Budapesti Hírlap, 1912. március (32. évfolyam, 52-78. szám)

1912-03-06 / 56. szám

BUDAPESTI HÍRLAP (56. sz.) 1912. március 6. * (Operaház.) Az Operaház­ban ma este­­A bolygó hollandi került spinre. Az előadást két új szereplő tette érdekessé. Venczell ez alkalommal énekelte először Halandót, Balta pedig­ Eriket. A két művész derekasan küzdött meg szerepének nehézsé­geivel. A közönség tetszését mégis inkább Venczell Bélának sikerült kiérdemelnie, a­kinek tömör, szép , hangja, gondos játéka nem maradt hatástalan. -Balla énekében némi fáradtságot észleltünk, ha szép elő­adása, fejlett énektudása feledtette Lángjának fo­gyatékosságait. A nézőtér nem igen telt meg, főként a páholysorok voltak üresek. Az előadást ifjú Áb­rányi Emil vezette lendülettel és értelemmel. * (A színházak hírei.) A Nemzeti Színház­ban holnap, szerdán Bataille színműve, a Nászinduló kerül előadásra Márkus Emilia, Alszeghy Irma, Csil­lán Teréz, Odry Árpád és Dezső József föllépésével. Csütörtökön Bitó Lajos és Lengyel Menyhért A cárnő című háromfelvonásos színművét adják. Csü­törtökön délelőt­tíz és fél órakor lesz Ferenczi Fe­renc A szerelem útjai című színjátékának sajtófő­­próbája. A bemutató előadás pénteken este lesz. Szombaton és vasárnap este megismétlik az újdon­ságot, melynek főszerepeit Jászai Mari, Márkus Emí­lia, Alszenhy Irma, Váradi Aranka, Török Irma, Len­kén Hedvig, Hegyesi Mari, Fán Szeréna, Aczél Ilona, Ligeti Juliska, Rákos Alice, Demjén Mari, Odry Ár­pád, Gál Gyula, Gyenes László, Somlay Artúr, Raj­nán Gábor, Beregi Oszkár, Mihályit Károly, Ivánfi Jenő, Pethes Imre, Garamszeghy Sándor, Bartos Gyula, Horváth Jenő, Hajdú József és Horváth Zol­tán fogják játszani. Vasárnap délután a Rana és mód kerül színre Blahd­ Lujza és Újházi Ede föllépésével, hétfőn Pedig a Judit­ot ismétlik Márkus Emilia és Ivánfi Jenő föllépésével. Az Operaházban holnap, szerdán nincs elő­adás. Csütörtökön kerül szélire harmadszor Puccini új dalműve, A nyugat lánya, Mimijé Szamosi Elza, Johnson Környey lesz. Srance Jack sheriffet Takáts Mihály fogja énekelni ez alkalommal először. Az előadás fél nyolc órakor kezdődik. A Vígszín­ház-bű­n holnap Rey Elleiuio vígjáték­okát, a Hűtlenség iskolájá­t ismétlik. Csütörtökön a Csitri­i játszik, Harsányi Irén és Hegedűs Gyula föl­lépésé­nek • ■ ■ , • , A­­Népoperában holnap lép föl másodszor az orosz bal­lek Ez alkalommal ismét a Kleopátra és az Armida pai­monia cimü tánckellentésig, továbbá az Igor herceg cimü operának nagy­­ ballet-egy­velegei a. Polov­eci táncok kerül előadásra. A Budapesti­­ Színház-ban március 9-én, szóm­* hatóit -Az ember tragédiáin kerül színre új dísztetek­­­el és szereposztással.­ Csütörtökön­­és pénteken a Gróf Schilesinczer kerül előadásra, vasárnap délután­­pedig" A falu tbssíapl■ játszik Kü­ry Klára és Feld Irén föllépésével. * (Népopera.) A modern táncművészet cso­dája: az­ orosz császári ballet, mely a koreográfiá­ban új korszakot jelent, ma bemutatkozott, a buda­pesti közönségnek. Feszült érdeklődés előzte meg a­­várva-várt szenzáció jövetelét. Az óriás nézőtér az utolsó helyig megtelt előkelő közönséggel. Az oroszok ma este három tánckölteményt adtak,elő: A Kleo­pátrát, Armida pavillonjá-t és a Seliczcrade-t. Kö­zülök a legújszerűbb és legfinomabb a Kleopátra. Egyszerű meséjű mimodrám­a. Egy fiatal nemes bele­­szeret a szépséges Kleopátrába és hittelen lesz jegye­séhez. Nyílvesszőre csavarja szerelmi vallomását és igy juttatja el a királynőhöz. Az őrök megfogják s már majdnem halállal lakói vakmerőségéért, mikor Kleopátra megszédül a fiatal férfi tüzes tekintetétől. Övé lesz, egy éjszakára, de azután megöli. Az elha­gyott menyasszony vonagló fájdalmában ráomlik a kihűlő teteméé. Ezt a történetet csodálatos drámai­­sággal éreztették velünk az oroszok. Csupa stilizált mozgás az egész balett, de sehol semmi a régi tradí­ciók elkoptatott figuráiból. Mintha a fáraók kora elevenedett volna meg, vagy Champollion egyiptomi dombormű-gyűjteménye a Louvre-ban. Asztaliová kisasszony (Kleopátra) és Kolbenov (­a fiatal nemes) mozdulatai a testvonalak és izmok­­ legtökéletesebb ritmusjátéka. A balletkar evolúciói az elképzelhető legplasztikusabbak és harmonikusak. A hatás szin­tézisében társul szegődik még Buksi, a híres díszlet­­festő, komor, nagyvonalú dekorációival, Bénois gyö­nyörű kosztümjeivel, melyek közül száműzték a hír­hedt látüt, a tüllszoknyát, s a legjobb orosz zene­szerzők megvesztegető muzsikájukkal. Az egész szí­nén pedig mindenütt bágyadt, sárgás fény, az egyiptomi vázák halavány koloritja. A program második száma, az Armida pavillonja aránylag ke­­vésbbé érdekes. Csupa Watteau hangulat, egy igazi Féle Galante. Ebben lépett föl Krezesinszka asszony, a társulat magántáncosnője, de egyáltalán tíeui pro­s­tlestált semmi olyasmit, a­minőt Budap­estett, még ne láttak volna. A legnagyobb siker­­ , a férfi táncosok aratták egy pompás szah­arellóval. A harmadik ballet a Sehererade,, a keleti­­mesék bűbájos világát vará­zsolta elénk. A sah vadászatra megy, mialatt hárem­hölgyei a néger rabszolgákkal szerelmeskednek, sőt legkedvesebb neje is megcsalja. Hazatérve, tetten éri a bűnösöket. Fölkoncoltatja a hűteleneket s felesége előtte szúrja szivén magát. Forró erotikum árad a Sehererade-ből. Buja, kábító, ragyogó szinek, má­morba ejtő orgiák és bakkanatok Rimszki Korzakov perzselő h­evü zenéjével. A szépséges Astafieva kis­asszony nagyszerű lendületei és mozgásai ismét meg­ragadó erővel hatnak. De a nagy együttesek is épp oly raff­ináltak és tökéletesek. A publikum eleinte kissé tartózkodóan­ fogadta az oroszok táncát, de azután csakhamar átértette és átérezte a látottak újszerűségét s a fölvonásvégeken sokszor kitapsolta a magántáncosokat és táncosnőket. Dicsérettel kell megemlékeznünk ez alkalommal a Népopera derék zenekaráról, mely Pierre Monteux-nak, a párisi Colonne-orkészter aligazgatójának vezetésével ma este emberfölötti munkát végzett a nehéz és kényes zenei rész kifogástalan eljátszásával, (h. e.). * (Előadás az Urániában.) A Poliklinika javára rendezett előadást ma este megismételték azok az előkelő mágnások, a­kik a jó és magasz­tos cél szolgálatába helyezték művészi tudásuk leg­javát. És a mai est is zsúfolt házat, hangos jóked­vet, ragyogó szép közönséget hozott a Chariténak. Simán, a legkisebb zörökexió nélkül folyt le mind­végig az előadás, és hálásan ismételtették meg min­­­den szebbnél-szebb képet. Az est sikerének­­orosz­lánrésze Széchenyi László grófé, a­ki­­mindvégig gondoskodott róla, hogy­ az érdeklődés percre ne szüneteljen. Méltó társa volt Széchenyi Marietta grófnő és Dessewffy Emilne grófné, a ki a hazánk tör­tén­e­tét ábrázoló képekhez megadta a méltó ma­­gyarázatot. Taps, virág, hódolat bőven jutott a szereplőknek és pénz bőven a Poliklinikának is. * (Tudományos élet.) A Társadalomtudo­mányi Társaság ma este Szabó Erval dr. elnöklésé­­■'vei*ülést tartott, a­melynek tárgya Sidó­ Zoltánnak, a londoni Fábián S­ockty tagjának­ felolvasása volt az angol középosztály szocializmusáról. A kö­zéposztálybeli szocialisták szervezete Angliában ,a Fábián­­ Society néven ismert egyesület, a­mely­ azonban a kontinentális szociáldemokrata pár­toktól eltérően átmenetileg szociálpolitikai eredmé­nyekért is­­küzd. Minden párt között ez az 1883-ban megalakult szervezet volt az, a­mely az államin ki­vid a városi szociálpolitikára és a városi üzemek létrehozására a legnagyobb súlyt helyezte és azok ér­dekében széleskörű irodalmi és politikai agitációt is ..indított. Tudományos hírnevét egy-két éves füzetei­vel, a Fábián Tracts vállalatával alapította meg vi­lágszerte az egyesület. E füzeteket a társaság tagjai közül Bernard Shaw, Sidney Webbh, William Morris, Sir Olivier Lodge, Joh­n Burns, a m­ai angol­, önkorm­íványzatü­gyi m­iniszter és mások írták és Walter Crane címlapjaival jelentek meg. A társaság műve volt az, hogy a szocializmus eszméjét Angliában a középosztállyal megkedveltette, viszont a községi szocializmus iránt a munkásságot fogékonnyá tette, úgy hogy a legutóbbi városi választásokkor, 1911- ben Angliában az összes szavazatok egyh­atoda a szocialistáké volt. Részletesen ismertette a felolvasó az egyesület taktikáját,, szervezetét és pénzügyeit is. A megjelent nagyszámú közönség az érdekes elő­adást élénk figyelemmel és tetszéssel kisérte.­­— A Gyermektanulmányi Társaság március 9-én, szom­baton este hat órakor a tudományegyetem bölcsé­szeti karának udvari nagy előadótermében nyilvá­nos gyermektanulmányi ülést tart. Felolvas a gyengeelméjű gyermekek emlékezetéről Füri Pál, gyógypedagógiai tanár. * (Hangversenyek.) Hegyi Emánuel, kinek élesen kör­vonatozott, intelligens zongorajátékát ed­dig csak a Zeneakadémia hangversenyeiről ismer­tük, ma önálló koncerten mutatkozott be, melyen kvalitásai teljes értékükben érvényesültek s nagy, lelkes sikert szereztek a fiatal művésznek.­­ Jegyi Emánuelnek fényesen, kidolgozott, minden nehézsé­gen uralkodó teknikája van, mely művészi kifejező képességének kész, engedelmes eszköze. Ez a teknika acélos, sima, biztos, a­hol kell, nagyszerű bravúrra alkalmas, de azért nem lényege Hegyi művészetének. Hegyi Emánuel egyéniséggé a zongorán tempera­mentumával és roppant világos zenei megértésével és értelmező erejével válik. Ez a két tulajdonság is pom­pásan kiegészíti egymást a művészben. Tempera­mentuma és érzéki lendülete nélkül intellektualitása talán hideg és szám­l tomna, így pedig fegyelmezett Belső erő, mely dinamikát,a színi, árnyéklást $4 já­tékának, Hegyinek sokoldalú, változatos műsora volt. Monumentálisan­ adta elő a Bach-transzkripciót, plasztikusan és erővel teljesen Beethovent, Schu­­mannt, gyönyörködtünk egy sorozat poétikus Chopin darabban, végül Szendy két aforizmáját s Lisztét­ játszotta, melynek tempóiban, ritmusaiban, ragyogó bravúrjában Hegyi mesterének, Szendy Árpádnak iskolájára ismertünk. A koncertet a Zene­­akadémia termében tartották meg igen nagy közön­ség előtt. Hegyit ünnepelték és babérral halmozták el. — A Royalban Adler Rétié István hegedűművész rendezett hangversenyt. Alapos készültségét, meleg tónusát, biztos vonókezelését dicsérhetjük. Grieg szonátját és Vieuxtemps d-moll versenyét játszotta Fligl József kíséretével. Uhlig Juliska dalokat adott elő, csengő és kellemes hangon, sok ízléssel. * (Mű­vészet­ és Művelődés.) A Művészet és Művelődés Magyar Nők Köre royalszállóbeli klub­helyiségében március 12-én, kedden délután öt­ óra­kor a Petőfi-Társaság közreműködésével Muzsikaszó­estét rendez. Jakab Ödön tartja a bevezető előadást; a Muzsikaszóból dalokat énekelnek. Bazilidesz Má­ria, a Népopera primadonnája, Deák­né­ Kuthy Klára, ifjabb Od­ry Lehel és Szántó Gáspár. Pap Zoltán előadja az Öreg cigányt. Befejezésül száz vetített ké­pet mutatnak be a Muzsikaszóból. * (Baklanov a Népoperában.) Baklanov, a híres orosz baritonista, a pétervári, császári opera és a bécsi udvari opera tagja, ki a múlt hónapban nagy sikerrel lépett föl a Lipótvárosi Kaszinóban, a jövő héten a Népopera vendége lesz. A művész március 13-án, szerdán lép föl a Riuoletto címszerepében. * (A Párisi asszony jubileuma.) Az Uránia Színházban március 7-én, csütörtökön lesz Pekár Gyula A párisi asszony cincl darabjának századik előadása. Erre az alkalomra az Uránia igazgatósága, a jeles szerző barátai és tisztelői kedves ünneplésben részesítik­ Pekár Gyulát. A darab, a­melyet a szerző maga olvas fel, teljesen új mozgófényképekkel vann fölszerelve. A jövő héten Tóth Jenő Jies és India című' darabja’ kerül bemutatóra. ,* (Nagy Vilmos kiállítása.) A fiatal mű­­­vésznem­zedék egyik legtehetségesebb tagja, a leg* lyraibb tehetségének jellegében valósággal bájos Nagy Vilmos gyűjteményes kiállítását mutatja be Könyves Kálmánok Szalonja. Vagy hetven darab­ festmény, vázlat és rajz, megannyi biztos, bátor kéz­zel s mégis graciózusan odavetett poéma­, cirógatóan gyöngéd, bizalmas tónusokban.Mintha nem is magát a szín hangját, de­ annak méla továbbrezgését, meg­­ható elmúlását hallanék. Képei tárgyát megválasz­tását, beállításait, alakjainak mozdulatait ugyanaz a finomság jellemzi; fogékonysága hódítóan nőies, m­íg munkavégzése az alapos készülts­égű férfié. A kiállítás katalógusának sok szeretettel és megértéssel h­olt előszavában mondja Lázár Béla dr., hogy Nagy Vilmos az árnyalatokat keresi, nem is annyira a szint, csak az árnyalatokat;­ ez­­ a verlainei esztétika az övé; nem a hangos színek harsogása, de a csöndes árnyalatok szimfóniája az ő művészi ideálja; csak arra törekszik, hogy minél egyszerűbb hangon, men­nél mélyebb érzéseket fejezzen ki. Még­pedig a le­hető legegységesebb formalátásban, a­mikor a hang­súly csak a lényeges, a döntő formákra esik, a­mint azt újabb műveiben­­kísérli meg, mind nagyobb siker­rel. Különösen e mostani tompa, szürke fátyol alá rejtett szinharmóniáiban van valami eredeti izó me­lankolikus szépség, változatok a g-huron, mind egy­szerűbb előadásban. (Md.) * (Irodalmi élet.) A Kisfaludy-Társaság hol­nap, szerdán délután öt órakor a Tudományos Aka­démiában ülést tart, a­melynek, tárgysorozata a kö­vetkező: Folyó ügyek. Két költemény Zichy Géza gróf rendes tagtól, felolvassa Vargha Gyula. Elbe­szélés Sebők , Zsigmond rendes tagról. Abránd köl­teményeiből, műfordítások Winpnd János vendég­től, felolvassa Heinrich Gusztáv. Sch­effel és Ekke­­h­árdja, tanulmány Antal Géza vendéglői, felolvassa Kozma Andor. A felolvasó ülést zárt ülés követi, a­melyen az 1913. évi ünnepi közgyűlés tárgysorozatát állapítják meg. — A Protestáns Irodalmi Társaság március 10-én, vasárnap este hat órakor a Kálvin­ién református templom­ban irodalmi estet rendez, a­melynek programja a következő: Krausz Gusztáv ,énektanár orgonajátéka. Gyülekezeti ének. Előima, mondja Petri­ Elek budapesti lelkész. Rákóczi imája, karének, énekli a teológiai énekkar Krausz Gusztáv vezetésével. Irodalmi evangelizáció, felolvassa Szőts Farkas dr. teológiai tanár. Mendelssohn: Lemondás, énekli Frőh­lich Dóra, orgonán kiséri Krausz Gusz­táv: Költemények, irta és előadja Sántim Károly lelkész. Granah­am: Ha­zug az élet viharja, énekli 15

Next