Budapesti Hírlap, 1913. október(33. évfolyam, 232-258. szám)
1913-10-28 / 255. szám
16 BUDAPESTI HÍRLAP (255. sz.) 1913. október 28. Bárdi Ödön, Benin báró: ifjú Ditrói Mór, Mourics: Zátony Kálmán, Laurel: Kemenes Lajos, parancsnok: Szalay Károly. Michci: Győző Lajos, lakáj Bogyó Zsigmond. Az újdonságot, amelyet Heltai Jenő fordított, Jób Dániel rendezi. * (A bayreuthi operaház.) A Wagnerimuzsa hajléka fölött meghúzták a vészharangot s legközelebb be kell zárni a színház kapuját. A kormány tűzbiztosság szempontjából vasfüggönyt és kőlépcsőket követel s ilyen állapotban nem engedi meg az épület használatát. Minthogy a fölmerülő költség körülbelül százezer márkára rúg, valószínű, hogy a város új színházat építtet. * (A molnár és gyermeke Budán.) A Krisztinavárosi Színkörben szombaton, november elsején ■délután fél négy órakor mérsékelt helyárakkal és este fél nyolckor, úgyszintén vasárnap délután és este Raupach kilenc képből álló nagyhatású népdrámája, A molnár és gyermeke kerül színre. Mária szerepét mind a négy előadáson Molnár Aranka, a Vígszínház tagja játsza. A sirásó szerepében Újváry Károly lép föl. A temetőképhez látványosságnak ígérkező kiállítást készíttetett a vezetőség. Jegy úgy a szombati, mint a vasárnap délutáni és esti előadásra szerdától kezdve egész napon át a Budai színkör pénztárainál és az ismert elővételi helyeken váltható. * (A tangó és a francia Akadémia.) Párisból Írják: Szombat este volt az a várva-várt, nevezetes ülése a francia Akadémiának, amelyen nem kisebb nagyság, mint Richepin értekezett a s tangóról. Már órákkal az ülés megnyitása előtt elegáns közönség tolongott a halhatatlanok kapuja előtt s mire az előadó a dobogóra lépett, zsúfolásig megtelt a nagyterem minden zuga. Feltűnő volt, hogy az akadémikusok tüntetően bojkottálták Richepin előadását, mindössze négy halhatatlan érzett vágyat a tangó himnuszának meghallgatására. Megvigasztalhatta azonban Richepin-t az a körülmény, hogy ez a négy kiváncsi úr a négy legöregebb akadémikus volt, akik a hallottakon felbuzdulva még a kipirult arcú mondaineknél is lelkesebben tapsoltak kollégájuknak. * (A Fészek megnyitása.) Szombaton nyílt meg ismét a Fészek. Helyiségeit Vajda Andor és Gyenes László műépítészek tervei alapján pazar pompával és művészi ízléssel újonan rendezték be. Az egyesület tagjait Bánffy Miklós gróf és Szerémy Zoltán igazgató fogadták. Vacsorára kétszáznál többen gyűltek össze. A vacsora után Váradi Aranka, Váradi Antalnak ez alkalomra írt prológusát szavalta el nagy hatással, majd Parvis Taurino baritonista, az Operaház tagja énekelt. Ezután reggelig tartó tánc következett. * (Boieldieu és Strauss Rikárd.) Milyen nagy távolság választja el egymástól ezt a két zenei költőt időben! Hát még a muzsikában! Boildieu a finom, világos, melódikus, tiszta esprit gaulois zenei megnyilatkozása. Strauss Rikárd maga a teuton nyerseség, a formátlan hangkáosz. És most mégis összekerül a két név: Boieldieu és Strauss Rikárd. Ott szerepel mindkettő a drezdai opera színlapján békés egyetértésben. Drezdában ugyanis előadják Boieldieu Voitures versees című operáját, melyet újrahangszerelt Strauss Rikárd, így mindegyik jól járt. Boieldieu tarka vásári köntöst kapott, amelyen csak úgy csilingel a sok csörgő, Strauss pedig azt, amiből neki legkevesebb van: melódiát. És a színház és a közönség sem panaszkodhatik. Mert a drezdai opera nézőtere minden este tele van, ha a Voitures versées, vagy új címe szerint A sátán útja van műsoron. * (A soproni zeneegyesület), mint Sopronból jelentik, vasárnap délelőtt a Dóm-templomban Lorenz János zeneszerző születésének kilencvenedik évfordulója alkalmából előadta Lorenz nagy C-dúr miséjét. A templomot előkelő közönség teljesen megtöltötte. Az előadást Kossow Jenő dr., a pozsonyi Dóm karmestere, Lorenz volt tanítványa dirigálta. A zenés mise után az egyesület nevében Baán Endre dr. főispán megkoszorúzta Lorenz sírját. * (A kecskeméti művésztelep.) Tegnap nyílt meg Kecskeméten Sándor István polgármester és Horváth Mihály képviselő jelenlétében a Grünwald Béla festőművész vezetése alatt álló festőtelep kiállítása. Sajnos, ez a kultúrintézmény megalapítójának, Kada Etek kecskeméti polgármesternek halála óta állandóan küzd a város közönségének részvétlenségével. A kiállításon a telep vezetője, Grunvald Béla, néhány régebbi növendék és a jelen fiatal művészgárda szerepelnek képeikkel. Említést érdemelnék Grünvald Bélának egy nagyobb kompozíciója, Perlrott, Csaba, Bornemisza Géza öntudatos rajzú képei, Kandó László portréi, továbbá Kmetty János plasztikus vásznai, Erős András tájképei, Gulyás aktjai és figurális kompozíciója, továbbá Oláh Sándor, Faragó Géza, Dobrovics és még többen. Janszky és Szivessy templomterve igen sikerült és nagyon jó kisfaludi Stróbl Zsigmond mellszobra is, amely Kada Eleket ábrázolja, ötletesek Fehérvári Erzsi kis majolika figurái is. A fiatalok közül Gulyáson kívül Jánosi, Markovics, Katti, Halász, Vitéz, Alpár szerepelnek rajzzal, tájképpel, csendélettel és figurális alkotással. * (Méry Béla hangversenyei.) Friedmann Ignác november 10-én, hétfőn rendezi a Zeneakadémia nagy termében egyetlen Chopin-estéjét, amelynek műsora a következő: Ábrándok, Noktürn, Impromtu, Etűd, Skerzó, Polonéz, Prelüd, keringők és balladák. — Amundsen Roald, a déli sark merész felfedezője szerdán, november 26-án, a Zeneakadémia termében előadást tart német nyelven. A híres kutatónak sikerült utazásáról kinematográfikus felvételeket készítenie, melyek ez alkalommal bemutatásra fognak kerülni. * (Képzőművészet.) Az Ernst Múzeumban vasárnap délelőtt nyílt meg ünneplésen a Magyar Mannheimer Gusztáv műveiből rendezett kiállítás. A kultuszminiszter nevében Majovszky Pál dr. osztálytanácsos jelent meg s nyitotta meg a kiállítást nagyszámú közönség jelenlétében. * (Tudományos élet.) A Természettudományi Társulat ásványtani szakosztálya október 28-án, kedden, este nyolc órakor a tudományegyetem II. számú kémiai intézetében (Esterházy utca 11. sz., II. emelet) ülést tart. Mauthner Nándor: A syringaaldehyd ús szintézise és Pfeifer Ignác: Közlemények a József Műegyetem kémiai technológiai laboratóriumából címmel tart előadást. * (A konventbiztos.) Farkas Pál ily című drámája, mely a Nemzeti Színházban szép sikert aratott, most könyvalakban is megjelent a Singer és Wolfner cég kiadásában. Az a két korona ötven fillér; megrendelhető a Budapesti Hírlap könyvkiadóhivatalában. * (Tudományos Akadémia.) Az Akadémia mai összes ülésén Ferenczi Zoltán tette meg jelentését a Péczely-féle regénypályázatról. Az 1911—12. években megjelent regények közül a legjobbnak ezer koronát aranyban ad az Akadémia a Péczelypályadíj alapító oklevele értelmében, elsősorban a legjobb történelmi regénynek. A bírálók: Rákosi Jenő, Beöthy Zsolt és Ferenczi Zoltán úgy találták, hogy bár nagyon sok figyelemreméltó és értékes regény jelent meg az említett két évben, ezek között igazi történelmi regény csak egy volt: Mikszáth Kálmánnak A fekete város című, 1911-ben megjelent regénye. Ezért a bírálók ennek a regénynek javasolták a pályadíj kiadását. Az Akadémia összesülése elfogadta a bírálók indítványát és egyhangú határozattal kimondotta, hogy ez ezer koronás pályadijat Mikszáth Kálmán örököseinek, özvegyének és gyermekeinek adja ki. A regény, amely a Rákócziféle szabadságharc idejében játszik, Lőcse városának az akkori szepesi nemességgel és Görgei Pál alispánnal való harcát tárgyalja. — Az Akadémia ma este hat órakor Plósz Sándor elnöklésével öszszes ülést tartott. Heinrich Gusztáv főtitkár a folyó ügyekről szóló jelentésében elparentálta Vályi Gyula levelezőtagot, a kolozsvári egyetem tudós tanárát, aki végrendeletében tízezer koronát hagyományozott az Akadémiának. A helsingforszi finn-ugor társaság átiratban fejezte ki részvétét Vámbéry Ármin elhunyt kitűnő tagtársa halála alkalmával. A Nemzeti Színház értesítette az Akadémiát, hogy a Keleti-féle pályamű bírálói közé a maga részéről Dezső József és Gyenes László művészeket küldte ki. Az összes ülés a főtitkár jelentését tudomásul vette. * (Sas Ignác nótái.) Sas Ignácnak eddig kétszáznál több nótája jelent meg és ezekből igen sok él már a nép ajkán. Hires nótái közül Azt a kutyafáját ... Ha majd egyszer a síromon . . . Orgonavirág dal. Templomjáró sohsem voltam . . . valamint az ez idő szerint leghíresebb Keresem az istent . . . kezdetű dalok a legismertebbek. A most Nádor Kálmán zeneműkiadó kiadásában igen ízlésesen kiállított füzetbe foglalt három uj Sas-nóta, és pedig: Ne emlegess engem ... Én is tudtam imádkozni és Csókolom az aranyos szép . . . címmel igazolják, hogy Sas megérdemli nagy népszerűségét. Hangulatos, mélyen átérzett melódiák. * (Iparművészeti pályázat.) Az Iparművészeti Társulat nyilvános pályázatot hirdet polgári lakás bútorzatának tervére. A berendezésnek a jogos művészi igényeknek meg kell felelnie s e mellett célszerűnek is" kell lennie. Pályadijul a társulat a hálószoba és az ebédlő bútorainak tervére külön-külön egy-egy ötszáz koronás és egy-egy háromszáz koronás dijat tűz ki. A pályaműveket december 16-ának déli tizenkét órájáig kell az Iparművészeti Társulat igazgatóságához (Üllői út 33—37.) beküldeni. Az Iparművészeti Társulat egyúttal nyilvános pályázatot hirdet eredeti iparművészeti tervekre is. És pedig elsősorban ünnepi ajándéknak való vagy mezőgazdasági, állattenyésztési és sportversenyk emlékdíjául alkalmas tárgyak tervére. Pályadíjat nem tűz ki a társulat, de legalább kétezerötszáz koronát irányoz elő a legmegfelelőbb tervek megvásárlására. Az egyes tervek vételárát a tervező művészekkel egyetértve fogja megállapítani. A pályázaton csakis magyar állampolgár vehet részt. A pályázat nyilvános s december 15-én déli tizenkét órakor jár le. TESTEDZÉS. A magyar-osztrák mérkőzés. — Magyarország csapata győzött 6 : 3 (3 : 1) arányban. — Harmincezer néző a Hungáriasporttelepen. — Kívül a főváros határán, ahol alig egy esztendővel ezelőtt még vastag homokfelhőket kavart föl egy kis szellő s a hová csak az tévedt el, a kit ügyesbajos dolga a perifériákra szólított, tegnap a legcsodásabb hellyé varázsolódott. A Hungária-körutnak egyik legelhagyottabb helyén épült föl a Magyar Testgyakorlók Körének a pályája. Lelkes sportszeretet, lángoló klubhűség és páratlan áldozatkészség a homoktengerből büszke sporttelepet emelt, új templomot a modern kultúra leggyönyörűbb hajtásának, a testedző sportnak. Idegenek, akik elvetődnek a mi ragyogó fővárosunkba, meghatott lélekkel állanak meg a város északi határát körülölelő széles útvonalnak, a Hungária-körútinak két pontján. A M. T. K. sporttelepnél és a följebb alig negyedóra járásnyira az Üllői-út torkolatánál fekvő F. T. K. sporttelepnél. A műveit külföld kulturemberei tudják, mit jelent ma a sport, s mit jelentenek a sporttelepek, amelyek rövidesen éppen olyan fokmérői lesznek a nemzetek kultúrájának, mint a művészet, irodalom, ipar és kereskedelem fejlettsége és a vasúti hálózat sűrűsége. De nálunk kiváltképpen kincsesháza a két terület a fővárosnak, sőt az egész nemzetnek, mert nemcsak a fiatal generáció testi erejét és lelki erényeit művelik ki benne, hanem innen árad szerte az érzés, amelyet, sajnos, az élet küzdelme és a viszonyok terhessége már-már száműztek a lelkekből. A F. T. K. meg a M. T. K. sporttelepére kell ma kizarándokolnunk, hogy elmerüljünk abban a gondolatban, hogy lelkünk összeforrjon a magasztos érzésben, hogy magyarok vagyunk. S mily boldogság az a mai világban, az átkos széthúzás korában. A labdarúgás kolosszális hódításának egyik rugója a lelkeket átható érzés s ez volt az összefüggő kapocs annak a rengeteg embersokaságnak a szívében is, amely tegnap nem ismert más kérdést, csak azt, hogy legyőzzük-e Ausztriát, diadalmaskodik-e a magyar legénység az osztrák csapaton. * Velasquez káprázatos színeket festő ecsetjére és Hugo Viktornak a színek játékát megdöbbentő hűséggel rajzoló tollára is méltó volt a Hungáriasporttelep feledhetetlen képe. A meghatottság szállotta meg az ember lelkét, ha tekintetét végigjáratta a hatalmas terület nézőtérségén. A pálya déli részén óriás tribün terpeszkedik. Csöppet sem monumentális, nincsenek cirádás, égnek meredő tornyai, s fekete emberrajával inkább félelmetes benyomást kelt. Szemközt vele egyszerűsödött félszerszerű, hosszú faalkotmány, ez is zsúfolva a szakadásig. A két tribün között kolosszális betonlépcsőzet emelőik vagy két emelet magasságba futva fölfelé. Ez adta a legnagyszerűbb képet, ami valaha is elénk tárult. Mint ősszel a szél ereje alatt imbolygó faágak, dőlt rajta az emberfejek szédítő sokasága jobbra meg balra. Azután megállott, mint a jegenye, szilárdan, egyenesen, hogy a következő pillanatban ismét hullámzásnak induljon és minden pillanatban a fölborulás látszatát keltse. A telep bejárójánál épült gyönyörű klubház emeletes terraszán, a háztól jobbra eső emelkedésen, a pályát beszegő korzóüléseken és székeken ember-ember mellett. A természet is örömét lelhette a futballsportnak ebben a nagyszerű ünnepében. Aranyos napfénybe fürösztötte a játékteret s a levegő is oly üde volt, akár a legillatosabb tavaszi napon. A magyar-osztrák mérkőzés miliője tehát ragyogóbb volt minden eddiginél s a rend is, a melynek tökéletessége hozzátartozik a közönség kedvének a földerítéséhez, tökéletes volt. Harminczezer