Budapesti Hírlap, 1921. május (41. évfolyam, 94–116. szám)
1921-05-08 / 99. szám
teljesíti és senki másnak jogkörébe nem avatkozik. Jogrend az, a fakkor önként választott hivatásának mindenki szabadon élhet. Jogrend az, amikor senki magát a törvény fölé nem helyezheti, amikor teljes élet- és vagyonbiztosság ül fönn és amikor az államnak megvan az ereje, hogy a törvény korlátai közé szorítsa mindazokat, akik ez elvek ellen vétenek.“ (Tetszés és taps minden oldalon.) A jogrend teljessége kedvéért követelte azután a szabadsajtót s a szabad gyülekezési jogot. A jogrend keretében sürgette a meglazult tisztviselői fegyelemnek helyreállítását. Beszéde további során a pénzügyminisztert ugyancsak a jogrend érdekében figyelmezteti az adókivetés körül észlelt atrocitásokra. Azt a kérdést intézi a pénzügyminiszterhez, igaz-e az, hogy az adókivető közegek fél százalékot kapnak a behajtott adók utáni A jogrend nevében követeli a dohánytermelés felszabadítását, hogy senki se élvezzen privilégiumot. A jogrend követelményének tartja továbbá azt is, hogy a magyar gazda ott szerezhesse be a vasárut, ahol olcsóbban kapja. Benzint is olcsóbban tudnának szerezni. Az államnak nincs joga megdrágítani a termelést, ennélfogva meg kell szüntetni minden behozatali tilalmat. Másrészt azonban nagy károsodás érte a gazdatársadalomat azzal is, hogy kellő időre nem tudták megkapni a kiviteli engedélyyt. A munkáskérdésről szólva, utalt arra a különbségre, amely a fővárosi és falusi munkásság között van. A szakszervezeti rendszerben ő bizonyos terrort lát, amellyel szemben fölveti azt a kérdést, hogy mi történnék, ha a gazdák megalkotnák a zöld szakszervezeteket, amely kiéheztetné a várost, ha a falu követeléseit nem teljesítenék? A jogrenddel ellenkezőnek mondotta azt a visszás helyzetet, hogy a gabona összegyűjtésére rendelt szervezetnek, a GOA-nak valami külön bírósága van, amely a kihágást bünteti. Ez egy külön bíráskodás, amely elvonja az embert rendes bírói hatóságától. Itt Andaházy-Kasnya Béla közbeszólt. Ez hozzátartozik az üzlethez, amin Vass József kultuszminiszter módi előtt felháborodott. Ütötte a miniszteri asztalt s követelte a képviselőtől. Mondja meg, micsoda üzletről beszélt Nagy zaj támadt s az elnöklő Bottlik József azzal csillapította le, hogy majd a szónok beszédének befejezése után meg fogja kérdezni a közbeszólótól, hogyan értette szavait. Gaál Gaszton azután arra utalt, hogy a büntető perrendtartás körül is baj lehet, a jogrend szempontjából. Ott volt a Tisza-per tárgyalásán s úgy látja, mintha a perrendtartás arra való lenne, hogy a gazemberek, a bitangok burkolt palástban védekezhessenek. Már két éve elmúlt, hogy Magyarország legnagyobb emberét nyolc gazember elvetemedett módon világos napon meggyilkolta, s ma azt kell látni, hogy ügyvédek abban vetekszenek, hogyan szívassanak vissza vallomásokat, s miként vegyenek be vallomásokat, úgy hogy ma annyira össze van zavarva az ügy, hogy a bíróság nem is láthat tisztán. Ezt a perrendtartás hibájának tulajdonítja. (Mozgás.) Szükségesnek tartja a közigazgatási reform szükségét. A költségvetést elfogadja. (Tetszés és taps.) I Úton jutott hozzá? Palotákba ment-e be érte, vagy nádfedeles kunyhóba, királyleányok sóhajtását hallgatta-e, vagy parasztmenyecskék nevetését. A miként az senkit sem érdekel, — legfeljebb a hivatalos esztétikát. Azután a népszínmű fejlődéséről beszélt Rákosi Jenő, Szigligetiről, ki rendesen típusokat rajzolt. Utódaiban nem volt meg Szigligeti kedves ötletessége, színpadi rutinja s a típusok egyre halványabbak, klisészerűbbek lettek. A népszínmű teljesen elvesztette népszerűségét, mikor aztán egyszerre Tóth Ede és Csepreghy fölléptek. Ők már nem típusokat rajzoltak, hanem egyéneket, karaktereket. S szerencsére ugyanakkor kezdett játszani Blaháné és Tamási. (Műsor Rákosi Jenő Blaháné nevét említette, az éljenző közönség Blaha Lujza gyönyörűen földíszített páholya felé fordult és úgy üdvözölte a népszínmű nagyasszonyát.) Ezek az írók és színészek a fejlődés hihetetlen fokára emelték a népszínművet. Ez a mostani fölújítás lehet, hogy beköszöntője a fejlődés harmadik fokozatának. Végezetül Csepregihy alakjáról mondott néhány megindult, szeretettel teljes mondatot. Jellemezvén benne az írót, az embert, a barátot. Egy pár odavetett szóval kitűnő portrét adván az írót tiszta, enyhe, kedves humorral, meleg emberszeretettel teli gyönyörű magyar lelkéről. Egy bájos, kedves versét is fölolvasta. Utána Herczeg Ferenc elmés, ötletes prológusa következett. Aztán felgördült a függöny és jöttek A piros bugyelláris alakja. A színészek közül elsősorban Varsányi Irén bírónéjáról és Hegedűs Török bírójáról kell beszélnünk. Varsányi Irén szép, bájos, kedves magyar asszony volt és olyan meleg, amilyen csak ő tud lenni. Volt egy pár szava, ami Gaál Gaszon változatos beszéde után az elnök felhívta Kasnya Bélát, hogy magyarázza meg közbeszólását. A fiatal képviselő felállott s azzal magyarázta szavait, hogy az állam most sok száz milliót fizet rá a gabona összegyűjtésére. Ezt a rendszert akarta megszólni, amikor úgy fejezte ki magát, hogy az hozzá tartozik az üzlethez. Vass József kultuszminiszter, mint volt közélelmezési miniszter erre csak annyit mondott válaszul, hogy úgy látja, Kasnyának halvány fogalma sincs arról, amiről beszélt. De figyelmezteti, hogy az ilyen homályos gyanúsítás táplálékot ad a destrukciónak. Végül hangoztatja, hogy a GOK tisztviselői fölötte állanak minden gyanúnak. (Helyeslés.) • Interpellációk. A vitát most megszakították s áttértek az interpellációkra. Kálmán István a gödöllői koronauradalomnál tapasztalható visszásságokról interpellálta a földmivelési minisztert. Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter válaszában hivatalos adatokkal igazolta, hogy a koronuradalom a múlt évben kétmillió koronát jövedelmezett. Nem áll az sem, hogy több az alkalmazott, mint kellene. Eddig még nem tekintette meg a korona uradalmakat, mert nem volt rá érkezése, de most, hogy konkrét panaszt hall, kötelességének tartja, hogy az ügy megvizsgálására szakértő bizottságot küldjön ki. A választ tudomásul vették, mire az ülés harmadfél óra után véget ért. 6&3AFESTI KSBLAP cd hu 2 1921 május 8. fi ítépszámolás eredménye. A m. Cdr. középponti statisztikai hivatal ma tette közzé az ez év első napjaiban tartott népszámlálás előzetes eredményét. Eszerint Magyarországnak jelenlegmeg nem szállt területén, amelyben természetesen nincsen benn a délen nekünk ítélt, de a szerbek által megszállva tartott terület, de viszont benne van az Ausztriának ítélt Nyugatmagyarország, 7.840.882 volt a népesség száma. Az 1910. évi népszámlálás ugyanazon a területen 7.470.006 lelket talált, a szaporodás tehát tíz év alatt 370 826 lélek, vagyis kereken 5 százalék. Minthogy a háborús veszteséget még mindig nem ismerjük pontosan, nem lehet megállapítani, hogy a népnövekvésből mennyi írható a természetes szaporodás és mennyi a bevándorlás, illetőleg a menekülés folytán előállott beözösülés javára. De nyilvánvaló, hogy a megszállt területekről való beözönlés számszerűleg teljesen pótolta a háborús veszteséget és a háború előtti négy év kivándorlását. A törvényhatósági jogú városok közül feltűnő népnövekvés mutatkozik Komárom-Ujvárosban, a melynek 1910-ben csak 2.946 főnyi lakossága volt,most pedig 5.989, népessége tehát több, mint megkétszereződött. Komárom városnak Duna-jobbparti része ugyanis magyar közigazgatás alatt maradt s úgy látszik, a komáromiak közül sokan átköltöztek a cseh uralom alól. Az ország második legnagyobb városának, ,Szegednek sem terjedt ki egész területére a népszámlálás. Szegednek ugyanis a szerb megszállás alatt levő Újszegeddel és az alsó tanyákkal együtt már 1910-ben 118.328 lakosa volt, most akkor talán nem is az ajka beszélt, hanem a szive dobogását hallottuk. Mikor Csillag Pali jön a cigányokkal az utcán és ő egyedül van a szobában. Kívüliről hallatszik a nóta:„Császárkörte nem vadalma . . .“ Varsányi Irén ott áll a szoba közepén, halkan, beledudöl a nótába, a szentére fátyol ereszkedik és a lelke, a tiszta, szép, kedves, magyar lelke. Ott röpült első kedvese, Csillag Pali felé. Az egész asszony egy forró, mégis tiszta, egy odaadó, mégis szemérmes vágyakozás. Aki ezt megcsinálta, az elérkezett művészi pályájának legtetejére. Hegedűs bírója egyenes, biztos, megtöretlen alakítás. Egy nagyon okos, józan, emberséges, melegszívű férfit adott. Mozdulata, gesztusa, hangja mind elsőrendű. Ez az a bíró, akit nem csalhat meg a felesége, mert annyira egész, ép és igaz ember, hogy ezzel csúfságot elkövetni egy tisztalelkű asszony nem is tud. Csortos mint Csillag Pali kitűnő volt, különösen a második és a harmadik felvonásban. Tanay cigánya elsőrendű művészi alakítás. Egy pár szavával feledhetetlen figurát csinált. A többiek is mind olyan kiváló munkát végeztek, hogy csak a legnagyobb elismerés hangján szabad beszélnünk róluk. Itt kell szólnunk Kertész Kasza Gyurkájáról, Haraszthy Hermát cigányasszonyáról, Fenyvesi kapitányáról, Hajdú kitűnő prímásáról, Vendrey ispánjáról, Szerémyről, Balta Mariskáról, Makay Margitról, Zátony Kálmánról, Győzőről. Különös dicsérettel, sőt meghatottsággal kell beszélnünk a gyönyörű magyar dalokról. Hegedűs, Varsányi Irén, Csortos, Kertész úgy énekeltek, mintha soha egész életükben egyebet sem csináltak volna. A művészi rendezés Csortos munkája. Üdvözöljük az új igazgatót és sok szerencsét kivárniuk neki a többi népszinmához. Ztánielné Lengyel Laura, mig azok nélkül csak 109.806. Ugyanazon a területen, amelyre a mostani népszámlálás kiterjedt, 1910-ben 105.413 főnyi volt a lakosság, a szaporodás tehát tíz év alatt 4.483 lélek, vagyis 4,3 százalék. Debrecen ezúttal szintén fölkerült a nagyvárosok sorába 103.228 főnyi lakosságával s elég kedvezően is fejlődött 1918. óta, népszaporottása ugyanis 11.3 százalékot tett. Kívüle még Győr és Miskolc fejlődése volt normálisnak mondható, előbbi város népessége 12,9, utóbbié 11.5 százalékkal növekedett 1910. óta. De nemcsak a törvényhatósági jogú városok, hanem a többi városok és általában a népesebb községek is jobban fejlődtek, mint a kisebb népességű községek. A mai Magyarország területén 1910- ben 82 városnak és községnek volt 10.000-nél több lakosa, most pedig 92 van ilyen. E 92 város és község népessége 7,3 százalékkal emelkedett tíz év alatt, a többieké csak 35 százalékkal. A főváros környékén levő néhány népes községben most is szinte amerikai arányú fejlődést látunk, ami részben megmagyarázza azt, hogy maga Budapest miért növekedett csak 5.2 százalékkal, így Erzsébetfalván 30.2, Rákospalotán 41.5, Csepelen 42.9, Pestszentlőrincen 47.6, Cinkotán 59.3 és Kispesten 66.3 százalék a tízévi szaporodás aránya. Ha a szomszédos községeket Budapesttel összefoglaljuk, Nagy-Budapestnek immár 1.184.516 lakosa van és a szaporodás 1910. óta 107.853 lélek, vagyis 10 0 százalék. Felstellénála is az antant zentiesmarás helyett tárgyal. — Visszavonják az antant csapatokat. — Maroknyi német védőőrségek verik vissza a beai gyereket. — Komplikációk előestéjén. — Felsősziléziában a helyzet nemcsak változatlanul komoly, de az összesereglő hírekből arra kell következtetni, hogy a mi eddig történt, még csak alégiháború közeledését jelző távoli menydörgéshez hasonlít s joggal lehet attól tartani, hogy az igazi förgeteg majd csak most tör ki. És ha elkövetkezik, megérzik a szomszéd államok is. Az Oppernben székelő antantbizottság hivatalos híradása szerint ugyan a helyzet a javulás útja felé bontakozik, de legalább is különös, ha ily körű mények között a proklamáció szükségesnek tartja azt is közhírré tenni, hogy „most már a menekülők kiutazását megkönnyítik." Fokozott figyelmet érdemel tehát a VVo//f ügynökségnek az a megállapítása, hogy a szövetségközi bizottság közleménye ellenkezik a valódi helyzettel s hogy ennek a bizottságnak Felsőszilézia legnagyobb részében ma már egyáltalán nincs semmi hatalma. Erre vall különben az az egyenesen megdöbbentő hir is, hogy az antantbizottság visszavonta a katonai erősítéseknek Nyugatról való igénybevételét s e helyett megkísérli a Storfantival való tárgyalást. Ezt a lépést részben magyarázhatja a lengyel kormány magatartása és ama kijelentése, hogy „megérd a felső- sziléziai nép kétségbeesését s bárha igyekezett a lakosságot megnyugtatni, azt a megnyugtatást kizáróan az antanttól várja. És pedig abban a formában, hogy kezeskedjék a felsősziléziai kérdésnek a Versailles-' békén alapuló megoldásáért." Ha a jelenlegi helyzet tovább tart, mindjobban kiélesedő további bonyodalmakat vár a varsói kormány. Ez elég világos beszéd s az antant erre Korlantihoz fordul. Korlantihoz, aki megirigyelte a Vilnát rajtaütéssel elfoglalt Zeligorszky tábornoki babérait, megához ragadta a hatalmat, haditörvényszékeket állított fel s tucatszámra hurcoltatja el és löveti főbe a sziléziai németeket, erőszakos sorozásokat rendez, amivel szemben a német lakosság valóban példátlan nyugalommal nyomja el keserűségét, melyet az éleszt benne, hogy az antanthatóságok egyre ígérnek, azonban vagy semmit sem tesznek, vagy amit cselekszenek, azt is erőtlenül. Ugyanakkor, amikor az antant kíméletlenül lesújt Németországa a hatnapos ultimátummal, a felsősziléziai lengyel insurgensekkel — tárgyalásba kezd. Egyenesen komikusan hangzik, ha azt halljuk, hogy a szövetséges csapatok a második nagy harcvonalra vonulnak vissza és tüzérséget koncentrálnak, amely, azonban úgy látszik, aligha fog akcióba is lépni. Ha tehát a sziléziai antantbizottság csakugyan visszavonja csapatait, akkor számolni kell a német önvédelmi mozgalom fellángolásával. Annál inkább, mert az eddig alakult maroknyi német védőrségek máris jelentősebb sikereket értek el, mint az antantcsapatok. S a német öntudatosság jogossáinak apását az sem fogja megakadályozhatni, hogy a német tartomány gyűlésén a kommunistáik pártja a maga nagyobb dicsőségére állást foglalt — a német védekezés ellen. A nyugati hatalmak helytelenítik Lengyelország eljárását. Bécsből jelenti tudósítónk telefonon: Varsóból jelentik, hogy Sapieha herceg külügyminiszter Londonból visszatért Parisba és táviratot menesztett Varsóba, amelyben jelzi, hogy a nyugati hatalmak helytelenítik Lengyelország, felsősziléziai tölépész-