Budapesti Hírlap, 1930. március (50. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-01 / 50. szám

1930. március 1, szombat B. H* KÖZKEGYELEM A jubiláns évforduló alkalmából a Budapesti Köz­lömy holnapi száma közli Horthy Miklós kormányzó legf­elsőbb elhatározását a közkegyelem miként való gya­korlásáról — A kormányzói elhatározás igy hangzik. «•— Magyarország kormányzójává vá­lasztatásomnak tizedik évfordulóján, ami­dőn egy küzdelmekkel teljes korszak lezá­ródása után a Gondviselés kegyelme előtt hálatelt szívvel meghajolva a nemzet tör­ténelmi hivatásába és súlyos megpróbálta­tásokon megedzett erkölcsi erejébe vetett rendíthetetlen bizalommal tekintek orszá­gunk jövője elé, —­ez emelkedett érzések hatása alatt lelki szükségét érzem annak is, hogy a megbocsátás szellemében ke­gyelem útján szélesebb körben könnyítsék azok erkölcsi és lelki terhein, akik az alább meghatározott keretek között vétettek a büntetőtörvényekkel védett jogrend pa­rancsai ellen. — Elsősorban azokkal szemben kívánok megbocsátást gyakorolni, akik engem sér­tettek meg; ezek körén kívül kegyelmet adok azoknak, akik a bíróság ítéletének megállapítása szerint csak csekélyebb súlyú jogsértést követtek el; végül a jog­rend biztonsága által megvont határok között azoknak is, akik a régebben elköve­tett cselekményeik évek múltán bekövet­kező megtorlásával a büntető jogszolgál­tatás céljain túlmenően bűnhődnének. Ez elveknek szem előtt tartásával, kegyelemben részesíteni azokat, akiket a polgári büntetőbíróság jogerő­s ítélettel a kor­mányzó megsértésének a jelen elhatározásom kelte előtt elkövetett vétsége (1920. évi I. tör­vénycikk 14 . és 1913. évi XXXIV. törvény­cikk 2. 5) miatt szabadságvesztés-büntetésre vagy akár fő-, akár mellékbüntetésként pénz­­büntetésre ítélt, ha az utóbbi behajthatatlan­sága folytán szabadságvesztés büntetésre kel­lene átváltoztatni, — úgyszintén azokat is, akik ellen a jelen elhatározásom kelte előtt el­követett ily bűncselekmény miatt kell eljárást indítani vagy folytatni.­­ V . «. ... h) Kegyelemben részesítem azokat is, aki­ket a polgári büntető bíróság jogerős ítélettel: 1. a jelen elhatározásom keltét megelőzően elkövetett vétség, úgyszintén az ezzel esetleg együtt elbírált kihágás miatt 8 napot meg nem haladó tartalmú szabadságvesztés-büntetésre vagy főbüntetésként pénzbüntetésre ítélt, ha az utóbbit behajthatatlansága folytán 8 napot meg nem haladó tartamú szabadságvesztés­­büntetésre kellene átváltoztatni; 2. a jelen elhatározásom keltét legalább há­rom évvel megelőzően elkövetett vétség, úgy­szintén az ezzel esetleg együtt elbírált kihágás miatt 1 hónapot meg nem haladó tartalmú szabadságvesztésbüntetésre, vagy főbüntetés­ként pénzbüntetésre ítélt, ha az utóbbi behajt­hatatlansága folytán szabadságvesztésbünte­tésre kellene átváltoztatni; 3. a jelen elhatározásom keltét legalább öt évvel megelőzően elkövetett vétség, úgyszintén az ezzel esetleg együtt elbírált kihágás miatt 6 hónapot meg nem haladó tartamú fogház, — vagy államfogházbüntetésre ítélt, — azzal a feltétellel azonban, hogy abban az esetben, ha a bíróság az elítéltet öt éven belül bűntett, vagy szándékos vétség miatt szabadságvesztés­büntetésre jogerősen újból elítélné, rajta a je­len elhatározásommal feltételesen elengedett büntetést is végre kell hajtani. b) Kegyelemből elengedem szabadságvesz­­tésbüntetésük felerészét, vagy ha abból eddig már többet kiállottak volna, szabadságvesz­­tés büntetésük hátralevő részét azoknak, akiket a polgári büntetőbíróság jogerős ítélettel a je­len elhatározásom keltét legalább öt évvel meg­előzően elkövetett bűncselekmény miatt az előző a), 3 pontban megjelöltnél súlyosabb, de egy évet meg nem haladó tartalmú szabadság­vesztésbüntetésre ítélt. Az a) és b) pontban engedélyezett kegye­lem kiterjed a mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetésre is, ha behajthatatlansága foly­tán szabadságvesztésbüntetésre kellene átvál­toztatni, nem terjed ki azonban az ítélet egyéb rendelkezéseire. Bűncselekmények halmazata esetében az el­ítélt akkor részesül kegyelemben, ha az a), 1., 2., 3., illetve b) pontban említett bűncselek­mények miatt kiszabott összebüntetés tartama nem haladja túl az a), 1., 2., 3., illetve b) pontban meghatározott mértéket. III. Kegyelemben részesítem végül azokat, akik ellen a jelen elhatározásom keltét legalább há­rom évvel megelőzően, elkövetett vétség miatt kell eljárást indítani vagy folytatni, — kivéve, ha a bíróság, még nem jogerős ítélettel egy hó­napot­ meghaladó tartamú szabadságvesztés büntetést állapított meg. . Ha a bíróság még nem jogerős ítélettel egy hónapot meghaladó tartamú szabadságvesztés­büntetést állapított meg, az eljárást tovább kell folytatni s abban a kérdésben, hogy ter­helt a II. pont alapján részesült-e kegyelem­ben, a jogerősen megállapított büntetés mér­téke az irányadó. Bűncselekmények halmazata esetében a II. pont utolsó bekezdésében foglalt rendelkezésü­ket kell megfelelően alkalmazni. a segesvári tömegsírban. Ezzel végződik a második felvonás. A harmadik felvonásban már Julia nem lá­zadozik. Már össze van törve, már gyászol, de már késő. Elfordult tőle mindenki. Segítő kéz sehol. A muszka herceg egy orosz arisztokrata hölgy vőlegénye; a „barátai“ kerülik s­zemhez, akihez mene­külni szeretne, nem kap útlevelet; a bécsi kormány fél a szabadsághős költő özve­gyének jelenlététől és ki akarja utasítani Pestről. Julia elvesztette a csatát, be kell látnia, hogy ami ellen ő fellázadt, az nem a nyárspolgári konvenció volt, hanem Petőfi halhatatlan nagysága, ami könyör­telenül ránehezedett az életére. Tragikuma ott van, hogy Petőfi elhitette vele, hogy önmagában is valaki s későn jött rá, hogy ő igazában semmi más, mint a tükör, ami­ben Petőfi nézegette­­ önmagát. Most már látja ezt és nem is tiltakozik, mikor egykori „barátnője“ szemére veti: „A költő halhatatlanságot és dicsőséget ajándékozott neked. A dicsőséget eltán­coltad széltoló legényekkel, de a halhatat­lanságot nem tudod lerázni magadról. Pe­tőfi magával sodor az örökkévalóságba, nem mint ünnepelt hitvesét, hanem mint szalmakoszorús rémet. A halhatatlanság neked pellengér lesz, örökre hozzá vagy láncolva és a csőcselék, jövő századok még meg nem született csőcseléke kiröhög és megdobál.“ Julia azt mondja erre: igaza van. És menekvés semerre, az egyetlen kive­rő út a tömkelegből, ha elfogadja an­nak a becsületes embernek a kezét, akinek a Petőfi-rajongása olyan nagy, hogy nem tudja szívére venni, hogy „a feleségek felesége“ az utcára kerüljön. Herczeg darabjából a Julia figurájá­nak mélyen emberi megvilágításán túl csodálatos plaszticitással domborodik ki maga Petőfi, aki pedig fel sem lép a da­rabban. A zseninek a környezetére tett hatását ennyire művészi eszközökkel még sohasem sikerült ilyen világosan érzékel­tetni, mert a­nélkül, hogy Petőfi nagy­ságáról azonkívül, amit a cselekmény me­nete megkíván, egyetlen szó is esnék, Pe­tőfi hatása mégis ott lebeg minden egyes szereplő minden szavában. Legélesebben jön ez ki abban a jelenet­ben, mikor Julia magára veszi a párizsi jelmezt, amit­ a muszka herceg küldött neki s a szerelmes ifjak, Lauka, Lendvay Márton és Balázs Sándor csak Petőfiben találnak méltó szavakat elragadtatásuk kifejezésére. A darab cselekménye izgalmas menetű és a drámai feszültség pillanatra sem lankad benne, ami bravúros dolog, ha meggondoljuk, milyen kevés, és éppen ezért csupa szimbólummá nemesedett sze­replővel építette fel a szerző az egész da­rabot. Negyvenkilences darab honvéduni­formis és hazafias frázisok nélkül, s benne lüktet mégis egy letiport szabadságálmát sirató nemzet, szíve dobogása. Nem hiába, hogy költőről szól, költészet ennek­ a da­rabnak minden sora, amin nem, szóvirá­gokat értünk, hanem igazi átéltséget és minden mondatnak a csudálatos szilár­dul való odailleszkedését a maga helyére. És értjük ezen azt is, hogy ebből a hu­szonhat éves Petőfiről írott darabból szinte árad a fiatalság, a duzzadó, termékeny ifjúságnak az ereje, hadat üzenve min­dennek, ami korhadt és avult és csak azért öreg, mert múlandó. Öregség és ifjúság a Herczeg darabjában nem az évek számá­ban különböznek egymástól, hanem ab­ban, hogy ifjú az, ami halhatatlan és öreg minden, ami megy a halál felé. Her­czeg, aki ezt a felfogást tükrözteti művé­ben, saját el nem múló ifjúsága mellett tesz itt önkéntelen vallomást, amely egy diadalokban gazdag élettel maga mögött, alkotóerejének olyan teljességében mu­tatja őt, hogy új művét látva, szinte áhítatos csodálattal kérdezzük: micsoda kincseket tartogat még számunkra ennek a nagy költőnek a zsenije? Az előadás a legjobbak közé tartozik, ami ma magyar színpadon elképzelhető, ami pedig magas mérték, mert megszok­tuk, hogy Hevesi Sándor kezéből min­dig kitűnő előadásokat kapjunk. Herczeg Szendrey Júliájának azonkí­vül az a szerencse is osztályrészéül jutott, hogy olyan megszemélyesítőt kapott Ba­jor Giziben, akinél tökéletesebbet szerző nem is álmodhat magának. Ez a nagy és egyre tökéletesedő művésznő ma már arra a fokára jutott el művészetének, hogy feltétlen biztonsággal tud uralkodni a közönségen, s tetszése szerint ragad-­ hatja magával az érzéseknek abba a szfé­­r­­ájába, ahová akarja. Egy szava, egy-egy nézése, egy-egy mozdulata mögött szinte beláthatatlan perspektívát tud nyitni, a dúséi eszközökkel tud egy-egy színpadi mű szolgálatába állni, a­nélkül, hogy Dú­séként alárendelné a szerző mondanivalóit a saját, egyéniségének. Vagy, hogy ez az egyéniség olyan káprázatosan gazdag, és színjátszó művészete olyan korlátlan, hogy nincs az az érzelem és jellemskála, amit át ne bírna fogni? Könyvet kellene írni róla, ha, méltóképpen akarnánk fog­­­lalkozni vele, itt pedig csak annyit mond­hatunk, hogy azt, ahogy Bajor Gizi Herczeg Szendrey Júliáját nem elját­szotta, de végigélte a színpadon, a ma­gyar színészet történetének legragyogóbb lapjain kell megörökíteni. Az együttes kitűnően­ igazodott a fő­szereplő művésznőhöz s külön ki kell­ emelnünk belőle a Gál Gyula remek ala­kítását, aki Kovács professzort játszotta meg nagy jellemző erővel, továbbá Tőkés, Annát, aki a professzorné szerepében őszinte és igaz hangon tolmácsolta a köz­véleményt. Szimpatikus és érdekes volt Lehotay­a. Horváth Árpád és csábítóan elegáns és igaz Uray Tivadar a fiatal orosz herceg szerepében. Laukát Kürthy György játszotta nagyon kedvesen s kí­vülük kis szerepeikben nagyon jók voltak még Forgács, Iványi Irén, Gabányi és Cserépy. A Nemzeti Színház mai bemutatója ün­nepi órája volt a magyar drámairodalom történetének. Csathó Kálmán Kikre nem terjed ki az amnesztia ív. Sem az X, sem a II., sem a III. alapján nem részesülnek kegyelemben azok: 1. akik a bűncselekményt külföldön követ­ték el; 2. akik ellen nyomozólevelet vagy személy­­leírást, körözést bocsátottak ki és azt elhatáro­zásom keltéig vissza nem vonták; 3. akiket a jelen elhatározásom kelte előtt elkövetett bűntett miatt vagy három éven be­ Az egészséges üde arcbőr a hölgyek legdrágább kincse. Ez a kincs sikert,­­ diadalt jelent! Az Elida Favorit Szappan rendszeres használatától az arcbőr szebb lesz, mint valaha! A legnemesebb parfüm harmatával dúsan átitatott Elida Favorit Szappan enyhe és kellemes, kristálytiszta bőséges habja tisztit, ápol és üdít. Egy díszes és ízléses burkolása, kiadós darab ára . . 80 fillér. ELIDA^é”^ SZAPPAN­ ­ól elkövetett szándékos vétség miatt, jogerő­sen szabadságvesztés büntetésre ítéltek. Kivételes kegyelem­ ­. Amidőn a jogrend" biztonságához fűződő jogrendkövetelmények szem előtt­ tartásával az általános kegyelemnek kereteit a fent meg­határozott rendelkezésekben megszabom, a méltányosságtól vezéreltetve, nem szándéko­zom elzárkózni az elől, hogy ezen túlmenően különös méltánylást érdemlő körülmények esetében kivételes kegyelem útján a megbocsá­t magyar királyi igazságügyminiszter elő­terjesztésére: I. Kegyelemből elengedem elzárásbünteté­­sük végrehajtását azoknak az elítélteknek, akiknek a királyi büntetőbíróság vagy a rendőri büntetőbíróság a jelen elhatározásom keltét megelőzően elkövetett kihágás miatt más szellemét érvényesítsem olyanokkal szem­ben is, akik a mostoha gazdasági viszonyok, szülte nyomasztó helyzetükben, vagy a szen­­vedélyeknek az akarat előtt megbénító hatása alatt az általános kegyelem keretein kívül vé­tettek a büntetőtörvény parancsai ellen s egyé­niségüknek, életviszonyaiknak és az eset josssz­szes körülményeinek figyelembevételével ,ala­posan remélhető, hogy a kegyelem jótékony hatással lesz jövendő erkölcsi magaviseletükre. Felhívom a magyar király igazságügy­minisztert, hogy az ezen elhatározásom végre­hajtására szükséges intézkedéseket sürgősen tegye meg. (ide nem értve a jövedéki kihágásokat) jog­erősen öt napot meg nem haladó tartamú e­l­­zárásbüntetésre ítélt vagy főbüntetésként csu­pán pénzbüntetésre ítélt ugyan, de ezt be­hajthatatlansága folytán öt napot meg nem haladó tartamú elzárásbüntetésre kellene át­változtatni. Amnesztia adó és jövedelmi ügyekben

Next