Budapesti Hírlap, 1908. április (28. évfolyam, 80-105. szám
1908-04-01 / 80. szám
2 BUDAPESTI HÍRLAP. (80. sz.) 1908. április 1. birodalmi összérdekek védelmét. Magyarország és Ausztria között semmiféle nemzekközi jogi viszony nincs, hanem csak belső birodalmi viszony. Ez a tanítás pedig szives visszhangra lel az osztrák refirát legnagyobb pártjainál, sőt helyesebben e pártok fölfogásának kifolyása s ezért az osztrák politikában uralkodónak tekintendő. Ez magyarázza meg, hogy minden közös vonatkozású kérdés szánalmas huzavonává torzul s ez magyarázza meg, hogy Magyarországon minél közelebbről ismerik meg az osztrák politikai érzést és gondolkodást, annál jobban megutálják. És a műveit külföldnek annál több oka van álmélkodni azon, hogy minden egyes kérdésben miért van folytonos torzsalkodás a két szövetséges állam között? Gusztusa szerint választja meg azután, hogy melyik felet képzelje okvetetlenkedő békebontónak. Akármilyen erősen vizsgáljuk meg magunkat, nem lehetünk felelősek ez állapot további elfajulásának következményeiért. Hovatovább áthatja a magyar nemzetet annak tudata, hogy jogosulatlan túlkapások, ostoba hazugságok és kapzsi kalmárok, meg irreális politikusé'; törekvései fojtogatják a lét érdekeit, s odaát Ausztriában is tudnia kellene A ■■■''! ' y mozgatóinak. Ha a dol■ vá a mostani irányban foly, akkor r.t kell tartanunk, hogy : Sí;’ ; akarják komolyan a vá szem előtt a közös 0 . .eket, az uralkodó házami pénzölök’fecvé altánisági haladás érdekében, s hű alattvalói írnak lenni annak a dinasztiának, a Ok azt válógy melylyel századok folyamán többször összekülönböztek s melyet a jog útjára szorítottak ugyan, de sem jóban, sem rosszban nem szakadtak el tőle, s nem hagyták cserben soha. A képviselőház Illése. Ma öt obstrukciós beszédet mondottak a nemzetiségiek és a hatpártiak a házszabálymódosítás részletes vitájában, a javaslat első pontja ellen. Pap-Csicsó István kezdte a sort, aki indítványt terjesztett elő arról, hogy a Ház ülései naponként csak nyolc óráig legyenek meghosszabbíthatók. Bella Mátyás stiláris módosításokat nyújtott be. Bozóky Árpád a sürgősség dolgában a titkos szavazás mellett érvelt. Ha a szavazás ebben a kérdésben titkos lesz, mondotta, akárminő házszabálymódosítást kész elfogadni. Utána Srodzsa Milán mondott két órás beszédet s végezetül százhatvannégy indítványt terjesztett elő. A nemzetiségiek zajos derültség" ' 'ogadták ezt a tréfát, a disszidensek pec' --de mosolygással gyönyörködtek az r' Vt in. Hodzsa Milán minden ír, gy ü, a sürgősségről szól vainak a képviselőknek a száma . .. . 1 ■ a sürgősséget kérhetik. Az tói s?., i .ο Sic János volt, a ki szintén több oda elő. A Ház az indítványok i o .i . ■¡. lőtte. Az ülés háromnegyed ..' ',ako lö‘f. isth Gyula, majd Návay Lajosé'.tölt. ■ h . ap folytatják. Az első ponthoz még 6 iónok , '’'rva. .?után következnek a záróbeszédt Toki: beadót: módosítások és önálló indítvány .. ha. ■ javaslatok rengeteg nagy számát, : re-t . vagy már a kérdés föltevése körül is arányul kifejlődni, úgy a balpárt, mint am?stb . ’■ ' tagjai körében élénken vitatták azt . .sz, t : névszerinti szavazásokkal lehetséges eg. :ározottan kat bankok szükségéthana.i korlátozfgatásáit0 & 171 ttítakarják íg* '0 • n Inkább L.i V•iá* Viszont t. ler. •tiak szintéjuk erejére b arizikálják azt, h azt az ivet, melyen a névszrinti szavazás elrendelését kérik. Azonban a nemzetiségi párt intézkedett arról, hogy tagjai a szavazáshoz Budapestre jöjjenek. A po rév cíi n Neukven népe. írta Lendl Adolf dr. Teljesen ismeretlen országnak a neve ez a régi indiánus szó. Igaz, még csak három-négy évtizeddel azelőtt megközelíthetetlen birodalma volt ez a vörösbőrűeknek. Az argentínai konföderált állam ugyan már akkor is a magáénak vallotta és a térképein egyik territóriumaként színesen körülhatárolta Neukvent, de területének belsejébe való hatoláshoz egy argentínainak sem volt kedve. Pedig a nagy államnak kellő közepén van úgyszólván ez a tartomány és akkora, mint fele Magyarország. Félszázaddal azelőtt a Kordillerákból lehúzódott araukanus törzsek és a délamerikai végtelen kiterjedésű síkságról ideszorult pampaszindiánusok féktelen hordái lakták a Rio Kolorado és Rio Limayeme folyó közét. Innét indultak irgalmatlanul pusztító hadjárataikra az Atlanti-óceán felől behatoló európai kultúra ellen. Az argentínai állam tulajdonképpen csak Buenosz-Airesz körül volt meg és még néhány városa: Roszario, Szantafé, Kordoba, Bahiablanka körül, melyek mind keleten vannak az Atlanti-tenger és a hajózható Laplata folyó közelében. A többi csak a papiroson volt meg. E városokból hatoltak beljebb azután az európai jövevényekkel folytonosan gyarapodó fehérbőrűek, hogy tért hódítsanak a többi, csak név szerint való tartományaikban. Északon, a brazíliai határon, a Grancsakónak nevezett ismeretlen kiterjedésű, nagy őserdővel födött, tropikus részen azonban rettenetes ellentállást fejtettek ki az indiánok és még ma sem hódoltak meg teljesen. Délen a patagóniai síkságokon, a vadon élő sok százezernyi ló hátán repülő, iszonyatos nép védekezett halálfélelme minden erejével a betolakodó új lakosok ellen. Nyugaton pedig egész Neukven volt az indiánok mentsvára; ide húzódtak a térfosztotta hordák és az argentínai állam középső részén, a Kordilleráktól Bahiablankáig, az Atlanti-óceán partjáig évtizedeken át rémítették a betelepülő fehéreket. Az európaiak keverék népe, meg a kultúra mégis csak elfoglalta lassankint az egész országot. Sokféleképpen hódítják meg az európai nemzetek távoli gyarmataikat. Többnyire fegyveres erővel verik le a szerencsétlen bennszülött népet, azután szolgaságba hajtják vagy kipusztítják. Néhol azonban magukhoz fogadják és ha másképp nem birnak vele, keverednek vérével, testével, a miből új nemzetek származnak. Hajdan a spanyolok szintén erőszakkal akarták meghódítani egész Dél-Amerikát. Négyszáz éve most, hogy kikötöttek elsőbben a mai Buenosz-Airesz közelében. Azonban innét nem tudtak behatolni a nagy kiterjedésű pampába. Több szerencséjük volt későbben Peru és Csile felől, majd Paraguayban, Uruguayban és Bolíviában. Bár folyton-folyvást jöttek Európából segítségül, szaporításul a spanyolok, majd a franciák és a kész prédára számító angolok is, félelmetes nagy hajóikkal szállítván a katonákat az elfoglalható partra, a belső területeket megszerezni nem bírták. Az indiánok ellentállásán múlott, így csak Keleten, a kikötők körül népesedett meg az ország európai keverékkel, mely átvette ugyan a spanyolok karakterét és nyelvét, de megunván az anyaország hatalmaskodását, argentínai nemzet gyanánt függetlenségre tört és nemsokára el is érte, rengeteg országban, ott metes népe, mely ez idők. ült. Azelőtt vadászó, haközött egyenetlenm volt. Most, a közös ír int szervezett, . lelőtt a mand. Vyii. folya. iái v lászó ánc kedő és na. védekezé. P or irtózatos 1 v nagy távoltb mindenütt b~ g;: az európai;:k Tu vj ¡•* évszázadai;;:. ■ poroltak é az indiánok s: \ ílu .rüls. nagy lovas seregekben is szer még a ..e..ge Folyton támadt, gél pusztították kedésüket oka b, Különben jed az euró. . ki között ? Legelői hudalomból menek A kiknek nincs 1 alatt ég mar a föld, a hízelgő módon megn/b-nk : ' lesznek. Azután közelítítik a kereskedő nyán a csalók, és a nyeréezkedésben a landorok tábora, kezdetben félve bátrabban. Mikor ecek előkészítették a talajt, rájuk te a fegyveres erre és nyomában rá fekszik a szegény pusztulásnakszánt népre a vállalkozó nagy tőke súlyos hatalmával — de mindmegannyi magával viszi a pálinkát! Ez egyengeti az útját, minden* további er •' 1' leik. Ilyen' mindenül’ íz euro »a kultúrán;: vonulása a vadak o aibt Hogy itt Argentínában miként volt ez kf£ art; \ ai &nat is iDaborp íís 'Oi rlilíL .a kk h kegyet! fob •hogy t~ ►zzdik. . Áf,\ t okuk r’% an ura a »tmvad ilva menüt; etjópai ik a mot?-] 1 • ^ • *EÓ? rad as\gil■ › /»a l, a 316 dák ir;á-O I a magyar választójog reformja. A belügyminisztériumban serényen munkálkodnak a választói jog reformjáról szóló törvényjavaslaton. Az általános rész néhány hét múlva teljesen elkészül. Hosszabb ideig tart ellenben a választókerületek új beosztásáról szóló javaslat, amelynek előkészítésében a főispánok is részt vesznek. A főispánok csoportonként jönnek föl Budapestre és szolgálnak hivatalos adatokkal a kerületek új beosztásához. A bank kérdés. A bankbizottság kiküldött albizottsága ma délelőtt tizenegy órakor a képviselőház miniszterelnöki fogadótermében ülést tartott, amelyben véglegesen megállapította és megszövegezte a szakértőkhöz intézendő kérdőpontokat. Tizenkét kérdést tesznek a szakértőkhöz. A szakértők név 5 sorát még nem állították össze. Egyhangúan megállapodtak ellenben arról, hogy nem testületeket, hanem a mezőgazdaság, ipar, kereskedelem és a tudomány, meg a szakirodalom köréből hallgatják meg a kiváló szakférfiakat. Részt vettek a tanácskozásban: Wekerle Sándor miniszterelnök, Popovics Sándor pénzügyi államtitkár, Batthyány Tivadar gróf, Földes Béla, Holló Lajos, Bernáth István, Buzáth Ferenc és Éber Antal. Az albizottság Batthyány Tivadar gróf elnöklésével két és fél óra hosszat csupán a szakértőkhöz intézendő kérdőpontok pontos megszövegezésével foglalkozott. Valamennyi kérdés úgy szól, hogy mi a véleménye a szakértőknek az illető kérdésről arra az esetre, ha az önálló bankot fölállítják? Tizenegy kérdőpont a régi kérdőpontok körül forog. Földes Béla javaslatára a következő új kérdőpontot vették föl: Mely üzletágakra terjed ki az önálló bank működése? A nevezetesebb kezdőpontok még ezek: Minő befolyása legyen az államnak a nagyobb rangú tisztviselők kinevezése és az ügykezelés dolgában? Továbbá, hogy az államadósságok és az állami pénzkezelés dolgában az önálló bank minő szolgálatokra kötelezhető? A csürtök délutáni teljes ülésen az albizottság csupán kérdőpontokról tesz előterjesztést. A kihallgatandó emberek névsorát a következő ülésen állítják össze. Földes Béla ma kijelentette, ( s ezt itt említi), hogy ő nem követeli, hogy a magyar jegyezetlenül készfizető legyen és hogy minden nélkül eltűrje a bank az aranykészlete előtt támadásokat. Ebbéli álláspontját éppen isztrák bank helyes eljárása igazolja, isvéti szünete. Justh Gyula, a kép* ■ ke ma kijelentette, hogy abban az eset* iségieik a balpárttal csakugyan teknobet indítanak a revízió ellen, akkor a S2 k 1 - öt napig tart, és pedig nagyül.föl u. 2 .- hétfőig bezáróan. 1 •viselőki