Budapesti Hírlap, 1916. szeptember-október (36. évfolyam, 243–303. szám)
1916-09-08 / 250. szám
1916. szeptember 8. BUVAPEDTÎ HISLAP (250. sz.) — (Hősi halál.) Doleschal Rezső, az 5 ik népfölkelő gyalogezred tartalékos hadnagya augusztus 31-én az orosz harctéren huszonkét éves korában hősi halált halt. Az elesett hősben Doleschal János belügyminiszteri számtanácsos egyetlen fiát vettette el. Kálmán Pálnak, Kálmán Gusztáv hősi halált kiált fiának holttestét pénteken délután négy órakor temetik el a farkasréti temető halottasházából. Ifjabb Kovács Lajos gyomai postamester, a 69-ik gyalogosezred egyéves önkéntes tizedese huszonnég-y éves korában augusztus 11-én Görcnél rohamtámadás alkalmával hősi halált halt. — (A gyermek és a mozi) címen ma a közönség sorából fölszólalást közöltünk, melyre az alább következő választ kaptuk. Teljességgel távol állván ettől a vitától, ezt a választ is megjegyzés nél-lkül közöljük: Igen lisztért Szerkesztő úr! Hivatkozással becses lapjuk mai számában ,4 gyermek és a mozi címen megjelent cikkre, engedje meg, hogy néhány ,tárgyilagos sorral fölvilágosítsam az illető levél íróját. A filmfelvételek újabb irányzata teljesen abban a mederben mozog, ahogy az igen tisztelt levélíró kívánja. Mert a brutális detektívfilmek már is kihalófélben vannak s az ujabb irányzat kizáróan a társadalmi színműveket, vígjátékokat, tudományos képellent és természeti fölvételeket lanszirozza. E tekintetben az a néhány magyar filmgyár jár jó példával belől, mely néhány év óta nagy anyagi áldozattal ésa legkiválóbb magyar színészek tárdásának igénybevételével készíti a magyar filmeket. Így az idén többek között a Corvin-filmgyár magyar tárgyú filmeket vesz föl. Művészei sorába tartoznak többek között: Rózsahegyi Kálmán, Gál Gyula, Beregi Oszkár, Csortos Gyula, Blaha Lujza, Berky Lili stb. A magyar filmgyárban 18 magyar film készül, továbbá a Kino Riport, melynek gyárában Medgyasszay Vilmos, Somlay Artúr, Dési Alfréd, Lenkeffy Ica foglalkoznak, akik Molnár Ferenc és Brády Sándor színdarabjait viszik filmre. Továbbá a Star-filmgyár, mely Petőfi János vitézét és Eötvös József Karthausiját vitte filmre. Itt van a Jókai-filmvállalat, mely teher-filmgyára révén a Mire megvénülünk. Szegény fgazdagok és a Jó öreg táblabírák címü regényeket .ismesik meg. Pásztory Miklós, Zitkovszky Béla címműterme révén újabban Tóth Ede Falu rosszul Sí'Mlle filmre stb. Mindezek a legélénkebb bizonyságát szolgáltatják annak, hogy a filmprodukció immár teljesen magyar mederben halad, a kultuszminisztérium sajnosan nélkülözött támogatása nélkül is! E filmeket mind megnézhetik a gyermekek is, bár magának a szülőnek kell tudnia, hogy mely darabhoz vigye el gyermekét. Mindezeken felül pedig, azt hiszem, az Uránia tudományos színháznak volna hivatása azoknak a természeti, oktató és tudományos filmeknek bemutatása és fölvétele, melyekről a tisztelt levélíró becses lapjukban beszél, •mert a mozgószínházak, épp úgy mint a kőszínházak, kabarék és egyéb mulatóhelyek, részben üzleti vállalkozások is s azt kell nyújtaniok, amit a közönség szívesen lát, különben bezárhatják kapuikat. A fentiekből tisztánlátható, hogy a magyar mozi irányzata a legkulturálisabb irányban halad és célja a magyar tárgyú és magyar irányú mozi fejlesztése és kialakulása! Kitűnő tisztelettel Lenkei Zsigmond, a Mozi Világ főszerkesztője, a Magyar Mozgóképszínházak Országos Szövetségének titkára. M CA kávéházi süteményt ismét megdrágították.) Ma reggel újabb merénylet érte a főváros lakosságát. Akik kávéházban reggeliznek, arról értesültek, hogy a három deka sulya, tehát alig harapásnyi süteménynek mától negyven fillér az ára. A háború megszoktatott bennünket a legvakmerőbb üzelmekhez, ez a süteményenkint tíz filléres drágítás azonban már oly kíméletlen, oly nyíltan uzsoraszerű, hogy nemcsak vissza kell utasítanunk a leghatározottabban, hanem a hatóság épp oly elszánt védelmét is sürgetnünk kell, amily merész és durva a támadás. Ám meg kell állapítanunk, hogy ennek a merényletnek az ódiuma nem a budapesti kávésokat terheli. Megkérdeztük az egyik nagy kávéház tulajdonosát, hogy miért ez az újabb hirtelen drágítás s azzal felelt, hogy megmutatta cukrászszállítójának a számláját. A számla szerint a kávés a sütemény darabjáért harminchat fillért fizet, a maradék négy fillér az árusító személyzet és a főpincér haszna. A bűnösök tehát nyilvánvalóan a cukrászok, akik tegnap határozták el a sütemény árának emelését. Ma már a védekezésüket is olvashattuk, amely azt mondja, hogy a cukrászok alig keresnek valamit is ezen a roppantul drága portékán. Mert, hirdetik, borzasztó drága a tojás, a vaj, a cukor, a liszt. Igaz, minden drága. De aki rendszerint fogyasztja ezeket a süteményeket, bölcsen tudja, hogy az áruknál csak a minőségük rettenetesebb. Tisztelet a nagyon kevés kivételnek, a legtöbb cukrász oly pocsék süteményt ad a közönség asztalára, hogy szinte ehetetlen. S ha mégis fogyasztják, nincs egyébért, csupán mert a kávéhoz csakis ilyen harapnivalót adnak a kávéházban. A péksütötte rossz kenyér nem alkalmas a fogyasztásra, más olcsóbb süteményt nem produkálnak a cukrászok, a vendégek kénytelenek a drága és ízetlen, vagy nagyon rossz izű túrós, diós és egyéb jónevű, de túrót és diót egyáltalában nem ismerő süteményeket enni. A kávéházi közönség megvédése az újabb sarcolás ellen annyival is szükségesebb, mert amióta nem kapni tejet, csakis a kávéházban juthat hozzá a közönség megszokott reggelijéhez és uzsonnájához. A segítségnek két eszköze közül az egyik az, hogy a közönség utasítsa vissza a méregdrága és nem ritkán méregrosszaságú süteményt és egyéb inkább kenyeret. A másik eszköz pedig az, hogy a város vezetősége állapítson meg egy pogácsaszerű süteményt, amelynek anyagát, súlyát és árát egyaránt hivalosan szabják meg és a kenyérjegy fejében ezt legyenek kötelesek árusítani a kávésok. Ez szolgálni fogja a takarékosságot, a közegészséget és a becsületességet egyformán. Várjuk a főváros vezetőségének sürgős intézkedését. (Görög kivándorlók.) Bernből jelentik nekünk. A görög kivándorlás óriás mértéket ölt. Ez idő szerint tizenötezer görög várja az engedelmet a kivándorlásra. Legújabban a görög kormány megtiltotta, hogy 19—45 éves görögök az országot elhagyhassák. (Nyugdíjasok.) A nyugalmazott állami tisztviselők sorában élénk visszhangot keltett az a lapunkban megjelent indítvány, hogy kisegítésképpen alkalmazzák őket. Számos levelet kaptunk ebben az ügyben s ezek közül valók a következők: Nyugalmazott államvasuti tisztviselő vagyok, kit annak idején betegség miatt nyugdíjaztak. Azóta egészségem helyreállt és oly munkabirónak érzem magamat, mint bármely középkorban lévő férfi. A hadüzenet véletlenül külföldön ért, honnan rögtön haza utaztam és az igazgatóságnál szolgálatra jelentkeztem, hol azonban azt mondták, hogy 15 évnél korosabbakat újból már nem alkalmaznak. Már kérem, ilyen fölfogással az emberben a jóindulatot is megingathatják. Pedig úton-útfélen kell hallanom, hogy ily munkabíró ember létemre e nehéz időket, hogy tölthetem el tétlenül. Azt hiszem, hogy nyugdíjas kartársaim között számosan vannak hasonló kínos helyzetben. Talán akülönféle nyugdíjegyesületek sarkalhatnák a kérvényt, hogy méltányolja és használja ki az ilyképpen parlagon heverő szellemi erőket. Egy nyugdíjas államvasúti tisztviselő. Egy nyugalmazott postás többek közt ezt írja: Becses lapjának 243-ik számában egy nyugdíjas bíró azt indítványozza, hogy a kormány a nyugdíjasokat hívja szolgálattételre és a polgári szolgálatra visszatartott és a hadiszolgálattól fölmentett tisztviselőket bocsássa hadiszolgálatra. Ez a nagyon szép és hazafias indítvány, azt vélem, számos nyugdíjas tisztviselőtársam kebelében visszhangra talál, mert e nehéz időkben teljes lelkierővel törekednénk kedves hazánknak szolgálatára; azonban kevés reménységet táplálhatunk az indítvány megvalósítására. Én például korom ellenére teljes testi és szellemi épséggel rendelkezem; nem érzem az idők súlyát; éppen ebből kiindulva, mindjárt a háború kitörésekor jelentkeztem volt elöljáró hatóságom főnökénél, hogy ha munkás kézre szüksége van, vagy ha lesz, kész vagyok aktív szolgálatot vállalni. És ime, már harmadik évében járunk a nagy háborúnak, eddig nem szólítottak meg. Jelentkezésemkor volt főnök uram nagyon nagy csudálkozó szemeket meresztett és azzal bocsátott el, hogy egyelőre nincsen szüksége reám. Azt tudni kell, hogy a most szolgálatot tevő polgári tisztviselők a több munkáért pótlékot élveznek. Ehhez ragaszkodnak és elviselhetetlen volna rájuk nézve, ha őket a nyugdíjasok ettől a pótléktól megfosztanák. Hogy hogyan bánnak el velünk, mutatja az 1012. évi nyugdíjtörvény, melynek létrejöttét készek voltak azzal az indítvánnyal keresztülhajtani, hogy a régi nyugdíjasok annak kedvezményeiből kizárassanak. Mi, öregek, megtörtük számukra azt a rögös ösvényt, mely az 1867-ikével kezdődött átmeneti időszakban reánk háramlott és fáradozásunkat, hogy mindenkor mellőzésünkre törekednek. Így tehát a nyugdíjas biró úr indítványa aligha fog meghallgatásra találni. (Oroszországban elitélt osztrákok.) Stokholmbat táviratozzák nekünk, hogy a rigai felebbező bíróság egy Meikerndorf nevű osztrák alattvalót és két testvérét hat hónapi fogságra ítélte, mert 1911-ben pénzt gyűjtöttek az osztrák flotta számára. Az egyetlen bizonyíték, amelynek alapjára a három testvért elítélték, a Flagge című osztrák folyóiratnak egy száma volt, * melyben a Meikerndorf testvérek az adakozók között szerepeltek; azt azonban nem tudták*ellenük bebizonyítani, hogy ők is gyűjtöttek volna pénzt. (Iskolai hírek.) Az állami kereskedelmi iskola tanárképző intézetben a fölvételi kérvények szeptember 15-éig nyújthatók be, a tandíjmentességi kérvények pedig 25-ig. a felvételi vizsgálatok szeptember 25-én délután 4 órakor lesznek, a behratások új hallgatók részére szeptember 27-én, a régi hallgatók részére pedig szeptember 30 ák lesznek. A Pedagógiumban (állami polgári iskolai tanárképző-intézetben, I., Győri út 13. szám) a rendes előadások október 2-án kezdődnek. A beiratkozások október 1-én lesznek. A budapesti II. ker. királyi egyetemi katolikus főgimnáziumban a tanév megnyitása október 1-én lesz, a Venisancte reggel nyolc órakor. Az előadások október 2-án kezdődnek. A gimnáziummal kapcsolatos Ferenc József nevelőintézet növendékei október 1-én délután vonulnak be az intézetbe. (A polgármester tarhonyát rekvirált.) Az egyik szegedi újság írja: Somogyi Szilveszter dr. polgármester már hosszabb ideje megfigyeli, hogy bár ez idő szerint tarhonyakészítésre nem adnak ki lisztet, mégis sok tarhonya készül a városban. Ma már a kereskedőket sem lehet azzal rágalmazni, hogy magas árakon ők adják a lisztet a tarhonyakészítőknek, mivel most a kereskedők is csak gyűszüvel mérve kapják a lisztet és azzal is szigorúan el kell számolni. Hogy közelebbi és pontos adatok álljanak rendelkezésre és hogy a liszt eredetéről is meggyőződést szerezzen, a polgármester a rendőrség igénybevételével ma lefoglaltatta a Szegeden található mindazt a tarhonyát, amit nem a katonaság részére készítettek. A mennyiség igen tekintélyes. A raktárházakban egy makói vállalkozó két vagyont tartogatott, amit Szegeden vásárolt. Magánraktárakban is voltak egy-két vagyonos tételek és számításunk szerint a polgármester ez idő szerint 20 vagyon tarhonya fölött diszponál. Hogy mi fog ezzel a készlettel történni, azt még nem tudjuk, egyelőre azt kutatja a rendőrség, ki— honnan ered a liszt. (Elveszített íráscsomó.) Baksa I Károlyná ma délelött egy 65-ös jelzésű villamoson elveszített egy kis csomagot, a melyben különféle írás volt. Kéri a becsületes megtalálót, hogy a csomagot juttassa el lakására. Hernád utca 21. szám, földszint, 8. ajtó. — (A kolostor szülöttje.) Pápáról irják nekünk: Az erdélyi menekültek egyike, egy úriasszony, ki éjjel érkezett Pápára, mivel igazolvány hiányában az ottani női kórházba nem vették föl, az irgalmasok kórházában jelentkezett fölvételre. Az irgalmasok, tekintettel arra, hogy a beteg nő közel volt a szülés perceihez, fölvették s a kolostor egyik szobájába tették, ahol másnap reggel egy erős fiúgyermek látta meg a napfényt. Azt mondják Pápán, hogy nevezetes ember lesz az új honpolgárból, aki a kolostor csöndes falai közt született. (Az osztálysorsjáték) mai húzásán a következő sorsjegyek nyertek: 25.000 koronát: 86822. 15.000 koronát: 92322. 10.000 koronát: 49085. 5000 koronát: 753 8845 104904 106477. 2000 koronát: 1830 2184 7347 11165 18659 18630 19265 23241 25022 26456 27439 41675 45217 46372 56430 57581 58767 64622 65004 67966 67588 72328 80574 83443 92022 94885 103671 104013 106545 107932. 1000 koronát: 204 677 7003 8372 12350 12371 13242 14698 14127 16206 20592 20131 20534 21157 22588 27092 29293 29768 33610 33521 35567 35779 35056 37480 38641 40406 43429 13950 44816 45973 46004 46864 53377 54544 58022 59539 61850 62403 62448 64143 65633 69415 69278 71058 72807 74646 76176 80379 80924 85625 86091 86654 92084 92709 92280 94234 95901 98249 99980 99137 100908 103349 105474, 500 koronát, 486 2898 3601 4411 7363 7462 8298 8845 8166 9031 11445 11648 13346 16831 19794 20584 21047 21141 24682 25643 27274 27263 28482 29516 32195 33813 34889 35550 36815 36554 36094 36686 38446 40462 41944 44259 4516 48776 51977 52846 52996 53336 58854 64974 66732 66936 67774 69435 78859 82316 83724 83445 85183 87981 88151 89208 90417 92272 94087 94884 94058 94890 96358 98193 102070 103695 105606 106878 106656 106613 108213. FÍZEÍBÍÍBÍÍÍÍ^ anvrgimrM Kedvezmenyes fuvardíj mellett eszközli, a szükséges engedélyelset és okmányokat jutányosan mee". nsssssysau ^.tlS^4 harctéren elesett hősök szerzi £ 1 r 3 St'sPS&a exminalási es hazaszallitási vallalat Budapest, VIII., Rákóczi ut 59. I. em. 5. Telef. József 33—44. Előnyös költségvetés dijmentesen. 253' 13 A Dörge Frigyes bank r. t. (Budapest, IV., Kossuth Lajos utca 4.) szerencsesorsjegyeiből még egynehányat eladhat. (Nyolcad 20 K, negyed 40 K stb) A nyereménydusokozás október 3 ától tart. — (Kiss szerencséje nagy!) Vásároljon vagy rendeljen saját érdekében csak Kiss-féle szerencsesorsjegyeket. Budapest, Kossuth Lajos utca 13.