Budapesti Hírlap, 1930. április (50. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-01 / 74. szám

1930. április 1, kedd B. ) POLGÁRI KABINET NÉMETORSZÁGBÓL :4 straning-kormány politikai alvezérekből alakult meg . Máris új választások lehetőségéről beszélnek a nagykoalíció kormányának, a Müllerkabinetnek sikerült legnagyobb feladatát megoldania: a Young-tervet tető alá hozta, de megbukott az ezzel kapcsolatos pénzügyi reformokat. A több mint 300 milliós munkásbiztosítási deficit fedezetének előteremtésekiélezte a viszályt a német néppárt és a szocialisták között. Minthogy Hindenburg elnök a Young-terv megszavazása előtt személyesen biztosította a centrumpárt vezérét, Brüning doktort, az elengedhetetlen pénzügyi reformoknak, ha kell az alkotmány 48. szakasza alapján rendeleti úton való végrehajtásáról, a tehetetlenné vált kormánynak távoznia kellett. A kabinetalakítás feladata természetszerűen a centrum vezérére, az eddig ismeretlen Brüningre hárult. A szocialistákkal való együttműködés a polgári és a munkáspártok közt levő alapvető elvi differenciák következtében lehetetlen lévén, az úgynevezett weimari koalíciónak — szocialisták, demokraták, centrum — létrehozására nem lehetett gondolni. Ezért Brüning dr. egy tiszta polgári — bár szükségképp kisebbségi — kabinet megalakítását vette tervbe. A kormány főképp a centrumra és a Stresemannalapította német néppártra támaszkodik, de Brüning megkísérelte balra a demokratákon kívül még, hogy jobb felé a nemzeti párt Hugensbergtől elválni készülő agrárszárnyával egészítse ki kormányát. A kormányzás alapja, úgy látszik, az elnöki szükségtrendelőtvjogot biztosító 48. szakasz. Schiele képviselő, a német nemzetiek megnyerendő szárnyának vezére, belépésének egyik feltételéül azt szabta, hogy a mezőgazdaság megsegítését előmozdító rendszabályok is ennek a szakasznak védőpajzsa alá kerüljenek. Politikai érdekessége az új kabinetnek tehát az a körülmény, hogy legalább is bizonyos mértékig — a frakciós szellemtől átitatott és ez által munkakéntelenné vált Reichstag kiküszöbölésével szándékszik kormányozni. A legújabb hírek szerint állítólag el van határozva a Házfelosztásra is, ha nem kapná meg a bemutatkozásnál a többséget, ami pedig igen kétségesnek látszik: ahhoz, hogy többsége legyen, még közel húsz német nemzetipárti szavazatra lenne szüksége. Kétséges, várjon Schiele, aki mandátumáról is lemondott, képes lesz-e pártjának tekintélyes részét magával hozni. Ami pedig egy új választáskilátásait illeti, alig várható ettől döntő, egészséges változás, hiszen az aránylasros, tiszta választási rendszer mellett a laghathatósabb agitációval sem igen lehet a parlament mai felaprózottságán sokat változtatni. De viszont, ha a pénzügyi törvények szükségrendelettel egyszer tető alá jutnak is, a német közélet a Young-terv agitációs mérgétől megszabadul, akkor az új választás után gondolni lehet a koalíciónak akár jobbra, akár balra való kiterjesztésére. Ez a kabinet mindenesetre kísérlet a céltudatos, energikus, de polgári és demokratikus kormányzásra — a folytonos megalkuvások és párthuzavonák helyett. Személyes szempontból az új kabinetnek fő érdekessége Brüning kancellár, aki a teljes ismeretlenség homályából kerül felelősségteljes, magas állásába. Három hónapja lett Kaas prelátus betegség miatt történt visszavonulása után a centrum vezérévé és vezérségét annak köszönheti, hogy a centrum, két szárnya — Stegerwald munkaminiszter és Wirth dr. volt kancellár, belügyminiszter alfrakciói — között foglal helyet. Államférfiúi készségéről a Young-terv megszavazásakor mondott beszédével tett bizonyságot. A kormány másik erőssége Schiole lesz, a személyes híveit a Hugenberg diktatúrától megszabadító német nemzeti párt alvezére, aki a közélelmezési tárcát vállalja. Az ő belépése jele annak, hogy a nacionalista túlzástól a legtisztább nemzeti gondolat követői is elfordulnak, ha a józanabb alkotó nacionalizmusnak ez az elgondolása terjed, akkor remény lehet arra, hogy a polgári koalíció kormányzása nem efemer jelenség lesz, hanem állandóbb jelleget is ölthet. Hogy az új kormány külpolitikája azonos lesz az előbbi kormányéval, azt Curtius külügyminiszter további részvétele biztosítja. parlament keddi ülésén olvassa fel A vita csak szerdán kezdődik, hogy legyen idejük a frakcióknak állásfoglalásuk leszögezésére. A döntő szavazás szerdán este vagy csütörtök délután lesz. Minden a német nemzeti párttól függ, mert ha a párt a Brüning-kormány ellen szavaz, a kormány kisebbségben marad. Ebben az esetben a szavazás eredményének kihirdetése után azonnal felolvassák a parlament feloszlatásáról szóló elnöki dekrétumot. Brüning dr., az új német birodalmi kancellár Kritikus nap: szerda vagy csütörtök BERLIN, márc. 31. Az új Brüning-kormány hétfőn délelőtt átvette az államügyek vezetését. Az első minisztertanácsot délután öt órára hívták össze. Ezen a minisztertanácson véglegesen megszövegezik a kormánynyilatkozatot, amely a beavatott körök értesülése szerint — igen rövid lesz és csak nagy vonalakban ismerteti az új kormány programmját. Politikai körökben egyébként kétségtelennek tartják, hogy ha a Brüning-kormány nem kap többséget a birodalmi gyűlésben, vagy pedig ha a parlament megszavazza a szociáldemokrata és kommunista részről várható bizalmatlansági indítványt, azonnal bekövetkezik a birodalmi gyűlés feloszlatása. A kormánynyilatkozatot Brüning kancellár a Schiele lemondott mandátumáról Schiede dr. közélelmezési miniszter, általános meglepetésre, lemondott képviselői mandátumáról. Schiele hétfőn délelőtt levelet intézett Loebe szociáldemokrata képviselőhöz, a birodalmi gyűlés elnökéhez, és bejelentette a mandátumról való lemondást. Parlamenti körökben Schiele lépését azzal magyarázzák, hogy az új miniszter, aki mandátumát a német nemzeti párt programmjával szerezte, nem tartja összeegyeztethetőnek, hogy megtartsa a képviselőséget akkor, mikor a német nemzeti párt parlamenti frakciója kimondotta, hogy Schiele nem vállalhat tárcát az új kormányban. A honvédelmi tárca a bizottságban A nemzeti hadsereg harcképessége — A lisztek nősülése és anyai helyzete — Nyugdíjterhek — Védekezés a légies gáztámadások ellen — Katonaság és rendőrség — A honvédelmi tárca költségvetését egyhangúan megszavazták A képviselőház pénzügyi bizottsága hétfő délután Kenéz Béla elnöklésével tartott ülésén a honvédelmi tárca költségvetését tárgyalta. A kormány részéről Gömbös Gyula honvédelmi miniszter és Wekerle Sándor pénzügyminiszter volt jelen. Kenéz Béla elnök üdvözölte Gömbös Gyula honvédelmi minisztert abból az alkalomból, hogy a pénzügyi bizottságban első ízben képviseli a honvédelmi tárcát. Hegedűs Kálmán előadó rámutatott arra, hogy a költségvetés a tiszti illetmények becsületes szabályozását tartalmazza. A honvédelmi miniszter a központi igazgatást csökkenti a csapatok parancsnoksága és képzőintézetek javára. Ez a rendelkezés emeli a hadsereg harcképességét, és emellett a hadsereg gondozása elégedettebb tisztikarra van bízva. A tárca költségvetésének a kiadásai 5.754.280 pengővel csökkentek. Az illetményrendezés egyelőre mindenkit kielégített és a honvédelmi miniszter a nyugdíjasok helyzetének rendezésére is bizonnyal megtalálja a módot, ha az ország pénzügyi helyzete majd megengedi. Türelemmel kell várni az állam pénzügyeinek megerősödését és bízni a kormány belátásában. Perényi Zsigmond báró szerint nem lehet örülni a honvédelmi tárca kiadásai apadásának, mert életkérdés, hogy Magyarországnál harcképes serege legyen, nem a kalandos vállalkozás céljára, hanem hogy megvédje az országot a külső és belső veszedelmektől. Arra kell törekedni, hogy terjedjenek az igazi katonai erények: a fegyelem, a kötelességteljesítés és az áldozatkészség. Meg kell erősödnünk minden téren, gazdasági és katonai téren egyaránt. Az igazság mit sem ér erő nélkül. Nem kell tehát az anyagi áldozatot sajnálni a nemzeti hadseregtől. A nyugdíjasok kategorizálását igazságtalanságnak tartja; nem szabad megfeledkeznünk a régiekről, akik a fronton életüket és egészségüket kockáztatták. Az állások betöltésénél részesítsék elsőbbségben a fronton harcolt tiszteket és altiszteket. Farkas Elemér hangsúlyozta, hogy a magyar nemzet a legnagyobb barátja a békének. Nem szabad azonban annyira gyengének lennünk, hogy semlegességünket se tudjuk adandó alkalommal megvédeni. Helyesli a tiszti fizetések rendezését. Kéri a minisztert, hogy a tiszti lakbéreket és a kaució kérdését is rendezze. Emelni, kellene azoknak a tiszteknek családi pótlékait, akik kauciójukat hadikölcsönbe fektették. Kéri a katonai egészségügy fejlesztését. A katonakórházak zsúfoltak a katonák hozzátartozóival. A nyugdíjas tiszteknek csak egy orvosuk van. Katonai elmebetegintézet létesítésére is szükség van. Kállay Tibor szerint az illetményrendezés csak akkor lett volna helyénvaló, ha a többi állami alkalmazott érdekében is lehetett volna intézkedni. Aggályosnak tartja a családi pótlékok csökkentését. A nyugdíjasok körében új kategóriát teremtettek, ez növeli az aránytalanságokat. Várnai Dániel szóvá tette, hogy a honvédelmi minisztert szolgálaton kívüli századosi rangjából egyszerre a tábornoki karba nevezték ki. Kérdi, igaz-e egyes lapoknak az a híradása, hogy az eddig polgári rendőrigazgatás más szabályok alá kerül A honvédelmi miniszter beszéde Gömbös Gyula honvédelmi miniszter válaszolva a felszólalásokra, rámutatott arra, hogy a szomszédállamok az általános védkötelezettség alapján, fokozott fegyverkezési politikát folytatnak, amely messze felülmúlja azokat a kereteket, amelyeket a Trianon részünkre megszabott. Nekünk a honvédségen belül legalább azokat az intézkedéseket kell folyamatba tennünk, amelyeket a trianoni szerződés megenged. Minden honvédelmi miniszternek kötelessége, hogy ennek az ország érdekeinek meg nem felelő kis kereten belül a legtöbbet produkálja. Kezdettől fogva arra törekedett, hogy a felesleges kiadásokat elkerülje, tehát racionalizáljon. Általánosságban pedig olyan politikát folytat, amely beleilleszkedik az ország általános gazdasági politikájába. Az ötpercentes költségredukciót magasabb államháztartási érdekből fogadta el. Bármennyit követelne, nem tudna eleget tenni a honvédség követelményeinek, ha követelése nem illeszkednék bele az állam egyetemes érdekeibe. Ezért a redukcióhoz hozzájárult és azt keresztül is vitte. Azzal az ellenvetéssel foglalkozva, hogy inkább a dologi kiadásokat emelje, mint a személyi kiadásokat, rámutatott, hogy a régi világban a hadsereg valóban előmozdítója volt a gazdasági életnek. A nagy hadseregek nagy fogyasztók voltak és az ipart erősen foglalkoztatták. Vannak azonban momentumok, amelyekben a személyi kérdések is súlyosan esnek latba. A tisztikar anyagi helyzete sivár. A pénz devalvációja idejében sohasem jött kellő időben a fizetésrendezés. Ezt most azért tekintette sürgős kérdésnek, mert a fizetésrendezéssel lehetővé vált, hogy a tisztek törlesszék adósságaikat, amelyek különben nem rúgnak nagy összegre. A racionalizálással lehetővé tette a szükséges fizetésrendezést. Bizonyos tisztilétszámot nem tölt be és ezt a megtakarítást fordíja a tisztikar helyzetének javítására. Ez nem jelent újabb megterhelést az állam számára. Nem helyes, ha a tisztikarnak száz százaléka házas, mert nincs a szolgálat érdekében, ha a tisztet családi bajok bántják. A régi hadseregben limitálva volt a házasok száma. Egyrészt arra kíván ügyelni, hogy a tisztek jobb körülmények között, házasodjanak, másrészt bizonyos korhatárokkal akarja korlátozni a házasságokat. A nyugdíjasok létszámának nagy emelkedését jórészt az okozta, hogy annak idején jószívűségből mindenkit elfogadtak magyar állam polgárnak, aki jelentkezett, ha a régi magyar államhoz kevés köze is volt. Ausztriába katonai nyugdíj címén évente két-hárommillió pengő megy ki. A külföldön élő öreg nyugdíjasokat nehéz elszakítani lakásuktól és körülményeiktől, de folyamatban vannak olyan lépések, amelyek a gyermekes nyugdíjasokat visszatelepülésre kényszerítik, különben nem gondoskodnak gyermekeik neveltetéséről. A lakbérkérdésben a leghelyesebbnek tartaná, ha a tiszteknél is természetbeni lakásokról gondoskodnának, hogy áthelyezés esetén ne legyen gond a lakás. Állami kaszárnyánál az állam feladata volna a lakások építése, a városi és vármegyei laktanyákban pedig a városoké és vármegyéké. Magyarország az összeomlásból eredő nyugdíjkötelezettségeit túlzott mértékben vállalta. A nyugdíjalapnak honvédalappá történt minősítéséről a nyugdíjalap komplikált adminisztrációját megszüntette, az így nyert összeget a nyugdíjasok jóléti intézményeinek támogatására fordítja. A nyugdíjasok száma a jövőben csökkenni fog a szolgálati időnek negyven évre történt kitolása révén. Azonkívül megtakarítást fog eredményezni, hogy alezredesnél magasabb rangra igen kevesen fognak jutni. Saját tábornoki kinevezésére megjegyzi, hogy itt legfelsőbb kegyről van szó, másrészt, mint szolgálaton kívüli tábornok, illetményt nem kap. Kinevezése kitüntetés volt, amely büszkévé teszi őt. A rendőrségi felügyelői kar illetményeinek rendezésével kapcsolatban nem lehet szó militarizálásról. Más a célja és feladata a hadseregnek és más a rendőrségnek. Éppen e különbözőség miatt nem is tartaná helyesnek a két testület egy szempont szerint való igazgatását. A felügyelői kar illetményrendezésénél azért működött közre, mert erre felkérték. Végül azt hangoztatta, hogy az a hadsereg, amely a nemzeté, tud cselekedni a nemzetért, az a hadsereg, amely a pártoké, mindig csak a pártokért cselekszik, tehát alkalmatlan eszköz nagy feladatok végrehajtására. A hadsereg szilárd fanatizmussal kíván a nemzet hadserege lenni. 3 A XX1JI. m.iir.mtálysonjáték 3CV.CC0/tenffM yLornst A u nÁ ftMX- \y.t. %idcL(VZóttW., ^xeAA)itaÍ£r3 /öxeiencAeé vcabcÍ wyebtik/. 'úftkiiiá 16-áu 'faetídUhlifí. ytiaj-ataJt&s xVoaÁsi M&dZ,- J&wocL k- ff A pénzügyminiszter a fizetések rendezéséről Wekerle Sándor pénzügyminiszter hangoztatta, hogy azokat a megtakarításokat, amelyeket a létszámapasztással és az adminisztráció egyszerűsítésével el lehet érni, a tisztviselői fizetések javítására fogják fordítani. Leghelyesebb az a terv, amely a családi pótlékok útján akarja rendezni ezt a kérdést. Annak idején elsősorban a nagycsaládi tisztviselőkről kell gondoskodni. A kormány a létszámcsökkentés és a közigazgatás racionalz AMea révén megtakarításokat vár: ha ez bekövetkezik az egyes tárcáknál, elő lehet venni az illetmények rendezését. A bizottság ezután általánosságban egyhangúan elfogadta a honvédelmi tárca költségvetését. • A részletes vitában az első címnélWolff Károly örömmel vette a honvédelmi miniszter és a pénzügyminiszter kijelentéseit a fizetések rendezéséről, kérte, hogy a pénzügyminiszter a köztisztviselők soraiban felmerülő jogos kívánságokat vegye figyelembe. Wekerle Sándor pénzügyminiszter kifejtette, hogy az állami adminisztrációban nagyobb mértékű személyredukciót csak akkor lehet keresztülvinni, ha az egész közigazgatást megreformáljuk. Szükség volna a kvalitatív maníria biztosítására az alsóbb fokon, hogy kevesebb ügy kerüljön a felsőbb hatóságokhoz. Az egyes tárcák közötti tárgyalások könnyítése és gyorsítása is szükséges. Arra volna továbbá szükség, hogy a tárcák közt is lehessen áthelyezni tisztviselőket. Részletesen ismertette ezután a racionalizálási törekvéseket az így elért megtakarítások adják majd az alapot a tisztviselők illetményrendezéséhez. Légi és gáztámadások Várnai Dániel kérte a honvédelmi miniszetért, hogy csak olyan vállalatoknak adjon munkát, amelyek a kollektív szerződés szerinti munkabéreket fizetik. Gömbös Gyula honvédelmi miniszter kijelentette, hogy nem helyezkedhetik a kollektív szerződések elvi álláspontjának akceptálására, mert ez törvényben nincs kimondva. Szociális tekintetben azonban rendkívül átérzi a kérdés jelentőségét és megértéssel foglalkozik a munkások kérésével. A 3. címnél Wolff Károly sürgette a magyar légügy helyzetének javítását. Különösen Budapest van kitéve légi támadásoknak. Szabó Sándor a gáztámadások elírni védő.