Budapesti Hírlap, 1933. január (53. évfolyam, 1–25. szám)
1933-01-14 / 11. szám
B.H., 1933. JANUÁR 14. SZOMBAT hím ! "j f.......................................................... * Győztek a BTK boxolói Frankfurtban. A Budapesti Testgyakorlók Körének boxolói tegnap kezdték meg németországi túrájukat az Odera melletti Frankfurtban. Csiszár Sa- Sülit, Fogas Schimovot, Lovas pedig Brendtet győzte le pontozással, Szabó azonban kikapott Solhaartól. * Hójelentés: A Magyar Sí Szövetség hivata-sabb nójelentése:, Pénteken este 7 órakor: Altalajaié , helyzet: Hóviszonyok az elmúlt hét óta roszazabbodtak, bár a 700 m.-en felüli szabad, északi isejtőkön síelésre még eléggé alkalmas magasságú tó található. A hó általában véve kérges, az erifikben zúzmarával keveredett. Síelésre legalkalkalmasabb a Börzsönyi hegység, ahol a hótakaró ■to—60 cm. vastagságú. Részletes helyzet: Budai hegyek: Jánoshegy, Svábhegy 5—6 cm., erdőben zúzmarával 8—10 cm. ■ Hármashatárhegy 3—4 cm. Zsiroshegy (Solymár): 5—6 cm. Pilishegység: Dobogókő 15—17 cm.-es összefüggő hótakaró, 600 sv-en alul 20—25 cm.-es foltok. Börzsöny-hegység: Kisinócz 10—12 cm., Nagymócz 30 cm., Magastax 20—25 cm., Csóványos 25—30 cm., Mátra: Gallya- Etető 5—10 cm., erdőben 10 cm., Kékes 15—18 cm., Bükkhegység: Bánkút S em., Lillafüred, Hojlástető: hó csak foltokban található. Mecsek: Misina 5—8 cm. hó. * Turista-kirándulás. Az Újpesti Torna Egyesület turista szakosztálya vasárnap a következő kirándulásokat tartja: I. Pilisvörösvár, Szentkereszt, Sólyomforrás, Dobogókő, Cserforrás, Klotildliget. Találkozás reggel 7 órakor az újpesti vasúti kisállomásnál. Vezető: Székely György dr. II. Síelés a r mai hegyekben. Találkozás 10 órakor az újpesti villamos végállomásnál. Vezető: Meller Béla. * Turista-hírek. A Magyar Turista Egyesület vetítettképes előadás-sorozatában január 26-án Vörös Tihamér „Selmecbánya és környéke" címmel tart előadást a székesfővárosi Pedagógiai Szemináriumban (VIII., Mária Terézia-tér 8.), este 2 órai kezdettel. A Dobogókőr megközelítése: A HÉV és autóbusz igénybevételével minden vasárnap a turi.tavernátokhoz Pomázon, illetve Szentendrén, azonazonnal csatlakozó autóbuszok indulnak. A jegy ára: 2.20 P, menetidő 10 óra 10 perc. A Vértes TuristaEgyesület hivatalos helyisége: VÉL, Erzsébet körút 43. Az egyesület összejöveteleit minden kedden este 8 órakor tartja. A budapesti rádió Bethlen Margit grófnő a mikrofon előtt. Bethlen Margit grófnő, aki finomrajzú novelláival és szimbolikus meséivel több ízben szerepelt már osztatlan sikerrel a rádió mikrofonja előtt, legközelebb január 15-én, vasárnap este tart felolvasást. Műsorváltozás a rádióban. A rádió szombat esti zenekari hangversenyének műsora Wittgenstein Pál Zongoraművész vasúti balesete miatt megváltozik. A Budapesti Hangverseny Zenekar tehát — melyet, mint már közöltük, Freccia Massono vezényel — Baspiligi ,lance e aria autiche-ját, Strawinsky. •Tűzmadár szvitjét, Debussy: La mereszimfóirikus költeményét és Brahms I. szimfóniáját adja fel. A szombati műsor 9.15: Az Állástalan Zenészek Szimfonikus Zenekarának hangversenye. Közben 9.50: Hírek. 21.10: Nemzetközi vízjelzőszolgálat. Vízállásjelentés magyarul és németül. H.00: Déli harangszó az Egyetemi templomból, időjárás jelentés. II.05: A rádió házikvintettjének hangversenye. „Német szerzők." Közben T.S.S.: Hírek. 1 00: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. SAS: Hírek, élelmiszerárak, piaci árak, árfolyamhírek. 4.00: A Rádió Élet gyermekjátszóórája (Harsány Gizi előadása). 4.45: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hí rek. 5.00: Másfélév- szórakoztató zene. Zenekari hangverseny. Karnagy Komor V. 5.50: Mit üzen a rádió. Művészek és előadók rádiógrammjai hallgatóságukhoz. ''■15: Rózsavölgyi grammofonhangverseny. 5.45: A Budapesti Hangverseny Zenekar hangversenye a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből. Karnagy Freccia Massino. Utána kb. 9.45: Pontos időjelzés, hírek, időjárásjelentés. Majd győri Vörös Misi cigányzenekarénak hangversenye az Emke-kávéházból. 11.00: Jan & Patrik Hoffmann jazz zenekar hangversenye a Royal-étteremből. BUDAPEST ). (1. óra 50 perctől: Kristály gramofonhangver. Gy"Utána, ,A hét eseményed". (Hírek). 17 óra 15 perctől: Azonos a Budapest I. műsorával. Telefonhírmondó : a műsor egész nap , azonos a Budapest I. műsorával. Recepteket, gyakorlatilag kipróbálva, illatszerészet és kozmetika, valamint egyéb ágazatok részére is ajánl.ttg. Chemie, B. Polcar, Brunn, CSR. Na Piskáeh S’Német ásztatgia 3evd®és. IROPAI.OH. MŰVÉSZET A mai színházi est I. A bunda A Nemzeti Színház felújítása A Nemzeti Színház, bár némi késéssel, szintén megérkezett Hauptmann Gerhardt jubiláris ünnepségére, pontosabb sietség méltóbb lett volna úgy az ünnepelt, német klasszikushoz, mint az ünneplő mfsintézethez. És talán helyesebb lett volna az is, ha természeténél fogva tiszta művészi eszményeknek szolgáló állami színházunkban a fiatal pártember vérengző szatírája helyett az érett költő valamelyik örökbecsű művét szólaltatták volna meg, például „Az elmerült harangot 11, Hauptmann legszebb költeményét, amelynek előadása elől, eleddig érthetetlen módon, minden drámai színpadunkkitért. Csak mellesleg említem, hogy a mostani színházi esztendő egyik legkedvezőbb üzleti sikerét Hauptmann egyik költői mestermunkája, „Naplemente előtt“ hozta meg. Még fényesebb diadalra számíthatna „Az elmerült harang" ■ legyen szabad ez alkalommal megjegyeznem, hogy a „Die versunkene Glocke“ szokványos magyar fordítása: „Az elsüllyedt harang" hibás, mert cseppfolyós halmazállapotban, például a sát vizében is nem süllyednek el, hanem elmerülnek a tárgyak. A szezon kezdetén egyébiránt arról volt szó, hogy a „Crampton mester“ felújítása (Rózsahegyi Kálmánnal a címszerepben) lesz az ünnepi előadás, de ez a mindenesetre tetszetős terve — ismeretlen okokból — meg nem valósulhatott. Végül „A bundá"-nak kedvezett a döntés, bizonyára tekintettel a példás előadásra, amelyben ez a mulatságos tolvajkomédia a Nemzeti Színházban színrekerült. Az emlékezetes premieren olyan elsőrangú erő, mint a kitűnő Fáy Szeréna, a feledhetetlen Peters, Bartos, Somlay vitték diadalra a darabot. A mai felújítás is a teljes siker jegyében zajlott, le, a komédia mindvégig a népszínmű hatását keltette, noha az eredeti műnek zamatos tájszólását boldogult Sebők Zsigmond, nyelvünk avatott mestere csupán magyarossággal pótolhatta. Horváth Árpád, a rendező igen helyesen arra törekedett, hogy Hauptmann nyers szatírájának keményvonalúságát valami játékos kedvességgel enyhítse. Ez a szeretetreméltó halmor elsősorban Aczél Ilona asszonyból sugárzott át a darabra, mekkora skálája van e nagyszerű színésznő tehetségének! Wolffné aszszonya, ez a ravasz, tolvaj mosónő, remek alakítás, kedvesen elvetemült némber, úgy lop, mint ahogyan a kutya csontot csen, eredendő természeténél fogva, szükségszerűen, mintegy kicsattanó egészségből, mintha csak kongoniális partnerével, Sugárral, Teniers, vagy Ostade valamelyik csőcselék képéből lépett volna ki a maga bájos gazságával. Bartos részeges szolgája, szintén tökéletes kabinetfigura, ilyen, pálinka-atmoszférában mennyi szeretetreméltóság! — Gál, Nagy Adorján, Kürthy György, Vaszary Piroska, Füzes, Gombaszögi, Gabányi, Juhász, megannyi erőssége a pompás együttesnek. Hauptmann vígjátéka, semmit sem vesztett vonzóerejéből, a nézőtér csaknem a táblás ház jellegét mutatta és a közönség rengeteget tapsolt a szereplőknek. GERGELY ISTVÁN Megjjelent KULINYI ERNŐ verseskönyve: $ A + VÉNUSZHEGYEN Ara*20 p» Kapható a Budapesti Hírlap könyvesboltjában és a könyvkereskedésekben II. A csavargó felújítása az Operaházban Néhány hónap hijján huszonöt éve annak, hogy A csavargó, Xavier Lerouxnals Jean Richepin szövegére írott négyfelvonásos dalműve először került színre az Operaházban. Akkor két évig szerepelt a színház játékrendjén, hogy azután egy ideig végleg lekerüljön a műsorról. Pedig kevés dalmű dicsekedhet olyan költői szöveggel, mint A csogaró. E mellett a zeteje is vérbeli muzsikusnak előkelő eszközökkel készült munkája. A csavargó szó tulajdonképpen nem fedi a francia chemincaut, ami inkább a vándorlegénynek felel meg. A francia kifejezésnek nincsen semmi morális becsmérlő jelentősége, nem etikai értékjelző, hanem csak jóindulatúan jelöli meg azt a parasztfajtát, amelyiknek állandó otthona az országút, a ckemin és amelyik így jár helyről helyre becsületes munkát vállalni. Nincs hosszú maradása sehol sem, hajtja tovább a vére. Kétségtelenül kissé romantikus alak. Heltai Jenő, a francia szöveg kitűnő fordítója, nyilvánvalóan a zenei prozódia kedvéért választotta a csavargó szót, amely három szótagjával inkább megfelel a francia chemineau-nak, mint a magyar vándorlegény. Richepin szövege, mint mondottuk, igazi poéta munkája. Bár a lényeges fordulat a darabban, Pierre gazda megbékélése, a harmadik és negyedik fölvonás között játszódik le, mégis ami a színpadon történik, az mindig megkap a maga igazával. Az első fölvonás szerelemtől ittas, napfénytől tikkadt picin airje, a húsz év után történő második fölvonás letompított, öreges nyugalma Pierro gazda kirobbanó haragjával, a harmadik fölvonásban a csavargónak a fiával való, szívet megmarkoló találkozása és a negyedik fölvonás a decemberi kézfogóval, amelynek végén a csavargó búcsúzás nélkül ismét nekivág az országútnak, az öreg Francois pedig csendesen jobblétre szenderül, mind igazi naturalista jelenet a francia parasztság csökönyös és mégis vajszívű életéből. Lerous zenéje a Massenet és Saint-Saëns utáni francia muzsika legértékesebb fajtájából való. Még nem csatlakozik a Debussy-féle impresszionista irányhoz, még a régi összhangzat alapján áll. Bőven ömlenek benne a lírikus melódiák, hogy a drámai részekben akaratosan kicsattanjanak. Az első felvonásban Leroux megtalálja a szerelem mámoros hangját és a csavargó életének gondtalan jellemzését a folytonos dalolással, a harmadik fölvonás szentimentális szövegének is megvan a zenei kifejezése, a negyedik fölvonásban pedig a betlehemesek szereplése hoz friss levegőt a színpadra. Egyik legértékesebb, zárt szám a harmadik felvonás szellemes előjátéka, viszont a második felvonás szomorú hangulatát egy lassú tétel festi alá. A dalmű egész zenéjén megérzik a francia szellem nobilitása, Leroux mindig tartózkodik a zenei naturalizmus élesebb akcentusaitól. Az előadásra büszke lehet Operaházunk vezetősége. Palló Imre a címszerepben, a felejthetetlen Takács Mihály örökében nemcsak vonzó jelenség, hanem énekbeli feladatait is kitűnően oldja meg. Bámulatosan győzi szerepének magasságait, sőt itt van igazán az elemében. A csavargó egyik emlékezetes sikere lesz a rokon, szenves énekes egész pályájának. Gere Lola Tainette szerepét énekli és játssza, az első £51- vonásrő fiatalos hévvel, a többit az érett asszony nyugalmával. Szép orgánuma meglepően bírja a drámai kitöréseket. Szereplése egyik főerőssége az előadásnak. Laurisin Lajosnak szintén igen jó szerepe a Toinet, nincsenek exponált magasságai Székely Mihály szép basszusát Pierre gazda ellenszenves szerepében élvezhetjük, míg Francois törődött alakját Farkas Sándor személyesíti meg jól. A kisebb szerepekben Orosz Júlia, Bársony Dóra, ifjabb Toronyi Gyula és Palotay Árpád ismert kvalitásait kell méltányolnunk. A zenei betanítás, valamint ú, zenekar vezénylete Ferencsük János kitűnt munkája. Ismét azokat igazolta, akik nagy jészet jósolnak a fiatal karmesternek. Szende Ferencnek is premierje volt A csavargó rendészése. Zenei intelligenciájánál, kitűnő színpadi érzékénél fogva predesztinálva van erre a működési körre. A sikerhez még az ifjabb Oláh, Gusztáv által megújított díszletek járkáltak hozzá. A közönség igen szívesen fogadta a faluélést. A első és a harmadik felvonás után bulik, nősen melegen ünnepelték a közreműködőket. YBL ERVIN ín. A térkép Bemutató a Belvárosi Színházban Székely Mózes nevével az irodalmi termékek számontartója most találkozik másodszor. Pár éve egy regény címlapján jelent meg ez a tér s mondanivalójának súlyával és formájával megkülönböztetett figyelemben részesült. Ken® a kellemesen szórakoztató regények csapata, gazdagodott vele: nehéz olvasmány volt a áiz- tonyt a hű és okos állat, a mesélő kutya teájába adott történettel és a történetben a vénnagló, a megalázott és láncba vert, a történelem orkánjaitól annyiszor végigszántott erdélyi föld valóságával. Székely Mózes most egy drámát küldött hozzánk délkeleti irányból, valahonnan a Kárpátok alól, ahol él, tagjaként a tizennégy év óta másodrendűvé degradált állampolgároknak s ez a dráma ugyanannak a nagy témának újabb, másfajta változata. Amit ezúttal kaptunk, A térkép, talán még megrendítőbb, mint aminő volt a Zátony. Magyar író számára, ha eleget akar tenni a kritika és a közönség kívánalmainak és korszerű drámát akar írni, az élet az egyéni és tömegsorsok problémáival, igazán bőven nyújt erre lehetőséget. Ami azonban forró atmoszférájával, nyugtalan, izgató és vészes villanásaival A térkép színpadi kereteit tölti ki, annál jobban ránk tartozót, témájánál és alakjainál fogva hozzánk közelebb állót, korszerűbbet író számunkra nem találhat. Miről szól Székely Mózes drámáját A tegnap még külsőre, szinleg zavartalan hétköznapi képű életről, amelyet hirtelen valami titokzatos fluidom jár át, láthatatlan kéz fölkavar s at medréből tajtékzó hullámokkal , kicsapó folyóhoz, a zúgni kezdő kárpáti erdőkhöz tesz hasonlóvá. Nem messze a határtól, egy község, a színtere ennek a kavargásnak, de ami benne sűrűsödik, az a magyar lelkek összességének mélyén rejtőző dinamikus telítettség. A térkép, ■* revíziós térkép lopva jár kézről-kézre,kisházból , kis házba, a sziguranca szimatol utána, de nem tud ráakadni sem a térképre, sem a terjesztőre. Ahogyan a fű nő a hegyoldalon, így támad magától, ellenállhatatlanul ez a térkép-história. Amivé dagad, az két fajtának, fegyveresnek és fegyvertelennek szembekerülése, amely egyfelől hídrobbantásban, verekedés során két román csendőr megölése miatt elfogott legényekben, a falusi plébános letartóztatásában s másfelől a román őrnagy és feleségének konfliktusában illusztrálódik Az aszszony, aki született magyar grófnő, látja a szakadékot,, amelyet a térkép-ügy támaszt közte és a férje között, de ott van a bajbajutottak mellett. Segíteni akar rajtuk, nemcsak jóérzés, bőr, hanem mert a vér törvényszerűsége, a fajta atavizmusa, a származás és az élmények eltéphetlen köteléke melléjük parancsolja. A másokon való segítés sikere helyett azonban ő jut bajba: a vizsgálat a sziguranca biztos gyanúja, házkutatás alapján személyét veszi célba. A vizsgálatvezető elegáns prefektus, aki szerelmes a grófnőbe, a vele való és halk,lírától áttüzesedő jelenetben eltépi ugyan azt a papirost, amely az asszony miatt a román őrnagyot rangvesztésre javasolja és kiderül az is, hogy a revíziós térképet az őrnagy serdülő leánykája rajzolta, de az immár feketén tátongó szakadékot nem lehet áthidalni. Korbácsot érdemelsz! — kiáltja feldúltságában, háttal fordulva az asszony felé az őrnagy, aki erre a férj asztalra tett revolvertáskájából gyors mozdulattal ádvesz valamit és hangtalanul kimegy a szobából, hogy túl a küszöbön belépjen a halálba. A konfliktus, amelyet egy térkép indított el, az őrnagyi kúriára tartozó részében így ér véget: tragédiában, amely kettősértelmű, egyéni és magyar tragédia. Ahogyan Székely Mózes a darabját megírta, az csupa kemény erő, markáns és találó szín. Sehol sem mutat olcsó színpadi hatásokra, híg eszközökre. A problémát, amelyet megmarkol.