Budapesti Hírlap, 1911. augusztus (31. évfolyam, 181-206. szám)
1911-08-22 / 198. szám
6 BUDAPESTI HÍRLAP (198. sz.) 1911. augusztus 22. látus, budavári apátplébános mondott misét s utána Bán Sándor ferencvárosi plébános prédikált. A koronázó templomban Strommer Viktoria dr. benedekrendi áldozópap szép beszédben szólott Szent Istvánról. A beszéd után mise volt, a melyet Kohl Medard dr. püspök pontifikált. A mise végeztével a koronázó templom tornyából adott harangjelre a körmenet visszaindult az érkezés sorrendjében és a Tárnok utcán át a királyi udvari templom elé vonult. Az egyesületek a vár kapuja előtt megállottak, amíg bevitték a Szent Jobbot a templomba. Az ünnepet most Te Deum és áldás fejezte be s a templomba azután a hivők ezrei járultak a szent ereklyéhez. S ünnep a Margitszigeten. Emberek sokadalmától s a jó kedv tréfáitól volt hangos Szent István napján a pázsitos Margitsziget. Az Országos Gyermekszanatórium Egyesület agilis vezetősége nyári mulatságot rendezett a szigeten, hogy a nemes célra összegyűjtse a mulatni vágyók fillérjeit. S a közönség, amely teljes mértékben méltányolja az áldásos intézmény működését, valósággal egész rajokban lepte el a sziget minden részét. A közönség sokaságában igen sok vidéki ember volt, akik jól eltöltött délután kedves emlékével távoztak haza. Hetekig tartó fáradozás után valóban jól elkészültek munkájukkal az ünnep rendezői. Sikerült programot állítottak össze, amelynek pontjai között mindaz megvolt, amit ilyen alkalmakkor a budapesti közönség megkedvelt s nem csoda, hogy mikor az ünnep kezdetét jelző mozsárlövések eldördültek, megindult az emberek vándorlása a Margitszigetre. A város különböző pontjairól ingyen szállították a közönséget a szigetre, s az emeletes omnibuszok a roskadásig megteltek a kifelé igyekvők nagy tömegével. De ezenkívül gyalogosan, villamoson és kocsin is valóságos népvándorlás indult az ünnep helyére. Az egész mulatság ára egy korona volt s ez az egyszer megváltott belépőjegy nemcsak a szigetre való belépésre jogosított, de alkalmat adott arra is, hogy minden látnivalót külön ráfizetés nélkül a jegy tulajdonosa megtekinthessen. A M. A. K. atlétikai viadala. Délután három órára jelezték az ünnep programjának első számát. Ez atlétikai verseny volt a Magyar Atlétikai Klub szigeti sporttelepén, amelyet mintegy tízezer főnyi közönség lepett el. Az érdekesnél érdekesebb Versenyszámok díjairól a főváros, a Magyar Leszámítoló Bank, a Magyar Agrár- és Járadék Bank, a Magyar Keleti Tengerhajós Részvénytársaság, a Magyar Helyi Érdekű Vasutak, Felten és Guilleaume-részvénytársaság, a Mezőgazdasági Iparrészvénytársaság, Dörge Frigyes bank-részvénytársaság, Magyar Fakereskedők Hitelintézete, Tolnay Lajos, Wodianer Albert báró, Halbik Ciprián, Szmrecsányi Lajos, özvegy Sváb Sándorné, Dávid Jenő,Almássy Ede, Karácsony János gróf, Bezerédj Dénes, Szirmay Oszkár, Szily Tamás, Keresztes Károly, Csertán Károly, Lovassy Ferenc, Kiszling Rudolf és fia, Mattold Henrik, Apponyi Sándor gróf és mások gondoskodtak. Négy óránál tovább tartott a versenyzők nemes vetélkedése, amelynek részletes eredménye a következő: Jótékony célra — a Gyermekszanatórium javára — rendezte a Magyar Atlétikai Klub margitszigeti atlétikai viadalát, de propagandát is csinált vele egy füst alatt az atlétikának. A Szentistván-napi közönség zsúfolásig megtöltötte a margitszigeti pályát, dióhéj tribünjét s ezrekre ment azoknak a száma, akik a helyszűke miatt kiszorultak. A jó vidék vonult föl tömegesen. Kiskunszentmártoni, meg halasi mándlis, pitykés dolmányu gazdák szörnyüködtek Szathmáry Kálmán rúdugrásán, barna hajú, formás, napsütötte arcú leányok. Paks tájékáról, tapsoltak Facineknek, a pozsonyi futónak, amiikor legyőzte a fránya pestieket. Végre egyszer hamisítatlan magyar levegője volt a Margitsziget sporttelepének, hangos, lelkes és közvetetlen. Nagy kár, hogy a verseny messze elmaradt még a megszokott közepes nívótól is. Nem a teljesítmények dolgában, mert akadt néhány értékes eredmény, mint Facinek és Jankovich rekordjai. A rendezés volt primitív a végletekig. Noha a versenynek gazdag programja volt, ami gyors tempójú lebonyolítást kívánt, a rendezőség mindent elkövetett, hogy a verseny menete vontatott és ezért unalmas legyen. Alig lehetett kivárni az egyes versenyszámokat elválasztó köröket, úgy hogy a közönség türelmetlenségének állandóan hangot is adott. Szenzációja is volt a viadalnak. A letörtnek hirdetett Rácz Vilmos megjelent a startnál s miután száz méteren egy nehéz előfutásban egyszerűen faképnél hagyta a társaságot, a két angol mérföldes stafétában negyed angol mérföldet futva ötvenkét másodperc alatt futotta be a távolságot. Óriás, szinte hihetetlen eredmény ez. "A negyed angol a legnehezebb távolság a futásban, Rácz soha sem trenírozott rá, ötletszerűen indult s első futásra beállította a magyar rekordot. Ugyanebben a stafétában Wiesner Frigyes 51.2 mp.-re futotta a negyed angolt. Ennek a távolságnak ő az ura s igy nem lepett meg tőle. Csak azt sajnáljuk, hogy önkéntesi szolgálata távol tartotta a bajnokságtól. Sokan voltak, akik Facineket megnézni zarándokoltak a szigetre. Versenyét meg is nyerte a pozsonyi futó, de sem stílusa, sem versenyrutinja nincs még arányban képességeivel. ‘ Szólni kell még a hendikepekről, melyek közül egyedül a száz méteres sikerült. A többi rossz volt. Helyén volna, ha a M. A. Sz. gondosabban és nagyobb körültekintéssel válogatná ki hendikepereit. A verseny részletes eredménye a következő: 50 yardos síkfutás. Első Péchy Ernő (M. A. K.) 6 hip, második Wiesner Frigyes (B. E. A. K.), harmadik Rickert József (M. T. K.). Mellszélességgel nyerve, ugyannyival harmadik. Magasugrás. Győztes lett Szabó Béla (M. A. K.) 1 méter és 76 cm., ellenfél nélkül. 1000 méteres síkfutás (hendikep). Első Cuppon Sándor (M. A. K.) 75 méter foglaló, 2 perc 35 ésegyötöd mp., második Deutsch Frigyes (B. A. K.) 85 m. fogl., harmadik Erdős Armand (Spárta A. K.). Könnyen 1 méterrel nyerve. Diszkoszdobás. Első Luntzer György (P. T. E.) 39 méter és 8 cm., második Mudin Imre (M. .AK.) 38 méter és 2 cm., harmadik Holota János (Érsekujvári S. E.) 35 méter és 75 cm. 100 méteres síkfutás (hendikep). Négy előfutás után a döntőben első Jankovich István (M. A. K.) foglaló nélkül, 11 és egyötöd mp. (országos rekord)., második Szerelemhegyi Ervin (M. A. K.) 4 méter foglaló, harmadik Brandt Béla (M. T. K.). Egy méterrel nyerve, ugyanannyival harmadik. Magasugrás helyből. Első Horner Andor (M. A. K.) 1 méter és 40 cm., második Pivnyik Gyula (Nyíregyházai T. V. É.) 1 méter és 35 cm., harmadik Vadon Géza dr. (M. A. K.) 1 méter és 35 cm. 3000 méteres síkfutás. Első Facinek Ferenc (P. T. E.) 9 perc 29 és háromötöd mp. (legjobb országos eredmény), második Lovas Antal (M. A. K.), harmadik Bán Kálmán (M. A. K.). Rúdugrás. Győztes lett Szathmáry Kálmán (M. A. K.) 3 méter és 51 cm., ellenfél nélkül. Stafétaverseny, 4X100 méter. Első a Magyar Testgyakorlók Köre (Brandi, Rickert, Ondrus, Szalay) 46 mp. A Magyar Atlétikai Klub stafétáját (Péchy, Szerelemhegyi, Vadon, Jankovich), amely a célbírói ítélet szerint első volt, Vadon előbb indulása miatt diszkvalifikálták. Gerelydobás (szabad fogással). Első Mudin Imre (M. A. K.) 53 méter és 13 cm., második Murdin István (M. A. K.) 52 méter és 60 cm., harmadik Lux Kornél (F. T. K.) 46 méter és 5 cm. 120 yardos gátfutás. Győztes lett Horner Andor (M. A. K.) 16 és négyötöd mp., ellenfél nélkül. 400 méteres síkfutás (hendikep). Első Palotai Ottó (F. T. K.) 15 méter foglaló, 52 mp., második Hámos Jenő (Postás) 25 m. foglaló, harmadik Savniki Teofil (Postás) 20 m. foglaló. Távolugrás (junior). Első Kórody Károly (F. T. K.) 6 méter és 23 cm., második Bródy Sándor (F. T. K.) 6 méter és 3 cm., harmadik Flekk Samu (B. T. K.) 5 méter és 97 cm. 200 méteres síkfutás. Első Jankovich István (M. A. K.) 22 és négyötöd mp., második Szalay Pál (M. T- K.). Három méterrel nyerve. Stafétaverseny:+Vé+li-f angol mérföld. Első a Magyar Atlétikai Klub (Antal, Fábián, Radóczy, Szerelemhegyi) 8 perc 42 mp., második a Budapesti Egyetemi Atlétikai Klub (Zöllner, László, Rácz, Wiesner), 120 méterrel nyerve. Wiesner 51 mp., Rácz 52 mp. alatt futotta a negyed angol mérföldet. Tűzijáték és szinielőadás. Mialatt a sporttelepen az atlétikai verseny folyt, a sok ezerre menő közönség egy része a 38. gyalogezred teljes zenekara hangversenyében gyönyörködött. Parzeller Ferenc karnagy vezette a zenekart, amely ismételten sűrű tapsra ragadta a hallgatóságot. Eközben öt óra lett és a szigetnek pesti partján megkezdődött a nappali tűzijáték. A különböző alakú bábuknak, majd állatoknak a levegőben való megjelenése és tovarepülése mindenfelé élénk derültséget keltett , ha egy ilyen szerencsétlen bábu a közönség soraira leereszkedett, életével lakott merészségéért, mert egy szempillantás alatt foszlányokra tépték. Félóráig tartott ez a mulatság mindenkinek nagy gyönyörűségére. De ime, nagy tömeg tolong egy kisded színpad körül. A kiváncsiabbak be-bekandikálnak a réseken, hogy mielőbb láthassák az ifjú művésznőket és művészeket, akiket egyelőre a színpad kék kárpitja elföd a kiváncsi szemek elől. A nagy érdeklődést a Király Színház és a Magyar Színház néhány művésze és Rákosi Szidi asszony színésziskolájának végzett növendékei keltették, akik a gyermekek ünnepének szolgálatába állva elhatározták, hogy nyílt színpadon mutatnak be néhány apróságot, hogy ezzel a szigeti mulatság programját még vonzóbbá tegyék. Néhány perccel hatodfél óra után szétrebbent a kárpit és megkezdődött az előadás. Pethő Atilla, a Magyar Színház fiatal művésze jelentette be igen ötletesen a rögtönzött kabaré egyes számait. Krasznay Elek csengő hanggal és zugó taps kíséretében nyitotta meg a műsort A bolygó görög című operett egyik dalával. Igen szép és plasztikus volt Somló Ilonának, a Magyar Színház művésznőjének Chopin keringőire rejtett tánca. Soós Ilonka, a Király Színház énekesnője Nádor Jenővel a Luxemburg gróf kettősét mutatta be, szilaj kedvvel és gyújtó hatással. Balog Böske, a Király Színház másik énekesnője népszerű kabarédalokkal vonta magára a figyelmet. Rákosi Szidi asszony színésziskolájának végzett növendékei közül Krasznay Eleken és Nádor Jenőn kívül föllépett Szendrő Gyula és Miklós Elemér harsogó derültséget keltve. A kabaré bejelentője, Pethő Atilla fejezte be a műsort, ismert budapesti szülészek éleshű kifigurázásával. Ez a szám is nagyon tetszett. Alig hogy besötétedett, a közönség sűrű csoportokban lepte el azt a helyet, ahol az Apollo projektográf-színház előadásának megtartását hirdették. Nyolc művészi, szebbnél-szebb kép egy órán át gyönyörködtette a közönséget, amely most újra sietve a Duna partjára ment, ahol megkezdődött a rakéták durrogása, amelyeknek nyomán óriás lázcsóvák szöktek a magasba. A pirotechnika újabb találmányai teljesen érvényesültek a csöndes nyári éjszakában- s a sokaság tetszésmoraja kisért minden égretörő tüzesórát. E közben tűzfényképekben bemutatták a trónörökös feleségének, Hohenberg Zsófia hercegasszonynak az arcképét, majd pedig a szanatórium védőjének, Zichy János gróf közoktatásügyi miniszternek sikerült fotográfiáját. Éppen vége volt a gazdag programnak, amikor a távolról közeledő vihar első légáramlata végigsöpörte a teret s a közönség félénkebb része sietve menekült födél alá. - ' r N Az aggodalmasabbak most már végképpen eltávoztak a szigetről, pedig amint a következmények mutatták, ezt rosszul tették, mert a közeledő vihar amint jött, úgy el is távozott s megelégedett egy kis szélviharral, meg néhány csöppnyi esővel. Azok, akiket a vihar első szele meg nem rémített, jókedvben még sokáig együtt maradtak a szigetem Székely Mihály repülése. Az ünnepi események sorába tartozott Székely Mihálynak, a diadalmas magyar aviatikusnak repülése is. Amikor a minap másodízben tette meg a bécs—budapesti légi utazást, bravúros repülése a magyar közönségnek szólt. Székely ugyanis elhatározta, hogy fölhasználja a kínálkozó alkalmat, amikor bemutathatja itthon a repülés művészetét. Ez az alkalom Szent István-napja volt, amikor a fővárosba özönlik a vidék népe. Amidőn azonban Székelyben budapesti fölszállásának a gondolata megfogamzott, oly közel esett az ünnep napja, hogy monoplánjának vasúton való elszállítására nem maradt kellő idő. Bátorságra és energiára valló elhatározással Székely fölpattant gépére s a vasút helyett elszállította magát a levegőben. Ez az előzménye annak a látványosságnak, amelyben tegnap estefelé a közönség részesült. Az Erzsébet királyné úton lévő ügetőverseny TM . térség volt kijelöltve Székely Mihály produkciójára. Már a kora délutáni órákban megmozdult a város és az utcák csak úgy rontották az embereket. Székely Mihályt legfőképpen a jótékonyság vezette, amikor a Szent István-napi repülésre vállalkozott. Sajnos, az eredmény nem fogja kielégíteni sem őt, sem pedig