Budapesti Hírlap, 1929. június(49. évfolyam, 121–145. szám)

1929-06-18 / 135. szám

6 ­en nyilatkozik, én magam pedig ugyanakkor Lossiemouthban, és ez jelzi majd a tárgya­lások megkezdését. Mindketen hangoztatjuk, hogy föltesszük, hogy a többi tengeri hata­lom is közreműködik majd a tárgyalások fo­lyamán, melyeknek sikeres kimenetelétől függ az egész világ békéje Az egyik újságíró kérdésére a miniszter­elnök kijelentette, hogy ezúttal a nagykövet­nek nem volt ideje szóbahozni az ő tervezett amerikai útját. A „Daily Herald“ úgy tudja, hogy Dawes tábornok nem hozott meghívást Ramsay MacDonald számára Amerikából. A sajtó általában meglehetős tartózkodást tanúsít a találkozás horderejének megítélése körül és aránylag csak kevés lap kommen­tálja azt vezércikkében. A Daily Telegraph szerencsésnek tartja, hogy a nyilatkozat szövege szerint a tárgya­lások nem irányulnak valamely kizárólagos angol-amerikai megegyezésre és hogy a többi tengeri hatalom idővel belekapcsolódhat a tárgyalásokba, amelyek sikere mindenesetre az előzetes angol-amerikai antanttól függ. A Moring Post kifogásolja a tár­gyalások túlságosan színpadias beállítását és az e stádiumban teljesen fölösleges túlzott publicitást. Egy csendes megbeszélés a Dow­­long­ Streeten sokkal többet használt volna. Budapesti Hírlap Kedd, 1929 Júlnius 18. (TSS. ..) MacDonaldtiel elégedetlen pártjának balszárnya LONDON, jún. 17. A New Leader, a független munkáspárt hi­vatalos orgánuma, a kabinet személyi össze­tételét bírálva, ajánlja, hogy a miniszterelnök ossza meg ezt a felelősséget a munkáspárt végrehajtóbizottságával, s ne viselje azt egye­dül. A lap sajnálja, hogy egyes szélsőséges politikusok nem kaptak fontosabb helyet a kabinetben és hogy továbbá a bányaügyi mi­nisztérium nem fiatalabb kezekbe jutott. Politikai körökben nagyon érdekesnek tart­ják, hogy az első bírálat a kormányt saját pártjának szélső balszárnyától érte, amely még a parlament összehívásáig sem tudta el­hallgatni engedetlenkedését. Wheatley, a szél­­sőbalodal legfőbb reménysége, 1924-ben való minisztersége alatt olyan rengeteg arányú állami építkezési akciót tervezett, amely lé­nyegileg az építkezés nacionalizálásához veze­tett volna. A házak természetesen mind állami tulajdonba mentek volna át. Wheatley kiha­gyását tekintették általában a mérsékelt irány teljes diadalának, noha mások úgy okoskod­nak, hogy ezzel Ramsay MacDonald nagyon tehetséges elégedetlenkedő vezért adott a szélsőbaloldalinak. Cook bányászvezér „nem fenyeget, de emlékeztet" LONDON, jún. 17. Cook, a bányászszövetség főtitkára, tegnap egy beszédében hangoztatta, hogy a szövetség nem akarja ugyan a kormányt zavarba hozni, de a szénbánya-iparban uralkodó tűr­hetetlen viszonyok és az év végén fenyegető általános kizárás veszedelme sürgős cselek­vést teszi szükségessé. Ezért a szövetség fel fogja keresni a kormányt, nem azért, hogy fenyegesse és kényszerítse, de hogy ígéreté­nek beváltására emlékeztesse. A szövetség kü­lönösen az év végére fenyegető súlyos válság kitörését akarja elhárítani. A szövetség első követelése a végzetes nyolcórai munkaidő csökkentése, továbbá a nemzeti munkabér­szerződés megteremtése a régi egyezmény he­lyébe. Ezenkívül követelni fogja a szövetség a mielőbbi nacionalizálást. A bányászok nem fogadhatják el a jelenlegi kedvezőtlen bére­ket és vissza kell térni az 1926. év előtti ál­lapotokra. A Times szerint a hétórai munkanaphoz való visszatérés különös katasztrófát jelen­tene, miután a bányászok követelik, hogy a munkaidő leszállítása ne járjon egyszersmind a munkabér leszállításával. A lap megengedi másrészt, hogy a kormány egészen világosan írásbeli kötelezettséget vállalt a nyolcórai munkanap eltörlésére és hogy ezt az ígéretét nem elhamarkodva vagy politikai nyomás alatt adta. Trockij nem mehet Angliéba LONDON, jún. 17. Ramsay MacDonald kijelentette, hogy va­lótlan az a híresztelés, mintha Trockij­ tőle beutazási engedelmet kért volna. Clynes bel­ügyminiszter ugyanakkor hozzátette, hogy nem adott beutazási engedelmet. Szász Károly centennáriumát ünnepelte a Magyar Tudományos Akadémia A Magyar Tudományos Akadémia vasár­nap délelőtt az Akadémia dísztermében egy­kori másodelnöke, igazgatósági és tisztelet­beli tagja, idősebb Szász Károly születésé­nek századik évfordulója alkalmára ünnepi ülést tartott. Az ülésen a kultuszminiszter képviseletében Tóth István dr. jelent meg. A református egyetemes konvent nagyobb küldöttséggel képviselte magát, amelyet Teleki József gróf v. k. t. t., főgondnok és Benedek Sándor dr., közigazgatási bírósági másodelnök veze­tett. Az ünnepi ülésen a debreceni Tisza István-egyetem megbízásaiból Darkó Jenő dr. rektor és Pap Károly egyetemi tanár vettek részt. A kézdivásárhelyi református egyházközség Dálnoky-Paál Lajosnéval, szü­letett Dencz Rózával az ottani református lelkész feleségével, a kézdivásárhelyi nőszö­vetség elnöknőjével képviseltette magát. A Szász-család tagjai közül ott voltak: Szász Károly v. k. t- t., volt képviselőházi elnök és felesége, Szász Béla közigazgatási bíró és felesége, özv. Fazakas Elemérné, született Szász Margit, ifj. Szász Károly, Farkas László, özv. Vargha Gyuláné, Vargha Miklós dr. és Várady László unokáik, Podmaniczky Pál báró, Molnár Gyuláné, született Vargha Erzsébet, ifj. Vargha Gyula, Vargha Zoltán dr. és felesége, valamint a Magyar Tudomá­nyos Akadémia igen sok tagja. A centenáris ülésen Berzeviczy Albert v. h. t. t., a Magyar Tudományos Akadémia elnöke elnökölt, aki nagyszabású beszéddel nyitotta meg az ünnepséget. — Hálásan és büszkén vallom, — mon­dotta beszéde során, — hogy nemcsak azok közé tartozom, akik Szász Károlyt életében közelebbről ismerték, hanem azok közé is, kik magukat barátainak tekinthették. Őt ba­rátul vallhatni pedig nagybecsű adománya volt az életnek, nemcsak személyének kiváló­sága, hanem még inkább szeretetreméltósága m­iatt. Valami ritka nyájpis derű ömlött el a­z ő egyéniségén, bármily férfias, határozott, szinte parancsoló természetnek látszott egyébként. Ezt a derűt szívének nemes jósága sugározta ki, amely minden lobbanékonysága mellett sem tudott soká haragudni, s amely nem ismert gyűlöletet, nem ismert irigységet és féltékeny­séget, amely csak csodáló szeretettel tudott Bírókra nézni, akik mint pályatársai őt egyben­­másban túlhaladták, csak a ragaszkodó barát­ságban nem tudták túlhaladni. Az, a. derű azonban a­ntak a csodálatos har­móniának a kifejezője is volt, melybe egyéni­ségében mozgalmas, gazdag és mindenekfölött munkás életének összes benyomásai és ráhatá­sai összeolvadtak, úgy látszott, mintha életé­nek megpróbáltatásai csak arra v­alók lettek volna, hogy lelkét megedzzék a munkára s az élet bölcs élvezetére, mintha a fájdalmak, me­lyeket átérzett, csak lelkének költői világát lettek volna hivatva gazdagítani, s a nemes örömök befogadására képesebbé tenni. Élete azért volt oly gazdag, mert — mint Beöthy Zsolt helyesen rámutatott — amit valaha meg­szeretett, attól végképp elszakadni sohasem birt; amit valaha megszerzett, azzal mindvégig használni akart. Lelkének így gazdagsága mellett is meg­őrzött összhangja és egyensúlya magyarázója roppand munkássá­gainak. Ebben a tekintetben szinte példátlanul áll, kivált ha munkásságának változatosságát nézzük. Tanár és pap, hivatal­nok és képviselő, tudós és költő, prózaíró és mesés készségű versíró, csak így volt képes akkora munkafeladatot végezni és irodalmun­kat oly óriási méretekben gyarapítani. Ehhez járul, hogy nála a befogadóképesség egyenes arányban állott az alkotóval; nem tudjuk, re­ceptív, vagy produktív munkáját csodáljuk-e inkább, ha elgondoljuk, hogy csak mint mű­fordítónak hány legkülönbözőbb író szellemi világába kellett behatolnia, sőt abban ottho­nossá válnia. Páratlan világirodalmi művelt­sége e ezáltal kifinomult ízlése talán legfonto­sabb tényezője irodalmi szerepének, mert el­mondhatjuk, hogy ő gazdagította legtöbb érté­kes irodalmi elemmel saját irodalmunk eszme- és formavilágát. Azonban az ő jelentőségét nem menti ki a közvetítés és átültetésnek puszta ténye. Ennek a szerepnek valóban hasznos és jó betöltésére éppen az ő költői egyéniségére volt szükség; arra a röpke fogékonyságra, mely szinte szom­­júhozta a legkülönbözőbb irodalmi hatásokat, mert azok feldolgozásában tüneményes forma­készségével mesternek érezte magát, s amely csodálatos megértési és alkalmazkodási képes­séggel tudott használni, hozzáhangolódni ahhoz a költői egyéniséghez, amelynek hatása őt megragadta. Ha így talán hajlandók is vagyunk életmű­vének gazdag tárházában műfordítói tevé­kenységet helyezni a legmagasabb polcra, ez nem kisebbítése önálló költészete becsének. Neki éppen az volt a sorsa, hogy a legna­gyobbak barátságában, hatásuk alatt nőtt fel, velük futotta be pályája legnagyobb részét. végül túlélte őket, így biztosítva maradt neki a legjobb példa, a legnemesebb befolyás és hatás, a versenyben a legmagasabb mértékre való törekvés, csak éppen az elsőség volt az, amelyet tiszta lelke kész örömmel áldozott fel a legjobbak barátságának oltárán. Egyénisé­gének értéke hozta magával, hogy ott is, ahol nem volt első, becseset alkotott, s méltó pálya­társa maradt azoknak a legnagyobbaknak. Mint lírikus, főképp a fiatal Szász Károly áll előttünk; később mindinkább a műfordí­tás veszi őt igénybe. Értelmes, beszédes költő, aki saját hangjával keltegeti érzelmeit, hogy azokat kibeszélhesse. Fájdalmán megérzik, hogy vigasztalódni fog, de örömén is, hogy könnyen fog helyet adni a búnak. Ha így a mélység talán hiányzik is nála, a világiroda­lom remekein művelődött tehetsége a mérték és ízlés ellen sohasem vét. Könnyen gördülő versekben énekelte meg gyermekkori emlékeit, első felesége, a költői lelkű Iduna betegségét és halálát, régi és új szerelmét, bánatát és életkedvét. Maga mondja verseiről: „Amit láttam, éltem, írtam, Rímbe szedve, íme itt van“. Berzeviczy Albert azzal fejezte be emelke­dett hangú beszédét, hogy hangot akart adni annak az irodalmi közvéleménynek, amely Szász Károly műveit nemzeti szellemünk nagy és állandó értékei közé helyezi. Az elnöki megnyitót nagy taps követte, majd Balogh Jenő dr. v. b. t. t., a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára egyenként üdvözölte a vallás- és közoktatásügyi minisz­ter képviselőjét, valamint a küldöttségeket. Ezután Horváth János dr. tartotta meg ünnepi előadását: „Szász Károly emlékezete“­­ címmel. Klaszikus értékű, mindenkit meg­kapó, lendületes tanulmány volt az értekezés. Az előadó behatóan foglalkozott Szász Ká­roly eredeti költői munkásságával, majd mél­tatta műfordítói jelentőségét. Szász Károly irodalmi lénye olyan volt, — úgymond — hogy valósággal beleszületett az irodalomba. Az életrajzi adatok csak mint díszítő szálak futottak végig Horváth János jellemrajzán. A műfordítást szerves részévé avatta a ma­gyar irodalomnak, műfordítói alkotásai olyan klasszikusak, hogy az önálló költői művekkel egyenrangú kincsek. Szász Károly jellemének legszebb vonása: az önállóság, a szókimondás és a férfias bátorság. Főerőssége az egyszerű­ség volt. Ebben rejlett igazi költői nagysága. Műfordítói munkássága szerves kiegészítő része a magyar klasszikus irodalmi korszak­nak. Az értékes és irodalomtörténeti jelentőségű ünnepi előadást a centenárium előkelő közön­sége percekig tartó tapssal jutalmazta. Az ünnepi ülés méltó befejezése volt Kozma Andor felolvasása. Szász Károlynak Poe-fordítását, a „Holló“-t olvasta föl. A remek költeményt, a klasszikus veretű mű­fordítást, valamint az ilusztris felolvasó meg­kapó előadását a közönség lelkesen megtap­solta. A centenáris ülést Berzeviczy Albert zárta be. A La­ Manche-csatornáb zuhant egy repülőgép Nyolc utas elpusztult LONDON, jún. 17. (A Budapesti Hírlap távirata.) A La Manch­e-csa­torna angol partvidékén ma délelőtt borzalmas repülőszerencsétlenség törtét, amelynek eddig 8 halottja van. A G. M. B. T. jelzésű angol utasszállító repülőgép, amely Anglia és a kontinens között közlekedik, géphiba folytán Dunge­­nesstől 3 és fél tengeri mérföldnyire a tengerbe zuhanít és elsüllyedt. A repülőgép kabinjában 11 utas volt. Az angol légifor­galmi vállalat, az Imperial Airway Limited és az angol lapok a kora délutáni órák­ban még azt jelentették, hogy a repülőgép valamennyi utasát sikerült megmenteni, ez a hír azonban később valótlannak bizo­nyult. A repülőgép hét utasa nem tudott idejekorán kijutni a zárt kabinból, s mind a heten a repülőgéppel együtt a ten­gerbe vesztek. A 8-ik áldozatot, Fle­ming asszonyt holtan hozták partra. Az utasok közül csak hárman menekültek meg életben. A pilóta és a mechanikus szintén életben maradt. Az öt menekültet egy parti vámgőzös vitte Folkestonebe. A szerencsétenül járt repülőgép Har­dley Page-rendszerű kétfedelű óriás-repülő­gép, amelynek neve City of Pretoria volt. A repülőgép menetrend­­ szerint dél­előtt 10 óra 30 perckor startolt Croydon­­ból s Baselern és Zürichen keresztül Párizs fel­é tartott. Délelőtt 11 óra 15 perckor az­után megtörtént a katasztrófa. A repülő­gép pilótája azonnal szikratáviratot adott le a következő tartalommal: „700 méter magasságban vagyok, megpróbálom, hogy visszatérjek Dungenessbe.“ Ezután egy másik szikratávirat következett: „Dunge­­nesst nem tudom többé elérni és megkí­sérlem, hogy leszálljak egy gőzös mellé.“ Közvetlenül utána megjött az utolsó szok­­ratávirat: „A gép zuhanni kezd.“ A három életben maradt utas között van a szerencsétlenül járt Fleming asszony leánya is. A menekültek valamennyien súlyos horzsolási sebeket szenvedtek. Mindhármukat a folkestonei kórházba kel­lett szállítani. A repülőgép 11 utasa közül hatan asszonyok voltak. A szerencsiéllen­­séget az eddigi megállapítások szerint motorhiba okozta. Egy ejtőernyő-bajnoknő tragikus halála CHUR, jún. 16. Az itteni altiszti kör több aviatikus közre­működésével repülőnapot rendezett, ame­lyen Helly Fussmar ismert müncheni ejtő­­ernyőbajnoknő is részt vett. A bajnoknőnek első produkciója sem sikerült teljesen, amennyiben a vihar a repülőtérről mintegy 2000 méter távolságra elsodorta, mindazon­által itt sértetlenül földre ért. Három órá­val később Helly Fussmar új produkcióra szállt fel és ismét ejtőernyőre bízta magát. A leszállásnál a vihar ismét elsodorta és egy kisebb erdő eltakarta a nézők szeme elől a készülő katasztrófát. Mindenki azt látta, hogy a repülőgép, amelyről leugrott, leszállás helye felé közeledik és a pilóta izo­l­gatottan integet. Amikor a hatóság emberei­­ a leszállás irányába mentek, látták, hogy a I­­ Nészöly-penzió Balatonfüred. Közel a Balatonhoz, a fenyves­­erdő mellett. Tiszta szobák, kitű­nő ellátás, előzékeny kiszolgálás. Árnyas fenyveskert rózsalugasokkal. Verandák szép kilátással a Balatonra. Nincs por, hőség és zaj. szél a bajnoknőt belesodorta ejtőernyőjével együtt a Rajnába. Nyomban csónakot ol­dottak és segítségére igyekeztek menni, de a bajnoknő ekkor már elmerült a vízben. Holtestét csak órák múlva sikerült meg­találni. Lezuhant és szörnyethalt a vitorlás­repülés világrekordere STUHM, jún. 16. (Nyugat-Poroszország.) (Wolff.) A hősök emlékének ma történt le­leplezése alkalmából rendezett aviatiikai mu­tatványok során a Marienburg nevű sportre­pülőgép mintegy 500 méternyire raz emlékmű­től lezuhant. A repülőgépen lévő Schulz Fer­­dinánd, a motornélküli repülés világrekordere és Kaiser Bruno kísérő szörnyethaltak. A né­zők rémületükre egyszerre csak azt látták, hogy a repülőgép szárnyai leválnak és a zuha­nás bekövetkezik. A katasztrófa tulajdonkép­peni okát eddig nem lehetett megállapítani. f­Jh Zivataros esők öntözik az országot A Meteorológiai Intézet jelenti június 17-én este 10 órakor. Az időjárási helyzet lényegében nem vál­tozott. Nyugat- és Közép-Európát nagy légnyomás borítja, maximumával a csa­torna felett. A nagy légnyomású területet északon és délen depressziók veszik körül. Az idő a kontinensen részben felhős, he­lyenként zivataros és meleg. Hazánkban is voltak a nap folyamán kisebb-nagyobb zivataros esők. Az idő meleg. Időjelzés: Továbbra is meleg idő várható helyenként zivatarral. ★ Egy hét óta lassan, de állandóan emelke­dik a hőmérséklet s vasárnap Debrecenben 33, Mátészalkán 32, Szeged és Túrkevén pedig 30 Celsius fokot ért el a hőmérő. Ennek a nagy melegnek megfelelően a zi­vatarok gyakorisága is növekszik, amelyek­nek csapadékmennyisége helyenként meg­lehetősen nagy. Ercsi 35, Tiszafüred 34, Mohács 13, Eger és Nagykanizsa 9, Kecske­mét 7, Putnok 6, Tokaj 5, Kaposvár és Szeged 3, Keszthely, Tárcai, Balassagyar­mat, Halas és Paks 2, Budapest, Eszter­gom, Komlósd, Pápa és Salgótarján 1 mil­­liméternyi esőt jelentenek. A hétfői nap fo­lyamán ezek a zivatros esők fokozódtak s Budapesten délután öt és hat órakor való­ságos felhőszakadás volt, amelyet feltűnően erős és gyakori villámlás kísért. A hőmérséklet Dél-Európában és a Kár­pátok vidékén mindenütt meglehetősen ma­gas s pillanatnyi enyhülés csak ott lép fel, ahol zivatarok vonulnak el a vidék fölött. Budapesten hétfőn már délben tizenkét óra körül is 27 foknyi meleg uralkodott.

Next