Budapesti Hírlap, 1916. november-december (36. évfolyam, 304–363. szám)

1916-12-15 / 348. szám

/ 10 (348. sz.) 1916. december 15. 1 vent eddigi titkárát kiváló érdemei elismeréséül ajánlja megválasztani.­ A konvent új tanácsosa, Be­nedek Zsolt dr. Benedek Sándor dr.-nak, a közigaz­gatási bíróság másodelnökének fia, fiatalon, harminc­négy éves korban jutott elvhez a fontos pozícióhoz. A konventi tanácsos megválasztása után le­tárgyaltak több nyugdíj- és adóügyet és segítség­kérvényt, mire a gyűlés Baltazár püspök imájával véget ért.­­ (Téli zivatarok pusztítása Svájcban.) Bernből jelentik: Engadinban és Wallis kantonban borzasztó hózivatarok dühöngnek. A G­aar völgyben 18 istálló tele marhával és a Monte Morón lévő szállók lavinák folytán elpusztultak. A Bernina-házak­nál nyolc embert eltemetett egy lavina, de sikerült őket megmenteni. A juliai postát szállító négy em­bert és öt lovat egy lavina a Juli­ patakba dobta. A szerencsétlenül jártak szintén megmenthetők vol­tak. A Malpja-posta nem jár, a rhaeilai vasút üzeme szünetel. Újabb berni távirat jelenti: Svájc minden részéből rendkívül nagy hóesésről érkeznek híradá­sok­. Számos szerencsétlenséget jelentenek. Egy la­vina elöntötte a Beinma-vasutat, az utasokat azon­ban megmentették. Két munkást a hó eltemetett. Pontreginában a gyermekszanatóriumot a hó elte­mette. Két gyermek meghalt, kettő élet-halál között lebeg. A Gothardon a hó öt méternyi magasságot ért el. Tessinnel megszakadt a telefonösszeköttetés.­­ (Hindenburg és a kancellár táv­iratváltása a békeajánlatról.) Berlinből táviratozzák: Hindenburg vezértábornagy és Bethmann-Hollweg birodalomi kancellár között ma a következő táviratváltás volt: Bethmann-Hollweg birodalmi kancellár önagy­méltóságának. Szerencsekivánatomat fejezem ki Ex­cellenciád­na­k a birodalmi gyűlésen tegnap elmon­dott beszédéhez. Nagy megindultsággal és mélységes elégtétellel olvastam. Excellenciád a császár ő felsé­gének parancsára a német hazánk egy nagy erkölcsi erő­ megnyilvánításának a bevezetését végezte el ezzel a beszéddel, a­mely méltó módon nyilvánul meg a német népnek otthon és a harctéren levő erejéhez, a­mely egyúttal alapja is. Mi, katonák tudjuk, hogy éppen ebben a pillanatban nincsen nagyobb és szentebb kötelességünk, mint hogy tovább is harcol­junk legteljesebb erőnkkel a győzelemért s hogy a császárért és a hazáért éljünk és haljunk. Hin­denburg, Hindenburg vezértábornagy uz őnagyméltósá­gának. Őszintén köszönöm Excellenciádnak tegnapi beszédem alkalmából küldött megható szerencseki-­ állatát. Annak a férfiúnak a szavában, a kire csá­szári urunk a német kardot rábízta s a ki győzelmes erővel viseli, a mi német néphadseregünk szavát ismerem föl. E hadsereg tettei szárazon és vízen sza­baddá tették az utat ahhoz a nagylelkű elhatározás­hoz, a melyet ő felsége az ő felséges szövetségeseivel egy­ütt tegnap hajtott végre. A Németországért har­coló férfiak halálmegvető kötelesség tudása és rendü­letlen vitézsége kezeskednek róla, hogy ha ellensé­geinknek ma nem lenne még kedvére a háború be­fejezése, akkor fogunk csak igazán erős és tartós bé­két kiküzdeni. Bethmann-Hollweg. — (Huszár Andorra levele az ázsiai fo­golytáborokból.) Huszár Andorra alapítványi hölgy, a magyarországi Vörös Kereszt megbízásából az oroszországi magyar fogolytáborokat látogatja. Ez évi október 7. kelettel Omszkból, sógorához, Bezerédi Pál titkos tanácsoshoz érdekes levél érke­zett tőle, a­mely sok megnyugtatót tartalmaz ottani foglyaink állapotára nézve. Éppen ezért sok szülői szív némi megvigasztalására itt közöljük a levél köz­érdekű részét. El sem mondhatom, hogy utazásom mennyi érdeklődéssel és emelkedett érzéssel tölt el. Hála Isten, igen kellemes viszonyok közt dolgozom, a leg­jobban támogatnak. Eddig már sokat sikerült fog­áiaink érdekében elérnem. Petrogradból Omszkba hajón utaztunk. Kinszky Nóra, az­­") dán és orosz Vörös Keresztes uraival. Én az én kísérőimmel, a szimpatikus fiatal dán orvos­sal, Peterson dr.-ral és ifjú Alexandrovitsch Vladi­mírral, egy daliás fiatal orosszal. Omszkban 'Kinszky Nóra elvált tőlünk'. Mi három napig maradtunk. Többfélét elintéztünk, azután a Irtisen sóhajóval a tatai fogolytáborba mentünk. Az Irtis széles folyó, sekély partokkal. Most puszta, majd fűzfa-erdő. Itt­ott egy orosz vagy tatár­­falu. Ez utóbbiak nyomo­rult faházakkal, piszkosak, sehol egy fa, egy zöld­­folt. Az előbbiek néhol egészen csinosak. Érdekes volt egy tatár temető. A kikötőhelyek kezdetlegesek. Két cölöp, egy drótkötél, egy kerítés és két tatár si­heder. A lakosság tódul a hajóhoz. Ennek számára hoz mindenféle készletet. Többször kiszállunk mi is. Foglyainkat a folyó mentén találjuk, hajókon vagy más munkában. Ta­tában gyorsan kellett végeznünk­, mert a hajónak megfelelő kikötő hiányában tovább kellett mennie. Dolgunkat hat óra alatt végeztük el. Részben és ide­jén. További két napi utazás az Irtisen Tobolszkig. Báros fekvésű, magas dombon kremllel vagy várral, a­mely a várost dominálja. A város maga eredeti, barátságos, sok fa, zöld lomb, az ablakban virág. Itt-ott csinos faházak. Az utcák is fával burkolva. Huszonkilenc fehér templom, zöld kupolával. Itt tizennégy napot töltöttünk. Az egész város ismert már bennünket s azt hiszem rokonszenvet mutatott irántunk. A hatóságokkal saját érdekeink megóvása mellett is nagyon jó lábon állottunk. Kezdetleges vesszőfonatú kocsikon, hihetetlenül göröngyös úton, fiatal nyírfaerdőn keresztül,­ a legtarkább őszi pompa közepett két órás utat tettünk egy volt zárdába, a­hol többnyire magyar tisztekből álló csoport van in­ternálva. Egy gazdasági iskolában, ott dolgozó katoná­kat látogattunk meg. Tobolszktól nehéz volt a meg­válásunk. A Tobolon tovább utazva, Tjumenbe értünk, a­hol külön vasúti kocsi várt reánk s a honnan minden időzés nélkül Omszkba tértünk vissza. Pár napig itt maradunk. Fontos elintézni valónk van. Aztán egyenest Irkutskig utazunk . . . Eddig a tvéd, a melyben még külön üzenetet és üdvözletet küldenek : Nagy Sándor hadnagy Lersch kereskedelemügyi államtitkárnak és Forbáth József dr. (vagy Jenő) Bárczy polgármesternek. — (Házasság­.) Pusztaszeri és tömörkényi Deák-Horváth Dénes vezérkari százados december 14-én vezette oltárhoz a budavári koronázó tem­plomban sárvári és felsővidéki Széchényi Lea gróf­nőt. Tanuk vol­tak a vőlegény részéről Hazai Samu báró és Erbach Schönberg Viktor herceg, a meny­asszony részéről Széchényi Béla gróf és Andrássy Sándor gróf. Az eskelést Széchényi Mik­lós gróf nagyváradi püs'pök végezte. Fadrusz János özvegye, született Deréky Anna december 11-én házasságot kötött iglói Szontágh Manóval Dobsinán. Tanuk voltak Deréky Pál nyu­galmazott kúriai bíró és Szontágh Sándor dr. rima­murányi ügyese. Szinte Lajos adóliszt Szászvárosról eljegyezte K­athy Olgát Majláthfalván.­­ (Országos jegyzőgyű­lés Budapesten.) Az ország minden részéből Budapestre sereglettek a jegyzők, hogy Pest vármegye székházának nagy­termében megbeszéljék a háborús közigazgatás kér­déseit és saját dolgaikat. A mai gyűlésen 63 jegyző­egyesület elnökei és küldöttjei jelentek meg. A na­pirenden rendkívül fontos kérdések szerepelnek. A nagy választmány mai ülésen Morvay János ügyvezető alelnök megnyitójában üdvözölte megje­lent kartársait, majd megható­­ visszaemlékezést szen­nért az elhunyt király emlékének és Magyarország jegyzői karának nevében hódolattal üdvözli az új uralkodót. Javaslatára elhatározták, hogy a jegy­zők ez érzelmének kifejezését a belügyminiszter út­ján juttatják el a kabinetirodához. Végül javasolta az elnök, hogy a Jegyzők Országos Egyesülete lé­tesítsen Budapesten középponti irodát, melynek élére állítson ügyvezető titkárt. A választmány az elnök valamennyi javaslatát egyhangúan elfogadta. Miután Koncz János dr. egyesületi aljegyző bemu­tatta a zárószámadásokat, az indítványokat tárgyal­ták ezután, többek között a Hont vármegyei Jegyző­egyesületet, hogy az adóügyeket válasszák el a köz­igazgatástól és ezzel tehermentesítsék a jegyzőket. Fejér vármegye indítványában aggodalmát fejezi ki a belügyminiszternek amaz intézkedése miatt, hogy az ez évi községi közigazgatási tanfolyamokra való fölvétel az eddigi elméleti és gyakorlati előképzett­ség leszállítása mellett is lehetségessé vált. Egy má­sik indítványában Fejér vármegye jegyzőegyész-ld­e a belügyminiszternek azt az eddig követelt gya­korlatát kifogásolja, hogy a községi takarékpénz­tárak alapszabályainak a jóváhagyását megtagadta. Ugyanez az egyesület egy harmadik indítványban azt szorgalmazza, hogy a jegyzői irodában alkalma­zandó rokkantakat a rokkantügyi hivatal ne csak végleges állásokra adja, ki, hanem helyettesítésekre és ideiglenes alkalmazásokra is. Majd élénk eszmecsere indult meg a közélel­mezési bajokról. E tárgyban a holnapi közgyűlés föliratot fog intézni a kormányhoz s abban föl fog­ja tárni a közélelmezés hibáit, sürgetvén annak orvos­lását. Kifogásolják a Közélelmezési Hivatal vezető­jének kérlelhetetlen,szigorát és a cenzúrának azokat az intézkedéseit, a­melyekkel megakadályozza, hogy ezeket a kérdéseket a jegyzők hivatalos lapjában tárgyalják meg. Székely Gyula nagy elismeréssel VT., Teréz-körút 28. Telefon: Jegyrendelés 144-33 Pénztár: délelőtt 11 é 1-ig, él délután 3 órától. Előallásos kezdete d. n. E/.4, 6, este 8 és 10 órakor. nyilatkozik Kürthy báróról, a­ki szigorú, de igazsá­gos ember. Ajánlja, hogy küldöttség útján világo­sítsák föl őt a falvakban található állapotokról. E fölszólalás alatt többen tiltakoznak az ellen, mintha Kürtfhy báró személye támadásnak lett volna kitéve. Végül megtették a szükséges intézkedéseket a pénteki közgyűlésen megejtendő lisstujitás előkészí­tésére.­­ (Kávéházi és vendéglői záróóra a ko­­ronázó napokon.) Harsányi Adolf a kávésipartár­sulat elnökének vezetésével ma küldöttség tisztele­telt Sándor János belügyminiszternél, s azt a ké­relmet terjesztették elő, hogy a koronázási ünnepek alatt karácsonytól január 2-ig a záróóra szigorítá­sára vonatkozó legutóbb kiadott rendeletét­ függessze föl, illetve engedje meg, hogy a­ kávéházak és ven­déglők ez időben reggelig lehessenek nyitva. A bel­ügyminiszter a küldöttséget nagy szívességel fo­gadta és többek között, ezt mondta: " Kénytelen a küldöttséggel közölni, hogy már a legközelebbi időben a záróóra­ kérdésében, főleg a szénhiány miatt ujabb megszorítások kö­vetkeznek. Mégis megfontolás tárgyává teszi a jelen kéréseket és határozatát rövidesen közölni fogja. — (Pest, vármegye közigazgatási bizottsága.) ma délelőtt Ráday Gedeon gróf főispán elnöklésé­vel ülést tartott, melyen a szokásos jelentéseket hall­gatták meg. A pest megyei kir. gazdasági felügyelő­ség jelentette, hogy a novemberi hideg és havas idő­járás a szántó- és vető­munkálatokat megakasztotta ugyan, azonban a rákövetkező kedvező időben mégis befejezhették. A beérkezett jelentések szerint ma már megállapítható, hogy a vármegye területén az őszi gabonafélék elvetését teljesen befejezték. De megállapítható az a másik örvendetes tény is, hogy a vármegyében az ősziekkel bevetett terület nemcsak hogy elérte a múlt esztendő területének a nagyságát, hanem jóval meghaladja. Ezt az eredményt a mai nehéz viszonyok között csakis fokozott munkálko­dással érhette el a gazdaközönség, a­miért a legna­gyobb elismerés illeti meg.­­ (Hazaáruló horvát képviselők.) A hiva­talos Bűnügyi Értesítő közli: A budapesti büntető­törvényszék nyomozólevelet bocsátott ki a büntető­törvénykönyv 123. szakaszának 3. pontjába ütköző és a 129. szakasz szerint minősülő felségsértés bűn­tettével alaposan gyanúsítható Hinkovics Henrik dr. volt horvát-szlavén, illetve magyar országgyűlési képviselő. Dubin Mihály, ezidőszerint newyorki egyetemi tanár és Polocnjak Ferenc dr. ügyvéd, volt horvát-szlavén, illetve magyar országgyűlési képvi­selő ellen és megkereste az összes bírói és közigaz­gatási hatóságokat, hogy a terhelteket nyomozzák ki, kézrekerítésük esetén tartóztassák le és erről a budapesti államrendőrség főkapitányát értesítsék. Hinkovics, Dubin és Potomjuknak az a bűnük, hogy az olasz háború kitörésekor Rómába szöktek és ott nagy agitációt fejtettek ki Slorvát-Szlavonor­szágoknak az ország testéből való kiszakítása érde­kében.­­ ( Mag­y­aro­r­s­z­á­g Kelet,Poroszországért.) Friedenberg oroszbulla keletporoszországi község azzal a kérelemmel fordult a Háborúban Földúlt Tűzhelyeket Újraépítő Országos Bizottsághoz hogy az elpusztult községházának újrafölépítését segítse. Az Ostpreussen-N­ilfe vezetőségével való érintkezés után az országos bizottság elnöke. Héderváry Ká­roly gróf a Magyarországon Keletporoszország ja­vára összegyűlt tekintélyes összegből erre a célra ötezer koronát utalt át. Az adományt Stern B. lel­kész, a községi egyháztanács elnöke, Héderváry grófhoz intézett levélben köszönte meg.­­ (A karácsonyi istentiszteletek rendje az evangélikusoknál.) A Deák-téri magyar egy­házban advent negyedik vasárnapján délelőtt 11 óra­kor urvacsorát oszt és istentiszteletet tart Korossy Dezső; délutáni 6 órakor beszél Szabó Gábor. Kará­csony első napján délelőtt 11 órakor úrvacsorát oszt é­s istentiszteletet tart Raffay Sándor; délután 6 óra­kor beszédet mo­nd Korossy Dezső. Karácsony má­sodik napján délelőtt 11 órakor úrvacsora és isten­tisztelet, tartja Szabó Gábor; délután 6 órakor beszél Reicharth Gyula. — A Deák-téri német egyházban advent negyedik vasárnapján délelőtt fél 10 órakor beszél Baron János. karácsony első napján délelőtt 9 órakor úrvacsora, fél 10 órakor beszél Breschkó G. Adolf. Karácsony második napján délelőtt fél 9 órakor úrvacsora, fél 10 órakor beszél Baron János. — Advent negyedik vasárnapján délelőtt 10 óraikor úrvacsora és istentisztelet a fasori templomban, tartja Rapos Viktor; délután 4 órakor beszél Konyári Miklós. Karácsony első napján délelőtt 10 órakor úrvacsorát oszt és beszél Kacziány János; délután 4 órakor beszél Rapos Viktor, délután 5 órakor ne­mes beszédet mond Broschkó G. Adolf. Karácsony második napján délelőtt 10 órakor úrvacsora és istentisztelet, tartja Konyári Miklós; délután 4 óra­kor beszél Kacziány János. — Budán, a Várban ad­vent negyedik, vasárnapján délelőtt 11 órakor ma-

Next