Budapesti Hírlap, 1931. július (51. évfolyam, 146–172. szám)

1931-07-25 / 167. szám

!­­ A legújabb termésjelentések Az Egyesült Államokban a terméskilátások az elmúlt héten kiadott jelentés szerint sem javultak. Az árcsökkenés olyan méreteket öl­tött, hogy az őszibúza övben egyes helyeken a farmerek mindössze 24 cent per bushell, tehát körülbelül 5 pengőt kapnak a búza­­­jáért, ami csak a béraratás költségeit és a földek bérösszegét fedezi. Emiatt a farmerek elkeseredés napról-napra erősebben nyomul előtérbe, eddig azonban semmi pozitív biztatást a kormány részéről nem kaptak. Kanadában az elmúlt hetekben bőséges eső­zések voltak, melyek azonban a búza helyze­tén már nem javítottak, ellenben a takarmány­­félék és rétek terméskilátásait jelentékenyen javították. Egyik vezető cég július­ 3-án az exportfölösleget 124.5 millió bushelre (33.9 millió q) becsüli a múlt évi 130.5 millió bu­­shellel szemben (35.4 millió­­). Oroszországban az aratás megkezdődött. A legfőbb gabonatermelő vidéken, Ukrajnában, közepes termésre van kilátás, mely azonban a múlt évi alatt marad, mive­l a tavaszi bú­zák, a késői vetés miatt, gyengén állanak. Kö­­zép-Oroszországból pedig nagy hőségről jön­nek jelentések, melyek a terméskilátásokat rontják. ... Romániában szintén* kiadói esőzések voltak, melyek azonban a gabonaféléknek már nem használtak ugyan, de a tengeri és kapásnövé­nyek fejlődését kedvezően befolyásolták. Az őszi búza és őszi rozs kilátásai kedvezőbbek, mint a tavasziaké. Az árpa kínálata a hét folyamán megint megindult. Franciaországban a múlt héten viharos esők voltak, amelyek a tavaszi vetéseknek sokat használtak, az őszieknél pedig a koraérést meg­gátolták. A takarmányfélék és kapásnövényekre pedig igen kitűnő hatással voltak, továbbra azonban száraz, meleg időre volna szükség a termés betakarítására. Bulgáriában az időjárás kielégítő, számos vi­har és erős esőzés volt, melyek egyes helyeken károkat okoztak. Az árpát csépelik, a rozs­ és búza aratása befejezés előtt áll. Az új árpa és rozs kínálata rövidesen megindul. Ausztráliában a búza vetésterületét 13,5 millió acrera becsüli, a múlt évi 18 millió acre­­val szemben. Új-Délwales farmerei szavazást tartottak a kényszerpool bevezetése ügyében, melyen a szavazók többsége a kényszerpool el­len szavazott. — Kik tettek vagyontalansági esküt? Va­gyontalansági esküt tettek a múlt héten a bu­dapesti törvényszéknél: Frank Adolf rövidáru­kereskedő (Péterffy Sándor­ utca 39.), Hirschl Lajos rövidárukereskedő (Rózsa­ utca 71.), Bo­­zselovszky Gyula (Gyulai Pál­ utca 9.). A nyír­egyházi törvényszéknél: Bászler Béla kútfúró, Breuer Bernát újfehértói fűszerkereskedő, Plaschchill Róbert mándoki kereskedő; a sze­gedi törvényszéknél: Kéri Béla sdszombori molnármester, Farkas Dezső h­ódmezővásár­he­lyi műszerész és Kacsóh Gyula dr. boro­sssa, ügyvéd tették vagyontalansági esk­üt. 14 KISGAZDASÁG A bankkamatláb emelésének várható hatása A hivatalos bankkamat két százalékos növe­lésének várható esélyei foglalkoztatták ma a gazdasági köröket. Az a megítélés, hogy bár a kamatlábemelés elsősorban valutapolitikai meg­fontolások eredménye, annak mégis lesz hatása a belföldi piacon is, még pedig több irányban. A drágább kamat a h­itelf­el­tételek megfelelő átalakításával fog járni s ez a körülmény az árutulajdonosokat gyorsabb ütemű likvidálásra fogja szorítani. A készpénztőkék tulajdonosait szintén ösztönözni fogja a drágább kamat, hogy a jobb gyümölcsöztetési lehetőségeket ki­használják. Igaz, hogy a nagyobb kamat eme­lően fog hatni a termelési költségekre, de en­nél jóval nagyobb az előnye annak, hogy a rátaemelés valutavédő hatással is jár. Postautalványon legfeljebb hétszáz pengőnek megfelelő érték küldhető külföldre A pénzforgalmi korlátozásról szóló rendelet eddig nem érintette a külföldi postautalvány­­forgalmat, amelynek a révén bizonyos összegű pengő volt külföldre küldhető. Most ezt a for­galmat is megfelelő keretek közé terelték. A MTI ugyanis a következőket jelenti: A kereskedelemügyi minisztériumtól vett ér­tesülés szerint a további rendelkezésig külföldre egy-egy postautalvánnyal legfeljebb csak ket­tőszáz pengőnek megfelelő összeg adható fel. Az augusztusi házbér­ek Megírtuk már, hogy a bankokat élénken fog­lalkoztatja az a kérdés, várjon hogy fog lebo­nyolódni a pénzforgalmi korlátozás mellett az augusztusi házbérek rendezése. Ma ebben az ügyben újabb bankközi megbeszélés volt. Itt az a felfogás alakult ki, hogy a házbérüzetés lehe­tőleg a készpénzforgalom révén nyerjen lebo­nyolítást. Az a lényeg, hogy a házbérfizetés cí­mén ne történjék megokolatlan betételvonás és hogy a házbér címén történt folyósítások révén kikerülő pénz valóban házbérek fizetésére legyen felhasználva. Ilyen irányban biztosítékul szol­gálna, ha a házbérfizetés a háziurak részére való átutalással történné bi­zottság keretében megtárgyaltassanak és a ki­alakult kívánalmak az illetékes hatóságok elé terjeszthetők legyenek. A bizottság, Eppinger Károly elnöklésével, már megkezdte működését és tagjai sorában egyesíti az ipari, kereske­delmi és pénzintézeti képviseletek vezető té­nyezőit, úgy hogy a tárgyalásai rendjén az összes érdeke­ltek szempontjainak összhangba hozatalát és a közös szempontok alapján ki­alakuló kívánalmak egyöntetű érvényesítését viheti keresztül. A bizottság a különböző ér­dekképviseletek és érdekeltek részéről fölme­rült konkrét kívánságokat tágyalási körébe vonja és azokat a kívánalmakat, amelyek a bi­zottság által egyértelműleg elfogadhatóknak mutatkoznak, az illetékes hatóságok elé ter­jesztik. A leszámítolási üzlet A bankértekezlet foglalkozott a leszámítolási üzlettel is. Erről azt jelentik, hogy a tanács­kozás folyamán az a bejelentés is történt, mi­szerint a Nemzeti Bank a vidék hiteléletének megkönnyítésére fontos koncessziókat tett. Tudvalevőleg a Nemzeti Bank az eddigi 90 napos váltók helyett csak 40 napos, tehát hat­hetes váltókat kíván leszámítolás céljából el­fogadni. A vidéki pénzintézetek számára azt a könnyítést teszi, hogy azok visszleszámítolási anyagából kétharmad részben kilencvennapos és egy­harmad részben negyvennapos váltókat fogad el A hitelvédelem megszervezése Az Országos Hitelvédő Egylet végrehajtó­bizottságának, amelynek tagjai sorában a ke­reskedelmi és iparkamarák, továbbá az érdek­képviseletek kiküldöttei foglalnak helyet, a na­pokban megtartott ülésén egyhangúlag kimon­dotta, hogy érdekképviseletközi bizottságot ala­kít az OHB kebelében, hogy az új helyzet folytán fölmerülő hitelvédelmi kérések e ki- Az OMKB kívánságai Az OMKB ma szintén értekezletet tartott, amelyen a szükségrendelet által teremtett hely­zettel és a kereskedelem érdekeinek megvédé­sével foglalkoztak. A kereskedelem kívánságait, amelyeket az OMKB már a jegybank vezető­sége elé terjesztett, a következőkben foglalták össze: A postatakarékpénztári szá­mak fölött való szabad rendelkezés, tiszta helyzet a váltóóvá-­sok terén, a bankközi klíringforgalom lehetővé tétele, a jelenlegi váltó-leszámítolási keretek épségben tartása, a 40 napos váltókkal tett kí­sérlet elejtése, új váltóanyag leszámítolása, a te­rmésértékesítés financiális lebonyolítása, a fuvarokmányok ellenében történő kifizetések biztosítása, az építési hitelek zavartalan folyó­sítása, a megokolt devizaigénylések honorálása. B.H. 1931. JULUS 25. SZOMBAT — Aranyrekord Belgiumban. A Belga Nemzeti Bank az utolsó héten 166 millió frank­ért vásárolt aranyat, úgy, hogy aranyállomá­nya most 7360 millió frankkal rekordmagassá­got ért el. Ezzel egyidejűen a deviza állomá­nya 152 millió frankkal csökkent. — Amerika érdekeltségei Németországban. Az amerikai kereskedelmi kamara az amerikai tőkének német vállalatoknál fennálló érdekelt­ségéről a következő kimutatást hozta nyilvá­nosságra: Németország területén 79 amerikai vállalatnak van saját gyártelepe, ezenkívül 135 amerikai ügynökség és eladási telep, továbbá 1150 képviselet van német területen. Körülbe­lül 100 német cégnél vállaltak az amerikaiak direkt érdekeltséget. Nagyban érdekelve van­nak továbbá német kölcsönökre adott opciók terén is. Az utolsó években az amerikai köl­csönöket az értékpapírokra sok esetben opciók­kal kötötték egybe, hogy a kölcsönkamatozást egybekapcsolhassák a spekulatív árfolyamala­kulással­. A világ búzatermése kb. 300 millió bushellel kevesebb lesz, mint tavaly. Az Egyesült Államok földmívelésügyi minisztériu­mának becslése szerint az 1931. évi világ búza­termés 250—300 millió bushellel lesz kevesebb az előző évinél­ A búzaexportáló államok ez évi termésfeleslege körülbelül 100 millió bushellel lesz nagyobb az 1930 július elsején meglévő feleslegnél. Az amerikai Farm Board elhatá­rozta, hogy az úgynevezett stabilizációs búza­készletéből az idén legfeljebb hatvanmillió hú­si­ért ad el, bele nem értve a külföldi kormá­nyokkal folyó tárgyalások alapján teljesítendő szállításokat. — Épül a budapest—­eszéki műút. Most kezdték meg a budapest—eszéki állami közút paksi szakaszának építését. Az úttestet bitu­mennel borítják, s így elsőrendű úttá válik. Az útépítésnél igen sok munkanélküli nyert alkalmazást. — A Magyar-Román Kereskedelmi Ka­mara megalakulása. A magyar és román gaz­dasági élet vezető tényezői hosszabb idő óta foglalkoznak azzal a tervvel, hogy a két ország egymáshoz való viszonyának ápolására, ipari és kereskedelmi összeköttetéseinek intenzívebbé tételére kereskedelmi kamara formájában kü­lön intézményt teremtenek- A két ország kor­mányai természetesen kezdettől fogva tudtak a tervről, s nagy szimpátiával kísérték az elő­készítés munkálatait. Az akció élén nálunk Sírátz Gusztáv dr. volt külügyminiszter, orsz. képviselő, odaát Romániában Valentin Bibescu herceg, a román közélet egyik vezető alakja állanak, s úgy halljuk: a szervezés és előkészí­tés munkálatai annyira előrehaladtak, hogy a kamara megalakulása itt is és Bukarestben is a közeli napokban megtörténhetik. Amint ér­tesülünk, a Magyar-Román Kereskedelmi Ka­mara alakulóülése hétfőn, július 27-én dél: 12 órakor lesz a GyOSz helyiségében (V., Akadé­mia­ utca 1.).­­ Egy tőzsdetagság! hely ára: 253.000 dol­lár. Newyorkban tegnap ismét gazdát cse­rélt egy értéktőzsdei tagsági hely. Ezúttal két­­százötvenháromezer dollárt fizettek a tagságért, míg a legutóbbi alkalommal — július 11-én — kétszázötvenezer dollárt. Tavaly július 23-án négyszázezer dollárba került a new­­yorki értéktőzsdén a tagfelvétel. — Sertésvész Fehér megyében, Székesfe­hérvárról jelentik. Fejér vármegyét, amelynek nagy részét tudvalévőleg a jég elverte, most újabb csapás sújtja. A vármegye 14 községében a szarvasmarhák között ragadós száj- és köröm­fájás, 41 községben pedig sertésvész lépett fel. Ezt valószínűleg Komárom vármegyéből hur­colták be. Számos állat elhullott. A kis borjak majdnem mind elpusztultak. A helyzet megvizs­gálására a földmívelésügyi miniszter leküldötte Bem József állategészségügyi főfelügyelőt. Far­kas Gyula állategészségügyi főfelügyelő előter­jesztésére az alispán a vármegyében két vészte­rületet alakított. Ehhez tartoznak az egész móri járás és a fehérvári járásnak fertőzött községei. E községekben az alispán istálló-, legelő- és ud­varzárlatot rendelt el. — Álhír a huszonötszázalékos német bankkamat. Tö­bb német lap azt a hírt hozta, hogy a Német Birodalmi Bank a legközelebbi napokban 10 százalékról 25 százalékra emeli fel a leszámítolási kamatlábat. A lapoknak ez a híre nem felel meg a valóságnak. Mértékadó körök véleménye szerint gyakorlatilag hatásta­lan marad a bankleszámítolási intézkedés mind­addig, amíg fenn kell tartani a kötöttformájú fizetési forgalmat. Bár a leszámítolási kamat­láb emeléséről szó van, e kérdés gyakorlati megoldása csak akkor következhetek be, ha a fizetési forgalmat korlátozó intézkedéseket nagy mértékben enyhítik és a bankok normális forgalma ismét helyreáll. A fizetési forgalomban érdekelt pénzintézetek nagy része a normális fizetési forgalomhoz való visszatérés mellett foglalt állást és nem tartja kielégítőnek a jú­lius 24-től 28-áig érvényes rendezést, amely a tegnap kiadott szükségrendelet rendelkezései szerint történik. A leszámítolási kamatlábnak 25 százalékra való emelése azonban semmi kö­rülmények között sem jöhet tekintetbe, hanem mindössze arról van szó, hogy a leszámítolási kamatlábat 15 százalékra emeljék. A Birodalmi Bank elhatározásánál e tekintetben természete­sen döntő szerepet játszanak a most lezárult londoni értekezlet eredményei, annál inkább, mert mint ismeretes, az értekezleten a Biro­dalmi Bak egy képviselője is részt vett. A A kereskedelem a váltó- és hitel­­kérdések rendezését kéri A Magyar Kereskedelmi Csarnok vezetősége részéről ma Madarassy-Beck Gyula dr. báró el­nök, Eppinger Károly alelnök és Bulla Szig­frid főtitkár felkeresték Schober Bélát, a Nem­zeti Bank vezérigazgatóját, akivel a többi ke­reskedelmi érdekképviselet megbízásából is tár­gyalásokat folytattak a szükségrendeletek kap­csán felmerült kérdésekről. A kereskedelem ki­küldöttei előterjesztést tettek többek között an­nak érdekében, hogy a szükségrendeletek intéz­kedései,­­ amelyek csak a bankok fizetési köte­lezettségeinek korlátozását állapítják meg, ellen­ben a kereskedelem részére védelmet nem sta­tuálnak és így, különösen váltótartozásokból ki­folyólag a legsúlyosabb következésekhez vezet­hetnek — a rendeletek kiegészítése, illetve ma­gyarázata útján megfelelően módosíttassanak. Kidomborították, hogy a közelgő ultiméra való tekintettel, sürgős szüksége mutatkozik annak, hogy az esedékessé váló váltók beváltása a nor­mális prolongácionális keretek között eszközöl­hető legyen anélkül, hogy ezáltal effektív pengő kifizetése válnék szükségessé. Ugyanezen célból az eddigi hitelkeretek fenntartásának fontossá­gára is rámutattak és javaslatokat tettek a megoldás módozataira nézve. Szóba kerültek még a váltóóvatolások, a clearing-jóváírások és az átutalások kérdései is. Schober Béla vezérigaz­gató az összes kérdésekkel való beható foglalko­zás után azon reményének adott kifejezést, hogy a kereskedelem súlyos helyzete akár új intézke­dések, akár az eddig kiadott rendeletek liberális magyarázata révén enyhíttessék. Tanácskozások a búza­piac helyzetéről Hétfőn kezdődött a terménytőzsdén az új­­gabona jegyzése és néhány nap alatt az új­búza több, mint két pengős árveszteséget szenvedett. A figyelem a gabonatőzsde felé terelődött. Ma a kérdés a házban is s­zóba­­került és a kereskedelmi miniszter kijelentette, hogy csak átmeneti jelenséggel állunk szem­ben, hiszen az értékesítés ügyét sikerült meg­oldani. A kiviteli feleslegek elhelyezése biz­tosítottnak tekinthető, ezek nem fogják nyomni a belső piacot, sőt az exportkereslet mint áremelő tényező fog érvényesülni. Egyelőre azonban a mai napon az újbúza 30—40 fillérrel olcsóbbodott s nehezen volt elhelyezhető, amire jellemző a mindössze 33 vagont tevő bejelentett forgalom, mert a mal­mok tartózkodtak a vételtől. A rozs is 50 fil­lért veszített az árából. A tsztpiac igazodott az új helyzethez és a malmok 2—3 pengővel csökkentették a lisztárakat. A terménypiac helyzetének alátámasztására különféle tervek bukkantak meg. Ezeket meg­vitatták úgy a földmívelésügyi minisztérium­ban Prónay György báró államtitkár vezeté­sével tartott értekezleten, mint pedig az ex­portiroda ülésén. Mindketten megjelentek a tőzsde vezetői is. A tőzsdei körök elsősorban a határidős üzlet helyreállítását sürgetik azzal a megokolással, hogy amíg ennek árbiztosító hatása nem érvényesül, a terménykereskede­lem nem mer nagyobb üzletbe belefogni. Ezen­kívül arra is utalnak a tőzsde részéről, hogy a pénzforgalmi korlátozások megakadályozzák a terményüzlet lebonyolítását. A pénzkészletek feloldására volna tehát szükség, hogy a keres­kedő eleget tehessen fizetési kötelezettségének és a Girót nem kellene banknak minősíteni, hanem leszámoló szervnek, ami a gyakorlat­ban s ebben az esetben a Giro hetenkint két­szer hozzá fedezetként beszolgáltatott összege­ket közvetlenül kiutalhatná az árut szállító igényjogosultaknak, vagy pénz hiányában csekk útján utalhatná át és kompenzálhatná az ilyen üzleteket. Ma különben az OMKB külön ülésen foglal­kozott a terménypiac helyzetével. Az ülésen Varg­mim Aurél titkár kifejtette, hogy a termésrendelet a gabonakereskedelem szempontjából megterhelést jelent, hiszen a gabonakereskedőnek 10 pengős baletta előlege­zése céljából olyan tőkéket kell előteremtenie, amelyeket a jelenlegi hitelviszonyok között nem tud megszerezni. A gabonakereskedelem éppen ezért sürgeti a boletta-hitelkérdés meg­oldását. Az értékesítés megindulását késleltet­ték a kereskedelempolitikai megállapodások is. A kormány kiviteli szindikátus létesítése mel­lett döntött és így jött létre a Magyar Gabona­­kereskedők Kiviteli Egyesülése. Gondoskodás történt arról, hogy alkalmi egyesü­lsek révén a közép- és kiskereskedelem is bekapcsolódjon a kivitelbe. Frey Kálmán mutatott rá ezután a terményértékesítés mai aggasztó helyzetére. A megszorult termelők fokozott mértékben kínál­ják eladásra rem­ényeiket és a gabonakereske­delem itt áll a szükséges pénz híjján és sehogy sem tud oly mértékben belekapcsolódni a ter­ményértékesítés folyamatába, mint ahogy a gazdatársadalom és az ország helyzete meg­kívánja. Megfelelő fizetési eszközt kell mielőbb a kereskedelem kezébe adni, ha a termésértéke­­sítés csődjét el akarjuk kerülni. Arra kell törekedni, hogy lombard-hitelek ismét rendelke­zésére álljanak a kereskedelemnek. A mai hely­zetet mi sem jellemzi jobban, mint hogy az utóbbi öt nap alatt a belföldi piacon 2 pengő­vel esett vissza a gabona ára, mialatt New­­yorkban az árcsökkenés alig tett többet ennek a negyedénél. A raktári hiányoknál előforduló visszásságokkal kapcsolatban konstatálni kí­vánja, hogy a 10 pengős baletta mellett meg­lehetősen kritikus helyzet adódik a súlykárok körül és intézkedésekre lesz szükség, hogy a mostani viszonyok között ne kizárólag a keres­kedőt sújtsák az itt előlálló veszteségek. Fizetésképtelenségek Kényszeregyesség Budapesten. Pénteken a budapesti törvényszék egy ügyben sem rendelte el a csődönkívüli kényszeregyességi eljárást,­ Kényszeregyesség vidéken. A nyíregyházi tör­vényszék Lieberné és László nyíregyházi cég és tagjai özv. Lieber Mártonná és László Soma nyír­egyházi lakosok, a győri törvényszék Stern Emil ravazdi vegyeskereskedő, a szegedi törvényszék Weisz Imre hódmezővásárhelyi divatárukereskedő és Tóth Imre makói műszaki kereskedő, a kalocsai törvényszék Dósay Mihály kiskunmajsai kereskedő, az egri törvényszék özv. Klein Mórné egri szatócs, a szolnoki törvényszék pedig Zámbory János jános­­hidai fakereskedő, Lefkovits Salamon jászberényi üvegkereskedő és Tóth Sándor kunhegyesi eszter­gályos ellen indította meg a csődönkívüli kényszer­­egyességi eljárást. Csődmegszűnések. A debreceni törvényszék­ az Apolló Cukorka és Csokoládégyár rt. debreceni cég ellen folyamatban levő csődeljárást megszün­tette. a Bécsi devizapiac. A bécsi devizapiacon Budapest ma jegyzés nélkül maradt. A márka­kínálatnak 30 százalékát vették csak át, míg a dollárigényléseknek 3 és a svájci frankigény­­léseknek 5 százalékát elégítették ki. A befekte­tési értékek piacán a különböző kölcsönök gyengülésre hajlottak.

Next