-én, kedden este hetedfél órakor az egyetem élettani intézetében (Esterházyutca 5) ülést tart a következő tárgysorozattal: Fenyvessy Béla előadása: Kísérleti kóros állapotok befolyása a biokémiai szintézisekre. Mansfeld Géza és Köpf Lajos előadása: A kloralhidrát- és alkoholmérgezés kémiai lefolyása koplaló és jól táplált állatokon. Pándy Kálmán előadása: Abnormis rostnyalábok az agyalapon. (Bemutatással). — A Magyar Pedagógiai Társaság ma este Fináczy Ernő elnöklésével ülést tartott, amelyen Weszely Ödön a Modern reformiskoláról olvasott fö. Az első ilyen iskolát Abbotsholme-ban 1899-ben alapította Reddie Cecil.Ezek az iskolák a modern pedagógia összes elveit alkalmazzák. Egyesítik a német tudományt az angol tetterővel, s a francia ékesszólással és képzelettel. A franciák fölismerték e reformiskolák nagy jelentőségét Edmond Demolins, a jeles szociológus : nagy agitációt fejtett ki ezek meghonosítása érdekében. Franciaországban már hat ilyen intézet van. Van ilyen iskola továbbá Németországban, Svájcban és Svédországban. A második előadó Éltes Mátyás volt, aki A javítóintézetek és a gyógyítópedagógia címmel tartott fölolvasást. A Matematikai és Fizikai Társulat ma délután tartotta évi rendes közgyűlését Eötvös Lóránd báró elnöklésével. Az elnök üdvözlő szavai után Kövesligethy Radó titkár bemutatta az évi jelentést, amely a társaság fokozott tevékenységéről és eredményes működéséről adott számot. Kiemeli különösen a matematikai tanulóversenyek serkentő hatását, a felolvasóülések tanulságos voltát és a társulati folyóirat előkelő színvonalát. A tagok száma 409-re emelkedett. A választások során elnök újból Eötvös Lóránd báró lett; alelnökök lettek: König Gyula és Károly Irén; titkárok: Kövesligethy Radó és Rados Gusztáv; jegyzők: Kopp Lajos és Kurschák József; pénztáros: Feichtinger Győző. * (Új énekeskönyv.) Az egész magyar zenevilág régóta óhajtja és sürgeti az énekoktatás és főképpen az elemi énektanítás reformját. Igen sokan foglalkoztak ezzel a kérdéssel: művészek és pedagógusok, akik mindannyian rájöttek arra, hogy csak nemzeti irányban fejleszthetjük a gyermekek lappangó zenei érzékét. Ez a cél azonban az eddigi énekeskönyvekkel elérhetetlen volt. Ezek az igen kezdetlegesen összetákolt gyűjtemények tele vannak németből fordított dalokkal, az ismert magyar nóták új szövegei egy ügyűek, a szólamvezetés pedig mesterkélt, ami a többszólamú énektanítást igen megnehezíti. A rég érzett hiány pótlására szerkesztette meg Erődi Ernő az elemi iskolák számára öt füzetből álló Énekes könyvét. Erődi Ernő, mint iskolai énekmester, már több ízben magára vonta a figyelmet erősen fegyelmezett énekkarával. Új gyűjteményével is azt bizonyítja be, hogy komolyan a szívén viseli az énekoktatást és megérti annak műveltségfejlesztő hatását. Erődi Énekes könyve kétségtelenül a legjobb, amit az ilyen irányú magyar művek között ismerünk. Sok hibája van még, hiszen ez csak a próbakiadás, de ezek a hibák is könnyen kiköszörülhetők. Erődi nemcsak ismert népdalokat és régi kurucnótákat vett föl gyűjteményébe, hanem zeneszerzőinkkel újakat íratott, gondosan kiválasztott szövegekre. Kár, hogy a szerkesztő a felhívására beérkezett dalok megrostálásánál nem volt elég szigorú. Az új kiadásnál a kevésbbé sikerült nóták okvetetlenül kicserélendők. Kiss Áron Gyermekjátékok című könyvében igen sok régi és használható dalt találhat a szerkesztő. Hiba, hogy egyik-másik régi dallam megfejtése téves. A sok írás és sajtóhibától is meg kell tisztítani a gyűjteményt, amely főképpen a magyar szöveg helyesen beosztott deklamálása miatt érdemli a legnagyobb dicséretet. Az eddigi énekes könyvekben a legtöbb dallam keresztre feszítette a magyar nyelvet. Erődi Ernőnél csak a Szózat beosztása hibás: az értelmi hangsúly ebben az átírásban sem esik össze a dallammal. Az új Énekeskönyv gyakorlat közben fog teljesen kicsiszolódni, átalakulni. A szerkesztő érdemes munkája; az anyaggyűjtés megérdemli, hogy az énektantók minél nagyobb figyelemre méltassák. Az egyes füzetek ára rendkívül olcsó. * (Magyar Világ.) A Magyar Világ e heti száma éppen úgy mint eddig, gazdag és változatos tartalommal jelent meg: Maxim Gorkij, irta Csudáky Bertalan, Két csacsi története, irta Baáry Elemér, Rutén népszokások, irta Katona Lajos dr., Virágok