Budapesti Hírlap, 1914. március (34. évfolyam, 52-77. szám)
1914-03-01 / 52. szám
Budapest, 1914. . évfolyam, 52. szám. megjelenik hétfő kivételével mindennap. Előfizetési árak: Egész évre 28 kor., félévre 14 kor., negyedévre 7 kor., egy hónapra 2 kor. 40 fik Egyes szám ára helyben és vidéken 10 fll. Hirdetések milliméter számítással, díjszabás szerint. Főszerkesztő és laptulajdonos: Rákosi Jenő. Szerkesztőség: Vili. ker., Rökk Szilárd utca 4. sz. Telefon József 63. Kiadóhivatal: VIII. ker., József-körút 5. sz. Telefon: Előfizetés: József 95. Elárusítás: József 9-29. Apróhirdetés: J. József 95. Hirdetés: József 53. Könyvkiadó: József 9-29. Igazgató: József 9-38. A pravoszlávok. Budapest, febr. 28. Mikor néhai Brankovich karlócai pátriárkát beiktatták, vendége voltam e szimpatikus és tiszteletreméltó külsejű, és vonzó egyéniségű papi fejedelemnek s ünnepének. Ott láttam először a keleti egyház patetikus és pompás ritusát s tőle hallottam először a pravoszlávia magyarázatát és marasztalását. Mutatta székesegyháza impozáns, régi liturgikus könyveit és lelkesedéssel beszélte, hogy e szent könyvek ósdi, gondolom ó-szláv nyelve bármely nyelv minden bájával, erejével és szinpompájával ékes. Melléje állítható tökéletesség dolgában, azt mondta a pátriárka, az ó-görög nyelv teljességének. Brankovich szép alakja és lelkes beszéde egyaránt él az emlékemben elevenen s mikor most a pravoszlávokról kell beszélnem oly értelemben, a mely nem válik becsületükre, tiltakozom mindenekfölött az ellen, hogy a keleti vallás hívei általánosságban magukra vonatkoztassák, amit mondok. Előbénk tolakodik a pravoszláv szó, amely igazhitűt jelent, a rutén perből, amelynek révén egész Magyarország figyelme ráterelődött arra a mozgalomra, amely állítólag vallásos fanatizmusból, szegény földhöz ragadt népek lelki üdvéért, nyugalmáért, békéjéért folyt, s melyet Bobrinszki szerint nem lett volna szabad bíró elé vinni, mert ő mindig azt hallotta, hogy Magyarországon teljes vallásszabadság van s itt mindenkinek szabad, a kit lelki szüksége erre ösztönöz, áttérni az egyik vallásból a másikba. Már most ha nekünk föltűnt az, hogy voltaképpen a Bobrinszkiak azok, akik apostolokat nevelnek, küldözgetnek, utaztatnak és pénzelnek azért, hogy a mi ruténjeink ne a görög-katolikus, hanem a görög-keleti (az is az orosz) vallás szerint üdvözüljenek és nem voltunk hajlandókelhinni, hogy ez éppenséggel a mi együgyű ruténjeink lelki kényszeréért történik, hanem inkább a Bobrinszkiak rejtettebb szándékaiért: ma a debreceni merénylet bukaresti vizsgálatában oly fordulat állott be, amely a Bobrinszki pravoszláviájára csúnya világosságot vet, melyet csak azért nem mondunk feketének, mert a feketeség, és a világosság egymást kizárja, a Bobrinszki pravoszláviájában pedig több a fekeség, mint a világosság. Az a hír jó Bukarestből, hogy a két gonosztevőt, aki álnéven járt Magyarországon és álmárn adta postára Csernovicban a pokolgépet. ..a romániai rendőrség letartóztatta, mint a Hudapesti Hírlapnak már szombati száma jelentette, egy bukaresti egyetemi hallgató, besszarábiai (tehát orosz alattvaló) 'fiatalember'és egy a zendülő Potemkin orosz hajó egy matróza képében. Olvasóink emlékezhetnek a Fekete tengert járó e hajóra, melynek legénysége Odessza alatt föllázadt, nyílt tengerre ment és végül Konstanzában, Romániában kikötött. Legénysége nélkül való táviratozás, füst nélkül való puskapor korszakában föltalálják a szerelem nélkül való házasságot. Főképpen pedig azért, mert ennek ellenkezője, a házasság nélkül való szerelem oly nagy pusztításokat végez a társaséletben. Tanulmányaim közben a szkeptikusok írásait is böngésztem, melyek a szerelmet őrültségnek, a szerelmes embert pedig bolond embernek nyilvánítják. Ennek bizonyítékául felhozzák, hogy bár a szerelmes ember pozitíve tudja, hogy ideálja az Erzsébet-körút harminchetedik száma alatt lakik, mégis a futó felhők és a csobogó hahóik útján küld üzenetet, noha biztos lehet afféléi, hogy ez után az ideál soha kézhez nem kapja az ő sóhajtásait. Józaneszű embernek lehet-e mondani azt, aki bánatát a költöző darunak és a temetőbeli fűzfának mondja el? A szkeptikusok azt mondják rá, hogy nem. Ha tehát a szerelem őrültség, kár a házasságot vele elrontani. Ha pedig a házasság maga is bolondság, akkor pláne nem bírja el a szerelmet. Ilyen szédületes töprengések között töltöttem életemet huszonhat éves koromig és akkor megházasodtam. Beláttam, hogy a rendszerem hibás volt. Nem könyvekben kellett volna argumentumokat keresnem a házasság mellett és ellen, hanem magukban a házasságokban. Csak ezekből lehet némileg megbízható követőit; elhagyta a hajót és elszólad Oláhországban. Ezek közül való ez a matróz, akit mint az egyik merénylőt Bukarestben elfogtak. Ez a fordulat ime azt jelenti — nem is támaszkodva arra a hírre, hogy ez a két gyilkos Magyarországon állítólag találkozott Bobrinszkival is, — hogy az orosz pravoszláv mozgalommal függ össze a bűntény. Orosz alattvalók követték el. De rendezése oly bizantinus alattomossággal történt, amely ritkítja párját. Romániában tartózkodó besszarábiai román embert szemeltek ki eszköznek. Romániából jöttek, oda menekültek viszsza a gyilkosok. Kétfelé is volt irányítva a debreceni bomba, amely a hajdúdorogi püspököt lett volna hivatva elemészteni. Egyik célja volt fölrobbantani a pravoszláv mozgalom elleni pert; megfélemlíteni azokat, akik hajlandók megijedni; fölbátorítani azokat, akiknek a bíró előtt van mit félniök. Másik célja volt gyanúba keverni Oláhországot és a románságot; végképp lehetetlenné tenni minden barátságos megértést magyar és oláh közt és megtépni végleg a kötelékeket, amelyek Romániát a hármasszövetséghez kötik. Ez igazi pokolgép volt, pokoli észjárással, pokoli alattomossággal, pokoli célzattal. Aki még hitt abban, hogy Máramarosban csakugyan a mi szegény ruténjeink vallásos szükségéről van szó, azt ez a bomba kijózaníthatja. A szláv,, ha tem------rrrrr~ r~‘--------rssr-----rn^sr-Trsssss* Ránki Rudolf házassága. w IRTA SIPULUSZ. Huszonhat éves koromig azzal foglalkoztam, hogy gyűjtöttem. Nem levélbélyeget, nem is levelezőlapot, de még csak régi érmeket se. Nekem az volt a szenvedélyem, hogy argumentumokat gyűjtöttem, mégpedig a háziasság mellett és ellen. Akár könyvet olvastam, akár színházi előadást néztem, figyelmem mindig odairányult, hogy hol találok érvet a házasság ellen vagy mellett. Az ilyent aztán rögtön följegyeztem. A pro és kontra meglehetős egyensúlyban tartották egymást és én nem tudtam magamat rászánni, hogy okos dolog-e megházasodni, vagy nem? Egyszer az a nézet uralkodott bennem, hogy a házasság egy szükséges rossz. Máskor amaz irány felé hajoltam, hogy a házasság egy fölösleges jó. Barátaim segítettek töprengeni, de m sem tudtam dűlőre vinni a dolgot. Abban azonban mindnyájan megegyeztünk, hogy az egész dolgot az úgynevezett szerelem teszi komplikálttá. Minden bajt ez csinál. A legbolondabb házasságba beleugratja az embert és sokszor tragédiát csinál ott, ahol a felek egyszerű, jóravaló polgári színművei beérnék. Barátaim túlnyomó részeinek véleménye az volt, hogy igazán ideje volna, hogy a drótkezleléseket levonni. Ha tudósok e tekintetben pontos megfigyeléseket folytatnának, a fejemet teszem rá, hogy huszonöt év alatt egészen megbízhatóan ki tudnák deríteni, hogy ilyen és ilyen természetű férfi milyen természetű nővel boldogul? Máris vannak olyan tudósok, akik csináltak ilyen természetű kutatásokat és megállapították például azt,hogy az ősszel született férfiakból jó férjek lesznek. Meg lehetne állapítani, hogy a férfiak és nők hónapról-hónapra milyen karakterrel jönnek a világra. Minden újszülöttről törzskönyvet vezetnének, mikor aztán elérkezik a házasság ideje, ki-ki e könyvek alapján keresné a hozzájáralót. Természetes, hogy az én házasságomat nem az okozta, hogy az argumentumok az egyik oldalon túlságosan megszaporodtak. Azt se tagadom azonban, hogy volt egy argumentum, ami talán döntően hatott a mérlegre. Különös dolog, hogy az ember végigeszi a filozófusokat, s akkor a legmélyebb ötletet egy bolond párisi vígjátékban találja. Egy igénytelen semmiségben, mely valahol a külső bulváron egy pillanatra megcsattogtatja a szárnyát, aztán tovarepül és vége. A fiatalember tanácsot kér a nagybátyjától, hogy megházasodjék-e? A magybácsi azt tanácsolja, hogy habozás nélkül rögtön tegye meg. Miért? — Mert látod, fiam, a nőtlen ember min- Mai számunk 60 oldal.