Budapesti Hírlap, 1933. január (53. évfolyam, 1–25. szám)

1933-01-14 / 11. szám

B.H., 1933. JANUÁR 14. SZOMBAT hím ! "j f.......................................................... * Győztek a BTK boxolói Frankfurtban. A Budapesti Testgyakorlók Körének boxolói tegnap kezdték meg németországi túrájukat az Odera melletti Frankfurtban. Csiszár Sa- Sülit, Fogas Sch­imovot, Lovas pedig Brendtet győzte le pontozással, Szabó azonban kikapott Solhaartól. * Hójelentés: A Magyar Sí Szövetség hivata-sabb n­ójelentése:, Pénteken este 7 órakor: Altala­jaié , helyzet: Hóviszonyok az elmúlt hét óta rosz­­azab­bodtak, bár a 700 m­.-en felüli szabad, északi isejtőkön síelésre még eléggé alkalmas magasságú tó található. A hó általában véve kérges, az er­­­ifikben zúzmarával keveredett. Síelésre legalkal­­kalmasabb a Börzsönyi hegység, ahol a hótakaró ■to—60 cm. vastagságú. Részletes helyzet: Budai hegyek: Jánoshegy, Svábhegy 5—6 cm., erdőben zúzmarával 8—10 cm. ■ Hármashatárhegy 3—4 cm. Zsiroshegy (Solymár): 5—6 cm. Pilishegység: Dobogókő 15—17 cm.-es összefüggő hótakaró, 600 sv-en alul 20—25 cm.-es foltok. Börzsöny-hegység: Kisinócz 10—12 c­m., Nagymócz 30 cm., Magastax 20—25 cm., Csóványos 25—30 cm., Mátra: Gallya- Etető 5—10 cm., erdőben 10 cm­., Kékes 15—18 cm­., Bükkhegység: Bánkút S em., Lillafüred, Hoj­­lástető: hó csak foltokban található. Mecsek: Mi­sina 5—8 cm. hó. * Turista-kirándulás. Az Újpesti Torna Egye­sület turista szakosztálya vasárnap a következő ki­rándulásokat tartja: I. Pilisvörösvár, S­zent­kereszt, Sólyomforrás, Dobogókő, Cserforrás, Klotildliget. Találkozás reggel 7 órakor az újpesti vasúti kisállo­­má­snál. Vezető: Székely György dr. II. Síelés a r m­ai hegyekben. Találkozás 10 órakor az újpesti villamos végállomásnál. Vezető: Meller Béla. * Turista-hírek. A Magyar Turista Egyesület vetítettképes előadás-sorozatában január 26-án Vörös Tihamér „Selmecbánya és környéke" cím­mel tart előadást a székesfővárosi Pedagógiai Sze­mináriumban (VIII., Mária Terézia-tér 8.), este 2 órai kezdettel. A­ Dobogókőr megközelítése: A HÉV és autó­busz igénybevételével minden vasárnap a turi.­ta­vernátokhoz Pomázon, illetve Szentendrén, azon­­azonnal csatlakozó autóbuszok indulnak. A jegy ára: 2.20 P, menetidő 10 óra 10 perc. A Vértes Turista­­Egyesület hivatalos helyi­sége: VÉL, Erzsébet­ körút 43. Az egyesület össze­jöveteleit minden kedden este 8 órakor tartja. A budapesti rádió Bethlen Margit grófnő a mikrofon előtt. Bethlen Margit grófnő, aki finomra­jzú novel­­láival és szimbolikus meséivel több ízben sze­repelt már osztatlan sikerrel a rádió mikro­fonja előtt, legközelebb január 15-én, vasár­­n­ap este tart felolvasást. Műsorváltozás a rádióban. A rádió szombat est­i zenekari hangversenyének műsora Wittgenstein Pál Zongoraművész vasúti balesete miatt megváltozik. A Budapesti Hangverseny Zenekar tehát — melyet, mint már közöltük, Freccia Massono vezényel — Baspiligi­ ,l­ance e aria autiche-ját, Strawinsky. •Tűzmadár szvitjét, Debussy: La mer­e­­szimfó­­irikus költeményét és Brahms I. szimfóniáját adja fel. A szombati műsor 9.15: Az Állástalan Zenészek Szimfonikus Zenekarának hangversenye. Közben 9.50: Hírek. 21.10: Nemzetközi vízjelzőszolgálat. Vízállás­jelentés magyarul és németül. H.00: Déli harangszó az Egyetemi templom­ból, idő­járás jelentés. II.05: A rádió házikvintettjének hangverse­nye. „Német szerzők." Közben T.S.S.: Hírek. 1­ 00: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállás­jelentés. SAS: Hírek, élelmiszerárak, piaci árak, ár­­folyamhírek. 4.00: A Rádió Élet gyermekjátszóórája (Harsány­ Gizi előadása). 4.45: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hí­­­ rek. 5.00: Másfélév- szórakoztató zene. Zene­­kari hangverseny. Karnagy Komor V. 5.50: Mit ü­zen a rádió. Művészek és előadók rádiógrammjai­ hallgatóságukhoz. ''■15: Rózsavölgyi grammofonh­angverseny. 5.45: A Budapesti Hangverseny Zenekar hangversenye a Zeneművészeti Főis­kola nagyterméből. Karnagy Freccia Massino. Utána kb. 9.45: Pontos időjelzés, hírek, időjárásjelen­­tés. Majd győri Vörös Misi cigányzeneka­rénak hangversenye az Emke-kávé­­házból. 11.00: Jan & Patrik Hoffmann jazz zenekar hangversenye a Royal-étteremből. BUDAPEST ). (1. óra 50 perctől: Kristály gramofonhangver­. Gy­"Utána, ,A hét eseményed". (Hírek). 17 óra 15 perctől: Azonos a Budapest I. mű­sorával. Telefonhírmondó­ : a műsor egész nap , azonos a Budapest I. műsorával. Recepteket, gyakorlatilag kipróbálva, illatszerészet­ és kozm­e­t­ika, valamint egyéb ágazatok részére is ajánl.­ttg. Chemie, B. Polcar, Bru­nn, CSR. Na Piskáeh S­’Német ás­ztatgia 3evd®és. IROPAI.OH. MŰVÉSZET A mai színházi est I. A bunda A Nemzeti Színház felújítása A Nemzeti Színház, bár némi késéssel, szin­tén megérkezett Hauptmann Gerhardt jubiláris ünnepségére, pontosabb sietség méltóbb lett volna úgy az ünnepelt, német klasszikushoz, mint az ünneplő mfsintézethez. És talán helye­sebb lett volna az is, ha természeténél fogva tiszta művészi eszményeknek szolgáló állami színházunkban a fiatal pártember vérengző sza­tírája helyett az érett költő valamelyik örök­becsű művét szólaltatták volna meg, például „Az elmerült harangot 11, Hauptmann legszebb költeményét, amelynek előadása elől, eleddig érthetetlen módon, minden drámai színpadunk­­kitért. Csak mellesleg említem, hogy a mostani színházi esztendő egyik legkedvezőbb üzleti si­kerét Hauptmann egyik költői mestermunkája, „Naplemente előtt“ hozta meg. Még fényesebb diadalra számíthatna „Az elmerült harang" ■ legyen szabad ez alkalommal megjegyeznem, hogy a „Die versun­ken­e Glocke“ szokványos magyar fordítása: „Az elsüllyedt harang" hi­bás, mert cseppfolyós halmazállapotban, pél­dául a sát vizében is nem süllyednek el, ha­nem elmerülnek a tárgyak. A szezon kezdetén egyébiránt arról volt szó, hogy a „Crampton mester“ felújítása (Rózsahegyi Kálmánnal a címszerepben) lesz az ünnepi előadás, de ez a mindenesetre tetszetős terve — ismeretlen okok­ból — meg nem valósulhatott. Végül „A bun­­dá"-nak kedvezett a döntés, bizonyára tekin­tettel a példás előadásra, amelyben ez a mulat­ságos tolvajkomédia a Nemzeti Színházban színrekerült. Az emlékezetes premieren olyan elsőrangú erő, mint a kitűnő Fáy Szeréna, a feledhetetlen Peters, Bartos, Somlay vitték diadalra a darabot. A mai felújítás is a teljes siker jegyében zajlott, le, a komédia mindvégig a népszínmű hatását keltette, noha az eredeti műnek zama­tos tájszólását boldogult Sebők Zsigmond, nyel­vünk avatott mestere csupán magyarossággal pótolhatta. Horváth Árpád, a rendező igen helyesen arra törekedett, hogy Hauptmann nyers szatírájának keményvonalúságát valami játékos kedvességgel enyhítse. Ez a szeretetreméltó hal­­mor elsősorban Aczél Ilona asszonyból sugár­zott át a darabra, mekkora skálája van e nagy­­szerű színésznő tehetségének! Wolffné asz­­szonya, ez a ravasz, tolvaj mosónő, remek ala­kítás, kedvesen elvetemült némbe­r, úgy lop, mint ahogyan a kutya csontot csen, eredendő természeténél fogva, szükségszerűen, mintegy kicsattanó egészségből, mintha csak kon­gon­iá­­lis partnerével, Sugárral, Teniers, vagy Ostade valamelyik csőcselék képéből lépett volna ki a maga bájos gazságával. Bartos részeges szol­gája, szintén­ tökéletes kabinetfigura, ilyen, pá­linka-atmoszférában mennyi szeretetreméltóság! — Gál, Nagy Adorján, Kürthy György, Vaszary Piroska, Füzes, Gombaszögi, Gabányi, Juhász, megannyi erőssége a pompás egy­üt­te­s­nek. Hauptmann vígjáték­a, semmit sem vesz­tett vonzóerejéből, a nézőtér csaknem a táblás ház je­llegét mutatta és a közönség rengeteget tapsolt a szereplőknek. GERGELY ISTVÁN Megjjelent KULINYI ERNŐ verseskönyve: $ A + VÉNUSZ­HEGYEN Ara­­*20 p» Kapható a Budapesti Hírlap könyves­boltjában és a könyvkereskedésekben II. A csavargó felújítása az Operaházban Néhány hónap hijján huszonöt éve annak, hogy A csavargó, Xavier Lerouxnals Jean Ri­­chepin szövegére írott négyfelvonásos dalműve először került színre az Operaházban. Akkor két évig szerepelt a színház játékrendjén, hogy azután egy ideig végleg lekerüljön a műsorról. Pedig kevés dalmű dicsekedhet olyan költői szöveggel, mint A csogaró. E mellett a zeteje is vérbeli muzsikusnak előkelő eszközökkel ké­szült munkája. A csavargó szó tulajdonképpen nem fedi a francia chemincaut, am­i inkább a vándor­­legénynek felel meg. A francia kifejezésnek nincsen semmi morális becsmérlő jelentősége, nem etikai értékjelző, hanem csak jóindulatúan jelöli meg azt a parasztfajtát, amelyiknek ál­landó otthona az országút, a ckemin és amelyik így jár helyről­ helyre becsületes munkát vál­lalni. Nincs hosszú maradása sehol sem, hajtja tovább a vére. Kétségtelenül kissé romantikus alak. Heltai Jenő, a francia szöveg kitűnő for­dítója, nyilvánvalóan a zenei prozódia ked­véért választotta a csavargó szót, amely három szótagjával inkább megfelel a francia chemi­­neau-nak, mint a magyar vándorlegény. Richepin szövege, mint mondottuk, igazi poéta munkája. Bár a lényeges fordulat a da­rabban, Pierre gazda megbékélése, a harmadik és negyedik fölvonás között játszódik le, mégis ami a színpadon történik, az mindig megkap a maga igazával. Az első fölvonás szerelemtől ittas, napfénytől tikkadt picin airje, a­ húsz év után történő második fölvonás letompított, öre­ges nyugalma Pierro gazda kirobbanó harag­jával, a harmadik fölvonásban a csavargónak a fiával való, szívet megmarkoló találkozása és a negyedik fölvonás a decemberi kézfogóval, amelynek végén a csavargó búcsúzás nélkül ismét nekivág az országútnak, az öreg Francois pedig csendesen jobblétre szenderül, mind igazi naturalista jelenet a francia parasztság csökö­nyös és mégis vajszívű életéből. Lerous zenéje a Massenet és Saint-Saëns utáni francia muzsika legértékesebb fajtájából való. Még nem csatlakozik a Debussy-féle im­presszionista irányhoz, még a régi összhangzat alapján áll. Bőven ömlenek benne a lírikus meló­diák, hogy a drámai részekben akar­atosan ki­csattanjanak. Az első felvonásban Leroux megtalálja a szerelem mámoros hangját és a csavargó életének gondtalan jellemzését a foly­tonos dalolással, a harmadik fölvonás szenti­mentális szövegének is megvan a zenei kifeje­­zése, a negyedik fölvonásban pedig a betlehe­­mesek szereplése hoz friss levegőt a színpadra. Egyik legértékesebb, zárt szám a harmadik fel­vonás szellemes előjátéka, viszont a második felvonás szomorú hangulatát egy lassú tétel festi alá. A dalmű egész zenéjén megérzik a francia szellem nobilitása, Leroux mindig tar­tózkodik a zenei naturalizmus élesebb akcen­tusaitól. Az előadásra büszke lehet Operaházunk ve­zetősége. Palló Imre a címszerepben, a felejt­hetetlen Takács Mihály örökében nemcsak vonzó jelenség, hanem énekbeli feladatait is kitűnően oldja meg. Bámulatosan győzi szerepének ma­gasságait, sőt itt van igazán az elemében. A csavargó egyik emlékezetes sikere lesz a rokon, szenves énekes egész pályájának. Gere Lola Tainette szerepét énekli és játssza, az első £51- vonásrő fiatalos hévvel, a többit az érett asszony nyugalmával. Szép orgánuma meglepően bírja a drámai kitöréseket. Szereplése egyik főerős­­sége az előadásnak. Laurisin Lajosnak szintén igen jó szerepe a Toinet, nincsenek exponált magasságai Székely Mihály szép basszusát Pierre gazda ellenszenves szerepében élvezhet­jük, míg Francois törődött alakját Farkas Sán­dor személyesíti meg jól. A kisebb szerepekben Orosz Júlia, Bársony Dóra, ifjabb Toronyi Gyula és Palotay Árpád ismert kvalitásait kell méltányolnunk. A zenei betanítás, valamint ú, zenekar vezénylete Ferencsük­ János kitűnt munkája. Ismét azokat igazolta, akik nagy jés­zet jósolnak a fiatal karmesternek. Szende Fe­­rencnek is premierje volt A csavargó rendés­zése. Zenei intelligenciájánál, kitűnő színpadi érzékénél fogva predesztinálva van erre a mű­ködési körre. A sikerhez még az ifjabb Oláh, Gusztáv által megújított díszletek járkáltak hozzá. A közönség igen szívesen fogadta a falu­­é­­lést. A első és a harmadik felvonás után bulik, nősen melegen ünnepelték a közreműködőket. YBL ERVIN ín. A térkép Bemutató a Belvárosi Színházban Székely Mózes nevével az irodalmi termékek számontartója most találkozik másodszor. Pár éve egy regény címlapján jelent meg ez a tér s mondanivalójának súlyával és formájával megkülönböztetett figyelemben részesült. Ken® a kellemesen szórakoztató regények csapata, gazdagodott vele: nehéz olvasmány volt a áiz- tonyt a hű és okos állat, a mesélő kutya teá­­jába adott történettel és a történetben a vén­nagló, a megalázott és láncba vert, a történ­elem orkánjaitól annyiszor végigszántott erdélyi föld valóságával. Székely Mózes most egy drámát küldött hozzánk délkeleti irányból, valahonnan a Kárpátok alól, ahol él, tagjaként a tizennégy év óta másodrendűvé degradált állampolgárok­nak s ez a dráma ugyanannak a nagy témának újabb, másfajta változata. Amit ezúttal kap­tunk, A térkép, talán még megrendítőbb, mint aminő volt a Zátony. Magyar író számára, ha eleget akar tenni a kritika és a közönség kívá­nalmainak és korszerű drámát akar írni, az élet az egyéni és tömegsorsok problémáival, igazán bőven nyújt erre lehetőséget. Ami azon­ban forró atmoszférájával, nyugtalan, izgató és vészes villanásaival A térkép színpadi kere­teit tölti ki, annál jobban ránk tartozót, témá­jánál és alakjainál fogva hozzánk közelebb állót, korszerűbbet író számunkra nem találhat. Miről szól Székely Mózes drámáját A teg­nap még külsőre, szinleg zavartalan hétköznapi képű életről, amelyet hirtelen valami titokzatos fluidom jár át, láthatatlan kéz fölkavar s at medréből tajtékzó hullámokkal , kicsapó folyó­hoz, a zúgni kezdő kárpáti erdőkhöz tesz ha­sonlóvá. Nem messze a határtól, egy község, a színtere ennek a kavargásnak, de ami benne sű­rűsödik, az a magyar lelkek összességének mé­lyén rejtőző dinamikus telítettség. A térkép, ■* revíziós térkép lopva jár kézről-kézre,kisház­ból , kis házba, a sziguranca szimatol utána, de nem tud ráakadni sem a térképre, sem a terjesztőre. Ahogyan a fű nő a hegyoldalon, így támad magától, ellenállhatatlanul ez a tér­kép-história. Amivé dagad, az két fajtának, fegyveresnek és fegyvertelennek szem­bekerü­lése, amely egyfelől hídrobbantásban, verekedés során két román csendőr megölése miatt elfo­gott legényekben, a falusi plébános letartózta­tásában s másfelől a román őrnagy és felesé­gének konfliktusában illusztrálódik Az asz­­szony, aki született magyar grófnő, látja a szakadékot,, amelyet a térkép-ügy támaszt közte és a férje között, de ott van a bajbajutottak mellett. Segíteni akar rajtuk, nemcsak jóérzés, bőr, hanem mert a vér törvényszerűsége, a fajta atavizmusa, a származás és az élmények eltéphetlen köteléke melléjük parancsolja. A másokon való segítés sikere helyett azonban ő jut bajba: a vizsgálat a sziguranca­ biztos gya­núja, házkutatás alapján személyét veszi célba. A vizsgálatvezető elegáns prefektus, aki szerel­mes a grófnőbe, a vele való és halk,lírától át­­tüzesedő jelenetben eltépi ugyan azt a papirost, amely az asszony miatt a román őrnagyot rangvesztésre javasolja és kiderül az is, hogy a revíziós térképet az őrnagy serdülő leánykája rajzolta, de az immár feketén tátongó szakadé­kot nem lehet áthidalni. Korbácsot érdemelsz! — kiáltja feldúltságában, háttal fordulva az asszony felé az őrnagy, aki erre a férj asztalra tett revolvertáskájából gyors mozdulattal ád­­vesz valamit és hangtalanul kimegy a szobából, hogy túl a küszöbön belépjen a halálba. A kon­fliktus, amelyet egy térkép indított el, az őr­nagyi kúriára tartozó részében így ér véget: tragédiában, amely kettősértelmű, egyéni és ma­gyar tragédia. Ahogyan Székely Mózes a darabját megírta, az csupa kemény erő, markáns és találó szín. Sehol sem mutat olcsó színpadi hatásokra, híg eszközökre. A problémát, amelyet megmarkol.

Next