Budapesti Hírlap, 1908. november (28. évfolyam, 262-286. szám)

1908-11-22 / 280. szám

16 BUDAPESTI HÍRLAP. (280. sz.) 1908. november 221. n kézesheteit tombolta keresztül? Megváltozott Miehics egyénisége? Vagy az ő saját lelkének tar­talma fordult visszájára? Minderről szó sem lehet. Csak tudatossá vált mindkettőjükben fajuk r minden bélyegző és energikus vonása, és ezek a jel­lemvonások lehetetlenné teszik együttmaradásukat. Lehetetlenné nemcsak ebben az egy különleges eset­ben, hanem — a költő hite szerint legalább — egy­, szer és mindenkorra. Michel és Judit nehéz szavak­kal, de könnyű szívvel búcsúznak el egymástól. Elgondolható, mily megfeszült figyelemmel és hullámzó kedvvel hallgatta éppen a Vígszínház kö­zönsége egyre a drámát, éles, elmés, néha sértő táma­dásait és riposztjait, a két kiengesztelhetetlen ellen­fél kardjának szikrázó csattogását. A párviadal vé­gén­­az , erősebb­­ győzelme meg­­ szokta enyhíteni a feszültséget és megnyugvást kelt a résztvevő szívek­ben. De ennek a harcnak nem volt győztese, csak legyőzöttje: mind a kettő összetörve, megalázva, ki­fosztva ,hagyja­­el­ a harc terét,­­és még a tusából kiemelkedő igazság sem olyan, hogy kedve telhetnék benne a szemlélőnek. Játék dolgában rég nem láttunk annyi gon­dot,­szabatosságot és a mellett meggyőző, néha meg­rázó igazságot egy előadásban, mint ma­­ este. Golh Sándor Michel­ je nobilis tartásával, önmérsékleté­vel, ellágyulásával és férfierejével, méltán rászolgál a legőszintébb elismerésre. Judít nehéz­­ szerepére Góthné. Kertész Ellának megvan és érvényre is ju­tott minden adománya: a hódító külső,, az ön­tuda­tos, és kacér szépség, az érzékiség,, a föllobbanás,, az elszánt, komor és­ hallgatag dacosság. A dráma köz­vetetten és megragadó hatásában neki volt a leg­főbb része. Az első feleség alakját Gazsi Mariska né­hány éles és biztos kontúrral rajzolta meg. Feny­vesi egy nagyszabású és szimpatikusan jellemzett zsidó agitátor egyetlen jelenetét nagyon nevezetessé és érdekessé tette finom, nemes és választékos be­szédjével és kifogástalanul előkelő megjelenésével.­­Harmath Hedvig egy könnyelmű asszonykát­ muta­tott be sok természetes gráciával. Más szerep alig akad a nagy személy­zeti drámában. .. Az estének­ külön szenzációja volt az a .rend­kívül fényes­ és ünnepi disz, melybe , a­­színpad és­ a hölgyszere­plők öltöztek. A második és a­ negyedik fölvonás díszlete az ízlés és luxus szerencsés, disz­krét és avatott szemre valló összedolgozása. Góthné, Gazsi Mariska és Harmath Hedvig, de kivülök a társaság többi női tagja is a méltányló csodálkozás félig hangos moraját keltették egy-egy öltözetükkel. A hölgyeknek egészen megbízható, csak ránk nézve kissé költséges iskolája fez A visszatérés Jeruzsálem­ből. A­­ rendezésen megmutatta Szilágyi Vilmos a modernség iránt­ való érzékét a nagyokban és ki­csinyekben.. A drámát Adorján Andor fordította, biztos ,színpadi érzékkel és feddhetetlen magyar­sággal. Sebestyén Károly. * (A színházak hírei.) A Nemzeti Színház­­ban holnap este adják harmadszor Bródy Sándor Hófehérke című darabját, a tegnapi felújítás szerep­lőivel. Hétfőn a Közönyt közönnyel című vígjáték kerül szinre,­ olcsó helyárakkal. Kedden Rákosi és Malonyay­ darabját, Az elnémult harangok-at ját­­szák. Szerdára Az agglegény­ek-et tűzték ki, csütör­tökön pedig A kaméliás hölgy kerül színre, Márkus Emilia­n asszonnyal a címszerepben. Pénteken lesz Moliére vígjátékának, és úrhatnám, polgár­znak..fel­újítása, Lully eredeti zenéjével, melyet az igazgató­ság kérésére másoltak le az eredeti, egyetlen pél­dányról. A darab Hevesi Sándor dr. rendezésével kerül szinre, a következő szereposztással: Jourdain Horváth,, Jourdainné Fáy Szeréna, Lucile Várad­i Aranka, Cleonte Mészáros, Dorinéné Vízvári Ma­riska,­ Dorante Horváth, Nicole Nagy Ibolya, Co­­vielle Rózsahegyi, Táncmester Nád­ay, Vivómester Bakó, Filozófia- tanár Gál, Szabómester Hajdú, Z­e­­ncmester Bónis, Mufti Kovács. Az előadást szomba­ton és­ vasárnap, este megismétlik. Szombaton dél­után harmadfél órakor lesz a Hugó Károly születésé­nek századik évfordulójára tervezett ünnepség. Az­­előadás a zenekar megnyitójával kezdődik, majd Váradi Antal fog Hugó Károlyról megemlékezni s végül szinte keről a Báró és bankár. A jövő vasár­nap délután A piros bugyelláris­t adják, Blahg Lujza asszony fölléptével. Az Oper­aház­ban holnap, vasárnap ez évadban először Fideliót adják. Kedden megismétlik A he­gyek alján előadását. Szerdán Svärdström Valborg föllépésére, Lakme kerü­l színre. Csütörtökön Lo­hengrin van műsoron. Pénteken a József királyi herceg Szanatórium Egyesület javára Stracciari Riccardó-nak, a milánói Skála-színház­ művészének föllépésével Bo­scá­t adják. Szombaton ■Svärdström Valborg föllépésével Romeo és Júlia, vasárnap ne­gyedszer A hegyek alján kerül színre. A Vígszínház­ban holnap este, hétfőn, szerdán, pénteken és a jövő vasárnap este Donnay szinmű­­újdonsága, Vissza Jeruzsálemből kerül színre, a mai bemutató szereplőivel. Kedden a Mennybecsapás-t, csütörtökön a Virraszt a szerelem című vígjátékot, szombaton A tanítónő-t, holnap délután a Kutya van a kertben című bohózatot, a jövő vasárnap dél­után pedig a Tatárjárás-t adják. A Király Színház­ban holnap délután A nagy­mama kerül színre, Bldha Lujza asszony fölléptével, esti helyárakkal. Este, hétfőn, kedden, szerdán, csü­törtökön és pénteken A hollandi lány-t adják, a má­sodik jubileum szereplőivel. Pénteken ismét műsorba illesztik A dollárkirálynő című operettet, a­melyben új szereplő fez Gábor József. ■ A Magyar Színház-ban pénteken kerül bemu­tatásra Hajó­­Sándornak A holnap című darabja, a­melyben csak négy szereplő játszik: Halmy Margit, Mészáros Gizella, Törzs Jenő és Molnár László. Hol­nap este, kedden és csütörtökön A túlsó partról ke­rül színre. Hétfőn és szerdán A szerencse fiá­t adják. Holnap délután A sasfiók, a jövő vasárnap délután pedig A császár katonái című színmű lesz az olcsó helyszti előadás. Az igazgatóság megszerezte Mau­­gham­, angol író Lady Fredérik című darabját. Az Uránia Színház­ban holnap és a jövő hét minden estéjén Goda Géza Hogyan mulatunk című darabja­ kerül színre. Az újdonság a bemutató alkal­mával fölhangzott sikerrel vonz esténként közönséget. * (Operaház.) Zsúfolt nézőtér előtt került ma este másodszor színre D'Albert Jenő operája, a He­gyek alján. A közönség feszült érdeklődést tanúsí­tott a hatásosan­­fölépített dráma iránt, egyre foko­zódó tetszéssel fogadta IV Albert színes, kifejező, ze­néjét s ugyanazzal a lelkesedéssel ünnepelte a sze­replőket, mint a bemutató est alkalmával. Az ovációk ma is elsősorban Környei Bélának szóltak, kinek páratlan sikerében szereplőtársai: Szamosi Elza, Szoyer Hana, Takáts Mihály, Venczell Béla, Dalnoki Viktor is bőven osztoztak. Az előadást Márkus Dezső vezette erővel és lendülettel. * (Jótékonycélú operaelőadás.) Pénteken, november 27-ikén a József királyi herceg Szanató­­riumegyesület javára jótékonycélú előadás lesz az Operában, mely alkalommal Puccini Tosco, című dalműve, kerül sz.in­re, Siracciari Isikárd, a milánói Skála-színház hírneves baritonistájának vendégföl­­léptével. Az előadásra, mely iránt nagy az érdeklő­dés, jegy vasárnaptól kezdve kapható. A helyárak a következők: páholy 60 és 40 korona, támlásszék 16,1 1-1, 12 és 10 korona, erkély 5, 4, 3 és 2 korona.­­ (Szinésziskolai előadások.) Rákosi Szidi szinésziskolája ma délután rendezte második vizsgá­lati előadását a Király Színházban. A piros bugyok­­áris került szinre; a növendékek frissen, lelkes igye­kezettel játszották a darabot s helyenkint pompásan eltalálták a népies hangot. Török Zsófi szerepét a beteg Koncz Irma helyett az intézet e­gy másik nö­vendéke, Heltai Olga vette át; temperamentumos, eleven, biztos játékán alig látszott meg a beugrás, sikerült,jelenéseit zajos tapssal fogadta a közönség. A férfinövendékek közt ez alkalommal is egy csomó intelligens, tehetséges fiatal színész akadt; jellem­zően, értelmesen játszott Kovács Imre, Simányi Jenő.Ő szimpatikus volt az őrmester szerepében Sántha Já­nos, igen jó momentumai voltak Sugár Gyulának, humorukkal és mulatságos figurájukkal hatottak Ardai Mór és Molnár József. Sokat kacagtak Mics Rózsi cigányasszonyán. A közönség nyílt színen és fölvonás után lelkesen tapsolt a növendéknek és ki­tűnő mesterüknek, Rákosi Szidinek. * (Gyermekszínház.) Holnap délután négy órakor a Hófehérke kerül szilire a Gyermekszínház­­ban. Csütörtökön kerül­t­ölújít­ásra Komor Gyula Ro­­binson című látványos mesejátéka, új kiállítással. * (Hangversenyek.) A Filharmóniai Társa­ság harmadik hangversenye hétfőn este lesz Kerner István vezetésével és Fecseg Ferenc hegedűművész közreműködésével. Előadásra kerül Mendelssohn Skót-szimfóniája, Leiden Humoreszk­je, Beethoven versenyműve és Bach d’Albert Preludifim-fugája. Nyilvános főpróbát nem tartanak. — A Rózsavölgyi­­cég rendezi Weidt Lueb­ november 25-iki fonata, hangversennyel egybekötött dalestéjét; Sábárd Sán­dor hegedűművész november 29-iki hangversenyét és­­ Senéira’ Armada hegedűművésznő december 2-iki koncertjét. — Ment Béla zenemű­kereskedő rendezi: Beh­temann Sándor november 25-iki dalestéjét Coén Lina,­ párisi zongoraművésznő közreműködésével; Mérő Jolán zongoraművésznő november 30-iki, hang­versenyét, a­melyen Dohnányi, Schumann, Brahms, Chopin, Saxlehner, Merkler, Schubert, Csajkovszky és Liszt egy-egy mű­ve kerül előadásra, a Csen-vonó­s­­négyes december 16-iki kamaraestéjét, Gerhardt Elena december 20-iki második cafetájét és Rosen­thal Mór zongoraművész december 22-iki egyetlen hangversenyét.­­ A G­rünfeld-négyes november 29-iki Beethoven-estéjén előadásra kerül a Hetes és az esz-dúr zongoranégyes, Höchtl Margit közreműked, desóvói, Kertész Vilmos az operatakéin, tagja az Adelaida-áriát énekli. — Náday Ilona asszony de­cember 1-­ki dalestéjén a magyar szerzők legújabb dalain kívül Wekerlin, Bember, Delibes, Debussy éa több modern framcia zeneköltő művét fogja bemu­tatni. A dalesten közreműködik Altschul Rezső gor­donkaművész. Jegy Mali­tor Oszkár zeneműkereske­, cike­ben kapható. * (Kisfaludy-Társaság.) Szerdán délután öt órakor lesz a K­isfaludy-Tár­saság novemberi ülése az Akadémia kistermében, a következő tárgy­sorozat­tal : Folyó­ ügyek Goethe Tassója, tanulmány és mű­fordítás, írta Csengeri János. Gál Minya, rajz a régi színészet történetéből, irta Váradi Antal. Az első nyíl, a Csaba címü költői elbeszélés első­­éneke, irta Fülöp Áron vendég, fölolvassa Radó Antal. A fele olvasás előtt, a Shakespeare-bizottság tart ülést. . .­­ (Nemzeti Múzeum.) A múzeumi tisztvise­lők régi panasza nyer orvoslást a jövő évben, mikor a költségvetésben megszavazott összeg harmadik rész­­­lete véglegesen rendezi a helyzetet. Eddig, ha valaki az egyetemen szerzett diplomával a múzeum tiszt­viselői közé lépett, a második osztályú segédőri ál­lásba nevezték ki. Ebben az állásban, a felsőbb fo­kozatok, elégtelensége miatt, egyik-másik hosszú éve­ken keresztül megmaradt. Nem egy eset van arra,­ hogy a diplomás ember nyolc éven keresztül szenved,­deltő a tizedik rangosztályban, míg ha a tanári pál­­yára lép, két esztendő alatt legalább a kilencedik, rangosztályba kerül, a­mely mégis módot nyújt a gondnélküli megélhetésre. Ilyen körülmények között a pályát választó fiatalság visszariadt attól, hogy a múzeumok kötelékébe lépjen és csak az maradt meg, a­kit ambíciója vezetett. Szalay Imre nemzeti mú­zeumi igazgató érdeme, hogy a jövőben megszűnnek a másodosztályú segédőri állások és a­kit kinevez-­ nek, azt azonnal az elsőosztályú segédőri állásba ne­vezik ki. Hogy az előmenetel is lehetséges legyen, több igazgatóőri állást fognak szervezni.­* (A színes fényképezésről.) A Nemzeti Múzeum dísztermében ma délután előadást tartott Ferences József dr. A színes fényképezésről. Az elő­­­adó ismertette a színes fényképezés keletkezését, fejlődését egész a mai napig, a­mikor már nemcsak hivatásos fényképészek, de műkedvelők is képesek színes- ’képeket előállítani." Kijelentette, hogy a színes fényképezés, mely a tárgyakat' eredeti szí­­neikben adja vissza, nemcsak a tudomány szem­pontjából fontos, de a gyakorlati életben is nagy szolgálatokat van hivatva teljesíteni'. Példákkal illusztrálta­ ezután, hogy milyen élethűen lehet visszaadni egyes dolgokat, tárgyakat, személyeket a színes képekkel. Bemutatta a többek között a II. Rá­kóczi Ferenc gyermekkori arcképe után készített színes fényképet, mely általános, tetszést­ aratott. Az eredeti kép egy osztrák grófné tulajdona volt, most a Szépművészeti Múzeumé. Bemutatott to­vábbá tájképeket, arcképeket s valamennyit érdekes magyarázattal kísérte. A közönség az előadás után lelkesen tapsolt az előadónak. * (A Nemzetközi Közép- és Kelet-Ázsiai Társaság magyar bizottsága.) Négy esztendővel ezelőtt alakult meg a Nemzetközi Közép- és Kelet- Ázsiai­­Társaság magyar bizottsága, akkor, a­mikőn a szentpétervári akadémia úgy nyilatkozott, h­ogy a roppant európai és ázsiai orosz terület arceológiai, etnográfiai, folklorisztikai átkutatására az orosz tu­dós világ egymagában képtelen s fölhívta a nyugati nemzeteket, hogy a kutatás munkájában bizottságok által vegyenek részt. A magyar bizottság első elnöke a megboldogult Küun Géza gróf volt. A­ bizottság tagjait a kultuszminiszter nevezi ki négy esztendőre. A magyar bizottság­­ évi rendes ülését tegnap tar­totta meg Vámbéry Ármin,­Küun Géza gróf utódja, elnöklésével. Az ülésén előbb Melich János bizott­sági tag számolt be Bulgáriában a bizottság költségén tett tanulmányútjáról. Melichnek az volt a megbíza­tása, hogy magyar szempontból kutassa át a bolgár­országi archeológiai gyűjteményeket, a bolgár régé­szeti irodalmat. Kutatás céljából megfordult Bel­­grádban, Szófiában, Filippopoliszban, Várnában, Ab­obiban, Sumlában, Tirnovoban és Bukarestben. Jelentésében a bolgár régészet legbecsesebb emlékei­nek azokat a görög föliratú oszlopokat mondja, a­melyeket a pogány bolgár kánok (Omortag, Mala­­mir) állítottak. E görög nyelvű föliratokban lévő bolgár­­személy- és méltóságnevek, például a bolla név, a régi török-bolgár nyelv legbecsesebb emlékei. Megemlítette­­ azt is, hogy útjában mindenütt, de ki­vált Sumlában látták nagy szívességgel. A midőn pedig Melich a szíves látás okát tudakolta, azt mond­ták: nagyon örvendenek, hogy annak a nemzetnek egy fia tartózkodik városukban, a­mely nemzetnek Kossuth Lajos révén oly sok hálával tartoznak. Kossuth­ törökországi emigrálása alatt, egy lengyel mérnökkel alapította Sumlában­­az első sörgyárat, (az akkori sörfőzőkazánt ma is mutogatják.) Emi­gráns magyarok alapították Sumlában az első olvasó­kört,­­a­melynek mintájára alakultak a bolgár olvasó­körök. Magyarok voltak Sumlában az első európai

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék