Budapesti Hírlap, 1934. június(54. évfolyam, 122-145. szám)

1934-06-01 / 122. szám

2 Szobrot Nadách Imrének! Küldje be adományát a Budapesti Hírlapnak hogy ez a számítás nagyon kétes értékű. Eden lordpecséter Genfből az angol kö­zönség számára mondott rádióbeszédében a következőket mondotta: — Tizennyolc hónapon át vettem részt a leszerelési értekezlet tanácskozásain. Ez idő alatt voltak nehézségek, sőt válságok is, de sohasem volt a kilátás olyan sötét, mint most. Barthou francia külügyminisz­ter szerdai beszédéből csak azt a következ­tetést lehet levonni, hogy egyáltalában nem lehet olyan végrehajtási biztosítékot ajánlani, amely Franciaországot a felfegy­verzési elv elfogadására tudná bírni. Ezzel a helyzettel szembe kell néznünk és ha a hátralevő néhány nap alatt találunk vala­milyen lehetőséget a nehézségek megoldá­sára, az angol küldöttség sietni fog, hogy azt megtagadja. Nem vehetünk azonban többé részt határozatlan és célra nem ve­zető megbeszéléseken. Végül kijelentette Edén, hogy még a le­szerelési értekezlet kudarca sem lehet ok a teljes kétségbeesésre. Olasz lap az európai helyzetről MILÁNÓ, jún. 1. A Popolo d’Italia hosszabb cikkben fog­lalkozik Európa helyzetével. A leszerelési értekezlet kudarca után — írja a lap — Európában egy év óta kétségtelenül kiéle­ződött a politikai feszültség. A népek el­idegenednek a Népszövetség délibábos szel­lemétől és nem veszik figyelembe a lesze­relés lehetőségeit, hanem versengeni kez­denek a felfegyverkezésben. Mussolini a négyhatalmi szerződéssel és a leszerelésre vonatkozó emlékiratával hidat vert Fran­ciaország és Németország közé. Ha közve­títésének hasznát vették volna, akkor Európa ma a háborús légkörtől megszaba­dulva már a talpraállás útját járná. A régi Európa az együttmunkálkodásnál ismét nagyobb előnyben részesítette a hatalom­mal való veszélyes játékot. Az állapotok feltartózhatatlanul ugyanolyan folyást vesznek, mint közvetlenül a világháború előtt. Hatalmas összegeket költenek fegy­verkezésre, katonai természetű megállapo­dásokat létesítenek, viszályok vannak na­pirenden és egyre élesebbé válik a nemzet­közi feszültség. Lengyelország minden olyan megoldást elfogad, amely az összes országokra kiterj­ed GENF, jún. 1. A leszerelési értekezlet mai főbizottsági ülését háromnegyed négy órakor nyitotta meg Henderson elnök. Rövid bevezetőjében felhívta a jelenlevőket, hogy hagyják el a beszédek terrénumát és keressenek gyakor­lati megoldásokat. *" A mai ülés első szónoka Beck lengyel kül­ügyminiszter volt. Beck kiemelte, hogy a lengyel küldöttség az értekezlet első pillana­tától fogva az értekezlet tulajdonképpeni célját, a leszerelést tartotta szem előtt. Ezt a célt követve, a lengyel kormány nem emelte hadügyi költségvetését. A lengyel kormány meggyőződése szerint csakis va­lamennyi állam együttműködésével oldható meg a leszerelés problémája. A lengyel kor­mány nevében kijelenti, hogy Lengyelor­szág elfogad minden olyan megoldást a le­szerelés kérdésében, amely egyetemes jel­legű és amelynek hatálya minden államra kiterjedt­ségi anyag megsemmisítése, 6. a hadi költ­ségvetések nyilvánosságra hozatala és el­lenőrzése. Sandler ezután arra kérte a nagyhatalmakat, álljanak el makacs állás­pontjuktól. Licvino SE beszéde Állandó bizottság létesítését indítvá­nyozta, amelynek állandósága azonban az akcióban kell hogy megnyilatkozzék. Sze­rinte egyedül a leszerelési értekezlet kebe­lén belül valósítható meg a biztonság, a le­szerelés és általában a béke intézményes biztosítására vonatkozó megállapodás. Fel­veti a kérdést, miért ne lehetne Locarno mintájára meg­nem-támadási szerződések egész hálózatának kiépítésével a békét biz­tosítani. Szerdán folytatják a tárgyalásokat Litvinoff után a Balkán-blokk mutatko­zott be. Tevfik Rüzsdi bej török külügy­miniszter kijelentette, hogy az előző felszó­lalások nagymértékben tisztázták a hely­zetet. Olyan határozati javaslatot kíván előterjeszteni, amely Törökországnak leg­újabban létesített paktumaiban, továbbá a török­ kormánynak békeakaratában gyöke­rezik. Határozati javaslatának főbb pont­jai a következők: 1. Magáévá teszi Sir John Simonnak a vegyi háború eltiltására, a hadi költségvetések nyilvánosságrahoza­­talára és az általános bizottság létesítésére irányuló indítványát. 2. Kívánja a locarnói és a Balkán-paktum kiegészítését. 3. Súlyt helyez külön biztonsági bizottság létesíté­sére, amelynek feladata körébe tartozik a biztonság problémájának megoldása. Titulescu román külügyminiszter a kis­­antant nevében, Mamosz görög külügymi­niszter Görögország nevében kijelentette a Rozsdi bej határozati javaslatához való csatlakozását. Az elnök ezután berekesztette az ülést és azt indítványozta, hogy a leg­közelebbi főbizottsági ülést keddről szer­dára tegyék át. A konferencia két pártja GENF, jún .1. A leszerelési értekezlet főbizottságának eddigi ülései alapján mindjobban kibonta­koznak két blokk körvonalai. Az egyiket Franciaország, a kisantant és a Balkán­paktum aláíróhatalmai képviselik, a másik pedig azokból az államokból áll, amelyek a MacDonald-féle egyezmény­javaslat és a hat semleges állam memoranduma mint kettős tengely körül csoportosulnak. Az angol külügyminiszter elutazott Genfből LONDON, jún. I. A külügyi hivatalnak a király születés­napja alkalmából hétfőn tartandó ban­kettjén­eir John Simon fog elnökölni. A banketten megjelennek a külföldi hatalmak londoni nagykövetei és követei is. Hír sze­rint az angol külügyminiszter útjának az a célja, hogy a leszerelési tárgyalásokról jelentést tegyen kormányának. Mint a Reuter-iroda jelenti, Sir John Si­mon angol külügyminiszter pénteken el­utazott Genfből és szombaton megérkezik Londonba. Váratlan utazása nagy meglepe­tést keltett. A jeletleges országok javaslata GENF, jún. 1. A lengyel külügyminiszter után Welling­ton Koo, Kína képviselője szólalt fel. Véle­ménye szerint csakis kollektív biztosítéki rendszer kiépítése képes a békét megterem­teni. Sandler svéd delegátus fejtette ki ezután Svédország álláspontját. Svédország kor­mánya együtt akar működni mindazokkal, akik szívükön viselik az értekezlet sorsát. Utalva a leszerelés, a biztonság és az egyen­jogúság tárgyában ezévi április 14-én be­nyújtott memorandumra, amelyet Dánia, Spanyolország, Hollandia, Norvégia és Svájc aláírt, kifejtette ennek a memoran­dumnak legfőbb irányelveit. Ezek a követ­kezők: 1. A légi bombázás eltiltása, 2. az angol javaslatban megállapított repülőgé­pek számát meghaladó repülőgépek meg­semmisítése, 3. ama rendszabályok tanul­mányozása, amelyekkel megakadályozható, hogy a magánléghajózás katonai célokra használtassák fel, 4. oly hadianyagok gyár­tásának megtiltása, amelyek kaliberre és tonnatartalomra nézve meghaladják az Egyezség erre vonatkozó rendelkezéseit, 5. a haditankok és a gyalogsági mozgó tüzér. 1934 JUNIUS 3, SZOMBAT B. IX* STARHEMBERG HERCEG osztrák alkancellár a tornász­­ü­­nneplésekre Budapestre érkezett Előkelő vendég érkezett Budapestre a Ma­gyar Országos Tornaszövetség meghívására. Starhemberg liüdiger herceg osztrák alkan­­cellár magánjellegű látogatást tett Budapes­ten, ahová Windischgraetz herceg kíséretében érkezett. Starhemberg herceg tudvalevőleg egyike volt a háború utáni Ausztria legjelen­tősebb szerepet betöltő politikusainak. Az ő eleven szervezőképesége teremtette meg a Heimwehrt, amely megvédte Bécset a mar­xista forradalomtól. Starhemberg herceg és az általa megszer­vezett Heimwehr azzal, hogy megmentette Ausztriát a vörös veszedelemtől, Európának is nagy szolgálatot tett s emiatt méltán lehet hálás az osztrák alkancellárnak az egész mű­velt világ. Az alkancellárt ünnepiesen fogadták az óbudai vámnál, ahol a HOTESz nevében Kol­lár Nándor társelnök üdvözölte, aki meleg szavakkal köszönte meg a herceg megtisztelő látogatását. Starhemberg herceg szívélyesen köszönte meg a fogadtatást. Starhemberg herceggel együtt teherautón hatvan Heimspehr-ifjú is érkezett Buda­pestre. BÉCS, jún. 1. A hivatalos Wiener Zeitung közli Starhem­berg herceg alkancellár budapesti utazásának részletes programját. Az alkancellár kétna­pos budapesti tartózkodására pénteken reg­gel utazott el. Starhemberg herceget két szárnysegéde, Windischgraetz herceg és En­­rich, a Mária Terézia-Rend lovagja kísérik el budapesti útjára. Az alkancellár ötvenegy főnyi tornászcsapat élén utazott el. A torná­szok a Hazafias Frontok tagozatának tagjai s a Hazafias Front egyenruhájában utaznak. Starhemberg herceg mint az osztrák sport­­ligyek vezére utazik Budapestre, a tornász­bajnokságok alkalmából rendezendő ünnepsé­geken való részvételre. Az osztrák tornászok Budapesten találkoznak az olasz baliltákkal. Versallban a középiskolai tanulóknak a XV. tornászvilágbajnokság keretében lezajlott ün­nepélyét, ahol Hómon Bálint vallás- és köz­oktatásügyi miniszter és Lázár Andor igaz­ságügyminiszter üdvözölték. Estelsédein a missisztersztár Vitéz jákfai Gömbös Gyula miniszterelnök ma este egynegyed 9 órakor Starhemberg herceg osztrák alkancellár tiszteletére est­ebédet adott a miniszterelnökségi palotában, amelyen megjelent: Leopold Hennet buda­pesti osztrák követ, Adolphe Kunz követségi tanácsos, Oskar Regele dr. ezredes, osztrák katonai attasé és felesége, Josepf Kripp kö­­vetségi titkár és felesége, Franz Windisch­graetz herceg, Alfred Enrich kapitány, Bánffy Miklós báró k. t. t., Bethlen Istvánné grófné palotahölgy, Kánya Kálmán külügy­miniszter, Imrédy Béla pénzügyminiszter és felesége, Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter és felesége, Kállay Miklós földmí­­velésügyi miniszter és felesége, Röder Vilmos gyalogsági tábornok és felesége, Sztra­­nyavszky Sándor ny. államtitkár, országgyű­lési képviselő, Háry András rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügymi­niszter állandó helyettese, Ángyán Béla ny. államtitkár, országgyűlési képviselő és fele­sége, Bartha Károly tábornok és felesége, Bornemissza Carola bárónő, Teleki Sándor gr. országgyűlési képviselő, vitéz leveldi Kozma Miklós felsőházi tag és felesége, Apor Gábor báró követségi tanácsos és vitéz Marton Béla országgyűlési képviselő és felesége. Az estebédet egynegyed 11 órakor fogadás követte, amelyre hivatalosak voltak a buda­pesti diplomáciai kar tagjai és a társaság számos tagja. Starhemberg herceg a tornász*­­ünnepségeken Starhemberg herceg osztrák alkancellár délután 5 órakor bárcsházi Bárceg István mi­niszterelnökségi államtitkár és Ágotha Árpád altábornagy kíséretében megtekintette a Tat­ A BUDAPESTI HÍRLAP telefonszámai: 444—04. 444—07. 444—05. 444—08. 444—07. 444-09. Megegyezés a Saar-vidéki nép­szavazás ügyében GENF, jún. 1. A Saar-vidéki népszavazás kérdésében sike­rült megegyezésre jutni. A német kormány kiküldöttje napokon át tartó tanácskozás után megállapodott Aloisi báróval, az olasz dele­gáció vezetőjével, a Saar-kérdés népszövet­ségi előadójával a népszavazás időpontjában. Az egyelőre ideiglenesnek tekintendő meg­egyezés csütörtökön este jött létre. A két kormány végleges döntését a pénteki napra várják és ezzel véget érnek a genfi zárt tágya­­lások. úgy hírlik, hogy a népszavazás időpont­ját nem sokkal későbbre tűzték ki, mint aho­gyan azt a Versailles- békeszerződés megálla­pította. A békeszerződésben a népszavazás dátuma 1946. január 10-ike. A MAGYAR SAJTÓ TÜKRE A leszerelés, az utódállamokban élő magyarság helyzete s a japán imperializmus azok a kérdések, ame­lyek a világpolitika eseményei közül napirenden vannak. ESTI KURÍR: „Sötét felhők” című vezér­cikke arról ír, hogy milyen feszült a világ­­politikai helyzet s milyen erőfeszítések szük­ségesek a háborús veszedelem elhárítására. Nagy birodalmak ütköznek össze Genfben — írja — s ebben a perben nem a magyar­ság feladata igazságot tenni. A mai bajok rugója azonban bizonyosan ott van, hogy a népszövetségi rendszert a győztesi erőszak teremtette erőviszonyokra építették. Ezen körülmények között a mi feladatunk Magyar­­országot, minden kalandos terv és lázálom elhárításával, a békés és nyugodt fejlődés útjára vezetni. PESTI NAPLÓ: „Csoda és halál között” címmel vezetőcikket közöl, amely a leszere­­lési konferencia csődjének várható fejlemé­­nyeit mérlegeli s úgy találja, hogy még min­­dig nincsen késő, mert az európai béke sorsa egyes embereken fordul és remélni lehet, hogy az ember, aki szabadon választhat jó és rossz között, az életet fogja választani a halál helyett: a békét a háborúval szemben. NEMZETI ÚJSÁG: „Akik még élnek” cím­­mel arról ír, hogy Groza erdélyi román polit­­ikusnak betiltották a lapját s azt sem en­­gedték meg, hogy hívei számára százezer név­­jegyet nyomasson és küldjön szét ezzel a fel­írással: „még élek”. Úgy látja, hogy egész Erdély népe csakis annyit kiálthat magáról, hogy még él és ez a sikoltó kiáltása figyel­meztető lehet azok számára, akiket illet, hogy végre rendet kell teremteni, mert olyant kiálthatnak az elnyomottak, hogy felfordul tőle az egész európai béke. MAGYAR HÍRLAP: „Csoda Csuzimánál”­­ címmel Togo japán admirális elhunyta fölött arról elmélkedik, hogy Togo és a csuzimai győzelem teremtették meg az imperialista Japánt, amely esetleg egyszerre fogja föl­venni a harcot Szovjetoroszországgal és az Egyesült­ Államokkal. A magunk dolgai közül a Buda­­pesten lezajló nemzetközi tornászvi­lágbajnokság, az elnémult hidasi ha­­rangszó és a költségvetési vita ta­nulsága foglalkoztatják a lapokat. FÜGGETLENSÉG: „Izmok harca” címmel méltatja a most kezdődő nemzetközi tornász­világbajnoki küzdelmet. A sport szeretetének szoros kapcsolata van az észlelhető világ­­nézleti megújhodásal. A sport az aktív nacio­nalizmus egyik természetes­­kifejezője s a sportban győző csapatok nemcsak maguknak, hanem nemzetüknek is diadalt aratnak. Ezért kell felfigyelni minden nagy sporteseményre és ezért kell örülnünk a sportban elért világ­sikereknek. MAGYARSÁG: „A hidasi harangszó" című vezércikkben Milotay István helyes megvilágí­tásba állítja, Kovács Alajos adataira támasz­kodva, a hidasi magyarság pozícióvesztésé­nek kérdését s figyelmeztet arra, milyen hiba a hidasi esetből, még ha valami alapja is volna, általánosítani és azt mondani, hogy a magyarságot a svábság felszívással fenye­geti. Felhív bizonyos köröket a zsidóság tér­foglalására s arra, hogy amikor a magyar­ság pusztulását kongatják, maguk ellen argu­mentálnak s elfelejtik, hogy a Hidassal kap­csolatban fölvetett gondolataikat velük szem­ben is alkalmazni lehet. MAGYARORSZÁG: „A harang útja” cím­mel arról ír, hogy a hidasi templom elnémult harangját egyetemi hallgatók Budapestre hozták. Méltatja ennek a jelentőségét és hi­szi, hogy a hidasi harangnak nem ez a végső állomása s elviszik majd a szaporodó lelkek közé, új gyülekezetbe. Feltámad a harang, amint feltámad a magyarság is. NÉPSZAVA: „Hétfőn ismét...” kezdi a vezércikk, szóba kerül a kenyér ára. Szóvá­­teszi a kenyér drágítását és erélyes intéz­kedéseket sürget a kormány részéről a dol­gozók érdekében a kenyér árának emelése ellen. PERTER LLOYD: „A költségvetési vita végén” című vezetőcikk azt fejtegeti, hogy a költségvetés és appropriáció sír­a, valamint gyors parlamenti letárgyalása a miniszter­elnök személyes sikere. Az országnak minden oka megvan, hogy amikor tető alá hozom a költségvetést, sítiből az alkatomból oocsolja.

Next