Budapesti Hírlap, 1931. augusztus (51. évfolyam, 173–196. szám)

1931-08-06 / 177. szám

­ A mandula gyakori veszedelmei (A Budapesti Hírlap orvos-munkatársától.) Legkellemetlenebb gyermekkori emlékeim közé tartozik, amikor évről-évre a legsúlyosabb tüne­tek között mandulagyulladásban betegedtem meg. Nagy lázam volt, nem tudtam nyelni, nem kaphattam a kedvelt ételeimet és két-három hét múlva legyengülten, lesoványodva kelhet­tem föl az ágyból. Néha olyan komoly tünete­ket mutatott a megbetegedés, hogy öreg házior­vosunk, a kedves Kocsis doktor bácsi egy fia­talabb kollégáját is elhívta magával, komolyan tanácskoztak, valami eszközzel nyúltak a tor­komba, amitől persze rettenetesen féltem és a következő napokon tudtam csak meg, hogy dif­­tériától féltettek. Nagy volt a megkönyebbülés, amikor kiderült, hogy nem lesz diftéria belőle, sőt nemsokára a láz is kezdett alábbhagyni. Ahogy ma visszagondolok ezekre a nem éppen kellemes epizódokra, hálát kell adnom az Is­tennek, hogy egyéb bajom nem maradt utána. A torokfájás, vagy amint szakszerűbben nevezzük, mandulagyulladás oly gyakori, majd­nem mindennapi betegség, hogy a legtöbb em­ber kézlegyintéssel megy el mellette. Semmi­ség. Nem érdemes vele foglalkozni. Minden gyerek átesik rajta. Persze, aki szenvedi, az nem tartja ilyen jelentéktelen apróságnak, pe­dig szenvedik elég sokan, gyermekek és felnőt­tek egyaránt. Kétféle mandulagyulladást isme­rünk, úg­amint a hevenyés és az idősült formá­ját, amelyek között néha nehéz megvonni a széles határvonalat. Mind a két alak gyakran előfor­dul úgy gyermekeknél, mint felnőtteknél. Tüne­tei, amelyeket a laikus is jól ismer, néha ren­des nagyságú, de többnyire megnagyobbodott mandulák, amelyek pirosas színűek, idősült gyulladásnál sárgás hegeket látunk a hepehupás felszínen, már gyenge­­nyomásra is genny ürül a rajta lévő mélyedésekből. Az állkapocs alatti mirigyek meg vannak nagyobbodva és nyomá­ra fájdalmasak. Az egyszerű, szövődmény nélküli mandulagyulladás is kellemetlen kísérő tüne­tekkel jár: nehezen nyelünk, torkunk fáj, a nagy mandula nehezíti a légzést is és nem rit­kán mandula körüli tályog keletkezik a gyulla­dással kapcsolatban. Ha most még hozzászá­mítjuk azokat a nem ritkán föllépő szövődmé­nyeket, amelyek a mandulagyulladást kísérni szokták, igazán nem tarthatjuk ezt a megbete­gedést olyan ártalmatlan csekélységnek, mint ahogy sokan gondolnák. Megfigyelték, hogy, különösen idősült man­dulagyulladással kapcsolatban, feltűnő gyakori­sággal jelentkeztek egyes belső betegségek, úgy­mint az ízületek gyulladása, vesegyulladás, a szív hevenyés, lobos megbetegedése, szívbelhár­­tyagyulladás, szívizom gyulladás, szívburokgyul­­ladás, ritkábban a vitustáncnak nevezett ideg­baj, izomfájások, idegzsábok, elhúzódó lázas állapotok, sőt általános fertőzési tünetek is.­ Ezeknek az összetalálkozásoknak a jelentőségét kutatva, azt a magyarázatot találták a legvaló­színűbbnek, hogy a fertőző anyagok, amelyek a külvilágból könnyűszerrel juthatnak a száj­­üregen át a mandulák felületére, megbetege­dett manduláknál nem állanak meg ott, hanem vagy maguk a baktériumok, vagy mérges ter­mékeik bejutnak a vérpályába, mivel a man­dulák természetes nyirokszűrő szerepe a gyul­ladás következtében nem működik kellőleg. Maga a mandulagyulladás is különös változást okoz az egész szervezet ellenálló és reagáló ké­pességében. Ez©k a következményes belső be­tegségek elmúlhatnak, azonban feltűnő gyakori­sággal kiújulnak mindaddig, amíg a mandulák gyulladásos állapota fennáll. A betegségek kö­zötti összefüggést bizonyítja igen sok esetben, hogy a beteg mandula eltávolítása után a kö­vetkezményes megbetegedés gyorsan elmúlik és nem jelentkezik újból. Természetes, hogy ahol a belső megbetegedés szervi elváltozást okozott, az, már nem fog elmúlni, mint például a szív­­belhártya lábja után visszamaradó billentyű­hiba. A mandulák betegségokozó és fenntartó sze­repének ismerete alapján egy időben irtó had­járat indult meg a mandulák ellen. Mint min­denben, úgy a gyógyítás tudományában is van­nak, uralkodó áramlatok, egy időben igen sok mandulaműtétet végeztek. Tekintve azonban, hogy ez nem olyan jelentéktelen kis műtét, mint némelyek gondolják, hiszen, hogy mást ne mondjunk, az operált néha két kilónál is töb­bet veszít a testsúlyából, mert vért veszít, nem eszik, rosszul alszik, néhány napig láza van, fennáll az utóvérzés veszélye, szóval minden­képpen komoly beavatkozás számba megy, az utóbbi évekbbn minden egyes esetben komoly mérlegelés tárgyává teszik, hogy elvégezzék-e a műtétet, még ha maga a beteg kéri is erre az orvost. Maga a mandula gyulladása még nem elég ok a műtétre, csak ha többször megismétlődik és ha belső bajt tart fenn, tartjuk megokoltnak a mandulák eltávolítását, de akkor sem min­den esetben. Heveny fertőző megbetegedés, szívbaj, vérszegénységre való hajlam, súlyos vérszegénység, fehérvérűség, előrehaladott kór mindmegannyi tiltó körülmény, amelyek mel­lett a modern orvos nem operál. Ilyenkor a két rossz közül a kisebbik rosszat kell választani, a fennálló mandulagyulladást következményeinek veszélyével együtt, a­helyett, hogy az egyéb okokból legyengült szervezetet a műtét veszé­lyeinek engednénk kitenni. A mandulagyulladásoknál a főbaj rendesen a betegség elhanyagolásából és komolyan nem ve­réséből származik, K. M. dr. . n B.H. 1931. AUGUSZTUS 6. CSÜTÖRTÖK IRODALOM, MŰVÉSZET Mikor halt meg Kazinczy? Hegyaljai Kiss Géza dr. református lelkész írja a Budapesti Hírlap­nak: A Budapesti Hírlap augusztus 1-iki számában olvassuk, hogy augusztus 22-én van százéves fordulója Kazinczy Ferenc halálának. Ez téve­dés. Kazinczy halála napját hiteles adatok alapján augusztus 23-ára kell tenni, mint a leg­több életrajzában olvassuk is. Ez a helyes! A tévedés Toldy Ferenctől ered, aki a Magyar Nemzeti Irodalom Története című munkája II. kötetének 18. lapján (Pest, 1872) azt írja, hogy Kazinczy 1831-ben augusztus hó 22-én halt el. Ezzel szemben ténynek kell elfogadnunk, hogy a nagy úttörő augusztus 23-án esett áldozatul a kolerának. Ez­t bizonyítja halotti levele is. A felsőreg­­meci­ev. református egyház akkori lelkipásztora, Sztdlóczy István ugyanis így jegyezte be Ka­zinczy Ferenc elhunytát az anyakönyvbe: Halottas Tabella. A F.­Redemetzi és Mikóházi Ref. Ekklésiá­­bem az 1831. esztendőben. Sorszám: 32. Napja a halálnak: Aug. 23. Napja a temetésnek: Aug. 23. A megholtnak neve: T. Kazinczy Ferenc Ur. A megholtnak életideje: 70 esztendő. Halálos betegsége: Cholera. Temetkezésének módja: Oratioval. A Halottas Tabella­­ hiteles másodpéldánya megtalálható a Zemplén vármegyei levéltárban, a 293. polcon, 54. szám alatt. Közölte is Dongó Gyárfás Géza az Adalékok Zemplén Vármegye Történetéhez 1909. évi folyama 348. lapján. Kazinczy születésének időpontja 1759 október 27. Betöltött éveinek száma tehát 71. Hogy a temetés a halálozás napján történt, annak az a magyarázata, hogy a Kossuth La­jos elnöklésével működő részbizottság a közegész­ségvédelmi szempontból a ragályos halottak leg­sürgősebb eltakarítására adott ki már régebben rendeletet. Az augusztus 23-iki haláleset emlékezetéhez, ragaszkodott az elhunyt családja is. Kazinczy fia, Lajos, akit mint honvédtábornokot végez­tek ki Aradon 1849 október 25-én, 29 éves ko­rában, ezt írja önéletrajzában: „Első gyermek­kori éveim igen kellemesen teltek el addig, míg az én jó atyám az 1831-iki cholerában augusz­tus 23-án el nem halt. Ekkor érzettem én olyan szörnyű szívbeli fájdalmat, amilyet sohasem, mert előttem láttam azt a kedves kiszenvedett arcot és előttem láttam az én angyali jóságú anyámat, amint kezeit tördelve siratta azt­ az embert, aki neki életében a boldogságot meg­adta és akinek lelke az ő lelkével teljesen össz­hangzott". A kolera betegségébe ez a Lajos is beleesett, aki akkor 11 éves volt. Őt azonban az édesanyja, mint Kazinczy Ferenc feljegyezte, mindennapi rendes orvosságával meggyógyí­totta. Kazinczyné, Török Zsófia grófnő, való­ságos jó angyala volt a falu betegeinek, és a ragály az ő betegek körüli szolgálata révén lo­­pózott be az író családjába. Kazinczy Ferenc halála előtt 8 nappal kezdte írni utolsó kéziratát Az orosz cholera Zemplén­ben címmel. Kazinczy még augusztus 21-én is bent járt Ujhelyben a levéltárban. Mikor meghalt, nyo­morúságban özvegye azért könyörög a várme­gyének, hogy­ boldogult férje napidíját, augusz­tus 21-ig fizessék ki 10 ezüst garassal számítva. Ha ő még 21-én hivatalában volt, akkor való­színűbb, hogy a gyilkos kór is csak két nap múlva, 23-án végzett vele. El kellett ezeket mondanom a fent jelzett híradással szemben, hogy Kazinczy halálának 100-1kk fordulóját ne használjuk fel egy téve­dés megörökítésére. * (A Magyar Királyi Operaház). jövő évadja szeptember közepén kezdődik. Az igazgatóság kéri, hogy a régi betűjű sorozatukban meg­maradó bérlői augusztus 31. és szeptember 3-i­ka, a bárminemű cserét óhajtók szeptember 4-ike és 8-ika, az újonnan bérlők pedig szeptember 9-ike és 11-ike között szíveskedjenek bérleteiket megváltani. * (Háromezer kamaraelőadás.) Alapi Nándor Országos Kamaraszínháza csütörtökön, augusz­tus 6-án, tartja háromezredik előadását a deb­receni Csokonai-színházban. A jubileumra a Színpártoló Egyesület a város notabilitásaiból rendezőbizottságot választott. A csütörtöki elő­adásra már minden jegy elkelt. Megjelennek az ünnepségen az Országos Színészegyesület ré­széről Géczy István író, Mészáros Sándor a Nemzeti Színház képviseletében és résztvesznek az ünnepségen Miskolc, Győr, Sopron, Nyíregy­­háza képviselői is. Színrektrü­l Pirandello Min­den jóra fordul című tragikomédiája és a Ta­vasz, Mészáros Sándor vidám kamarajátéka- Vándorlásunk címmel Alapi igazgató erre az alkalomra könyvet adott ki, amely felöleli az utolsó tíz esztendő színházi krónikáját. A könyvhöz Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter í­rt bevezető emlék­­sorokat. * (Darvas Lili a Kammerspielében.) Október második felében a bécsi Kammerspielében szín­­rekerül Lengyel Menyhért Az angyal című új színdarabja, amelyben vendégként Darvas Lili játssza a női főszerepet. * (A Magyar Színház kilakoltatási pere.) Megemlékeztünk arról a perről, amelyet Szende Péter Pál dr. ügyvéd és a Magyar Színház Részvénytársaság indítottak Juhi Marcell dr., a Magyar Színház bérlője ellen. A zárgondnok és a részvénytársaság ugyanis rögtöni hatállyal fölmondott Juhi Ma­rcellnek azon a címen, hogy szerződésszerű kötelezettségeinek nem tett ele­get. Annak idején Gecsey királyi járásbíró tár­gyalta az ügyet, aki előtt Pongrácz Jenő dr., Juhi Marcell ügyvédje azt fejtegette, hogy a felmondás nem szabályszerű, súlyos forma­hibákban szenved, ezenfelül érdemi okokból sem áll meg a kereset, mert Judi mindama kötele­zettségeknek, amelyek őt a szerződés szerint ter­helik, eleget tett. Határozathozatalra Gecsey bírónál nem került a sor, mert a bíró szabad­ságra ment és az ügy tárgyalásának folytatá­sát szeptemberre tűzte ki. A zárgondnok és a Magyar Színház Részvénytársaság kérvényt ad­tak be a központi járásbíróság elnökéhez, hogy Gecsey bíró akadályoztatása folytán más bíró­nak osszák ki a darabot. Minthogy a lakás­ügyi csoport bírái közül csak Korbély Géza járásbíró nincs szabadságon, neki osztotta ki a központi járásbíróság elnöke a Magyar Szín­ház kilakoltatási perét. Korbély járásbíró az ira­tok átvétele után kitűzte a tárgyalást. Szer­dán kézbesítették Szende Péter Pál ügyvéd­nek és Pongrácz Jenő ügyvédnek, Judi Mar­cell képviselőjének a bíróság végzését, mely szerint a tárgyalás augusztus 12-ik napján déli 12 órakor lesz. Színházi körökben érdeklődés­sel várják az ügy kimenetelét és az a vélemény, hogy augusztus 12-én sem kerül ítéletre a sor, mert az ítéletet hosszú bizonyítási eljárásnak kell megelőznie. * (Magyar zeneszerző dalai külföldön.) Van­nay János nagykanizsai zenedei igazgatónak, a te­hetséges magyar zeneszerzőnek finom muzsikájú dalai legutóbb Varsóban, Lahtiban, Oslóban (Norvégia), Svalandburgban (Dánia), Stuttgart­ban kerültek bemutatásra jónevű énekesek műsorá­ban. A budapesti rádió hangversenyein is sűrűn szerepelnek. A dalok szövegét Hegyaljai Kiss Géza írta és Jássay Margit fordította németre. A Fan­­nay—Hegyaljai-dalok I. és II. füzete Bárd Fe­renc kiadásában jelent meg. * (Ódapályázat a sárospataki főiskola jubi­leumára.) A sárospataki református főiskola közeljövőben tartandó­­ jubileumára a rendezőség oda­ pályázatot, hirdetett. A beérkezett verseket most bírálta meg a bizottság, amelyben helyet fog­laltak: Horváth János dr. egyetemi tanár, Harsá­nyi Zsolt, Áprily L­ajos, és Kovák Sándor, a sáros­pataki gimnázium tanára. Az első díjat Szabó Ílászló amerikai fran­klini ref.­ lelkész, a második díjat Szigetiiy Ferenc sajószentpéteri református lelkész kapta. Dicséretben részesítették másik két vers szerzőit, Makay Kálmán alsóvadászi reformá­tus lelkészt és Gulyás József dr. református főis­kolai tanárt. FILM Nyugati vándorok A Nyugati vándorok ,mintegy száz esztendő­vel ezelőtt indultak útnak Amerika keleti részé­ből nyugatnak, hogy új hazát keressenek. A hosszú és küzdelmes út fáradtságát, izgalmát, szépségét kívánta megörökíteni a Fo­r-filmváll­­­a­latnak ez, az idei szezonban első, nagyszabású filmje, amelyet ma délelőtt a Kamara Mozgóban mutattak be a szakközönség előtt. Ma, amikor az expedíciós filmek divatját él­jük, bizonnyal jogos érdeklődésre tarthat szá­mot ez a film, amelynek főszerepét a kitűnő Theo Schall játssza, Marion Lessing és A mohi Kor­ff partnereként. A rendezés nehéz, egyben sikerült munkáját Raul Walsh végezte. A mindvégig németül beszélő filmet a szín­házat zsúfolásig megtöltő publikum nagy érdek­lődéssel kísérte, sőt meg is tapsolta. r Filmszínházak műsora Fornin Fin­szí­nh­ísz (IV., Kossuth Lajos­ utca 18. Telefon Aut. 8­17—07 és 895—43. Ötödik hétre prolongálva: Bécsi via asszonyok. Vidám történet a régi császárvárosból. Rendezte Bogáry Géza, zenéjét Róbert Stolz. Főszereplő: Willy Forst. — Paramount Kanpos és Magyar híradó. Előadá­sok szombat kivételével hétköznapokon 5, egy­negyed 8 és fél 10 órakor, szombat, vasár- és ünnepnapokon 4, 8, 8 és 10 órakor. Orion Sim­k­ás (Eskö-út 1. Tel.: Aut. 831—02 és 812—30): Az Erdészleány. Derett 10 felvonásban. Főszereplők: Oscar Karlweiss, Halmay Tibor, Paul Richter. — Miki rajzfilm. — Hiradó. — Előadások kezdete fél 6. fél 8. fél 10; vasárnap fél 4. fél 6. fél 8. fél 10. Radius-Metro Filmpalota (VI., Nagymező­ utca 22—24. Telefon: Automata 220—98. 292—50). A gyönyör gyermekei. (Lawrence Gray, Helen Johnson, Benny Rubin. — Kizárólagos jog­gal prolongálva: A levepó hősei. (Bleriottól End­­reszékig.) — Bimbó hajóskapitány lesz. (Rajzos trükkfilm.) Metro-Goldwyn-Mayer világhiradó. — Jdapyar hiradó. Előadások 2—6-ig folytatólagosak, azután 6. 8. 10 órakor, vasárnap 1—4-ig folyta­tólagosak, azután 4. 8. 8. 10 órakor. A nézőtér 15 fokkal hűvösebb az utcánál. Ufu Filmszínház (Teréz­ körút 60. szám. Telefon: Automata 197—67 és Automata 197—68). Elvesztettem a babámat. Filmoperett 4 színpadi és 4 filmrészben. Fellépnek: Kun Magda, Szik­lai József, Radó Sándor és Werbőczy fia. — Előadások kezdete hétköznap: fél 8 és fél 10 órakor, vasárnap és ünnepnap: fél 6, fél 8 és fél 10 órakor. .. __. u . Itéletkivonat: A m kir. belügyminisztérium­ban szervezett kihágási Tanács, 1931. évi február bő 4. napján tartott ülésében hozott 565/1931. számú ítéletével Krakler Ferenc budapesti (VII. ker., Damjanich­ u. 38. sz. lakost, mint a MÁV. al­kalmazottai Fogyasztási és Takarék Szövetkezete a ,.Konzum“ üzletigazgatóját, mesterségesen fes­tett málnaszörpnek az előírt jelzés nélkül való forgalombahozatalával elkövetett s az 1895. évi XLVI. t.-c. 4 f-ába ütköző kihágás miatt, 10 (tíz) pengő pénzbüntetéssel, annak behajthatatlansága esetén 1 (egy) napi elzárással büntette és elren­delte, hogy a harmadfokú ítélet jogerőre emelke­dése után közérdekű rendelkezéseket tartalmazó rövid kivonatban terhelt költségén a Budapesti Hírlap című napilapban egy ízben közzéteendő. Budapesten, 1931 július hó 17-én. Olvashatatlan aláírás, h. X. ker. elöljáró, rendőri büntető bíró. Hunyady Erzsébet: Télire való befőzések 124 recept. Ára 80 fillér. Budapesti Hírlap könyvesboltjában Vill., József­ körút 5. A Népszövetség legújabb kiadványai Journal Officies. XII évf. 5. szám. 1931. 757—1­936­­. 9.— pengő. Évi előfizetés, 12 szám és index 74.— pengő. Restim­é Mensuel des Travaux de la Société des Nations. Vol. XI. kötet. 5. szám. 1931 május. A Népszövetség munkásságának havi jelentése. A Tanács 63. ülése. 173—223 l. —.50 pengő. Évi előfizetés, 12 szám 5 — pengő. Bulletin Mensuel de Statistique. XII. évf. XII. kötet. 5. szám. 1931. 181—2241. 1.75 pengő. Függelék: Mezőgazdasági termelés. Évi előfize­tés, 12 szám 20.— pengő. Rapport Epidémiologique Mensuel de la Sec­­tion d'Aygiene du Secrétariat. X. évf. 4. szám. 1931 április. 137—172 1. 1­ 75 pengő. A sárgaláz 1927­—1931 elejéig. Évi előfizetés, 12 szám 20.— pengő. Bélévé Epidémiologique­ Hibdomadaire. VI. év­folyam. 23—26. szám. 1931 június. 331—386­­. Évi előfizetés, 12 szám 25.— pengő. Liste Mensuelle d'Articles Sélectionnés. III. év­­folyam. III. kötet. 1931 június. 161—200­1. 4.— pengő. Répertoire de Traités Internationaux et d'Ac­­tes Législatifs. II. évfolyam. 6. szám. 1931 jún. 53—64­­. 2.— pengő. Évi előfizetés: 12 szám 20.— pengő. GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI SZAKOSZTÁLY Memorandum, sur le Commerce International et sur le Balances des Paiements 1927—29. II. kötet. 234 1. 7.50 prige. (Emlékirat a Nem­­zetközi kereskedelemről és fizetési mérlegről, az 1927—29. években.) — Úgyszólván teljes becs­lése a nemzetközi fizetségeknek, 29 állam a nem­zetközi áru- és tőkeforgalmára vonatkoztatva , a fenti adatok kiszámításánál alkalmazott mód­szerek. Az általános rész összefoglalja a hosszú- és rövidlejáratú tőkék, kamatok és osztalékok, arany etc. nemzetközi forgalmát. Néhány jelen­tékenyebb állam arany- és árfolyamhullámzásá­nak statisztikai adatai havi jelentések alapján lettek összeállítva és feldolgozva. Documents Sélectionnés sur la Distribution de l'Or soumis a la Célé de l’Or du Comité Finan­­cier. A Pénzügyi Bizottság arany-szakosztálya elé terjesztett adatok az arany eloszlásáról. 691. 2 grafikon és melléklet. Az arany legújabb áram­lására négy memorandumot tartalmaz: A­f falion: Az arany Franciaország felé való áramlásénak okai és hatása. Bruins: Az arany be- és kiáram­lása 1921 óta. Gregory: Az arany be- és ki­áramlásának oka Nagybritanniában 1925—29. Roberts: Az arany ■ be- és kiáramlása az Ame­rikai Egyesült Államokban az 1914—29. évek­ben és azok hatása. ' —­­ Memorandum relatif au réglement pacifique des différends internationaux en matiere éco­­nomique et plus particulierement en matiere commerciale et douaniere. Emlékirat a nemzet­közi gazdasági, főképpen pedig kereskedelmi és vámdifferenciák békés elntézésére. 76­­.. 3.— P. Comptes Binduts de la Deuxieme Conférence Internationale en vued, d’une Action Économiqu­e Concertée. (Deuxieme session.) Egységes gazda­sági akció tárgyában tartott második nemzetközi konferencia jelentése. (Második ülés.) 1931 március 16—18. 38­1. 2.— pengő. SZOCIÁLIS KÉRDÉSEK Comité de la Protection de VEnfance. Gyer­mekvédelmi bizottság. A hetedik ülés jegyző­könyve. (Genf, 1931 április 14—20.) 581. 3.— P. JOGI KÉRDÉSEK Codification Progressive du Droit International, A Nemzetközi Jog fokozatos kodifikációja. Az egyes államok megjegyzései. I. sorozat. 10­1. —.50 pengő. LEFEGVEREZÉS A fegyver- és municiókereskedelem statisztikai évkönyve. 7. évfolyam. 1931. 438­­. 20.— pengő. AZ ÓPIUM ÉS EGYÉB ÁRTALMAS DROGÚAK FORGALMA A bódítószerek gyártásának korlátozása tárgyá­ban tartott konferencia. A morfium, a diacetyl­­morfium és kokain nemzetközi kereskedelmének (1925—29) elemzése. II. rész. Általános elemzés. Morfium és Diacetylmorfium. 68 1. 3.— pengő. AZ INFORMÁCIÓS SZAKOSZTÁLY KIADVÁNYAI L’Année de la Société des Nations. (1929— 1930.) 208 1. 1.— pengő.

Next