Budapesti Hírlap, 1932. május (52. évfolyam, 96-118. szám)

1932-05-11 / 103. szám

10 ECIOARDASAO Felére csökkentették a telefon belépési, áthelyezési és átírási díjakat Lényeges könnyítések a távbeszélő díj­­sza­ásban és az üzletszabályzatban ! A kereskedelemügyi miniszter május 10-étő­l, amint jelentettük, a távbeszélő díjszabás egyes díjtételeit leszállította s a távbeszélő üzletsza­bályzatnak egyes korlátozó rendelkezéseit a vál­tozott viszonyokhoz képest módosította. A főbb változások röviden a következők: A belépési díj általában a budapesti hálózat­ban az eddigi ZS0 pengő helyett ISO pengő, a vidék­i hálózatokban az eddigi 80 pengő helyett 48 pengő. A budapesti hálózatban az állomás egy héten belüli, soron kívüli bekapcsolásáért a díjszabásszerű egyéb díjakon felül az eddigi 60 p­engő helyett 30 pengő jár, de csak abban az esetben, ha evvel a jelenkező az előtte már je­lentkezetteket megelőzi. Az állomás házon belül való áthelyezési díja Budapesten 16—60 pengő helyett , vidéken 14 pengő helyett egységesen általában 10 pengő. A házon kívüli áthelyezés díja Budapesten 60—80 pengő helyett általában 40 pengő, vidéken 55 pengő és az ezen felüli épí­tési hozzájárulás helyett általában 30 pengő. Az állomás átírási díja, ha az állomást az elő­fizető jogutódja veszi át, 30 pengő helyett 10 pengő, hatóságok, családtagok, rokonok között 30 pengő helyett 5 pengő. Ha az állomást az előfize­tővel rokoni vagy jogutódlási viszonyban nem álló idegen veszi át, az átvevőnek a belépési díj felét kell megfizetnie. Az áthelyezéssel kapcsola­tos átírásokért eddig szedett belépési díj meg­szűnt. A bérleti kötelezettség ideje úgy, mint eddig egy év, de ha a jelentkező előfizető a belépési­­díjat és egyhavi használati díjat előre egy ösz­­szegben megfizeti, egy hónapra is bérelheti az állomást. Ha a belépési díjat előre egy összeg­ben, illetve két részletben, a használati díjakat pedig esedékességükkor fizeti meg, a kötelezett­ségi idő három, illetve hat hónap. A budapesti hálózatban eddig csak kísérletileg rendszeresített időszakos állomás a budapesti távíró, és távbeszélőigazgatóság által meghatá­rozott területeken, de csak a nyári idényre bárki által bérelhető. Az ilyen állomásokért csak az első időszakban kell a belépési díjat megfizetni, a vezetéknek a következő nyári időszakra való fenntartásáért azonban 40 pengő díj jár. Ezzel szemben az alapdíj, illetőleg havonta legalább 50 beszélgetés díja csak hat hónapig fizetendő. A vidéki Ic­s . (1—100 előfizetővel bíró) hálóza­tokban a nyilvános jellegű­ helyiségekben bekap­csolt a bárki által hasz­nálható állomás havi elő­fizetési díja 16 pengő helyett 6 pengő, az oly nyilvános állomások előfizetési díja pedig, ame­lyeknek használatáért az előfizető díjat szedhet, 16 pengő helyett 12 pengő. A díjleszállításnak nincs visszaható ereje.­­ Csak a határidős piacon van ármozgás. A budapesti terménytőzsdén ma a határidős piaci árak elég változatos képet mutattak: a májusi búza 7 fillérrel, a júniusi 8 fillérrel olcsóbbodott zárlatig, holott az üzleti idő elején még némi ár­emelkedés jelentkezett. A rozs is határozottan lefelé tendált, mai vesztesége 15 fillért tett. A felmondás nagyon kicsiny keretek között folyik. Búzából semmit sem, rozsból mindössze 9 vagont jelentettek be szállításra. — A tengeri irányzata mára megfordult és májusra 30 filléres, júniusra 20 filléres áremelkedés következett be. — A kész­­árupiacon egyetlenegy terménynél sem jegyeztek fel árváltozást s még árnyalatnyi árhanyatlást is csak a jobbminőségű búzáknál lehetett tapasz­talni. A búza piacán egyébként csak az üzleti idő végefelé kezdett érvényesülni a határidős piac lanyhasága, a kínálat azonban tartózkodó volt és a felkínált olcsóbb áron nem adott el. Ma össze­sen 30 vagon áru cseréjét jegyezték fel; rozsból másfél vagon, tengeriből hét és fél vagon eladá­sát jelentették be Korpából másfél vagonnal kelt el. — A liszt árát a malmok ma sem módosítot­ták. — 24,4 millió pengővel csökkent a bank­jegyforgalom. A Magyar Nemzeti Banknak a követelések és tartozások május 7-i állásáról ma közzétett kimutatása szerint a bankjegyforga­lom a hónap első hetében 24.435.020 pengővel 393.042.405 pengőre apadt. A jegyforgalom le­morzsolódását a leszámítolási számlán történt visszafizetések és a zsírószámlákra eszközölt be­fizetések tették lehető­vé. A leszámítolási szám­lán a visszafizetések 17.6 millió pengővel halad­ták felül az új folyósításokat s a számla állo­mánya ezzel az összeggel 409.6 millió pengőre csökkent. A kézizálogra adott kölcsönök összege 720.000 pengővel 3.4 millióra növekedett. Az állam tartozása 22.575 pengővel 54.1 millióra csökkent. A zsírószámla állománya 4.8 millióval 65.8 millió pengőre apadt. Ebből az összegből 20 millió az állami számlákon van kezelve. Az egyéb követelések tétele 0.2 millióval 10.2 mil­lióra, az egyéb tartozásoké pedig 2.5 millióval 110.9 millióra növekedett. Az érckészlet 402.286 pengővel 121.941.640 pengőre apadt. Ebből az összegből 96.4 millió az aranyra, 15.3 millió az alapszabályszerűen beszámítható devizákra és 10,1 millió a váltópénzre esik.­­ A rövidlejáratú nemzetközi tartozások összege ötvenmilliárdról harmincmilliárdra csökkent. A Nemzetközi Fizetések Bankjának évi jelentése behatóan foglalkozik az általános gazdasági helyzettel. Az utóbbi hozta magával, mondja a jelentés, hogy a bank az elmúlt év­ben a központi bankok együttműködésének he­lyévé, s a devizaállományok központjává lett. A nemzetközi rövidlejáratú eladósodás, amely 1931 elején 10 milliárd svájci frank volt, tör­lesztés folytán 30 milliárd svájci frankra csök­kent. Az általános hitelszervezet újjáépítését, mondja a jelentés, a központi bankok együtt­működése segíti elő, de a fennálló problémák igazi megoldása a kormányok határozott és együttes akciója útján lehetséges. —­69,3 vagon a belföldi márkázott zsír­­készlet. Márkázott disznózsírból május 10-én 69,3 vagonrakomány volt készletben és ennek ára Budapesten 114 fillér plusz forgalmi adó és csomagolási költség. A Budapesti Sertésköz­­vágólúdon ma reggel 21,9 vagon szalonna volt raktáron. — Gabonakivitel! monopóliumot javasol a Magyar Mezőgazdasági Társaság a gabonavál­ság elhárítása érdekében. A Társaság a mono­póliumra vonatkozó elgondolást eljuttatta a földmívelési minisztériumhoz s kifejtette, hogy csak exportmonopóliummal lehet biztosítani a kivitel legcélszerűbb megszervezését és azt, hogy a belföldi gabonaár a világparitás fölött stabilizálódva, megfelelő rentabilitásról gondos­kodjék a termelők számára. Az exportmonopó­liumot közérdekű részvénytársaságra kell ru­házni, amelynek részvényesei között helyet fog­lalnának: az állam, a bankok, a kereskedelem és a termelők érdekképviselete. A kiviteli monopó­lium lehetővé teszi az összegyűjtött áru gondos osztályozását s vámkülföldre csak az elsőrendű minőségű búzát exportálná, mely a tapasztala­tok szerint még az export teljes ellanyhulása idején is, mint minőségi áru keresett cikk volt s azért világparitási áron felüli árakat fizettek. A kiviteli monopólium alkalmas minden mester­kedés és hatósági ármegállapítás nélkül is a belföldi áralakulás szabályozására és ennek út­ján a kormány a belföldi forgalomban oly ár­szintet határozhat meg, mely a külföldi világ­piaci helyzet és a belföldi termelési és piaci vi­szonyok figyelembevételével a közérteknek leg­jobban megfelel. Ez a megoldási mód ruganyos, alkalmazkodik a változó viszonyokhoz s p. o. lehetővé tenné, hogy a konjunkturális hasznok úgy a külföldi, mint belföldi relációkban az ál­lam javára essenek. Az, hogy az állam belföldi magasabb árbiztosításokért túladóztatott s el­szegényedett polgárai terhére milliós áldozato­kat hozzon s ugyanakkor a búzaárakban a leg­egyszerűbb tőzsdei manőverrel megszerzett nye­reség címén milliók 2—3 magáncég zsebébe ván­doroljanak, nagyon visszás és közérdekellenes ál­lapot lenne. Az a közérdekű részvénytársaság, mely 2—3 millió mázsa búza felett rendelkezik, a belföldi áralakulást, a kereslet és kínálat gaz­dasági törvényszerűségével kényszerintézkedések és merev formák nélkül szabályozhatja. Az el­gondolás szerint a belföldi árak valószínűleg ma­gasabbak lennének az exportban elérhető árak­nál s így gondoskodni kell az exportnál felme­rülő ráfizetés fedezetéről. Erre szolgálnának: a belföldi relációban esetleg mutatkozó haszon, a kereskedelmi őrlés mérsékelt megadóztatása s netalán mutatkozó nagyobb veszteség fedeze­tére lehetne igénybevenni a földadó hozadékát. — ötven fillér a gazdasági munkaviszony­ügyben a levonandó illeték legkisebb összege. A pénzügyminiszter rendeletet adott ki a gaz­dasági munkaviszonyü gyekben lerovandó köz­igazgatási határozati illeték legkisebb összegé­nek újból való megállapítása tárgyában. A gaz­dasági munkaviszonyból felmerülő ügyekben az 1923 : XXIV. t.-c.­­rendelkezései szerint a köz­­igazgatási hatóság hatáskörébe tartozó határo­zati illetékek az idézett törvény 6. §-a harma­dik bekezdésének 1. pontjában megállapított legkisebb összegét a törvény a 6. §. utolsó be­kezdésében foglalt felhatalmazás alapján a földmívelésügyi miniszterrel egyetértésben 50 fillérben állapította meg. A rendelet kihirdetése napján lép életbe. — Külföldi állatpiacok. A május 9 i milánói vásárra 320 belföldi és 380 külföldi marhát haj­tottak fel. Az utóbbiakból 30 eladatlan maradt. Az árak a múlt hetiekhez hasonlóak voltak. — Április 29-től május 5-ig bezárólag Postumián át 752 szarvasmarha ment Magyarországból, 353 Jugoszláviából és 418 Romániából. Ugyanezen idő alatt Jugoszláviából 1578 sertés, Romániából pedig 1764 sertés érkezett.­­ A hétfői prágai piacon 39 magyar sertés volt, amelyek a múlt hetihez változatlan árak mellett értékesültek. Január 1-e óta 4907, a provizórium kezdete óta pedig 19.622 zsírsertést vittünk ki Cseh-Szlová­­kiaiba.­­ A párizsi birkapiacra 6­32 birka érke­zett, amelyből 590 volt magyar, 565 német és 75 olasz. Az irányzat lanyha volt, de az árak nem változtak. ” — A gabonatérítések ügyvédi költsége. A magyar-osztrák kereskedelmi szerződés alapján az osztrák piacra szállított gabona után bizonyos térítés jár az exportőröknek. A térítés összege mázsánkint 3,5 pengőben volt megállapítva s miután a térítés a kivitel egységes lebonyolítását igényelte, az exportőrök szindikátust létesítettek. Ez a szindikátus irányította a kivitelt s engedé­lyezte, vagy megállapította az exportot, amint azt a piaci helyzet és az áralakulás, megítélése szerint kívánta. A térítések folyósítása azon­ban megakadt s most, hogy a kampány már be­fejezés előtt áll, az exportőrök arra igyekeztek, hogy hozzájussanak a térítéshez, miután ezzel kalkulálva dolgoztak s így ez a pénz saját tőké­jüket teszi, amelyre az új kampány küszöbén szükségük van. Hosszas tárgyalások után a szin­dikátusban érdekeltek arra a meggyőződésre ju­tottak, hogy magánjogi igényről lévén szó, leg­célszerűbb, ha követelésük érvényesítését is ma­gánjogi útra terelik s képviseletükre megfelelő jogi szakembert vesznek igénybe. Megbízást is adtak egyik ismert jogásznak, aki egyik vezető bankunk jogtanácsosa és sokat szerepel nehéz jogi problémák megoldása körül. Ez vállalta a feladatot és megfelelő utánjárással sikerült is bizonyos megállapodást létesítenie, aminek kö­vetkezése, hogy a térítések folyósítása megkezdő­dik, illetőleg megállapodás történt olyan irány­ban, hogy mázsánként 2,5 pengőt kapnak az exportőrök. Nemcsak a térítés összegének meg­állapítása és a folyósítás kisürgetése adott mun­kát, hanem bizonyos határnapok is tisztázandók voltak az igényjogosultság megállapítása céljá­ból. Most, hogy az ügy első része befejeződött, esedékessé vált a jogi tanácsadó honoráriumá­nak tisztázása. Itt azonban még nem sikerült az érdekelteknek egységes állásfoglalásra helyez­kedniük sem a honorárium összegszerűsége tekin­tetében, sem arra vonatkozóan, hogy az a térí­tésekből levonassék s ha igen, milyen elvek és rendszer szerint? — Elmarad a budapesti valutakonferencia. A május 13—11-ére hirdetett középeurópai va­­lutakonferencia, közbejött akadályok miatt el­marad.­ A: ■ ... ............... ... Ö. H. A budapesti terménytőzsde hivatalos árfolyamai Bors: pestvidéki és egyéb tozs 14.25—14.35. — Árpa: zak: I. 16.25—16.50, XI. 16.00—16.20, felvld. sörárpa 17.00—18.00, egyéb sárárpa 16.50—17.00. — Zab: I.20.25—21.25, 11.19.73—20.00. — Tengeri: tiszavidéki 16.55—16.65.­­— Korpa: 12.70—13.00.— 8-as liszt: 16.70—17.00. — Kö­les: vörös 16.00—17.50, vegyes 14.00—15.00. — Lucerna: 75.00—82.00. — Lóhere: ar. 100.00— 110.00.­­— Lenmag: I. 22.75—23.00, lenmag II. 22.00—22.50. — Tökmag: I. 31.00—32.00, II. 29.00—30.00. — Napraforgó: fehér 23.00—24.00, vegyes 16.00—17.00. — Kék mák: 92.00—94.00. — Műharmag: 21.00—22.00. — Csillagfürt: 16.00—16.50. — Fehér bab: 17.75—18.25. — Fürjbab: gömbölyű 27.50—29.00, hosszú 25.00—27.00. — Lencse: kisszemű 24.00—28.00, nagy­­szemű 36.00—48.00. — Szárított répaszelet: 12.75—13.25. — Burgonya: Woltmann étkezési 7.10—7.30, ipari 5.00—5.25, Svrüger étk. 7.40—7.50, Ella étk. 8.50—9.25, nyári rózsa 13.00— 13.50, őszi rózsa 10.00—10.50 pengő 100 kg.-ként budapesti paritásban. Lisztárak A nagymalmok lisztárai május—június havi szállítási engedménnyel: 39.00­—69 50, Og 39.00—39.50, 2-es 38.50—39.00, 4-es 38.00—38.50, 6-os 35.00—35 50, 8-as 16.50—17.00. Eozs: 0-as 40.50—41.00, 1-es 38.50—39.00, 2-es 30.50—31.00. Eozskorpa: 14 25—15.00. Tiszai malmok lisztárai: Ogg 37.00—37.50, Og 37.00—37.50, 2-es 36.00—36.50, 4 es 35.00— 35.50, 6-os 32.00—32.59 pengő 100 kg.-ként. Dunántúli és egyéb malmok lisztárai: Ogg 35.00—36.00, Og 34.50—35.50, 2-es *34.00 34.50, 4-es 33.50—34.00, 6-os 30.00—3.5 pengő* __.•m­xkW.'Set­­r.. .ta * Készárupiaci záróárfolya­mok 1932. május 10-én. Búza 77-en Tiszavidéki 12.50—12.90 Belsőtiszai és jászsági 12.40—12.55 Dunántúli és pestvidéki 12.50—12.65 Bácskai 12.50—12.65 Tengeri: májusra 16.20 16.02 júliusra 15.70 78-as 12.65— 13.00 12.55—12.70 12.65— 12.80 12.65— 12.80 A határidős piac mai árfolyamai: Búza: májusra 12.42 12.39 12.35 12.25 12.23 júniusra 12.55 12.57 12.50 12.49 12.53 12.57 12.40 12.38 12.43 Bors. májusra 14.51 14.52 14.50 14.45 14.40 79 es 12.80— 13.20 12.70—12.85 12.80— 12.95 12.S0—12.95 80-as 12.90— 13.30 12.80—13.00 12.90— 13.05 12.90— 13.05 Zárlat 12-.24—12.25 12.42—12.46 14.35—14.40 10.00—16.05 15.50—15.52 1932. MÁJUS 10, SZERDA A külföldi fa behozatala ront­ja fizetőmérlegünket A Magyar Mérnök és Építészegylet azzal a kérdéssel foglalkozik, hogyan lehetne a külföldi faanyagot, aminek az importja erősen rontja fizetőmérlegünket, belföldi építőanyaggal pó­tolni. Az egylet összes vidéki osztályai tárgyalás alá vették ezt a kérdést s az ügyet Enyedi Béni dr. mérnök expozéja alapján elemezték. Ennek az expozénak lényeges tartalma a­­következő: A faimport külkereskedelmi mérlegünk legna­gyobb tétele. Az egész behozatal 10—11 százalé­­kát teszi. Legcélszerűbb a külföldi fát, belföldi vassal pótolni. A tűzveszélyes és gyengébb mi­­­nőségű szerkezetet így jobbal pótoljuk. Az a feltétele ennek, hogy a vasszerkezet célszerű és­­ olcsó legyen. A faanyagot az építőipar legin­­­kább tetőszerkezetekhez, épületálványozáshoz, kisebb házak építéséhez, ablakokhoz, ajtókhoz és néhány belső épületalkatrészhez használja. Ma­ már minden alkalmazásban tudunk oly magyar­­országi építményekre rámutatni, melyek a fa­anyagot a vas- vagy vasbetonszerkezetek javára mellőzték. A tetőszerkezetek esetében nemcsak a hordszerkezetnek, az úgynevezett fedélszéknek, hanem a héjas ás készítésénél is lehet a faanya­got mellőzni, ha műpala vagy cserépfedés he­lyett a külön erre a célra gyártott vaslemezfe­dést alkalmazzuk; e fedési módnak Európa leg­zordabb északi vidékén négy évtizedes múltja van; N­em kétséges tehát, hogy úgy műszaki, mint gazdasági szempontokból az igényeket teljes mértékben kielégíti. Az épületek állványozásához is lehet vasvázas szerkezetet alkalmazni, de lehet az igen nagy mennyiségű állványfát vas- vagy vasbetonvázas építési mód alkalmazásával mel­lőzni. Budapesten eddig egy vasvázas ház épült, s mivel az összehasonlítás céljaira bekért köte­lező költségvetések arra mutattak, hogy 5—6 emeletes házak esetében már nem drágább a vá­zas épület, mint a téglafalú. Kis házakat (őrház, árusító bódé, újságpavillon, Weekend-ház, stb.)­ sokkal tanácsosabb vasból készíteni, mint fából, ezeknél ugyanis az élettartam mellett az is nagy jelentőséggel bír, hogy a ház szétbontása és át­helyezése nem jár nehézséggel. Már kormányrendelet is igyekszik a fogyasz­tást a külföldi faszerkezetek helyett a belföldi vasszerkezetek alkalmazására rászorítani. Ez a rendelet, amit tavaly adtak ki, azt mondja, hogy minden olyan közmunkánál, ahol a vas­szerkezet nem hátrányos, ezt kell alkalmazni, vagyis fa helyett vasat kell építeni. A mérnöki kar most a részleteket tanulmá­nyozza és a Mérnök-egylet vidéki osztályai éppen arra törekszenek, hogy megállapítsák, milyen módon és eszközök révén lehetne a külföldi fa­anyagot kiküszöbölni a legkülönfélébb építkezé­seknél belföldi gyártású anyaggal, amelynél nem kell külföldre pénzt adni, hanem, amit itthon­ termelhetünk, vagyis aminek vásárlásával a bel­földi gazdaságot támogatjuk és fizetőmérlegü­n­­ket javítjuk. — Magyar szakértő a biztosítási jogot egy­ségesítő nemzetközi bizottság előadója. A Londonban székelő Nemzetközi Jogi Egyesület magyar sürgetésre napirendre tűzte a biztosítí­tási jog egységesítését és az idevágó problémák tanulmányozására, valamint megfelelő javasla­tok elkészítésére a biztosítási intézmény és a biztosítási jog szaktekintélyeiből külön nemzet­közi bizottságot állított össze. A bizottságban az előadói tisztet a londoni központ kijelölése alap­ján Gunnard Palme-t (Stockholm) és Király Perec dr., az Országos Ügyvédszövetség ügy­­vezető­ alelnöke töltik be. Ezzel kapcsolatosan az International Law Aszociation magyar nem­zeti csoportja Baumgarten Nándor egyetemi ta­nár elnöklete alatt ülést tartott, amelyen Király Ferenc bemutatta az egyesület ez év nyarán Ox­­fordban tartandó konferenciája számára készí­tett bizottsági jelentés tervezetét. Beszámolt a biztosítási jog egységesítése tárgyában kikül­dött nemzetközi bizottság munkálatairól és je­lentette, hogy a bizottság munkálatait a viszont­biztosítási jog körében kezdte el, mint amely matéria leginkább a nemzetközi gazdasági for­galomban gyökerezvén és az érdekelt felek szer­ződésein alapulván, nem ugyan egységes tör­vényi szabályozására, de szokásjogon alapuló szabályaink egységesítésére leginkább alkalmas. Az előadáshoz Gold Simon, Fodor Ármin, Balg­­hán Imre, Szibáry Ernő, Kutasi Elemér és Tury Sándor Kornél szóltak hozzá, főleg azt java­solván, hogy a magyar csoport a biztosítási jog egészének egységesítése tekintetében is, tegyen, javaslatot a Nemzetközi Jogi Egyesületnél.­­ A közüzemek ellen nagy demonstrációra készülnek a fővárosi és környékbeli ipartes­­tületek. Május 12-én, este a Vigadóban banke­tet rendeznek, amelyen felszólal minden ipar­­testületi elnök és elmondja, hogy saját szak­mája mennyiben szenved a közüzemek verse­nyétől. Ugyanakkor az iparosság bizalmáról biztosítja Éber Antalt, a kamara elnökét, aki hosszabb ideje vezeti már az ipar és kereske­delem közü­zemellenes akcióját. A beszédeket megafonok közvetítik. Éber Antal is beszélni fog és ismerteti a kózl­zemi küzdelem legköze­lebbi munkaprogra­mmját.­­ Megalakult az Építőanyagokkal Foglalkozó Kereskedők Országos Egyesülete, mint az OMKE szakosztálya. Balkányi Kálmán számolt be az országos szervezet eddigi jelentős eredményeiről, majd Horváth István, az OMKE főtitkára ismer­tette az új országos szervezet programmját és célkitűzéseit. A szakosztály tiszteletbeli elnökévé Sándor Pált kérték fel, ügyvezető elnökké Fól­ász Jenőt választották meg. ..

Next