Budapesti Hírlap, 1912. augusztus (32. évfolyam, 180-205. szám)
1912-08-01 / 180. szám
1912. augusztus 1. BUDAPESTI HÍRLAP (ISO. sz.) : 4. 1A miniszterelnök augusztus közepe táján mond beszámolót kerületében, Nagyenyeden, ahova a munkapárt számos tagja elkíséri. Ez alkalommal felel majd az ellenzék támadásairaés nyilatkozik a választójogi reformról is. Forrásunk szerint Lukács miniszterelnök kedvezően ítéli meg a politikai helyzetet s teljes optimizmussal néz a jövő elé. • Az új védőerő törvény. Ma küldötte szét a honvédelmi miniszter a törvényhatóságoknak az új védőerőről szóló törvényt és a végrehajtására vonatkozó utasítás első részét. Már ez az első rész is testes kötet. A hatóságok nehezen várták a kötet megjelenését, mert már augusztus tizedikén kezdődik az új szabályok szerint való sorozás, úgy hogy a hatóságoknak így is igen kevés idejük marad az új eljárás tanulmányozására. ki A margittai mandátum. A Márkus László halála folytán megüresedett margittai mandátum betöltése tárgyában, mint Nagyváradról jelentik, a középponti választmány szombaton fog intézkedni. A választás augusztus 19-én, hétfőn lesz. Mint választási elnök Gyöngyössy István vármegyei főügyész fog szerepelni. Beszámoló: Sághy Gyula, a somorjai kerület képviselője augusztus huszadikán Somorján beszámoló beszédet mond. Útjában elkíséri Apponyi Albert gróf is, a ki szintén nyilatkozni fog a helyzetről. A mikáció halála. Budapest, júl. 31. A Japánország mélységesen gyászolja elhunyt uralkodóját s ebben a gyászban megilletődötten osztozik vele az egész világ. Az ország fővárosában nagy előkészületeket tesznek a temetésre, amely méreteiben és mélységében impozáns ráutalója lesz annak, hogy Mucsuhito halálát mekkora veszteségnek érzi az egész japán világ. A gyászos k érzéseken keresztül is egyre több figyelem és várakozás irányul benn az országban is, meg a külföldön is az új császárnak, Josihitónak személye felé, akiben atyjának méltó utódát reméli országának közvéleménye. ■ Tokió, júl. 31. | (Saját tudósítónktól.) Néhány órával M ucsuhito császár halála után megtörtént az új császár trónralépése. A császári palota udvarán levő templom gyönyörűen volt diszitve; oltárra elemi- szereket tettek. Reggel nyolc órakor kinyílt a '■ templom ajtaja és bebocsátották az ünnepi szertartás tanúit. Josihito császár még egyszer, letette az előírt fogadalmat. Az ünnepi szertartáson az özvegy császárné is jelen volt. Josihitó a múlt éjjel egy órakor az egész kabinettel elment a császári palota szanktuáriumába s ott átvette őseinek szent kincsét, a többi közt atyjának kardját s megfogadta, hogy az ország régi alkotmányát tiszteletben fogja tartani. • ’ ’ Tokió, jul. 31. A császár ma a miniszterek, a titkos tanácsosok és egyéb méltóságok jelenlétében fölolvasta a trónralépésre vonatkozó császári üzenetet. Az üzenet a többi közt ezeket mondja: " — Mucsuhitó császár halála számunkra és a nemzet számára nagy bánatot jelent. Azért azonban, mert lehetetlen a trónt üresen hagyni, azonnal trónra léptünk". Az üzenet azután hódolatát fejezi ki Mucsuhitó császár erényei előtt. Követjük őt — úgymond — most az uralkodásban és császári elődjeink védelme alatt az országot az alkotmány értelmében fogjuk kormányozni. Reméljük, hogy nem fogunk félrevezettetni és meg fogjuk kísérelni az elhunyt császár művének folytatását. Reméljük továbbá, hogy alattvalóink legjobbjukat megteszik értünk, ahogy megtették Mucsuhiróért és híven fognak kitartani oldalunk mellett. Sayonji miniszterelnök, ki a császár után szólalt föl, dicsőítette az elhunyt császár erényeit és cselekedeteit, továbbá tántoríthatatlan hűségükről biztosította az új uralkodót. London, júl. 31. Az alsóházban JAsquith miniszterelnök benyújtotta a tegnap jelzett rezoluciót a japán császár elhalálozásáról. A miniszterelnök utalt az óriási változásokra, melyeket a császár emlékezetes uralkodása alatt tapasztalt. Az ő uralkodása alattJapánország megközelithetetlennek látszó elkülönítéséből a népcsaládok homlokterébe lépett és nagy katonai és tengerészeti hatalommá vált, mely a fegyelmezettség és hősiesség fényes tanujeleit, szolgáltatta. (Helyeslés.) Nem nevezhetek más uralkodónak nevét, folytatja Asquith, kinek uralkodása alatt oly elengedhetetlen és jelentőséges haladás éretett volna el úgy alattvalót, mint az egész emberiség számára. Tíz év óta Japánország velünk szövetségi szerződéssel van kapcsolatban. E szövetség azóta kétszermegújitatot s kibővíttetett és miután kibírta a próbát, ma szilárd és a mint remélem és hiszem, állandó alapon áll. Ez nem támadásra vagy kihívásra, hanem a közös érdekek védelmére, az emberiség eszméinek fejlesztésére és mindenekelőtt a béke föntartásaira, irányuló szövetség. (Helyeslés.) A rezoluciót azután elfogadták. " . szuggerálta őszinte lelkesedés, hanem rideg számítás sugalta mindazt a hízelgő megjegyzést, melynek hatására, nem sokkal előbb, ez a most sebzett madár oly magasan szárnyalt! Még alig ígért valamit s máris úgy érezte magát, mint egy 'jellemtelen sikkasztó, mint az, aki magas áron eladja a rábízott idegen kincset, melynek helyes értékét sem tudja. Egy tettével Hármat csal meg: a vásárlót, azt, aki a kincset rája bízta, meg önmagát. Tehetség, fényes álmok? Most már világosan kell látnia, hogy művészi egyénisége szürke és igénytelen, hiszen a merész, ragyogó, fiatalos talentumot nem találhatták volna alkalmasnak arra, hogy a szerencsétlen báró képtelen dilettantizmusába burkolják bele. Az ilyen talentum, ha egyszer fölfedezték, minden lágy vonalból, minden szögletből napvilágra tör, s nem tűr maga fölött semmi hazugságot. Abban nem kételkedett, hogy a báróné megtartja az ígéretét. Ha ügyesen javítja ki a furcsa figurákat, ügyesen, úgy, hogy sem a szegény báróban, sem másban nem ébreszt gyanút, jönnek majd a pénzes megrendelések. Egyszers mindenkorra vége a nyomornak. Dolgozhat, utazhat s lesz otthona neki, meg egy kedves árvaleánynak, kinek művészmunkára született keze, talán még e késő órákban is, pajkos felsőbb lányok elrontott rajzait, elpiszkált kézimunkáit javítja. Szobájában, mely a ma pazar kényelemben átélvezett órák után rettentő hidegnek, nyomorúságosnak tetszett, levelezőlapot talált. Néhány meleg sor, őszinte jókivonat a verniszszáshoz. Ez a pár sor a maga melegségével ismét visszavarázsolta azt az érzést, mely a fényes teremben elfogta s egyszersmint hirtelen megérlelte lelkében azt a váratlan elhatározást, hogy mindkettőjük boldogságának érdekében mégis csak elfogadja a lealázó szerződést. Az álmaiba belesirt ugyan még valami temetési ének, megtépett büszkeség, elhufárolt függetlenség, megfakult remények temetési danája, de másnap mégis csak elment a nádorutcai palotába s elment ezután csaknem minden nap. Nagyon ügyesen végezte a dolgát. A különös figurák fokozatosan, lassan estek át a művészi metamorfózison, a fiatal báró rendületlenül és gyanútlanul hitt a maga meglepő fejlődésében, sőt néha a szobrász maga is azt hitte, hogy csakugyan nagyobbat haladt, mint amennyit nála elképzelni lehetett. A báróné nagyon meg volt elégedve. Jöttek a megrendelések halomszámra. Régebbi művei is jó áron keltek el a báróné baráti körében.Még első kísérletei, egy sereg görög isten is elkerült a műterméből, hogy valami bankár villájában a hallt varázsolja tele Olimposzi méltósággal. A lelki brániaknak azonban nem maradtak el. Néha, ha a báró örömtől csillogó szemmel mutatta egy-egy munkáját, melyet a báró távollétében ő hozott elfogadható formába, a szegény művésznek forró pirosság lobbant az arcába. A saját művei soha sem elégítették ki s lassan már nagyon unni kezdte a recept szerint készülő, megrendelt dolgokat. Önálló terveihez nem volt ülost ideje. Levertségét rendesen a legkedvesebb terve űzte el. Bájos, virágok, fák közt álló művészvilla a Zugligetben s régi, boldogságos vágyának talán most már közeli megvalósulása. " Azután, mivel ez esztendőben nagyon korán olvadt meg a hó, nagyon korán pattant rügy a fákon s a drága napsugár fényes melegre varázsolta a szobrász műtermét, önálló munkához is hozzáfogott s mire a Műcsarnok itélőbirái összegyülekeztek, az ő két bájos gyermekcsoportja is eléjük került. Ezúttal verőfényes, meleg, tavaszi napot kapott a megnyitó ünnep. A Műcsarnok elé világos tavaszi képet varázsolt az asszonyok élénkszinű ruhája s a sok bolond nagy tavaszi kalap. Bent a teremben is a bimbónyitás üdesége. Csupa fiatalság, a szokottnál nagyon sokkal több. Még felfedezésre váró új csillag. S ezeken a verőfényes napokon még a kritikusok sem írtak kemény bírálatot a tavaszi tehetségek munkáiról: az is ígért, aki még ezúttal semmit sem hozott. Azon a hosszú darab után, mely lakásából a Városligetbe vitt, a fiatal szobrász szívében is teljessé tette a tavaszt a verőfény, a lágy, illatos levegő, a saját tehetségének, erejének újra intenzíven érzett tudata. A két gyerekcsoport feltűnést keltett. A zugligeti nyaraló fehér kerítése már lilába fordult a ráhajló, nyitó orgonától. Ellenállhatatlanabb volt a vágya utána, mint valaha s boldogságának a megtestesülését oly közel érezte magához; csak a karját kell kinyújtania, hogy magához szorítsa. A Műcsarnok előtt a sok tavaszi dáma között a leány magas alakját, a sok bolond nagy kalap alatt az ő szép, komoly arcát kereste, de nem találta sehol. Bement az épületbe. A szobrok hagyományos termében sok embert talált, ezeknek egy nagy csoportja két erősen ismerős tanulmány előtt állott. A szobrász nem akart hinni a szemének. A báró figurái — 3 A görög-katolikus magyar püspökség. Nagyvárad, jul. 31. ^ (Saját tudósítónktól) A hajdudorogi magyar görög-katolikus püspökség szervezésével kapcsolatosan érdekes mozgalomról adhatok hírt. Nagyváradon ugyanis igen sokan vannak görög-katolikus magyarok, akik eddig magyar görög-katolikus egyházközség hiányában a nagyváradi román görög-katolikus egyházközséghez tartoztak. A Christifideies Graeci pápai bulla azonban a nagyváradi rutén egyházközséget is a hajdúdorogi magyar püspökséghez csatolván, a magyar származású nagyváradi görögkatolikusok most mozgalmat indítottak, hogy az eddig rutén, most már magyar egyházközségbe lépjenek át. Ennek az átlépésnek azonban egyelőre egyházjogi akadályai vannak, amennyiben az egyházi szabályok a katolikus vallás egyik rítusáról a másikra való áttérést tiltják, illetve a pápa engedelmétől teszik függővé. Ezt az engedelmet pedig igen nehéz lesz megszerezni, amennyiben Radu Demeter püspök hallani sem akar a nagyváradi román görög-katolikus egyházközség tagjainak az új egyházközségbe való belépéséről. A nagyváradi magyar görögkatolikusok ebben a dologban legközelebb gyűlést tartanak. Bihar megye ama községeiben egyébként, amelyeket az új püspökséghez fognak csatolni, a papok és a tanítók erős agitációt fejtenek ki, hogy a népet ellenállásra bírják a magyar püspökséggel szemben, megállapíthatjuk azonban, hogy ez az agitáció eddig teljesen eredménytelen és bizonyosra vehető, hogy az is marad. Míg a görög-katolikus román lelkészek csupán ellenállásra buzdítják híveiket, addig a görög keleti kezekben levő román újságok, köztük főképpen az aradi Románul egyenesen a pápától való elszakadást sürgeti, hol nyíltan, hol burkolt formában. Az aradi újság legutolsó számában egy intervjút közöl római tudósítójától, amelynek nyilvánvaló célja, hogy a pápát úgy tüntesse föl, mint a románok ellenségét. Ez az állítólagos beszélgetés a Románul tudósítója & a Congregatio de Propaganda Fide egyik tagja között így ment végbe: • — Miféle magyarázatot adhatnék az új magyarországi egyházmegyéről? Nem tudok semmit, — mondotta a főpap. Hitetlenül mosolyogtam: — Monsignore, értem és értékelem diszkrécióját, de különös, hogy éppen a Propaganda Fide ne tudjon semmit. _ „ ^ / — És mégis így van! \ — Nem tartozik a Propaganda hatáskörébe az egyházmegyék alapitása? . . • — De igen, a mi hatáskörünkbe tartozik, de ez alkalommal mi nem tudtunk semmiről. Erről a SiiiiTiii-iirTTT--^------------r------ --------i~HT7.-iiíii^aSüiSS5i