Budapesti Hírlap, 1934. június(54. évfolyam, 122-145. szám)

1934-06-01 / 122. szám

1934 JUNIUS 2. SZOMBAT B. H. Borvendég Ferenc Budapest főpolgármestere Huszár Aladár felmentése • A belügyminiszter tanácskozása a főváros szanálásáról A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kor­mányzó a belügyminiszter előterjesztésére Huszár Aladár dr.-t, Budapest székesfőváros főpolgármesterét ettől az állásától saját ké­relmére felmentette és egyúttal megengedte, hogy részére odaadó és buzgó szolgálatáért újólagos elismerését tudtul adják. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kor­mányzó a belügyminiszter előterjesztésére Borvendég Ferencet, Budapest székesfővá­ros alpolgármesterét Budapest székesfővá­ros főpolgármesterévé kinevezte. A belügyminiszter, ígéretéhez híven, a fővárosra vonatkozó terveket előre megbe­széli a különböző pártok vezéreivel is. Teg­nap Kozma Jenő, majd Wolff Károly járt ebben az ügyben nála, ma pedig Ernszt Sándor képviselővel tanácskozott csaknem egy óra hosszat. A volt népjóléti miniszter után Rassay Károlyt fogadta a miniszter, később pedig Peyer Károlyt, a szociálde­mokrata párt városházi pártjának vezető­jét. Hír szerint még Friedrich István és Láng Lajos felsőházi tag hivatalos a bel­ügyminiszterhez az aktuális fővárosi kérdé­sek megbeszélése céljából. Huszár Aladár távozásával kapcsolatban híre jár annak, hogy miután Huszár Ká­roly lemond az OTI elnökségéről, a kor­mány a volt budapesti főpolgármestert akarja megnyerni erre a fontos pozícióra. Amikor a kormány eltökélte, hogy a főváros pénzügyeiben rendet teremt, el­tünteti a deficitet és véget vet annak az állapotnak, hogy a városházán politi­kai szempontok érvényesülnek, még távolról sem gondolt a személyi meg­oldásra; de ma, amikor megtörtént a törvény kihirdetése és az új főpolgár­mester kinevezése, meg kell állapíta­nunk, hogy keresve sem lehetett volna találni olyan kivételes egyéniséget, mint Borvendég Ferenc. Az ő személyi­sége jelenti ugyanis a napi politika fölé emelkedő részrehajlatlanságot, a legka­jánabb elmével is meggyanúsíthatatlan puritánságot, a legmélyebben kutató szem által is elismert fölényes szak­tudást, a főváros rajongó szeretetét, a kemény gerincet és az éleselméjűség­nek pillanatok alatt születő döntő hatá­rozottságát. Ezt a kinevezést súlyos politikai har- f­rok előzték meg, amelyek — min­den látó szem láthatja — annak a férfiúnak nagyfontosságú és rendkívüli tehetséget, energiát és elhatározottsá­got követelő misszióját akarták elgán­csolni, akiről tudták, hogy gyakorlati szelleme, a népből való származottságá­­val járó rendkívüli szociális érzéke és alkotó tehetsége mellett elhervadnak a politikai aspirációk. Meleg szíve biztosí­téka annak, hogy azok a szociális, kul­­turális és egészségügyi nagy gesziók, amelyekre Budapest mindig büszke volt, nem fognak átfogó és lendítő ere­jükből a szanálási törekvések mellett nem egy jottányit veszíteni. Kemény férfiassága, akaratereje, puritánsága és mindig egyenlő mértékkel mérő igaz- ságérzete viszont elő fogja segíteni azt, hogy a pártok örökös harca és a pár­tok örökös kompromisszumai között eddig széthulló és nem mindig igazsá­gos irányban elosztódó értékek és lehe­tőségek a jövőben oda jussanak, ott se­gítsenek és ott teremtsenek, ahol arra a közjó és a közérdek szempontjából a leg­nagyobb szükség van. Egész pályafutásán át alkalmunk volt Borvendég Ferenc tevékenységét, fejlődését, termékeny agyának alkotá­sait, erőteljes jellemének harcait meg­figyelni és megbecsülni. A népből tört fel és protekció, a budapesti városháza utolsó félszázadának örök átka nél­kül emelkedett ellenállhatatlan erő­­vel, mert mindenki, akitől ennek a kemény fából faragott, kiváló ember­nek karrierje függött, tudta, hogy ezt a ritka értéket, amelyet tehetsége és mun­kája nyújt, mellőzni nem lehet. A buda­pesti városházán már három évtized előtt is új stílus volt ez a férfiú, aki cso­dálatos véletlen folytán Buzáth János­nak, a nyers őszinteség és megalkuvást nem ismerő puritánság mesterének lett legkedvesebb munkatársa, majd fölül­múlva mesterét, megindult a nagy kar­rier útján. Borvendég Ferenc a legkitűnőbb is­merője a főváros adminisztrációjának, ennek a szinte kitanulhatatlan, gigan­tikus gépezetnek. Nem reszort­ ember, hanem olyan átfogó elme, amely a köz­­igazgatással éppen úgy tökéletesen tisz­tában van, mint ahogy az üzemek óriási problémájának a műszaki embereknél is kiválóbb szakértője. Jogászi képzett­sége mellett mint autodidakta ritka mű­szaki képzettségre tett szert, a legéle­sebb szemmel látja és kezeli a pénzügyi kérdéseket és kitűnő kereskedelmi ér­zéke is van ennek a férfiúnak, aki leg­ékesebb bizonysága annak, hogy a ma­gyar népből, amelynek fia, nem hiány­zik semmi abból a szellemből, amelyre ma olyan égető szükség van, hogy érvé­nyesülni tudjunk a nemzetek kolosszá­lis gazdasági versenyében. Nemcsak tárgyilag, de személyileg is súlyos és nagy feladat előtt áll Borven­dég Ferenc. Olyan kiváló előd után fog­lalja el a főpolgármesteri széket, mint Huszár Aladár volt, aki ritka nobilis és úri egyéniségével egészen rövid idő alatt az összes polgári pártok rokonszenvét és megbecsülését elnyerte, s aki Buda­pest főpolgármesteri székébe kerülve, ennek a milliós nagyvárosnak méltó képviselőjévé, akaratának igaz kifeje­zőjévé vált. De éreznünk kell, hogy a fő­város jövendő sorsa jó kezekbe került, mert Borvendég Ferenc nyílt szívvel, nemes bátorsággal, hatalmas szaktudás­sal, tiszta igazságérzéssel, modern gon­dolatvilággal, tiszteletreméltó szo­ciális érzéssel és puritán egyéniséggel kezd hozzá nagy feladata megoldásához. Kállay Miklós telepítési ügyosztályt állít fel a földmívelésü­gyi minisztériumban Vass Elek ül fe­l­ irányítani a telepítési akciót Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter egy délutáni lapnak arra a hírére, hogy a te­lepítés irányításával Vass Elek dr. miniszteri osztálytanácsost bízza meg a kormány, mun­katársunk előtt a következő kijelentéseket tette: — Másfél évi munkával sikerült az egész telepítés problémáját feltárnom. Hogy ezt az egész óriási feladatot megfelelő tempóban végre lehessen hajtani, a földmívelésügyi mi­nisztérium úgynevezett VI. főcsoportjában, amihez öt ügyosztály, úgymint a földbirtok­politikai, ingatlanforgalmi, gazdasági mun­­kásügyi, mezőgazdasági érdekképviseletek és gazdasági felügyelőségek, valamint törvény­előkészítő ügyosztály tartozik, egy hatodik ügyosztályt szándékozom felállítani, amely kizárólag a telepítés kérdésével foglalkoz­nék. Ennek a vezetésére vettem kombinációba Vass Elek dr. miniszterelnökségi osztálytaná­csost és megkértem a miniszterelnök urat, hogy szolgálattételre a földmívelésügyi mi­nisztériumba ossza be, ahol vezetése alatt a telepítési akció továbbvitelében működnek közre. E munkálatokban jelentős szerepet óhajtok biztosítani Nizsalovszky Endre dr. egyetemi tanár úrnak is, valamint széleskörű tanácskozásokat óhajtok folytatni majd mind­azokkal a tényezőkkel, akik a telepítés- és földbirtokpolitika problémáival általában a múltban is foglalkoztak. tette. Végül Pataky Dénes beszélt. A gyűlés, amelyen többszáz főnyi közönség jelent meg, lelkes hangulatban folyt le. Délután a képviselők Babocsa községbe mentek át, ahol Vezér Gyula községi párt­elnök fogadta az érkező vendégeket. A gyű­lést Valkó Gyula dr. ügyvéd, a községi szer­ fl raifissifgreifiSk Gwám átteszi díszpolgári életétől GYŐR, jún. 1. Gömbös Gyula miniszter­elnök június 7-én, csütörtökön délután gépkocsin Győrbe érkezik, hogy a város rendkívüli közgyűlésén átvegye díszpolgári oklevelét. A díszközgyűlésen felsőőri Nagy Pál fő­ispán megnyitója után Szauter Ferenc pol­gármester nyújtja át a miniszterelnöknek a díszpolgári oklevelet. A polgármester be­szédére a miniszterelnök válaszol. A közgyűlésről Gömbös Gyula a Püspök-, várba megy, ahol Breyer István dr. me­gyéspüspök teát ad tiszteletére. Este hét órakor a miniszterelnök megjelenik a nem­zeti egység győri szervezetének választ­mányi ülésén a Lloyd nagytermében és be­szédet mond. Este nyolc órakor a Royal-szállóban szűk­­körű vacsora lesz, majd a miniszterelnök gépkocsin visszatér a fővárosba. Váry Pillért képviselői beszámolója Csengőden úrnapján Váry Albert dr. országgyűlési képviselő, a Nemzeti Egység Pártjának tagja a pest megyei Csengődön beszámolót tartott. Nagyszámú és lelkes hallgatóság előtt ismer­tette az aktuális bel- és külpolitikai kérdése­ket, majd foglalkozott a gazdasági problé­mákkal. A gyűlésről táviratilag üdvözölték vitéz Gömbös Gyula miniszterelnököt, a Nem­zeti Egység Pártjának vezérét. A nemzeti egység úrnapi gyűlései A Nemzeti Egység Pártjának országos és vármegyei szervezete csütörtökön délután Barcson és Babocsán gyűlést tartott. A barcsi gyűlést Deák-Horváth Dénes ny. ezredes, ke­rületi elnök nyitotta meg, majd Berky Gyula országgyűlési képviselő ismertette a kormány célkitűzéseit. Biedermann Imre báró ország­gyűlési képviselő a kormány gazdasági, vala­mint pénzügyi téren elért eredményeit fejte­ 3 # Még mindenütt kapható! AZ ÁLOMSORSJEGY EgészP 3.— Fél P 13. Főnyeremény 4­0.000 pengő lózás pár nap múlva, június 6-én. P3T Siessen! vezet titkára nyitotta meg, majd a képvise­lők ismertették a kormány gazdasági pro­gramját és az aktuális kül- és belpolitikai kérdéseket ismertették. A gyűlésen több mint 1500 választópolgár jelent meg. Mindkét gyű­lésről táviratilag üdvözölték Gömbös Gyula miniszterelnököt. A nemzeti egység rákoscsabai szervezeté­nek választmánya Űrnapján délután Bor­nemissza Lipót ny. főispán elnökletével Rá­koscsabán ülést tartott, amelyen a nemzeti egység központja képviseletében Zech Alfonz báró, a propagandaosztály vezetője jelent meg és nagyhatású beszédet mondott. Ezután a nemzeti egység rákoscsabai szer­vezetének női csoportja tartott zászlóbontó gyűlést Rajkovics Kálmánné dr.-né elnökle­tével. A gyűlésen felszólalt Zech Alfonz báró, beszédében rámutatva arra a szerepre, amely a nőkre vár az új magyar élet kialakításá­ban. A gyűlésről meleghangú táviratot küld­tek vitéz Gömbös Gyula miniszterelnöknek. A nemzeti egység dunaharaszti szervezete Űrnapján délután Dunaharasztin nagygyűlést tartott, amelyen Képessy helyi elnök meg­nyitóbeszéde után Szepsey Benedek dr. kerü­leti elnök a pestkörnyéki gazdák fővárosi sé­relmeiről, a HÉV és villanyáram díjainak le­szállításáról tartott szakszerű beszédet. Végül vitéz Szűcs János dr. vármegyei titkár inté­zett a hallgatósághoz lelkes és nagyhatású szózatot. Hidas elnémult harangját Budapestre hozták a magyar diákok Az ifjúság tüntetése a magyar feltámadás mellett A magyar ifjúság érzékenyen felfigyel min­den olyan eseményre, amely a nemzeti élettel kapcsolatban van. A hidasi református tem­plom bezárása megdobogtatta a magyar szí­veket s a magyar lelkek megdöbbenve nézték a tragikus sorsú magyar egyház templomát, amely mintegy emlékeztető volt, hogy figyel­jük a magyarság életének minden mozzana­tát, felelősséggel és kötelességérzéssel. Nyolc egyetemi hallgató — bölcsészek, jogászok, közgazdászok, gyógyszerészek — teherautón leutaztak a baranya megyei Hidas községbe, ahol leszerelték a bezárt reformá­tus templom elnémult harangját, autóra tet­ték és Budapestre hozták. Tudvalévően május 27-én gyűlt össze a hi­daskörnyéki maradék magyarság, hogy utolsó istentiszteletet tartson az egyke rombolása miatt kiveszett magyar egyház templomában. Nyolc egyetemi Igallgató Hitesem A református egyház hívők hiányában úgy határozott, hogy a templomot átadja a hidasi német ifjúsági egyesületnek kultúrház cél­jaira azzal a feltétellel, hogy minden műsoron magyar számnak, vagy a magyar Himnusz­nak kell szerepelnie, emlékeztetőül annak, hogy a kultúrház évszázadokon át magyar templom volt. A megrázó búcsúistentisztelet után a tem­plom kulcsait átadták a német legényegylet­nek. Ebnnek a megrendítő eseménynek most foly­tatása lett. A magyar egyetemi ifjúság elhatározta, hogy a harangot Budapestre hozzák, mintegy mementóként, hogy vigyázzunk, ügyeljünk a magyarság életerejére. Csütörtökön este nyolc egyetemi hallgató utazott le teherautón Hidasra, ahol nyomban hozzáláttak a harang leszereléséhez. Munká­­juk­hoz csatlakoztak a pécsi diákok is. Nehe­zen ment a harang leszerelése, a munka alatt állandóan kongott a harang, közben össze­gyűlt a templom körül a hidasi lakosság, de nem avatkoztak a dologba. Éjszaka 2 órakor fejezték be a munkát, a harangot föltették az autóra, amely reggel 7 órakor érkezett meg a Kálvin-térre. Délelőtt 10 óra tájban gyülekezett az ifjú­ság, felszalagozták a harangot és a kálvin­téri templom mellett helyezték el. Melléje táblát állítottak ezzel a szöveggel: „A HIDASI HARANG. A MAGYARSÁG TEMETŐJÉBŐL HOZTUK, HOGY AZ ORSZÁG SZÍVÉBEN HIRDESSE A MAGYAR FELTÁMADÁST! A TURUL-SZÖVETSÉG MAGYAR ÉRZÉSŰ IFJÚSÁGA.” A Turul Szövetség nyilatkozata Megkérdeztük az ügyben a Turul-Szövetség fővezérségét, ahonnan a következő felvilágo­sítást kaptuk Hidas elnémult harangjáról: — A Turul-Szövetség mindjárt a hidasi tragédia kipattanása után hivatalosan meg­kereste Szabó Imre esperest azzal a kéréssel, hogy az esperes úr közvetítse Ravasz László püspöknél a szövetség ama kérését, hogy a hidasi elnémult harangot bocsássák a Turul- Szövetség rendelkezésére. Tettük pedig ezt azért, mert az a szándékunk, hogy vagy az országzászló előtt, vagy más méltó helyen helyezzük el a harangot, hogy ettől az ország lelkiismerete megrendüljön és felébredjen a hidasi harang szavától, hogy minden igyeke­zetünk a nemzeti erő szolgálatában álljon. Szabó esperes úr meg is ígérte, hogy jóindu­­latúlag támogatja kérésünket, de a fiatalabb egyetemi hallgatók lelkesedése oly nagy volt, hogy be sem várták a választ, hanem hazafias felbuzdulásból felhozták a hidasi harangot. A Turul­ Szövetség álláspontja az, hogy örül­jünk, hogy a harang itt van, de azért hiva­talosan is fogjuk kérni az egyház hozzájáru­lását s ha ez megtörtént, tanácskozunk az illetékes körökkel, hogy a harangot méltó helyen állítsuk fel, amely szimbóluma lesz a magyarság törekvéseinek. Az a felfogásunk, hogy nemcsak kifelé, hanem befelé is sok a tennivaló és ennek a jegyében kell a hidasi elnémult harangot felállítani. A magyar-cseh kereskedelmi tárgyalások Prágában PRÁGA, jún. I. Nickl Alfréd meghatalmazott miniszter vezeté­sével pénteken magyar kereskedelmi delegáció ér­kezett Prágába s délután már meg is tartotta az első együttes ülést a cseh kereskedelmi delegá­cióval­ . _

Next