Budapesti Hírlap, 1914. augusztus (34. évfolyam, 181–211. szám)

1914-08-01 / 181. szám

­­ ügyi szolgálatot végezzenek. Az Irgalm­as-rend pad­jai voltak az elsők, a­kik hadiszolgálatba állottak. Városi népsegítő-iroda. Bárczis István dr. polgármester rendeletben in­tézkedett városi népsegítő-iroda felállítása iránt. Ezt az elhatározását a polgármester a katonák család­tagjainak és a nagyközönségnek hirdetmény útján juttatta tudomására. A hirdetmény teljes szövegében igy hangzik: A katonák családjaihoz! A polgármester köte­lességének tudja, hogy katona polgártársainak az itt­hon hagyott családjukért való gondján könnyítsen. Tudomására hozza tehát minden budapesti család­nak, a­melynek gyámolítója a hazáért fegyverben áll, hogy segítségére, gondja enyhítésére, minden­nemű ügyes-bajos dolgában utibai©azitásra, tanács­adásra városi népsegítő­ irodát állít föl. Ez az iroda augusztus 3-án, hétfőn reggel kilenc órakor kezdi meg működését a IV. ker. papnövelde­ utcai új is­kolaépület tornatermében és minden nap, ünnep­napon is, reggel 9-től este 7-ig nyitva lesz. Mindenki ismerje hazafiai kötelességének, hogy az iroda ki­küldötteinek, a­kik igazolvánnyal és jelvénnyel bír­nak, mindenben híven kezére járjon. Azok a polgá­rok, a­kik a városi népsegítő-irodában önkéntes szol­gálatot akarnak vállalni, a középponti városházán a polgármesteri titkárnál jelentkezhetnek. Budapest, 1914. július 31. Bárczy István polgármester. A polgármester a városi népsegítő-irodát szervező rendeletéhez a következő magyarázatot fűzi a közönség számára: Az iroda a bevonuló katonák családtagjait mindennemű ügyes-bajos dolgukban, úgy hatósá­gokkal, mint magánosokkal szemben útbaigazítás­sal, tanáccsal és írott ajánlattal látja el. A pénzbeli segítésre szorulókat azokhoz a közintézményekhez és egyesületekhez közvetíti, a­hol természetbeli vagy pénzbeli segítséget nyerhetnek. Anyagi ügyeikben, tartozásaik dolgában jogs­égí­tésben részesíti őket. Különös gonddal van a gyermekekre. Az irodában, a­melyben a polgármestert Hanvai Sándor kir. ta­nácsos, elüljáró, képviseli, önként jelentkezett pol­gárok teljesítenek szolgálatot a főváros tisztviselői mellett és sürgős esetekben azonnal személyesen jár­nak el a katonák családtagjainak ügyében. E­z az iroda közvetíti a hatóságokkal­ az élelmiszeruzsora ellen felmerülő súlyos panaszokat is. A polgármester a sajtó útján is kéri az egyesületeket és magánoso­kat, hogy a városi népsegítő­ iroda kiküldöttjeit, a­kik a város színeit viselő jelvénnyel és igazolvány­nyal vannak ellátva, a nemes cél érdekében és min­denben szeretettel támogassa. A mai napon a pol­gármester a kormányhoz fölterjesztést intézett, a­melyben azt kérte, hogy az állami hivatalokat a nép­segítő­ iroda támogatására hívja föl. A m­unkaszünet felfüggesztése. Harkányi János báró kereskedelemügyi mi­niszter a hadi állapotra való tekintettel a törvényes munkaszünetet ez évi augusztus 2-ára és 9-ére eső vasárnapokra s az e vasárnapokat követő hétfői na­pok reggeli óráira az 1891. évi XIII. törvénycikk ha­tálya alá tartozó mindennemű munkára, üzemre és elárusitásra fölfüggesztette. Megszüntették az adóbehajtásokat Hann Arnold pénzügyi tanácsos, székesfő­városi adófelügyelő távollétében a királyi adófel­ügyelőség vezetésével megbízott helyettese ma kije­lentette, hogy bár eddig a pénzügyi hatóságok a pénz­­ügyminisztériumtól nem kaptak és nem is kaphattak arra vonatkozóan utasítást, hogy a kivételes hely­zetre való tekintettel függesszék föl az adóbehajtást, az adófelügyelőségek mégis a hamarosan várható i­lyen szellemű rendelet értelmében működnek és hallgatag megállapodással máris felfüggesztették az adóbehajtást. Természetesen ez a szüneteltetés nem azt jelenti, hogy kivétel nélkül mindenkinek meg­szűnik az adófizetőségi kötelezettsége, mert a­kiket a mozgósítás anyagilag nem érintett, azoknak fo­kozott kötelezettségük az adózás teljesítése és ezek ellen szükség esetén meg is tartják a behajtási eljárást. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége a zászlók alá behívott alkalmazottak családtagjainak segítéséről összes tagjaihoz körlevelet intézett, mely­ben többek közt ezt mondja: Egyes ipari vállalatok átérezve a jelen pilla­nat történelmi jelentőségét, máris magasztos példát adtak, a­mikor elhatározták, hogy a zászlók alá be­hívott alkalmazottaiknak és munkásaiknak család­járól a háború tartama alatt gondoskodni fognak. Ismerve a magyar gyáripar hazafiasságát és minden alkalommal megnyilvánuló áldozatkészségét, biza­lommal fordulunk a magyar gyáripari vállalatok összességéhez, hogy ezt a példát követve, a maguk részéről a lehetőség határain belül hasonló intézke­déseket tegyenek. Bár az események éppen a ma­gyar gyáripart a legsúlyosabb megpróbáltatások elébe állítják, bízva bízunk abban, hogy kérelmünk a jelen esetben is meg fogja találni azt a visszhan­got, a­mellyel, a­mikor hazafias kötelességek teljesí­­téséről volt szó, a magyar gyáriparhoz intézett min­den fölhívásunk eddig is találkozott. Egy másik körlevélben a Szövetség fölkérte tagjait, hogy a­mennyiben a bekövetkez­ett forgalmi nehézségek folytán a Szövetség valamely tagjának szállítmányát az ő állomásukon föltartóztatták volna, az illető feladó cég esetleges megkeresésére az árut saját raktáraikban őrizzék meg mindaddig, míg annak továbbszállítása lehetővé válik. Figyelmeztetés a munkaadókhoz. A Budapesti Kerületi Munkásbiztosító Pénztár igazgatósága ez után is figyelmezteti a munkaadókat, hogy azoknak az alkalmazottaknak a munkából történt kilépését, a­kik a mozgósítás következtében katonai szolgálatra bevonultak, a törvényszerű ha­táridőben a pénztárnál jelentsék be még az esetben is, ha a bevonult alkalmazott munkakönyve a mun­kaadónál maradt, mert azon alkalmazottak után, a­kiknek a munkából történt kilépését a munka­adók be nem jelentik, a pénztár a járulékot a kilé­pés bejelentésének beérkezéséig felszámítani kény­telen. Üdvözlés Németországból. Ischl, júl. 31. Udvari körökben beszélik, hogy a király el­utazása előtt temérdek hódoló táviratot kapott a világ minden részéből, de főleg Ausztriából, Magyar­­országból és százával a német birodalomból. Külö­nösen ezek az utóbbi táviratok szereztek nagy örö­met az uralkodónak, mert megnyilvánult bennük a német birodalom szövetséges hűsége. Ezek a né­metországi táviratok városok községi képviselőitől jöttek és majdnem mind az osztrák néphimnusz első sorával köszöntötték a királyt. Valamennyi né­met egyetemtől érkeztek táviratok, továbbá a német birodalmi katonai és tengerészeti testületektől és társadalmi egyesületektől. Pincérnek a kévéházban. A Baross-téri Keleti-kávéház pincéreit csaknem kivétel nélkül behívták még a múlt napok folyamán, katonának, és a pincérek családjai kenyér nélkül maradtak. Sátor­­Béla, a kávéház tulajdonosa felszó­lította az asszonyokat, gyermekeket, hogy ők szol­gálják ki a pincérek helyett a vendégeket és ennek fejében megkapják a pincérek teljes fizetését és még borravalót is szerezhetnek. Az asszonyok nagy öröm­mel vállalták a dolgot és már dolgoznak is a kávé­házban hajnaltól déli 12-ig és délután 4-től 7-ig. Két asszony tegnap már húsz korona borravalót szerzett együttvéve, ma még több női kiszolgáló van és a borravaló bevételük is gyarapodott. Tábori mise. Egerből jelentik: Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek, titkos tanácsos, az itteni kaszárnya udvarán tábori misét mond és a katonák elötte teszik le az esküt. Eger városa fényesen készül megünnepelni ezt az alkalmat. Magyar aviatikusok a harctéren. A Magyar Aero Szövetség a tegnapi nap folya­mán felhívta az összes magyar honos okleveles pi­lótákat, hogy magukat a léghajósosztályban tábori pilótává képezzék ki, azután önként szánjanak hadba és e célból a Magyar Aero­ Szövetségnél je­lentkezzenek. Magyar pilótáink lelkes honszeretet­től indíttatva, a fölhívásnak rögtön eleget tettek s közülük eddig a következők jelentkeztek: Dobos István, Kvasz András, Minár Gyula, ifjabb Teleki Tibor gróf, Tóth József és Wittmann Viktor gé­pészmérnök. A Magyar Aero-Szövetség az illetők nevét a hadügyminiszter tudomására hozta és való­színűleg a közeli napokban az illetők meg is kapják a behívó­ levelet.­ ­­ feministák felhívása. A Feministák Egyesülete azzal a fölhívással fordult az aggódó magyar nőkhöz, adjanak az asz­­szonyoknak most, hogy sok százezer család föntar­­tója képtelen családjáról gondoskodni, alkalmat arra, hogy önmaguk tartsák fönn családjukat, egyúttal kéri a nőket, hogy egyesített anyai gond­dal őrizzék az itthon maradt gyermekeket. A föl­hívás rámutat arra, hogy a legkülönbözőbb üze­mekben, a mezőgazdaságban és az iparban a be­vonultak női családtagjaival lehetne a behívott fér- BUDAPESTI HÍRLAP (181. sz.) 1914. augusztus 1. fiúk munkakörét betölteni, de gondoskodni kellene az ily módon munkára kényszerült nők gyermekei­ről is. A vidékről változatlanul a leglelkesebb kedv megnyilatkozásáról kapunk híreket. Néhány jelentő­sebb vidéki hírt itt közlünk: Szentes: Csütörtök este éjfélig tartó tüntető ikörmenet vonult végig a városon. A megyeháza előtt Cicatricis Lajos főispán lelkesítő beszédet mondott a 10.000 főnyire megszaporodott tömeg előtt, a­mely lelkesen ellette a háborút, a királyt és Vilmos csá­szárt. A közönség zenével és fáklyákkal vonult vé­gig a városon. Zircen július 29-én este fáklyásmenet volt a háború mellett. A bevonulni készülő ifjúság rendezte. A menet bejárta az egész falut. Kemény Pál dr. lelkes beszédet mondott, majd az apátság elé vonul­tak, hol Erdőssy Bódog cisztercita mondott lelkesítő beszédet. Végh Győző a piacon beszélt nagy lendü­lettel. Szabadka-" A hazai szerbség fővárosának, Sza­badkának lelkesedése szinte leírhatatlan. Itt a Bácska szivében napról-napra viharosan éltetik a háborút s ez a tüntetés magával ragadja a hazfias szerbség egy rész­ét is, nemcsak a magyar és sváb anyanyel­­vüeket. A város képe rendkívül élénk, éjjel-nappal óriás tömegek hullámzásnak az utcákon. Este ka­tonabandák haladnak muzsikaszóval a Szerbia el­len tüntető menetek élén. Gyönyörű jelenet volt az elmúlt este tizenegy órakor a Városi­ kávéház előtt. A fölvonuló tízezernyi tömeg megállt a kávéház zsú­folt terrásza előtt s rázendített a Himnuszra, a­me­lyet cigányzenekar kísért. A kávéház vendégei va­lamennyien fölállottak, köztük a közös hadseregbeli tisztek is, a­kik még sapkájukat is levették. A lelkes tömeg a jelenvolt tiszteket, alezredestől hadnagyig mindegyiket vállára kapta s a hadsereget éltetve vo­nult velük végig utcahosszat. Tegnap az ifjúság ün­nepet rendezett a kaponyai emlék előtt, a melyet a rácok ellen vivőtt 1849-iki csata elesett hőseinek di­csőségére állítottak. Lelkes beszédek hangzottak el, majd a Kossuth-nóta és a Szózat eléneklése után bevonult a rengeteg közönség a városba s ott tün­tetett a háború mellett. A Bácska lelkesedését né­hány szerb izgató igyekezett megzavarni, de pórul jártak, mert az éber hatóság kezére jutottak. Erő­sen megvasalva csendőrök kísérték a szabadkai ki­rályi ügyészségre a pacséri szerb pópát és községi bírót. Mindketten arra izgatták a bevonuló szerb tartalékosokat, hogy a háborúban tagadják meg az engedelmességet. Jellemző a bácskai rácság haza­­fiságára, hogy az izgatókat maga a szerb nép jelen­tette föl a csendőrségen. Szabadka külvárosában, Kelebiában letartóztatták és Szabad­kára hozták Ke­rtit/ Cvetkó tanítót, mert a szerb­ soron izgatott Ma­gyarország ellen. Szilbereken a szerb pópa került csendőrkézre, mert a templomban a szószékről iz­gatott Szerbia mellett és a magyarság ellen. A pópát a hódsági járásbíróságra kísérték; az ottani haza­fias svábok meg akarták lincselni, de a csendőrök megvédelmezték a nép dühe ellen. Ófutakon a bírót tartóztatták le ugyancsak izgatás miatt. Budapest, júl. 31. Budapest főváros tanácsa a következő hirde­­tést tette közzé: . Nem tartoznak bevonulni: 1. Azok a népfölkelők, a­kik már a részleges mozgósításnál történt jelentkezésükkor szabadságol­tattak (azért, mert a létszám már be volt töltve) és szabadságolásuk az igazolványkönyvükbe be van írva, nem tartoznak ismét bevonulni. II. Azok az emberek, a­kik nem szolgáltak, ka­tonák nem voltak, vagy felülvizsgálat útján mint fegyveres szolgálatra alkalmatlanok lettek annak idején a hadsereg, haditengerészet, honvédség köte­lékéből elbocsátva, a­mennyiben ajánlati lappal vagy behívójeggyel el nem láttattak, szintén nem tartoznak bevonulni. Bevonulni tarto­zna­k. A 11. pontban fölsoroltak közül azonban azok, a­kik ajánlati lappal vannak ellátva vagy behívó­jegyet kaptak, bevonulni tartoznak. Ugyancsak a 11. pontban felsorolt népfölkelők közül azok, a­kik állandóan Budapesten tartózkod­nak, mesterségük (foglalkozásuk) szerinti összeírá­suk céljából a középponti városháza Gerlóczy­ utcai részén (folyosón) jelentkezni tartoznak. Bécs, júl. 31. A népfelkelő-kötelezettek behívott osztályai te­­kintetében felmerült kétségek eloszlatása céljából a csősz. és kir. távirati iroda üld­ékes helyről arról ér­tesül, hogy a népfelkelésre kötelezettek következő

Next