Budapesti Hírlap, 1924. március (44. évfolyam, 51–75. szám)
1924-03-28 / 73. szám
XIIV. évfolyam, 73. szám. (Ára 1500 kor.) Péntek, március 28. Budapest, 1924. Budapesti Hírlap Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Előfizetési árak : Egy hónapra 30.000 korona, negyedévre 90.000 korona. Ausztriában egy példány ára hétköznap 2000 o. kor., vasárnapon 2500 o. kor. Egyes szám ára hétköznap 1500 kor. Külföldre az előfizetés kétszerese. Hirdetéseket Budapesten felvesznek az összes hirdetési irodák. Főszerkesztő: Rákosi Jenő. A szerkesztésért felelős: Csajthay Ferenc helyettes főszerkesztő. Szerkesztőség: Vili. kerület, Rükk Szilárd utca 4. szám. Igazgatóság és kiadóhivatal: Vill. ker., József körút 5. sz. telefonszámok: József 43, József 53, József 63, József 23—84. Az új pénzügyminiszter. Budapest, márc. 27. A hivatalos lap mai számában jelent meg Korányi Frigyes bárónak pénzügyminiszterré való kinevezése. Korányi báró kinevezését elsősorban az ország veszteségszámlájára kell írnunk, mert hiszen párisi állását kitűnően töltötte be. Milyen kilátással indulunk neki a külföldi kölcsön felvételének, nem tudjuk. De bizonyos, hogy a kölcsön megszerzéséhez való előfeltételek megteremtésében Koránya bárónak kiváló része van, mert ő támogatta a legnagyobb eredménnyel Bethlen István miniszterelnököt a velünk szemben megnyilvánuló gyűlölködő hangulat elleni győzelmes harcában. Kétségtelen, hogy Korányi báró a jövőben is kitűnően állta volna meg odakint helyét. Követi állásának a pénzügyminiszteri állásért való otthagyása ezenfelül még nagy egyéni áldozat is részéről. De ezekkel a negatívumokkal szemben áll az a nagy pozitívum , hogy jóformán az ország, a nemzet hívó szava szólította erre az állásra. ÉS Korányi báró sohasem tért ki a nemzeti érdek követelései elöl. Az újjáépítést célzó javaslatok végrehajtása rengeteg munkát követel az új pénzügyminisztertől. És rengeteg hatalmat ad a kezébe. Akik a javaslatokat támadják, azt mondják, hogy 1926 közepéig valóságos pénzügyi diktatúrát statuálnak. Mi nem állítjuk, hogy így van, de annyi bizonyos, hogy talán az ország jövője fordulmeg azon, kinek a kezébe tesszük le az új javaslatok által kontemplált jogok végrehajtását. Elsősorban elsőrendű szakemberre van szükségünk. Azután elfogulatlanul, tárgyilagosan gondolkodó, az osztály elleni létek fölött álló férfiúra és végre puritán emberre, akinek egyéni intaktságán még a rosszakarat sem találhat kivetni valót. Mindez talál Korányi Frigyes báróra. Elsőrendű szakember, ki rátermettségét nemcsak azzal mutatta meg, hogy rendbehozta az O. K. H. bonyolult anyagi ügyeit, hanem megmutatta első pénzügyminisztersége idején is, jóllehet akkoriban (közvetetten Hegedűs Lóránt előtt) nem tudott megküzdeni a politika gáncs vetéseivel. Puritán gondolkodása, minden melléktekintet fölött álló tárgyilagossága meg éppen kétségbevonhatatlanok. Mindezeken felül Korányi bárónak még egy nagy kvalitása van a pénzügyminiszteri szék betöltésére. Ha nyélbe ütjük az új kölcsönt, körünkben megtelepedik az új nemzetközi főbiztos. Ezzel a magyar pénzügyminiszter fog legsűrűbben érintkezni. Az érintkezéshez gerinces egyéniség mellett sok tapintat is kell. Márpedig Korányi báró a zálogjog felfüggesztésének diplomáciai előkészítésével beigazolta, hogy ezzel a tapintattal a legnagyobb mértékben rendelkezik. Még emlékezünk arra a napra, amikor Korányi báró az 1920—21-es költségvetést beterjesztette. 1920 szeptember közepe táján, tehát mai időszámítás szerint jó régen volt. De Korányi bárónak néhány mondása most is ott zsong a fülünkben. „Jó pénzügyi politikát csak jó belpolitika alapján lehet csinálni.“ Azután: „Nagy hiba volt a búza (akkoriban maximalizált) árát 200 koronáról 500 koronára felemelni“, és végül: „Arra kell törekednünk, hogy a budapesti tőzsde középpontja legyen a Kelet egész gazdasági életének“. Ezek az akkori expozéból kisziakított mondatok világot vetnek Korányi báró egész gazdasági felfogására. Mi nem kutatjuk, mit tettek azóta a belpolitika javítására, mennyiben és milyen sikerrel törekedtek arra, hogy mérsékeljék a gabona áremelkedését, melyben Korányi báró az általános áremelkedés magját látta és mennyiben közelítették meg Korányi báró ideálját a budapesti tőzsde pozíciójának emelését illetőleg. Mi ezeket a mondatokat Korányi báró akkori expozéjából csak azért ragadtuk ki, mert világot vetnek az új pénzügyminiszter egész gondolkodására, mely tudtunkkal nem változott az idők folyamán és jelezzük, hogy a szigorúan vett újjáépítő programon kívül még mennyi teendő vár az új miniszterre. Korányi báró most is itt találja azoknak a problémáknak nagy részét, melyekkel akkoriban viaskodott. A tisztviselőkérdést, a tisztviselők ellátásának kérdését stb. Sőt még az a mondása is aktuális, hogy „olyan pénzügyi tánc folyik itt, amire még nem volt példa“. Előttünk a sok rekonstrukciós javaslat a maga fenyegető terveivel és rózsaszínű biztatásaival. A terhek bizonyosak, a paragrafusokban rejlő ígéretek valóra váltásához azonban férfiak kellenek, kik hozzáértéssel és rettenthetetlen bátorsággal tudnak szembeszállni a viszonyokkal és ha szükséges velünk. Akiknek tevékenysége nem merül ki az adószóf csavarásában, hanem a kik tudatában vannak annak az elemi gazdasági igazságnak is, hogy megbukott az olyan adópolitika, mely régi javak falánk elvételéből akar megélni és nem tud az egészséges tőkeképződésből és a fokozott termelés által előállított új javakból meríteni. Bízunk abban, hogy Korányi az a férfiú, akire a mai valóban válságos viszonyok között szükségünk van. És hinni akarunk abban, hogy a földművelés megbecsülése mellett tudatában lesz a városi lakosság, az ipar és kereskedelem perdöntő fontosságának is és annak, hogy egy hamis adómorált tenyésztő, az emberi természetnek ellentmondó, a jövedelem 75 százalékának elvételét is proklamáló adórendszer mellett a városi lakosság gazdasági exisztenciájának fentartása a lehetetlenséggel határos. Ebben a reményben köszöntjük az új minisztert, ki egy nagy gazdaságtörténelmi fordulópont idején foglalja el a pénzügyminiszteri állást. Korányi bárónak Szabóki Alajos, az országos statisztikai hivatal igazgatója lett az államtitkára. Kiváló tudós, ki nemcsak az intézetet, melynek élén állott, emelte magas szintre, de kinek szakirodalmi tevékenysége is általánosan felismert még az ország határán túl is. Reméljük, hogy nagy tudományos képzettsége nem nyomja majd el benne, sőt még éleszti a gyakorlati érzéket, mely alapfeltétele sikeres működésének. Bertndet István gr*éf benyújtotta a kulcsüttsjavaslatofcat. fl középiskiolai oktatás reformja. — Gsáhy Hárolip gróf honvédelmi miniszter a Györffyörgyről. — Zajos Jeleneteit. — Il nemzetgyűlés ülése. — A nemzetgyűlés mai ülése csendesen indult, de ez a csend és nyugalom csak addig tartott, amíg a középiskolai reform szerepelt a napirenden. Az ülés végén, mint már annyiszor, az ellenzéknek az a része, amely mindenképpen föl akarja tüntetni a mai helyzetet, különféle ürügyből a lármás jelenetek egész sorát idézte föl. A középiskolai oktatás reformját két szónok méltatta ma. Lukács György a meleg elismerés hangján szólott. A miniszterhez hasonlóan, került mindent, ami politika és a javaslat kulturális jelentőségére vetette a súlyt, ő is történeti képét adta a magyar középiskola fejlődésének és ezen a képen az őket megillető előkelő helyre állította a katolikus tanítórendeket, valamint a,protestáns kollégiumokat és munkájukat a nemzeti nevelés terén. A fény mellé odarajzolta az ányékot is és a nagy elődök méltatása mellett nem feledkezett meg a nagy utódok fáradozásáról, munkájáról sem. Tárgyilagos volt és igazságos és így természetes, hogy figyelemmel hallgatták közel egy órán át tartó beszédét. Eöri- Szabó Dezső különösen a népnevelés megreformálását sürgette, a felekezeti iskolák fontosságáról és a tanárok fizetésének rendezéséről beszélt. A napirend szerint most Csákis Károly grófnak kellett volna válaszolnia Gömbös Gyulának a Győrffy hadbíró ügyében előterjesztett interpellációjára. Ezt megelőzően azonban szólásra emelkedett Bethlen István gróf miniszterelnök és beterjesztette a kölcsönnel kapcsolatos javaslatokat. Ez volt a jel. A fajvédők, Ruperték és Szilágyi Lajos nagy robbajjal vonultak föl. Baross János azt kívánta, hogy a javaslatokat a pénzügyi, közgazdasági és közjogi bizottságon felül még a külügyi bizottsághoz is utasítsák. Hogy ezzel a kívánsággal kudarcot vallottak, új segítő jelentkezett Szilágyi Lajos személyében. Szilágyi az elnöknek tegnap vele szemben tanúsított magatartását tette bírálat tárgyává, de olyan hangon és olyan modorban, hogy méltán felbőszítette a többséget, amely alakoskodásnak minősítette Szilágyi szereplését. Egyik zajos jelenet követte a másikat és amikor már-már úgy látszott, hogy csend lesz, akkor Zsitvay alelnök némileg túlzott szigora volt az, amely új vihart támasztott. De végül mégis csak helyreállott a nyugalom és Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter megadhatta a választ Gömbösnek. Csáky Károly gróf katonás rövidséggel, de katonás határozottsággal beszélt. Kijelentette, hogy Győrffy hadbírót nem helyezi vissza és hogy a tisztikart igenis minden politikai befolyás elől megvédi, tekintélyét szigorral és igazsággal emeli. Egyben — és ez volt válaszának legérdekesebb része — Rupert múltkori antimilitarista kiszólásait a maga kellő értékére szállítva le, a többség zajos tetszése közben kijelentette, hogy ebben az országban többé nem ismétlődhetik meg 1918, mert akár tetszik ez Rupert úrnak és elvbarátainak, akár nem, itt igenis fognak jó, magyar nemzeti érzéstől áthatott katonát látni. Az ülés lefolyása. Szcilovszky Béla elnök jóval 11 után nyitotta meg az ülést és bejelentette, hogy április 1-én IV. Károly király halálának évfordulóján ünnepi gyászistentisztelet lesz, melyen a nemzetgyűlés képviseletében Huszár Károly elnök jelenik meg. Tudomásul vették, A Budapesti Hírlap mai száma I. oldal. A Ház azután a pénzügyi bizottságba új tagot választott, s később kihirdette, hogy a Ház Kállay Tibort választotta bele a bizottságba. Az elnök bejelentette azután, hogy a távollevő Héjj Imre jegyző helyett Barthos János jegyző olvassa föl a távollévők névsorát. Gömbös Gyula a házszabályokhoz szólva, hibának mondja, hogy a soros jegyzők még ilyen késő időben sincsenek jelen. Reméli, hogy a többség módot talál arra, hogy a távollevő jegyzők levonhassák a konzekvenciát. Is középiskolai reform. Lukács György szólott ma elsőnek a középiskolai reformhoz. Történelmi visszapillantásban ismerteti a magyar középiskolák fejlődését, mondván, hogy Nagy, Lajos és Zsigmond voltak a szabad iskolák előfutárjai. Mohács után nyugatról jött az újabb kulturális megmozdulás: a reformáció. Protestáns főuraink serénykedtek abban, hogy iskoláinkban ismét felélesszék a latin szellemet. A papság már akkor jöt, védelmének nagy részét iskolákra fordította. A legjelentősebb korszak a katolikus reneszánsz kora volt. A jezsuitáknak nem lehet eléggé meghálálni az iskolázás sürgetését, de elismeri, hogy a jezsuiták nevelésének megvoltak a hátrányai is. Legnagyobb érdemük azonban lángoló hazafiságuk. A XVIII. században az állam nem avatkozott bele a padegógia kérdésébe. Azután Mária Terézia idejéről szólott és rátért arra, hogy II. József császár idejében a tanügyi kormányzásnak csak egynézőpontja volt: a germanizáció. A germán szellem hatása alatt kevesebbet tanítottak ugyan, de alaposabban. A táblabírák iskolái olyan rendszert létesítettek, amelyet ma is figyelembe kellene venni. (Helyeslés jobbról.) Sorra veszi ezután az alkotmányos korszak tanügyi politikáját, Eötvös József báró és Trefort Ágoston reformjait. A humanisztikus és reáliskolák hibája az volt, hogy kétféle jogosítást adott a tanulóknak s ez a gimnáziumok túlzsúfoltságát idézte elő. Csáky Albin gróf 1892. XXX. törvénycikke szintén a gimnázium túlterheltségét okozta a reáliskolák kárára. Meg kellett találni a középutat a megfelelő egységes középiskolához. A trianoni szerződés mindenünket elvette, csak kultúránk és művelődésünk maradt meg, ezt ápolnunk kell minden tőlünk telhető áldozattal. (Helyeslés.) Az ideális nevelést meg kell őrizni, mert csak az ideáis gondolkodás adhat alapot arra, hogy jövőnkbe vetett hittel folytassuk kulturális nagy harcunkat. (Általános helyeslés.) A kultuszminiszter tehát nagyon helyesen járt el, amikor megtartotta a régi magyar középiskolák alakját s ezzel biztosította a humanisztikus nevelés mellett az ideális gondolkodás fejlesztését is. Helyes volt az egységes jogosítás behozatala is, mert ezzel megszűnnek az iskolai fattyúhajtások. A javaslat külső organizációját ki kell egészítenünk egy belső organizációval is. Meg kell honosítanunk, hogy a tanár és a tanuló között ugyanolyan nagy szeretet és barátság fejlődjék ki a jövőben, mint a minő volt régen a magyar iskolákban. Ezzel együttesen a tanárképzést is reformálni kell. Az ifjúság a mi legdrágább kincsünk, a tanári kart pedig, melyre annak nevelését rábízzuk, segítenünk kell és anyagi helyzetét sürgősen rendeznünk. A középiskolákat az oda nem való elemektől meg kell tisztítani. Szükségesnek tartja továbbá, hogy a művelődéstörténetei keretében nagyobb súlyt vessenek a művészetekre. Még az egészségtan tanításának a szükségességét hangoztatta s végül köszönetet mondott a miniszternek javaslatáért. (Élénk helyeslés és taps.) Eöri Szabó Dezső: Fontosnak tartja a középiskolai nevelést, de a népnevelés kérdését sem szabad elhanyagolni. A javaslatot nem fogadja el.