Budapesti Hírlap, 1913. június (33. évfolyam, 129-153. szám)

1913-06-01 / 129. szám

Budapest, 1913. XXXIII. évfolyam, 129. szám. Vasárnap, junius 1. B u dapesti H írlap Megjelenik bétíő kivételével mindennap. Előfizetős! árak: E^ósz évre 28 kor., félévre 14 kor., negyedévre 7 kor., egy hónapra 2 kor. 40 fii. Egyes szám ára helyben és vidéken ÍO fii. Hirdetések milliméter számítással, díjszabás szerint.________ Főszerkesztő és laptulajdonos: Rákosi Jenő. Szerkesztőség: Vili. kér., Rökk Szilárd-utca 4. sz. Telefon József 63. Kiadóhivatal: VIII. kér., lózsef-körut 5. sz. Telefon.: Előfizetés: József 95. Elárusitás: József 9-29. Apróhirdetés: József 95.Hirdetés: József 53«Könyvkiadó: József 9-29. Igazgató: József 9-33. Könyvkiadók kongresszusa. Csodálatos emberek kerekednek fel a világ minden tájékáról, hogy Budapestre jöjjenek. Itt nyilik meg ugyanis vasárnap a könyvkiadók nemzetközi kongresszusa. Mi a könyvkiadók céhe? Azokból az emberekből áll, a kik üzletszerűen foglalkoznak a tudással, a világossággal, a haladással, a műveltség eszközével; a könyvvel; a kik pénzértékre váltják az emberi szellem irodalmi termékeit. A kik közvetitik azt, a mit az isten legfőbb adománya: az ész, a tehetség, a zseni alkot: anyagba, formába öntik és rendeltetése útjára bocsájtják. Nem a vallások szolgáinak a munkájához hasonlatos-e az ő munkájok? Nem-e ők az a test, a melyben a világot élesztő és éltető lélek lakozik? Nem függ-e egy-egy nemzedék, egy nemzet, egy-egy világrész, nem függ-e az egész em­beriség erkölcse, haladása, lelki épsége azon, hogy milyen kezekben van irók, tudósok, költők alkotásainak a sorsa? Nem szembeszökő-e a nyomtatott nyilvánosság mai mérhetetlen terjeszkedése^ mellett az, ^ hogy a világ ^ könyvkiadóit mily szellem, mily Ízlés, mely érzés vezérli nagyszerű munkájokban? És nem óriási fontossággal bir-e az, hogy ennek a szakmának jelesei, tekintélyei, vezéreiméi a világ minden sarkából kongresszusra gyűlnek, egységbe szer­vezkednek és úgyszólván egyetemök ellenőrzése alá helyezik nemes, nagy foglalkozásukat, közszellemet iparkodnak terem­teni maguk között és fölemelni törekszenek a könyvkiadás művészetét oda, ahol a világ jótevői közt foglal el magához, hivatásához és a nemes anyaghoz, mellyel kereskedik, méltó, dicsőséges helyet. E gondolatban üdvözöljük fővárosunkban a világ négy tájékáról idesereglett könyvkiadókat. A magunkéit, a kik nagy gonddal s odaadással végezték a kongresszus előkészitó munkáit és dicsőítjük József királyi herceget, a ki min­den nemes munka iránt érdeklődve, minden jóban elúljárva elfogadta e kongresszus védőségét, kinek égisze alatt vendé­geinknek sikerüljön nemes feladatukat megoldani, hogy dolguk > vógezetten ebből a városból kedves benyomásokat és kedves emlékeket vigyenek haza magukkal. Congrés des libraires­éditeurs. De toutes les parties du monde, des hommes sínguliérement curieux affluent á Budapest. C’est ici, en effet, que s’ouvrira dimanche le Congrés international des libraires­­éditeurs. Qui esl-ce que la corporation des libraires-éditeurs? Elle se compose d’hommes qui s'occupent au point de vue commer­cial de la Science, des lumiéres, du progrés, d’instrument essentiel de la culture: le livre. Ils trans­­forment en argent les produits littéraires de l’esprit humain. Ils transmettcnt á l’humanilé les crea­tions de l’intelligence, du talent et du génié, leur donnent une forme et les laissent aller leur chemin. Leur état ne rappelle-t-il pas celui du prétre? Ne sont-ils pas le corps oü reside Tarne du monde? Les moeurs, le progrés, l’integrité morale dűne generation, dűne na­tion, d’un continent de l’humanité ne dépenüent-ils pas des mains entre lesquellestombentles creations des écrivains, des savants et des poéles? N’est-il pas frappant de voir, avec l’extension immensede la pub­­licité, quel esprit, quels gouts, quels sentiments régnent dans la magni­­fique activité des libraires-édileurs dans le monde? N’est-ce pas Iá un fait capital: les personnalités et les Kongress der Verleger. Wundersame Menschen kommen aus allen Gauen der Welt, um unsere Stadt zu besuchen. Hier wird nämlich am Sonntag der Internationale Kongress der Verleger eröffnet. Was ist die Zunft der Buchver­­legcr ? Sie besteht aus den Männern, welche geschäftsmässig sich mit dem Wissen, mit dem Licht, mit dem Fortschritt, mit dem Werk­zeug der Bildung, dem Buche be­schäftigen; welche die litterarischen Produkte des menschlichen Geistes in Geldwert Umtauschen, die Schöpfung der grössten Gabe Got­tes, des Geistes, des Talents, des Genies vermitteln, in Materie und Form umgiessen und auf ihre Welt­wege senden. Ist ihr Werk nicht ähnlich jenem der Diener der Religion? Sind sie nicht der Leib, in dem die die Welt belebende und treibende Seele wohnt ? Hängt denn Sitte, Entwicke­lung, seelisches Gleichgewicht einer Generation, einer Nation, eines Weltteiles, sogar der ganzen Mensch­heit nicht davon ab, in welchen Händen sich das Schicksal der Schöpfungen von Schriftstellern, Gelehrten und Dichtern sich be­findet? Ist es nicht auffallend bei der heutigen unermessbaren Ausdeh­nung der gedruckten Publicität, von wie viel Geist, Geschmack und Gesinnung die Verleger der Welt in ihrer grosszügigen Arbeit geleitet Congresso Editori. Uomini prodigiosi sono quelli che da tulti i coniini del mondo sono convenuti nella nostra Capitate, ove s’ inaugura oggi il gran Con­­gresso intcrnazionala degli Editori. E infatti chi son essi gli Editori, e ehe é la loro casta? Sono quegli strenui lavoratori ehe per mestiere ed ex-professo occu­­pandosi della scienza rivelatrice e dell’ nmano progresso, forniscono e affmano quel „hello e forte arnese“ di umana culture, ehe chiamasi il Libro. Son essi, mercé il cui inlervento il frutto della umana letteratura convertesi in oro prezioso e potente. Son essi i fortunati mediatori di quello spirituale tesoro, cui mente c genio — massimi doni di Dio —­­emanano su questa terra, e ehe fondendolo e loggiandolo poi in forma e materia, lo avviano per mille strade alia sua gran meta ehe é l'umana culture, il civile progresso. In tale e tanto ufficio, non dis­­simile da un vero apostolato, non somigliano essi ai veri ministri delle religioni?—Non essi quel nobile cor­­po donde irraggia lame intellettuale, die é „datore di vita e infaticato alimeniaiore“. Il progresso civile dei popoli, la salute morale delle nazioni, la mo­rale pubblica dell’ umano consorzio: tutti questi capisaldi della civiltá e culture non dipendono essi, per cosi dire, da quelle provvide mani die vanno ordinando la gran pro­­duzione letteraria, e con dó bene avv'iano il destino stesso di scrittori, scienziati, poeti. Nella odierna e si vasta diffusione di libri e giornali, non é egli chiaro e palese, quale sia e quale possa diventare lo spirito buono, il gusto line, il sentimento nobile, onde sono animati e guidati gli Editori di tutto il mondo nella loro imponente attivitá ?! Ebbene, non é egli di viiale im­­portanza, die i piű insigni e auto-The Publishers’ Congress^ From all quarters of tho globe remarkable men are on their way to Budapest. For tomorrow — Sun­day — the International Publishers’ Congress is to be opened in this city. The publishers’ „guild“ — for such we may call it — is composed of those men who are the business managers of knowledge, enlighten­ment, progress, of the means of spreading culture — books —, who convert into money the literary products of the human mind: men whose business it is to negotiate the creations ot God’s greatest gift, — intellect, ability, genius, — to mould and materialise them, and to forward them to their respective destinations. Is not their work similar to that of the ministers of religion? Are they not the body serving as the dwelling-place for the soul of living and life-giving light? Do not the morals, the progress, the spiritual welfare of generations, nations, continents, of. the whole of humanity, depend upon the gui­dance ot those in whose hands the fate of the creations of writers, scholars, poets reposes? Publicity in print has attained to limits of immensurable extent: under such circumstances is not the spirit, the tastes, the feelings guiding these men in their grand work, a matter of public concern? And is it not a matter of tremendous importance that the eminent leaders and au-Mai számunk 64 oldaL

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék