Budapesti Hírlap, 1925. március (45. évfolyam, 49–73. szám)

1925-03-05 / 52. szám

4 l Kecskemét hódolata Jókai emlékének. — Két pályázat a kecskeméti diákok részére Jókai emlékezetére. — Kecskemét város nagy lelkesedéssel ünnepelte meg vasárnap Jókai születésé­nek századik évfordulóját. Az ünnepség délután díszközgyűléssel kezdődött, ame­lyen Káté István főispán elnökölt. Kiss Endre bizottsági tag méltatta Jókai emlé­két, majd pedig I­vány­osi Szabó László dr. kormány főtanácsos Petőfiről emléke­zett meg, mig Faragó Béla b. tag Madách, Pozsgay Rezső dr. pedig Vörösmarty em­lékének áldozott. A városi tanács javasla­tára egyhangú lelkesedéssel kimondotta a közgyűlés, hogy Jókai, Petőfi, Madách és Vörösmarty emlékét jegyzőkönyvben örö­kíti meg, Jókai emlékezetére pedig 100 aranykoronás pályadíjat alapít, amelyet minden évben ,­ kecskeméti középiskolák növendékei részére kiírt pályázaton a ma­gyar irodalomtörténet köréből vett leg­jobb pályamunka jutalmazására fordít. A díszközgyűlést követő este 7 órakor kezdődött a Petőfi Társaság és a Katona József Kar együttes ülése a Katona Jó­­zsef-színházban. A Hunyadi László opera nyitányának elhangzása után Pekár Gyula nemzetgyűlési képviselő, a Petőfi Társa­ság elnöke mondott emlékbeszédet Jókai­ról. Zsitvay Tibor dr.-nak, a nemzetgyű­lési alelnökének beszéde után Muraköziy Gyula ünnepi prológusa, ezután pedig F­erenczi Zoltán Jókai írói egyéniségéről írt tanulmánya következett. Szávay Gyula és Sántha György alkalmi költeményeiket olvasták fel, Marton Sándor, a Katona József Kör alelnöke pedig Jókai kecske­méti tartózkodásáról olvasott fel. Lam­­pérth­ Géza költeményeinek előadása után Révész István prelátus, a Katona József Kör elnöke mondott beszédet. A Polgári Daloskor és Steller Mária énekmű­vésznő énekszámai után a színtársulat a Szigetvári vértanúk második felvonását adta elő. A színházi előadás után a nemzetgyűlés alelnökét és a Petőfi­ Társaság tagjait a kecskeméti kaszinó látta vendégül. Kiss János törvényszéki elnök üdvözölte a ven­dégeket és bejelentette, hogy a kecskeméti kaszinó Jókai emlékezetének megörökíté­sére minden évben pályadíjat tűz ki a kecs­keméti középiskolák növendékei részére. Az idei pályadíj összege 1.000.000 K. A vacso­rán több felköszöntő hangzott el. Egyéb ünnepek. A Hubertus Országos Vadászati Védegy­let tegnap este a frillért-szállóban Jókai­­ünnepet rendezett. A Himnusz eléneklése után Csécsy-Nagy Imre altábornagy mon­dott nagyhatású emlékbeszédet, majd Bár­sony István ünnepi beszédében Jókairól, mint a szertelenségek emberéről emlékezett meg, amely tulajdonságát a magyar fajtá­ból örökölte. Dodó Endre hegedűművész. Csikónné Horth Hella zongoraki­éretével klasszikus darabokat adott elő. Festettek Pál gróf előadásában ezután feleleveníti egy kedves emlékét. 1917-ben a Bükk hegységben tartott vadászat alkalmával öreg pásztor­­emberek mutatták meg neki azt a kuny­hót, amelyben Jókai Mór az osztrák üldö­zés elöl meghúzódott s ahol hozzáfogott a Tengerszemet hölgy megírásához. Ezután Jókai Mór legkedvesebb dalát, a Lehullott a rezgő nyárfa ezüstszínű levele kezdetű népdalt énekelte el Conrád Gyuláné, Horth Hella zongorakiséretével, majd ifj. Wlasics Gyula a Mondj mesét Jókai című költe­ményét szavalta el nagy hatással Mezen Dénes. Végül Csécsy-Nagy Imre záróbeszéde után a Himnusz és a Szózat eléneklésével a szép ünnep véget ért. :* A Korvin Mátyás Egyesület március 8-án, vasárnap délelőtt fél 11 órakor, Jókai Mór születésének százéves fordulója alkalmából, a Tudományos Akadémia heti ülésterme­ ül időt, fát és szenet takarít meg, ha háztartásában kizárólag a 99.2°/„ tiszta alumíniumból készült RREMQ használja. Könnyen tisztíthatók, lúgban kifőzve megtartják eredeti matt ezüst színüket, tartósak, higiénikusak, olcsók. 20 tízb mol­ttkcsirat 1:100.000 K is? Rég­ l. hasznait aluminium edényeit megfelelő ráfizetéssel „FR13H10“ edényeim«re becseréljük »PREMO* minden edénybe bevésve. Éva- és Képtank­i Isi V., Személynek ucca 16. Telefon: 94-07. Budapesti Hírlap 1925 március 5. (52. sz.) 1 ben ünnepi ülést tart. Az elnöki megnyitót Berzeviczy Albert elnök mondja. Rákosi Jenő, az Országos Jókai Centenárium Bi­zottság nevében mond beszédet. Italo Sici­liano tanár Jókairól, mint íróról tart elő­adást. Widmar Antal társulati titkár olasz fordításokat olvas föl Jókai műveinek egyes részleteiből. A Haller István elleni összeférhetetlenségi ügy fejleményei. — A kultuszminiszter a minisztérium tűzifa-ügyéről és Hallerről. — Egy miniszteri tanácsost nyugdíjaztak az ügy miatt. — A Haller István ellen, a vezetése alatt álló iparvállalatok üzleti ügyei miatt tett összeférhetetlenségi bejelentés foglalkozik azokkal az üzleti ügyekkel, melyek az érin­tett vállalatok és a kultuszminisztérium között létesültek. Élesen támadta a beje­lentés a kultuszminisztériumot a­miatt, hogy a kultuszminisztérium számára vásá­rolt, de a bejelentés állítása szerint le nem szállított 400 vagon fa árának 75­ százalé­kát előlegképpen huszonnégy óra alatt fo­lyósították a Haller elnöksége alatt álló vállalatnak. A kultuszminisztérium egy rövid nyilat­kozatban foglalkozott már ezzel az üggyel, melyben jelezte, hogy a tüzelőanyagbe­­szerző központját már tavaly föloszlatták. Értesülésünk szerint Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter ebben az ügyben már régen erélyes vizsgálatot indított, mely­nek során nyugdíjazták azt a miniszteri tanácsost, aki ez ügyben hatáskörét túl­lépte, az osztályt fölosz­latták s azóta is folyik az ügyek átvizsgálása. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter az ügyre vonatkozóan a következő nyilat­kozatot tette: — Az egyik üveggel­i lap ,sorozatos cik­kekben támadja Haller István nemzet­­gyűlési képviselőt, közgazdasági vállalko­zásai miatt. Szóvá tették ezzel­­kapcsolat­ban a kultuszminisztérium tüzifabeszerzési osztályának ügyét is. Már a tegnapi kom­münikében is­­mondottam, hogy a bajokat hónapokkal azelőtt orvosoltam, mintsem ezt az ügyet a nyilvánosság előtt tették. Még az 1922—23. tanévban­­az iskolaláto­gatások során az igazgatók szóbeli jelenté­séből, továbbá a műegyetem rektorának előadásából arról­­értesültem, hogy a mi­nisztérium tüzifabeszerző központjának működése nem megfelelő. Ezért elhatároz­tam, hogy az 1923—24. évi tüzelési ,a kam­pány lebonyolítása után a kötött gazdálko­dás idején behozott rendszerrel­­ szakítok és hogy a tü­zelőanyagbeszerzést az egyes is­koláknak és az intézetekének engedem át. Minthogy­­pedig a tüzifabeszerzési csopor­tot vezető tisztviselő az ügyek lebonyolítá­sánál nagyobb önállóságot engedett meg magának, mint a hivatali szokásoknak­ meg­felel, őt a tényleges szolgálatból elbocsá­tottam, ügykörét megszüntettem és annak likvidálásával .Mészáros Katólg miniszteri tanácsost, a kultuszminisztérium egyik legkiválóbb tisztviselőjét bíztam meg. Az el­járt tisztviselők felelősségének a részemre eddig tett­­intézkedéseken még túlmenő ér­vényesítésére­­— a jogügyi igazgatóság vé­leménye szerint — a folyamatban lévő polgári per folyományához­­képest kerülhet a sor. Mindebből világos, hogy mihelyt a bajokat megismertem, azok gyökeres meg­szüntetése iránt­­a legerélyesebben intézked­tem hónapokkal azelőtt, hogy a kérdés nyilvánosságra került volna. A fentiekkel csak a kultuszminisztérium ügyét­ kívántam tisztázni, mert a nyilvánosság elvárhatja a minisztertől, hogy amint a bajokról tudo­mást­ szerez, azoknak megszüntetése iránt intézkedjék. Haller ügyében ellenben, aki­­ nálam ebben az ügyben egyáltalában nem j­­árt el, annyival kevésbé kívánok foglal­kozni, mert közismert dolog,­­hogy a múlt­ban éles ellentétek merültek fel köztünk és­ így politikailag nem volna fair,­­hogy midőn távolléte alatt ellene személyes ak­ció van folyamatban, én­­is foglalkozzam vele, aki gazdasági tevékenységét nem is ismeretem.­­ Az üggyel kapcsolatban ma félhivatalo­san ezt közüik. — Illetékes helyről fölkérték a Magyar Távirati Irodát a következő sorok közzé­tételére. „A kultuszminisztérium részéről tegnap közzétett félhivatalos közlés kap­csán a Világ című napilap megjegyzi, hogy : a nevezett részvénytársaság ellen folyamat-­­­ban lévő polgári pe­r szüneteltetésére, il­­­­­etve halasztására utasítás adatott volna. E­z részben az igazság az, hogy a kultuszati m­i­niszter a halasztásra utasítást nem adott, s a pervitelre be nem folyt, Haller Istvánnal­­ egyezséget nem kötött.“ ataiország jóslata a biztosság kérdésében. — Németország ígéretet tesz, hogy a déli határok ellen nem indít támadást. — A nyugati határokat Anglia, Franciaország, Belgium és Németország kölcsönös szerződéssel garantálnák. — Csehország és Lengyelország határ­ait nem garantálja gyakorlatilag sem az angol kor­mány, sem az angol közvélemény. — „A szövetségesek Németországgal szemben nem viselkedtek becsületesen“, — mondja egy angol lap. — Paris, műre. 4. Az Echo de Paris szerint a biztossági szerződésekre vonatkozó német javaslato­kat február végén adták át Parisban, Brüsz­­szelben, Londonban és Rómában. .A javas­lat sze­r­int ny­ugat­euró­pa jelenlegi határait Anglia, Franciaország, Belgium és Német­ország szerződésével biztosítanák Ehhez a szerződéshez Olaszország is csatlakozhat­nék. A jegyzékben Németország ígéretet tesz arra is, hogy a déli határok ellen nem indít semmiféle támadást. A szövetségesek hasonló kötelezettséget vállalnának ma­gukra Németországgal szemben. A német birodalom kész arra, hogy Lengyelország­gal és Csehországgal döntőbírósági szerző­dést kössön. Paris, m­árc. 4. A Petit Párisien jelenti, hogy a német kormány diplomáciai ellen közölte vala­mennyi érdekelttel, hogy hajlandó kötelezni magát arra, hogy sohasem fog a Németor­szág és Csehország irányában fennálló mos­tani határok megváltoztatása céljából ha­talmi eszközökhöz nyúlni, azonban fenn­tartja magának a jogot, hogy ebben az irányban békés eszközökkel, a népszövet­ségi szerződésben előírt eljárás révén kezd­jen akciót. Az Echo de Paris megjegyzi, hogy Né­­­­metország hallgatással mellőzi Ausztriát, lehetséges azonban, hogy ez a hallgatás igen sokat mond. A lap a döntőbírósági szerződésre vonatkozó ajánlatot nyugtala­nítónak tartja és fölveti a kérdést, miért nem javasol a német kormány a keleten is, épp min, mint a nyugaton, kölcsönös biz­tosítékokat. Berlin, márc. 4. Párisi jelentés szerint (lösch német nagy­követ, aki tegnap Herriotnál látogatást tett, ez alkalommal javaslatot terjesztett elő a biztosság kérdésében. A javaslat tartalma a következő: Minden európai állam, mely a Rajná­nál érdekelve, van, vagyis a parti álla- I­­ok, Anglia és Belgium garantálja a )/t?- j­lenlegi keleteurópai határokat. Németor­szág kötelezi magát, hogy keleti határai­nak megváltoztatására csakis békés esz­közükkel törekszik. A berlini külügyminisztériumban e je­­­­e­ntésről nem kívánnak véleményt m­on­­­­dani, megerősítik azonban, hogy a biro­­­­dalmi kormány változatlan nyomatékkal szorgalmazza a biztonsági kérdés rende­zését. A nagyköveti értekezlet és a német mulasztások, Paris, márc. 4. A nagyköveti értekezlet tegnapi ülésének lefolyásáról a Journal azt jelenti, hogy a versaillesi katonai bizottság jelentése, amely tudvalévően 11 oldalra terjed, 9 oldalon át a szövetségesközi ellenőrző­ bizottság által megállapított német mulasztásokkal foglal­­­­kozik. A két legutolsó oldal Németország-­­ nak a háborúra tett katonai előkészületei­­i­nek kérdését tárgyalja. Foc­t tábornagy nyilatkozott elsőnek a jelentéssel kapcso­latban. Azután Crave lord angol nagykö­vet szólalt fel és kifejtette kormányának nézeteit. Eszerint éles különbséget kell tenni a jelentéktelen német mulasztások között, amelyeket nem szabad az azokat­­ megillető fontosságon felül aláhúzottan­­ hangoztatni és a fontos mulasztások között, amelyekkel szemben a legnagyobb szigort kell mutatni. Crewe lord ezek között a fon­tos mulasztások között különösen a titkos hadian­yaggyártást és a titkos toborzást emelte ki. Az angol nagykövet felfogásának megfelelően a konferencia azután a Versail­les- katonai szakértőket kettős feladattal bízta meg: 1. A fontos mulasztások pontos megállapítása és 2. azoknak az intézkedé­seknél­ meghatározása, amelyekkel eze­ket a mulasztásokat meg lehet szüntetni. London, márc. 4. A Westminster Gazette vezércikkében ki­fejti, hogy az állítólagos német mulasztá­sok bizonyító anyaga közzétételének elma­radásából az a benyomás keletkezett, hogy a szövetségesek Németországgal szemben nem viselkedtek becsületesen. Curzon lord, amidőn nyilatkozatát a felsőházban meg­lelte, talán szem elől tévesztette azt a tényt, hogy máris megtörtént egy rendkí­vül fontos döntés és mindeddig a bizonyító anyag közzététele elmaradt. Senkit sem fog meggyőzni az a körülmény, hogy a jelen­legi politikát átmenetinek jelentették ki. Ez a politika az önkény politikája és ezen múlik minden. Hogyan kívánhatja értel­mes ember Németországtól azt, hogy sza­vát megtartsa, amikor a versaillesi szerző­dést csak akkor tekintik érvényes okmány­nak, ha a szövetségesek abból hasznot tud­nak húzni? Chamberlain és Herriot találkozása. Paris, márc. 4. (Wolff­) Hivatalosan jelentik, hogy Chamberlain államtitkár jövő szombaton Génfbe átutaztában Parisban megszakítja útját, hogy Herriot-t meglátogassa. Crewe lord angol nagykövet tegnap délelőtt a nagyköveti konferencia ülése előtt tartott tanácskozáson tudomására hozta Herriot­­nak Chamberlain szándékát. Paris, márc. 4. (Saját tudósítónktól.) A politikai körök érdeklődése e pillanatban Herriot és Cham­berlain közeli találkozása felé fordul. Az angol követnek, Crewenek Herriotnál tett látogatása alkalmával megegyeztek abban, hogy Chamberlain szombaton találkozik a francia miniszterelnökkel. Chamberlain szombaton délelőtt és délután fog tanács­kozni Herriot-val, a Quai d’Orsayn. Tekin­tettel arra, hogy a tanácskozás alkalmával szóba kerülő problémák rendkívül kompli­káltak, valószínűek tartják, hogy az angol külügyminiszter vasárnap délelőttig meg­hosszabbítja párisi tartózkodásának idejét, hogy ily módon még szombat este is tanács­­kozhassék Ilerriot-val. A két államférfi ta­lálkozásának politikai körökben rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítanak. Az angol kormány és közvélemény felfogása. London, márc. 4. A Daily Telegraph tudósítója kifejti, hogy az európai biztonsági paktum kérdésének megítélésében a brit kabinetben három fel­fogás uralkodik. Az első csoport Chamber­lain vezetésével angol-f­rancia-belga garan­­cia-pakluik mellett van, a második a teljes elszigetelődés politikáját vall­ ki magáénak, míg a harmadik, amelynek láthatóan több­sége van a kabinet tagjai között. Balfour lordhoz csatlakozva, a Franciaországgal, Belgiummal és Olaszországgal kötendő egyezmény híve, amely kombinációba ha­ladéktalanul teljes, egyenlő jogosultsággal bele kell vonni Németországot is. Igen je­lentős körülmény, hogy a három csoport egyike sem hajlandó Lengyelország és Cseh­ország határait gyakorlatilag garantálni. London, márc. 4. A Daily Telegraph jelenti: Az angol köz­vélemény semilyen emeléssel nem fogja ma­gát arra indíttatni, hogy hozzájárul­jon ah­hoz, hogy olyan országhatárokat,­g­ot pél­dául a lengyel határok, Anglia védjen meg fegyveres erejével. A Times azt írja, hogy talán nagy hasznára lesz Lengyelországnak és Lengyelország barátainak annak mérle­gelése, vájjon egy nagyon hatalmas szom­széddal való tartós barátságos és szíves viszony kilátásai nem érik-e meg a határ­kérdésben tanúsítandó nagyvonalú és ne­­meslelki­ lemondást és a bölcs kompro­misszumot. „Senki sem hisz benne, hogy a mai határok véglegesek.“ London, márc. 4 Az angol lapok egyetértenek abban, hogy Anglia nem fog olyan szerződéshez csatla­kozni, a­melynek értelmében francia érde­keket lenne köteles Kelet-Európában kép­viselni. A Daily Telegraph azt írja, hogy célta­lan dolog biztossági szerződést alapozni a mai Európára, mert senki sem hisz benne, hogy a mostani határok véglegesek. " A genfi jegyzőkönyv, Zürich, márc. 1. Cenfből jelentik. Népszövetségi körökben úgy tudják, hogy a genfi jegyzőkönyv kér­désének intézését a tanács leveszi a mos­tani ülésszak napirendjéről és a következő ülésszakra tűzi ki. Az ok az, hogy a kon­zervatív angol kormány mind a mai napig nem jutott végleges állásfoglalásra a jegy­­zőkönyv dolgában.

Next