Budapesti Hírlap, 1924. február (44. évfolyam, 27–50. szám)
1924-02-29 / 50. szám
2 Ifi#8Sli®Ä«PB*Sa!5Sgj feafemai BBionörzé!»©. London, febr. 28. A németországi katonai ellenőrzésre vonatkozóan a’ fleuter-iroda kijelenti, hogy Anglia élénken óhajtja a ruhrvidéki megszállás előtti állapot visszaállítását. A kormány azon a nézeten van, hogy a jelenlegi ellenőrző bizottságot garanciabizottság helyettesíthetné. Páris, febr. 28. (Havas.) Bourgeois tábornok a szenátus külügyi bizottságában nyilatkozatot tett a németországi ellenőrző-bizottság munkálatairól. Utalt azokra a nehézségekre, melyekkel a bizottság a helyi hatóságok részéről találkozik, ezek a hatóságok ugyanis rendszeresen vonakodnak a bizottság munkálatait megkönnyíteni. A ruhrvidéki megszállás óta az egész ellenőrzés a gyakorlatban megszűnt. Németország nem respektálja a tényleges katonai állománynak a békeszerződésben megállapított számszerű adatait. Önkénteseket toboroz, tartalékos tiszteket fegyvergyakorlatra hiv be s a szászországi és thüringiai eseményeidrel kapcsolatban valósággal mozgósítási kísérleteket, tett. Felszólalása végén a tábornok hangsúlyozta az ellenőrzés folytatásának szükségét. laOTEST! HlrSiAP 1924 Februar 29. 759. szf vés 5t«fos»S2c®sfe®s9 sst©§§saS§sai©ifféSB a lsaf©i®ai felvételes elteltei. Berlin, febr. 28. (Wolff.) A birodalmi elnök rendeletet adott fel a katonai kivételes állapot felfüggesztéséről és az államellenes törekvések elhárításáról. A rendelet érvényen kívül helyezi a személyes szabadságnak a sajtószabadságra és az egyesülési jognak korábbi rendeletekben foglalt korlátozásait. Az alkotmányos államforma törvényellenes megváltoztatására irányuló törekvések elhárítása céljából a belügyminiszter, vagy a polgári közigazgatásnak általa megállapított hatósága jogosult a szükséges intézkedések megtételére. Szabad ég alatt gyűléseket vagy utcákon és köztereken felvonulásokat rendezni tilos. A rendelet ellen vétőket fogházzal és pénzbüntetéssel sújtják. n feälliSisäea äSissp«? msgswhinSeäSset S as*®psaösfe®»»'.*s tri»iIrt«gM» ban nem fogäikst is szívesen. Brezda, febr. 28. (Wolff.) Held miniszterelnök az országgyűlésen a német nemzetiek bizalmatlansági indítványának vitája során kijelentette, hogy Németországban mindenütt kedvezően fogadták a kivételes állapot felfüggesztéséről szóló hírt, csupán Szászországban és Türingiában nem. Ez bizonyos mértékben érthető, mert itt legutóbb zavargások voltak. Müller tábornok a mostani kormánynak tett azt az ígéretet, hogy az ostromállapotot a lehető legészrevehetetlenebbé teszi, teljes mértékben megtartotta. A kivételes állapot kérdésében a szász kormánynak módjában van és hajlandó minden állami eszközt föltétlenül igénybe venni, ha bármely oldalról megzavarnák a rendet és a nyugalmat. 19 re««!«*«* csatit pCsv!?®«s haré-Byes Bajorepsaagreats. Berlin, febr. 28. (Wolff.) Jarres birodalmi belügyminiszter a birodalmi elnöknek a kivételes katonai állapot megszüntetéséről kiadott rendelete alapján elrendelte, hogy Bajorországra ne alkalmazzák a rendelet 2. §-ait, tekintettel arra, hogy ott messzebbmenő kivételes állapot van érvényben. Eltiltotta továbbá, hogy katonai eszközöket, különösen katonai fegyvereket és lőszert kínáljanak fel, vagy peig átengedjenek olyan személyeknek, akik ezek tartására nem jogosultak. Ugyancsak eltiltja a fegyverek szerzésének vagy átengedésének közvetítését is. A tilalom alá nem esnek azoknak a cégeknek oly hivatalos hatóságok részére való szállításai, amelyek jogosultak közegeiket e tárgyakkal ellátni, amely cégeknek a szövetségesközi ellenőrző bizottság engedélyezett a békeszerződés alapján. SS litoéieles áSinpot nem katonai SopísibSusm flowBlbtopa äs fenmapad. Berlin, febr. 28. A birodalmi belügyminiszter a birodalmi gyűlésben a katonai kivételes állapot megszüntetése miatt különösen Szászország részéről megnyilvánult aggodalmakkal szemben közölte, hogy a szász kormány a birodalmi kormánnyal szemben vállalta a felelősséget is, hogy az országos rendőrséggel és a katonai parancsnokok által felállított kisegítő rendőrséggel fenn fogja tartani a rendet. A kivételes állapotot teljesen felfüggeszteni még nem lehet. A birodalmi kormány el van szánva hogy kíméletlenül szembeszáll a még ma is megnyilvánuló fenyegető törekvésekkel, amelyek arra irányulnak, hogy az alkotmányos államforma megváltoztatását törvényellenes módon kikényszerítsék, akár jobbról, akár balról jönnének is e kísérletek A felforgató irányzatok elhárítása céljából a kivételes állapot nem katonai formában tovább is megmarad. Md’sas ©leféa* §©ssz SSX 8S| »Bl8«2.SSX&S. Bécs, febr 28. (Saját tudósítónktól.) Berlini jelentés szerint a birodalmi gyűlés feloszlatása kérdésében valószínűleg kompromisszumot köt a kormány a pártokkal. A német néppárt azt javasolja, hogy a birodalmi gyűlés május 4-ig maradjon együtt és mindjárt a következő napon, május 5 én ejtsék meg a választásokat. A kormány a néppárt javaslatát tárgyalási alapul elfogadta s a jelek szerint ezen az alapon megegyezésre is jutnak. az angol alsóház endra Henderson miniszter beszédéről. — Slsa© Mmi'i és Oserge SSssszéai®. — IS válság elsimult. — IS Bt©iíE©s*HalásgoSi lentondfih a szavazásról. London, febr. 28. (Wolff.) Az alsóházi vita további folyamán Mac Neill utalt arra, hogy a francia sajtó Henderson beszédének igen nagy jelentőséget tulajdonít. Azt a kérdést intézte a miniszterelnökhöz, várjon végérvényesen visszaveti-e a Henderson részéről lényegesnek minősített politikát és felvetette a kérdést, hogy mit tesz ebben az esetben Henderson? Macdonald kijelentette, hogy Mac Neill beszéde egyike a legkórosabb beszédeknek, amelyet a parlament felelőtlen tagja tisztáza pártcélokból oly kényes tárgyalások idején mondott, amelyek remélhetően örökre megváltoztatják Európa helyzetét. Macdonald azt kérdezte Mac Neilltől, hogy veszélyeztetni akarja-e Franciaország és az angol kormány jó viszonyát? Henderson a választási küzdelemben nyilvánvalóan azt hitte, hogy bár miniszteri állást tölt be, mint magánember is beszélhet. Mac Neill nem éri el azt, hogy Henderson lemond. Macdonald azzal folytatta, hogy a külpolitikáról tett kijelentései jelzik a kormány politikáját s, mint miniszterelnök, helytáll ezért a politikáért. Ez bizonyára elegendő. Lloyd George Henderson beszédét hallatlan indiszkréciónak nyilvánította. Macdonald most minden kétséget kizár a kormány szándékai tekintetében. Akárhogy is vélekedjék valaki a Versailles- szerződésről, mégis ez a szerződés az alapja néhány új európai nemzet fennállásának és ez állapította meg Elszász-Lotharingia hovatartozását. A revízió szó tehát a legveszélyesebb szó, amelyet egy miniszter a versaillesi szerződéssel kapcsolatosan használhatott. Egyetlen miniszter sem javasolhatja Európának a vérrel kirajzolt határok revízióját. Ami a jóvátétel felülvizsgálását illeti, Európában egyetlen ország sincs, amelyet ne nyugtalanítana, ha a jóvátételt kétséget kizáró módon meg nem állapítják. Ez nem a brit kormány feladata. Franciaország egy lépést sem fog tenni a békeszerződés jóvátételi rendelkezésének felülvizsgálása felé. Ha ellenben Franciaország biztosan mérlegelhetné a jóvátétel összegét, időpontját és az erre szolgáló biztosítékokat úgy talán megtenné ezt a lépést. Baldwin, aki a konzervatívok nevében zárta le a vitát, kijelentette, hogy Macdonald újabb válaszát bizonyára egész Európában a megkönnyebbülés érzésével fogadják. Az ellenzék nem fogja gátolni a munkáskormányt az európai nehézségek eloszlatásában. London, febr. 28. (Havas.) Az alsóháznak a versaillesi békeszerződésről folytatott tegnapi vitája határozat nélkül végződött, miután a konzervatívok lemondtak arról, hogy Mac Neill javaslata felett szavazzanak. • Ami Lloyd George beszédét illeti, egyelőre két momentumot emelünk ki belőle. Megnyugtató az, hogy Henderson beszédét indiszkréciónak mondja. Ellenben azt a kijelentését, hogy Európa új határainak revízióját egyetlen kormány sem javasolhatja, csak annak tulajdoníthatjuk, hogy abba a vérbe, mellyel ezeket a határokat kirajzolták, ő is belemártotta az ujját és ő is rajzolta a határokat. Hitünk, hogy a kormányok mulandók, de a vérrel kirajzolt határok sem lesznek állandók. Si5©neSßB*soia Sissxédéesofe wässzhaagjjia» - £9 hisaBai'aaisA Megess kos sdíc fléi a békeszépzsidések pevnsidiátAI.Henderson munkáspárti angol belügyminiszternek a békeszerződések revíziójára vonatkozó kijelentése nagy megrökönyödést keltett különösen a kis antantállamokban, amelyeknek a békeszerződés a legnagyobb koncot juttatta, melyet sehogysem tudtak megemészteni. A cseh sajtó is behatóan foglalkozik Henderson beszédével s érdemes néhány megállapítását ismertetni, így a Lidove Noviny „Egy veszedelmes jelszó“ címmel a többek között azt írja, hogy minden könnyelmű kijelentés, melyet a békeszerződések revíziójáról tesznek, új háború veszedelmét idézi föl. Cecil lord Angliának a nemzetek szövetségében levő kiküldöttje a békeszerződések revíziójának jelszavát határozott módon visszautasította. A békeszerződések, véli a lap, elég ruganyosak és esetleg megváltoztatható részeik is vannak. E változtatások végrehajtásával a nemzetek szövetsége van megbízva. Henderson kijelentése a békeszerződések revíziójának a szükségességéről lényegében csak választási agitációs eszköz, amellyel képviselővé való megválasztását kívánja elérni. A Pravo Lidu magától értetődőnek tartja, hogy a munkáspártnak az a kategórikus kongresszusi és határozati hangja, mely Henderson beszédében kifejezésre jut, lényegesen eltér a munkáspárt gyakorlati politikájának hangjától. Henderson beszédje végeredményében inkább taktikai, mint igazi tendenciák kifejezése. Macdonald miniszterelnök nem változtatta meg abbeli fölfogását, hogy a jövendő békepolitikának a nemzetek szövetsége az eszköze. London, febr. 28. (Reuters) A burnleyi pótválasztáson Henderson belügyminisztert 21571 szavazattal képviselővé választották. Camps konzervatív jelölt 17.534 szavazatot kapott H | nemzetiségi pontika. — S3 RBinzsSgplés éötése. — neSü&ien miMÍígzÉ©eísls88l« a nemzetiségi pwSlfiafeáiról» — KretaeissSsepgi fetaSfusz«sffigisisEpea* 53 testnevelésről. — Hz elBenszélteflista^íc. — A nemzetgyűlés ma dicséretes munkakedvvel látott a dolgához. Arról tárgyaltak, hogy a nemzeti kisebbségeket nyelvük használata dolgában micsoda jogok illetik meg a közhivatalok előtt. Móser Ernő, Zsirkay János, Pintér László szóltak a javaslathoz. Okosan, higgadtan beszéltek, pártkülönbség nélkül figyelemi hallgatták őket. Hol lenne már az ország, ha az elmúlt négy évben ilyen komolyan tanácskoztak volna? Bethlen István miniszterelnök válaszolt a tegnapi és a mai vita szónokainak. Megvilágította a nemzetiségi kérdés fejlődési állomásait és rámutatott a követendő új irányra. Kívánatos volna, hogy a köztudatba menjen át, amit a háború előtti nemzetiségi politika védelmére mondott. A magyar közvélemény egy része maga is elhitte, amit halálos ellenségeink hirdetnek, hogy Magyarországot hibás nemzetiségi politikája döntődő romlásba. Statisztikai adatok cáfolhatatlanul bizonyítják, hogy mi nem nyomtuk el nemzetiségeink kultúráját a mi szerbjeink, oláhjaink közt nem volt annyi analfabéta, mint Szerbiában és Romániában. Hatóságaink sohasem üldözték a nemzetiségeket, amennyiben volt hiba a közigazgatásban, a magyar is megszenvedte. Az a kritika sem helytálló, hogy a nemzetiségek nem szakadtak volna el, ha kellő időben több jogot kaptak volna. Ausztriában már jó néhány évvela háború előtt az általános választójogot léptették életbe és nemzetiségei a csehekkel az élükön, mégis szétszedték Ausztriát. Amit pedig az utódállamokban művelnek a magyar kisebbséggel, az nem szolgálhat nekünk példaképül. Ezt elsősorban ma mar véreink szenvednék meg. A megváltozott helyzet és Trianon új ösvények keresésére szólítanak bennünket a nemzetiségi kérdésben. Régi nemzetiségi törvényünk szellemét ma sem kell megtagadnunk. Csak ott hibáztuk el, hogy a nyelvet összetévesztettük a hazafisággal. A magyar nyelv tudása még nem biztosítéka a hűségnek. Akik oktató nyelvül az anyanyelvüket óhajtják azoknak meg kell adni. Ez nincs ellentétben a hazafisággal. A nemzetiségek jogait a nyelv és a kulturális intézmények területein biztosítanunk és ápolnunk kell. Az új nemzetiségi politikának ezek a kiinduló pontjai. A miniszterelnököt általános figyelemmel hallgatták és minden oldalról biztatták fejtegetéseinek kiszélesítésére. A javaslat elfogadása után Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter a testnevelésről szóló javaslatát ajánlotta a nemzetgyűlés jóakaratába Nagy szempontokból fejtegette a kérdés fontosságát, a sport demokratizálásának szükségességét, a legszükségesebb tennivalókat. Klebelsberg igen meleg szavakkal emlékezett meg Kállay expénzügyminiszterrel, ki mindenkor a legnagyobb megértéssel viseltetett a kulturális intézményeink szükséglete iránt és a mostani javaslat megvalósításához is hozzájárult A nemzetgyűlés megéljenezte és megtapsolta a kultuszminisztert, az utána felszólaló Szilágyi Lajos is köszönetet mondott neki a javaslatért. Szilágyi a javaslatról csak annyit mondott, hogy egyhangúan kell elfogadni és aztán a Ház engedelmével a sajtó támadásai ellen védelmébe vette a most alakult ellenzéki blokkot. Némely sajtóorgánum ráfogta az ellenzéki pártok egyesülésére, hogy koncentrációs kabinetet akarnak kierőszakolni, októbrista mozgalmat indítanak, obstrukcióra készülnek és versenyfutást rendeznek a hatalomért Ebből semmi sem igaz, valamint az sem igaz, hogy az egyesülés elvtagadás alapján történt A valóság az, hogy az ellenzéki pártok a királykérdés, a zsidókérdés, az oktobrizmus és mi egyéb kikapcsolásával egységesen akarnak fellépni a pénzügyi javaslatokkal szemben és hogy az egyesült ellenzék vitarendezője az a szónok lesz, aki igen barátságtalanul nyilatkozott a barátságtalan sajtóról és körülbelül azt mondta, hogy a sajtó hagyjon nekik békét, ők függetlenül a sajtó véleményétől a maguk önálló meggyőződésére fognak támaszkodni. Megállapítjuk, hogy Szilágyi pörölése nem igen fogott az újságírókon, ők tudják leghitelesebben, hogy mindig a pártpolitika érdekében próbálják megtéveszteni és kihasználni a sajtót. Az ülés végén az elnök napirendi indítványa ellenében Gömbös Gyula azt javasolta, hogy a holnapi ülés napirendjén Csáky honvédminiszter tegyen jelentést Győrffy László őrnagy-hadbíró elhelyezéséről- De a fajvédőkön kívül csak Wolff Károly és Hegyeshalmy Lajos szavaztak az elnök napirendi indítványa ellen. az ülés lefolyása. Scitovszky Béla elnök 11 órakor nyitotta meg az ülést és jelentette, hogy március 3-án a parlamentben nagyobb arányú fogadóest lesz, melynek jövedelmét a tüdővész ellen való küzdelem céljaira fordítják. A nemzetgyűlés mindig kivette a részét a jótékonyság gyakorlásából s most is e nagy és nemes cél szolgálatában csatlakozni kívánt azokhoz, akik adományaikkal példát nyújtanak a nemzetmentő cél előmozdítására. Előzetes megállapodás alapján fölhatalmazást kér a nemzetgyűléstől, hogy a gyűjtés javára valamennyi képviselő illetményéből 200.000 koronát levonhasson. A Ház egyhangúan megadta a fölhatalmazást. S3 MseSsfcss&ggg Moser Ernő — az első felszólaló — mindenekelőtt rámutatott arra, hogy a javaslat tulajdonképpen túlhaladott álláspont, mert Magyarországon a nemzetiségek már évszázadok óta a legteljesebb szabadságot élvezték. Történelmi visszapillantást vet a nemzetiségi kérdésre és azt bizonyítja, hogy Magyarország volt az, melynek a múltban sokszor védekeznie kellett a nemzetiségekkel szemben és nem fordítva: a nemzetiségeknek a magyarság ellen. A háborút a nagyhatalmak állítóan az elnyomott nemzetiségek felszabadítása érdekében is viselték. Ennek a célnak kellett, úgy látszik, az ezeréves egységes magyar államot is feláldozni. Ezt bizonyítja egyébként Scotus Viator és Ernest Denis — a magyarság két ismert ellenségének — titkos memoranduma is, amelyet 1918. októberében adtak át az antantnak. Ennek a memorandumnak, amely a békekonferencián az ország feldarabolásához vezetett, hatodik pontja így szól: „A független Csehország — Csehországból, Morvaországból, Szilézia egy részéből és Észak-Magyarország tót megyéiből alkotandó meg. — Erdély és Magyarország román kerületei és Dél-Bukovina a román királysággal egyesitendők. — Egységes és független délszláv állam alkotandó, mely áll Szerbia és Montenegró szabad királysá