Budapesti Hírlap, 1930. április (50. évfolyam, 74-97. szám)
1930-04-01 / 74. szám
2 állott barátság szorosabbra fűzését és hogyWalkó Lajos utazása más, múlt egyszerű udhvarmssági tény. Törökország ugyan nem tagja a Nemzetek Szövetségének, de becsületbeli kötelességének tartja, hogy ennek ajánlásait figyelembe vegye az általános pacifikáció út-ján és külpolitikáját ugyanazoktól az elvektől vezéreltesse mint a Nemzetek Szövetségében "egyesült" más országok. Törökország továbbá biztosítékokat keres nemzetközi tekintetben előállható meglepetés ellen, miért is a gyakorlati regionális egyezmények módszeréhez folyamodik. Magyarország hajthatatlanul a talprcsállás politikáját követi, amely kötelességévé teszi, hogy ellensúlyt keressen a Közép-Európában megnyilatkozó különféle befolyások játéka ellen és így nem hagyhatja figyelmen kívül azokat az előnyöket, amelyekkel a Közel- Kelet egyensúlyának lényeges elemévé lett •regenerált Törökországgal való barátság jár. Törökök és magyarok egyaránt büszkék, közös eredetükre, ugyanazoktól az ősöktől való leszármazásukra s egyébként is régóta kölcsönös •megbecsülést tanúsítanak egymás iránt. Igen természetes tehát, hogy ezek a hagyományos érzések azt írják elő nekik, hogy a mostani időpontban egyesítsék erejüket érdekeik védelmére. A török-magyar eszmecsere semmiféle bizalmi ataságot nem kelthet, mert a két országnak ugyanolyan mértékben szüksége van jóltevő biztonságra, mint egész Európának. Sem Ankara, sem Budapest nem akarják magukat veszedelmes kísérletezésnek kitenni. A bolgár közvélemény rokonszenvvel üdvözli a magyar-török barátság föltámadását és a magyar-török viszony szorosabbra fűzését. Bulgária a legjobb viszonyban van egyrészt Magyarországgal, másrészt Törökországgal s így őszintén óhajtja, hogy Budapest és Ankara szoros együttműködése a jövőben még megerősödjék és szilárd támasza legyen a középeurópai és balkáni békének. Budapest, március 31 . A képviselőház legközelebbi ülését április 1-én, kedden reggel 10 órakor tartja. Napirenden a székesfővárosi törvényjavaslat részletes vitája szerepel. A vitát a 73. szakasznál folytatják, amely a szükségletek fedezéséről szól. Ennél a szakasznál a legutóbbi, pénteki ülésen Usetty Béla előadó azt a módosítást javasolta, hogy a Margitszigetet mentesítsék a községi és városi pótadók alól mindaddig, amit szórakozóhelyül szolgál. A magánjogi kódexjavaslat bírálata. A Magyar Jogászegylet magánjogi szakosztálya Szászy Béla államtitkár elnökletével szombaton este folytatta a magánjogi kódexjavaslat kritikáját. Papp István kúriai tanácselnök a közel két órán át tartó előadásban foglalkozott a köteles részre vonatkozó szakaszokkal. A nagy tapssal fogadott előadás után érdekes vita indult meg a fölött, hogy a köteles rész természetijén, vagy készpénzben szolgáltatandó ■nRflramzmaHaiannnaaHBi A BÉKEBOMBA REGÉNY 13 ÍRTA ASZLANYI KÁROLY Négyhónapi békegáz-akció után tehát viszszajutott a világpolitikai helyzet oda, ahonnan elindult. Visszanyerte egyensúlyát, nyugodtan nézett újabb, rendes háborúk elé. Ez is valami. Sokkal nehezebb volt a londoni lakosságot megnyugtatni: azt a többmillió embert, aki nemcsak újságokból ismerte, hanem a saját bőrén is tapasztalta a békegáz hatását. A bepiszkított bútorokat, a lakások otthonos rendjét helyreállítani, az elajándékozott holmit részben visszakapni, ez még csak ment valahogy. De a lakosok zömében, mint névtelen, határozatlan fenyegetés, élt a jobb jövőtől való félelem, az embernek saját roszszaságába vetett megnyugtató hite nem tudott helyreállni, mindenki sokáig félt még attól, hogy egy szép napon ismét személyi és vagyoni biztosságát támadja meg majd a tisztultabb erkölcsök, erőszakos uralomrajutása-De lassan azért helyreállt a rend. És a legközelebbi választásokon újra Whinborg lett a hadügyminiszter. Whinborg, aki életében egyetlenegyszer mondott ki három szónál terjedelmesebb mondatot: akkor is egy vis major a mérgezés hatása alatt. A német megszálló csapatok kivonulásából az Amszterdami Egyezmény körülményeiből önként következett a békegáz sorsának az a távoli kissé leverő perspektívája, amelyet itt sietve felvázoltunk. Túlságosan sietve, mert hiszen sokkal fontosabb dolgokról nem szóltunk még elég részletesen, — így például arról, hogy mi módon talált Woodleby úr haza és mit talált surreyi házában, amikor kijózanulva, a békegázmámoros éjszaka után oda benyitott?! * Woodleby úr benyitott saját előszobájába és felakasztotta kabátját. Le akart feküdni, hogy mámorát kialudja. Déli tizenkét óra volt. A levegőben, elfogulatlan orr, még érezhetett volna valami enyhe gázszagot, de ez már savanyú volt, határozatlan, részeire bomló maradéka a vegyüléknek, amely esetleg az emberiség megmentésére lett volna hivatott. Woodleby úr nem hitt szemeinek. Az előszoba ajtajában a gyűlölt fiatalember állt: Philippe Lanceton. Még hozzá pyjamában! Otthonosan! Az ördög vigye el! Woodleby úr mérgesen pislogott. — Mit keres ön itt? Már megint! — Hohó, — mosolygott Lanceton — micsoda kérdés ez? — Hagyja el azonnal a házamat?!- ig.*,' vagy nem? V — Nem. — Mért nem? — Csak. — De fiatalember, — kiáltotta bőszült haraggal Woodleby úr — így ne beszéljen velem saját házamban, mert fejére rántom a csillárt! — No-no, — csitította Lanceton — bezzeg éjjel másképp beszélt! A békegáz hatása alatt! És még hozzá ivott is! Öreg ember létére ! Csak nem akarja azt mondani, hogy annyira részeg volt, hogy már egyáltalán nem is emlékszik leányával kötött házasságomra? — Miféle házasságára? De, e pillanatban már pirkadt Woodleby úr elméjében. Kezdett emlékezni a dolgokra. A szend német gyalogságra, az össze-visszakevert társadalmi rétegekre, Phelippe Lancetonra és Joanra és a papra, aki összeadta őket. Sötéten nézett a kiállhatatlan idegenre, aki pir umában sétál a Woodleby-házban! És komor, végleges hangsúllyal dörögte: — Nem érvényes! — Micsoda?! — A házasság! Semmi sem érvényes, ami tegnap éjjel történt! A maga átkozott találmánya megbolondította az ear.b.reket. Ezt senki sem gondolta komolyan, ezt a házasságot! — Téved, — fellelte nyugodtan Lanceton. — Joan és én komolyan gondoltuk. — Hol van Joan?! — És különben is, mondja már meg végre, mi kifogása van ellenem?! Nem próbálna meg békegáz nélkül is tisztességesen viselkedni? Utóvégre azért adott a sors szabad akaratot magának, hogy erőszakot vegyen a természetén! — Hol van Joan?!! — Most már nem mondhatja azt, hogy a foglalkozásom háborús szellemét kifogásolja. Azt sem mondhatja, hogy nem tudom eltartani a lányát, mert három napon belül olyan, pozícióm van ahadügyminisztériumban, amilyet akarok, — ezt bízza csak rám. Hát mit akar még?! — Hol van Joan?!!!! — Még alszik.— Hol alszik?! — Semmi köze hozzá. Felszólítom, hogy ne molesztálja a feleségemet, amíg alszik. — De hol alszik?!!!! — A szobájában. Woodleby úr bement a szobába, ahol Joan aludt. Joan arcán szelíd öröm lebegett, szája édesen duzzadt, szemhéjai simafehérek voltak, arca rózsaszínű. Woodleby úr leült a jobboldali székre, Lanceton pedig a baloldalira. Egy ideig megpróbálták visszafojtani a lélegzetüket, hogy ne zavarják Joan álmát, Woodleby úr jobbról nézte Joant, Lanceton ellenben balról. Politikai jellegű érdeklődés a pillanatban egyáltalán nem volt bennük. A szobát egy egészen másfajta, régen feltalált, anyagtalan békegáz töltötte be: a szeretet jobbról és balról a szerelem. És az egészséges, mély emberi álom a középen. — VÉGE - I. X Fejezet EPILÓGUS B. H. Walko Lajos dr. külügyminiszter és felesége ünnepi fogadtatása a sztambuli pályaudvaron. Balról jobbra: Fazli bey, a sztambuli vilajet kormányzóhelyettese, Walko Lajos külügyminiszter, Walko Lajosné, Landasz Baby, aki a magyarok nevében virágcsokorral üdvözölte a külügyminisztert és nejét. Kadry bey, a török külügyminisztérium politikai osztályfőnöke ki, melynek során Kollár László dr., Vavcenty dr. titkár, Nizsalovszky Endre dr., Szladits Károly és Tunyoghy-Szüts Lajos vettek részt. A vitát április 12-én folytatják. Krúdy Ferenc és Csák Károly előadása az Egységes Pártban. Az Egységes Párt agrárblokkja holnap, kedden és holnapután, szerdán délután 6 órakor ülést tart az Egységes Párt klubhelyiségében. Kedden Krúdy Ferenc tart előadást a mezőgazdasági közigazgatás egyszerűsítéséről, szerdán pedig Csák Károly a karteljogról. A Demokraták nagygyűlése Budapesten. A nemzeti demokrata párt vasárnap délelőtt Budapesten beszámoló nagygyűlést tartott. Bródy Ernő országgyűlési képviselő elnöki megnyitója után a gyűlésen felszólaltak: Magyar Miklós, Pakots József országgyűlési képviselő, Benedek Dezső műépítész, Gál Jenő és Fábián Béla országgyűlési képviselők. A szónokok a munkanélküliség kérdéséről, a kormány gazdasági politikájáról, a szabadságjogokról, a Beszkártról és a Társadalombiztosító Intézetről beszéltek. Tovább folynak a tárgyalások a Társadalombiztosítóról. A Társadalombiztosító felülvizsgálása ügyében Fass József népjóléti miniszter tovább folytatja a tárgyalásokat. Még ezen a héten összehívja a miniszter a munkaadók és a munkások kiküldötteit egy közös értekezletre. Erre az ankétre, amelynek ideje még bizonytalan, a munkaadók a meghívást már megkapták. A képviselőházban Györki Imre szocialista képviselő fog interpellálni a Társadalombiztosító ügyeiről. Kisgazdagyűlés. A Békés megyei Kisgazdák Egyesülete vasárnap Mezőberényben gyűlést tartott, amelyen több kisgazda-képviselő is megjelent. Csizmadia András országgyűlési képviselő megnyitó beszéde után Csige- Varga Antal igazgató olvasta föl az évi jelentést. Ezután elfogadták azt a határozati javaslatot, amelyben a kartelek megrendszabályozását kérik. Több felszólalás hangzott el a kamatuzsora ellen és a mezőgazdasági hitel kérdésének a megoldásáról. Végül Szabó Sándor országgyűlési képviselő arra hívta fel a jelenlevőket, hogy a kormány előtt bizalommal tárják fel a panaszaikat. A gyűlés a helyi vonatkozású kérdések letárgyalása utánt véget ért, a Képviselői beszámoló. Békéscsabáról jelentik: Temesváry Imre országgyűlési képviselő tegnap Köröstarcsán beszámolóbeszédet mondott. A külpolitikáról szólva hangoztatta, hogy a párizsi tárgyalások sikerétől várja, hogy a nyugati piacok is megnyíljanak a magyar hosszúlejáratú kölcsönök előtt. Rámutatott arra, hogy a mezőgazdasági értékesítés nehézsége világgazdasági jelenség; nálunk ehhez hozzájárul a határidős piacon folyó spekuláció. 1930. április 1. kedd Hangsúlyozta, hogy a kormány e téren is el van szánva a legradikálisabb intézkedésekre. A nagyszámú közönség a beszéd végén lelkesen ünnepelte Temesváry Imrét. A párizsi tárgyalások A keleti jóvátételi bizottság ülésén Loucheur nyomatékosan hangoztatta, hogy a kérdés lényegét Hágában rendezték, Párizsban csak szövegezésről lehet szó. PÁRIZS, márc. 31. (Hársas.) A keleti jóvátételi bizottság délután, öt órakor a jóvátételi bizottság székházában Loudeur volt miniszter elnöklésével ülésre ült egybe. Az ülésen Magyarországot Bethlen István gróf miniszterelnök, Jugoszláviát Marinkovics külügyminiszter, Romániát Titulescu londoni követ és Csehországot Benes külügyminiszter képviselte. Benes kevéssel az értekezlet előtt a délután folyamán érkezett Prágából Párizsba. Az értekezleten a következő államok képviseltették magukat: Franciaország, Anglia, Olaszország, Belgium, Japán, Ausztrália, Kanada, Görögország, Cseh-Szlovákia, Jugoszlávia, Románia, Magyarország, Lengyelország, Portugália és végül az Egyesült Államok egy úgynevezett megfigyelővel. Az ülés tisztán formaszerű volt és mindössze 20 percig tartott. Louceur az ülést megnyitó felszólalásában utalt arra, hogy a bizottság feladata mindössze a végleges szöveg megszerkesztése, minthogy a kérdés lényegét Hágában már rendezték. Nyomatékosan hangoztatta annak szükségét, hogy a bizottság mielőbb végezzen a rábízott feladattal. Az értekezlet ezután elhatározta, hogy, Louceur megbeszéléseket fog folytatni az érdekelt hatalmak megbízottaiva. Valószínű, hogy a bizottság szerdán tartja legközelebbi teljes ülését. .. . • A bizottság eddig leginkább a földreform kérdésével foglalkozott; az erre vonatkozó egyezmény megszövegezése okozta a legtöbb nehézséget. .! • A tárgyalásokkal kapcsolatban úgy értesül a Budapesti Hírlap, hogy — mivel a magyar kormány semmiesetre sem engedhet álláspontjából — számolni lehet azzal, hogy a tárgyalások még elhúzódnak.