Budapesti Hírlap, 1932. október(52. évfolyam, 220-245. szám)

1932-10-16 / 233. szám

4 kozza meg a másnapi friss erőt, jó egészséget. A nép úgy tartja, hogy az álomban minden rossz fllmúlik. Egészséges alvásnál az izmok pihennek, az agy koncentrált működése szünetel, gyűjti az idrőt a következő napra.­­■ A felüdítő éjszakai pihenést csak zavartalan­­Létmóddal, célszerű táplálkozással biztosíthatjuk. Aki a reggeli és uzsonnatejhez 2—3 kávés­kanál Ovomaltine-t tesz, nagyon sokban hozzájárul egészsége, munkaképessége fenntartásához. Aki lefekvés előtt is meg­iszik egy csésze Ovomaltine-s tejet, az mó­dot ad szervezetének, hogy ke­emésztés megterhelése nélkül gyarapítsa más­napra erejét. Húszezer lobogóval vonul­nak fel a fasiszták Rómá­ban a nagy tisztelgésre RÓMA, okt. 15. | "(Stefecni.) A fasiszta forradalom 10. évfordu­lója alkalmából Mussolini ma a Piazza Venezian fogadja valamennyi párt­funkcionárius ügy tisztelgését, amelyen körülbelül 25.000 ember vesz részt. Ezenkívül a Piazza Venezién a fa­siszta helyi osztályok elhelyezik lobogóikat, úgy­hogy a Piazza Veneziát ezen napon mintegy 20.000 kis zászló fogja díszíteni. Marconi négynyelvű­ rádiószozatban magasztalta a fasizmus eredményeit .....­­. ... Róma okt. 15. "Marconi szenátor ma este hét órakor, mint az olasz akadémia elnöke, rádiószózatot intézett a világ nemzeteihez a fasiszta uralom tízéves jubi­leuma alkalmából. A szenátor négy nyelven mon­dotta el beszédét, amelyet valamennyi olasz rádió­­állomás közvetített. Először angol nyelven, majd franciául, németül s végül olaszul beszélt. A vi­lág szellemi munkásaihoz, tudósaihoz és művé­szeihez intézett szózatban párhuzamot vont Itália múltja és jelene között. Kiemelte, milyen nagy áldozatokkal tárja fel a jelenkori Olaszország a régi római birodalom emlékeit, s hangsúlyozta, hogy milyen csodálatos eredményekkel jártak a kutatások úgy Rómában, mint Herculanumban és más helyeken. Ám a mai Itália sem marad el alkotásaival a mu­lt birodalom mögött. Hivatko­zik a nagyszerű erőműtelepekre, a pompás utakra s különösen a világszerte egyedülálló autóstradákra. A mai olaszországi városok hatal­mas fejlődésnek indultak. A vidéken a talaj­javító munkálatok hoztak virágzást s azok ered­ményeinek köszönhető, hogy a mai nehéz idők­ben is élénken lüktető életet él az olasz mező­­gazdaság. Utalt azután a gyarmatosítás sikereire, majd a fasiszta érában a népegészségügy és kü- Életszínvonal jóslatok a jövő évre. Ha valóban nehéz mesterség a jóslás, úgy igazán n­ehéz megjósolni az életszínvonal jövőbeli alaku­lását. Jóslatok helyett ma már az élet a maga átütő­­erejével, gyakorlatilag oldja meg a problémákat. Látjuk, hogy napról-napra mind több és több égvén oldja meg önmagának a nagyobb életstan­dard kérdését. Nem várják be közgazdasági okos­kodások ködös távlatba vesző, kétes beteljesülési lehetőségeit, — hanem elhatározásukkal: elképzelt nagyobb életszínvonaluk megvalósítását keresztül­­tezik — a legközelebbi időben, már a jövő évben. Az életszínvonal emelésére nem egyszer kitűnő takalmak nyílnak, így a korszerű építkezés a derűs, egészséges, kényelmes és könnyen adminisztrálható lakások elvét hozta napvilágra. A hatalmasan fej­lődött jogtudomány, valamint a szervezés fegyel­mezett eszközei ma már sokaknak teszik lehetővé is azt, hogy ily lakásokat és családi házakat örök tu­lajdonul is és olcsón megszerezhessenek.­­ A leg­kitűnőbb helyeken, a város középpontjához közel a­z Attila-utcában, a belső Fehérvári-út egyik sarok­telkén és az Istenhegyi-út legelején ilyen öröklaká­­skat, továbbá Buda belső szellős, derűs, napsüté­­tes domboldalain családiházakat építtet az Épít­­etők Közgazdasági Részvénytársasága, Haris-bazár négy szám alatt lévő cég. — Egy-, kettő- és háróra­­s­zobás, valamint hallos, központi melegvízszolgál­­tatással, lifttel, reprezentatív kapubejárat és lép­­­esőházzal, csak legelsőrendű kiállítású házak léte-s­ítése a programmja. — E házak modellje a már őszen álló Attila­ utca nyolcvanegy számú ház, amelynek külső és belső megtekintésével tisztában lehetünk azzal, mit fog nyújtani ez a vállalat. — Kérjünk ingyen prospektust nyolcszáznyolcvanhét Negyvenhárom telefonszám alatt. 1932. OKTÓBER 16. VASÁRNAP B.­ET. lönösen a testnevelés terén elért hatalmas fel­lendülésre. A kereskedelem, ipar és mezőgazda­ság fejlődése mellett gondoskodott a fasizmus új politikai és szociális intézmények fenntartásáról. Mindezeket egybevetve, megállapította, hogy a fasiszta uralom első tíz éve a régi Róma dicső­ségéhez méltó fellendülést hozott úgy fizikai, mint erkölcsi téren. A négy beszéd közvetítése fél 8 óra tájban ért véget. Impozáns gyászpompával kísérte Szeged utolsó állára Klebelsberg Kunó grófot . SZEGED, okt. 15. Szombaton már korán reggel kinyitották a püspöki székesegyház kapuit. Félkilenc óráig a közönség ezrei zarándokoltak a koporsóhoz. Kienc óra után a templomot kiürítették és ettől a perctől kezdve csak a meghívottak me­hettek be. Már a kora hajnali órákban teljesen földíszítették a ravatalt, amelynek két oldalán cserkészfiúk álltak díszőrséget, előtte pedig a bajtársi egyesület díszszakasza állott. A ko­porsó előtt három imazsámolyon, bársonypár­nákon az elhunyt kitüntetései, a koporsó körül pedig a gyászoló család, Horthy Mik­lós kor­mányzó, a képviselőház, a felsőház, Gabriella királyi hercegnő, Albrecht és Frigyes királyi hercegek, Bethlen István gróf, a kultuszminisz­térium, Hóman Bálint dr. kultuszminiszter, Kertész K. Róbert államtitkár, a csanádi egy­házmegye és Szeged város, valamint az alföldi városok koszorúi voltak­ elhelyezve. • Két tíz óra után kezdett gyülekezni a temp­lomban a közönség. A szentély baloldalán Sze­ged város törvényhatósága foglalt helyet, előtte pedig a vallásfelekezetek tagjai, akik előtt a gyászoló család számára tartottak fenn he­lyet. A szentély jobboldalán a kormány kép­viselője, felsőházi tagok, képviselők, hivatalos kiküldöttek ültek. Soraikban voltak: Lázár Andor dr. igazságügyminiszter, Vayer János ny. miniszter, Emey Károly, Menyhárt Gáspár, Bak Bernát és Borbély György felsőházi tagok, Csizmadia András, Temesváry Imre, Far­kas Elemér, Kéthly Anna és Kiss István ország­gyűlési képviselők, Fáy István, Farkas Béla dr. főispánok, Csergő Károly dr. alispán. Ott voltak még: Lázár László MÁV igazgató, Jánossy Dénes miniszteri osztálytanácsos, a bécsi magyar törté­neti intézet vezetője, Lábán Antal a bécsi Colle­­gium Hungaricum részéről, Tóth László kiskun­­félegyházai, Vargha Gyula gyulai polgármester, Dozsa Péter makói h.­polgármester, Széchenyi Ká­roly gróf, az Alföldkutató Bizottság részéről, Rudnyánszky Béla dr. igazgató, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár részéről. A gyászszertartás Negyed tizenegy órakor jött át a püspöki pa­lotából a székesgyházba Köttess K. Róbert ál­lamtitkár, Denhof Antal miniszteri tanácsos és Kulcsár István miniszteri titkár kíséretében a gyászoló család és elfoglalta a számára fenntar­tott helyet. A koporsóval szemben lévő padsor­ban Szeged város notabilitásai foglalta­k helyet. Féltizenegy órakor a cserkészek, és díszsisakos rendőrök sorfala között vonult be a templomba a papság hosszú sora után Brersach Béla püs­pöki hely­nök és Raskó Sándor főesperes, belvá­rosi plébános kíséretében Glattfelder Gyula dr. csanádi megyéspüspök. A templomtéren eddig már mintegy negyvenezer főnyi tömeg gyűlt össze.­­ A temetési szertartás rekviemmel kezdő­dött, amelyet Glattfelder Gyula dr. megyés­püspök mutatott be nagy segédlettel. A rek­viem alatt a püspöki székesegyház énekkara Csernák Elemér karnagy vezetésével Kánig Pé­ter rekviemjét adta elő zenekari kísérettel. A magánszámokat Feilsmann Emília és Kertész Lajos énekelték Az abszolúcióra Körtig Péter Liberóját énekelte a kórus. Rek­viem után a szegedi dalárda Antos Kálmánnak erre az alkalomra írt gyászdalát énekelte a szerző vezényletével. A Libera után a koporsót a­ templom előtt felállított ravatalra helyezték. Most Glattfelder Gyula dr. Csanádi megyés­püspök magasszárnyalású beszédben búcsúzott az elhunyttól. — Misercre mei Petii Ez az ember utolsó, himnusza a földön. Alázatos, szerény, de mégis annyi reménnyel tele, méltó ahhoz, aki lentről — de profundis — kiált az Örökkévalóság felé, aki a végtelen magasságokban igazságban ugyan, de izgalommal is vár a földi vándorra, hogy annak érdeme szerint, de Urának jósága szerint is, szolgáltasson, elégtételt). Amikor az anya­­sz­entegyház imádkozó szava elhangzik, akkor fölvetődik a nagy kérdés: van-e remény arra, hogy — amiért könyörgünk — a körünkből el­távozott testvérünk irgalmas bíróra talál-e. Hű volt-e Istenéhez, szerette-e az Úr házának ékes­ségét, örömet okozott-e neki a lelki élet gya­rapítása? Boldog volt-e szíve, amikor Isten dícséretét méltóképpen zengették? — Amikor imádkozni kezdünk elköltözött hívünkért, kérdezzük meg továbbá, hogy mint az Ur követe dolgozott-e, híven használta-e föl azt az időt, amelyet az Ur neki juttatott, hogy nem rejtette-e el, hanem szaporította a neki adott talentumokat, szétszórta-e az életnek kin­cseit nemzete gazdagítására, gyarapíására és haladására? Kérdezzük meg, hogy élete a munka és kötelességteljesítésben telt-e el? — Népünk vigasztalására, elgázolt nemzetünk bátorítására szolgál, ha azt súgja lelkünk, hogy egy Hét fáradhatatlanságával, megnyugodni nemtudásával megvalósítottuk a bár pogány lélekből fakadt jelszót: „Duna spiro, spero!“ Ha az elköltözött elmondhatja, hogy bármilyen mostoha körülményeik közé állította is a Gond­viselés, még a lehetetlent is megkísérelte s élete példájával és odaadásával nemzetének nagy tudást és törhetetlen lelket akart bizto­sítani, s ha szívünk azt súgja, hogy ez meg is történt, akkor egész nyugodtan és boldogan imádkozhatunk és énekelhetjük: „Miserore mei Drnis!” A beszéd után a püspök nagy papi segédlettel megkezdte az egyházi gyászszertartást és beszen­telte a holttestet. Lázár Andor igazságügyminiszter gyászbeszédet Ezután a kormány nevében Lázár Andor igaz­ságügyminiszter búcsúztatta a halottat. — A magyar királyi kormány nevében — mondotta — hajtom meg emléked előtt fejemet, Klebelsberg Kunó gróf. Meghajtom fejem és né­zek utánad a nagy magyar sötétségben, mint a magyar sors várfokára kiállított várta. Nézem, merre száll el a lelked, mert ez a koporsó csak földi maradványodat őrzi, lelked száll, száll, messzire, oda az örökkévalóságba, ahol nincs kez­det és nincs vég, mert kezdet és vég ott együtt van. —■ Mit éreztél életedben, Klebelsberg Kuné? Mit éreztél, hogy úgy siettél alkotásaiddal, hogy megadhasd ennek a nemzetnek, amit szíved rej­tett, amit lelked zárt magába kincsek gyanánt. Érezted azt, hogy földi léted ilyan rövidre van kimérve, érezted, hogy Neked ez alatt a rövid földi lét alatt kell kiöntened a magyar nemzet oltárán lelked kincseit. — Nagyokat alkottál, Klebelsberg Kunó — mondta azután. — Az örökkévalóság felé vezet­ted magadat, örökkévalóságot biztosítottál ma­gadnak a magyar nemzet történetében és most, amikor megtérsz ide, Szegedre, megtérsz ide, ennek a katedrálisnak a kriptájába, mely Sze­gedet a Te fantáziád emelte nagyból még na­gyobbá, hazajössz és ha itt marad is földi por­hüvelyed, lelked ebben az országban szerteszéj­­jel száll, hogy hirdesse: miként kell a magyar nemzetért dolgozni. Szeged polgármesterének búcsúja Somogyi Szilveszter dr. polgármester Szeged város hatósága és közönsége nevében búcsúztatta Klebelsberg Kunó­­grófot. — Ennek a városnak közönsége — mondta beszéde során — minden osztálybeli és politikai különbség nélkül, a munkásság is ö öszetörve állja körül ravatalodat, nemcsak mert a város szá­mára okát alkottál, de mert mindenki panaszát meghallgattad és jó szívvel segítettél. — Innen helyezünk örök nyugalomra e dóm­térről, amelyet annyira szerettél. Ez a tér a Te parancsszavadra épült, hogy helyet adjon árkád­jai alatt a magyar halhatatlanokak. A Patheon kőből és ercből való alakjai feszült figyelemmel tekintenek most Feléd és köszöntenek Téged, mert kiállottad az élet kohójának próbatűzét. Schmidt Henrik, a magyar királyi Ferenc József Tudomány Egyetem rektora, a tudo­mányegyetem tanári kara és ifjúsága nevében búcsúzott ezután a nagy halottól. Csengery An­tal nyugalmazott egyetemi tanár a Magyar Tu­dományos Akadémia nevében mondott utolsó Istenhozzádot. Széchenyi Károly gróf az Al­földkutató Bizottság nevében, Domamnovszky Sándor dr. egyetemi tanár a Magyar Történelmi Társulat nevében búcsúzott. Winkler Elemér dr. ügyvéd a Nagy-Szeged Párt megbízásából vett búcsút. A beszédek elhangzása után, harangzúgás köz­ben a koporsót levették a ravatalról és a zöld mirtussal díszített lépcsőkön levitték a templom­­alatti kriptába. Az utat egészen a szentségi ol­tár alatti kriptáig fűzfagalyakkal díszítették fel. A kripta szélén a koporsót még egyszer be­szentelték és imát mondottak, majd a szegedi polgári dalárda gyászdala után a kripta falát befalazták és a befalazott kriptaajtó elé helyez­ték a közel kétszáz koszorút. Délben a megboldogult családját és a temeté­sen megjelent fővárosi előkelőségeket, valamint a városi hatóságok vezetőit Glattfelder Gyula dr. csanádi megyéspüspök látta ebéden ven­dégük Kornis Gyula államtitkár emlékbeszéde a Pedagógiai Társaságban A Magyar Pedagógiai Társaság szombaton délután a Magyar Tudományos Akadémia heti üléstermében felolvasóülést tartott. Kornis ­ " ■ I Gyula államtitkár Klebelsberg Kunó grófról kegyeletes emlékbeszédet mondott, melynek be­vezető részében először Klebelsberg Kunó gróf kultúrpolitikai alapelveivel foglakozott, majd rendkívül érdekesen jellemezte Klebelsberg lel­­két: — A fogalmi gondolkodásnak világos észjá? rású logikusa s az intuícióknak mély ihletű lát? noka: a gyorsröptű, sokszor villámszerűen cikázó kombináló fantáziának teremtő művésze volt Klebelsberg; óriási emlékezetnek virtuóza; 3. tervszerű és céltudatos akarat szívós hérosza volt. Volt benne felfokozott becsvágy, mert tudatát bűn volt szellemi erejének. Hihetetlen munka­ leírása csak rajongó tárgyszerelméből érthető; szerelmes volt a maga eszméibe és problémáiba , ezeket gyorsan, minél előbb meg akarta oldani és valósítani. Minthogy pedig eszméi mindig zajban repültek, alkotó vágyát a legmagasabb feszültségben tartották. Kimeríthetetlen rádiumi ember volt. Több volt, mint kultúrpolitikus, bíró, historikus, gazdaságpolitikus, diplomata, közigazgatási orgcenizátor publicista és városren­dező művész volt. Klebelsberg Kunó gróf „horog universále“ volt, de nem a reneszánsz korában, hanem ma, amikor a társadalmi élet és tudomány százszorta fejlettebb és bonyolultabb. Kudarccal végződött az újabb hr-angos tárgyalás is LONDON, okt. 15. Néhány perccel hat óra előtt hagyta el az Ir delegáció a dominiumügyi minisztériumot. Az Ép miniszterek arckifejezése nagyon komoly volt, Thomas dominiumügyi miniszter, aki autójához kísérte da Valér­át, csak ennyit mondott az ír miniszterelnöknek:­­ — Isten vele! A körülöttük álló újságíróik ebből­­ rögtön tudták, hogy a tárgyalások véget értek. Thomas dominiumügyi miniszter a sajtó képviselőinek kérdésére kijelentette, hogy a tárgyalások meg­­hiúsultak. De Valero hajszálnyira sem módosí­­totta álláspontján. Az angol kormány viszont nem volt hajlandó vitái­g bocsátkozni az afigol. ír kiegyezés érvényességéről, mert álláspontja most is az volt, hogy a kiegyezés minden ír kor­­mányt kötelez. 1 tanácsos most osztálysorsjegyet | venni? a sorsjegyeknek egy későbbi osztályhoz­­ való vásárlásánál az előbbi, lejátszott | osztályok betétjeit is meg kell fizetni.­­ Tehát sokkal célszerűbb a sors­jegyeket már az ELSŐ osztály húzása­­ előtt megvenni, hogy a rendkívüli kedvező nyerési esélyeket teljes mér­tékben kihasználhassa és hogy ne­­ veszítse el egyetlen egy osztály nyere­ményeire való igényét se. Mindenkinek és minden egyes sorsjegynek egyforma a nyerési esélye! A főárusítók azonban figyelmeztetik az n. é. közönséget, hogy csak úgy bizto­­­síthatják részvételüket az új sorsjátékra, [ ha a sorsjegyekért járó összeg az előírt 30 fillér költséggel együtt a húzás ] előtt, tehát most október 16-ika előtt­­ az illetékes helyekre beérkezik, külön­ben minden igény megszűnik. Aki azonban bármely oknál fogva a­­ sorsjegyeket nem akarja megtartani szíveskedjék azonnal visszaküldeni, mert­­ az idejében ki nem fizetett sorsjegyek semmi jogot nem biztosítanak, a főáru­­sítóknak azonban kárt okoznak, ha­­ azokat nem kapják vissza. Az I. osztályú sorsjegyek hivatalos áron: Égési Fél Negyed 24 126 pengő pengő pengő az összes főárusítóknál kaphatók

Next