Budapesti Hírlap, 1908. április (28. évfolyam, 80-105. szám

1908-04-01 / 80. szám

2 BUDAPESTI HÍRLAP. (80. sz.) 1908. április 1. birodalmi összérdekek védelmét. Ma­gyarország és Ausztria között semmiféle nemzekközi jogi viszony nincs, hanem csak belső birodalmi viszony. Ez a taní­tás pedig szives visszhangra lel az osz­trák refirát legnagyobb pártjainál, sőt helyesebben e pártok fölfogásának kifo­lyása s ezért az osztrák politikában ural­kodónak tekintendő. Ez magyarázza meg, hogy minden közös vonatkozású kérdés szánalmas huzavonává torzul s ez magyarázza meg, hogy Magyarországon minél közelebbről ismerik meg az osz­trák politikai érzést és gondolkodást, an­nál jobban megutálják. És a műveit kül­földnek annál több oka van álmélkodni azon, hogy minden egyes kérdésben miért van folytonos torzsalkodás a két szövet­séges állam között? Gusztusa szerint vá­lasztja meg azután, hogy melyik felet képzelje okvetetlenkedő békebontónak. Akármilyen erősen vizsgáljuk meg magunkat, nem lehetünk felelősek ez állapot további elfajulásának következ­ményeiért. Hovatovább áthatja a ma­gyar nemzetet annak tudata, hogy jogo­sulatlan túlkapások, ostoba hazugságok és kapzsi kalmárok, meg irreális politiku­sé'; törekvései fojtogatják a lét érdekeit, s odaát Ausztriában is tudnia kellene A ■■■''! ' y mozgatóinak. Ha a dol­■ vá a mostani irányban foly­, akkor r.t kell tartanunk, hogy : Sí;’­­ ; akarják komolyan a vá szem előtt a közös 0 . .eket, az uralkodó ház­­­ami pénzölö­­k’fecvé alt­­á­­­ni­­sági haladás érdekében, s hű alattvalói írnak lenni annak a dinasztiának, a Ok azt válógy melylyel századok folyamán többször összekülönböztek s melyet a jog útjára szorítottak ugyan, de sem jóban, sem rosszban nem szakadtak el tőle, s nem hagyták cserben soha. A képviselőh­áz Illése. Ma öt obstrukciós be­szédet mondottak a nemzetiségiek és a hat­­pártiak a házszabálymódosítás részletes vitájá­ban, a javaslat első pontja ellen. Pap-Csicsó István kezdte a sort, a­ki indítványt terjesztett elő arról, hogy a Ház ülései naponként csak nyolc óráig legyenek meghosszabbíthatók. Bella Mátyás stiláris módosításokat nyújtott be. Bozók­y Árpád a sürgős­ség dolgában a titkos szavazás mellett érvelt. Ha a szavazás ebben a kérdésben titkos lesz, mondotta, akárminő házszabálymódosítást kész elfogadni. Utána Srodzsa Milán mondott két órás beszédet s végezetül százhatvannégy indítványt terjesztett elő. A nemzetiségiek zajos derültség" ' 'ogadták ezt a tréfát, a disszidensek pec' --de mosolygással gyönyörködtek az­­ r' Vt in. Hodzsa Milán minden í­r, gy ü, a sür­gősségről szól vai­nak a kép­viselőknek a száma . .. . 1 ■ a sürgős­séget kérhetik. Az tói s?., i .ο Sic János volt, a ki szintén több o­da elő. A Ház az indítványok i o .i . ■¡. lőtte. Az ülés háromnegyed ..' ',­ako lö‘f. isth Gyula, majd Návay Lajo­sé'.tölt. ■ h . ap folytatják. Az első ponthoz még 6 iónok , '’'rva. .?­után következnek a záróbeszéd­t Toki: beadót: módosítások és önálló indítvány .. ha. ■ ja­vaslatok rengeteg nagy számát, : re-t . v­agy már a kérdés föltevése körül is a­rányu­l kifejlődni, úgy a balpárt, mint a­­m?stb . ’■ ' tagjai körében élénken vitatták azt . .sz, t : névszerinti szavazásokkal lehetséges eg. :­ározottan kat bank­ok szükségéthana.i korlátozf­­­gatásáit­­­0 & 171 ttítakarják íg* '0 • n Inkább L­­.i V•iá* Viszont t. ler. •tiak szintéjuk erejére b ar­izikálják azt, h azt az ivet, melyen a névsz­rinti szavazás elrendelését kérik. Azonban a nemze­tiségi párt intézkedett arról, hogy tagjai a szava­záshoz Budapestre jöjjenek. A po rév c­í­­i n Neukven népe. írta Lendl Adolf dr. Teljesen ismeretlen országnak a neve ez a régi ind­ián­us szó. Igaz, még csak három-négy évtizeddel azelőtt megközelíthetetlen birodalma volt ez a vörösbőrűeknek. Az argentínai konföde­­rált állam ugyan már akkor is a magáénak val­lotta és­ a térképein egyik territóriumaként színe­sen körülhatárolta Neukvent, de területének bel­sejébe való hatoláshoz egy argentínainak sem volt kedve. Pedig a nagy államnak kellő közepén van úgyszólván ez a tartomány és akkora, mint fele Magyarország. Félszázaddal azelőtt a Kordillerákból le­­húzódott araukanus törzsek és a délamerikai vég­telen kiterjedésű síkságról ideszorult pampasz­­indiánusok féktelen hordái lakták a Rio Kolo­­rado és Rio Limay­eme folyó közét. Innét indul­tak irgalmatlanul pusztító hadjárataikra az Atlanti-óceán felől behatoló európai kultúra ellen. Az argentínai állam tulajdonképpen csak Buenosz-Airesz körül volt meg és még néhány városa: Roszario, Szantafé, Kordoba, Bahia­­blanka körül, melyek mind keleten vannak az Atlanti-tenger és a hajózható Laplata folyó köze­lében. A többi csak a papiroson volt meg. E városokból hatoltak beljebb azután az európai jövevényekkel folytonosan gyarapodó fehérbőrűek, hogy tért hódítsanak a többi, csak név szerint való tartományaikban. Északon­, a brazíliai határon, a Grancsakó­­nak nevezett ismeretlen kiterjedésű, nagy őser­dővel födött, tropikus részen azonban rettenetes ellentállást fejtettek ki az indiánok és még ma sem hódoltak meg teljesen. Délen a patagóniai síkságokon, a vadon élő sok százezernyi ló hátán repülő, iszonyatos nép védekezett halálfélelme minden erejével a betola­kodó új lakosok ellen. Nyugaton pedig egész Neukven volt az indiánok mentsvára; ide húzódtak a térfosztotta hordák és az argentínai állam középső részén, a Kordilleráktól Bahiablankáig, az Atlanti-óceán partjáig évtizedeken át rémítették a betelepülő fehéreket. Az európaiak keverék népe, meg a kultúra mégis csak elfoglalta lassankint az egész országot. Sokféleképpen hódítják meg az európai nemzetek távoli gyarmataikat. Többnyire fegyveres erővel verik le a sze­rencsétlen bennszülött népet, azután szolgaságba hajtják vagy kipusztítják. Néhol azonban ma­gukhoz fogadják és ha másképp nem birnak vele, keverednek vérével, testével, a miből új nemze­tek származnak. Hajdan a spanyolok szintén erőszakkal akarták meghódítani egész Dél-Amerikát. Négy­száz éve most, hogy kikötöttek elsőbben a mai Buenosz-Airesz közelében. Azonban innét nem tudtak behatolni a nagy kiterjedésű pampába. Több szerencséjük volt későbben Peru és Csile felől, majd Paraguayban, Uruguayban és Bo­líviában. Bár folyton-folyvást jöttek Európából se­gítségül, szaporításul a spanyolok, majd a fran­ciák és a kész prédára számító angolok is, félel­metes nagy hajóikkal szállítván a katonákat az elfoglalható partra, a belső területeket megsze­rezni nem bírták. Az indiánok ellentállásán mú­lott, így csak Keleten, a kikötők körül népese­dett meg az ország európai keverékkel, mely át­vette ugyan a spanyolok karakterét és nyelvét, de megunván az anyaország hatalmaskodását, argentínai nemzet gyanánt függetlenségre tört és nemsokára el is érte, rengeteg országban, ott metes népe, mely ez idők. ült. Azelőtt vadászó, ha­­között egyenetlen­­m volt. Most, a közös ír int szervezett, . lelőtt a man­d. Vyii. folya. iái v lászó ánc kedő és na. védekezé. P or irtózatos 1 v nagy távolt­­­­b mindenütt b~ g;: az európai;:k Tu vj ¡•* évszázadai;;:. ■ poroltak é az indiánok s: \ ílu .­rüls. nagy lovas seregekben is szer még a ..e..ge Folyton támadt, gél pusztították kedésüket oka b, Különben­­ jed az euró. . ki között ? Legelői hu­­dalomból menek A kiknek nincs 1 alatt ég mar a föld, a hízelgő módon megn/b-nk : ' lesznek. Azután közelítítik a kereskedő nyán a csalók, és a nyeréezkedésben a landorok tábora, kezdetben­­ félve­­ bátrabban. Mikor ecek előkészítették a talajt, rájuk te a fegyveres erre és nyomában rá fekszik a szegény pusztulásnak­­szánt népre a vállalkozó nagy tőke súlyos hatalmával — de mindmegannyi magával viszi a pálinkát! Ez egyengeti az útját, minden* további er •' 1' lei­k. Ilyen' mindenül’ íz euro »a kultúrán;: vonulása a vadak o aibt Hogy itt Argentínában miként volt ez kf£ art; \ ai &n­at is iDaborp íís 'Oi rlilíL .a kk h kegyet! fob •h­ogy t~ ►zzdik. . Áf,\ t okuk r’% an ura a »tmvad ilva menüt; etj­ópai ik a mot?-] 1 • ^ • *EÓ? rad as\gil­■ › /»a l, a 31­6 dák ir­;á-O I a magya­r választójog reformja. A belügymi­nisztériumban serényen munkálkodnak a vá­lasztói jog reformjáról szóló törvényjavaslaton. Az általános rész néhány hét múlva teljesen el­készül. Hosszabb ideig tart ellenben a választó­­kerületek új beosztásáról szóló javaslat, a­mely­nek előkészítésében a főispánok is részt vesznek. A főispánok csoportonként jönnek föl Budapestre és szolgálnak hivatalos adatokkal a kerületek új beosztásához. A bank­ kérdés. A bank­bizottság kiküldött albizottsága ma délelőtt tizenegy órakor a képviselő­­ház miniszterelnöki fogadótermében ülést tartott, a­melyben véglegesen megállapította és megszövegezte a szakértőkhöz intézendő kérdőpontokat. Tizen­két kérdést tesznek a szakértőkhöz. A szakértők név­ 5 sorát még nem állították össze. Egyhangúan meg­állapodtak ellenben arról, hogy nem testületeket, hanem a mezőgazdaság, ipar, kereskedelem és a tudo­mány, meg a szakirodalom köréből hallgatják meg a kiváló szakférfiakat. Részt vettek a tanácskozásban: Wekerle Sándor miniszterelnök, Popovics Sándor pénzügyi államtit­kár, Batthyány Tivadar gróf, Földes Béla, Holló La­jos, Bernáth István, Buzáth Ferenc és Éber Antal. Az albizottság Batthyány Tivadar gróf elnöklésével két és fél óra hosszat csupán a szakértőkhöz inté­zendő kérdőpontok pontos megszövegezésével foglal­kozott. Valamennyi kérdés úgy szól, hogy mi a véle­ménye a szakértőknek az illető kérdésről arra az esetre, ha az önálló bankot fölállítják? Tizenegy kérdőpont a régi kérdőpontok körül forog. Földes Béla javasla­tára a következő új kérdőpontot vették föl: Mely üz­letágakra terjed ki az önálló bank működése? A nevezetesebb kezdőpontok még ezek: Minő befolyása legyen az államnak a nagyobb rangú tisztviselők ki­nevezése és az ügykezelés dolgában? Továbbá, hogy az államadósságok és az állami pénzkezelés dolgában az önálló bank minő szolgálatokra kötelezhető? A csü­­­­rtö­k délutáni teljes ülésen az albizottság csupán kérdőpontokról tesz előterjesztést. A kihallgatandó emberek névsorát a következő ülésen állítják össze.­­ Földes Béla ma kijelentette, ( s ezt itt említ­­i), hogy ő nem követeli, hogy a magyar jegy­­ezetlenül készfizető legyen és hogy minden­­ nélkül eltűrje a bank az aranykészlete el­­őtt támadásokat. Ebbéli álláspontját éppen isztrák bank helyes eljárása igazolja, i­svéti szünete. Justh Gyula, a kép* ■ ke ma kijelentette, hogy abban az eset* iségieik a balpárttal csakugyan tekn­obe­t indítanak a revízió ellen, akkor a­­ S2 k 1 - öt napig tart, és pedig nagy­ül.föl u. 2 .-­ hétfőig bezáróan. 1 •viselőki

Next