Budapesti Hírlap, 1925. március (45. évfolyam, 49–73. szám)

1925-03-17 / 62. szám

Március 15. Március tizenötödikét ez­ idén is nagy lelkesedéssel ünnepelte most a főváros és az egész ország. A fővárosban, mint min­den évben, az ünnepségek egy része a Petőfi-szobor előtt folyt le. Sok iskola ifjú­sága ezidén a Jókai-szoborhoz zarándokolt s a naiv mesemondó emlékezetének ál­dozva, ünnepelte a szabadság iram­át. .Tudósításaink a következők: Az egyetemi ifjúság ünnepe. Az egyetemi ifjúság kezdte meg az ün­neplések sorozatát. Előbb megkoszorúzta­­a Szabadság-téri irredenta szobrokat és a Várban lévő honvéd-szobrot is. Azután a Vigadóban ifjúsági nagygyűlés volt, amelyen Raff­ay Sándor evangélikus püspök méltatta a márciusi napok jelen­tőségét. A tizenkét pontot — úgymond — a magyar ifjúság most is programjának vallja, de nem zárkózhatunk el nemzet­­i követelései elöl sem. Változatlanul­­fenntart­ja és követeli a magyar nemzet az uniót Erdéllyel és valamennyi elszakított ■országrész visszacsatolását az anyaországá­hoz. Ezután­­Vemet Nasi a török­­hallga­tók üdvözletét fejezte ki magyar nyelven lendületes szép beszédben. Az egyetemi ifjúság délután a Petőfi­­szobor elé vonult és lelkesen ünnepelte Petőfit és a 48-iki szabadságnapot. A Ludovikában. .4 • Honvéd Ludovika Akadémia Levente Köre vasárnap délelőtt tartotta meg, nagy­számú és előkelő közönség jelenlétében, március 10-ének emlékünnepét dombóvári Révy Kálmán tábornok, az Akadémia pa­rancsnokának, továbbá Czékus Zoltán al­ezredes, a Levente Kör elnökének és Stomm gróf vezérkari századosnak kitűnő rende­zésében. A szép ünnepséget az akadémiku­sok énekkarának előadása vezette be. Má­téskéi Rezső karnagy vezetésével nagy ha­tással adták elő Petőfi megzenésített Talpra magyar­ját. A márciusi nemzeti vívmányok jelentőségéről Csanády Lajos IV. éves akadémikus mondott lendületes ünnepi beszédet. Az ünnep egyik nevezetes műsor­­száma volt az akadémikusok, zenekarának előadása. Vermess Béla őrnagy, karigaz­gató mesteri vezénylésével pompás ős­zjá­­tékban adták elő Papp­ Mac­yar Roaszó­­dió-ját. Az 1818—49-iki honvéd hadsereg megalakulásának és dicsőséges szereplésé­nek történetéről Kessem­y Károly IV. éves akadémikus adta elő gondos tanulm­ányát s azután Bakos Antal Ilii éves akadémikus egy megrázó erejű, gyönyörű hazafias költeményt adott elő nagy hatással. Szer­zője­ nevét azonban a szűkszavú műsoron sem publikálták. Kernem István és Barbás N. akadémikusok hegedűn, illetőleg zon­gorán eső szép magyar ábrándot adtak elő, mire, szárnyaló hazafias ünnep a Szózat énekével ért véget. A fővárosi tanulóifjúság, Budapest székesfőváros valamennyi isko­­lájának tanulóifjúsága impozáns módon ünnepelte meg március 15-ikét. Vasárnap már a kora reggeli óráktól kezdve tanítóik vezetésével zarándokoltak el az elemi isko­lai tanulók a Jókai-szoborhoz, ahol a ta­nítók méltatták az ünnep jelentőségét. Ké­sőbb a cserkészcsapatok Festetich Pál gróf cserkészparancsnok vezetésével zászlókkal vonultak a Jókai-szobor elé és ott díszőr­­séget állottak. Délelőtt 11 óra után vonu­lt a szobor elé a főváros középiskoláinak, felsőkereske­delmi iskoláinak és polgári iskoláinak ifjúsága tanáraik vezetésével. Az ifjúság elhelyezkedése után­­Rákosi Jenő lépett a szónoki emelvényre és költői gondolatok­ban­ gazdag lelkes ünnepi beszédet intézett az ifjúsághoz. A­­18-as márciusi napok nagy jelentőségét méltatja, amikor Petőfi és Jókai, a­kiket a Gondviselés két szü­löttének nevez — ikercsillagként tűntek fel a Magyar Haza egén. Egyforma missziót töltöttek be ők ketten, a márciusi napok két hőse: Petőfi volt az, aki lelkesített, har­­­colt és hősi halált halt hazájáért és Jókai, aki a szabadságharc leverése után feléb­resztette az elalélt magyarságot, vigaszta­lást öntött az elkeseredett szívekbe s erőt, bizalmat nyújtott a jövőhöz. Petőfi és Jó­­­­gi volt a­­ múlt n ő (Rákosi) és kortársai a szomorú magyar jelen képviselői, a meg­jelent magyar fiatalság a jövő, akiknek a dicsőséges múltból s a szomorú jelenből merített­ erővel kell küzdeniök az ezeréves Magyarország, jövőjéért. A lebilincselő szép beszéd után a Him­­n­usz énsekével a fővárosi tanulóifjúság ha­talmas ünnepe végetért s a katolikus Pat­­ronázs zenekarának hangjai mellett a fővá­ros egész tanulóifjúsága tisztelegve vonult el a Jókai-szobor előtt. Az érdeklődő közönség az ünnepség alatt a Jókai-­teret, Andrá­ssy-utat s a szomszé­dos utcákat egészen ellepte. A belvárosi piaristáknál —a rendi tradí­cióhoz híven — ezidén is kegyelettel ülték a márciusi ideálok diadalát. Vasárnap kora délelőtt ünnepi misére gyűltek a diá­kok, azután lementek az intézet díszter­mébe, hol a zenekar Kéler Magyar nyitá­nyával vezette be az ünnepséget. Bud Pál IV. osztályú tanuló Tóth Kálmán Előre! versét szavalta, a dalárda mélázó kuruc­nótái pedig a régi Rákóczi-idők izzó láng­ját gyújtották meg. Ebben a lelkesedő kedvben mondotta el Károlyi János pia­rista tanár mély elgondolásu ünnepi be­szédét, mely a márciusi gondolat nemzeti értékét méltatta és­ a magyar feltámadás krédóját hirdette. Ezután Bihary melodikus Frimacialis­a zendült föl, majd Sik Sándor piarista poétának mély invenciójú Lamen­­tációra került sorra. Bánó György VIII. osztályú tanuló kifejezésre törekvő előadá­sában. Petőfi—Tlubar gyönyörű Nemzeti dala után Hertelendy ezredes indulójának katonásan rövid akkordjaival ért véget a matiné. A diáknép és a felnőttek — a köz­élet kitűnőségei és a rend vezetősége — egybeolvadtak a márciusi lélekben és me­leg tapssal honorálta az ügyes produkció­kat, elsősorban Lukács József és Szomo­­lányi József piarista tanárok kitűnő ren­dező munkáját. .­ református teológiai ifjúság ünnepe. A budapesti református teológiai ifjúság március 15-iki ünnepén zsúfolásig megtelt a Ráday­ utcai teológia hatalmas díszterme. A Himnusz éneke után Molnár Lajos ifjú­sági elnök, a teológia szeniora mondott hatásos megnyitó beszédet. Demján János teológus a Talpra magyar!l szavalta. Az ünnepi beszédet Hamar István teológiai felügyelőtanár mondotta. Erdőssy Vilmosné irredenta dalokat énekelt nagy sikerrel, Kováts Tibor zenetanár kíséretével. A teo­lógia zenekara kuruc dalokat adott elő Losonczy Lajos tanár vezetésével. Nagy Kornél teológus Kozma Andor Magyar Tál­tosát szavalta. Muraács Kálmán magyar dalokat énekelt zajos sikerrel. A teológus­­énekkar Losonczy tanár egyik saját szer­zeményű indulóját adta elő, mire a szép ünnep a Szózat hangjai mellett véget ért. A Berzsenyi Dániel-főgimnázium a szo­kottnál is fényesebb ünnepet rendezett már­cius 15-én az iskola dísztermében. A nap jelentőségét Vári­ Rezső tanár méltatta, utána az önképzőkör ifjúsága dalokat, ze­neszámokat, költeményeket adott , elő, me­lyek közül kiemelkedett Szász György if­júsági elnök hazafias fogadalma, ,Macek Árpád és Berger György szakája­­a, Fóliák László és" Kovács Fáy zongoraszámai és Sándor Frigyes hegedűszólója. Az ünnep végén Váry Rezső tanár, az önképzőkör vezetője, a pályázatok győzteseinek egyen­­ként 100.000 koronás díjat, összesen kilenc­­százezer koronát osztott ki. A győztesek voltak: Szász György VIII. o. t., flaszter Károly VIII. o. t. (kettőt), Szegő László VI.­­. o. t., Futó Andor VIII. o. t., Pataky László VIII. o. t., Rónai Pál (kettőt), Klug Endre VIII. o. t. és­ Schiller Pál VII. o. t. A budapesti állami felsőkereskedelmi is­kola ünnepén Sossi Nagy Lajos tanár ün­nepi beszédén kívül a Ifi számra terjedő műsor minden pontja mély hatást tett. A Stolpa Károly tanár vezetése alatt álló ének- és zenekar szintén sok tapsot kapott. Vasárnap délután a Zeneakadémia ter­mében művészi gyermekelőadás keretében ünnepelték a kicsinyek a szabadság évfor­dulóját. Az előadáson nagyszámú gyer­mekközönség vett részt. A kis Babos Évi hazafias költeményt­ szavalt el, utána új meseszínjátékot adtak elő. Végül Oszkár bácsi Mátyás királyról mondott népmesét: Testületek és Egyesületek. A keresztény szocialista szervezetek va­sárnap délelőtt vonultak a Petőfi-szobor elé s ott Szabó József képviselő és Tóber János­ mondott ünnepi beszédet. Néhány közbeszólás meg akarta zavarni a szónoko­kat, de az ünnepség minden incidens nél­kül folyt le. Az Ébredő Magyarok Egyesülete délután ugyancsak a Petőfi-szobornál rendezett ün­nepet. Lendvai István mondotta itt az ün­nepi beszédet. .1 budapesti I. ker. Iparosok és Kereske­dők Köre a budai társaskör helyiségében rendezett ünnepet. Részt vettek Ugron Gá­bor, Ripka Ferenc kormánybiztos védők, Szennyei Vilmos dr. államtitkár, Székely Vladimír rendőrfőtanácsos, Soltész Adolf és sokan mások. Hubert Vilmos, a kör el­nöke méltatta az ünnepnapot s az ünnepi beszédet Szávay Gyula, a budapesti keres­kedelmi és iparkamara főtitkára mondotta. Ezután Erényi R. Antal tanár zongorakísé­­retével Székely Gizella színművésznő nagy hatással több dalt énekelt. Szabó László mérnök a Talpra Magyart szavalta Az ün­­nepségen közreműködött a híres Budai Da­lárda is. A sikerült hangverseny után társas­vacsora volt, amelyen Ripka Ferenc, Me­rényi Richard, Becsey Antal és még néh­á­­nyan szólaltak föl.. A Budapest székesfővárosi asztalos ipar­­testület elnöksége március 14-én este az Asztalosmesterek­ Otthonában,­­szépszámú közönség jelenlétében hazafias műsoros es­tét rendezett, amelyen" Dobsa László dr. az Ipartestületek Országos Szövetségének igaz­gatója mondott ünnepi beszédet Havas Ru­dolf Petőfi-verseket szavalt. Szántó Jenő hegedűművész Dienzl Oszkár zongorakisé­­retével adott elő zeneszámokat, Adler Ste­fike énekével, Gold Aranka zongorajátéká­val járult hozzá az est sikeréhez. Még Cse­­lényi József, a Városi Színház tagja szavalt és énekelt. A Józsefvárosi Demokrata­ Kör a kerü­let polgárságának élénk részvételével ren­dezett szén ünnepélyt. A megnyitó beszédet "Vörös "János," a kör társelnöke mondotta, mire Fehér Artur Petőfi-verseket adott elő. Fábián Béla ünnepi beszédet mon­dott. Komlóssy Emma a kitűnő művésznő Kuruc-dalokat énekelt Torma Béla táro­gató­ művész kíséretével. Az ünnepet Szeit­ler Ernő elnök záróbeszéde fejezte be s végül a közönség a Himnuszt énekelte.. A Honvédelmi Párt a Délvidéki Otthon és az Erdélyi Társaskör közös vacsora ke­retében emlékezett meg március Idusáról. A vacsora ünnepi szónoka Urmánczy Nán­dor volt, aki beszédében kijelentette, hogy március Idusa már nem a szabadság ün­nepe, hanem irredenta nap, amelyet három és félmillió magyarnak tilos megünnepelni. A Nyitravármegyei Egyesület március 15-ét az Eszterházy­ utcai Tisztviselő Ka­szinó termeiben ünnepelte meg. A nagy­számú előkelő közönséget Csernyánszky Aladár nyug. kúriai bíró, elnök üdvözölte Szathmáry István, a Petőfi Társaság tagja, méltatta március 15-ének jelentőségét. A Sopronmegyei Kör népes küldöttsége március 15-én megkoszorúzta a Szabad­ság-téren álló Nyugat-szobrot. A megjelen­tek sorában ott volt Thirrina Gusztáv dr. kom­ányfőtanácsos és Barcza-Rotter Béla kir. főügyész is. A küldöttséghez csatlako­zott a Rábaközi Ifjiak Széchenyi­ Szövet­­sége, valamint a Hernád­ utcai iskola Búza János igazgató vezetésével. A szobornál Pellik Aladár dr. elnök mondott lendüle­tes beszédet. Az ünnep­­ a Himnusz éneké­vel ért véget. Budapesti Hírlap 1925 március 17. (62. sz.­) A vidéken, Debrecenben, valamint a környékbeli vá­rosokban kegyelettel ünnepelték meg már­cius 10-ét. Az iskolákon kívül a különböző társadalmi egyesületek rendeztek hazafias ünnepségeket, melyek közül kiemelkedett az egyetemi ifjúságnak a vármegyeház dísztermében., rendezed ünnepre. . Az ünnepi­­beszédet Moravics Gyula egyetemi tanár mondotta. A debreceni Csokonai Színház­ban este Bánk­ bánt adták elő. Nyíregyházán a fellobogózott Kossuth-té­­ren ünnepeltek a polgárok. Az ünnepi be­szédet itt Nagy Lajos főlevéltáros mondta. Sopron vármegye és Sopron város terü­letén március le­ ike alkalmából több he­lyen tartottak ünnepet, a legtöbb helyen Jókai-centenáriumi ünnepségekkel egybe­kötve. Sopronban a középiskolák, a bánya­mérnöki főiskola a Frankenburg Irodalmi Kör s a Közszolgálati Alkalmazottak Nem­zeti Szövetsége rendeztek ünnepet nagy­számú, lelkes közönség részvételével. Este a városi Színházban díszelőadás volt. Kaposvár város és a Magyar Nemzeti Szövetség szombaton este közös ünnepet rendeztek, melyet március idusa mellett Jókai Mór emlékének szenteltek. Ferenczy Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia tagja méltatta Jókai Mórt. Az ünnepnek ezenkívül gazdag műsora volt. Kaposváron vasárnap még 14 helyen rendeztek ünnepet. Székesfehérvárott március idusa alkal­mából szombaton este a Vörösmarty Kör­ben díszvacsora volt, amelynek folyamán Issekutz Aurél rendőrfőkapitány beszédet mondott. Vasárnap reggel valamennyi val­­lásfelekezet ünnepi istentiszteletet tartott s azután a Városháza téren népgyülés volt, amelynek keretében Lipcsy Lajos h. pol­gármester megnyitó szavai után Bilkey Ferenc esperes-plébános mondott ünnepi beszédet. A közönség ezután a Szabadság­szoborhoz vonult és megkoszorúzta. Dél­után a szociáldemokrata­ párt tartott ün­nepet és tett koszorút az emlékmű talap­zatára. A peremartoni ipari robbanó­anyaggyár tisztviselői és munkásai sikerült hazafias ünnepet rendeztek március 15-én. Az ün­nepen a Magyar Nemzeti Szövetség orszá­gos központja képviseletében Pongrácz Aladár h. igazgató, a veszprémi kör képvi­seletében pedig Felszeghy János kir. ügyész jelent meg. A gyári dalárda hazafias dalo­kat adott elő, egy fiatal munkás pedig a Nemzeti dalt szavalta el. Pongrácz Aladár hatásos ünnepi beszédet mondott, s meg­rázó szóval mutatott azokra a rombolá­sokra, amelyeket a nemzeti alapról leszedi- PARIS, HOTEL SUISSE. I Rue Lafayette 5. sz. az Opera mellett­­i Olcsó árak. Modern Kényelem. Német kiszolgálás. H telt munkásság a nemzetköziség hamis jel­szava alatt követett a nemzeti ideálok és a haza tönkretételére. Felszeghy János dr. ismertette azt a célt és hivatást, melyet a Magyar Nemzeti Szövetség szolgál a törté­nelmi Magyarország visszaszerzése érde­kében. A külföldön, Parisból jelentik. A MEFHOSZ párisi csoportja március 15-én este márciusi ün­nepet rendezett. Az ünnepi beszédet Deák Ferenc, a csoport elnöke mondotta. Utána Nagy Iván, a MEFHOSZ elnöke, Andrée Dumont francia diáknőegyesületi elnöknő­nek, valamint két másik diákleánynak át­nyújtotta a MEFHOSZ szövetségi díszjelvé­nyét. A kitüntetett idegen hallgatónőket Füzesséry magyar egyetemi hallgatónő üd­vözölte francia beszédben. Az ünnepség a Magyar Hiszekegy éneklésével ért véget. Képek a bukaresti parlamentből. - A megleckéztetett miniszter. — A csend­őrök mint gonosztevők. — A század leg­nagyobb csalása. — Bukarest, márc. 16. A szenátus tegnapi ülésén, amelyen el­fogadták az esküdtszékek visszaállításáról szóló törvényjavaslatot, összetűzés történt Ferechide elnök és Saveanu miniszter kö­zött. Saveanu miniszter, aki egyedül kép­viselte a kormányt az ülésen, elhagyta a miniszteri padot és eltávozott a teremből. Kisvártatva a miniszter ismét bejött az ülésterembe s ekkor Ferechide elnök az elnöki székből szemrehányást tett a mi­niszternek, hogy távollétével majdnem meg­akadályozza a szenátus munkájának foly­tatását. A miniszter azzal védekezett, hogy egy küldöttséget kellett fogadnia, az elnök azonban erre ezt válaszolta: —­ Önnek kötelessége az ülésteremben tartózkodni, első a kötelesség. Ezennel rendreutasítom. Bukarest, márc­ .16. Tatarescu államtitkár a kamarában vá­laszolt Lupu parasztpárti képviselőnek egyik korábban beterjesztett interpelláció­jára, amelyben a Bánságban és Bukovi­nában elkövetett csendőri brutalitásokat tette szóvá.­­ "A távollevő Lupa képviselő helyett Miha­­­­lache,­­a parasztpárt vezére reflektált államtitkár szavaira. Kifogásolta, hogy az államtitkár az interpelláló képviselő távol­létében válaszol az interpellációra. Sajnálja, hogy az államtitkár gonosztevőket, neveze­tesen a bűnös csendőröket veszi pártfogá­sába. Orleanu elnök felszólítva Mihalachet, hogy vonja vissza kijelentését, most külön­ben rendreutasítja. Mihalache kijelenti, hogy ezt nem teheti, mert a csendőrség számos bűnéről van tu­domása. Madgearu parasztpárti képviselő megis­métli azt a régebbi kérését, hogy a Steaua Romana petroleumtársaság részvényeire vo­natkozó iratokat terjesszék a kamara elé. Constantinescu Tankréd kereskedelem­ügyi miniszter kijelenti, hogy ilyen okmá­­nyok nem állanak rendelkezésére, magán­okiratokat pedig nem áll módjában előter­jeszteni. Madgearu erre izgatottan ezt kiáltja a miniszter felé: — Megtagadják az okmányok kiadását, mert a század legnagyobb csalását akarják elpalástolni! Azután apróbb törvényjavaslatokat in­téztek el, Bratianu a kulturszín­vonalról. Bukarestből jelentik: Bratianu román miniszterelnök a szenátusban nagyobb be­szédet mondott a kisebbségek helyzetéről. A kisebbségek kultúrájának fejlődését — mondotta a többi között a miniszterelnök — nem akarjuk megakadályozni, de azt óhajtjuk, hogy a kisebbségeknek és a ro­mán nemzetnek a kulturnivója nivellálód­­jék, mert csak ezen az alapon lehet egy államot felépíteni. (Azaz:­­a magyarok és a szászok sülyedjenek le a román kulturálat­­lanság posványába. A szerk.) Ezt az álla­potot azonban csak úgy lehet elérni, ha ebben a törekvésünkben a kisebbség is tá­mogat. A mi feladatunk az, hogy a kisebb­séget erre a közös munkára megnyerjük. Tagadhatatlan, hogy mások elhagytak ben­nünket­ a kultúrában, mert fejlődési körül­ményeik kedvezőbbek voltak. A kisebbségi iskolákban ma is a kisebbségek nyelvén tanítanak. Azok, akik poliglott államot akarnak, elfelejtik, hogy az ilyen állam nem életképes. Menyasszonyi kelengyék vászonáruk. asztalneműd*. fehérnemű©* elsőrendű minőségű, kedvező árban. FENDRICH IMRE, IV. Deák-tér 3

Next