Budapesti Hírlap, 1908. november (28. évfolyam, 262-286. szám)

1908-11-15 / 274. szám

vissza a képviselőházba. De az't'.’Mi szüts, hogy mégmindig oly nagy' volna a koalíció többsége, hogy a választási eredmények a kormány állását a legkevésbéé hete ingatnák meg, legföljebb az ellenzéki pártok számerejét növelnék.'' De most már be van nyújtva az állam ■ János szavazati jogon alapuló választási reformról szóló törvényjavaslat, mely minden valószínűség szerint törvénnyé, leend, mire egy új választás útján a nemzetnek újra lesz módja, megnyilatkozni. Ez a törvényjavaslat, ha törvénnyé válik, új és ismeretlen elemeket von majd be a választási küzdelembe. Hiszen a mai egymillió választó helyett kétmillióhatszázezer, tehát a mai választókon kívül ennek másfélszerese mint új elem fogja szavazatát leadhatni. Kétségtelen tehát, hogy olyan új irányok fognak a politikában érvényesülni, amelyek eddig szóhoz egyáltalában nem jutottak. Továbbá a többes szavazatok közül a hármas szavazatúak éppen olyan elemeket fognak szaporítani és az eddiginél nagyobb súlyhoz juttatni, akik az 1905. és 1906. évi választások alkalmává sem voltak a koalíció pártján, most pedig vagy a balpárt szekerét tolják és a koalíciót reakciós iránnyal vádolják, vagy a megbukott szabadelvűpártnak titkos hívei. " Az általános szavazati jogról szóló törvény tehátmár ebből' áá -‘okból sem fog kedvezni a koalíciós kormánynak. De ehhez járul még az is, hogy úgy a munkások körében,mint anemzetiségek között éppen ez atörvény lesz majd az izgatásnak egyik fő eszköze a mai kormány ellen, egyrészről a többes szavazati rendszer, másrészről a nyilvános szavazás miatt. És itt sem azérvek súlya, sem pedig az eredmények kor határoznak. Mert a nagy tömegeknek hiába bizonyítanak statisztikai adatokkal és azzal,hogy a kormányt ígérete csak erre és arra kötelezi. Ha néhány szájas ember kiáll a fórumra és kiabál, hogy a kormány megszegtem, szavát, mert nem az egyenlő és titkos választói jogot valósította meg, éppen azok az elemek, akik most új jogokat kaptak, fogják elhinni a ráfogásokat és fognak hozzájárulni a választási eredmények megváltozásához . Ily viszonyok között kétszeres szükségesség, hogy azok, akik a koalíciót győzelemre juttatták, tömörüljenek, összetartsanak, hogy a győzelmet a jövőre is biztosíthassák. A koalíció, minél teljesebb győzelmére pedig különösen azért lesz majd szükség, hogy a katonai kérdés megoldásánál minél nagyobb és tömörebb többség álljon a kormány háta mögött s hogy a nemzet ezzel is dokumentálja, hogy az 1903—6. évi küzdelmekben a nemzetnek valódi akarata, nem pedig csak múló, föllángolása állította föl és tolta homloktérbe katonai téren a nemzeti követelményeket. De ha a koalíció többsége éppen akkor fog megfogyni, amikor a katonai kérdés megoldásra kerül, a magyar nemzeti, állam ellenségei meg fognak erősödni abban a hitükben, hogy csak kitartásra van szükség és a magyar nemzet egy újabb kavarodás keserves zavarai után teljesel." föladja mindazt a követelést, melynek célja a magyar hadsereg megteremtése. "" E."* * Tehát az igazi függetlenségi politika, mely nem azt nézi, hogy a függetlenségi párt maradjon fönn, hanem hogy az állami függetlenség megvalósuljon, szintén azt kívánja,hogy az országot azok kormányozzák , a jövőben is, akik ma és hogy ennek a kormánynak, mely a nemzeti követelmények, erőteljes föllépésének köszönheti létét, a döntő pilanatban, az új választások után olyan tekintélyes és helytálló többségé legyen, amellyel szemben még csak gondolni sem lehet egy pecsovics vagy darabont kormány kinevezésébe. , Ha válaszpikor, akkor az általános szavazatijog..behozatalával kapcsolatban, tehát most van legnagyobb szükség arra,, hogy céltudatos és erőteljes, egységes többségrn támaszkodó kormánya legyen a nemzetnek. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha a nagy nemzeti érdekek megvalósítására a mai szükségleteknek megfelelő program alapján egységes kormánypárt alakul, mely a mit maga elé kitűz, a mit a népnek hirdet, azt meg is valósítja és igy az embereknek a nemzeti irányú haladásban való hitét meg is erősiti: ezzel a nemzetnek erőteljes, és határozott, mindenkinek imponáló föllépését teszi lehetségessé. ...De a valódi parlamentarizmusra azt kívánja, hogy a nemzetnek egységes irányú és egységes, pártra támaszkodó kormánya legyen. A koalíciós többség mellett nincsen valódi parlamentarizmus, hanem csak álparlamentarizmus és a kormány akarva-nem akarva tétovázóvá, erélytelenné, a nemzeti erőt, folytonos benső kompromisszumokkal, kompromittálóvá válik. . . Pedig éppen most, amikor Ausztriában ismét a politikai züllés jelei mutatkoznak, mikor a dinasztia az ausztriai viszonyok zavarai folytán ismét oda fog állíttatni a válaszaira, hogy ezentúl is a divide et impera bizonytalan elvére, vagy pedig az egységes és minden viharral megküzdeni kész nemzeti Magyarországra alapítsa-e a maga hatalmi pozícióját, igen fontos ránk magyarokra, hogy itt konszolidált állapotok uralkodjanak és valódi parlamentarizmus is: •légyen. _■ A .fönnebb közölt vidéki levél, csak hangulatot juthat kifejezésre. De a kik ott állanak az ország szekere rudjánál s a kik a hangulatokkal csak 'számolni, kénytelenek, de cselekményeik'rugójául a bölcs politikai megfontolást kell tekinteniük, ne zárkózzanak el továbbra olyan elhatározások elől, a melyeket a hideg észprémben mindenki kiáiperte őket, piég a... is, a ki a' város-tólsó végér lakott. Itt még azokat gcán' ismerték, a kikkel egy házban laktak . Csiplíz nagyon' jól tudta, Hogy és a nagy város télé van, mindenféle ctodadologgal,és bíztatta is Csitrit. Hogy majd egyszer elmennek ketten Hazulról s, végigsétálnak a városon. Az egyik szabóinas azt beszélte, Hogy ezek a vakmerő pestiek az Isten haragját, a villányot megszelidítik és ló Helyett a kocsiba fogják, Hogy azt Húzza. Ezt Hívják villamos- vasútnak. De különösen kiváncsiak voltak az álltkertre. Hol mindenféle vadállatot,' még oroszlánt,tigrist , elefántot is mutogatnak. " Ő. . Egyszer aztán Csipisz váratlanul nagy gazdagságból..'jutott: az udvaron egy fényes,, fehér Huszfülérest" talált. Nagy örömmel mutatta Ositerpak’ ívéndván,. Hogy jáost már'fölülhetnek a magától száladó villamos kocsira és elutazhatnak, az állatkertbé, . Egyszer, ebéd után, mnaguk maradtak orrhftú, a'nagypápája. Ekkor,,Csipsz az "egyik tenyerébe ,’fogtá a Huszfillérest, a másik tenyerébe fogta a Csifrinek a konét is,mikor, Harangi bácsi, élszacdikájt, a mi eból után rendesen pieg siokott történni, aló mars, elszöktek Hazulról, ’Hogy megnézzék az állatkerti oroszlánt. . .. Xmulva ballagtak a Három-,&négyemeletes' óriási Házakközött és nézegették a boltok kirakatait,".különösen azokat, ahol cukor volt kitéve. Csitri váltig ajánlhatta, Hogy vegyenek a pénzükért cukrot, azután menjenek Haza, mert a nagypapa mégharagszik különben rájuk. De Csícisz nem engedett. .. sajnálta nyalánkságra ► költeni a pénzt, mikor, azon olyan érdekes kiráij■ dulágt tehénnek, így aztán,szépen, egymás'kezet fogva, baktattak',tovább.. . Egyszerpensok, egy tágaspiacra érkeztek, mély toló volt sikerekkel,állovakkal. A szekereken káposztát, kukoricát, burgonyát, dinnyét 1 3 egyéb gyümölcsöt árultak. A mint a kocsik ,közt bujkálnak, hirtelen irtóztatói.orditás '.ütötte meg a fülüket. Rémülten megálltak. „ . , •. •. — Az oroszlánt !— suttogta. Csitri. .. . — Akkor Hát ez az állatkert, —■ felelte Csipisz. . ."Némán álldogáltak egy darabig. Az ijesztő ordítás újra felhangzott. •'«-. . . — Ha ez oroszlán, — szólt Csipisz — akkor az Oroszlánnaképp olyan hangja van, mint a szamárnak. Ejnye, de furcsa dolog, Hogy a pesti 'oroszlánnak épp olyan Hangja legyen, mint a veszprémi szamárnak. ’ ■ • A Hang bányában' Haladtak ’tovább. Nagv paptőmég vett körül,egy 'szekeret, melybe két szamár volt befogva. Az egyik szamár busán ' Horgásztott fejjel állt, néha azonban fölvetette a fejét, ellátotta a száját és keservesen ordítani kezdett Az emberek tanakodtak) Hogy mi baja lehet, de nem jöttek rá. . . . A két gyerek odafurakodott. — Nini, nem. oroszlán, Hanem szamár, épp olyan, mint Veszprémben, — szólt'Csipisz.'' A szamár gazdája Hangosan igy szólt: '. — Elmem tudom .gondolni, Hogy mi Haja lehet.ennek az állatnak. .. .. .............. Csipisz nem. volt.gyáva fiú, megmerte volna szólítani még tán a püspököt.rs.-; Most is 'bátrait odalépett a szamarás emberhez-s így szólt hozzá: ■ - . ..r -. , ■.— Bácsi, én,gondolom. .-Hogy mi. Haja a maga szamarának. A . .. — Dgyart mi, kis ocseni’ . — Veszprémben épp igy orditott- egyszer a Buksáék vizímre jó szamara. Mikor aztán megnézték, tüskét találtak a lábában. • • .'-'A szamaras' embermeglepődve nézett az értelmes fiucskára.- :. ■’ —• Na lám,'erre senki' se' gondolt közülünk. Hallották, emberek? Úgy lehet, hogy ez a csöppség fején találta a szöget.' ’ Azonnal sorba vizsgálta szamarának négy lábát és íme kisült, hogy a szegény csacsinak egyik Hátulső lábában egy nagy akácfatüske volt, mely úgy megsebezte, , Hogy még a vér is folyt belőle. Persze azonnal kihúzta, a sebet megmosta, mire a szamár elhallgatott. A szamaras ember pedig fölkapta Csipiszt, ’megcsókolta, megmutatta az embereknek s kijelentette, hogytöbb esze van neki, mint mindnyájuknak." Az emberek Valamennyien megdicsérték, az asszonyok egy-egy krajcárkát nyomtak a markába, a szamár gazdája pedig föltette a kocsiba és megengedte, Hogy a két legszebb görögdinnyét kiválassza és hazavigye. Csak akkor jutott eszébe megkérdezni tőle, Hogy ki is legyen tulajdonképpen ? " És Csipisz vagyok, ez pedig a Hugóm, Csitri. A Harangi nagyapó unokái vagyunk és az állatkertbe megyünk az oroszlánt megnézni. BUDAPESTI HÍRLAP,274. sz., 1308. november 15.