Budapesti Hírlap, 1930. március (50. évfolyam, 50-73. szám)
1930-03-01 / 50. szám
1930. március 1, szombat B. H* KÖZKEGYELEM A jubiláns évforduló alkalmából a Budapesti Közlömy holnapi száma közli Horthy Miklós kormányzó legfelsőbb elhatározását a közkegyelem miként való gyakorlásáról — A kormányzói elhatározás igy hangzik. «•— Magyarország kormányzójává választatásomnak tizedik évfordulóján, amidőn egy küzdelmekkel teljes korszak lezáródása után a Gondviselés kegyelme előtt hálatelt szívvel meghajolva a nemzet történelmi hivatásába és súlyos megpróbáltatásokon megedzett erkölcsi erejébe vetett rendíthetetlen bizalommal tekintek országunk jövője elé, —ez emelkedett érzések hatása alatt lelki szükségét érzem annak is, hogy a megbocsátás szellemében kegyelem útján szélesebb körben könnyítsék azok erkölcsi és lelki terhein, akik az alább meghatározott keretek között vétettek a büntetőtörvényekkel védett jogrend parancsai ellen. — Elsősorban azokkal szemben kívánok megbocsátást gyakorolni, akik engem sértettek meg; ezek körén kívül kegyelmet adok azoknak, akik a bíróság ítéletének megállapítása szerint csak csekélyebb súlyú jogsértést követtek el; végül a jogrend biztonsága által megvont határok között azoknak is, akik a régebben elkövetett cselekményeik évek múltán bekövetkező megtorlásával a büntető jogszolgáltatás céljain túlmenően bűnhődnének. Ez elveknek szem előtt tartásával, kegyelemben részesíteni azokat, akiket a polgári büntetőbíróság jogerős ítélettel a kormányzó megsértésének a jelen elhatározásom kelte előtt elkövetett vétsége (1920. évi I. törvénycikk 14 . és 1913. évi XXXIV. törvénycikk 2. 5) miatt szabadságvesztés-büntetésre vagy akár fő-, akár mellékbüntetésként pénzbüntetésre ítélt, ha az utóbbi behajthatatlansága folytán szabadságvesztés büntetésre kellene átváltoztatni, — úgyszintén azokat is, akik ellen a jelen elhatározásom kelte előtt elkövetett ily bűncselekmény miatt kell eljárást indítani vagy folytatni. V . «. ... h) Kegyelemben részesítem azokat is, akiket a polgári büntető bíróság jogerős ítélettel: 1. a jelen elhatározásom keltét megelőzően elkövetett vétség, úgyszintén az ezzel esetleg együtt elbírált kihágás miatt 8 napot meg nem haladó tartalmú szabadságvesztés-büntetésre vagy főbüntetésként pénzbüntetésre ítélt, ha az utóbbit behajthatatlansága folytán 8 napot meg nem haladó tartamú szabadságvesztésbüntetésre kellene átváltoztatni; 2. a jelen elhatározásom keltét legalább három évvel megelőzően elkövetett vétség, úgyszintén az ezzel esetleg együtt elbírált kihágás miatt 1 hónapot meg nem haladó tartalmú szabadságvesztésbüntetésre, vagy főbüntetésként pénzbüntetésre ítélt, ha az utóbbi behajthatatlansága folytán szabadságvesztésbüntetésre kellene átváltoztatni; 3. a jelen elhatározásom keltét legalább öt évvel megelőzően elkövetett vétség, úgyszintén az ezzel esetleg együtt elbírált kihágás miatt 6 hónapot meg nem haladó tartamú fogház, — vagy államfogházbüntetésre ítélt, — azzal a feltétellel azonban, hogy abban az esetben, ha a bíróság az elítéltet öt éven belül bűntett, vagy szándékos vétség miatt szabadságvesztésbüntetésre jogerősen újból elítélné, rajta a jelen elhatározásommal feltételesen elengedett büntetést is végre kell hajtani. b) Kegyelemből elengedem szabadságvesztésbüntetésük felerészét, vagy ha abból eddig már többet kiállottak volna, szabadságvesztés büntetésük hátralevő részét azoknak, akiket a polgári büntetőbíróság jogerős ítélettel a jelen elhatározásom keltét legalább öt évvel megelőzően elkövetett bűncselekmény miatt az előző a), 3 pontban megjelöltnél súlyosabb, de egy évet meg nem haladó tartalmú szabadságvesztésbüntetésre ítélt. Az a) és b) pontban engedélyezett kegyelem kiterjed a mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetésre is, ha behajthatatlansága folytán szabadságvesztésbüntetésre kellene átváltoztatni, nem terjed ki azonban az ítélet egyéb rendelkezéseire. Bűncselekmények halmazata esetében az elítélt akkor részesül kegyelemben, ha az a), 1., 2., 3., illetve b) pontban említett bűncselekmények miatt kiszabott összebüntetés tartama nem haladja túl az a), 1., 2., 3., illetve b) pontban meghatározott mértéket. III. Kegyelemben részesítem végül azokat, akik ellen a jelen elhatározásom keltét legalább három évvel megelőzően, elkövetett vétség miatt kell eljárást indítani vagy folytatni, — kivéve, ha a bíróság, még nem jogerős ítélettel egy hónapot meghaladó tartamú szabadságvesztés büntetést állapított meg. . Ha a bíróság még nem jogerős ítélettel egy hónapot meghaladó tartamú szabadságvesztésbüntetést állapított meg, az eljárást tovább kell folytatni s abban a kérdésben, hogy terhelt a II. pont alapján részesült-e kegyelemben, a jogerősen megállapított büntetés mértéke az irányadó. Bűncselekmények halmazata esetében a II. pont utolsó bekezdésében foglalt rendelkezésüket kell megfelelően alkalmazni. a segesvári tömegsírban. Ezzel végződik a második felvonás. A harmadik felvonásban már Julia nem lázadozik. Már össze van törve, már gyászol, de már késő. Elfordult tőle mindenki. Segítő kéz sehol. A muszka herceg egy orosz arisztokrata hölgy vőlegénye; a „barátai“ kerülik szemhez, akihez menekülni szeretne, nem kap útlevelet; a bécsi kormány fél a szabadsághős költő özvegyének jelenlététől és ki akarja utasítani Pestről. Julia elvesztette a csatát, be kell látnia, hogy ami ellen ő fellázadt, az nem a nyárspolgári konvenció volt, hanem Petőfi halhatatlan nagysága, ami könyörtelenül ránehezedett az életére. Tragikuma ott van, hogy Petőfi elhitette vele, hogy önmagában is valaki s későn jött rá, hogy ő igazában semmi más, mint a tükör, amiben Petőfi nézegette önmagát. Most már látja ezt és nem is tiltakozik, mikor egykori „barátnője“ szemére veti: „A költő halhatatlanságot és dicsőséget ajándékozott neked. A dicsőséget eltáncoltad széltoló legényekkel, de a halhatatlanságot nem tudod lerázni magadról. Petőfi magával sodor az örökkévalóságba, nem mint ünnepelt hitvesét, hanem mint szalmakoszorús rémet. A halhatatlanság neked pellengér lesz, örökre hozzá vagy láncolva és a csőcselék, jövő századok még meg nem született csőcseléke kiröhög és megdobál.“ Julia azt mondja erre: igaza van. És menekvés semerre, az egyetlen kiverő út a tömkelegből, ha elfogadja annak a becsületes embernek a kezét, akinek a Petőfi-rajongása olyan nagy, hogy nem tudja szívére venni, hogy „a feleségek felesége“ az utcára kerüljön. Herczeg darabjából a Julia figurájának mélyen emberi megvilágításán túl csodálatos plaszticitással domborodik ki maga Petőfi, aki pedig fel sem lép a darabban. A zseninek a környezetére tett hatását ennyire művészi eszközökkel még sohasem sikerült ilyen világosan érzékeltetni, mert anélkül, hogy Petőfi nagyságáról azonkívül, amit a cselekmény menete megkíván, egyetlen szó is esnék, Petőfi hatása mégis ott lebeg minden egyes szereplő minden szavában. Legélesebben jön ez ki abban a jelenetben, mikor Julia magára veszi a párizsi jelmezt, amit a muszka herceg küldött neki s a szerelmes ifjak, Lauka, Lendvay Márton és Balázs Sándor csak Petőfiben találnak méltó szavakat elragadtatásuk kifejezésére. A darab cselekménye izgalmas menetű és a drámai feszültség pillanatra sem lankad benne, ami bravúros dolog, ha meggondoljuk, milyen kevés, és éppen ezért csupa szimbólummá nemesedett szereplővel építette fel a szerző az egész darabot. Negyvenkilences darab honvéduniformis és hazafias frázisok nélkül, s benne lüktet mégis egy letiport szabadságálmát sirató nemzet, szíve dobogása. Nem hiába, hogy költőről szól, költészet ennek a darabnak minden sora, amin nem, szóvirágokat értünk, hanem igazi átéltséget és minden mondatnak a csudálatos szilárdul való odailleszkedését a maga helyére. És értjük ezen azt is, hogy ebből a huszonhat éves Petőfiről írott darabból szinte árad a fiatalság, a duzzadó, termékeny ifjúságnak az ereje, hadat üzenve mindennek, ami korhadt és avult és csak azért öreg, mert múlandó. Öregség és ifjúság a Herczeg darabjában nem az évek számában különböznek egymástól, hanem abban, hogy ifjú az, ami halhatatlan és öreg minden, ami megy a halál felé. Herczeg, aki ezt a felfogást tükrözteti művében, saját el nem múló ifjúsága mellett tesz itt önkéntelen vallomást, amely egy diadalokban gazdag élettel maga mögött, alkotóerejének olyan teljességében mutatja őt, hogy új művét látva, szinte áhítatos csodálattal kérdezzük: micsoda kincseket tartogat még számunkra ennek a nagy költőnek a zsenije? Az előadás a legjobbak közé tartozik, ami ma magyar színpadon elképzelhető, ami pedig magas mérték, mert megszoktuk, hogy Hevesi Sándor kezéből mindig kitűnő előadásokat kapjunk. Herczeg Szendrey Júliájának azonkívül az a szerencse is osztályrészéül jutott, hogy olyan megszemélyesítőt kapott Bajor Giziben, akinél tökéletesebbet szerző nem is álmodhat magának. Ez a nagy és egyre tökéletesedő művésznő ma már arra a fokára jutott el művészetének, hogy feltétlen biztonsággal tud uralkodni a közönségen, s tetszése szerint ragad- hatja magával az érzéseknek abba a szférájába, ahová akarja. Egy szava, egy-egy nézése, egy-egy mozdulata mögött szinte beláthatatlan perspektívát tud nyitni, a dúséi eszközökkel tud egy-egy színpadi mű szolgálatába állni, anélkül, hogy Dúséként alárendelné a szerző mondanivalóit a saját, egyéniségének. Vagy, hogy ez az egyéniség olyan káprázatosan gazdag, és színjátszó művészete olyan korlátlan, hogy nincs az az érzelem és jellemskála, amit át ne bírna fogni? Könyvet kellene írni róla, ha, méltóképpen akarnánk foglalkozni vele, itt pedig csak annyit mondhatunk, hogy azt, ahogy Bajor Gizi Herczeg Szendrey Júliáját nem eljátszotta, de végigélte a színpadon, a magyar színészet történetének legragyogóbb lapjain kell megörökíteni. Az együttes kitűnően igazodott a főszereplő művésznőhöz s külön ki kell emelnünk belőle a Gál Gyula remek alakítását, aki Kovács professzort játszotta meg nagy jellemző erővel, továbbá Tőkés, Annát, aki a professzorné szerepében őszinte és igaz hangon tolmácsolta a közvéleményt. Szimpatikus és érdekes volt Lehotaya. Horváth Árpád és csábítóan elegáns és igaz Uray Tivadar a fiatal orosz herceg szerepében. Laukát Kürthy György játszotta nagyon kedvesen s kívülük kis szerepeikben nagyon jók voltak még Forgács, Iványi Irén, Gabányi és Cserépy. A Nemzeti Színház mai bemutatója ünnepi órája volt a magyar drámairodalom történetének. Csathó Kálmán Kikre nem terjed ki az amnesztia ív. Sem az X, sem a II., sem a III. alapján nem részesülnek kegyelemben azok: 1. akik a bűncselekményt külföldön követték el; 2. akik ellen nyomozólevelet vagy személyleírást, körözést bocsátottak ki és azt elhatározásom keltéig vissza nem vonták; 3. akiket a jelen elhatározásom kelte előtt elkövetett bűntett miatt vagy három éven be Az egészséges üde arcbőr a hölgyek legdrágább kincse. Ez a kincs sikert, diadalt jelent! Az Elida Favorit Szappan rendszeres használatától az arcbőr szebb lesz, mint valaha! A legnemesebb parfüm harmatával dúsan átitatott Elida Favorit Szappan enyhe és kellemes, kristálytiszta bőséges habja tisztit, ápol és üdít. Egy díszes és ízléses burkolása, kiadós darab ára . . 80 fillér. ELIDA^é”^ SZAPPAN ól elkövetett szándékos vétség miatt, jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek. Kivételes kegyelem . Amidőn a jogrend" biztonságához fűződő jogrendkövetelmények szem előtt tartásával az általános kegyelemnek kereteit a fent meghatározott rendelkezésekben megszabom, a méltányosságtól vezéreltetve, nem szándékozom elzárkózni az elől, hogy ezen túlmenően különös méltánylást érdemlő körülmények esetében kivételes kegyelem útján a megbocsát magyar királyi igazságügyminiszter előterjesztésére: I. Kegyelemből elengedem elzárásbüntetésük végrehajtását azoknak az elítélteknek, akiknek a királyi büntetőbíróság vagy a rendőri büntetőbíróság a jelen elhatározásom keltét megelőzően elkövetett kihágás miatt más szellemét érvényesítsem olyanokkal szemben is, akik a mostoha gazdasági viszonyok, szülte nyomasztó helyzetükben, vagy a szenvedélyeknek az akarat előtt megbénító hatása alatt az általános kegyelem keretein kívül vétettek a büntetőtörvény parancsai ellen s egyéniségüknek, életviszonyaiknak és az eset jossszszes körülményeinek figyelembevételével ,alaposan remélhető, hogy a kegyelem jótékony hatással lesz jövendő erkölcsi magaviseletükre. Felhívom a magyar király igazságügyminisztert, hogy az ezen elhatározásom végrehajtására szükséges intézkedéseket sürgősen tegye meg. (ide nem értve a jövedéki kihágásokat) jogerősen öt napot meg nem haladó tartamú elzárásbüntetésre ítélt vagy főbüntetésként csupán pénzbüntetésre ítélt ugyan, de ezt behajthatatlansága folytán öt napot meg nem haladó tartamú elzárásbüntetésre kellene átváltoztatni. Amnesztia adó és jövedelmi ügyekben