Budapesti Hírlap, 1932. május (52. évfolyam, 96-118. szám)
1932-05-11 / 103. szám
10 ECIOARDASAO Felére csökkentették a telefon belépési, áthelyezési és átírási díjakat Lényeges könnyítések a távbeszélő díjszaásban és az üzletszabályzatban ! A kereskedelemügyi miniszter május 10-étől, amint jelentettük, a távbeszélő díjszabás egyes díjtételeit leszállította s a távbeszélő üzletszabályzatnak egyes korlátozó rendelkezéseit a változott viszonyokhoz képest módosította. A főbb változások röviden a következők: A belépési díj általában a budapesti hálózatban az eddigi ZS0 pengő helyett ISO pengő, a vidéki hálózatokban az eddigi 80 pengő helyett 48 pengő. A budapesti hálózatban az állomás egy héten belüli, soron kívüli bekapcsolásáért a díjszabásszerű egyéb díjakon felül az eddigi 60 pengő helyett 30 pengő jár, de csak abban az esetben, ha evvel a jelenkező az előtte már jelentkezetteket megelőzi. Az állomás házon belül való áthelyezési díja Budapesten 16—60 pengő helyett , vidéken 14 pengő helyett egységesen általában 10 pengő. A házon kívüli áthelyezés díja Budapesten 60—80 pengő helyett általában 40 pengő, vidéken 55 pengő és az ezen felüli építési hozzájárulás helyett általában 30 pengő. Az állomás átírási díja, ha az állomást az előfizető jogutódja veszi át, 30 pengő helyett 10 pengő, hatóságok, családtagok, rokonok között 30 pengő helyett 5 pengő. Ha az állomást az előfizetővel rokoni vagy jogutódlási viszonyban nem álló idegen veszi át, az átvevőnek a belépési díj felét kell megfizetnie. Az áthelyezéssel kapcsolatos átírásokért eddig szedett belépési díj megszűnt. A bérleti kötelezettség ideje úgy, mint eddig egy év, de ha a jelentkező előfizető a belépésidíjat és egyhavi használati díjat előre egy öszszegben megfizeti, egy hónapra is bérelheti az állomást. Ha a belépési díjat előre egy összegben, illetve két részletben, a használati díjakat pedig esedékességükkor fizeti meg, a kötelezettségi idő három, illetve hat hónap. A budapesti hálózatban eddig csak kísérletileg rendszeresített időszakos állomás a budapesti távíró, és távbeszélőigazgatóság által meghatározott területeken, de csak a nyári idényre bárki által bérelhető. Az ilyen állomásokért csak az első időszakban kell a belépési díjat megfizetni, a vezetéknek a következő nyári időszakra való fenntartásáért azonban 40 pengő díj jár. Ezzel szemben az alapdíj, illetőleg havonta legalább 50 beszélgetés díja csak hat hónapig fizetendő. A vidéki Ics . (1—100 előfizetővel bíró) hálózatokban a nyilvános jellegű helyiségekben bekapcsolt a bárki által használható állomás havi előfizetési díja 16 pengő helyett 6 pengő, az oly nyilvános állomások előfizetési díja pedig, amelyeknek használatáért az előfizető díjat szedhet, 16 pengő helyett 12 pengő. A díjleszállításnak nincs visszaható ereje. Csak a határidős piacon van ármozgás. A budapesti terménytőzsdén ma a határidős piaci árak elég változatos képet mutattak: a májusi búza 7 fillérrel, a júniusi 8 fillérrel olcsóbbodott zárlatig, holott az üzleti idő elején még némi áremelkedés jelentkezett. A rozs is határozottan lefelé tendált, mai vesztesége 15 fillért tett. A felmondás nagyon kicsiny keretek között folyik. Búzából semmit sem, rozsból mindössze 9 vagont jelentettek be szállításra. — A tengeri irányzata mára megfordult és májusra 30 filléres, júniusra 20 filléres áremelkedés következett be. — A készárupiacon egyetlenegy terménynél sem jegyeztek fel árváltozást s még árnyalatnyi árhanyatlást is csak a jobbminőségű búzáknál lehetett tapasztalni. A búza piacán egyébként csak az üzleti idő végefelé kezdett érvényesülni a határidős piac lanyhasága, a kínálat azonban tartózkodó volt és a felkínált olcsóbb áron nem adott el. Ma összesen 30 vagon áru cseréjét jegyezték fel; rozsból másfél vagon, tengeriből hét és fél vagon eladását jelentették be Korpából másfél vagonnal kelt el. — A liszt árát a malmok ma sem módosították. — 24,4 millió pengővel csökkent a bankjegyforgalom. A Magyar Nemzeti Banknak a követelések és tartozások május 7-i állásáról ma közzétett kimutatása szerint a bankjegyforgalom a hónap első hetében 24.435.020 pengővel 393.042.405 pengőre apadt. A jegyforgalom lemorzsolódását a leszámítolási számlán történt visszafizetések és a zsírószámlákra eszközölt befizetések tették lehetővé. A leszámítolási számlán a visszafizetések 17.6 millió pengővel haladták felül az új folyósításokat s a számla állománya ezzel az összeggel 409.6 millió pengőre csökkent. A kézizálogra adott kölcsönök összege 720.000 pengővel 3.4 millióra növekedett. Az állam tartozása 22.575 pengővel 54.1 millióra csökkent. A zsírószámla állománya 4.8 millióval 65.8 millió pengőre apadt. Ebből az összegből 20 millió az állami számlákon van kezelve. Az egyéb követelések tétele 0.2 millióval 10.2 millióra, az egyéb tartozásoké pedig 2.5 millióval 110.9 millióra növekedett. Az érckészlet 402.286 pengővel 121.941.640 pengőre apadt. Ebből az összegből 96.4 millió az aranyra, 15.3 millió az alapszabályszerűen beszámítható devizákra és 10,1 millió a váltópénzre esik. A rövidlejáratú nemzetközi tartozások összege ötvenmilliárdról harmincmilliárdra csökkent. A Nemzetközi Fizetések Bankjának évi jelentése behatóan foglalkozik az általános gazdasági helyzettel. Az utóbbi hozta magával, mondja a jelentés, hogy a bank az elmúlt évben a központi bankok együttműködésének helyévé, s a devizaállományok központjává lett. A nemzetközi rövidlejáratú eladósodás, amely 1931 elején 10 milliárd svájci frank volt, törlesztés folytán 30 milliárd svájci frankra csökkent. Az általános hitelszervezet újjáépítését, mondja a jelentés, a központi bankok együttműködése segíti elő, de a fennálló problémák igazi megoldása a kormányok határozott és együttes akciója útján lehetséges. —69,3 vagon a belföldi márkázott zsírkészlet. Márkázott disznózsírból május 10-én 69,3 vagonrakomány volt készletben és ennek ára Budapesten 114 fillér plusz forgalmi adó és csomagolási költség. A Budapesti Sertésközvágólúdon ma reggel 21,9 vagon szalonna volt raktáron. — Gabonakivitel! monopóliumot javasol a Magyar Mezőgazdasági Társaság a gabonaválság elhárítása érdekében. A Társaság a monopóliumra vonatkozó elgondolást eljuttatta a földmívelési minisztériumhoz s kifejtette, hogy csak exportmonopóliummal lehet biztosítani a kivitel legcélszerűbb megszervezését és azt, hogy a belföldi gabonaár a világparitás fölött stabilizálódva, megfelelő rentabilitásról gondoskodjék a termelők számára. Az exportmonopóliumot közérdekű részvénytársaságra kell ruházni, amelynek részvényesei között helyet foglalnának: az állam, a bankok, a kereskedelem és a termelők érdekképviselete. A kiviteli monopólium lehetővé teszi az összegyűjtött áru gondos osztályozását s vámkülföldre csak az elsőrendű minőségű búzát exportálná, mely a tapasztalatok szerint még az export teljes ellanyhulása idején is, mint minőségi áru keresett cikk volt s azért világparitási áron felüli árakat fizettek. A kiviteli monopólium alkalmas minden mesterkedés és hatósági ármegállapítás nélkül is a belföldi áralakulás szabályozására és ennek útján a kormány a belföldi forgalomban oly árszintet határozhat meg, mely a külföldi világpiaci helyzet és a belföldi termelési és piaci viszonyok figyelembevételével a közérteknek legjobban megfelel. Ez a megoldási mód ruganyos, alkalmazkodik a változó viszonyokhoz s p. o. lehetővé tenné, hogy a konjunkturális hasznok úgy a külföldi, mint belföldi relációkban az állam javára essenek. Az, hogy az állam belföldi magasabb árbiztosításokért túladóztatott s elszegényedett polgárai terhére milliós áldozatokat hozzon s ugyanakkor a búzaárakban a legegyszerűbb tőzsdei manőverrel megszerzett nyereség címén milliók 2—3 magáncég zsebébe vándoroljanak, nagyon visszás és közérdekellenes állapot lenne. Az a közérdekű részvénytársaság, mely 2—3 millió mázsa búza felett rendelkezik, a belföldi áralakulást, a kereslet és kínálat gazdasági törvényszerűségével kényszerintézkedések és merev formák nélkül szabályozhatja. Az elgondolás szerint a belföldi árak valószínűleg magasabbak lennének az exportban elérhető áraknál s így gondoskodni kell az exportnál felmerülő ráfizetés fedezetéről. Erre szolgálnának: a belföldi relációban esetleg mutatkozó haszon, a kereskedelmi őrlés mérsékelt megadóztatása s netalán mutatkozó nagyobb veszteség fedezetére lehetne igénybevenni a földadó hozadékát. — ötven fillér a gazdasági munkaviszonyügyben a levonandó illeték legkisebb összege. A pénzügyminiszter rendeletet adott ki a gazdasági munkaviszonyü gyekben lerovandó közigazgatási határozati illeték legkisebb összegének újból való megállapítása tárgyában. A gazdasági munkaviszonyból felmerülő ügyekben az 1923 : XXIV. t.-c.rendelkezései szerint a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó határozati illetékek az idézett törvény 6. §-a harmadik bekezdésének 1. pontjában megállapított legkisebb összegét a törvény a 6. §. utolsó bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a földmívelésügyi miniszterrel egyetértésben 50 fillérben állapította meg. A rendelet kihirdetése napján lép életbe. — Külföldi állatpiacok. A május 9 i milánói vásárra 320 belföldi és 380 külföldi marhát hajtottak fel. Az utóbbiakból 30 eladatlan maradt. Az árak a múlt hetiekhez hasonlóak voltak. — Április 29-től május 5-ig bezárólag Postumián át 752 szarvasmarha ment Magyarországból, 353 Jugoszláviából és 418 Romániából. Ugyanezen idő alatt Jugoszláviából 1578 sertés, Romániából pedig 1764 sertés érkezett. A hétfői prágai piacon 39 magyar sertés volt, amelyek a múlt hetihez változatlan árak mellett értékesültek. Január 1-e óta 4907, a provizórium kezdete óta pedig 19.622 zsírsertést vittünk ki Cseh-Szlovákiaiba. A párizsi birkapiacra 632 birka érkezett, amelyből 590 volt magyar, 565 német és 75 olasz. Az irányzat lanyha volt, de az árak nem változtak. ” — A gabonatérítések ügyvédi költsége. A magyar-osztrák kereskedelmi szerződés alapján az osztrák piacra szállított gabona után bizonyos térítés jár az exportőröknek. A térítés összege mázsánkint 3,5 pengőben volt megállapítva s miután a térítés a kivitel egységes lebonyolítását igényelte, az exportőrök szindikátust létesítettek. Ez a szindikátus irányította a kivitelt s engedélyezte, vagy megállapította az exportot, amint azt a piaci helyzet és az áralakulás, megítélése szerint kívánta. A térítések folyósítása azonban megakadt s most, hogy a kampány már befejezés előtt áll, az exportőrök arra igyekeztek, hogy hozzájussanak a térítéshez, miután ezzel kalkulálva dolgoztak s így ez a pénz saját tőkéjüket teszi, amelyre az új kampány küszöbén szükségük van. Hosszas tárgyalások után a szindikátusban érdekeltek arra a meggyőződésre jutottak, hogy magánjogi igényről lévén szó, legcélszerűbb, ha követelésük érvényesítését is magánjogi útra terelik s képviseletükre megfelelő jogi szakembert vesznek igénybe. Megbízást is adtak egyik ismert jogásznak, aki egyik vezető bankunk jogtanácsosa és sokat szerepel nehéz jogi problémák megoldása körül. Ez vállalta a feladatot és megfelelő utánjárással sikerült is bizonyos megállapodást létesítenie, aminek következése, hogy a térítések folyósítása megkezdődik, illetőleg megállapodás történt olyan irányban, hogy mázsánként 2,5 pengőt kapnak az exportőrök. Nemcsak a térítés összegének megállapítása és a folyósítás kisürgetése adott munkát, hanem bizonyos határnapok is tisztázandók voltak az igényjogosultság megállapítása céljából. Most, hogy az ügy első része befejeződött, esedékessé vált a jogi tanácsadó honoráriumának tisztázása. Itt azonban még nem sikerült az érdekelteknek egységes állásfoglalásra helyezkedniük sem a honorárium összegszerűsége tekintetében, sem arra vonatkozóan, hogy az a térítésekből levonassék s ha igen, milyen elvek és rendszer szerint? — Elmarad a budapesti valutakonferencia. A május 13—11-ére hirdetett középeurópai valutakonferencia, közbejött akadályok miatt elmarad. A: ■ ... ............... ... Ö. H. A budapesti terménytőzsde hivatalos árfolyamai Bors: pestvidéki és egyéb tozs 14.25—14.35. — Árpa: zak: I. 16.25—16.50, XI. 16.00—16.20, felvld. sörárpa 17.00—18.00, egyéb sárárpa 16.50—17.00. — Zab: I.20.25—21.25, 11.19.73—20.00. — Tengeri: tiszavidéki 16.55—16.65.— Korpa: 12.70—13.00.— 8-as liszt: 16.70—17.00. — Köles: vörös 16.00—17.50, vegyes 14.00—15.00. — Lucerna: 75.00—82.00. — Lóhere: ar. 100.00— 110.00.— Lenmag: I. 22.75—23.00, lenmag II. 22.00—22.50. — Tökmag: I. 31.00—32.00, II. 29.00—30.00. — Napraforgó: fehér 23.00—24.00, vegyes 16.00—17.00. — Kék mák: 92.00—94.00. — Műharmag: 21.00—22.00. — Csillagfürt: 16.00—16.50. — Fehér bab: 17.75—18.25. — Fürjbab: gömbölyű 27.50—29.00, hosszú 25.00—27.00. — Lencse: kisszemű 24.00—28.00, nagyszemű 36.00—48.00. — Szárított répaszelet: 12.75—13.25. — Burgonya: Woltmann étkezési 7.10—7.30, ipari 5.00—5.25, Svrüger étk. 7.40—7.50, Ella étk. 8.50—9.25, nyári rózsa 13.00— 13.50, őszi rózsa 10.00—10.50 pengő 100 kg.-ként budapesti paritásban. Lisztárak A nagymalmok lisztárai május—június havi szállítási engedménnyel: 39.00—69 50, Og 39.00—39.50, 2-es 38.50—39.00, 4-es 38.00—38.50, 6-os 35.00—35 50, 8-as 16.50—17.00. Eozs: 0-as 40.50—41.00, 1-es 38.50—39.00, 2-es 30.50—31.00. Eozskorpa: 14 25—15.00. Tiszai malmok lisztárai: Ogg 37.00—37.50, Og 37.00—37.50, 2-es 36.00—36.50, 4 es 35.00— 35.50, 6-os 32.00—32.59 pengő 100 kg.-ként. Dunántúli és egyéb malmok lisztárai: Ogg 35.00—36.00, Og 34.50—35.50, 2-es *34.00 34.50, 4-es 33.50—34.00, 6-os 30.00—3.5 pengő* __.•mxkW.'Setr.. .ta * Készárupiaci záróárfolyamok 1932. május 10-én. Búza 77-en Tiszavidéki 12.50—12.90 Belsőtiszai és jászsági 12.40—12.55 Dunántúli és pestvidéki 12.50—12.65 Bácskai 12.50—12.65 Tengeri: májusra 16.20 16.02 júliusra 15.70 78-as 12.65— 13.00 12.55—12.70 12.65— 12.80 12.65— 12.80 A határidős piac mai árfolyamai: Búza: májusra 12.42 12.39 12.35 12.25 12.23 júniusra 12.55 12.57 12.50 12.49 12.53 12.57 12.40 12.38 12.43 Bors. májusra 14.51 14.52 14.50 14.45 14.40 79 es 12.80— 13.20 12.70—12.85 12.80— 12.95 12.S0—12.95 80-as 12.90— 13.30 12.80—13.00 12.90— 13.05 12.90— 13.05 Zárlat 12-.24—12.25 12.42—12.46 14.35—14.40 10.00—16.05 15.50—15.52 1932. MÁJUS 10, SZERDA A külföldi fa behozatala rontja fizetőmérlegünket A Magyar Mérnök és Építészegylet azzal a kérdéssel foglalkozik, hogyan lehetne a külföldi faanyagot, aminek az importja erősen rontja fizetőmérlegünket, belföldi építőanyaggal pótolni. Az egylet összes vidéki osztályai tárgyalás alá vették ezt a kérdést s az ügyet Enyedi Béni dr. mérnök expozéja alapján elemezték. Ennek az expozénak lényeges tartalma akövetkező: A faimport külkereskedelmi mérlegünk legnagyobb tétele. Az egész behozatal 10—11 százalékát teszi. Legcélszerűbb a külföldi fát, belföldi vassal pótolni. A tűzveszélyes és gyengébb minőségű szerkezetet így jobbal pótoljuk. Az a feltétele ennek, hogy a vasszerkezet célszerű és olcsó legyen. A faanyagot az építőipar leginkább tetőszerkezetekhez, épületálványozáshoz, kisebb házak építéséhez, ablakokhoz, ajtókhoz és néhány belső épületalkatrészhez használja. Ma már minden alkalmazásban tudunk oly magyarországi építményekre rámutatni, melyek a faanyagot a vas- vagy vasbetonszerkezetek javára mellőzték. A tetőszerkezetek esetében nemcsak a hordszerkezetnek, az úgynevezett fedélszéknek, hanem a héjas ás készítésénél is lehet a faanyagot mellőzni, ha műpala vagy cserépfedés helyett a külön erre a célra gyártott vaslemezfedést alkalmazzuk; e fedési módnak Európa legzordabb északi vidékén négy évtizedes múltja van; Nem kétséges tehát, hogy úgy műszaki, mint gazdasági szempontokból az igényeket teljes mértékben kielégíti. Az épületek állványozásához is lehet vasvázas szerkezetet alkalmazni, de lehet az igen nagy mennyiségű állványfát vas- vagy vasbetonvázas építési mód alkalmazásával mellőzni. Budapesten eddig egy vasvázas ház épült, s mivel az összehasonlítás céljaira bekért kötelező költségvetések arra mutattak, hogy 5—6 emeletes házak esetében már nem drágább a vázas épület, mint a téglafalú. Kis házakat (őrház, árusító bódé, újságpavillon, Weekend-ház, stb.) sokkal tanácsosabb vasból készíteni, mint fából, ezeknél ugyanis az élettartam mellett az is nagy jelentőséggel bír, hogy a ház szétbontása és áthelyezése nem jár nehézséggel. Már kormányrendelet is igyekszik a fogyasztást a külföldi faszerkezetek helyett a belföldi vasszerkezetek alkalmazására rászorítani. Ez a rendelet, amit tavaly adtak ki, azt mondja, hogy minden olyan közmunkánál, ahol a vasszerkezet nem hátrányos, ezt kell alkalmazni, vagyis fa helyett vasat kell építeni. A mérnöki kar most a részleteket tanulmányozza és a Mérnök-egylet vidéki osztályai éppen arra törekszenek, hogy megállapítsák, milyen módon és eszközök révén lehetne a külföldi faanyagot kiküszöbölni a legkülönfélébb építkezéseknél belföldi gyártású anyaggal, amelynél nem kell külföldre pénzt adni, hanem, amit itthon termelhetünk, vagyis aminek vásárlásával a belföldi gazdaságot támogatjuk és fizetőmérlegünket javítjuk. — Magyar szakértő a biztosítási jogot egységesítő nemzetközi bizottság előadója. A Londonban székelő Nemzetközi Jogi Egyesület magyar sürgetésre napirendre tűzte a biztosítítási jog egységesítését és az idevágó problémák tanulmányozására, valamint megfelelő javaslatok elkészítésére a biztosítási intézmény és a biztosítási jog szaktekintélyeiből külön nemzetközi bizottságot állított össze. A bizottságban az előadói tisztet a londoni központ kijelölése alapján Gunnard Palme-t (Stockholm) és Király Perec dr., az Országos Ügyvédszövetség ügyvezető alelnöke töltik be. Ezzel kapcsolatosan az International Law Aszociation magyar nemzeti csoportja Baumgarten Nándor egyetemi tanár elnöklete alatt ülést tartott, amelyen Király Ferenc bemutatta az egyesület ez év nyarán Oxfordban tartandó konferenciája számára készített bizottsági jelentés tervezetét. Beszámolt a biztosítási jog egységesítése tárgyában kiküldött nemzetközi bizottság munkálatairól és jelentette, hogy a bizottság munkálatait a viszontbiztosítási jog körében kezdte el, mint amely matéria leginkább a nemzetközi gazdasági forgalomban gyökerezvén és az érdekelt felek szerződésein alapulván, nem ugyan egységes törvényi szabályozására, de szokásjogon alapuló szabályaink egységesítésére leginkább alkalmas. Az előadáshoz Gold Simon, Fodor Ármin, Balghán Imre, Szibáry Ernő, Kutasi Elemér és Tury Sándor Kornél szóltak hozzá, főleg azt javasolván, hogy a magyar csoport a biztosítási jog egészének egységesítése tekintetében is, tegyen, javaslatot a Nemzetközi Jogi Egyesületnél. A közüzemek ellen nagy demonstrációra készülnek a fővárosi és környékbeli ipartestületek. Május 12-én, este a Vigadóban banketet rendeznek, amelyen felszólal minden ipartestületi elnök és elmondja, hogy saját szakmája mennyiben szenved a közüzemek versenyétől. Ugyanakkor az iparosság bizalmáról biztosítja Éber Antalt, a kamara elnökét, aki hosszabb ideje vezeti már az ipar és kereskedelem közüzemellenes akcióját. A beszédeket megafonok közvetítik. Éber Antal is beszélni fog és ismerteti a kózlzemi küzdelem legközelebbi munkaprogrammját. Megalakult az Építőanyagokkal Foglalkozó Kereskedők Országos Egyesülete, mint az OMKE szakosztálya. Balkányi Kálmán számolt be az országos szervezet eddigi jelentős eredményeiről, majd Horváth István, az OMKE főtitkára ismertette az új országos szervezet programmját és célkitűzéseit. A szakosztály tiszteletbeli elnökévé Sándor Pált kérték fel, ügyvezető elnökké Fólász Jenőt választották meg. ..