Budapesti Hírlap, 1911. június(31. évfolyam, 128-152. szám)

1911-06-18 / 143. szám

1911. június 18. BUDAPESTI HÍRLAP (143. sz.) den polgár udvarképes és minden vágy, minden kí­vánság, minden óhaj rögtön megtalálja útját az ural­kodó szivéhez. Viktória Lujza hercegnő, a­ki felsé­ges anyja oldalán már beletanult a jóttevés művé­szetébe, kisebb körben meg fogja találni mindazt, a mi berlini tartózkodását oly meleggé tette és bol­dogságán őrködni fognak a strelitzi polgárok, a kik híresek uralkodócsaládjukhoz való ragaszkodásukról. A margitszigeti rózsaünnep. «— .­ Dunántúli Közművelődési Egyesület javára. — Budapest, jun. 17. A verőfényes napfényben és a derült meleg Modell ezrével tódultak ma a város lakói a Margit­szigetre, hogy a kultúrát terjesztő Dunántúli Közmű­velődési Egyesület javára adójukat lerójják. Az ün­nep rendező bizottsága mindent megtett, hogy ven­dégei a legjobban érezzék magukat s célját — a­mint az eredmény mutatja — teljesen el is érte. Az ünnep erkölcsi sikere annál nagyobb, mert ezúttal Budapest lakosságának szélesebb rétegeit is sikerült megmozdítani s büszkén hivatkozhatik rá a Dunán­túli Közművelődési Egyesület, hogy az ünnep nép­­ünnnep volt a szó szoros értelmében. Az emberáradat már délután négy órakor meg­indult a­ Margitsziget felé s ömlött késő estig szünet nélkül. A keret a lehető legszerencsésebben volt megválasztva. Mindjárt a bejárattól balra, a M. A. K. sportpályáján változatos sportünnep folyt le. Programjában százhúsz yardos síkfutás, negyed an­gol mérföldes síkfutás, egy angol mérföldes síkfu­tás, nyolcszáz méteres stafétafutás, száz méteres ifjúsági futás, ifjúsági gerelyvetés, négyszer száz méteres stafétafutás, bosmérkőzés. Devillers-rend­­szerű céllövés és birkózás szerepelt. Legnagyobb ér­deklődés, mégis a labdarúgó mérkőzést kisérte, mely a Ferencvárosi Torna Klub és a Budapesti Torna Klub kombinált csapatai között folyt le. A vendéglő mellett levő térségen rögtönzött szinpad volt fölállítva. Föléje borultak a sziget dú­san lombos fái s körülvették, természetes hátterül szolgálva neki. A színpad előtt szabadon hullámzott a színes tömeg, zajongásával igen gyakran elnyomva mind a szereplők hangját, mind pedig az éneket kí­sérő zongorát. A kabaré-előadást délután öt órakor kezdték. A conferenciére szerepét Rákosi Szidi as­szony, a Nemzeti Színház örökös tagja vállalta ma­gára, vidám megjegyzéseivel állandó derültséget keltve a közönségben. Talán legjobban tetszettek a tánccal egybekötött számok, mert a szabadban még a legerősebb hangú művésznők is hiába erőltették meg, hangjuk elveszett s a hátrább állók csak a mozdulatok bájában gyönyörködhettek. Az előadás egyes számai a legkedveltebb operettekből voltak egybeállitva s ének és tánc a legváltozatosabb mó­don váltották föl egymást. Szereplők voltak a szi­­nészgárda legfiatalabb tagjai, a­kik közül kitűntek: Neogrády Dóra, Kiss Teréz, Pintér Erzsi, Varga Rózsi, Karády Aranka, Gyenge Anna, Hugi Hajnalka, Nádor Jenő, Deési Jenő, Szendrő Gyula és Virágh László. Ugyanakkor Bihari Ákos, a Vígszínház mű­vésze kurucdalokat és verseket adott elő. Előadás után fölvonult a színpadra a sorsoló­bizottság, a­mely Kálmánchelyi Béla helyettes elöl­járó, Csomay Kálmán lottójövedéki főtiszt és Moli­­torisz Gyula margitszigeti főfelügyelő jelenlétében 1950 nyereménytárgyat sorsolt ki, az egykorosfás szigeti belépőjegy birtokosai között. A főnyeremény díszes, kettős pennyfogat volt. Azonfölül gyémánt, arany és ezüst ékszer nagy tömegét osztották szét, bőven megtérítve a boldog nyerőknek a kultúra oltárára helyezett áldozatot. Gyönyörű volt a kép este, a sötétség beálltá­val. Kigyúltak az ívlámpák, a vidám tömeg egy­­része zsibongva megrohanta az asztalokat, talpalat­nyi üres helyet nem hagyva sehol, a másik ré­sze pedig föl s alá sétált, élvezve hol a katona­zenét, hol az Apolló mozgószínháznak a szabadban vetített képeit. Esti félkilenckor Rákosi Szidi asz­­szony színésziskolája Offenbach operettjét,­­4 va­­rázsh­egedűt adta elő a közönség óriás tetszésétől ki­sérve. Késő éjjelig maradt együtt a vidám tömeg s majdnem csak a hajnal pirkadó fénye vetett véget a sikerült ünnepnek. A sorsolásról a következő hivatalos jelentést­­ kaptuk: A mai ünneppel kapcsolatos tárgysorsjá­­ték húzásán a 2000 korona értékű penny-fogat fő­nyereményt a 14214 szám nyerte; az 1000 koronás női ékszereket a 64385; az 1000 korona értékű férfi ékszereket az 51.865; két ötszáz korona értékű zongorát a 262­10 és 11259 és a háromszáz ko­rona értékű ebédlő szőnyeget az 56592 szám nyerte. Kihúztak még 33 darab száz koronás, 50 darab ötven koronás, 60 darab negyven koronás, 800 darab húsz koronás és 1000 darab tíz koronás nyereményt. A húzásról jegyzéket a Dunántúli Köz­művelődési Egyesület (Budapest, VII. Dohány-utca 39. I. em. telefon 82—82) küld. A rendőrség kékkönyve. Budapest, jun. 17. Hatalmas, háromszázoldalas könyv fekszik előttünk, a budapesti állami rendőrség kékköntösű évkönyve, mely nemcsak egyesztendei munka hű és tárgyilagos képét tárja elénk, hanem beszámol azokról a nehézségekről is, melyekkel a rendőrség­nek meg kellett birkóznia mű­ködése közben. A szerkesztés munkáját Székely Vladimir rendőrfo­galmazó, a rendőri sajtóiroda vezetője végezte gon­dosan és hozzáértéssel. Az elfogulatlan szem, a­mi­kor nem apró részletkérdéseken, hanem — mint most — az évkönyv széles perspektívájú összegezé­sén tekinthet végig, az elért eredménytől s a rendőr­­tiszti kar működésétől az elismerést nem tagad­hatja meg. Felöleli az 1910. évről szóló beszámoló a rendőrség minden hivatalának, szervének műkö­dését; részletes kimutatást találunk benne a bűn­ügyi, közigazgatási és társadalmi rendészet egész mezejéről. Panaszul rójja föl a jelentés, hogy a főváros extenzív fejlődésével és lakossága számának meg­növekedésével a rendőri létszám gyarapodása nem tartott lépést, kevés a tiszt, a detektív, a közrendőr, kicsinyek és szűkek a helyiségek, legkivált pedig a főkapitányság, mely helyett uj, modern s a hivatalok és közönség érdekét egyaránt kielégítő uj palota építése elodázhatatlan szükség. Szót emel a sze­mélyzet anyagi helyzete és az előlépés kedvezőbbé tétele mellett. Az érdemleges ügyiratok száma tíz esztendő alatt 494.064-ről 667.428-ra szökött föl s a mostani személyzet csak ereje egész megfeszítésé­vel és a jobb jövő reményével tudott az aránytala­nul megszaporodott munkával megbirkózni. A bűnügyi osztály működésének legérdekesebb részlete az, mely a bűnügyi rendészet tízévi történe­tével foglalkozik. Ez idő alatt ugyanis a bűnügyi rendészet terén sok új törvényt hoztak, melyek a rendőrség jogkörét, de a velejáró munkát is alapo­san kiterjesztették. Másutt a rendőrség a bűnüldö­zés terén alárendelt és jobbára karhatalmi szerepet játszik, nálunk a bíró nélkülözhetetlen munkatár­sává vált és nemcsak a bűnfelderítésre szorítkozik, hanem befejezett nyomozást bocsát a bíróság ren­delkezésére. Az új bűnvádi perrendtartástól sokan féltették a célt, a kriminalisztika sikerét. A tízéves eredmény rácáfolt a tamáskodókra, a sikeres nyo­mozások százalékszáma egyre emelkedik (1910-ben az összes nyomozások 65 százalékára), a­miben az 1908. évi büntető novella hatásának is jelentős része van. A lehetőség határain belül ügyelt a rendőrség az egyéni szabadságra; a bűnvádi perrendtartás életbelépte előtt ugyanis a följelentettek 25—30 szá­zalékát tartóztatták le, ez a százalékszám az utóbbi három esztendőben leszállt 13-ra. Szomorú képét mutatja a rohamosan terjesz­kedő főváros bűnöző hajlandóságának az az adat, hogy 1910-ben 23.583 bűncselekményben járt el a rendőrség, mely számban a nem a főváros területén elkövetett bűnügyek nincsenek benne. A vagyoni kár pedig, ámbár csak hozzávetőlegesen állapítható meg, tíz év alatt két millió koronáról tíz millióra emelke­dett, sőt volt 1908-ban tizenhetedfél millió is. E kár legnagyobb része csalás és sikkasztás útján történt. A vagyoni kárt okozó bűncselekmények százalék­száma 1900-ban az összes esetek 69, 1910-ben pe­dig 78 százalékát tette. Szokatlanul nagy emelkedést mutat továbbá a gyujtogatás­ okozta kár. Az összes bűncselekmények 12 százaléka 1910 ben az em­ber élete és testi épsége ellen irányult, a gyil­kosságok és emberölések mögött többnyire csa­ládi viszálykodás vagy családi dráma áll. Rablógyil­kosság tavaly csak egy történt, Fekete Vilmos gyógy­­szerészsegéd ismeretes ügye. A gyermekülés száma aránylag kicsinynek mondható. Fokozott figyelemmel fordul az egész világ szem­e a pornografikus iratok és képek úgyszólván gyári üzemmel való termelése és terjesztése felé. A kékkönyv megállapítja, hogy Magyarországon a szó szoros értelmében vett pornográf­ irodalom nincs, a pornográfia nálunk majdnem kizáróan behozatali cikk. Magyarországból nagy mennyiségben vándorol '•'felé a pornográfia, az innen a külföld forgalmába került anyag azonban csak a visszaszállítás. A kül­földi vállalkozó ugyanis iderendeli áruit, s bízva ab­ban, hogy a magyar bíróságok a pornográf termé­keket enyhén bírálják meg, itt állítja föl titkos iro­dáját s innen küldi erkölcsi salakját külföldi vevői­nek. Pénzhamisítás és hamis pénz forgalomba ho­zatala a múlt évihez képest százkilenccel volt több tavaly, mint az előző évben, jeléül annak, hogy a pénzhamisítók is kezdenek már Budapest felé gra­­vitálni. A magánosok elleni erőszak fejezete a fő­városi lakosság elszilajodását mutatja. Tíz évvel ez­előtt mindössze három ilyen esete volt a rendőrség­nek, tavaly 170. A balesetek statisztikája, ámbár maga a végösszeg (12.708) szinte ijesztő, az 1909-ivel szemben mégis 1493 apadást mutat. A csökkenés arra vall, hogy a baleset elhárítására vonatkozó óvórend­szabályokat kezdi már munkaadó is, munkás is job­ban megtartani. 1910-ben 1283 öngyilkosság és 691 öngyilkos­ kísérlet történt; a nők arányszáma az utóbbiban 51, az előbbiben 37 százalék volt. A be­jelentett 801 eltűnt és tizennégy éven fölüli nő közül csak 660-nak tudtak nyomára akadni, a többi — sajnos — alkalmasint lélekkufárok kezére került. A bűnügyi nyilvántartás ügyforgalma tavaly 238.135 volt, ebből értesítésre 85.651 esik, a­mi a bűnügyi nyomozás eme fontos szervének mind­jobban fokozódó fontossága mellett bizonyít. Az ide­genforgalom általában hanyatlást mutat, de a kül­földiek látogatása tavaly emelkedett. Az útlevél-for­galom három év óta állandóan csökkent, de azért tavaly is 1266 fővárosi illetőségű ember váltott Amerikába útlevelet. A büntető­novellának a fiatalkorúakra vonat­kozó humánus intézkedése 1910 január elsején lépett életbe s üdvös hatása máris érzik. Fölmentéssel vég­ződött 58, dorgálással 25, javító nevelés indítványo­zásával 1,8 százalék, elzárással pedig 13 százalék. A legtöbb esetben használt a dorgálás. A szegényügy terén a rendőrség élénken kiveszi részét; a kerületi választmányi és a közjótékony­ bizottsági üléseken­ a kerület kapitánya vagy helyettese szolgál tanáccsal, tapasztalati adattal. A cselédügyben rosszabbodott a helyzet. Ke­vés a cseléd; a­ki van is, drága és sokszor megbízha­tatlan. A főkapitány cselédotthonnal és hatósági cse­­lédközvetítő intézettel akarna segíteni. Tavaly 13.903 esetben volt cselédügyben panasz. A fogház- és toloncügyosztályban tavaly 21.654-en voltak elzárva. Panaszkodik a jelentés, hogy az ezelőtt huszonkét évvel épült toloncház már semmiképpen sem felel meg hivatásának. A zsúfolt­ság igen nagy, s az ott lévők egészségi állapota nem megfelelő. Reformálásra szorul intézményében a to­­loncolás, mely mai formájában humánus szellemtől áthatott állam közigazgatásában nem foglaltat helyet. Budapesti Hírlap, 1911 június 16-ával új előfizetést nyitottunk lapunkra. Előfizetési ára a magyar korona országaiba, Ausztriába és a megszállott tartományokba. Junius 16-tól Julius 31-ig 3 K 60 fill. szept. 30-ig 8 B 20 „ dec. 31-ig 15 „ 20 „ 19 » Franciaország, Belgium, Svájc, Spanyol­­ország, Olaszország, Dánia, Skandinávia és a Balkán­ Államok területére, egy hónapra ... 6 frank ( 6 korona) negyedévre. ... 18 , (18 „ ) A német birodalom államainak területére: egy hónapra . 4 márka ( 4 kor. 80 fill.) negyedévre .12 „ (14 „ 40 „ ) Angliába és az angol gyarmatokba: egy hónapra . . silling ( 6 korona) negyedévre . . 15.— „ (18 „ ) Oroszországba: egy hónapra 2 rubel 40 köp. ( 6 korona) negyedévre 7 „ 20 „ (18 . ) Az Északamerikai Egyesült­ Államokba: egy hónapra 1 dollár 20 cent ( 6 korona) negyedévre 3 „ 60 „ (18 „) Kérjük azokat a t. v. vidéki előfizetőket, kiknek előfizetése június 15-ével lejárt, hogy a lap megrendelését minél előbb megújítani szíveskedjenek. Lakóhely változás esetén arra kérjük tisztelt előfizetőinket, hogy új elmüket ideje­korán közöljék velünk. Minden erre vonatkozó bejelentéshez szüksége van a kiadóhivatalnak egyúttal arra a címszalagra is, a­mellyel az elő­fizetett példány a legutolsó tartózkodás helyére ment. Külföldre való költözködés esetén kérjük a portókülömbözet megtérítését is. 1385" Nyáron az egész fürdő­ évad alatt előfizetőink kívánságára a lapot bárhová utánuk küldjük, még akkor is, ha többször változtat­ják tartózkodásuk helyét. egy egr A főváros környékén levő nyaralókba idején, pontosan vitetjük a lapot. 9

Next