Budapesti Hírlap, 1929. január (49. évfolyam, 1–26. szám)

1929-01-22 / 18. szám

f Pr.KAJPftCIV svakorvos flBHHHB999HBPBHBH39Hrd~46L 10 4. 1 i 7-8-f *1X1% 1c» 3» férfi «• t*t*c«fc»«ar 6 ’ A honvédlegénység végkielégítése A véderő- és pénzügyi bizottság ülése A képviselőhöz véderő- és pénzügyi bizott­sága ma délután 6 órakor Karafiáth Jenő el­­nöklésével együttes ülést tartott, amelyen a magyar királyi honvédség legénységi állomá­nyú egyéneinek és na­ggy egyének hátramara­­dottainak ellátásáról szóló törvényjavasla­tot tárgyalta. A kormány részéről Csáky Ká­roly gróf honvédelmi miniszter és a pénzügy­miniszter képviseletében Kerntler Kálmán államtitkár vett részt az ülésen. Hegedűs Kálmán előadó ismertette a tör­vényjavaslatot és rámutatott a végkielégítés rendszerének katonai, közbiztossági és szo­ciálpolitikai szempontból való előnyeire. Erdélyi Aladár a rokkantak jobb megélhe­tésének biztosítását sürgette és rámutatott a világháborúban szolgált katonák polgári elhe­lyezkedésének problémájára. Kérte a régi és új nyugdíjasok közötti megkülönböztetés eli­minálását. Szilágyi Lajos hangoztatta, hogy a vég­kielégítés morális szempontból jó hatással van a katonákra. Legfontosabb kérdésnek a hadirokkantak ellátását tartja és kér erre­­vonatkozó intézkedéseket. Szükségesnek tartja a katonatisztek helyzetének javítását. A ja­vaslatot elfogadja. Várnai Dániel szerint a háborúból vissza­maradt összes problémákat, így elsősorban a rokkantkérdést kellene likvidálni. A javasla­tot nem fogadja el. Lchandl Károly nem helyesli, hogy jnnk­­u­mot állítsanak fel a végkielégítés és a hadi­­rokkantak kérdése között. A hadirokkantak és özvegyek helyzetén minden mástól függet­lenül javítani kell Míg a mai kényszerhelyzetben vagyunk, helyesnek tartja , üdvözli a javaslatot Farkas Elemér a javaslatot úgy kívánja kiegészíteni, hogy az igazolványos altisztekre vonatkozó törvény ki­terjesztessék a mai hon­védség kiszolgált katonáira is. Felveti a tiszti kaució valorizálásának és a családi pótlékok emelésének kérdését Csáky Károly gróf elégtétellé­ állapítja meg, hogy a bizottság nagy többsége méltá­nyolta a javaslat intencióit Hangsúlyozza, hogy a zsoldosh­adsereget a maga részéről sem tartja helyes rendszernek, de számolni kel az adott helyzettel és arra kell igyekezni, hogy a mai keretek között megtegyünk mindent, ami a hadsereg nívóját emeli. Ezután rámutat arra, hogy a javaslat a katonák megélhetésé­nek lehetőségét biztosítja, viszont a rokkant­­kérdés rendezése a múltak adósságának ter­­veztését jelenti Ezt a kétféle problémát nem lehet összekapcsolni, épp azért helyteleníti a Junku­m gondolatát. Példákkal világítja meg, hogy a régi és újabb nyugdíjasok közötti kü­lönbség a múltban is többször előállott, a­nél­kül, hogy az állam segíteni tudott volna rajta. Elismeri ennek a helyzetnek igazságtalanságát és amennyiben az ország helyzete megengedi, segíteni fog rajta. Ebben az irányban a múlt évben a kezdő lépés meg is történt a hatvan­ötévesekre vonatkozólag. Ezután megemlíti, hogy előkészítés alatt áll az 1873. évi II. t.-c. kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat, amely a m­egürülő állásokat ötven százalékban a ki­szolgált altisztek és a tisztek részére kívánja fenntartani és így azok tényleges elhelyezke­dését biztosítani. Az Ausztriával való közös katonai ügyek likvidálása folyamatban van, de a közben beállott elértéktelenedés miatt et­től nagyobb eredményeket nem várhatunk. A pénzügyi viszonyok nem engedik meg, hogy a devalváció következtében előállott igazságta­lanságokat helyrehozzuk. Az ezzel kapcsolatos aspci­ál­is problémákkal a kormány a legna­gyobb jóakarattal foglalkozik, így a családi pótlék felemelésének kérdése tárgyalás alatt ül Ezután rámutatott a miniszter a tisztikar és a legénység között uralkodó jóviszonyra és kérte a törvényjavaslat elfogadását. A bizottság a javaslatot általánosságban, majd Hegedűs Kálmán előadó módosításával részleteiben is elfogadta. Fellázadtak Francia-Kongó néger bennszülöttei PÁRIZS, jan. 21. Belga-Kongó tartományból érkező hírek szerint Francia-Kongó tartományban felkelés tört ki. A bennszülöttek az európaiakat meg­támadták, két európait megöltek, ötöt túsz­ként magukkal vittek. A francia hatóságok a felkelők vezérétől ultimátumot kaptak, amely gyilkosságokkal és gyújtogatással fe­nyegetőzik, ha a négerek követeléseit nem tel­jesítik. Egy néger próféta a bennszülötteket a francia hatóságok ellen lázítja és a négerek csapatosan szegődnek hozzá. A lázongás fő oka, hogy a francia hatóságok a négereket út- és vasútépítési munkára kényszerítették. BonAnsnilmus '055 Janu­ar . hj Belgrád feloszlatta az összes horvát pártokat BELGRÁD, jan. 21. A zágrábi rendőrség tegnap az államvé­delmi törvény ama rendelkezése alapján, hogy a vallási és faji alapon álló pártokat fel kell oszlatni, a következő pártok helyiségeit és le­véltárait foglalta le: horváti paraszt­párt (Ra­­dics-párt), horvát föderálist a párt (Trumbics­­párt), horvát néppárt (klerikális) és a horvát jogpárt. Ezzel tulajdonképpen valamennyi horvát pártot feloszlatták. Horvát területen, mint számbajövő párt, egyedül az önálló de­mokrata párt, Pribicsevics Szvetozdr pártja marad meg, amely azonban főképp szerbeket foglal magában. Az említett pártok feloszla­tása autentikusan interpretálta az említett törvénynek „vallási és faji alapon álló pár­tok“ fogalommeghatározását. Mint Zágrábban híre jár, a belügyminisz­térium körrendelete alapján más pártoknak másutt levő székhelyein is hasonlóan fognak eljárni, ha ezek a pártok a hatóságok mérle­gelése alapján vallási vagy faji jellegűek. Azok a pártok, amelyek azután még megma­radnak, a belügyminisztérium ugyane rende­lete alapján kötelesek kérni további fennállá­suk elismerését. Kérdéses, hogy ezt az enge­délyt megkapják-e. Mértékadó nézet szerint politikai pártok fennállását a mostani kor­mányzattal egyáltalában ellentétben állónak kell felfogni azért, mert arra gondolnak, hogy egyetlen állami vagy hazafias pártot alakít­sanak. PÁRIZS, jan. 21. A Petit Párision a horvát pártok feloszla­tásával kapcsolatban Londonból arról értesül, hogy közvetlen küszöbön áll Macsek letartóz­tatása. Az első politikai le­tar­tóz­tat­ás... BELGRÁD, jan. 21. Az új rezsim első politikai letartóztatása megtörtént. Makarska dalmáciai város pol­gármesterét letartóztatták. Klarics polgár­­mester a Radics-párt képviselője. Belgrád­­ban azt állítják, hogy Klaricsot azért tar­tóztatták le, mert közpénzeket sikkasztott. Afganisztánban roskadozik az erőszakkal trónra került Habib Ullah uralma LONDON, jan. 21. (Cseh Távirati Iroda.) A­ Sunday Express jelenti Kandaharból, hogy Amanulláh kiált­ványt adott ki a kandaris-törzshöz és nagy zsoldot ígért nekik, ha hajlandók őt a királyi korona visszaszerzésében megsegíteni. Amanul­­lah emberei már útnak indultak, hogy repülő­gépeket, ágyukat, lőszert és más hadianyagot vásároljanak. Amanullah anyja óriási vagyo­nát fia rendelkezésére bocsátotta. A Daily Mail közlése szerint Inajat Uttah megbeszélést folytatott testvérével, Amanullah­­val, hogy megállapodjék a Habib Ullahval szemben követendő eljárásról. Hír Habib Ullah meggyilkolásáról , LONDON, jan. 21. (A Budapesti Hírlap távirata.) Peshavar­­ból érkező jelentések szerint a városban tel­jes határozottsággal oly hírek terjedtek el, hogy Afganisztán új emirjét, Habibulláh khánt meggyilkolták, vagy legalább is mene­külésre kényszerítették. Más oldalról ezt a hírt még nem erősítették meg, annyit azonban a többi hírforrásból származó jelentések is be­ismernek, hogy Afganisztánban további kom­plikációkkal kell számolni és a polgárháború még korántsem ért véget. A legfrisebb uralkodót máris szorongatják LONDON, jan.­ 21. (Wolff.) A Morning Post jelenti Kalkut­tából: A sinvarik egy nagy csoportja Kabul irányában nyomul előre, hogy megtámadja Habib Ullaht. Peshavarban és Lahorban tegnap nagy népgyűlések voltak, amelyekben az indiai mohamedán lakosság ezrével vett részt. A népgyűléseken heves támadások hangzottak el Habibulláh ellen, akinek a mohamedánok „a poklok minden tüzét kívánták“. A mohame­dán lakosság kimondotta, hogy minden erejé­vel támogatja Amanullah király ügyét. Miért örülhet Európa, ha Pierpont Morgan Párizsban leül a zöld asztalhoz Már hírt adtunk arról, hogy a német jóvá­tétel dolgát revízió alá vevő szakértőbizottság február elején ül össze Párizsban. Arról is megemlékeztünk, hogy ebbe a bizottságba az Amerikai Unió is küld két delegátust és pe­dig Owen Joungot és John Pierpont Morgant. Kétségkívül ez az utóbbi hír keltette Európa­­szerte a legnagyobb feltűnést, meglepetést, sőt — bátran mondhatni — örömet. Legki­­váltképp Franciaországban, de a többi antant­államban is, melyek vállát ■háborús amerikai adósság nyomja. És melyikét nem nyomja? Amerika részvétele a német reparációt sza­bályozó ugyancsak amerikai eredetű Dawes­­terv átformálásában nemcsak azt jelenti, hogy ezúttal (gazdasági kérdésről lévén szó) az Unió is — bárha nem hivatalosan —­ bele­kapcsolódik egy nagyjelentőségű európai ügybe.­­ Egyúttal elülteti Párizsban azt a reményt is, hogy a német jóvátétel végleges szabályozásáról lévén szó, ez amerikai szakér­tők útján sikerülni fog Franciaország ame­rikai háborús­ adósságának a törlesztését is szorosabban összefűzni a német reparációva. És ez a párizsi reménység nem pusztán abban a francia részről sokszor hangoztatott megállapításban kulminál, hogy­ a német jó­vátételnek Franciaországra eső része semmi­­esetre sem lehet kisebb, mint amennyivel Franciaország az Uniónak tartozik. Más szó­val : Franciaországnak ma is az az állás­pontja, hogy nemcsak háborús adósságát akarja a németekkel megfizettetni, hanem — üzleti nyelven szólva — ezenfelül még keresni is akar a német jóvátételen. Ezért okoz nagy örömet Párizsban, hogy Amerika részt vesz az új reparációs komisszióban. És ezt az örömet csak fog azza, hogy az Unió egyik delegátusa Pierpont Morgan. Hogy mennyire kedvében akarnak járni Morgannak, mi sem bizonyítja jobban, mint az a hír, hogy jóindulatának s lekötésére a szakértőbizottság elnöki tisztét is Morgannak akarják felajánlani. De hát ki is ez a Morgant Ha nem is a leghatalmasabb bankcég vi­lágszerte fogalommá vált- megalapítója, de e pénzdinasztia alapítójának a fia a két­ségkívül az Egyesült­ Államok bankokráciá­­jának iránytadó képviselője és exponense. A Morgan-bankházat a manapi Morgan atyja 1880-ban teremtette meg, vezetését azonban csak atyja halála után 1913-ban vette át. Ha talán nem is örökölte atyja új utakat vágó, eredeti alkotóképességét, atyja szellemében vezeti bankházát, óvatos, hideg­vérű bankvezér, aki nem egy ízben segítette ki zavarából a magát túlspekuláló newyorki tőzsdét. Pierpont Morgan ma az Unió leg­nagyobb pénzügyi szaktekintélye. A világ­háború alatt és után ő szerzett kölcsönt az antanthatalmaknak, ő helyezte el állami ob­­ligációikat a pénzpiacon. Akkor is, amikor háborús költségek fedezéséről volt szó és akkor is, amikor a megingott valuták stabi­lizálására volt szükség. És ha az eredeti Dawes-terv után fölvett német kölcsönben maga a Morgan-bankház nem is vett részt, mégis csak Morgan tette lehetővé a háború után való ez első német kölcsönt. Morgant kínosan korrekt és tárgyilagos üzletembernek tartják, aki ha nem is vett részt az eredeti Dawes-terv szakértőbizott­ságában, a német reparáló egész komple­xumát kitűnően ismeri. Annál érdekesebb, ha most hajlandó személyesen részt venni a Dawes-terv revíziójában, mert hiszen nyil­vánvaló, hogy az új német kölcsön kibocsá­tása és elhelyezése megint csak az ő égisze alatt fog megtörténni. Hogy Franciaország­nak sikerülni fog-e mellékcélját — amelyért Morgan aktív részvételének ő annyira örvend — az amerikai bankvezér személyén keresz­tül elérni, mindenesetre kétséges. De Mor­gannak az új­­óvátételi szakértőbizottság­ban való megjelenése bizonnyal garancia » Ezüst evőkészletek, pántiárdibok, brilliár* ékszerek, egScgrsorok elesés rfc volh&té* SCHMEI­CZER BENŐNÉL, Kárel­'kérét 2$. seírj». (Kézi­ruti városhoz tskapunál am, hogy a végösszegében még mindig 1n3 tens német jóvátételt pontosan meghatároz­­ott összegben fixírozva végleg megállapít­ják. A német s ezen keresztül az egész európai gazdaságnak ezért van komoly pkut, hogy örüljön, ha Piermont Morga csakugyan leül Párizsban a zöld asztalhoz. PIERMONT MORGAN, a világhírű amerikai bankár, aki a szak­értői konferencián az Egyesült­ Államokat képviseli Nem az a kérdés, mit kell, de mit akar Németország szetni NEW YORK, jan. 21. A Herald Tribuna George P. Aulds, a jó­­vátételi bizottság volt tagjának, hosszabb cikkét közli. E szerint nem az a kérdés, hogy mit kell Németországnak fizetni, hanem, hogy Németország mit hajlandó fizetni. A létreho­zandó megállapodás kiegyezésnek kell lenni, amely a német nép előtt azzal válik elfogad­hatóvá, hogy a politikai józanság szellemet vezeti. Morgan csak kiegészíteni és nemiedi bor Haiti akarja a Dawes-tervezetet LONDON, jan. 21. (A Budapesti Hírlap távirata.) A jóváté­­telt szakértői bizottság amerikai tagjai, Owen Young és Pierpont Morgan, valamint a kérő helyettes szakértő február elsején indulnak el az Acquitania fedélzetén Európába. A jó­­vátételi szakértői bizottság első ülését feb­ruár 9-ére hívták össze. Angol politikai kö­rökben egyre jobban terjed az a meggyőző­dés, hogy a bizottság elnöke csakis valamelyik amerikai delegátus lehet. Morgannak az a ki­jelentése, hogy a bizottság feladata csakis a Dawes-egyezmény felbom­ttása, Londonban talában véve nagy megnyugvást keltett, annál­ is inkább, minthogy a Dawes-tervezet eddig kifogástalannak bizonyult. Hevesi József meghalt Egy veterán magyar író dőlt ki ma a norá­ból, Heves József, akinek regényei és novel­lái még vagy húsz évvel ezelőtt is kedves ol­vasmányai voltak a magyar közönségnek a színdarabjai is komoly tehetségről, erős szín­padi érzékről tanúskodtak. Hevesi József most márciusban töltötte volna be hetvenkettedik esztendejét. Első versét akkor hozták a lapok, amikor a középiskola padjait elhagyta, azóta évtizedeken át szakadatlanul dolgozott, egy­másután jelentek meg novellás kötetei, regé­nyei, a „Névjegyek Janka asztalára“, a „Ha­mis gyémántok“, a „Piros narancsok“, a „Márkus-téri galambok", finoman megrajzolt, idillikus hangú históriák, amelyekben gyak­ran visszatérő motívum volt Hevesinek forró rajongása az olasz ég, az olasz művészetek iránt. Színdarabjai közül, amelyeket legtöbb­ször Hetényi Bélával, a­ Nemzeti Színház tag­jával együtt írt, a letartósabb sikert a „Négy évszak“ érte el, amelyben a Tavasz, a Nyár, az ősz, a Tél szimbolikus képébe vitte át egy idillikus szerelem kibontakozását és elher­­vadását. Hevesi József az újságírásban is tisztelt pozíciót vívott ki magának. Sokáig szerkesz­tette Fekete Józseffel együtt a Magyar Szal­­ont, a kilencvenes évek magas színvonalú, illusztrált folyóiratát — ez volt az első ma­gyar „magazin“ — a Magyar Géniuszt, az Otthont, a Szépirodalmi Könyvtárt, munka­társa volt a Szabad Szónak és szerkesztője a Pesti Naplónak. Újságíró kollegái mindig becsülték és szerették lekötelező, szeretetre­méltó modoráért. Amikor a főváros a hirdetési ügyet házi­­kezelésbe vette, vállalata élére Hevesi Józsefet állította, aki buzgalmával, lelkiismeretességé­vel virágzó vállalattá fejlesztette a főváros hirdetési üzemét. Hevesi Józsefben Rózsahegyi Kálmán apósát, Hevesi Iván dr. ügyvéd édes­­atyját gyászolja. Kisebbik fia, Kornél, nagy­tehetségű mérnök a világháborúban halt­ hősi halált. Hevesi Józsefet kedden délután 3 óra­kor temetik el a farkasréti temetőben.

Next