Budapesti Hírlap, 1916. szeptember-október (36. évfolyam, 243–303. szám)

1916-09-08 / 250. szám

1916. szeptember 8. BUVAPEDTÎ HISLAP (250. sz.) — (Hősi halál.) Doleschal Rezső, az 5 ik népfölkelő gyalogezred tartalékos hadnagya augusz­­tus 31-én az orosz harctéren huszonkét éves korá­ban hősi halált halt. Az elesett hősben Doleschal Jáno­s belügyminiszteri számtanácsos egyetlen fiát vettette el. Kálmán Pálnak, Kálmán Gusztáv hősi halált kiált fiának holt­testét pénteken délután négy óra­kor temetik el a farkasréti temető halottasházából. Ifjabb Kovács Lajos gyomai postamester, a 69-ik gyalogosezred egyéves önkéntes tizedese huszon­n­ég-­y éves korában augusztus 11-én Görcnél roham­tá­madás alkalmával hősi halált h­alt. — (A gyermek és a mozi) címen ma a kö­zönség sorából fölszólalást közöltünk, melyre az alább következő választ kaptuk. Teljességgel távol állván ettől a vitától, ezt a választ is megjegyzés nél-lkü­l közöljük: Igen lisztért Szerkesztő úr! Hivatkozással be­cses lapjuk mai számában ,4 gyermek és a mozi cí­men megjelent cikkre, engedje meg, hogy néhány ,tárgyilagos sorral fölvilágosítsam az illető levél író­ját. A filmfelvételek újabb irányzata teljesen abban a mederben mozog, a­hogy az igen tisztelt levélíró kí­vánja. Mert a brutális detektívfilmek már is kihaló­félben vannak s az ujabb irányzat kizáróan a társa­dalmi színműveket, vígjátékokat, tudományos képe­llent és természeti fölvételeket lanszirozza. E tekintet­be­n az a néhány magyar filmgyár jár jó példával belől, mely néhány év óta nagy anyagi áldozattal és­­a legkiválóbb magyar színészek tárdásának igénybe­vételével készíti a magyar filmeket. Így az idén töb­bek között a Corvin-filmgyár magyar tárgyú filme­ket vesz föl. Művészei sorába tartoznak többek kö­zött: Rózsahegyi Kálmán, Gál Gyula, Beregi Oszkár, Csortos Gyula, Blaha Lujza, Berky Lili stb. A ma­gyar filmgyárban 18 magyar film készül,­­ továbbá a Kino Riport, melynek gyárában Medgyasszay Vilmos, Somlay Artúr, Dési Alfréd, Lenke­ff­y Ica fog­lalkoznak, a­kik Molnár Ferenc és Brády Sándor színdarabjait viszik filmre. Továbbá a Star-filmgyár, mely Petőfi János vitéz­ét és Eötvös József Karthausi­ját vitte filmre. Itt van a Jókai-filmvállalat, mely teher-filmgyára révén a Mire megvénülünk. Szegény fgazdagok és a Jó öreg táblabírák címü regényeket .ismesik­ meg. Pásztory Miklós, Zitkovszky Béla cím­műterme révén újabban Tóth Ede Falu rosszu­l Sí'Mlle filmre stb. Mindezek a legélénkebb bizony­ságát szolgáltatják annak, hogy a filmprodukció immár teljesen magya­r mederben halad, a kultusz­minisztérium sajnosan nélkülözött támogatása nél­kül is! E filmeket mind megnézhetik a gyermekek is, bár magának a szülőnek kell tudnia, hogy mely darabhoz vigye el gyermekét. Mindezeken felül pe­dig, azt hiszem, az Uránia tudományos színháznak volna hivatása azoknak a természeti, oktató és tu­dományos filmeknek bemutatása és fölvétele, me­lyekről a tisztelt levélíró becses lapjukban beszél, •mert a mozgószínházak, épp úgy mint a kőszínházak, kabarék és egyéb mulatóhelyek, részben üzleti vál­lalkozások is s azt kell nyújtaniok, a­mit a közönség szívesen lát, különben bezárhatják kapuikat. A fen­tiekből tisztán­­látható, hogy a magyar mozi irány­zata a legkulturálisabb irányban halad és célja a magyar tárgyú és magyar irányú mozi fejlesztése és kialakulása! Kitűnő tisztelettel Lenkei Zsigmond, a Mozi Világ főszerkesztője, a Magyar Mozgóképszín­házak Országos Szövetségének titkára. M CA kávéházi süteményt ismét megdrá­gították.) Ma reggel újabb merénylet érte a fővá­ros lakosságát. A­kik kávéházban reggeliznek, arról értesültek, hogy a három deka sulya, tehát alig ha­rapásnyi süteménynek mától negyven fillér az ára. A háború megszoktatott bennünket a legvakmerőbb üzelmekhez, ez a süteményenkint tíz filléres drágí­tás azonban már oly kíméletlen, oly nyíltan uzsora­szerű, hogy nemcsak vissza kell utasítanunk a leg­határozottabban, hanem a hatóság épp oly elszánt védelmét is sürgetnünk kell, a­mily merész és durva a támadás. Ám meg kell állapítanunk, hogy ennek a merényletnek az ódiuma nem a budapesti kávéso­kat terheli. Megkérdeztük az egyik nagy kávéház tulajdonosát, hogy miért ez az újabb hirtelen drágí­tás s azzal felelt, hogy megmutatta cukrász­szállító­jának a számláját. A számla szerint a kávés a süte­mény darabjáért harminchat fillért fizet, a mara­dék négy fillér az árusító személyzet és a főpincér haszna. A bűnösök tehát nyilvánvalóan a cukrá­szok, a­kik tegnap határozták el a sütemény árának emelését. Ma már a védekezésüket is olvashattuk, a­mely azt mondja, hogy a cukrászok alig keresnek valamit is ezen a roppantul drága portékán. Mert, hirdetik, borzasztó drága a tojás, a vaj, a cukor, a liszt. Igaz, minden drága. De a­ki rendszerint fo­gyasztja ezeket a süteményeket, bölcsen tudja, hogy az áruknál csak a minőségük rettenetesebb. Tisztelet a nagyon kevés kivételnek, a legtöbb cukrász oly pocsék süteményt ad a közönség asztalára, hogy szinte ehetetlen. S ha mégis fogyasztják, nincs egyébért, csupán mert a kávéhoz csakis ilyen ha­rapnivalót adnak a kávéházban. A péksütötte rossz kenyér nem alkalmas a fogyasztásra, más olcsóbb süteményt nem produkálnak a cukrászok, a vendé­gek kénytelenek a drága és ízetlen, vagy nagyon rossz izű túrós, diós és egyéb jónevű, de túrót és diót egyáltalában nem ismerő süteményeket enni. A kávéházi közönség megvédése az újabb sarcolás el­len annyival is szükségesebb, mert a­mióta nem kapni tejet, csakis a kávéházban juthat hozzá a kö­zönség megszokott reggelijéhez és uzsonnájához. A segítségnek két eszköze kö­zül az egyik az, hogy a közönség utasítsa vissza a méregdrága és nem ritkán méregrosszaságú süteményt és egyéb inkább kenye­ret. A másik eszköz pedig az, hogy a város vezető­sége állapítson meg egy pogácsaszerű süteményt, a­melynek anyagát, súlyát és árát egyaránt hiva­­lo­san szabják meg és a kenyérjegy fejében ezt legye­nek kötelesek árusítani a kávésok. Ez szolgálni fogja a takarékosságot, a közegészséget és a becsületessé­get egyformán. Várjuk a főváros vezetőségének sür­gős intézkedését.­­ (Görög kivándorlók.) Bernből jelentik nekünk. A görög kivándorlás óriás mértéket ölt. Ez idő szerint tizenötezer görög várja az engedel­met a kivándorlásra. Legújabban a görög kormány megtiltotta, hogy 19—45 éves görögök az országot elhagyhassák.­­ (Nyugdíjasok.) A nyugalmazott állami tisztviselők sorában élénk­ visszhangot keltett az a lapunkban megjelent indítvány, hogy kisegítéskép­pen alkalmazzák őket. Számos levelet kaptunk ebben az ügyben s ezek közül valók a következők: Nyugalmazott államvasuti tisztviselő vagyok, kit annak idején betegség miatt nyugdíjaztak. Azóta egészségem helyreállt és oly m­unkabirónak érzem magam­at, mint bármely középkorban lévő férfi. A hadüzenet véletlenül külföldön ért, honnan rögtön haza utaztam és az igazgatóságnál szolgálatra jelent­keztem, hol azonban azt mondták, hogy 15 évnél korosabbakat újból már nem alkalmaznak. Már ké­rem, ilyen fölfogással az emberben a jó­indulatot is megingathatják. Pedig úton-útfélen kell hallanom, hogy ily munkabíró ember létemre e nehéz időket, hogy tölthetem el tétlenül. Azt hiszem, hogy nyug­díjas kartársaim között számosan vannak hasonló kínos helyzetben. Talán a­­különféle nyugdíjegyesü­letek sarkalhatnák a kérvényt, hogy méltányolja és használja ki az ilyképpen parlagon heverő szellemi erőket. Egy nyugdíjas államvasúti tisztviselő. Egy nyugalmazott postás többek közt ezt írja: Becses lapjának 243-ik szám­ában egy nyugdí­jas bíró azt indítványozza, hogy a kormány a nyug­díjasokat hívja szolgálattételre és a polgári szolgá­latra visszatartott és a hadiszolgálattól fölmentett tisztviselőket bocsássa hadiszolgálatra. Ez a na­gyon szép és hazafias indítvány, azt vélem, számos nyugdíjas tisztviselőtársam kebelében visszhangra talál, mert e nehéz időkben teljes lelkierővel töre­kednénk kedves hazánknak szolgálatára; azonban kevés reménységet táplálhatunk az indítvány meg­valósítására. Én például korom ellenére teljes testi és szellemi épséggel rendelkezem; nem érzem az idők súlyát; éppen ebből kiindulva, mindjárt a há­ború kitörésekor jelentkeztem volt elöljáró hatósá­gom főnökénél, hogy ha munkás kézre szüksége van, vagy ha lesz, kész vagyok aktív szolgálatot vállalni. És ime, már harmadik évében járunk a nagy hábo­rúnak, eddig nem szólíto­ttak meg. Jelentkezésemkor volt főnök uram nagyon nagy csudálkozó szemeket mereszt­ett és azzal bocsátott el, hogy egyelőre nin­csen szüksége reám. Azt tudni kell, hogy a most szol­gálatot tevő polgári tisztviselők a több munkáért pót­lékot élveznek. Ehhez ragaszkodnak és elviselhetet­len volna rájuk nézve, ha őket a nyugdíjasok ettől a pótléktól megfosztanák. Hogy hogyan bánnak el velünk, mutatja az 1012. évi nyugdíjtörvény, mely­nek létrejöttét készek voltak azzal az indítvánnyal keresztülhajtani, hogy a régi nyugdíjasok annak kedvezményeiből kizárassanak. Mi, öregek, megtör­tük számukra azt a rögös ösvényt, mely az 1867-iké­vel kezdődött átmeneti időszakban reánk háramlott és fáradozásunkat, hogy mindenkor mellőzésünkre törekednek. Így tehát a nyugdíjas biró úr indítványa aligha fog meghallgatásra találni. (Oroszországban elitélt osztrákok.) Stokholmbat táviratozzák nekünk, hogy a rigai fe­lebbező bíróság egy Meikerndorf nevű osztrák alatt­valót és két testvérét hat hónapi fogságra ítélte, mert 1911-ben pénzt gyűjtöttek az osztrák flott­a számára. Az egyetlen bizonyíték, a­melynek alapjára a három testvért elítélték, a Flagge című osztrák folyóiratnak egy száma volt, * melyben a Meikern­dorf testvérek az adakozók között szerepeltek; azt azonban nem tudták*ellenük bebizonyítani, hogy ők is gyűjtöttek volna pénzt.­­ (Iskolai hírek.) Az állami kereskedelmi iskola tanárképző intézetben a fölvételi kérvények szeptember 15-éig nyújthatók be, a tandíjmentes­ségi kérvények pedig 25-ig. a felvételi vizsgálatok szeptember 25-én délután 4 órakor lesznek, a be­hratások új hallgatók részére szeptember 27-én, a régi hallgatók részére pedig szeptember 30 ák­ lesznek. A Pedagógiumban (állami polgári iskolai ta­nárképző-intézetben, I., Győri­ út 13. szám) a rendes előadások október 2-án kezdődnek. A beiratkozások október 1-én lesznek. A budapesti II. ker. királyi egyetemi katolikus főgimnáziumban a tanév megnyitása október 1-én lesz, a Veni­sancte reggel nyolc órakor. Az előadá­sok október 2-án kezdődnek. A gimnáziummal kap­csolatos Ferenc József nevelő­intézet növendékei október 1-én délután vonulnak be az intézetbe.­­ (A polgármester tarhonyát rekvirált.) Az egyik szegedi újság írja: Somogyi Szilveszter dr. polgármester már hosszabb ideje­ megfigyeli, hogy bár ez idő szerint tarhonyakészítésre nem ad­nak ki lisztet, mégis sok tarhonya készül a város­ban. Ma már a kereskedőket sem lehet azzal rágal­mazni, hogy magas árakon ők adják a lisztet a tar­honyakészítőknek, mivel most a kereskedők is csak gyűszüvel mérve kapják a lisztet és azzal is szigo­rúan el kell számolni. Hogy közelebbi és pontos adatok álljanak rendelkezésre és hogy a liszt erede­téről is meggyőződést szerezzen, a polgármester a rendőrség igénybevételével ma lefoglaltatta a Sze­geden található mindazt a tarhonyát, a­mit nem a katonaság részére készítettek. A mennyiség igen te­kintélyes. A raktárházakban egy makói vállalkozó két vagyont tartogatott, a­mit Szegeden vásárolt. Magánraktárakban is voltak egy-két vagyonos té­­­telek és számításunk szerint a polgármester ez idő szerint 20 vagyon tarhonya fölött diszponál. Hogy mi fog ezzel a készlettel történni, azt még nem tud­juk, egyelőre azt kutatja a rendőrség, ki— honnan ered a liszt.­­ (Elveszített íráscsomó.) Baksa I Károlyná ma délelött egy 65-ös jelzésű villamoson elveszített egy kis csomagot, a melyben különféle írás volt. Kéri a becsületes megtalálót, hogy a csomagot jut­tassa el lakására. Hernád­ utca 21. szám, földszint, 8. ajtó. — (A kolostor szülöttje.) Pápáról irják­ nekünk: Az erdélyi menekültek egyike, egy úri­asszony, ki éjjel érkezett Pápára, mivel igazolvány hiányában az ottani női kórházba nem vették föl, az irgalmasok kórházában jelentkezett fölvételre. Az irgalmasok, tekintettel arra, hogy a bet­eg nő közel volt a szülés perceihez, fölvették s a kolostor egyik szobájába tették, a­hol másnap reggel egy erős fiúgyermek látta meg a napfényt. Azt mondják Pá­pán, hogy nevezetes ember lesz az új honpolgárból, a­ki a kolostor csöndes falai közt született.­­ (Az osztálysorsjáték) mai húzásán a kö­vetkező sorsjegyek nyertek: 25.000 koronát: 86822. 15.000 koronát: 92322. 10.000 koronát:­­ 49085. 5000 koronát: 753 8845 104904 106477. 2000 koronát: 1830 2184 7347 11165 18659 18630 19265 23241 25022 26456 27439 41675 45217 46372 56430 57581 58767 64622 65004 67966 67588 72328 80574 83443 92022 94885 103671 104013 106545 107932. 1000 koronát: 204 677 7003 8372 12350 12371 13242 14698 14127 16206 20592 20131 20534 21157 22588 27092 29293 29768 33610 33521­ 35567 35779 35056 37480 38641 40406 43429 13950 44816 45973 46004 46864 53377 54544 58022 59539 61850 62403 62448 64143 65633 69415 69278 71058 72807 74646 76176 80379 80924 85625 86091 86654 92084 92709 92280 94234 95901 98249 99980 99137 100908 103349 105474, 500 koronát, 486 2898 3601 4411 7363 7462 8298 8845 8166 9031 11445 11648 13346 16831 19794 20584 21047 21141 24682 25643 27274 27263 28482 29516 32195 33813 34889 35550 36815 36554 36094 36686 38446 40462 41944 44259 451­6 48776 51977 52846 52996 53336 58854 64974 66732 66936 67774 69435 78859 82316 83724 83445 85183 87981 88151 89208 90417 92272 94087 94884 94058 94890 96358 98193 102070 103695 105606 106878 106656 106613 108213. FÍZEÍBÍÍBÍÍÍÍ^ anvrgimrM Kedvezme­nyes fuvardíj mellett esz­közli, a szükséges engedélyelset és okmányokat jutányosan mee". nsssssysau ^.tlS^4 harctéren elesett hősök szerzi £ 1 r 3 St'sPS&a exm­inalási es hazaszal­litási vallalat Budapest, VIII., Rák­óczi­ ut 59. I. em. 5. Telef. József 33—44. Előnyös költségvetés dijmentesen. 253' 13 A Dörge Frigyes bank r. t. (Budapest, IV., Kossuth Lajos­ utca 4.) szerencsesorsjegyeiből még egynehányat eladhat. (Nyolcad 20 K, negyed 40 K stb) A nyereménydus­­okozás október 3 ától tart. — (Kiss szerencséje nagy!) Vásároljon vagy rendeljen saját érdekében csak Kiss-féle szerencse­sorsjegyeket. Budapest, Kossuth Lajos­ utca 13.

Next