Budapesti Hírlap, 1932. március (52. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-10 / 57. szám

1932. MÁRCIUS 10. CSÜTÖRTÖK B.H. Emlékezés Béldi Ákos grófra KOLOZSVÁR, március ha Béldi Ákos gróf édes atyja, Béldi Ferenc gróf 1861-ben, a kérész életű alkotmányos idő alatt Kolozs megye főispánja volt. Az ő főispánságá­­val kapcsolatban hozza Kolozs vármegye azt a határozatot, hogy „Miután a Gróf Főispány Őméltósága egyszer, 1848-ban letett hivatalos es­küjéhez hű maradt, s bevallott politikai elveit s tanúsított jellemit nem csak meg nem tagadta, de sőt azokban szilárd ragaszkodásának köz­­tudatila fényes bizonyságát adta, az eskütétel •161 a képviselő bizottmány által felmentetett." — Negyvennégy esztendő múltán, ott voltara. Kolozs megyének apza az izgalmas gyűlésén (1905 nov. 3.), midőn az alkotmány nélkül­i kormány kinevezett főispánja megkísértette . Iktatását Békli Ákos gróf persze már előbb, okt. 21-én adta be lemondását és ezen a gyűlésen fájdalmas keserűséggel búcsúztatták el. A me­gyei ellenzék egyik vezére, Szereday Aladár saj­nálattal vette tudomásul a megye érdemes főis­pánjának fölmentését s indítványozta, hogy a megye sajnálkozásának adjon hozzá méltó mó­don kifejezést. A főispáni állás bizalmi állás s a főispán két irányban felelős: egyrészről a kor­mánynak, de elsősorban hazafias lelkiismereté­nek. Csak az a főispán távozhatok fölemelt fő­vel a helyéről, aki képes volt mindkét kötelessé­gének megfelelni. Béldi gróf ilyen főispán volt. Az ő működésének ideje alatt a közigazgatás jól fimnkcionált s a párttusáknak nyoma sem volt... Ezt a főispáni széket nem érte soha mocsok, mert a távozó főispán elődei is hazafiasak voltak... Mindenkit, aki a teremben van, elfogja a bánat, ha arra gondol, hogy Béldi Ákos távozik s csak az enyhíti a bánatot, hogy azért távozik, mert nem akarta ennek az alkotmányt kijátszó kor­mánynak továbbra is rendelkezésére bocsátani munkásságát. Indítványozza, hogy a távozó fő­ispán érdemeit foglalják jegyzőkönyvbe, hogy lássák az utódok is, miként kell viselkedniök... indítványozza továbbá, hogy a távozó főispán arcképét festessék meg a közgyűlés részére. A közgyűlés tomboló lelkesedéssel egyhangúlag emelte határozattá az indítványt. A gazdálkodó, mintagazdaságot teremtő Béldi Ákost, negyvenkét éves korában, 1888-ban nevez­ték ki Jósika Samu lemondása után főispánnak Kolozsvárra és Kolozs megyébe. A megyében csakugyan nem volt politikai pártoskodás, saj­nos, annál több volt a városnál. Közel tizennyolc évi főispánsága összeesik Kolozsvárnak azzal a nevezetes korszakával, midőn ódon, szép városból átalakult úgynevezett modern várossá. Festői bástyáit, a Bethlen-bástya kivételével, melyet erős harcokkal kellett megvédenünk, már jóval előbb lerombolták. A várost pedig el kel­lett látni új kaszárnyákkal, járdákkal, közvilá­­gításs­al, vízvezetékkel és csatornázással, új vas­híddal, új vágóhíddal és egész sereg más intéz­ménnyel, melyekért egyenként és összesen sokat kellett dolgoznia, fáradnia és­­ tűrnie is a fő­ispánnak. A Mátyás-szobor is főispánsága alatt létesült, leleplezése is, mely ellenzéki ízléstelen tüntetések miatt­ nem volt izgalmak nélkül való, szintén Béldi Ákos gróf főispáni kormányzata alatt folyt le. A városnál kemény és kíméletlen pártharcok folytak, kivált Apáthy István és tár­sainak vezetésével, sajnos, nem egy in­tézmény kárára, a földgázát például ilyen pártcsata miatt nem kaptuk meg. Soha nem láttam haragudni Béldi Ákos grófot, mindig finom és nyugodt volt. Beszélni nem sze­retett, szónokolni nem szokott. Azt hiszem, ösz­­szes ilyen városi szónoklatait — nem számítva ünnepélyek, így a millénium alatt mondott ün­nepi beszédeit — a következőkben foglalhatom össze. Ott voltam a város egyik gyűlésén, mikor trz egyik ellenzéki fővezér a szokottnál hosszabb, feleslegesebb és gorombább beszédet menny­dörögte a kormányelnök személye ellen. Ekkor aztán pillanatra abbahagyta nyugalma Béldi Ákos grófot. Csodálkozásunkra csengetett és a következő beszédet mondta: — Kérném, nem rágalmazni ! Ellenben dolgozni, azt tudott. Töméntelen egyesület dolgában jutott ideje és munkája. Bethlen Gábor gróf halála után az EMKE köz­felkiáltással választotta elnökének, mely tisztében e házakra menő üléseken kellett aztán elnökölnie. A színháznak is intendánsa volt darab ideig. A zenekonzervatóriumnak 1897—99-ig elnöke volt. Rengeteg munkát végzett, mindig derűs köteles­­ségtudással, férfias állhatatossággal és humánus jósággal. Pár évtizede, hogy Kolozsvárról Buda-p­estre költözött. Késő aggságában, pár év előtt ólálkoztam­ vele az utcán, itt Kolozsvárt. A régi, elegáns, nyugodt és kedves gavallér volt. Öregnek talán, de aggastyánnak éppen nem látszott. Neve nemcsak nemzetségének ragyogó alakjai közt fog fennmaradni és rövid ideig, míg élünk, a mi Szíveinkben, azokéban, akik mellette figyelemmel kísérhették kitartó és önzetlen munkáját. Ennek, az egykor Kincses Kolozsvárnak, mely már a török rablások és sarcolások alatt elszegényed­vén, legnagyobb kincsei becsületes, hazafias és emberséges emberei maradtak. Béldi Ákos gróf egyik legértékesebb ily kincse volt és marad em­lékezete is. Ám Kolozsvár város, Kolozs megye fe Erdély története elismeréssel fogja nevét em­líteni. Gyalul Farkas Újabb kommunista mozgalmat leplezett le a rendőrség Őrizetbe vették Tamás Aladárt, a 100% című szélsőséges lap szerkesztőjét A főkapitányság politikai nyomozó főcso­portja, illetve az Országos Politikai Rendészet Hetényi Imre dr. főkapitányhelyettes irányításá­val hetekig tartó munka után újabb veszedelmes­nek látszó kommunista mozgolódást leplezett le és tett ártalmatlanná. A rendőrség megállapította, hogy Tamás Ala­dár a 100% című szélsőséges lap szerkesztője, akinek a neve kommunista ügyekkel kapcsolat­ban már máskor is szerepelt, ismét szélsőséges mozgalomban vett részt. Figyelni kezdtek és ki­derült, hogy Tamás összeköttetésben áll Ruzsinkó Mihály és Nagy Pál földmunkásokkal, valamint Medgyes Nagy Ivt­án szabósegédidel, akik közül Nagy Pál legutóbb Moszkvában járt és részt vett a kommunisták nemzetközi kongresszusán. Ta­másék a bányászokat és földmunk­ásokat akarták megszervezni és a 101% szerkesztője időnkint repülőpostán jelentéseket küldött Bécsbe a kom­munista párt külügyi bizottságának, azonkívül tervbe vették, hogy kommunista irányzatú pa­­rasztújságot alapítanak A politikai osztály emberei, mikor már ele­gendő bizonyíték vett a kezükben, rajtuk ütöttek és előállították őket a főkapitányságra. Szerdán fejezték be a kihallgatásukat, azután átadták őket a bűnügyi osztálynak, ahol majd döntenek további sorsukról. A japánok most már Nankingig akarnak előrenyomulni SANGHAI, márc. 9. Most már kétségtelen, hogy a japán haderők Sanghai elfoglalása után egészen Nankingig akarnak előnyomulni. Yoshizawa japán külügy­miniszter szerdán délelőtt közölte a miniszter­­tanáccsal, hogy­ miután a kínai kormány vissza­utasította a japán javaslatokat és nem haj­landó közvetlen tárgyalásokra a japán kor­mánnyal a béke megkötése ügyében, amíg a japán csapatok nem ürítik ki a megszállt kínai területet, szükségessé vált, hogy Japán újabb nyomást alkalmazzon. A minisztertanács utasí­totta a sanghai japán főparancnokságot, hogy folytassa az előnyomulást a sanghai—nankingi vasútvonal mentén és kergesse vissza a kínai csapatokat Nanking mögé. Sanghaiban tovább folyik a csapatok partraszállítása. A japánok támadó szándékát bizonyítja az a körülmény is, hogy az utóbbi napokban nagyon sok ágyú és tüzérség érkezett Sanghaiba. Az Exchange Telegraph szerint Sirokava tá­bornok, a japán haderők főparancsnoka, ötven­ezer főnyi kínai megerősítés előnyomulásáról tartva, újabb ultimátumot intézett a kínaiakhoz, amelyben az ellenségeskedések megújításával fe­nyegetőzik, ha a kínaiak nem vonulnak vissza további öt mérföldnyire. Sanghai főpolgármestere értesítette a japán főkonzult, hogy a kínai köz­biztonsági és köz­egészségügyi szervek újból megkezdik tevékeny­ségüket Lapejben. Azt hiszik, hogy a főpolgár­mester ezzel igyekszik kipuhatolni, hogy milyen álláspontot foglalna el Japán a kínai közigaz­gatási szerveknek Lapejbe való visszatérésével szemben. Pu-Yi volt kínai császár a független Mandzsúria államfője LONDON, márc. 9. A nyilvánosság teljes kizárásával iktatták be ünnepiesen hivatalába a mai napon Pu-Yit, a volt kínai császárt a független Mandzsúria­ ál­­lam államfői tisztébe. Az új államfő neve ez­után Mandzsu Kuo lesz. Az eskütételnél össze­sen 45 személyiség volt jelen, köztük az új ál­lam főméltóságai és 15 japán előkelőség. Ucseda gróf, a délmandzsúriai vasút japán igazgatója az eskütétel után üdvözlő beszédet intézett az rij államfőhöz. A Reuter-iroda szerint a beiktatás a régi mandzsu dinasztia részleges restaurációjának te­kinthető és eltekintve a szenvedett területi vesz­teségektől, a kínaiak ezt a lépést a mintegy húsz évvel ezelőtt kivívott köztársasági állam­forma komoly veszedelmének tekintik. Betegek ezrei ápolás nélkül Bakay professzor a kórházi elhelyezés nehézségeiről Az influenzajárvány alkalmából, amikor köz­­tudomás szerint a legnagyobb nehézségeket okozta a súlyos betegek kórházi elhelyezése is, férőhelyek h­íjján, megkérdeztük Bakay Lajos dr. egyetemi tanárt, a II. számú sebészeti kli­nika igazgatóját, aki a közelmúltban rendkívül érdekes előadást tartott e tárgyban a Magyar­­ország klinikáinak és kórházainak szövetsége ülésén, a kórházi beutalások nehézségeiről. Ba­kay professzor a következőket mondotta a Budapesti Hírlap munkatársának.­­ A kórházi férőhelyek kérdése csak az utóbbi időkben vált égető problémává, mert alig néhány évtizeddel ezelőtt még szinte kötél­lel kellett fogni a betegeket, hogy a kórházat megtöltsék, olyan nagyfokú volt az idegenkedés a kórházi ápolástól. Ma a legegyszerűbb nép­rétegek számára is komoly szükséglet a klinika és a kórház, egyrészt a szociális helyzetből ki­folyóan, másrészt, mert ma a csekélyebb mű­veltségű ember is átérzi, hogy a kórház sokkal több gyógyulási lehetőséget jelent, mint a többé-kevésbé hiányos otthoni ápolás.­­ Noha a mai idők nem alkalmasak arra, hogy új megoldásokról ábrándozzunk, mégis új feladatokra kell felkészülnünk, amelyeket az étel tornyosz elénk és amelyeknek a megvalósí­tására még a mai keretek között is törekednünk kell. Amikor erről beszélek, a betegeknek az a hatalmas tábora áll gondolatban előttem, akik­nek a kórházi elhelyezése társadalmi szükséges­ség: a nyomorékok, a csontgümőkórosak és a rákos betegek megszámlálhatatlan tábora.­­ A nyomorékok ezrei súlyos tehertétel a társadalom vállán, pedig közülük igen soknak a baján megfelelő, úgynevezett korrekciós mű­téttel segíteni lehetne. A műtét és az utána kö­vetkező, igaz, hogy hosszadalmas kezelés nem­csak a nyomorékok életeit könnyíti meg, hanem visszaadja őket ismét a társadalomnak, amely­ben ezután megfelelő munkakört tudnak betöl­teni. A németországi Krüppelfürsorge nyomo­rékok ezreitől szabadítja föl a közületeket és bőven visszatéríti a reájuk fordított pé­nzt.­­ A csontgü­mőkórosok száma sokkal na­gyobb, mint általában hinnénk. A statisztika szerint hazánkban mintegy tizenötezer csont­­güm­őkkóros van, azonban a klinikusok ezt a számot sokkal nagyobbra becsülik. Kétszeres jelentőséget ad a cson­tgümőkór kérdésnek az a tény, hogy legjobban az alföldi színtiszta ma­gyarság között pusztít ez a betegség. A csont­­gümőkóros nemcsak hogy igen nagy anyagi megterhelést jelent családjának, hanem egész környezetét állandóm veszélyezteti. Kórházi be­utalással fölszabadítjuk a beteg környezetét a fertőzés veszedelme alól, a betegen pedig segí­teni tudunk a sebészeti kezelés sokféleségével, a napfény-, kvarc- és röntgenkezelésekkel, ame­lyek igen jó eredményeket mutatnak.­­ A rákos betegek számát még hozzávetőleg sem tudjuk megmondani, csak annyit tudunk, hogy igen sokan vannak, amint a klinikai és kórházi ambulanciák és a boncolási jegyző­könyvek mutatják. Sokan azt­ állítják, hogy ez a betegség terjedőben van. A gyógyíthatatlan rák­beteg a legszánalomraméltóbb tagja a társa­dalomnak, mert hajlékra alig talál. Igaz, hogy ma még a rákkérdés nincs tökéletesen föltárva, mégis, a gyógyíthatatlan rákbetegen is tudunk segíteni, fájdalmait csillapítjuk, életét meg­hosszabbítjuk. Ezeknek föltétlenül helyet kell szorítanunk kórházainkban, ahol a gondos ápo­lás legalább elviselehető teszi életüket.­­ Ma a klinika és kórházi osztályvezetők a legsúlyosabb lelkiismeretbeli kérdés előtt állnak, mikor a jelentkező rászorulók tömegéből ki kell választaniuk azt, aki a megüresedett ágyat el­foglalhatja. k. m. dr. A szovjet kicseréli a dnyeszterparti román lakosságot BUKAREST, márc. 9. A szovjet megkezdte a Dny­eszter partja mel­lett levő román nemzetiségi lakosságú községek kilakoltatását. A lakosságot egyelőre ötven kilo­méterrel beljebb szállítják az ország belsejébe, ahonnan később Szibériába deportálják. He­lyettük a községekbe tiszta kommunista ér­zelmű lakosságot telepítenek. Az új lakosság a határvédelmet is el fogja látni. ... .. . s A budapesti, párisi, továbbá az összes osztrák, jugoszláv, holland és spanyol rádióállomások közvetítésében TUNGSRAM a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből TUNGSRAM HANGVERSENY MŰSOR: 1. Weiner Leó: Concertino, zongorán előadja..................... 2 Erkel Ferenc: „La Grance‘‘-írja a „Hu­nyadi László* című operából. Zenekari kísérettel énekli .... 3. Hubay Jenő dr.: Balletzene az v.Álarc* című operá­ból. Előadja a ....................... S x 0 n e t 4. Liszt Ferenc: Magyar Koronázási Mise Be­nedíctum. Zene- és ének­kar­ral. Hegedűszóló...................... Szopránszóló................... Altszó............................. Tenonzóló.......................... Basszusszóló....................... 3 Dohnányi Ernő dr.: Koraija Hun­ark­a. Előadja a.................................. Goldmark Károly: „Sába Királynője" a felvonásból Sulamah áriája. „Ő visszajő­. Zene- és ének­kari kísérettel énekli ............ Bartók Béla: Első sülte I. és V. tétel. Előadja a.................................. Kentner Lajos Németh Mária Budapesti Hangverseny­zenekar Hubay Jenő dr. Németh Mária Gere Lola Laurisin Lajos Losonczy György Budapesti Hangverseny­zenekar Németh Mária Budapesti Hangverseny­zenekar A Budapesti Hangversenyzenekart és a Fővárosi Énekkart vezényli: Zsolt Nándor. G­yermekrabolás Szentesen SZENTES, márc. 9. A szentesi rendőrségen Boka Károly alsóréti gazdálkodó bejelentette tízéves Erzsébet leányai­nak eltűnését. Elmondta, hogy kislánya vasár­nap reggel a városba ment templomba s azóti nem­ tért vissza. Tegnap Boka levelet kapott, amelyben tudatják vele, h­ogy kislánya él, de nem adják vissza. A rendőrség széleskörű nyo­mozást indított. Nagy havazás Németországban BERLIN, márc. 9. Kedd este óta egész Németországban nagy hó­­zivatarok dúlnak. Főleg Bajorországból és Württembergből jelentenek nagy havazásokat. Württembergben az országutakon teljesen meg­akadt a forgalom. Göttinga városában az éjszaka megszűnt a villamos áramszolgáltatás, mert az áramvezetékre fagyott hó súlya alatt több he­lyen leszakadt a drót. Berlinben az utcákat szer­dán reggel vastag hótakaró bontotta. Pusztító hóviharok az Atlanti-óceán partvidékén NEW YORK, márc. 9. A nagyerejű hóviharok, különösen az Atlanti­óceán partvidékén nem csökkenő erővel tovább dúlnak. Két nap alatt ezen a vidéken az orkán 36 halálos áldozatot követelt. Nyolc parti gőzös van jelenleg végveszélyben a nyílt tengeren és ezeken a hajókon 184 matróz élete forog ve­szélyben-Newyo­rk­ államban tíz év óta nem volt olyan óriási hóesés, mint az utóbbi napokban. A havazás megrongálta a dombóvári villanyvezetéket DOMBÓVÁR,­márc. 9. Délután nagy havazás kezdődött, amely sú­lyosan megrongálta a villanyvezetékeket. Hosszú ideig teljes sötétség borult a városra.

Next