Budapesti Hírlap, 1925. március (45. évfolyam, 49–73. szám)
1925-03-05 / 52. szám
1925. március 6 (52. sz.) Budapesti Hírlap Méhely Lajos bírálja a kfr. Kúria döntését. Ma délután Méhely Lajos dr. egyetemi tanár előadást tartott a Tudomány Egyetem állattani intézetének előadási termében, mintegy kétszáz főnyi hallgatóság előtt, amelynek sorában képviselők, katonák, tanárok, közgazdasági szakemberek, diákok ültek. Az antropológia professzora előadásában, amelyet vetített képekkel kísért, először a különböző embertípusokat jellemezte: az északi, földközi tengeri, alpesi, dinári és keleti típusokat, bemutatva egyegy jellemző egyedét. Majd rátért a magyarságra, s mint mongoloid népet mutatta be. Tudományos szempontból csatlakozott Susan Félix berlini antaptológusnak ahhoz a megállapításához, hogy a honfoglaló magyarság, mint homogén tömeg érkezett Ázsiából a mai haza területére. Bár nem volt már tisztavérű, mert az étel közben keveredett székelyekkel (a székelyeket külön fajnak tekinti), bessenyőkkel, kunokkal, kazárokkal, bolgárokkal, ez a keveredés azonban nem volt hátrányos, mert az említett népek rokon, mongoloid népek voltak. A mongol faj embertani ismertető jelét a szemen lévő u. n. másodlagos könny redében jelölte meg s egy somogymegyei esperes jellegzetes mongol tipusu arcával illusztrálta azt a megállapítását, hogy a magyarság igen sok ma élő tagjában kétség kívül felismerhető ez a mongoloid vonás. Csokonai somogyi katolikus esperest Zircen, az apátság épületében látogatást tevő keleti vendégek mongolnak nézték s igen csodálkoztak, mikor tudomásukra adták, hogy a tisztelendő rozsgyökeres magyar. Lenhossék professzorral szemben azt állítja, hogy tisztavérü magyar faj még ma is található az ország egyes vidékein. Karl-Deckier könyvével szemben is hivatkozott ezekre a faji vonásokra. Decher ugyanis azt írja, hogy a magyarság oláh vérrel keveredett és már minden ázsiai vonás kiveszett belőle. Ezzel az állítással szemben utal arra, hogy a többi körüllakó faj fejlődése akadályának tekinti a magyarságot. Az ilyen íróknak nézeteit tették magukévá Jászi Oszkár, Kunit és Pikier, ami a magyarságnak mérhetetlen károkat, okozott. Azt írja Döcher, hogy a magyarság nem képes zárt néprajzi szigeteket kifejleszteni, mert mindenütt oláh, német, tót ékelödésekkel van átütve. Ha ez így volna is, a magyarság türelmességéről tesz bizonyságot, hogy a nemzetiségeknek itt van módja élni és fejlődni. Históriai tény, hogy tisztavérű faj nincs, de kérdés, hogy lehet-e egységes típust kihalászni? A kérdésre igennel felelt. Vannak harmonikus korcsok és diszharmonikus korcsok. Az elsők azok, amelyek kizárólag vérrokon fajtákkal keveredtek. Ilyen a magyarság. A 140 éves török hódoltság teremtette meg a mai alföldi magyarságot, e hat nemzedékre tehető időszak alatt török keveredéssel fejlődött ki az alföldi magyar jókötésű típusa. A kúria fejű fajtákkal való keveredés(tót, szepesi szász, rutén, erdélyi szász, német) kifogástalan félvér korcsokat hozott létre. Ebből a félvér korcsból került ki a mai értelmiség jó része.A románok, rácok és honátok nem olvadtak be — bár voltak kiváló magyarságú fiai. .A vérség törvényei sokkal mélyebben nyúlnak bele a nemzet életébe, mint a históriai és politikai institúciók. Különösen kell számolni a vérség tényezőivel a politikusnak, Disraeli szerint is a fajta, a világtörténelem kulcsa. Végezetül a zsidósággal, mint fajjal foglalkozott, amelynek magva beduin és hetita. Végül a Magyar Királyi Kúria azzal a döntésével foglalkozott, amely (1088/924. számú döntés) kimondja, hogy a zsidóság Magyarországon nem faj, hanem felekezet, Susan Félix, Hauschmidt, Haberhand, Hanz -Günther és Lenhossck professzorok Eltiporjuk a régi arakat!* RÖVID kereszthúros, legmodernebb éretáncélos zongora IS millió korom euDAPOT vm, rákócxi ut Ondignuma histeum LCGHitdiáas iONQ€PÄIK ELŐKELŐ SZÁLLNI !* i véleményei és saját álláspontja szerint a zsidóság külön fej. A Kúria politikai okokból ítélhette felekezetnek a zsidóságot. A bírói döntvényeknek nem szabad nélkü'-.'-i a tudományos véleményt, mert belső lénye az igazság, márpedig ennél a döntésnél a tévedés a napnál világosabb. A Kúria döntésével való vitázással be is fejezte előadását. Támadás Lóczy Lajos emléke ellen. — Kinos jelenet a Magyar Földtani Társulat szakülésén. — A Földtani Társulat szerdán délután tartott szakülésén Sréter Zoltán úrnak az egri földrengésről elhangzott érdekes előadása után (ezt lapunk más helyén közöljük) kinos és a kisszámu szak- és laikus közönségben erős visszatetszést keltő jelenet játszódott le Pávai Vájna Ferenc dr. előadása kapcsán. Vájna Ferenc A Dunántúl hegyiszerkezete, felismerésének előzményei című előadásában a tudományos keretből és kérdésből élesen kiütköző személyi csatát vívott megboldogult Lóczy Lajos emlékével, amikor bírósági ítéleteket, becsületsértő és rágalmazási pereket ismertetett s Lóczy Lajossal folytatott, nyilvánosság elé tudomá- I nyos hangulatban nem illő, kényes kritikája levélváltásait hozta elő. Előadásának mottója az volt, hogy Lóczy sem az a csalhatatlan tudós, aki ne tévedne s akit az igazság érdekében ne lehetne és kellene cáfolni. Az egész előadás célja pedig megállapítani azt, hogy a dunántúli és erdélyi földgáz-kutatások kapcsán az előadó Lóczy megállapításával ellenkező tektonikai eredményekre jutott, amelyeket Lóczy nem ismert el, illetőleg mikor elismert, nem az előadó érdemének tudta be az uj eredménynyékét. A tudományos része az egész előadásnak elenyészően rövid volt s a megadott címnek solyak csak annyiban felelt meg, hogy a kérdéssel kapcsolatos összes személyi, valamint klikk kérdésekkel foglalkozott. A kisszámú, de tekintélyes szakemberekből álló közönség részben fejcsóválva, részben mosolyogva figyelte az öndicsérethez sokszor közelálló, tekintélyek és emlékek támadásában vádbeszédnek is beillő tudományos előadást, amelyet befejezésekor döbbenetes néma csend fogadott. A szakemberek hangulatát mi sem jellemzi jobban, mint ahogy az elnök hozzászólásra való felhívására egy jelentkező arra kérte az elnököt, hogy a hozzászólást a szakülést követő zárt választmányi ülésre halassza. Amilyen néma csönd ült a teremre Vajna előadása nyomán, olyan viharos taps tört ki erre a rövid felszólalásra. Azt hisszük, ez a taps fejezte ki az ülésen jelen voltak véleményét. Minden körülmények között sajnálatos, hogy az előadás a meghívón szakülésnek jelzett összejövetelen a tudományos keretből kiütköző személyi kérdésekkel csökkentette a tudományos előadás értékét. A tudományos kritika még akkor is jogosult, ha a megboldogult és világhírű Lóczy Lajos munkásságát érinti, — de ezen túlhaladó személyi kérdések az ilyen kritika értékét és súlyát károsan befolyó. „Eger régi földrengés terület.“ — Az egri földrengés tudományos megvilágításban. — Vetődési vonalak mentén történt elmozdulások okozták az egri földrengést, mely 22 év alatt újra megismétlődhetik. — Schréter Zoltán dr. geológus előadása a Földtani Társulat szakülésén. — A Magyarhoni Földtani Társulat szerdán délután Maurit Béla dr. egyetemi tanár elnöklésével szakülést tartott, melyen helyszíni vizsgálatok alapján Schréter Zoltán geológus az egri földrengésről számolt be. Az ülésen megjelentek Schufarzik Ferenc dr. műegyetemi tanár, Pálffy Móric, a Földtani Intézet h. igazgatója, Zimonnyi Károly, a Nemzeti Múzeum Ásványtárának igazgatója, Telegdi Róth Lajos, Wendreky Gyula, Lóczy Lajos, párisi tanulmányútjáról viszszatért Hillebrandt Ernő, Szentpétery Zsigmond szegedi egyetemi tanár stb. Schréter dr. bevezető szavaiban előadásának gyakorlati céljául azt jelölte meg, hogy a gyakorlati élet számára egy újabb földrengés esetén útmutatást adjon. Megállapította, hogy az eger-miskolci földrészen már régibb idő óta ismétlődnek meg a földrengések, 1883-ban Miskolc környékén, 1901-ben Zsérce és Cserépfalu községekben, 1903. jan. 23-án (22 évvel ezelőtt) Egerben, amely majdnem olyan erősségű volt, mint a mostani, — és 1922. aug. 12-én ismét Egerben észleltek kisebb-nagyobb erősségű földmegmozdulásokat. A mostani földrengés, amely pontosan jan. 30-tól — az utórezgések beszámításával nagyobb megszakításokkal — február 7-ig tartott, az összes eddig észlelt földrengéseket nemcsak intenzitás, de kiterjedés tekintetében is felülmúlta. Ezután részletesen előadta személyes megfigyelések, jelentések és helyi kutatások alapján a földrengés lefolyását. A földrengést előrengés vezette be jan. 30-án, amelyet jan. 31-én a főrengés követett, és utána még egy földrengés volt. A földrengés epicentruma Ostoros-Eger környéke volt, ahol 8—9 fok erősségű volt a megmozdulás s innen, mint egy központból sugárszerűen enyhült a rengés. Az ugyanolyan erősségű rengések öveiben ugyanazt a hatást észlelték, amely hatás a legerősebb természetesen az epicentrumban — Ostoros-Eger környékén — volt. Ismertette a földrengés hatását az egyes övekben, megemlítve, hogy Ostoros községben alig maradt ép ház s az erős földalatti moraj kíséretében végigvonuló földhullám pusztítása itt katasztrofális volt. Súlyosan megrongálódtak itt a rhyolittufa barlanglakások, melyekből a lakókat kitelepítették. A templom mellékhajója beomlott. Eger kára kisebb, bár itt a kereszteződő irányú földlökések miatt nagyobb veszélyben forgott a város. A Legerősebb hatás Eger nyugati részén tapasztalható, ahol egyrészt az építkezések felületesebb volta, másrészt a talaj labilitása, csuszamlásra hajlamosabb volta ezt a hatást eléggé indokolják. 1923-ban ez a Csiky Sándorutcában a házak ftalai megrepedeztek, mintegy figyelmeztetésül a talaj labilitására. Súlyosabban megrongálódott a ciszterciták temploma és a gimnázium épülete, jelentősebb károkat okozott a tűzfalak beomlása, kémények és házfedelek megrongálódása. Ezután részletesen beszámolt az egyes rengési övekben észlelt hatásokról, felsorolva a községeket és az ott tapasztalt anyagi károkat. A földrengés részben hullámzó, részben pedig rostáló mozgásban nyilvánult meg s az előbbinél az átlagos irány a kelet-nyugati volt. A rostáló mozgást az ellentétes irányú vetődési vonalak mentén történt földelmozdulások okozták. Érdekes megfigyelést szolgáltatott a Bükkhegység aszeizmikus (földrengéstelen) viselkedése. A földrengést a Bükkhegység északnyugati oldalán elhelyezkedő erőteljesebb törési vonal megállította, úgy hogy a rengés a hegységet megkerülve, az ellenkező oldalon fekvő Mátranovák községben újult erővel, mintegy 0 foknyi erősségben folytatódott, míg a környék rengésének átlagos erőssége 3—4 foknyi volt. Majd az utórezgéseket ismertette, amelyek főleg az epicentrumban voltak erősebbek és január 31., február 1., február 4., február 7-én erősebb-gyengébb mértékben észlelhetők, sőt az eddigi jelentések szerint az utolsó utórezgést február 28-án délután 5 órakor Egerben figyelték meg. A földrengés lefolyásának részletes ismertetése után tüzetesen kifejtette, hogy a rengés milyen viszonyban volt a föld felépítésével. Megállapította, hogy tektonikus, földszerkezeti eredetű rengéssel állunk szemben, a rengést a tektonikai vetődési vonalak mentén történt elmozdulások okozták. A földrengés-történeti észleletek szerint megállapítható, hogy Eger régi szeizmikus pontgyanús földrengési terület s a megfigyelések szerint huszonkét esztendő az az idő, amely alatt a rengés megismétlődik. Ez nem jelenti azt, hogy újabb 22 esztendő alatt megismétlődik a földrengés, — de a lehetősége és valószínűsége adva van. A földrengés felszíni hatása csekély volt, csupán Ostoros környékén találtak földkéreg repedést, amely 30—40 méter hosszú és 3—4 cm. széles volt s rövid idő alatt öszecsukódott. A rengésnek a talajvízre való hatása csaknem elenyésző volt. Természetszerűleg legnagyobb hatást az állatokra gyakorolta a rengés: csoportokba verődtek, vagy szétszéledtek. Feltűnő jelenség volt a kutyáknál, hogy a rengés után pár napra eltűntek s mikor visszatértek, az utórezgés előtt pár perccel fájdalmas üvöltésbe kezdtek, mintha megérezték volna az újabb veszedelmet. Az előadás végén összefoglalta azokat a gyakorlati szempontokat, melyek ezen a környéken a tapasztalati eredményei az egri földrengésnek. Szerinte legfőbb kár a helytelen és rossz anyagból (shyolit tufa) való építkezés következése, amit az is bizonyít, ahogy az egri szeszgyár kéménye alaposan megrongálódott, míg a jóval magasabb török minaret sértetlen maradt. Eger városa és az egész bortermő vidék erősen alápincézett, de itt is a mélyen fekvő, erős építésű pincék sértetlenek maradtak. A mostani rengés elővigyázatra és óvatosságra tanut s sürgeti az esetleges ujabb rengés elleni óvóintézkedéseket. Az előadó értékes, szép előadását a közönség lelkesen megtapsolta s szeretettel ünnepelte az alapos, fáradságos munka szerzőjét. A Manchester Guardian a kisantantról. London, műre. 4. 1 A kis-antant küszöbön álló konferenciájával kapcsolatban a Manchester Guardian ii következőket írja: A kis-antant eredetileg Magyarország ellen irányuló biztossági paktum volt. Minthogy most Magyarország a népszövetség védence lett, Románia pedig az Oroszországal fennálló feszültség miatt szövetségeseinek állandó gondot okoz, többször felhangzik a kisantant közeli halálának jóslata. A feldarabolt monarchia utódállamainak feladata kétségkívül nem könynyű, de idő és tapintat nem egy sebet meggyógyított volna, ha az utódállamok kormányai visszagondoltak volna a maguk nemzetiségének korábbi szenvedéseire és a győzelmet nem annyira a hajlam érzékére alantották volna. Még Selon Hatsop is elismeri, hogy az a bánásmód, melyben a csehek a tótokat részesítik, kifogás tárgyává tehető. A szerbek pedig a kisebbségekkel egészen imperiális uódszer szerint járnak el. A kisantant államai nem annyira az igazságban, mint inkább a katonai hatalomban bíznak és kétszer akkora hadsereget tartanak fenn, mint Franciaország; ennek következéseképpen azután vámsorompókat kell felállítaniok, hogy a hadseregek költségeit előteremtsék. A kisantant delegátusai olyan országokat képviselnek, amelyekben nagy, hadsereg, elégedetlenek a kisebbségek, roszszak a gazdasági viszonyok. Helyesen cselekednének, ha szemügyre vennék ezeket az alapvető tüneteket, mert nincs az a dipplomáciai ügyesség, amely belsőleg megrendült államoknak megadhatnák a stabilitást. Utódai gyermekruha-különlegességek üzlete IV„ Párisi ucca I. (Váci ucca sarok) árazás után! március hó 1 55-ig az összes előirt árainkból! Divatos tavaszi gyermekkabátok.Fiuöltönyök óriási választékban| Leány- és fiujelöltők Fiú-, leányka- és bakfisruhák, játszóruhák . Babyruhák Gyermekfehérneműek Bakfiskalapok Leány- és fiúkötények Leány- és fiúkalapok Piyamák Óriási választékban. Tiroli kabát és nadrág