Budapesti Hírlap, 1930. április (50. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-01 / 74. szám

10 — (Az Egységes Községi Polgári Párt ér­tekezlete ) Az Egységes Községi Polgári Párt hétfőn este Kozma Jenő, majd Gaál J Vilmos elnöklésével pártértekezletet tartott, melyen a Vásárpénztár kölcsöne került szóba és az egyes felszólalók az üggyel kapcsolatban a Vásárpénztár vezetését kritizálták. Ezután a Talbot-centrále áramszolgáltatásának átvé­teléről folytattak megbeszélést. Dorner Gyula a követési munkák kiadásával kapcsolatos Versenytárgyalásnál előforduló visszásságokat tette szóvá, majd Wellisch­ Andor és Martin­­János felszólalása után a párt úgy határozott, hogy ennek az ügynek a tanulmányozására és a szükséges javaslatok megtételére külön bi­­­zottságot delegál. Gaál Vilmos a HÉV meg­váltási kérdésével összefüggően mai napon megtartott helyszíni szemlék eredményét is­mertette és az értekezlet helyeslése mellett be­számolt arról, hogy a szemle igazolta a kisebb­ségi vélemény tárgyilagos megállapításait. Villamosvasút a Balaton körül A Bakton fejlesztésének prob­lémái a Balatoni Szövetség ülé­sén. A Balatoni Szövetség vasárnap délelőtt tartotta évi közgyűlését Óváry Ferenc dr. fel­sőházi tag elnökletével. A belügyi, népjóléti és földmívelésügyi minisztériumok képviseleté­ben Koncz Endre dr., Báthory Aladár dr., Bajó Elemér dr. miniszteri tanácsosok jelen­tek meg és számos társadalmi egyesület ve­­zet­­ői is ellettek. Óváry elnöki megnyitójában a Balatonvidék legfontosabb kívánságairól beszélt. Sümegi­­Vilmos, a Boglári Fürdő egyesület elnöke az új fürdőtörvény végrehajtási utasításának ki­adását sürgette. Báthory Aladár dr. közölte, hogy a népjóléti minisztérium még az idei fürdőszezonra életbe akarja léptetni a fürdő­­törvényt és a végrehajtási utasítást. Cséplő Ernő szövetségi igazgató az évi jelentésben felsorolta a legaktuálisabb reformterveket és kívánságokat. A balatonfüredi szövetkezeti üdü­lőház után Boglár, Lelle, Földvár, Siófok, Máriatelep és Almádi területén is szándékoz­nak üdülőházakat építeni. A balatoni fürdők újabban erősen fejlődnek, de a hitelügy re­formja nélkül nem tudnak külföldi nívót el­érni. A szövetség legnagyobb alakítása a bala­toni villamosművek, s most már az egész Ba­latonvidék villamosítását tervezik. A balatoni körút budapest-balatoni szakaszát új burko­lattal látták el, s a többi szakasz is épül már. A szövetség javasolja, hogy a Szent Imre­­évre és a­­külföldiekre való tekintettel, lódítsa­nak hetenként legalább egyszer olyan kilátó- és étkezőkocsival felszerelt vonatot, amely ko­rán reggel indulna Budapestről és a Balatont megkerülve, este visszaérkezne. Köm­endy-Ékes Lajos dr. főispán, a Bala­­ton­­ Intéző Bizottság elnöke kifejti, hogy az utóbbi években sok hasznos újítás történt. Igen nagy költséggel elkészült­­a 222 km­-es balatoni körút és a földmívelésügyi miniszté­rium budgetje tizenöt éven át évi kétszáz­nyolcvanezer pengőt juttat a kikötőépítésekre. Kaály-Nagy Dezső miniszteri tanácsos, a balatoni kikötőépítkezések vezetője bejelen­tette, hogy az almádii, balatonföldvári és sió­foki építkezések a nyárra befejeződnek. Fel­szólaltak még Lóczy Lajos tanár, Jász Géza, Fodor Oszkár dr., Szentkirályi Ákos dr., Végh János dr. v. tiszti főorvos, Tábori Kor­nél és Báder József dr., a Siófoki Fürdőegye­sület titkára. . (A Mihályféle Telehor bemutatója.) Mihály Dénes, a zseniális magyar feltaláló, mint már megírtuk, a Krokovich Frigyesné vezetése alatt álló gyermek akció javára sze­mélyesen mutatja be világhírű találmányát, a Telehort. Mihály Dénes április 3-án érke­zik Budapestre, mikor a pályaudvaron ünne­plésén fogadják. Az első bemutató április 5-én, szombaton este 9 órakor lesz, ám­ ezen csak meghívott közönség vehet részt. A Tele­hort a következő napokon a­­ Gellért-szálló pálmakertjében állítják ki és mutatják be az érdeklődő nagyközönségnek. — mercedesbeli CA) — (öngyilkos rendőr.) Demény József 35 éves rendőrőrmester mia délután egy tár­­sával együtt szolgálatba indult a 30-as számú rendőrőrszobáról. A Róna­ utca és Thököly­ út sarkán elváltak egymástól, hogy mindketten külön-külön őrhelyükre menjenek. Miután a társától elköszönt, Demény alig ment ötven­­hatvan lépést, mikor egyszerre csak hirtelen előrántotta szolgálati revolverét s mellbe­lőtte magát. A következő pillanatban véresen esett össze. A másik­­rendőr a revolverdörre­­nésre odaszaladt, majd a mentőket hívta, akik Deményt súlyos állapotban a Mosonyi­­utcai rendőrkórházba vitték. Demény József senkivel sem beszélt arról, hogy öngyilkos­sági­­tervekkel foglalkozik, és az őrszobáról jövet is teljesen közömbös dolgokról, nyugod­tan beszélgetett társával, úgy, hogy senki sem tudja magyarázatát adni annak, miért pisait meghalni. B.H A nyári időszámítás mellett Az Országos Testnevelési Tanács mozgalma — Sport- és egészségügyi egyesületek a nyári időszámításért Az Országos Testnevelési Tanács még 1927- ben mozgalmat indított a nyári időszámítás be­vezetése érdekében. A terv megvalósítását annak idején sok körülmény lehetetlenné tette. Most a tanács újra felvetette a kérdést és pe­dig az évnek olyan időpontjában, amikor a nyári időszámítás bevezetésére szükséges köz­­igazgatási teendők elrendelésére még kellő idő áll rendelkezésre. A háborús idők fokozottabb gazdasági köve­telményei teremtették meg a nap egy órával való meghosszabbításának szükségességét, ami­nek oka annak idején a világítási kiadásokkal való takarékosság és a munkáskezek eredmé­nyeinek gazdaságosabb kihasználása volt. A nappalnak egy órával való meghosszabbítását kellően megokolják azonban általános egészség­ügyi és sportszempontból figyelembe jövő kö­rülmények is. Általános higiénikus érdek, hogy a dolgozó városi ember egy órával több levegő­höz és egy órával több napfényhez jusson. Szorosabb értelemben vett sportérdek pedig, hogy az esti órákig hivatalokban és műhelyek­ben elfoglalt emberek hozzájussanak a sporto­lás és a tréning lehetőségéhez. Nem mellőzhető szempont a sportpályák kihasználásának foko­zása sem. Az Országos Testnevelési Tanács fo­kozottabb erővel folytatja az 1927-ben meg­indított mozgalmat, amelyért­ azóta számos sportszövetség is magáévá tett, újabban pedig egészségügyi testületek is csatlakoztak hozzá. A mozgalomnak szélesebb alapokra fektetésé­vel remélhető, hogy ezt az igen fontos kérdést most már kedvezően megoldják. Az Országos Testnevelési Tanács most újabb előterjesztést tett a kormányhoz, egyúttal pe­dig fölhívta a mozgalomban való közreműkö­désre az összes érdekelt magyar­ sportszövet­ségeket is. . (Olajos liftrongyok okozták a józsef­­körúti tűzkatasztrófát.) A józsef körú­­t­i tű­z­­katasztrófa ügyében a rendőrség most már harmadik napja nyomoz, de eddig még nem sikerült teljesen tisztázni, hogy mi okozta a tüzet. A vizsgálat adatai szerint a fényreklám-vállalat emberei csak úgyne­vezett „hidegmunkát“ végeztek, vágyas nem forrasztottak, a villamos árammal sem volt dolguk, hanem csupán a reklámbetűk al­katrészeit szerelték fel. Munka közben tehát nem keletkezhetett a tűz. Még egy feltevés volt, az, hogy a szerencsétlenül elpusztult munkások egyike égő gyújtót, vagy cigarettavéget dobott el a padláson. Ezt a lehetőséget azonban megcáfolja, hogy a tetőzet azon a részén, ahol a tűz kitört, egyáltalában nem dolgoztak. A rendőrség ezért újabb szemlét tartott szük­ségesnek. Hétfőn délután rendőri bizott­ság ment a józsef körúti házba és szemlét tartott a padláson. Tüzetesen átkutatták a­­leégett padlást és tetőrészt. A vizsgálat során megállapították, hogy a tűz fészke ott volt, ahol a felvonóakna nyílása a padlásba torkollik. Ezen a helyen elégett olajos rongydarabok foszlányaira akadtak. Ebből arra következtetnek, hogy talán a felvonógép csigájának olajozására használt rongydarabok öngyulladása következtében keletkezett a tűz. Természetesen ez még mindig csak föltevés és tovább folytatják a vizsgálatot, hogy megállapíthassák a tűz pontos okát. A katasztrófával kapcsolatban különben felvetődött az a terv, hogy a háztetőkön folyó munkálatokhoz mindig ügyeletes tűzoltót kellene kirendelni. A tűzoltóparancsnokság szívesen kivezényel­ne egy-egy szabadnapos tűzoltót, akinek a jelenléte és szakértelme elejét venné ha­sonló szerencsétlenségeknek. A tűzoltó napidíja csak néhány pengő és ezért a pénzért vagyonok és emberéletek pusztu­lását lehetne megakadályozni.­­ (Az Országos Ügyvéd-Otthon közgyű­lése.) Az Országos Ügyvéd-Otthon Egyesü­let ma délben tartotta rendkívüli érdeklődés mellett közgyűlését az Ügyvédi Kamara szék­házában. Bakonyi Pál dr. elnöki megnyitójá­ban sötét színekkel ecsetelte az ügyvédség hely­zetét, rámutatott az Ügyvéd-Otthon felkaro­lásának szükségességére. Menyhért Gyula dr. igazgatói jelentése szerint a tagok száma már 2300-ra emelkedett, Mészöly Imre dr. h. igaz­gató a készülő szanatóriumi ellátásról tett előterjesztést, Balassa János dr. a büntetési csoport működéséről és a segélyekről tett je­lentést. Ezután egyhangúan választották meg a választmány 20 tagját és a számvizsgáló­bizottságot. ./~ xn it* 2 _ hashajtót kérjen orvosától. — (Nyugdíjas fővárosi tisztviselők közgyű­lése.) A Nyugdíjas Fővárosi Tisztviselők Egyesülete vasárnap tartotta rendes évi közgyű­lését. Szilágyi F. Lajos nyugalmazott műszaki főtanácsos elnökölt és megnyitójában méltatta Almády Géza m. kir. udvari tanácsos, nyugal­mazott székesfővárosi tanácsnok az egyesület alapítójának érdemeit, utána Schrott Béla, az egyesület ügyvezető-igazgatója ismertette az évi jelentést. A napirend során felszólaltak Éber József nyug. főreáliskolai tanár, Perényi Lajos ny. gimnáziumi igazgató és Grosz Lajos polgári­­iskolai igazgató. Ezután a tisztújítást ejtették meg. Tiszteletbeli tagokká megválasztották Sipka Ferenc dr. főpolgármestert, Sipőcz Jenő dr. polgármestert és Gallina Frigyes tanácsno­kot, helyettes elnökké Szepessy Rezső dr. ny. kerületi elöljárót, társelnökökké pedig Almády Géza ny. tanácsnokot, Ágh Géza dr. ny. gimná­ziumi igazgatót és Szirmay István ny. főszám­­tanácsost.­­ (Eltűnt egy fiatal leány­) A főkapi­tányságon bejelentették, hogy egy 17 éves leány, aki egy belvárosi kalapszalon alkalma­zottja volt, eltűnt szüleinek kőbányai lakásá­ról. Édesanyja azt mondotta a rendőrségen, hogy feltűnően szép leányát egy borsodmegyei arisztokrata földbirtokos megszöktette. A rendőrség vizsgálatot indított az eltűnt fiatal leány felkutatására és annak megállapítására, hogy valóban leányszöktetés történt-e.­­ (Nyomdaigazgatói jubileum.) Díszes kö­zönség jelenlétében ünnepelte a Szent István Társulat Kohl Ferenc nyomdaigazgató ötven­éves­ jubileumát. Erdősi Károly prelátus vezér­­igazgató vázolta az ünnepelt érdemeit, akit a Grafikai Főnökegyesület részéről Kertész Árpád, a Sokszorosító Ipartestület nevében Kellner Al­bert, a könyvkereskedők és kiadók nevében Keéry-Szántó Andor köszöntött. A Szent István Társulat és a könyvkötésiek értékes művészi ajándékkal lepték meg Kola Ferencet, aki meg­­hatottan mondott köszönetet az ünneplésért. J3EBU&v*bpor csodálatos hatását százezrek dicsérik! — (Magasfokú gépíró verseny.) A Ma­gyar Gyorsírók Országos Szövetségének első magasfokú gépíróverselnye vasárnap délelőtt­­folyt le az országgyűlési gyorsírója helyisé­gében nagy érdeklődés mellett. Traeger Ernő dr. miniszteri tanácsos, a gyors­ír­ási ügyek kormánybiztosa megnyitó be­­s­zédében egyebek között megemlékezett Fabro Henrik d.-n­ak, a közelmúltban elhunyt legnagyobb magyar gyorsírónak mű­ködéséről, aki az 1900-as évek elején Ma­gyarországon az első gépíróversenyt kezde­ményezte. A versenyzők a fővárosból és a vidékről váratlanul nagy számban sereglettek össze, úgy, hogy az öttagú rendezőbizottsá­gon kívül még­­mintegy 40 szakember műkö­dött közre mint diktáló, időmérő-ellenőr és felügyelő. Előbb a 150 szótagos diktátumot­­bonyolították le egyénenkint, 16 munkahe­lyen elosztva, ezután került a­ sor az úgy­nevezett szabadversenyre, amelyen minden­kinek pillanatnyi teljesítőképessége határáig menő sebességgel diktáltak egycénasak egyé­nenkint. A 150 szótagos versenyen közel 50 versenyző­­ adta be pályázatát, míg a tulaj­donképpeni rekordversenyen 55-en vettek részt, bár ezek, egy részei nem ért el 150 szatagosnál nagyobb sebességet. Utoljára folyt le a másolási verseny 40 résztvevővel, mint a verseny leglátványosabb része. Az eredményt a gyorsíró szövetség április 12-én tartandó nagygyűlésén hirdetik ki.­­ (Gyógyszerészek közgyűlése.) Az Okle­veles Gyógyszerészek Országos Egyesülete vasár­nap délután tartotta ezévi közgyűlését, amelyen a hivatalos jelentések elfogadása után kimond­ták, hogy mozgalmat indítanak a pályára fel­vehetők korlátozása érdekében. Mészáros Dezső­nek szociális intézmény felállítása, Czira Jenő­nek pedig az álláshalmozások meg­gátlását célzó indítványát egyhangúan elfogadták.­­ (Szegedi munkanélküliek tüntetése.) Szegedről jelentik. Ma reggel, amikor a püspöki palota építkezésénél dolgozó mun­kások a munkahelyre érkeztek, mintegy százfőnyi munkanélküli tömeg jelent meg és követelte a munkaadóktól, hogy a nem szegedi lakos munkásokat bocsássák el és helyettük alkalmazzák őket. Egyesek tett­­legességre bujtogattak az idegen illetőségű munkások ellen. A rendőrség négy tünte­tőt letartóztatott és nagy készültséggel szállta meg a város főbb pontjait, hogy az esetleges további tüntetéseknek elejét vegye.­­ (A magyar nőorvosok III. nagygyű­lése. A Magyar Főorvosok Társasága ápr. 4-én és április 5-én a Budapesti Kir. Or­vos-Egyesület Semmel­weis-ter­metben (VIII., Szentkirályi­ utca 21.) tartja III. nagygyű­lését.­­ (Hol kíséreljük meg szerencsénket.) Igen sokan gondolnak az osztálysorsjáték fő­nyereményére, azonban a sorsjegy megvételét vagy megrendelését elhalasztják. Már több­ízben, de különben a múlt sorsjáték alkal­mával történt meg, hogy a Török A. és Társa bankház r.-t. (Budapest, IV., Szervita-tér 3) a húzások megkezdése előtt jelentkező vevő­ket nem tudta kiszolgálni, mert a sorsjegy­készlet teljesen elfogyott , az ily késlekedők megfosztották magukat a nagy nyerési lehe­tőségtől. T. olvasóinknak ajánljuk, hogy a rendelést Török bankházának immár posta­­fordulattal megküldjék, miután Török sors­jegyeit ismét nagyon keresik és a nyeremény­­húzások már e hónap 16-án megkezdődnek. Itt említjük meg, hogy a legutóbbi, március 21-én befejezett XXIII. sorsjátékban a há­romszázezer pengő jutalmat az 52547 számú sorsjeggyel ismét a Török bankház szerencsés vevői nyerték. Sorsjegyárak: Egész 24 pengő, fél 12 pengő, negyed 6 pengő. Elérhető leg­nagyobb nyeremény ötszázezer pengő.­­ (Hadirokkantak közgyűlése.) A Hadi­rokkantak Szövetségének Belvárosi Csoportja vasárnap délelőtt tartotta a Belvárosi Polgári Kör helyiségében évi rendes közgyűlését, ame­lyen az évi jelentések tudomásulvétele és a régi tisztikar újból való megválasztása után Bódy János dr. indítványát tárgyalták. Az indítvány­aira kéri a HONSZ központja útján az arra illetékes köröket, hogy a hadiérmet a hadirok­kantak, mint a hadviseltek első osztálya, díj­mentesen kapják.­­ (A Független Orvosanalitikusok) elő­adássorozatban kedden, április elsején este 7 órakor tartja Décsi Imre dr. előadását „Az orvosi lelkipásztorkodásról“ az Ügyvédi Kör nagytermében (Szemere­ utca 10.). Az előadá­son vendégeket szívesen látnak.­­ (A Széchenyi-fürdő zárszámadása.) A­ Széchenyi­­gyógyfürdő felügyelőbizottsága Édes Endre tanácsnok elnöklete alatt hétfőn délután ülést tartott. Letárgyalták a gyógy­fürdő múltévi zárszámadását, mely a könyvek szerint 925.725 pengő 37 fillér veszteséggel zá­ródik, ebben az összegben azonban már benn­­foglaltatik az 1928. évről áthozott 401.000 pengő veszteség, továbbá az 1929-ben fenn­maradt törlesztetlen 524.667 pengőt kitevő amortizációs tartozás. Az 1929. évben egyéb­ként 1.022.850 pengő bevételt ért el a fürdő szemben a 936.682 pengő üzemi kiadással. Eszerint a mutatkozó nyers bevételi többlet 86.167 pengő 63 fillér volt. A fürdő jövedel­mének csökkenését magyarázza a tavalyi ab­­normis időjárás s az általánosan rossz gazda­sági helyzet, amit különösen a szállodások és a fürdők éreznek meg, de befolyásolta az ered­ményt az is, hogy megépült a MÁV­ új kór­háza a Podmaniczky­ utcában és ezzel elmarad­tak a fürdő különböző gyógyítóosztályaiból a korábbi beutalások. Kedden a rádióban „Vidám Est“ Rendező: Hegedűs Tibor 1930. április 1. kedd Cégem 25 éves jubileumára tisztelettel értes­­em i. t. bútorvevőimet, hogy készen megtekinthető 20 szobakészlet mű­­bútor. — Garancia mellett olcsón árusítom Steinmetz József lak­ástervezőmít asztalosmester Budapest, Dalszin­ház­ utca 10 sz., Operán. — (Revíziós gyűlés Esztergomban.) Vasár­nap reggel zászlódíszben fogadta Esztergom vá­rosa József Ferenc kir. herceget, a TESz kor­mányzóelnökét és a kíséretében érkezett többi vendéget. Délelőtt 11 óra után kezdődött a vár­megyeházán a revíziós gyűlés, melynek szónokai Szontagh Tamás és Krüger Aladár voltak. Vitéz Szívós Waldvogi József nyugalmazott tá­bornok, a TESz esztergomi elnöke, köszöntötte a királyi herceget, aki a gyűlés keretében adta át a jubileumi érdemkeresztet az esztergomi és komárommegyei kitüntetetteknek. Egy órakor többszáz terítékes ebéd volt. .. (Evangélikus ifjúsági konferencia Oros­házán.) A Keresztyén Ifjak Egyesülete (KIE) április 6-án, vasárnap Orosházán rendezi a Tiszántúli Evangélikus Ifjúsági Egyesületek konferenciáját A konferencia, a Kisbirtokos Szövetség dísztermében lesz. A jelek szerint mintegy 400—500 evangélikus fiatalember jön össze ezen a napon Orosházán. A vidékiek féljegy váltására szolgáló igazolványt kapnak. A helybeliek 30 fillér jelentkezési díjat fizet­nek. A közebéd díja 1.20 pengő. GYÁSZROVAT Kovács Pál mérnök, Zenta város volt or­szággyűlési képviselője megszállt területen, Herkulesfürdőn 82 éves korában meghalt. Vác lakosságának nagy részvéte mellett te­mették el özvegy Pets Sándornét, a jótékony­ságáért általános szeretetnek örvendett nyolc­vanegyéves matrónát. A váci Dunapartot an­nak idején a férje építtette ki, még­pedig telje­sen ingyen. Az özvegy teljesen a jótékonyság­nak szentelte életét, társelnöke volt a váci Vörös Kereszt Egyletnek. Nagy vagyona a há­ború után elértéktelenedett, s a szegények egykori gyámolítója maga is szegényen halt meg. Özv. Bozóky K­árolyné, szül. Randorfer Jo­­zefin életének 77. évében elhúnyt Csurgón. Halászy Etelka, a dunavecsei ref. polgári iskola tanárnője meghalt Dunavecsén.

Next