Budapesti Hírlap, 1934. április (54. évfolyam, 73-96. szám)
1934-04-12 / 81. szám
1934 ÁPRILIS 12. CSÜTÖRTÖK B. H. SZÍNHÁZ/ Kodály előadása a magyar zenéről A Collegium Musicum elnevezéssel egybefoglalt előadás-sorozatnak szerdán a Zeneakadémia kamaratermében rendezett befejező estijén Kodály Zoltán tartott felolvasást A magyar népdal hatása az új magyar zenére címmel. Kodály előadónak épp oly genilis, mint zeneszerzőnek. Egyszerű és közvetlen stílusú mondatai nagy mélységeket és messzi távlatokat tárnak föl és halk, beszélgető hangjában meg kell éreznünk azt a csöndes, heroikus és gyakran fájdalmas küzdelmet, amelyet ő és a vele egyformán gondolkodók a maguk igazáért harcolnak. Kodály előadását a népdalgyűjtés jelentőségének a kérdésével vezette be. A század elején nem látszott lehetségesnek a magyar zenekultúra kifejlesztése. Szerencse volt, hogy a magyar és a nemzetközi zenekultúra egyidejűen jutott hullámvölgybe s így új utakat kellett keresni. A népi zene minden országban sokat adott a műzenének, azért is, mert a hangszeres muzsikához a vokális zenén át kell eljutni. A múlt század végén magyar zeneszerzők — finom, művelt, úriemberek — komponáltak népdalnak nevezett műdalokat, de ezek a „szalon-duhaj” hangulatú nóták nem a nép lelkének a kifejezői voltak. Az új hangot a székely dalok ütötték meg először, amelyek már többször megjelentek nyomtatásban, de sohasem énekelte senki. A Felvidéken, a tót falvakban is daloltak nótákat, amelyek ezt az új utat mutatták meg a magyar szerzőknek: olyan zenét kell írni, amely európai vonatkozásban is értékes, de a néptől sem távolodik el. A népi motívumok feldolgozásában meg kell lennie a talajnak, a környezetnek, amelyből a dal kisarjadt. Kodály ezután áttért az opera kérdésére és kijelentette, hogy magyar opera csak egy van: Bartók Béla Kékszakállú herceg vára című dalműve. A többi nemzetközi stílusú és épp úgy lehetne más nyelvű is, mint magyar. Saját művei, a Háry János és a Székelyfonó hivatása, hogy magyar levegőt vigyen az operába. A felolvasást többször megszakította a taps, amely végül percekig zúgott, ünnepelve Kodály Zoltánt és a dallamillusztrációkat előadó művészeket: Sztojanovits Adrienné női kórusát, valamint Gruber Sándort és Manzel Lászlót. Ezután Basilides Mária Bartók két Adydalát és két népdal-feldolgozását énekelte el drámai erővel. Kodály „Énekszó” (op. 1.). címmel összefoglalt dalaiban és két énekében, valamint Bartók: A kékszakállú herceg vára című operájának néhány részletében Basilides Márián kívül Matuska Miklós mélyen átérzett és átgondolt előadása, valamint Rösler Endre lendületes éneke és Mende Erzsi kellemes hangja aratott meleg sikert. Zongorán Kósa György kísért. (Op.) * (Vizsgaelőadás.) Jean Sarment Az árnyhalász című színművét mutatták be szerdán este a Kamara Színházban a Színművészeti Akadémia vizsgázó növendékei. Sarment színművének rendkívül bonyolult lelkivilágú és természetű figurái a kiforrott és gyakorlott színészt is erős próbára teszik. Jean, az Árnyhalász szerepében Várkonyi Zoltán mutatkozott be a közönségnek, abban a szerepkörben, ami egyéniségének a legjobban megfelelt. Várkonyi a lelki válságon és a téboly útvesztőin tévelygő Jean alakjának sikerült megjátszását eszményien párosította finom játékával és kiforrott mimikatechnikával. Várkonyi ezúttal kétségtelen bizonyítékát adta annak, hogy egyéniségének igazi tere a drámai karakter-szerepkör és mint ilyen, a fiatal színészgárda egyik legnagyobb reménysége. Mellette a női főszerepet Perczel Zita alakította sok érzéssel és drámai erővel. René borús lelkivilágú egyéniségét sikerrel oldotta meg Horlai Béla, az anya szerepét pedig Kelen Dóra alakította tehetségesen. A Kamara Színházat zsúfolásig megtöltötte a színészvilág és az érdeklődők sokasága, akik lelkes tapsviharokkal fejezték ki elismerésüket a fiatal, tehetséges színinövendékeknek. (ja) * (Hárman játsszák Bajor Gizi szerepét az Aranybástyában.) A Nemzeti Színház műsorán pénteken az Aranybástya, Surányi Miklós nagysikerű új színjátéka szerepel és úgy volt, hogy ez alkalommal már ismét Bajor Gizi játszhatja az újdonság hármas női főszerepét. A művésznő állapota azonban kedden ismét rosszabbra fordult, magas láz lépett fel és így Bajor Gizi az Aranybástya pénteki előadásán nem léphet fel. A hármas női főszerepet, amelyet ebben a darabban ő alakított, a pénteki előadáson így hárman fogják játszani. Az első felvonásban Rachelt Perczel Zita, a második felvonásban Antoinettet T. Mátray Erzsi, a harmadik felvonásban Louise-Mariet-t Rápolthy Anna. Bajor Gizi különben szerdán ismét könnyebben érezte magát. Láza is megszűnt és így remény van rá, hogy a darab vasárnapi előadásán már ismét átveheti szerepét. * (Zenekari hangverseny.) A Budapesti Hangverseny Zenekar keddi estjén tehetséges fiatal zongoraművésznő mutatkozott be: Molnár Boriska. Mendelssohn g-moll versenyművét játszotta. Előadása muzikális, tónusa rendkívül finom és lágy. Gerő Rózsi két olasz operaáriát énekelt. Hanganyaga igen értékes. Különösen a középfekvésben erőteljesen, nemesen csengő. Az est karmestere Révész László volt. Az említetteken kívül Beethoven I. Szimfóniáját és Haydn Oxfordi szimfóniáját vezényelte szabatosan, formásan. Különösen a Beethoven Menuette lendületével ért el meleg sikert. Kósa: tizenhét szóló hangszerre írt érdekes kamaramuzsikájában a kiváló együttes egyes tagjai egyéni művészetüket és ragyogó tónusaikat csillogtatták. (Cz.) * (Dolly Haas vendégjátéka.) Dolly Haas, az ismert ifjú filmprimadonna, most Bécsben, a Scala-színházban vendégszerepel Dario Nicodemi Tökmag című vígjátékéban. Nem lehetetlen, hogy április végén Budapesten is fellép a művésznő. Ugyanebben a szerepben. Szerémy Zoltán ünneplése a Városi Színházban A Városi Színházban díszelőadás lesz legközelebb Szerémy Zoltán, a nagy magyar művész, a Vígszínház nyugdíjas tagja tiszteletére. Szerémy Zoltán már évek óta visszavonult a színpadtól, el is költözött Budapestről és Alagon él, csak emlékirtaival lépett néhány év előtt még a nyilvánosság elé. De a közönség azért jól emlékszik a nobilis művészre, aki még a Vígszínház nagy gárdájához tartozott, együtt indult Hegedűs Gyulával, Varsányi Irénnel, Fenyvessy Emillel és egyike ma is a legkiválóbb magyar jellemszínészeknek. Felejthetetlen alakításai közé tartozik az Ocskay brigadéros palóca, a Liliom Ficsura, a Papa plébánosa, a Cseresznyéskert öreg szolgája. Különben csaknem valamennyi darabjában fellépett a Vígszínháznak évtizedeken át és minden figurája tökéletes kabinetalakítás volt. Nemcsak a jellemábrázolás és a beszédtechnika, de a maszkcsinálás ritka művésze is Szerémy Zoltán, aki mint színészpedagógus, a Zeneművészeti Főiskolán érvényesítette kivételes tehetségét. Jellegzetes alakja, vezető tagja volt évekig a Fészek Művészek Klubjának, ahol általános szeretet és tisztelet övezte és övezi az ősz művészt. De az utóbbi években még kedvenc klubjában is csak igen ritkán látogat el Szerémy Zoltán, nem igen mozdul ki alagi házából, csak akkor, ha a rádióban szerepel. Több ízben felmerült a terv, hogy a kiváló művész tiszteletére jubiláns díszelőadást kell rendezni, de ez a terv különböző akadályok miatt mindig eltolódott. Most a Fehér Holló Társaság újra felvetette a díszelőadás gondolatát. A Társaság azonban nem a Vígszínházban, hanem a nagyobb befogadó képességű Városi Színházban tartja meg a Szerémy Zoltán tiszteletére rendezett díszelőadást. Az ünnepi est keretében Molnár Ferenc vígjátéka, az ördög kerül színre, amelyben annak idején Szerémy Zoltán a férjet játszotta a Vígszínház színpadán emlékezetes sikerrel. Szerémy Zoltán ünneplésén természetesen képviseltetik magukat a színésztestületek, valamint jelen lesznek az író- és művésztársadalom tagjai is. • (Zenekari est.) A Székesfővárosi Zenekar szerdai hangversenyén Tutsek Ilonka két operaáriát énekelt. Rendkívül finom, kulturált a mű költői hangulathullámzásait híven érzékeltető énekével igen meleg sikert aratott, különösen Weber Óceán áriájában. Magyar Tamás, a tavalyi Reményidíj nyertese, Glazunov a-moll hegedűversenyét játszotta. A rendkívül tehetséges és virtuóz fiatal művésztől ráadást kért a közönség. Az est karmestere, Varga Pál lendületes lelkes munkájával igen magasra emelte a zenekar művészi teljesítményét. Mozart: Figaro lakodalma nyitányában, de még inkább Beethoven IV. szimfóniájában kitűnő formaérzékről tett bizonyságot. Az egyes tételek világos felépítése és a hangszínek szabatos kiválasztása különösen kiemelkedő tulajdonsága. Karacsay finom lírájú „Poeme d’amour”-ja után a közönség sokáig ünnepelte a megjelent szerzőt. (Cz.) • (Du Maurier híres angol színész halála.) Londonból jelentik: Sir Gerald Du Maurier, Anglia egyik legnagyobb drámai és jellemszínésze 61 éves korában műtét következtében meghalt. A sánész George du Maurier írónak, a Trilby szerzőjének fia volt; az ifjabb du Mauriert évtizedeken át az angol színpad vezető alakjának tekintették. Leginkább néhai Hegedűs Gyulához tehetett hasonlítani, akire külsőleg is emlékeztetett- * (Víg irodalmi est a Zeneművészeti Főiskolán.) A Főváros Népművelési Bizottsága víg irodalmi estet rendez csütörtökön fél 6 órakor a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Közreműködnek Ignácz Rózsa, Cselényi József, vitéz Garamszeghy Sándor és Kézdi Kovács Antal, a Nemzeti Színház művészei. A műsor keretében a XIX. és XX. század remekeiből mutatnak be humoros szemelvényeket az előadóművészek. Jegyek a Népművelődési Bizottság hivatalában és a Zeneakadémia portásánál válthatók. (Francia bohózat a Bethlen-téri Színpadon.) A Bethlen-téri Színpad pénteken mutatja be a Nincs elvámolni valója? című francia bohózatot, amelyet Czobor Imre rendez. A darab főbb szerepeit Lengyel Gizi, Bodó Ica, Gellért Lajos, Brekney László és Tamás Benő játsszák. Egyidejűleg készül a társulat Orból Attila: A sárkány és a szűz című vígjátékának bemutatására. n m■ flu n| A folytatja utaaatut OMNI A ksz Folytatja diadalútjat az Északi Sark haver Hornja (Metró—Goldwin~“Mayer-film) CAPITOL | 11 ikart fflFItfflPfllOTnG-tanA Csupa zene, tánc, ének és sok-sok szerelem és * **|l| (Metró—Goldwyn—Mayer-film) Ma 8 és 10 órakor a budapesti táncverseny győztesei, a Berkes—Simonits-pár modern _________tánckreációkat mutat be_____________________________. Az olasz operaegyüttes vasárnap érkezik Budapestre Lovag Sauter-Falbrard igazgató vezetésével vasárnap este érkezik Budapestre az az olasz operettegyüttes, amely hétfőn és kedden a Városi Színházban vendégszerepel. A társulat, amely jórészt a milánói Scala-színház tagjaiból alkault s amelynek élén Arturo Lucon, a Scala világhírű karmestere áll, legutóbb Berlinben vendégszerepelt. Az együttes április 16-án A sevillai borbély-t, 17-én pedig a Riggolettó-t adja elő Arturo Lucon vezényletével. A sevillai borbély előadásában Almaviva grófot Antonio Spigolon énekli, Bartolót Enrico Vannuccini, Rosinát Tina Paggi, Figarót Gina Lulli és Basiliót Fernando Autori. A Rigoletto címszerepét De Franceschi helyett egy most feltűnt baritonista, Francesco Nascimbene énekeli. Gilda Lyana Grani, a milánói Scala új, fiatal énekesnője, a mantuai herceg Aldo Simone és Sparafucile Fernando Autori lesz. Az előadásokon a budapesti olasz követség és olasz fascion kívül teljes számban megjelennek a Magyar Szivárvány Olaszországból hazatért tagjai is. * (Walter Rózsi balesete.) Walter Rózsit, az Operaház művésznőjét kedden este, a Giuditta második előadásán, könnyebb természetű baleset érte a színpadon. A második felvonás végén, amikor szerepe szerint el kell ájulnia a színpadon, egy szög megsértette a lábát. A művésznő sebét az ügyeletes orvos kötözte be, Walter Rózsi aztán zavartalanul végigénekelte a harmadik felvonást. Egyébként csütörtökön az új Lehár-operett harmadik előadásán Dobai Lívia mutatkozik be a Giuditta szerepében s a további előadásokon a két énekesnő felváltva énekli Lehár hősnőjét. Ugyancsak először lép fel csütörtökön Losonczy György, mint Manuele Biffi és Koréh Endre, mint Martini tanár. Az előadást Lehár Ferenc ezúttal vezényli utoljára, X (Magyar Női Vonósnégyes) estje ma, 7, fél 9. TUDOMÁNY IRODALOM Fortunát Strowsky levele a Nouvelle Revue de Hongrie főszerkesztőjéhez A Nouvelle Revue de Hongrie áprilisi számában Babits Mihály behatóan foglalkozott Fortunát Strowskynak, a Sorbonne kiváló professzorának Nationalisme et patriotisme című könyvével. A kiváló tudós, akinek tizenhatodik és tizenkilencedik századi kutatásai a francia irodalomtörténészek legelső sorában biztosít helyet és aki mint publicista is nagy szerepet játszik Franciaországban, a Nouvelle Revue de Hongrie főszerkesztőjéhez az alábbi levelet intézte, amelyből kitűnik, hogy a lengyel származású világhírű írót milyen mély és benső kapcsolat fűzi Magyarországhoz : „Kedves főszerkesztő úr! Köszönöm, hogy Nacionalizmus és patriotizmus című könyvemmel foglalkozott szép folyóiratában. Köszönetem annál is melegebb, mert szívemet kedves emlékek fűzik Magyarországhoz. Apámat azért száműzték, mert tizenkilenc éves korában, mint dzsidáshadnagy részt vett az ön országának szabadságharcában és így került Franciaországba. Szerette Magyarországot. Én is szeretem. Szíves engedelmével nem helyesbítéssel, hanem felvilágosítással szolgálok. Azt hiszem, Franciaország egyike azoknak az országoknak, amelyekben a természetes patriotizmus távol van a nacionalizmustól. Én nem hiszem azonban, hogy ilyen ország nincs több rajta kívül. Magyarország épp oly jó példát szolgáltató hatna. Fogadja Főszerkesztő Úr hálatelt érzelmeim hódolatát. Fortunát Strowskyt* ! * (Kuncz Aladár „Fekete kolostor’* angol nyelven.) Mint Londonból jelentik, április 18-án lát napvilágot az előkelő Chatto and Windus-cég kiadásában Kuncz Aladár megrázó regénye, a Fekete kolostor, angol fordításban. A kötet, amely már készen áll, gyönyörű kiállításban mutatja be az elhúnyt jeles magyar író munkáját. A fordítás egy tehetséges fiatal publicistának, Ralph Murray-nek műve, aki az elmúlt esztendőben meglepő gyorsasággal és alapossággal sajátította el egy tanulmányút során a magyar nyelvet. Hónapokat töltött Kuncz Aladár szűkebb hazájában, Erdélyben is, ahonnan nemcsak a nyelvi, hanem az elmélyült tárgyi ismereteknek egész sorát hozta magával. Egy világirodalmi mértékkel mért értékes magyar regény Murray-ben kongeniális, tolmácsolóra talált. (*) Romain Rolland nőül veszi a titkárnőjét. Génből jelentik: Romain Rolland, a világhírű francia író, házasodni készül. Romain Rolland már évek óta a Genfi-tó partján lakik, a Montreux mellett fekvő Villeneuve fürdőhelyen s itt diktálja regényeit titkárnőjének, az orosz származású Kudajev kisasszonynak. A menyasszony a titkárnő s az esküvőt még ebben a hónapban megtartják.