Budapesti Hírlap, 1909. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1909-03-07 / 56. szám

18 BUDAPESTI HÍRLAP (56. sz.) 1909. március 7. gokra vonatkozó szerződéseket végrehajtani, a kötvé­­nyek további törlesztéséről és kamatozásáról gondos­kodni, a társaságnak a még nem törlesztett részvény­tőkét visszafizetni. A társaság negyvenöt esztendőre kér konces­-ózást. Az­ ajánlatihoz két francia banknak és a párisi gáztársaságnak a levelét mellékelték, a­m­elyben kö­telezik maguikat, hogy az ajánlatban foglalt, kötele­zettségek teljesítésére pénzügyi és műszaki együtt­működésüket biztosítják. Az ajánlat formája a párisi gázgyár szerződése alapján készült, de a párisi szerződés jobb, mert reá­lisabb kedvezményt biztosít a községnek. A mai aján­lat azonban csak nagyokat ígér, de olyan feltételek­hez köti, hogy valójában úgyszólva semmit sem ad. Nem biztosítja az ingyenes leáramlást, mert a szerző­dés lejártakor nagyarányú terhet kell a városnak vállalnia. Át kell vennie a főváros megkérdezése nélkül kötött minden szerződést és a szerződés lejár­tával a városnak megfizetnie kell a negyven éven be­lül eszközölt minden beruházás után még hátralevő törlesztést és kamatot. Tehát a szerződés harminca­dik évében eszközölt beruházás kamatát és amorti­zációját huszonöt évig még a vírus fizetné. Nem biztosítja az ingyenes utcai világítást sem, mert minden köbméter gázért tíz fillért követel. Az ügyosztálynak hivatalos számításait véve alapul, a város már 1911-ben kilencszázezer koronát fizetne az utcai gázért, 1917-ben kilencszázötvenezer koronát, 1920-ban egy millió, 1926-ban egy millió százhúsz­ezer, 1940-ben egy millió négyszázharmincezer és 1946-ban már egy millió ötszázhatvanezer koronát fizetne a város a társaságnak az utcai világításért, a társaság pedig mindössze egymillió ötszázezer korona részesedést biztosít. Úgy járna ezzel a részesedéssel a város, mint a hirdetés dolgával, hogy még ráfizet a koncesszióra. Tehát az ajánlat még negyvenöt év után sem biztosítja a káromlást, sem az ingyenes utcai világítást és nem ad részesedést. Igaz, hogy az ajánlat a hatszázalékos osztalékot meghaladó jöve­delem 65 százalékát ígéri a városnak. Hogy azonban a város ezen a címen csak egy fillért is kapjon a tár­saságnak több, mint 4.670.000 korona tiszta jövedel­met kell elérnie és csak azután kerül sor a város ré­szesedésére.. A városnak már néhány tapasztalata van, hogy mit jelent az ilyen jövedelemelszámolás és azért, nagyon helyesen, rátért már a bruttó bevétel­ből való részesedésre. Egyetlen komoly kedvezménye lenne az ajánlat­nak, hogy a világítógáz árát fél fillérrel­ leszállítja. Csakhogy megfizetteti a gázóra használatát, az pedig ■a fogyasztásban átlag egy fillérnek felel meg. Egy család, a­mely ma évi 150 koronát fizet, 750 köb­métert fogyaszt s igy a fél fillér révén 3 korona 75 fillért takarít meg, ellenben a gázmérő használatáért legalább 6 korona 62 fillért fizet. Az ajánlat meg­ígéri, hogy még leszállítja a gáz árát fél fillérrel, ha a város részesedése legalább harmadfél millió lesz. Az ügyosztálynak a házi kezelésre vonatkozó számí­tásait véve alapul, kitűnik, hogy ez a jog éppen annyit ér, mint a villamosvasutaknál biztosított ta­­rifarevízió-jog, melyet soha érvényesíteni nem lehet. Érdekes képet kapunk, ha egymás mellé állít­juk a gáztársaság ajánlatát és a franciák ajánlatát. Alapul az ügyosztálynak a házi kezelésről szóló hiva­talos kimutatását vesszük. A gáztársaság ajánl a városnak: már az új szer­ződés megkezdésekor fix részesedést 800.000 koronát, 10, illetőleg 3 százalékot a bruttó bevételből, 850.000 korona, ingyen gázt 900.000 korona értékben, 750 villamos lámpás világítását 300.000 korona értékben és a szerződés lejártakor a húsz millióra becsült mai gyárat és a 35 millió befektetéssel épült új gyárakat, minden kártalanítás és kikötés nélkül, ingyen át­adja a fővárosnak. Ezzel szemben a francia ajánlat 1,500,000 korona részesedést ad, de megfizetteti a gáz árát, a­mi már 1911-ben 900.000 kor, és a 6 szá­zalékos osztalék kifizetése után megmaradt jövede­lemből ad 65 százalékot, adja továbbá a 750 vill­­mos lámpát. Azonban a szerződés lejártakor a város köte­les átvállalni a társaság összes szerződését és a válla­latnak még nem törlesztett terheit. A közönségnek ad a gázgyár ajánlata az órabér elengedésével köbméterenként egy fillért, a három­szobás és kisebb lakásokban — ez pedig,az összes la­kások kilencven százaléka — továbbá az 1600 koro­nánál kisebb bért fizető üzletekben és a házak világí­tására köbméterenként négy fillérrel leszállítja a gáz­­ árát. A francia ajánlat összes kedvezménye a fél fil­léres leszállítás és az az ígéret, hogy további fél fil­lérrel leszállítja, ha a város részesedése meghaladja a harmadfél milliót. Köztudomású, hogy a városházán még a gáz­­gyár ajánlatát sem tartják mindenben kielégítőnek. Érthetetlen, hogy miért hoznak külföldről még rosz­­szabb ajánlatot. Föltétlenül helyes ez a törekvés, hogy a város és a közönség számára minél több ked­vezményt biztosítsanak s erős konkurrenciát támasz­­szanak. A legelső föltétele azonban a dolognak ter­mészetszerűen az, hogy a már meglevőnél kedvezőbb ajánlatot szerezzenek. Olyan ajánlattal szolgálatot tesznek a városnak és hálára kötelezik a közönséget, de a ma beadott ajánlat a már meglevőnél is jelenté­kenyen rosszabb s azt akkor sem fogadhatná el a város, ha kedvezőbb ajánlata nem volna. •­ A lakásépítés. A lakásépítés dolga gyor­san halad előre. Bárczy István polgármester ma mű­­­építőkből álló szakbizottság elé terjesztette a pro­­gramot, a­melynek alapján a bajokon segíteni akar. Az értekezlet általánosságban alkalmasnak találta a tervet, de olyan vélemények merültek föl, a­melyek szükségessé tették a program átdolgozását. Az érte­kezleten résztvettek: Heuffel Adolf középítési igaz­gató, Krátky János műszaki tanácsos, Wildner Ödön dr. tan­ács­jegyző és Alpár Ignác, Fittler Kamil, Freun­d Vilmos, Hauszmann Alajos, Korb Flóris, Quittner Zsigmond, Steinhardt Kántal és Wellisch Alfréd műépítők. Froadó Kolbdebó Gyula mérnök volt.­ Az értekezleten megállapodtak abban, hogy elsősorban az iskolaépítéseket kell végrehajtani, hogy szabaddá tegyék azokat a bérházakat, a­melyeket most iskolai célokra bérel a főváros. Azután a legszegé­nyebb néposztály és a tisztviselők részére építendő lakások kerülnek sorra s később fokozatosan a közép­lakások építése következik. Elhatározta a bizottság azt is, hogy a drágább telkeket ne maga a főváros építtesse be, hanem azokat építési kötelezettséggel adja el. E határozatok alapján az elnöki ügyosztály új programot fog kidolgozni. Szerdához két hétre összehívják a rendkívüli közgyűlést, a­mely a lakás­építés dolgában dönteni fog.­­• A kernyertes főváros, Kunváry Fü­löp­­nek Budán, a Császárfürdő közelében volt egy háza, a­hol szabálytalanul épített. Az elülj­áróság, a­mikor erről tudomást szerzett, Kunvárryt az épület lebon­tására kötelezte. Ezt a határozatot úgy a közmunkáik tanácsa, mint a miniszter is jóváhagyta azzal, hogy a­­lebontásra szükség esetén karhatalommal élhetnek. A jogerős közigazgatási határozat után Kunváry beperölte a fővárost kártérítésért, de ezt a pert a bíróság elutasította. Az ítélet megokolása kiemeli, hogy a bíróság közigazgatási határozatokat fölül nem vizsgálhat,, mert a közigazgatási és a bírói hatáskö­rök el vannak egymástól választva. A bíróságnak leg­fittebb az a joga lenne, hogy formailag megvizsgálja a közigazgatási hatóság végzését. A másik az, a­mely­nek alapján a bíróság a felperest elutasította, hogy a határozat végrehajthatóvá csak ak­kor válik, ha az ügyben a legfelsőbb fórum döntött. Minthogy a je­len esetben az elülj­ár­óság csak elsőfokú hatóság volt, az ő határozatát jóváhagyó felsőbb hatóságok pedig nem városi, hanem állami hivatalok, ennél­fogva ebben a perben legfölebb az állam lehetne az­­alperes. A harmadik pedig az, hogy a fővárosi­ tör­vény rendelkezése szerint a főváros a jogtalanul és illetéktelenül okozott károkért csak másodsorban fe­lelős, elsősorban az az orgánum vonható perbe, a­mely a­ kárt okozta, tehát a jelen esetben a kerületi elöl­járóság. A fővárost ebben a perben Szabó Imre dr. tiszti ügyész képviselte. Kunváry az ítélet ellen fe­lebbe­zett. — A magyar városok kongresszusa. Má­jus 21-én és 22-ém Budapesten tartják meg a ma­gyar városok első országos kongresszusait. A napi­renden a kongresszus szervezkedésének kérdésén kí­vül a következő öt előadás van: A városi statisztika szervezése. Előadó: Thirring Gusztáv dr., a fővárosi Statisztikai hivatal igazgatója. 2. A városok háztar­tásának rendezése. Előadó: Lukács Ödön, nagyvá­radi városi tanácsos. 3. A városok hitel­ügye.. Elő­adó: Madarassy-Beck Gyula báró, a Magyar Jelzá­log-Hitelbank vezérigazgatója. 4. A városok kisajá­títási joga. Előadó: Garancsy Mihály mindezt éri ta­nácsos, a fővárosi közmunkáik tanácsának előadója. 5. A városok és az alsóbbrendű vasutak. Előadó: Melha Kálmán tiszti főügyész. A Magyar Mérnök­ös Építőegyesület fölajánlotta a kongresszus előké­szítő bizottságának, hogy a kongresszus tagjai szá­mára néhány szakfölolvasást rendez a városokat ér­deklő kérdésekről. A megállapodások szerint Kovács- Sebestyén Aladár műegyetemi tanár. A városi szennyvizek elvezetéséről, Hoór-Tempis Mór dr. mű­egyetemi tanár: A viziereknek az elektromos üze­meknél való fölhasználása, Szesztay László műegye­temi magántanár: A városszabályozás előmunkálatai címen tart előadást. JV1ILTTÉR:’) Máilahantás miatt 40 év óta a Párisi-házban Koron­aherceg-­­ndliuUUll Idd Iliiül I utca 2. sz. a létezett üzletemet málna l-től Koronaíielcep­ utca 3. sz. alá helyezem. HéTít 1 lor, T- T OS. és kir. udvari szállító ■*“ UllCI ti • JLJ» Bpest, Koronaherceg—u. 2. ideír- és hélbajosoknak MERANS hofban. Prospektust küld és YJz&ry08 Nyitnin­tézet Maendl- Tuberkulotikusok kizárva. BALLUAMN dr. 105557 THERAPIA Palace Hotel Szanatórium Téli üdülőhely a magyar tengerparton, Fiume mellett. Enyhe tengeri klíma. 120 szoba. — Modern kényelem. Penzió 7 koronától. -- Berendezve minden gyógymódra. — Orvos !­roó Béla dr. — Prospektust kívánatra küld. TH£BAPI A. Igazgatósága, Cirkvenicán. 105216 Sirmione Garda-tó Olaszország első fürdő- és levegykora helye. Forró kénes források kitűnő sikerrel reuma és börbajok ellen. Enyhe éghajlat. Csodálatos helyen. Nyitva március 1-től november 30-ig. Prospektus ingyen. Gennari Sirmione. TAPÉTA és Stokolin - rosetták KVI., Váci­­­ körút 31. SCHMIDL L. Győr ajánl. Kakaóport, csokolá­dét és finom cukorkákat. Főraktár , VII., Erzsébet-t körút 4. Ön helyett elvégzem. Költségmentes reklámterve mindennemű vállalat részére. Céljának megfelelő ujságreklám, mely mindenkinek nagy sikert biztosít. Apróhirdetéseknek, eljegyzési-, családi- és gyászjelentéseknek beiktatását minden bel- és külföldi újságban a legjutányosabban elvégzi Tab­ónc VilmAC reklám-és hirdetési irodája UU&aUO V111009 Budapest, V., Fürdő-utca 10. nagy gazdaság vidéki irodájába. Ajánlkozhatnak ke­reskedelmi iskolát végzettek. Ajánlatokat „Dunán­túlra azonnali* jelige alatt M­­OSSE RUDOLF Budapest, Nádor-utca II., továbbit. 105979 A Bernstein r.-t. csődtömeg :: butorárverése :: napoként délelőtt fél 11 órakor V. Ker., Eötvös-tér 1. szám alatt előzőleg megtekinthetők. Értelmes szőlőgazdák dús szüret biztos 0 . v ! elérése céljából lÖSZCUPOSfÜl i?i?i?i? behintik a szőlőjüket. i?iíiíit Kapható Weisz és Vidor cégnél, Bpesten. MOST JELENT MEG! Irta: Császár Imre :: Ára 3 Korona :: Kapható a BUDAPESTI HÍRLAP K­önyvkiadó­­hivatalában és minden Könyve.boltban. *­ E rovatban foglaltakért nem vállal felelőt­­­séget a szerkesztőség.

Next