Budapesti Hírlap, 1908. augusztus (28. évfolyam, 185-208. szám)
1908-08-01 / 185. szám
gazdasági érdekeit: ő ezt a kérdést a kiegyezési törvény alapján tartja megoldandónak. Ő a horvát népet ki akarja józanítani az álmodozók által beleszuggerált túlzott vágyakból, ő gyakorlati horvát politikát csinál és csak azon az uton várja a szábor munkaképességének helyreállását. A száboron s a szábor mai többsége által félrevezetett horvát népen áll, hogy a horvát minisztérium a magyar-horvát kiegyezés szellemében tudjon érvényesülni s a horvát miniszter szembeállítása a kiegyezés másik tényezőjével, Magyarországgal, nemcsak képtelenség, hanem olyan vakmerőség, amelyet drágán fizethet meg nem annyira az a kalandor-csoport, amely ezt a játékot űzi, mint inkább egész Horvátország .... .. Minden jel arra vall, hogy Josipovich Géza eme politikájának helyességét a következmények mindenben igazolják. A magyar kormány szolidáris vele, szolidáris vele Rauch báró bán, a király szentesíti ezt a szolidaritást s a rezolucionisták taktikájának legutóbbi fordulatai is bizonyítják, hogy nagyon jól ismeri embereit Josipovich Géza akkor, amikor bizalmas, folyosói, „nem kötelező“ és egyéb eszmecseréket elutasítva magától, bízik abban, hogy a horvát nép, látva a bán és a magyar kormány szilárdságát, ki fog józanodni a rezolucionisták nagyhangú ígéreteinek mámorából és a helyes útra fog térni, nemcsak a magyar- horvát kiegyezési törvényben megmutatott útra, hanem a történelmi hagyományoknak és a jelenkor gazdasági és erkölcsi közös érdekei megismerésének és megbecsülésének útjára is. A magyar koalíciós kormány kétéves uralma alatt sok mindenféle változott a horvát kérdésben. Megváltozott a horvát szábor képe, megváltozott a magyar országgyűlés horvát tagjainak magatartása, változások történtek a zágrábi" báni" palotában, de egy nem változott: Josipovich Géza horvát miniszter politikája. Ha ma nagyobb, mint valaha a remény,, hogy Horvátországban belátható időben ismét ar lesz az unionista szellem, hogy a horvát nép megint is meg fogja ismerni, hogy Horvátország számára a magyar-horváti kiegyezés becsületes megtartásán kívül nincs üdvösség: ez Josipovich Gézának is nagy érdeme. ' Hír a falunkból. írta Szabolcska Mihály. . A falunkban most gyász van, szomorúság, . ... Nehéz hírt hozott a repülő újság. Futótűz — jajszó támadt a nyomába: „Amerikában beszakadt egy bánya!“ Alányok ajkán befagyott a nóta. A határunk, is szomorúbb azóta. Bizonytalanság kétsége, reménye , . Öli a szivet: — meghalt-e, vagy él-e?! — Hová jutottál én szomorú népem, Hogy szived ott ver túl a világvégén. Ezer év óta élünk, halunk itten, Meghalni most, jaj, minek vágysz el innen? . .. Pacsirták szólnak fönt a levegőben, Rengő, aranyos búza a mezőkben, S senki sem érti és senki se látja, Mert valahol túl, Meseországban beszakadt egy bánya! A buzsáki királyság. Irta Sípulusz. A szétdúlt fészek. Sokan szomorú időszaknak tartják azt, mikor az ősz leadja ízletes gyümölcseit, a szüretelés vigzaja is elmúlik, s a tél első fagyos lehelete sorvasztani kezdi a természetet. Bám a nyárnak átmenetele az őszbe és az őszből a télbe, vagyis az életből a haldoklásba és a haldoklásból a halálba sose tett szomorú hatást. Hisz az elszáradt fában, az ugarrá lett földben uj élet csirája rejlik. S a pusztulás hideg hónapjai után eljön a tavasz nyájas verőfénye s meg nem állítható erővel tör elő a földből az új élet. Sokkal szomorúbb dolog az,amikor a reggeli fésülködés alkalmával az elsőősszáját megtalálod a hajadban, s eszedbejut, hogy soha-soha semmiféle, tavasz ennek feketeségét vissza nem hozza. Csak az elsőnél búsulodel, magad , kedves atyámfia, azután megbarátkozol ezzel a koroddal is„ különösen ha vidám, kis jószágok ugrálnak körülötted, s látod, hogy az egykori fekete hajszálaidat ezek viselik s a te ,tavaszod ő általuk tér vissza hozzád. .... ........ Szüretig a mi eszünk igen szép szokott lenni. Azután jön egy nagyon kellemetlen, kis időszak, a hűvös esőzések, a fojtó köd korszaka, a feneketlen sár ideje, amikor a legjobb után is csak lépést lehet haladni. Mikor aztán' "beköszönt az erős fagy és leesik a hó, nincs semmi baj. A csengős szánokon úgy kalandozik az ember, mint a szárnyra kelt madár. Szinte érezzük, mikor végigtekintünk a tájon, hogy a földi élet millió csirájával milyen jóízűen alszik, pihen meleg takarója alatt. Azóta jártam olyan szerencsésnek tartott országokban, ahol a téli hideg soha nem kopasztja le a fa lombját és magamban megvallottam, hogy ezt az örök nyarat nem irigylem ezektől a szerencsés országoktól. Egy telet töltöttem a szicíliai híres Taorminában, abban a normann idők óta fönnálló régi kolostorban, melyből kikergették a barátokat és átalakították az egészet penzióvá. És megvallom, hogy szenvedtem az örökzöld erdők láttára. Olyan benyomást tettek rám, mint a munkások, a kiknek soha nincsen pihenőjük. Mint a bolygó zsidó, a ki soha fejét le nem hajthatja s a hit végzete folyton hajt előre, előre. Nálunk, az igaz, hogy a lombos erdő megsárgul, sárba hullatja gazdag koronáját , puszta ágai kietlenül zörögnek aszélvészben.Be’ micsoda öröm, mikor tavaszszal az ’apró,rügyek megjelennek, levéllé fakadnak, lombbá sűrűsödnek, milyen friss, illatos, életerős minden, holott ugyanakkor a meg nem pihent viasz erdők még mindig csak megfakult, fáradt lombjaikat mutogatják. És nekem a taorminai örök nyár nem egészséget, hanem betegségethozott. Hu shorn úrrá lettem s álmomban , otthon jártam, hóban hemperegtem- és s zuzmarás erdőkben vadásztam. És mikor, az orvosnak panaszkodtam,, az egyszerre rájött, kedélyállapotom nyitjára. — Tudja, mi a baja ? Ahó hiányzik önnek. És a jó doktor kirándulást szervezett a hó világába. Egy csomó angol, meg német turistával , elmentünk Cataniába és onnan lóháton fölmentünk az Etna tetejére, melyen méter magas hó volt. A hónak a látása kissé megenyhitette honvágyamat és én jobb kedvvel, egészségesebben tértem vissza Taorminába. A mi mocsárvidékünkre a zivatar a balatoni hegyek, különösen pedig a keszthelyi szöglet felől szokott jönni. Innen kaptunk esőt, nyári jégverést, hózivatart. A kert végibe volt az obszervatórium, egy hatalmas szál lekopasztott jegenyefa, melynek tetejébe vasszögekből készült lépcsőzeten föl lehetett kapaszkodni. E fának a tetejéről a Balatont végig lehetett látni, Sveszthelytől kezdve a tihanyi félszigetig. Ha BUDAPESTI HÍRLAP.. (185. sz.) 1908. augusztus 2. A bán Budapesten," Bauch Pál báró horvát bán ma reggel Budapestre érkezett és délelőtt f elment Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter dallására, deKossuthot"nem találta otthon. A bán hétfőn Kossuthtal és Szterényi államtitkárral fog tárgyalni horvát vasúti ügyben." Stanek bárót -bevonják a hétfői .miniszteri tanácskozásba,- ahol a horvát.. helyzetről tesz majd jelentést és előterjesztést.. A. báró szerdáig marad a fővárosban, azután birtokára utazik. Az ősszel újabb szemle,útraindul Kőrös-Belovár vármegyébe, Horvátországi hirek. Zágrábból jelentik: Horvátország különböző részeiből tegnap Bauch Pál báró horvát bán előtt népküldöttség jelent meg, hogy előadja óhajtásait, és kívánságait. Vanjekovics Mihály szlonyi kanonokplébános beszédet mondott, a melyben elitélte a nólli támadást. Megköszönte ezután a bánnak a jótéteményeket, amelyeket a kormány a szlányi kerületben végrehajtott és végül tolmácsolta az egyes községek különböző óhajtásait, amelyeknek tekintetbevételét a bán a lehetőséghez képest megígérte. Rauch,báró ,igen, szeretetreméltó piadon búcsúzott el a küldöttségektől. A Zágrábi jelentés szerint az Obzor m3 erősen megtámadja Supilót és katasztrofálisnak mondja Supilónak azt a javaslatát, hogy a horvát országgyűlés, ne küldjön többé képviselőket Budapestre. A s bosnyákok és a török alkotmány, 3/oszferdők jelentik: Az itteni AvarosZcímű szerb lap, mely ,a boszniai, mohamedán, szerbek orgánuma, a török alkotmány proklamálása alkalmából a következőket írja: Törökország is .kapott. alkotmányt, csak Boszniának, ésHercegovinának, nincsen alkotmánya. Volt ugyan neki lakban, de papet nincs. Ugyanolyan " alkotmánya volt, a melyet most Törökország kapott." A mi' hazánk 'tehát az egyetlen európai állam, amelynek nincs alkotmánya. Mi vagyunk tehát az utolsó nép Európában, a melynek sorsát" a netíl "általunk választott hivatalnokok intézik, akik felettünk korlátlanul rendelkeznek és gyámkodnak. Újabb szláv kongresszus Prágában. Alig hogy szétoszlottak a...prágai pánszláv kongresszus tagjai,, a csehek már újabb, szláv gyűlés rendezésére készülnek. Szeptember tizedikére a szlávság összes tahitáit hívják össze Prágába. Az oliniei Pozor című újság beismeri, hogy a legutóbbi prágai szláv kongresszus Csekély jelentőségű volt, de azt reméli, hogy a tanítókgyűlése,szláv szempontból fontosabb és eredményesebb lesz.. A szeptemberi gyűlésre meghívták a magyarországi tót tanítókat is és arról, biztosítják őket, hogy a gyűlés sem lesz politikai jellegű. Ám afölhívásnak minden sora azt bizonyítja, hogy a gyűlésnek mégis politikai, színezete lesz, mert minta fölhívás is beismeri, főképpen a szlávság teljes függetlenségéről lesz szó. A tanítóknak mindig és mindenütt a szlávság szolidaritását kell. Hirdetni, irjaaz említett olmáci újság. A szláv tanítók gyűlése, után, szeptember 12-én megalakítják Prágában a szláv tanítók egyesületét. A fiumei horvát izgatás. Fiuméból jelentik: A drenovai lelkészáthelyezés dolgában, amelyről ma már említést tettünk, tegnap és ma a fiumei városi tanács és a zehggi horvát püspök fiumei képviselője között élénk levélváltás volt. Kukanics túlzó horvát plébános a városi tanácsot értesítette, hogy a püspök Zigart egy horvátországi kisközségit helyezte át. A városi tanács objektív megokolással arról igyekezett meggyőzni a püspök képviselőjét, hogy ez az áthelyezés megbontja,a rendet és békét. Kukanics,mégis illetlen hangú ,átiratban tegnap értesítette atanácsot, hogy a püspök ragaszkodik, az áthelyezéshez és azuj pap installálása ma reggel tíz órakor megy végbe, amelyre, a városi tanács képviseletét is kéri. A tanács erre azonnal válaszolt és kijelentette, hogy úgy a kinevezés, mint az installálás ellen tiltakozik és mint kegyur a drenovai templom és paplak tulajdonosa, nem adja át az új papnak a templomát ésa paplakot. Erre váratlan fordulat következett. Kukanics átiratban értesítette most a tanácsot, hogy az installálást fölfüggeszti és fölöttes hatóságától utasítást fog kérni. Míg ez, a levélváltás Fiuméban történt, addig a drenovaiak körülvették a templomot és paplakot, hogy az installálást erőszakkal is megakadályozzák. A horvátok erőszakoskodása kínos feltűnést keltett s a városi tanács elhatározta, hogy lépéseket tesz az iránt, hogy a 'fiumei püspökség kérdését rendezzék. Eddig ugyanis Fiume és há-