Budapesti Hírlap, 1925. december (45. évfolyam, 272–295. szám)

1925-12-01 / 272. szám

1926 .december 1. (272. sz.) Budapesti Hírlap A POLITIKA HÍREI. Kállay Tibor az új gazdasági berendezkedés alapelveiről. Nagykanizsa, nov. 29. Kállay Tibor nemzetgyűlési képviselő, volt pénzügyminiszter, akit Nagykanizsa városa díszpolgárává választott, szombaton Nagykanizsára utazott, hogy átvegye a díszpolgári oklevelet. Kíséretében voltak Dabasi-Halász Móric, Dréhl Imre, Putnoki Sándor, Kovács-Nagy Sándor, Dinich Ödön, és Maday Gyula egységespárti képviselők. A vonat, amelyben a képviselők utaztak, a nagy hófúvás miatt csak másfélórai késéssel érkezett meg a nagykanizsai pályaudvarra, ahol a város vezetőinek élén a polgármester fogadta az érkezőket. Vasárnap délelőtt fél 11 órakor szentmise, utána pedig a városháza dísztermében közgyűlés volt. Sabjárt dr. polgármester megnyitó szavai után Örley Györcgy dr. méltatta Kállay Tibor érdemeit. A nagy hatást keltő beszéd után Sabjárt polgármester átnyújtotta Kállay Tibornak a díszpolgári oklevelet. Ezután Kállay Tibor szólalt föl, aki meghatott szavakban köszönte meg az őt ért megtiszteteltést. Három és fél évvel ezelőtt — mondotta — amikor Nagykanizsára jött, az új eszmék utáni lázas keresésben legtöbben radikális megoldásokat hirdettek. Ha visszatekint erre az időre, úgy látja, hogy abban az időben a nagy konzervatív gondolat megvalósítására való törekvés volt az uralkodó. Sejtette, tudta, majd hirdette is ez a közvélemény, hogy nem lehet számunkra fontosabb feladat, mint oly berendezkedés megteremtése, amely megőrzi a társadalomnak becsülettel szerzett politikai és gazdasági jogait. Ezután az infláció kérdésével foglalkozott. Most, hogy az infláció után pontot tehettünk, — folytatta — az új gazdasági berendezkedés alapelve nem lehet más, mint a szélsőségektől való tartózkodás. Mint a város új polgára arra fog törekedni,— amint arra törekedett eddig is — hogy a polgárság becsülettel kivívott pozíciója ne veszélyeztessék. Ennek alapfeltétele ugyanaz, ami a társadalmi élet alapfeltétele, azaz ne fegyverkezzünk egymás ellen. Délután 6 órakor a Nőegylet rendezett teadélutánt a vendégek tiszteletére, amelyen ezer ember vett részt. Kállay Tibor és kísérete az éjjeli vonattal visszatért a fővárosba. Pesthy Pál expozét mond a nemzetgyűlés keddi ülésén. A nemzetgyűlés holnapi, keddi ülésén folytatja a költségvetési javaslat részletes vitáját és az igazságügyi tárcát tárgyalja. Pesthy Pál igazságügyminiszter a holnapi ülésen expozét fog mondani. A költségvetés részletes vitájának sorrendjét újabb változás érte, amennyiben a pénzügyi tárca költségvetésének tárgyalása kerül utoljára sorra, hogy Bod János pénzügyminiszter, aki december közepe előtt érkezik vissza Génfből, jelen lehessen tárcájának költségvetési tárgyalásán. A költségvetést december 15—16-ika körül véglegesen megszavazzák és azután az appropriációs törvényjavaslat fogja a nemzetgyűlést foglalkoztatni, amelyben a kormány külön szakaszban arra fog kérni felhatalmazást, hogy a beruházási program fejlesztése érdekében rendelkezésre álló összegeket a népszövetségen folytatott tárgyalások értelmében igénybe vehesse és azt a gazdasági élet rendelkezésére bocsáthassa. Megszűnt a statáriális eljárás az uzsoraügyekben. A kormány rendeletet adott ki az uzsorabírósági eljárás módosításáról, amely a gazdasági viszonyok fokozatos megszilárdulása következtében hatályon kívül helyezi a jelenlegi uzsorabíráskodás egyes statáriális jellegű rendelkezéseit. Ezentúl az uzsorabíróság elsőfokú ítélete ellen semmiségi panasszal lehet élni abban az esetben is, ha a cselekmény nem bűntett, hanem vétség. Hatályát veszti az a rendelkezés is, mely szerint a nem jogerősen elítéltet azonnal előzetes letartóztatásba kell helyezni, a szabadságvesztés büntetés elhalasztásának pedig ezentúl uzsorabírósági ügyekben ugyanolyan okok alapján van helye, mint amelyek alapján egyéb bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtása elhalasztható. Vasvármegye közgyűlése. Vasvármegye törvényhatósága november 10-án tartotta őszi rendes közgyűlését Darányi Ferenc főispán elnökletével. Az alispáni jelentés után a közgyűlés vasvári főszolgabiráját, Tulok József dr.-t választották meg. Ezután Gyömörey György volt nemzetgyűlési képviselő méltatta Széchenyi István gróf emlékét. A törvényhatóság Apponyi Albert grófot üdvözölte abból az alkalomból, hogy Apponyi a megye lakosává lett. A Külügyi Társaság ülése. A Magyar Külügyi Társaság külső politikai és népszövetségi szakosztálya december 3-án, csütörtökön délután hat órakor a társaság tanácstermében ülést tart. Az ülés tárgya: Lukács György dr. v. b. t. t. nyug. miniszternek, a társaság alelnökének előadása A Washington—ottawai interparlamentáris konferencia eredményei címmel. Megkezdődtek a magyar-szerb tárgyalások. A magyar és a szerb kormányok között hosszabb időn át folyamatban levő pénzügyi tárgyalásokat ma délután Budapesten újra megkezdték. A tárgyalások programján szerepelnek: a régi koronatartozások és követelések rendezése, a letétek kiadása, a nyugdíjkérdés, a gyámpénztárak, valamint a határ által kettészelt törvényhatóságok vagyonának ügyei. Magyar részről Wodianer Rezső rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, szerb részről pedig Jankovics Péter, a szerb közigazgatási bíróság elnöke vezeti a tárgyalásokat. Szülők küldöttsége a kultuszminisztériumban. Pakots József nemzetgyűlési képviselő vezetésével ma délben szülőkből álló küldöttség jelent meg a kultuszminisztériumban, amelyet Kleblesberg Kunó gróf miniszter távollétében Petry Pál államtitkár fogadott. A küldöttség szónoka az állam-titkárnak memorandumot nyújtott át, amelyben arra kérik a kultuszminisztert, • Hogy a középiskolákban a tanítás kilenc óra helyett nyolc órakor kezdődjék, mert a kilenc órai kezdett felborítja a házi rendet és megakadályozza a gyermekek déli utáni önképzését és sportolását. Az államtitkár kijelentette, hogy maga is híve a szülők által kérelmezett rendszernek és a kultuszminiszternek javaslatot is fog tenni ebben az irányban. Rakovszky Iván a kommunizmus és az oktobrizmus ellen A belügyminiszter beszámolóbeszéde Nyíregyházám — A kormány nem vállalkozott arra, hogy a nemzeti fellángolást letörje vagy ellensúlyozza. Pesthy Pál és Teleki Pál gróf beszédei, Nyíregyháza, nov. 30. Rakovszky Iván belügyminiszter vasárnap tartotta meg beszámoló beszédét nyíregyházi választói előtt. A miniszter kíséretében voltak Pesthy Pál igazságügyminiszter, Teleki Pál gróf, Szabó Zoltán, Barabás Samu, F. Szabó Géza, Illés József, Erdőhegyi Lajos, Mózer Ernő, Hhrczegh Béla, Nánássy Andor, Kaas Albert báró és Fráter Pál nemzetgyűlési képviselők. A beszámoló délelőtt 11 órakor kezdődött a Bethlen utcai Gazdaotthon nagytermében, melyet a választóközönség zsúfolásig megtöltött. A gyűlést Sassi-Szabó László pártelnök nyitotta meg, majd Rakovszky Iván belügyminiszter emelkedett szólásra. — Nézzünk végig ennek a nemzetnek a tragédiáján — mondotta. — A vesztett háború első következménye az volt, hogy elpusztult ebben az országban az állami rend. Azután jött a békekötés a maga komplikált, de régen előkészített csapdájával. — Ha a Trianon után szolgaságba sülyedt és koldusbotra jutott nemzetet ismét talpra akarják állítani, ugyanezt az utat kell járni, a fejlődésnek ugyanezt a három etappeját kell követni. A kormány ennek az útnak az első két szakaszát már megjárta. Biztosította a közrendet és helyreállította az államháztartás egyensúlyát. A jelen munkája és jelen feladata a gazdasági rekonstrukció. — Magyarország agrárország s ezért elsősorban a mezőgazdasággal szemben vannak kötelességei. Meg kell szervezni és újítani a mezőgazdasági hitelt. Hitel nélkül a mezőgazdasági élet fejlődni nem tud, csak stagnál. A másik dolog, mely a mezőgazdaság boldogulásához szintén nagy mértékben szükséges, az, hogy fejezzük be gyorsan a földbirtokreformot. A másik teherhordó pillére az ország gazdasági életének az ipar és kereskedelem. Új életre kell kelteni azt az ősi magyar ipart és kereskedelmet, amelynek megvannak a tradíciói, nagy előnyei, elismert kiválóságai, de amelyik elpusztult az utóbbi esztendőkben. Ezt a munkát az államnak kell megindítania. Munkát kell adni az iparnak és a kereskedelemnek, hogy tevékenységét biztosítsa, hogy a forgalom növekedjék. A középosztály helyzete. — Végül a középosztály helyzetével kívánok foglalkozni. A köztisztviselőosztály, a nyugdíjasok, a fixfizetéses alkalmazottak az utóbbi években nagyon sokat szenvedtek. Akkor, amidőn a kormány ennek a kérdésnek a megoldásához fog, megvallom őszintén, kegyetlen munkát végez. Nekünk, akik ezt a munkát végezzük, bizony nagyon gyakran sok fájdalomba, sok álmatlan éjszakába kerül, amikor azt a feladatot teljesítjük, amivel át tudjuk alakítani a középosztály sorsát annyira, hogy azok, akik a nagy világrengésben megrendültek, biztos, tűrhető exisztenciához jussanak. Ami felesleg mutatkozik a költségvetésben, azt arra használjuk fel, hogy elsősorban az aktív tisztviselők sorsán segítsünk, kis mértékben, mert a rendelkezésünkre álló összeg kicsi, de ezzel is megtettük az első lépést. Amint az államkincstár helyzete megengedi, segíteni fogunk a nyugdíjasokon, a háború rokkantjain, özvegyein és árváin. — Áttérek most már a belpolitika világára. Három és fél esztendővel ezelőtt kifejtettem azt, hogy a mi belpolitikai életünkben veszedelmes, a belső rendet veszedelmeztető túlzások vannak és hogy a kormány kötelességének ismeri, hogy ezeket az almák idején kilengéseknek nevezett hibákat és bűnöket megszüntesse. Újabban nagyon gyakran félreértik azt, hogy mi volt akkor a kormánynak a kötelessége és feladata. A forradalom és a bolsevizmus után felébredt és magához tért ismét a nemzet. A nemzeti érzésnek, a hazafias lelkesedésnek hatalmas hulláma csapott végig ezen az országon. Az elkeseredett, nyomorúságba kergetett magyar büszkén vetette fel a fejét. Nem hajlandó és nem akar a nemzetköziségbe, a forradalomba, a tehetetlenségbe sülyedni. „Nem törjük le a nemzeti fel lángolást !“ — A nemzeti érzésnek ebben a fellángolásában egyesek súlyos bűnöket és hibákat követtek el. Nem kilengéseket, mert ez a kifejezés enyhe, hanem súlyos bűncselekményeket. Arra vállalkoztunk, hogy ezeket a hibákat és bűnöket kiirtsuk, de sohasem vállalkoztunk arra, amit most egyesek tőlünk számon kértek, hogy ellensúlyozzuk, hogy letörjük ezt a nemzeti föllángolást. Azt akarom, hogy a konszolidáció helyreálljon. A kormánynak az a kötelessége, hogy megállítsa a politikai ingát, a mérleget az egyensúlyponton. — Azt halljuk ellenzéki oldalon, hogy a kormány csak játszik a forradalmak és a bolosevizmus rémével. Azt mondják, hogy mi csak ürügynek használjuk fel ezeknek a veszedelmeknek az emlegetését, hogy azután ennek fejében megnyitjuk a szabadságjogokat. Hogyan lehet rémlátásnak nevezni azt, amikor hazaérkezett Magyarországra az első népbiztos és szabad-e rémlátásnak nevezni ezt a mi álláspontunkat, amikor ismét, mint nyílt programot kezdik hirdetni és dicsérni az oktobrizmust. — A kormány tisztában van az e téren mutatkozó kötelességeivel. Hiába jönnek vissza Magyarországra az elmenekült népbiztosok és hiába akarják ismét parlamentárissá, szalonképessé tenni az oktobrizmust, mi nem engedjük, hogy az inga ismét elhagyja egyensúlyhelyét. Az oktobrizmus bírálata. — Újabban minduntalan hallunk beszédeket, hogy az oktobrizmus elvégre nem is forradalmat, nem is gyilkosságokat jelent, hanem az oktobrizmus jelszó, amely a szabadságjogokat, a nagy demokrácia fellángolását jelképezi. Gondoljunk vissza arra az októberre. Akkor is voltak gyilkosságok, amelyeknek tetteseit sohasem találták meg. — Ezek azok a szabadságsogok, amelyeket ők velünk szembeállítani mernek. Nem szabadság volt akkor, hazugság volt akkor. — Azt mondják, hogy ők voltak azok, akik legelőször akarták a birtokreformot. De hogy valósították ezt meg. Zászlók alatt, katonazenével levonultak Károlyi Mihály heves megyei birtokára és fel is osztottak a százezer hold birtokból tizenhat holdat. A közvélemény azonban azt hitte, hogy a birtokot valóban odaadták a népnek. És mi történik most. Amikor az államkincstár rá akarja tenni a kezét erre a birtokra, amelyet egyszer a nemzetnek ajándékoztak, az ügyvédek egész serege vonul föl hogy megvédelmezze Károlyi Mihály birtokát és nemzetközi fórum elé akarják vinni azt a birtokot, melyet ő már a nemzetnek ajándékozott. Az ellenzék.I — Vannak.. akiknek a kommunizmushoz és októbrizmushoz semmi közük, akik bátran szembeszállanak e mozgalmakkal, de akikkel mi nem tudunk egyetérteni. Ezek a pártok mind demokratikusnak nevezik magukat Ennek oka az, hogy jelszó vált ebből a magasztos szóból, amely valóban a néppel és a népért való uralmat jelenti. Ha a demokrata pártoknak a programját vizsgáljuk, azt látjuk, hogy politikájukkal egy-egy szűkebb néposztály érdekeit szolgálják. Vannak olyan ellenzéki demokrata pártok, melyek a városi polgárság boldogulásában látják a demokratizmust és nem gondolnak az egész népre. Vannak olyan politikusok is, akik a demokrácia alatt a zsidóság érdekeinek védelmét értik. Szükségesnek tartom, hogy a zsidók érdekei is megfelelő védelemre találjanak, de az egyoldalú politika sohasem demokrácia, még ha annak nevezik is. Általános, a nép öszszes rétegeit egyformán felölelő program nélkül nincs demokrácia. — Vannak az ellenzéken olyanok is, akik velünk nagyjában egyetértenek. Ezekkel sem tudunk közös politikát folytatni. Nekünk nem szabad a háború előtti formákat keresni és ezért nem szabad doktriner módon azt követelni, hogy a kormányzás terén visszatérjünk tökéletesen azokra a formákra, amiket valamikor fölállítottak. Nekünk nem a formákra kell visszatérni, hanem formákat kell keresnünk ahhoz, hogy állami életünk ugyanúgy folyjon le, mint békében. Pesthy Pál a felekezeti békéről. A lelkes éljenzéssel fogadom beszéd után Pesthy Pál igazságügy miniszter szólalt föl, aki az osztályok és felekezetek közötti egyetértés szükségességét hangoztatta. Az utóbbi időben az egyik foglalkozási ág szereti a másikat támadni. Irigykedésnek, visszavonásnak ma nincs helye. Mindanynyiunknak össze kell fogni. Ennek a nemzetnek és a kormánynak politikája agrár alapon nyugszik. Ennek megvan a maga tárgyi oka. A főértéket nekünk a föld szolgáltatta. Minden erőnket arra kell fordítani, hogy ebből a földből minél többet hozzunk ki, mert ennek a földnek a termése nemcsik a földmivelők exisztenciáját biztosítja, de biztosítja az iparosnak, a kereskedőnek a tisztviselőnek a megélhetését is egyaránt. A társadalmi osztályok között meg kell teremteni az egyetértést. A különböző felekezetűek legyenek türelemmel egymással szemben mert mindannyian ennek a szerencsétlenségbe döntött hazának vagyunk a fiai. Teleki Pál a szenzációéhség ellen. Teleki Pál gróf, mint a politikai élettől távol álló vendég, külföldi tapasztalatairól számolt be. Meggyőződött arról odahonta, hogy a mi konszolidációnkat Bethlen István gróf nevéhez fűzik. Bethlen István egyéniségét a külföld is tiszteli és nagyrabecsüli, aki bizalmat keltett nemcsak barátaiban, hanem ellenségeiben is. Az bizonyos, hogy csak az erősnek vannak barátai. Minthogy mi nem igen vagyunk erősek, ennek következtében kevés a barátunk. Van azonban erő a gazdasági föllendülésben, az egységben is. És ez az erő, ha nem is jelent éppen barátságot, mindenütt tiszteletet szerez, a semlegeseknél és az ellenségeknél is. Idővel a semlegesekből talán barátok, ellenségeinkből legalább semlegesek lesznek. — Aki hosszabb távollét után jön vissza Magyarországba, — folytatta — annak meg kell állapítania, hogy az ország nagyot haladt a konszolidáció és a gazdasági rekonstrukció felé. Viszont azt is tapasztalja, hogy nálunk az emberek apró incidenseket hajuknál fogva ráncigálnak elő. Ez a mai társadalomnak, a mai kornak a hibája. A társadalom a szenzációkra éhes. A szenzációhajhászás megrontja a társadalom organizmusát, megrontja a lelkek egyensúlyát és ezért a társadalomnak és 3 Utódai gyermekruha-különlegességek üzlete I III., Párisi ucca 1. (Váci utca sarok)! Ma, december 1-én nyílik meg a nagyi karácsonyi occasioárusitásunk a mégi soha nem létezett] olcsó karácsonyi] árakkal IV. Kossuth ] Lajos-u. 18. sz. alatt | Karácsonyi árucsarnok ]