Budapesti Hírlap, 1934. április (54. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-12 / 81. szám

1934 ÁPRILIS 12. CSÜTÖRTÖK B. H. SZÍNHÁZ/ Kodály előadása a magyar zenéről A Collegium Musicum elnevezéssel egybe­foglalt előadás-sorozatnak szerdán a Zene­­akadémia kamaratermében rendezett befe­jező estijén Kodály Zoltán tartott felolvasást A magyar népdal hatása az új magyar ze­nére címmel. Kodály előadónak épp oly ge­­ni­lis, mint zeneszerzőnek. Egyszerű és köz­vetlen stílusú mondatai nagy mélységeket és messzi távlatokat tárnak föl és halk, beszél­gető hangjában meg kell éreznünk azt a csöndes, heroikus és gyakran fájdalmas küz­delmet, amelyet ő és a vele egyformán gon­dolkodók a maguk igazáért harcolnak. Kodály előadását a népdalgyűjtés jelentő­ségének a kérdésével vezette be. A század elején nem látszott lehetségesnek a magyar zenekultúra kifejlesztése. Szerencse volt, hogy a magyar és a nemzetközi zenekultúra egy­idejűen jutott hullámvölgybe s így új utakat kellett keresni. A népi zene minden ország­ban sokat adott a műzenének, azért is, mert a hangszeres muzsikához a vokális zenén át kell eljutni. A múlt század végén magyar zeneszerzők — finom, művelt, úri­emberek — komponáltak népdalnak nevezett műdalokat, de ezek a „szalon-duhaj” hangulatú nóták nem a nép lelkének a kifejezői voltak. Az új hangot a székely dalok ütötték meg elő­ször, amelyek már többször megjelentek­ nyomtatásban, de sohasem énekelte senki. A Felvidéken, a tót falvakban is daloltak nótá­kat, amelyek ezt az új utat mutatták meg a magyar szerzőknek: olyan zenét kell írni, amely európai vonatkozásban is értékes, de a néptől sem távolodik el. A népi motívumok feldolgozásában meg kell lennie a talajnak, a környezetnek, amelyből a dal kisarjadt. Kodály ezután áttért az opera kérdésére és kijelentette, hogy magyar opera csak egy van: Bartók Béla Kékszakállú herceg vára című dalműve. A többi nemzetközi­ stílusú és épp úgy lehetne más nyelvű is, mint magyar. Saját művei, a Háry János és a Székelyfonó hivatása, hogy magyar levegőt vigyen az operába. A felolvasást többször megszakította a taps, amely végül percekig zúgott, ünnepelve Kodály Zoltánt és a dallamillusztrációkat elő­adó művészeket: Sztojanovits Adrienné női kórusát, valamint Gruber Sándort és Manzel Lászlót. Ezután Basilides Mária Bartók két Ady­­dalát és két népdal-feldolgozását énekelte el drámai erővel. Kodály „Énekszó” (op. 1.). címmel összefoglalt dalaiban és két énekében, valamint Bartók: A kékszakállú herceg vára című operájának néhány részletében Basilides Márián kívül Matuska Miklós mélyen átér­­zett és átgondolt előadása, valamint Rösler Endre lendületes éneke és Mende Erzsi kelle­mes hangja aratott meleg sikert. Zongorán Kósa György kísért. (Op.) * (Vizsgaelőadás.) Jean Sarment Az árnyhalász című színművét mutatták be szerdán este a Kamara­ Színházban a Szín­­művészeti Akadémia vizsgázó növendékei. Sarment színművének rendkívül bonyolult lelkivilágú és természetű figurái a kifor­rott és gyakorlott színészt is erős próbára teszik. Jean, az Árnyhalász szerepében Várkonyi Zoltán mutatkozott be a közön­ségnek, abban a szerepkörben, ami egyé­niségének a legjobban megfelelt. Várkonyi a lelki válságon és a téboly útvesztőin té­velygő Jean alakjának sikerült meg­játszá­sát eszményien párosította finom játéká­val és kiforrott mimikatechnikával. Vár­konyi ezúttal kétségtelen bizonyítékát adta annak, hogy egyéniségének igazi tere a drámai karakter-szerepkör és mint ilyen, a fiatal színészgárda egyik legnagyobb re­ménysége. Mellette a női főszerepet Per­czel Zita alakította sok érzéssel és drá­mai erővel. René borús lelkivilágú egyéni­ségét sikerrel oldotta meg Horlai Béla, az anya szerepét pedig Kelen Dóra alakí­totta tehetségesen. A Kamara­ Színházat zsúfolásig megtöltötte a színészvilág és az érdeklődők sokasága, akik lelkes taps­viharokkal fejezték ki elismerésüket a fiatal, tehetséges színinövendékeknek. (ja) * (Hárman játsszák Bajor Gizi szerepét az Aranybástyában.) A Nemzeti Színház műsorán pénteken az Aranybástya, Surá­­nyi Miklós nagysikerű új színjátéka szere­pel és úgy volt, hogy ez alkalommal már ismét Bajor Gizi játszhatja az újdonság hármas női főszerepét. A művésznő álla­pota azonban kedden ismét rosszabbra for­dult, magas láz lépett fel és így Bajor Gizi az Aranybástya pénteki előadásán nem lép­het fel. A hármas női főszerepet, amelyet ebben a darabban ő alakított, a pénteki előadáson így hárman fogják játszani. Az első felvonásban Rachelt Perczel Zita, a második felvonásban Antoinettet T. Mátray Erzsi, a harmadik felvonásban Louise-Ma­­riet-t Rápolthy Anna. Bajor Gizi különben szerdán ismét könnyebben érezte magát. Láza is megszűnt és így remény van rá, hogy a darab vasárnapi előadásán már is­mét átveheti szerepét. * (Zenekari hangverseny.) A Budapesti Hangverseny Zenekar keddi estjén tehet­séges fiatal zongoraművésznő mutatkozott be: Molnár Boriska. Mendelssohn g-moll versenyművét játszotta. Előadása muziká­lis, tónusa rendkívül finom és lágy. Gerő Rózsi két olasz operaáriát énekelt. Hang­anyaga igen értékes. Különösen a közép­fekvésben erőteljesen, nemesen csengő. Az est karmestere Révész László volt. Az em­lítetteken kívül Beethoven I. Szimfóniáját és Haydn Oxfordi szimfóniáját vezé­nyelte szabatosan, formásan. Különösen a Beethoven Menuette lendületével ért el meleg sikert. Kósa: tizenhét szóló hang­szerre írt érdekes kamaramuzsikájában a kiváló együttes egyes tagjai egyéni művé­szetüket és ragyogó tónusaikat csillogtat­ták. (Cz.) * (Dolly Haas vendégjátéka.) Dolly Haas, az ismert ifjú filmprimadonna, most Bécsben, a Scala-színházban vendégszerepel Dario Nicodemi Tökmag című vígjátékéban. Nem lehetetlen, hogy április végén Budapesten is fellép a művésznő. Ugyanebben a szerepben. Szerémy Zoltán ünneplése a Városi Színházban A Városi Színházban díszelőadás lesz leg­közelebb Szerémy Zoltán, a nagy magyar művész, a Vígszínház nyugdíjas tagja tisz­teletére. Szerémy Zoltán már évek óta visszavonult a színpadtól, el is költözött Budapestről és Alagon él, csak emlékirtaival lépett néhány év előtt még a nyilvánosság elé. De a közön­ség azért jól emlékszik a nobilis művészre, aki még a Vígszínház nagy gárdájához tarto­zott, együtt indult Hegedűs Gyulával, Var­sányi Irénnel, Fenyvessy Emillel és egyike ma is a legkiválóbb magyar jellemszínészek­nek. Felejthetetlen alakításai közé tartozik az Ocskay brigadéros palóca, a Liliom Fi­­csura, a Papa plébánosa, a Cseresznyéskert öreg szolgája. Különben csaknem valamennyi darabjában fellépett a Vígszínháznak évtize­deken át és minden figurája tökéletes kabi­netalakítás volt. Nemcsak a jellemábrázolás és a beszédtechnika, de a maszkcsinálás ritka művésze is Szerémy Zoltán, aki mint szí­nészpedagógus, a Zeneművészeti Főiskolán érvényesítette kivételes tehetségét. Jellegzetes alakja, vezető tagja volt évekig a Fészek Művészek Klubjának, ahol általá­nos szeretet és tisztelet övezte és övezi az ősz művészt. De az utóbbi években még ked­venc klubjában is csak igen ritkán látogat el Szerémy Zoltán, nem igen mozdul ki alagi házából, csak akkor, ha a rádióban szerepel. Több ízben felmerült a terv, hogy a kiváló művész tiszteletére jubiláns díszelőadást kell rendezni, de ez a terv különböző akadályok miatt mindig eltolódott. Most a Fehér Holló Társaság újra felvetette a díszelőadás gon­dolatát. A Társaság azonban nem a Vígszín­házban, hanem a nagyobb befogadó képes­ségű Városi Színházban tartja meg a Sze­rémy Zoltán tiszteletére rendezett díszelő­adást. Az ünnepi est keretében Molnár Fe­renc vígjátéka, az ördög kerül színre, amelyben annak idején Szerémy Zoltán a fér­jet játszotta a Vígszínház színpadán emléke­zetes sikerrel. Szerémy Zoltán ünneplésén természetesen képviseltetik magukat a­­ színésztestületek, valamint jelen lesznek az író- és művésztár­­sadalom tagjai is. • (Zenekari est.) A Székesfővárosi Zene­kar szerdai hangversenyén Tutsek Ilonka két operaáriát énekelt. Rendkívül finom, kulturált a mű költői hangulathullámzásait híven érzékeltető énekével igen meleg si­kert aratott, különösen Weber Óceán áriá­jában. Magyar Tamás, a tavalyi Reményi­díj nyertese, Glazunov a-moll hegedűver­senyét játszotta. A rendkívül tehetséges és virtuóz fiatal művésztől ráadást kért a kö­zönség. Az est karmestere, Varga Pál len­dületes lelkes munkájával igen magasra emelte a zenekar művészi teljesítményét. Mozart: Figaro lakodalma nyitányában, de még inkább Beethoven IV. szimfóniájában kitűnő formaérzékről tett bizonyságot. Az egyes tételek világos felépítése és a hang­­színek szabatos kiválasztása különösen ki­emelkedő tulajdonsága. Karacsay finom lírájú „Poeme d’amour”-ja után a közön­ség sokáig ünnepelte a megjelent szerzőt. (Cz.) • (Du Maurier híres angol színész ha­lála.) Londonból jelentik: Sir Gerald Du Maurier, Anglia egyik legnagyobb drámai és jellemszínésze 61 éves korában műtét következtében meghalt. A sánész George du Maurier írónak, a Trilby szerzőjének fia volt; az ifjabb du Mauriert évtizedeken át az angol színpad vezető alakjának te­kintették. Leginkább néhai Hegedűs Gyu­lához tehetett hasonlí­tani, akire külsőleg is emlékeztetett- * (Víg irodalmi est a Zeneművészeti Főisko­lán.) A Főváros Népművelési Bizottsága víg irodalmi estet rendez­ csütörtökön fél 6 órakor a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Közremű­ködnek Ignácz Rózsa, Cselényi József, vitéz Ga­­ramszeghy Sándor és Kézdi Kovács Antal, a Nem­zeti Színház művészei. A műsor keretében a XIX. és XX. század remekeiből mutatnak be humoros szemelvényeket az előadóművészek. Jegyek a Nép­művelődési Bizottság hivatalában és a Zeneakadé­mia portásánál válthatók.­­ (Francia bohózat a Bethlen-téri Színpadon.) A Bethlen-téri Színpad pénteken mutatja be a Nincs elvámolni valója? című francia bohózatot, amelyet Czobor Imre rendez. A darab főbb szere­peit Lengyel Gizi, Bodó Ica, Gellért Lajos, Bre­kn­­ey László és Tamás Benő játsszák. Egyidejűleg készül a társulat Orból Attila: A sárkány és a szűz című vígjátékának bemutatására. n m■ flu n| A folytatja utaaatut OMNI A ksz Folytatja diadalútjat az Északi Sark h­aver Hornja (Metró—Goldwin~“Mayer-film) CAPITOL | 11 ik­art­ fflFItfflPfllOTn­G-tanA Csupa zene, tánc, ének és sok-sok szerelem és * **|l| (Metró—Goldwyn—Mayer-film) Ma 8 és 10 órakor a budapesti táncverseny győztesei, a Berkes—Simonits-pár modern _________tánckreációkat mutat be_____________________________. Az olasz operaegyüttes vasárnap érkezik Budapestre Lovag Sauter-Falbr­ard igazgató vezetésé­vel vasárnap este érkezik Budapestre az az olasz operettegyüttes, amely hétfőn és kedden a Városi Színházban vendégszerepel. A tár­sulat, amely jórészt a milánói Scala-színház tagjaiból alkault s amelynek élén Arturo Lu­­con, a Scala világhírű karmestere áll, leg­utóbb Berlinben vendégszerepelt. Az együttes április 16-án A sevillai bor­­bély-t, 17-én pedig a Riggolettó-t adja elő Arturo Lucon vezényletével. A sevillai bor­bély előadásában Almaviva grófot Antonio Spigolon énekli, Bartolót Enrico Vannuccini, Rosinát Tina Paggi, Figarót Gina Lulli és Basiliót­­ Fernando Autori. A Rigoletto cím­szerepét De Franceschi helyett egy most fel­tűnt baritonista, Francesco Nascimbene éne­keli. Gilda Lyana Grani, a milánói Scala új, fiatal énekesnője, a mantuai herceg Aldo Sim­­­one és Sparafucile Fernando Autori lesz. Az előadásokon a budapesti olasz követség és olasz fascion kívül teljes számban megje­lennek a Magyar Szivárvány Olaszországból hazatért tagjai is. * (Walter Rózsi balesete.) Walter Rózsit, az Operaház művésznőjét kedden este, a Giuditta má­sodik előadásán, könnyebb természetű baleset érte a színpadon. A második felvonás végén, amikor szerepe szerint el kell ájulnia a színpadon, egy szög megsértette a lábát. A művésznő sebét az ügyeletes orvos kötözte be, Walter Rózsi aztán zavartalanul végigénekelte a harmadik felvonást. Egyébként csütörtökön az új Lehár-operett harma­dik előadásán Dobai Lívia mutatkozik be a Giu­ditta szerepében s a további előadásokon a két énekesnő felváltva énekli Lehár hősnőjét. Ugyan­csak először lép fel csütörtökön Losonczy György, mint Manuele Biffi és Koréh Endre, mint Martini tanár. Az előadást Lehár Ferenc ezúttal vezényli utoljára, X (Magyar Női Vonósnégyes) estje ma, 7,­ fél 9. TUDOMÁNY IRODALOM Fortunát Strowsky levele a Nouvelle Revue de Hongrie főszerkesztőjéhez A Nouvelle Revue de Hongrie áprilisi számában Babits Mihály behatóan foglal­kozott Fortunát Strowskynak, a Sorbonne kiváló professzorának Nationalisme et patriotisme című könyvével. A kiváló tu­dós, akinek tizenhatodik és tizenkilencedik századi kutatásai a francia irodalomtörté­nészek legelső sorában biztosít helyet és aki mint publicista is nagy szerepet ját­szik Franciaországban, a Nouvelle Revue de Hongrie főszerkesztőjéhez az alábbi le­velet intézte, amelyből kitűnik, hogy a lengyel származású világhírű írót milyen mély és benső kapcsolat fűzi Magyaror­szághoz : „Kedves főszerkesztő úr! Köszönöm, hogy Nacionalizmus és patriotizmus című könyvemmel foglalkozott szép folyóiratá­ban. Köszönetem annál is melegebb, mert szívemet kedves emlékek fűzik Magyaror­szághoz. Apámat azért száműzték, mert tizenkilenc éves korában, mint dzsidás­­hadnagy részt vett az ön országának sza­badságharcában és így került Franciaor­szágba. Szerette Magyarországot. Én is szeretem. Szíves engedelmével nem helyesbítéssel, hanem felvilágosítással szolgálok. Azt hiszem, Franciaország egyike azok­nak az országoknak, amelyekben a termé­­szetes patriotizmus távol van a naciona­lizmustól. Én nem hiszem azonban, hogy ilyen ország nincs több rajta kívül. Ma­gyarország épp oly jó példát szolgáltató hatna. Fogadja Főszerkesztő Úr hálatelt érzel­meim hódolatát. Fortunát Strowskyt* ! * (Kuncz Aladár „Fekete kolostor­’­* angol nyelven.) Mint Londonból jelentik, április 18-án lát napvilágot az előkelő Chatto and Windus-cég kiadásában Kuncz Aladár megrázó regénye, a Fekete kolos­­­tor, angol fordításban. A kötet, amely már készen áll, gyönyörű kiállításban mu­tatja be az elhúnyt jeles magyar író mun­káját. A fordítás egy tehetséges fiatal publicistának, Ralph Murray-nek műve, aki az elmúlt esztendőben meglepő gyor­sasággal és alapossággal sajátította el egy tanulmányút során a magyar nyelvet. Hónapokat töltött Kuncz Aladár szűkebb hazájában, Erdélyben is, ahonnan nem­csak a nyelvi, hanem az elmélyült tárgyi ismereteknek egész sorát hozta magával. Egy világirodalmi mértékkel mért értékes magyar regény Murray-ben kongeniális, tolmácsolóra talált. (*) Romain Rolland nőül veszi a titkár­nőjét. Gén­ből jelentik: Romain Rolland,­ a világhírű francia író, házasodni készül. Romain Rolland már évek óta a Genfi-tó partján lakik, a Montreux mellett fekvő Villeneuve fürdőhelyen s itt diktálja regé­nyeit titkárnőjének, az orosz származású Kudajev kisasszonynak. A menyasszony a titkárnő s az esküvőt még ebben a hónap­ban megtartják.

Next