Budapesti Hírlap, 1908. augusztus (28. évfolyam, 185-208. szám)

1908-08-01 / 185. szám

gazdasági­ érdekeit: ő ezt a kérdést a ki­egyezési törvény alapján tartja m­egol­­dandónak. Ő a horvát népet ki akarja józanítani az álmodozók által beleszug­­gerált túlzott vágyakból, ő gyakorlati horvát politikát csinál és csak­ azon az uton várja a szábor munkaképességének helyreállását. A száboron s a szábor mai többsége által félrevezetett horvát­ népen áll, hogy a horvát minisztérium a ma­­gyar-horvát kiegyezés szellemében tud­jon érvényesülni s a horvát miniszter szembeállítása a kiegyezés másik ténye­zőjével, Magyarországgal, nemcsak kép­telenség, hanem olyan vakmerőség, a­melyet drágán fizethet meg nem annyira az a­ kalandor-csoport, a­mely ezt a játé­kot űzi, mint inkább egész Horvát­ország .... .. Minden jel arra vall, hogy Josipo­­vich Géza eme politikájának helyességét a következmények mindenben igazolják. A magyar kormány szolidáris vele, szoli­dáris vele Rauch báró bán, a király szen­tesíti ezt a szolidaritást s a rezolucionis­­ták taktikájának legutóbbi fordulatai is bizonyítják, hogy nagyon jól ismeri em­bereit Josipovich Géza akkor, a­mikor bizalmas, folyosói, „nem kötelező“ és egyéb eszmecseréket elutasítva magától, bízik abban, hogy a horvát nép, látva a bán és a magyar kormány szilárdságát, ki fog józanodni a rezolucionisták nagy­hangú ígéreteinek mámorából és a he­lyes útra fog térni, nemcsak a magyar- horvát kiegyezési törvényben megmuta­tott útra, hanem a történelmi hagyomá­nyoknak és a jelenkor gazdasági és er­kölcsi közös érdekei megismerésének és megbecsülésének útjára is. A magyar koalíciós kormány kétéves uralma alatt sok mindenféle változott a horvát kér­désben. Megváltozott­ a horvát szábor képe, megváltozott a magyar országgyű­lés horvát tagjainak magatartása,­ vált­o­­zások történtek a zágrábi" báni" palotá­ban, de egy nem változott: Josipovich Géza horvát­ miniszter politikája. Ha ma nagyobb, mint valaha a remény,, hogy Horvátországban belátható időben ismét ar lesz az unionista szellem, hogy a hor­vát nép megint is meg fogja ismerni, hogy Horvátország számára a magyar-horváti kiegyezés becsületes megtartásán kívül nincs üdvösség: ez­ Josipovich Gézának is nagy érdeme. ' Hír a falunkból. írta Szabolcska Mihály. . A falunkban most gyász van, szomorúság, . ... Nehéz hírt hozott a repülő újság. Futótűz —­ jajszó támadt a nyomába:­ „Amerikában beszakadt egy bánya!­“ A­­lányok ajkán befagyott a nóta. A határunk, is szomorúbb azóta. Bizonytalanság kétsége, reménye , . Öli a szivet: — meghalt-e, vagy él-e?! — Hová jutottál én szomorú népem, Hogy szived ott ver túl a világvégén. Ezer év óta élünk, halunk itten, Meghalni most, jaj, minek vágysz el innen? . .. Pacsirták szólnak fönt a levegőben, Rengő, aranyos búza a mezőkben, S senki sem érti és senki se látja, Mert valahol túl, Meseországban beszakadt egy bánya! A buzsáki királyság. Irta Sípulusz. A szétdúlt fészek. Sokan szomorú időszaknak tartják azt, mi­kor az ősz leadja ízletes gyümölcseit, a szürete­­lés vig­zaja is elmúlik, s a tél első fagyos lehe­lete sorvasztani kezdi a természetet. Bám a nyárnak átmenetele az őszbe és az őszből a télbe, vagyis az életből a haldoklásba és a haldoklásból a halálba sose tett szomorú hatást. Hisz az elszá­radt fában, az ugarrá lett földben uj élet csirája rejlik. S a pusztulás hideg hónapjai után eljön a tavasz nyájas verőfénye s meg nem állítható erővel tör elő a földből az új élet. Sokkal szomorúbb dolog az,a­mikor a reggeli fésülködés alkalmával az első­­ős­­­száját meg­találod a hajadban, s eszedbe­­jut,­ hogy soha-soha semmiféle, tavasz ennek feketeségét vissza nem hozza. Csak az elsőnél búsulod­­el, magad­ , kedves atyámfia, azután megbarátkozol ezzel a korod­dal is„ különösen ha vidám, kis jószágok ugrál­nak körülötted, s látod, hogy az egykori fekete hajszálaidat ezek viselik s a te ,tavaszod ő álta­luk tér vissza hozzád. .... ........ Szüretig a mi eszünk igen szép szokott lenni. Azután jön egy nagyon kellemetlen, kis időszak, a hűvös esőzések, a fojtó köd korszaka, a feneketlen sár ideje, a­mikor a legjobb után is csak lépést lehet haladn­i. Mikor aztán' "bekö­szönt az erős fagy és leesik a hó, nincs semmi baj. A csengős szánokon úgy kalandozik az ember, mint a szárnyra kelt madár. Szinte érez­zük, mikor végigtekintünk a tájon, hogy a­ földi élet millió csirájával milyen jóízűen alszik, pi­hen meleg takarója alatt. Azóta jártam olyan szerencsésnek tartott országokban, a­hol a téli hideg soha nem­ ko­­pasztja le a fa lombját és magamban megval­lottam, hogy ezt az örök nyarat nem irigylem ezektől a szerencsés országoktól. Egy telet töl­töttem a szicíliai híres Taorminában, abban a normann idők óta fönnálló régi kolostorban, melyből kikergették a barátokat és átalakítot­ták az egészet penzióvá. És megvallom, hogy szen­vedtem az örökzöld erdők láttára. Olyan benyo­mást tettek rám, mint a munkások, a kiknek soha nincsen pihenőjük. Mint a bolygó zsidó, a ki soha fejét le nem hajthatja s a hit végzete folyton hajt előre, előre. Nálunk, az igaz, hogy a lombos erdő megsárgul, sárba hullatja gaz­dag koronáját , puszta ágai kietlenül zörögnek a­­szélvészben.­­Be’ micsoda öröm, mikor tavasz­­szal az ’apró,rügyek megjelennek, levéllé fakad­nak, lombbá sűrűsödnek, milyen friss, illatos, életerős minden, holott ugyanakkor a meg nem­ pihent viasz erdők még mindig csak megfakult, fáradt lombjaikat mutogatják. És nekem a taorminai örök nyár nem egészséget, hanem betegséget­­­hozott. Hu sho­rn úr­rá lettem s álmomban , otthon jártam,­ hóban hemperegtem- és s zuzmarás erdőkben vadásztam. És mikor, az orvosnak panaszkodtam,, az egy­szerre rájött, kedélyállapotom nyitjára. — Tudja, mi a baja ? A­­hó hiányzik önnek. És a jó doktor kirándulást szervezett a hó világába. Egy csomó angol,­­ meg német turistával , elmentünk Cataniába és onnan ló­háton fölmentünk az Etna tetejére, melyen mé­ter magas hó volt. A hónak a látása kissé megeny­­hitette honvágyamat és én jobb kedvvel, egészsé­gesebben tértem vissza Taorminába. A mi mocsárvidékünkre a zivatar a bala­toni hegyek, különösen pedig a keszthelyi szög­let felől szokott jönni. Innen kaptunk esőt, nyári jégverést, hózivatart. A kert végibe volt az obszervatórium, egy hatalmas szál lekopasz­­tott jegenyefa, melynek tetejébe vasszögekből készült lépcsőzeten föl lehetett kapaszkodni. E fának a­ tetejéről a Balatont végig lehetett látni, Sveszthelytől kezdve a tihanyi félszigetig. Ha BUDAPESTI HÍRLAP.. (185. sz.) 1908. augusztus 2. A bán Budapesten," Bauch Pál báró horvát bán ma reggel Budapestre érkezett és délelőtt f el­ment Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter dallá­sára, de­­Kossuthot"nem találta otthon. A­ bán hétfőn Kossuthtal és Szterényi­ államtitkárral fog tárgyalni horvát vasúti ügyben." Stanek­ bárót -bevonják a hét­fői .miniszteri tanácskozásba,-­ a­hol a horvát.. hely­zetről tesz majd jelentést és­ előterjesztést.. A. báró szerdáig marad a fővárosban, azután birtokára uta­zik. Az ősszel újabb szemle,útra­­indul Kőrös-Belovár vármegyébe, Horvátországi hirek. Zágrábból jelentik: Horvátország különböző részeiből tegnap Bauch Pál báró horvát bán előtt népkü­ldöttség jelent­ meg­, hogy előadja óhajtásait, és kívánságait. Vanjekovics­ Mi­hály szlonyi kanonokplébános beszédet­­ m­o­ndott, a melyben elitélte a nólli támadást. Megköszönte ez­után a bánnak a jótéteményeket, a­melyeket a­ kor­mány a szlányi kerületben végrehajtott és végül tol­mácsolta az egyes községek­ különböző óhajtásait, a­melyeknek tekintetbevételét­ a bán a lehetőséghez ké­pest megígérte. Rauch,báró ,igen, szeretetreméltó pia­don búcsúzott el a küldöttségektől. A Zágrábi jelen­tés szerint az Obzor m3 erősen megtámadja Supilót és katasztrofálisnak mondja Supilónak azt a javas­latát, hogy a horvát­ országgyűlés, ne­ küldjön többé képviselőket Budapestre. A s bosnyákok és a török alkotmány, 3/osz­­ferdők jelentik: Az itteni AvarosZ­­című szerb lap, mely ,a boszniai, mohamedán, szerbek orgánuma, a török alkotmány proklam­álása­ alkalmából a követ­kezőket írja: Törökország­ is .kapott­. alkotmányt, csak Boszniának, és­­Hercegovinának, nincsen alkot­mánya. Volt ugyan neki lakban, de papet nincs. Ugyanolyan " alkotmánya volt, a melyet most Tö­rökország­ kapott." A mi' hazánk 'tehát az egyetlen európai állam, a­melynek nincs alkotmánya. Mi vagyunk tehát az utolsó nép Európában, a melynek sorsát" a netíl "általunk­­ választott hivatalnokok inté­zik, a­kik felettünk korlátlanul rendelkeznek és gyámkodnak. Újabb szláv kongresszus Prágában. Alig hogy szétoszlottak a...prá­gai pánszláv kongresszus tagjai,, a csehek már újabb, szláv gyűlés rendezésére készülnek. Szeptember tizedikére a szlávság összes tahitáit hívják össze Prágába. Az oliniei Pozor című újság beismeri, hogy­ a legutóbbi prágai szláv kongresszus Csekély jelentőségű volt, de azt reméli, hogy a tanítók­­gyűlése,­­szláv szempontból fontosabb és eredményesebb lesz.. A szeptemberi gyűlésre meg­hívták a­ magyarországi tót tanítókat is és arról, biz­tosítják őket, hogy a gyűlés s­­em lesz­ politikai jellegű. Ám a­­fölhívásnak minden sora azt bizo­nyítja, hogy­­ a gyűlésnek mégis politikai, színezete lesz, mert mint­­a fölhívás­ is beismeri, főképpen a szlávság teljes függetlenségéről lesz szó. A tanítók­nak mindig­ és mindenütt a szlávság­­ szolidaritását kell. Hirdetni, irja­­az említett olmáci újság. A szláv tanítók gyűlése, után, szeptember­ 12-én meg­alakítják Prágában a szláv tanítók egyesületét. A fiumei horvát izgatás. Fiuméból jelentik: A drenovai lelkészáthelyezés dolgában, a­melyről ma már említést tettünk, tegnap és ma a fiumei városi tanács­ és a ze­hggi horvát püspök fiumei képviselője között élénk levélváltás volt. Kukanics túlzó horvát plébános a városi tanácsot értesítette, hogy a püspök Zigart egy horvátországi kisközségit helyezte át. A városi­ tanács objektív megokolással arról igyekezett meggyőzni a püspök képviselőjét, hogy ez az áthelyezés megbontja,a rendet és békét. Kukanics,mégis illetlen hangú ,átiratban tegnap­ ér­tesítette­ a­­tanácsot, hogy a püspök ragaszkodik, az áthelyezéshez és az­­uj­ pap installálása ma reggel tíz órakor megy végbe, a­melyre, a városi tanács képvise­letét is kéri. A tanács erre azonnal válaszolt és ki­jelentette, hogy úgy a kinevezés, mint az­ installálás ellen tiltakozik és mint kegy­ur­ a drenovai templom és paplak tulajdonosa, nem adja át az új papnak a templomát és­­a paplakot. Erre váratlan fordulat kö­­­vetkezett. Kukanics átiratban értesítette most a ta­nácsot, hogy­ az installálást fölfüggeszti és fölöttes hatóságától utasítást fog k­érni. Míg ez, a levélváltás Fiuméban történt­, addig a drenovaiak körülvették a templomot és paplakot, hogy az installálást erőszak­kal­ is megakadályozzák. A horvátok erőszakoskodása kínos feltűnést keltett s­ a városi tanács elhatározta, hogy lépéseket tesz az iránt,­ hogy a 'fiumei püspök­ség kérdését rendezzék. Eddig ugyanis Fiume és há-

Next