Budapesti Hírlap, 1932. április (52. évfolyam, 73-95. szám)
1932-04-17 / 84. szám
16 TURISTA ÉLET Vasárnapi kirándulások budapesti Orvosok Turista Egyesülete. Április 17. I. Börzsönyi-túra. — II. Vértes-túra. Mindkét túrára autóbuszjegyek előreválthatók szombaton délig. — III. Vác, Nagyszál, Katalin puszta, Magyarkut, Nógrádverőce. Találkozás reggel 8 óra 15 perckor a nyugati pályaudvarban. Magyar Munkások Turista Egyesülete. Április 17. Munkatúra a Vértesbe. 1. Találkozás 16-án 17.30 órakor a Kelenföldi pályaudvarban. 2. Találkozás 21.30 órakor a Kelenföldi pályaudvarban. Tívós Atlétikai Club turista szakosztálya. Április 17. 1. Pomáz, Szurdok, Pilisszentkereszt, Dobogókő, Mexico, Pilisszentlélek, Esztergom. Találkozás szombaton este 8 órakor a Pálffy-téren. ■— Debrecen, (Hortobágy). Találkozás vasárnap 7.15 órakor a Nyugati pályaudvarban. — 2. Pomáz Salabasina, Bükkipuszta, Dobogókő, Dömös. Találkozás 0 órakor a Pálffy-téren. — 3. Szarvas, Budakeszi, Máriamakk, Csillebérc, Farkasrét. Találkozás 8 órakor a Banán-toronynál. * Hírek. Az MTE Zsigmondyak Társasága vaskapui kirándulásával kapcsolatban április 17-én Pilisszentkeresztre autóbuszt indít. Indulás 7.30 órakor a Merán-szállótól. Jelentkezés telefonon 84—55. — A Magyar Turista Egyesület május 14, 15. és 16. napján kirándulást rendez Sopronba és a környékbeli hegyekbe. (Mattersburg, Fraknó, Savanyúkút, Sopron megtekintése). összes költség, elszállásolást és élelmezést is beleértve, 30—32 pengő. Jelentkezés legkésőbb május 4-ig az MTE titkári hivatalában (IV., Aranykéz u. 6. III). * Turista-pályázatok. A Magyar Turista Egyesület három pályázatot írt ki. Az irodalmi pályázat tárgya magashegyi vagy középhegyi kirándulás leírása, esetleg a turistasággal kapcsolatos más szépirodalmi mű. Díjak 30 P., 20 P. és 10 P. A titkos pályázaton egy szerző több művel is résztvehet. A diákok turistairodalmi pályázatának tárgya középhegységi kirándulás, vagy más turista- és cserkészélmény leírása. A díjazás 20 P, 10 P és 10 P. A fényképpályázatra lehetőleg magyar vonatkozású turistasággal kapcsolatos fényképfelvételek küldhetők be. A három díj összege 60 %. Mindhárom pályázatra a szerző nevét és címét jeligés levélben küldte be az MTE titkári hivatalához (IV., Aranykéz utca 6.). Határidő május 1. AUTC * Gépjárműtanács Ausztriában. Bécsben a napokban tartotta alakuló ülését a Gépjárműtanács, amely a gépjárműtörvény alapján az osztrák Kereskedelmi Minisztérium tanácsadó szerve lesz. Az alakuló ülésen az osztrák kereskedelmi miniszter elnökölt. A tisztikar megválasztása után elfogadta a kereskedelmi minisztérium által kidolgozott ügyrendet. A tanács tagjai: Kurz Marton dr. és Forstner Ágost képviselő, Kresse József dr., az osztrák autógyárosok szövetségének elnöke és Spitzer Arnold, az osztrák Touring Club alelnöke. * Nemzetközi motorkerékpárkongresszus Bécsben. A Federation Internationale des Club Motoeyklistes ülései ez év tavaszán Bécsben lesznek. A konferencián képviselteti magát Anglia, Franciaország, Németország, Hollandia, Olaszország, Lengyelország, Svédország, Svájc, Dánia, Belgium, Ausztria és Magyarország. * Amerikaiak körutazása Európában. Idegenforgalmi szerveink arról értesítenek, hogy az amerikaiak ez év nyarán 70 autóbuszt hoznak át az óceánon, amely kocsikkal európai körutazást fognak tenni. Eddig 24 olyan autóbuszt jelentettek be idegenforgalmi irodáinknak, amelyek a körutazás folyamán Magyarországot is bejárják. * Használt automobilok adójának leszállítása — Németországban. Érdekes törvényjavaslatot fogadott el a német birodalmi gyűlés. Harminchárom százalékkal csökkentette az 5 évi használatot meghaladó három és fél liternél magasabb hengerűrtartalmú gépkocsik adóját, hogy ezáltal megkönynyítse a drága kocsik vételét a fuvarozók részére, akik eddig a magas adók miatt tartózkodtak a nagy kocsik vételétől. * Simcock táti rekordkísérletét a jövő hétre halasztották. Simcock angol autóversenyző megállapodott a KMAC-cal, hogy ma reggel a budapest—bécsi országút Tát melletti betonszakaszán megkísérli Wright motorkerékpáros gyorsasági világrekordjának a megdöntését. A ICMAC minden előkészületet megtett a kísérlet végrehajtására, reggel 6 órától déli 12 óráig lezáratta az útszakaszt, felszereltette a sebességmérőt és a tábori telefont. Simcock azonban délután 1 óráig nem jelent meg a helyszínen, mire a KMAC megbízottai mindent leszereltettek és visszatértek Budapestre. Később a KMAC budapesti irodájába telefonértesítés érkezett Bécsből, hogy Simcock, aki reggel 6 órára ígérkezett Tátra, éjfél után teherautón, amelyen gépét szállította, elindult Bécsből, de nem messze az osztrák fővárostól defektus érte a teherautót, úgyhogy kénytelen volt visszafordulni. Simcock csak későn délelőtt tudott újból elindulni Bécsből s így csak délután érkezett Budapestre.A KMAC azonnal megtett minden szükséges lépést, hogy a rekordkísérletet minél előbb megtarthassák; erre, valószínű, a jövő hét közepetáján kerül sor. Legújabb tavaszi és nyári külföldi divatlapok érkeztek. Árak: 1.20, 1.80, 2.40, 3.—, 4., 4.40, 4.50. Bérmentesítési díj laponként —.30 fillér. Kaphatók a BUDAPESTI HÍRLAP könyvesbulijában József körút 5. B. H. 1932. Április 17, vasárnap 1 KÖXDAZDASAO Gyors és mohó kartell-árdrágítás fenyegeti a földművelési kormány gyümölcstermesztési akcióját írta Széchenyi Károly gróf Az utóbbi időben sokszor lehet hallani, hogy a termelést át kell alakítani Magyarországnak, mint agrárállamnak, át kell térnie az ősterményeken kívül olyan termelési ágazatokra, melyek az export lehetőségeit jobban magukban rejtik. Mindenesetre, a mai földrajzi helyzet mellett jogosan nevezhetjük magunkat mezőgazdasági államnak, mert exportunk csaknem teljesen gabonaneműekből tevődik össze. Ezek külföldön való elhelyezése, sajnos, évről évre nagyobb nehézséggel jár, aminek egyik elsőrangú oka az, hogy az ősterményekben, főképpen pedig búzában, túltermelés állott elő, ami aztán mezőgazdasági téren megtette hatását. Ez, sajnos, leginkább nálunk észlelhető, és így termelésünk mikénti alakulása a jövőben, kimondhatatlan fontossággal, majdnem azt mondhatni, életfontossággal bír. Többféle terv merült fel, hogy mily módon kellene a mezőgazdasági termelést módosítani és lehetőleg olyan termelési tervet kidolgozni és a földműves közönséggel megkedveltetni, mely a jövőben ne mondjon csődöt és tényleg köményítsen, ha nem is máról holnapra. A megkedveltetés kérdésénél meg kell állnunk egy pillanatra. Ez nem is olyan egyszerű, mert a magyar földműves nép, mely generációkon át, úgyszólván, történelmünk fennállása óta, búzatermeléssel foglalkozott, hű ragaszkodással viseltetik a termelés ezen ágazatához. Ennél mi sem érthetőbb, hiszen országunkban ősidőktől fogva a búza volt mezőgazdaságunk legnemesebb produktuma. Minőségileg a legújabb időkig, kivéve a Manitóbát, utolérhetetlen és mennyiségi szempontból földtani, valamint éghajlati viszonyaink kitűnően megfelelnek. Alig hihető a szomorú való, hogy a technika szédületes fejlődésével, azelőtt irdatlan vidékek millió és millió holdja művelhetővé vált és a magyar búza már nem az a keresett cikk a világpiacon, ami volt, sőt minőségileg is sajnos, visszaesést mutat. Ez utóbbi ugyan, meggyőződésem szerint, csak átmeneti jelenség és országunk területén a tiszai búzák rövidesen ismét a régi színvonalra fognak feljavulni. Mindazonáltal kelletlenül és bármily fájó legyen is, de meg kell állapítani, hogy a mai arányban folytatott búzatermelésnek nincs létjogosultsága. Ezzel a gondolattal karöltve sokat emlegették már a rendszeresebb és egyöntetűbb gyümölcstelepítést. Ez egyfelől nem von el túl sok termőföldet, sőt a köztes termelés folytatásával addig, hog a fa érdeke azt megkívánja, még kevesebbet. Másrészt komoly exportlehetőséget tartalmaz, mert a magyar gyümölcs zamatja messze felülmúlja az amerikai gyümölcsét, mely pedig elárasztja Európát és így, ha féregmentes, hibátlan gyümölcsárat állítunk elő, semmi ok sincs, hogy ne lehessünk versenyképesek. Kiváló szakértők ismételten nyilatkoztak, hogy földtani viszonyaink is alkalmasak. Mellette szól az is, hogy földműves népünk az előjelek után ítélve, a termelés ezen ágazata iránt rokonszenvet érez és szívesen foglalkozik gyümölcstelepítés gondolatával. Végül, rendkívüli a szociálpolitikai jelentősége. Gyümölccsel betelepített területnek szakszerű kezelése esetén, — márpedig úgy a haszon, mint a közcél érdekében, ezt kell alapul venni, — sokkal több munkaerőre van szükség, mint ugyanannak a területnek egyszerű mezőgazdasági megmunkálásánál. Ha tehát a rendszeres telepítés gondolatát ezen szempontot is figyelembe véve hajták végre, lehetőleg azokon a vidékeken, melyek lakossága a munkaalkalom hiányát leginkább érzi, úgy a terv csak fokozódik értékében. A földmívelésügyi minisztérium szakközegei is nagy munkát fejtenek ki e gondolat mellett és igyekeznek szakszerű jótanáccsal ellátni azokat, kik ezzel foglalkozni kívánnak. A pomológiai bizottság az országot 64 termelési körzetre osztotta fel, megállapítva azt, hogy az egyes vidékeken mely gyümölcsnemek, illetve fajták telepíthetők a legcélravezetőbben. A helyzetkép tehát az, hogy országunkban a gyümölcstermelés nagyobb arányokat fog ölteni. Éppen ezért kötelességemnek tartom felhívni úgy a hivatalos, mint a közfigyelmet egy legutóbb tudomásomra jutott körülményre, mely, ha ez időszerint nem is, de a jövőben lényeges veszélyt rejt magában. Azt hiszem, mindnyájan megegyezünk abban, hogy csak úgy érdemes a költséges gyümölcstelepítéseket elvégezni, ha azokat aztán fenn is tartjuk. Ez azt jelenti, hogy a szükséges védőszereket mindenképpen megadjuk fáinknak, mert különben nem versenyezhetünk a tökéletességig egyforma és hibátlan külföldi áruval. A gyümölcsfa, neme és fajtája szerint az öt-hathetedik évben válik termőképessé, amikor is bőségesen megjutalmazza a termelőt, de mindenesetre nem átmeneti, hanem hosszú évekre szóló befektetésről van szó, melyet nem lehet egyik évben elkezdeni és a rákövetkezőben abbahagyni, mert már maga a telepítés is lényeges kiadást jelent. Azt lehetne mondani, hogy a tulajdonos a betelepítés után fájának bizonyos fokig rabja, mert, ha csak nem akar beteg és értéktelen fát felnevelni, elő kell, hogy teremtse a pénzt permetezési költségekre. A permetezés a gyümölcstermelés legfontosabb tényezője. Ezen anyagoknak egy része házilag is előállítható, de van sok olyan, melyet, mint kész preparátumot kell a vegyigyáraktól beszerezni. Ezek előállításával országunkban három gyár foglalkozik. A Chinoin, Krausz-Moskovits és az 1. G. Foirben Industrie magyarországi képviselete. Ezek, pár héttel ezelőtt kartellbe tömörültek. Kezdetben azt a látszatot igyekeztek kelteni, mintha ezen lépésük következménye az árak mérséklése lenne. Tényleg, egynémely szernél pár százalék olcsóbbodást mutatnak árjegyzékeik, viszont másoknál és pedig főképp annál, melyből országszinte legtöbb kell, mint pl. az ,funda“, a kartell árjegyzéke a múlttal szemben körülbelül 25—30%-os emelkedést mutat. Ha a kartellgazdálkodás a maga szisztémája szerint fogja a gyümölcstermelésben rejlő lehetőségeket kihasználni, úgy annak szomorú következményei lehetnek. Mindenesetre, ez az első lépés gondolkodóba ejti az embert. Azt, hogy földműves népünkkel előbb megkedveltessük, majd pedig, mikor a mezőgazdaság erre a termelési ágra nagyarányúan és rendszeresen berendezkedett, a telepítéseket elvégezte, kiszolgáltassuk egy a kartellgazdálkodás öncélú és egoisztikus politikát jónak, azt megtenni nem lehet. Ez csak súlyosbbítaná az általános helyzetet és könnyen túl- kiadásokba vinné a telepeseket. Ennek következménye az lesz, hogy pár év elmúltával már nem fogják tudni a szükséges permetezéseket elvégezni, fáikat magukra hagyják és harmadrendű, emberi táplálékra csaknem, de exportra meg teljesen alkalmatlan árut termelnek. Ezt az árut a világpiacon nem lehet majd elhelyezni és végzetes túlprodukció állhat elő, ami a nagyarányú gyümölcstermesztés gondolatát végleg kátyúba juttatná. Végeredménye a mezőgazdaság fokozottabb elszegényedése lesz. Ez a terv nagyobb jelentőségű a jövőre nézve, semhogy sikeres kivitelét ilyen körülmények veszélyeztethessék. A földművelésügyi kormánynak mindent el kellene követnie, hogy a telepítés lehetőségét megkönnyítse. Nagyon örvendetes volt a legutóbbi rendelete, mely a gyümölcsfák fokozottabb védelmét írja elő, ami viszont, természetesen, a védőszerek nagyobb igénylését jelenti. Csak kár, hogy a gyárak kartellbe tömörülése és árdrágítása ezt már néhány héttel megelőzte és mindjárt kihasználta. Nem néhány nagy telepről van szó, hanem a mezőgazdaság átalakításának gondolatmenetében értékes lehetőségeket magában rejtő termelési ágazat fokozásáról országszerte. Elsősorban a kisemberről, a törpebirtokosról van szó, akinek, ha megkedveli ezt a gondolatot, könnyen létkérdésévé válik a maga 25—30 fájának sikeres felnevelése. Ezt az országos érdeket nem szoríthatja háttérbe három gyár évi mérlegének feljavítása. Nem lehet a földművesosztályt belevinni egy ilyen mozgalomba, hogy aztán annak a bőrén, nyomorúságát fokozva, egy pár gyár meggazdagodjon. Máma, amikor az állam részint adókkal, részint egyéb eszközökkel az elképzelés határán felül benyúl a magángazdaságba, lehetetlen, hogy ne találhatná meg a módot, hogy a kartellba lépések következtében nem egyszer mutatkozó visszaéléseket megszüntesse. Hat százalék a hivatalos bankkamat A Magyar Nemzeti Bank főtanácsa ma egy százalékkal csökkentette a leszámítolási kamatot . A kincstári pénztárjegyeket, ha tőzsdén jegyzik kézizálogul elfogadják Amire a magyar gazdasági élet joggal számított, a hivatalos bankkamatláb leszállítása ma megtörtént. A döntés alapja tisztán gazdasági megfontolás volt. A miniszterelnök már néhány nappal ezelőtt kijelentette, hogy a kamatlábapasztás a magyar mezőgazdaság súlyos problémája, de hozzátette, hogy annak keresztülvitele bizonyos tárgyi adottságokkal függ össze. A pénzügyminiszter is aláhúzta expozéjában, hogy a diszkontpolitika szorosan összefügg a pénz értékállandóságával, amelynek megóvása a jegybank elsőrendű feladata. Hozzátette azonban, hogy akilátások reményt adnak a kamatcsökkentésnek a közeljövőben való keresztülvitelére. A döntés ma ebben az irányban megtörtént s miután tudott dolog, hogy a jegybank döntését nem a politika és nem érzelmi momentumok irányítják, a leszállítás ténye konkrét bizonyíték arra, hogy Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter tegnapi bizakodó kijelentései teljességgel jogosultak, mert tárgyilag megalapozottak voltak. A kamatcsökkentés elsősorban annak a körülménynek számbavételével történt, hogy az utóbbi napokban több pénzpiac foganatosított apasztó intézkedést. Legutóbb április 9-én a német jegybank 6 százalékról 5.5 százalékra, nyomban utána a cseh jegybank 6 százalékról 5.5 százalékra apasztotta leszámítolási kamatát. Korábban az angol jegybank gyors egymásutánban, kétszer hajtott végre rátacsökkentést, úgy, hogy jelenlegi kamattétele március 18 óta 3,5 százalék. A nemzetközi pénzpiacnak ez a jelensége tehát kedvezett a rátacsökkentésnek. De bizonnyal számbavette a jegybank főtanácsa azt a körülményt is, hogy csak az alacsony kamat tud könnyíteni a termelő körök terhein és csak ezen keresztül lehet megélénkíteni a gazdasági tevékenységet. A kamatlábcsökkentésről szóló hivatalos tájékoztatás így hangzik: A Magyar Nemzeti Bank főtanácsa április 16-án tartott ülésében elhatározta, hogy április 18-án kezdődő hatállyal a bank által váltók, közraktári zálogjegyek és értékpapírok leszámítolásánál alkalmazandó kamatlábak 7 százalékról 6 százalékra, a népszövetségi kölcsön kötvényeire, valamint az 1931. évi XXVI. törvénycikk 6. szakasza alapján kibocsátható állami pénztárjegyekre adott kölcsönöknél alkalmazandó kamatlábat 7 százalékról 6,4 százalékra mérsékli. A főtanács megállapította, hogy az említett pénztárjegyek, ha ezeket a budapesti tőzsdén hivatalosan jegyezni fogják, a kölcsönüzletben kézizálogul elfogadhatók. A rátaapasztás nagyon jó hatást keltett az összes érdekeltek körében. Schober Béla, a jegybank vezérigazgatója a történt döntéssel kapcsolatosan arra utal nyilatkozatában, hogy a kamatleszállítás a dolgok természete szerint nem jelenthet hitelkiterjesztést, vagy a hitelezési feltételekben olyan változást, amely szembekerülne a Nemzeti Banknak azzal a legfőbb célkitűzésével, hogy ellenáll minden infaltórikus törekvésnek. A bankárok felfogása visszatükröződik Emey Károlynak, a Pesti Hazai vezérigazgatójának nyilatkozatából, aki annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a történt intézkedés előmozdítja a termelést és hatását az egész hiteléletben éreztetni fogja. Nyilvánvaló, hogy most már sürgősen meghozza döntését az új helyzet alapján a Hitelügyi Tanács is. A mezőgazdaság körében különösen megértő visszhangra talál a rátaapasztás, mert a mezőgazdaság érzi elsősorban terhét a kamatoknak s itt minden enyhítés jótékonyan hat. je. Az év eleje óta szaporodnak a betétek A fővárosi intézetek betétállománya a januári 1.172'4 millióról március végéig 1.184'0 millió pengőre növekedett . A vidéki betétállomány nem változott A belföldi tőkeképződés üteme jól megfigyelhető a betétmozgalom alakulásán keresztül. Az elmúlt esztendőkben, a betétek bár lassú, de állandó növekedése azt mutatta, hogy a belföldi tőkeképződés megindult. Ennek eredményeként tavaly február végén a 12 vezető fővárosi intézet és a Postatakarék együttes takarék-, valamint folyószámlabetétei 1482,2 millió pengőt tettek, mely összegből 671.3 millió a takarékbetétekre és 810.9 millió a folyószámlabetétekre esett. Itt megakadt a betétek szaporodása és ettől kezdve állandóan csökkenés mutatkozik. A múlt év derekán, vagyis június végén a szóbanlévő intézetek betétállománya már csak 1414.3 millió pengőt tett és ez az összeg az esztendő végére leolvadt 1198.0 millióra. A csökkenés tehát fél esztendő alatt 216.3 millió pengő. A pénzintézeti kezelés alól elvont tőkék túlnyomó ■része ingatlan és egyéb befektetéssel kapcsolatosan más tartozások teljesítésére nyert felhasználást. A vidéki betétállomány alakulását ugyanebben az időszakban a 35 legnagyobb vidéki bank összesített adata szemlélteti. Ezeknek betétei a múlt év márciusában 154,2 millió pengőre rúgtak s ezek az év végén már csak 112,6 milliót tettek. Az új esztendőben azonban megfordult az irányzat és újra megindult a betétek szaporodása, különösen a fővárosi intézeteknél. A 12 legnagyobb fővárosi bank és a postatakarék betétei ugyanis január végén 1172.4 milliót tettek, februárban 1183.7 millióra és márciusban pedig 1184 millióra növekedtek. A 35 legnagyobb vidéki intézet betétállományában a növekedésnek a jeleit még nem lehet megfigyelni, az a tény azonban, hogy az év első negyedében ez az állomány nagyjából változatlanul a 107 millió pengős szinten mozgott, arra enged következtetni, hogy legalább megállott a betétek elszivárgása, ami szintén figyelemreméltó és megnyugtató jelenség. kényszer- és hadikölcsönt, valamint bármilyen értékpapírt magas áron vásárol és mindennemű felvilágosítással késsséggel szolgál Barnabank. Nádor u. 26. Telefonj 213-16, IOiS